Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-23 / 223. szám
f Szerda, 1959. szeptember S3. Az új pártvezetőség első lépései Beszámoló a Lenin Kohászati Müvek mechanika pár talap szervezetének munkájáról üzem. Nagyobb szervezettséggel, a feladatok időbeni végrehajtásával és menetközbeni ellenőrzésével el lehet érni, hogy az üzem termelését minden téren a gazdaságosság jellemezze. (Nem termelő üzemek, s így nem értékelhető reálisan az üzem termelési értéke. Ezzel szemben az elmúlt években többmillió forinttal javulta gazdasági mutató, amely az üzem vezetésének eredményes munkáját bizonyítja.) A párttaggyűlési beszámoló hoszszasan foglalkozott. és értékelte a párthatározatok végrehajtását, kitért a termelési agitáció hiányosságaira. feladataira, maid szervezeti kérdésekben hasznos útmutatásul szolgált az új vezetőség számára. Konkrétan foglalkozott a tömegszervezetek munkájával, s mint a pártmunka legfontosabbjaként említette meg a párttagok munkáját, amelyet akár a szakszervezetben, akár a KISZ-ben, vagy más tömegszervezetben végeznek. Határozati javaslat, amelynek minden pontja megvalósítást nyer A vezetésé gválas^tó taggyűlés több pontból ájló határozatot hozott. (Szeptember 1-én volt a taggyűlés.) A határozat többek között kimondja : „.... az üzemvezetés készítsen ütemtervet az érkező új gépek elhelyezésére ...” Az ütemterv elkészült. A folyamatosan érkező forgácsológépek, horizontok, a különféle kisebb eszterga- nadok fogadására felkészült az üzem. Sőt az importgépek fogadását gondos munkával készítik elő. A pártvezetőség gondosan ellenőrzi, hogy e határozat megvalósítást is nyerjen. .. El kell látni valamennyi pártcsoportvezetőt naplóval, s személyesen kell a pártvezetőségnék velük elbeszélgetnie a napi konkrét feladatok megoldásáról...” A pártvezetőség Bencze József elvtársat, a műszaki osztály vezetőjét az első pártvezetőségi ülésen megbízta a pártcsoportok számára egy irányelv elkészítésével. Bencze elvtárs, aki a Szovjetunióban tanult egyetemen, feladnának sikerrel tett eleget. Szovjet irodalom alapján készítette el a pártcsoportok munkájának irányelvül szolgáló feladatait. Az elkészült irányelv pártcsoportvezetői értekezleten megvitatásra került, s igen sok hasznos javaslattal éltek a pártcsoportok vezetői. Mindezeket figyelembe véve készült el a pártcsoportvezetők naplója, amely hűen tartalmazza, hogy a csoport tagjai milyen munkát végeznek, hogyan teljesítik pártmegbízatásaikat, hogyan vesznek részt az üzem mindennapi feladatainak megoldásában stb... Vezetőségi illés, ahol a termelés kérdései kerültek előtérbe Az új pártvezetőség a szervezeti kérdések menetközbeni helyes megoldása alapján a termelés kérdéseivel való foglalkozást helyezte előtérbe. Pártvezetőségi ülésen részletesen foglalkoztak a kongresszusi munkaversennyel, a „szocialista dolgozó” címért folyó verseny feltételeivel, a finomhengerdei nagyjavítással és számos más üzemi probléma megoldásával. A „szocialista dolgozó” címért folyó verseny szervezésével Pálok Tibor üzemmérnököt, a párt- szervezet tagjelöltjét bízták meg, aki igen nagy lelkesedéssel fogott hozzá feladatának végrehajtásához. A feladatok ilyen helyes elosztásának köszönhető, hogy Pálok Tibor elvtárs arról tájékoztathatott bennünket, hogy az üzem 71 dolgozója van egyéni versenyben s harcol a „szocialista . dolgozó” címért. Négy brigád, — amely igen értékes vállalásokat tett a pártkongresszus tiszteletére — már teljesítette vállalását. A műszaki kollektíva, amely elhatározta, hogy a martin gyárrészleg összes tartalékalkatrészeit elkészíti, arról adhat számot, hogy vállalását már teljesítette. Az elismerés és a dicséret illeti a 4. sz. brigád munkáját, amely a finomhengerdei, durvasori nagyjavítást három nappal a kitűzött határ idő előtt elvégezte. Ezzel lehetővé tették, hogy a durvasoron az üzemi termelés zavartalanul folyhasson. A hármas brigád egy kisnyomtávú szállítókocsit készített el határidő előtt, míg a kettes brigád egy de- mag-daru szerkezetét készítette el határidő előtt. ^ Szeptember 1. Vezetőségválasztó taggyűlés. Az eredményes munka személyes példamutatás eredményeként a pártalapszervezet titkárának Szomorú Kálmánt, ágit, prop. titkárnak Lévay Lajost, szervezőtitkárnak Csege Dezsőt, oktatásfelelősnek Bán Imrét, termelésfelelősnek Vasicsek Istvánt, tömegszervezeti és kulturá lis felelősnek Láda Bélát, gazdasági felelősnek pedig Vidovics Olgát választották meg. Szeptember 22. Az eredményes munka számvetésének napja. Az üzem egész kollektívája dicséretben részesült a finomhengerdei nagyjavítás három nappal határidő előtt való elvégzéséért, a kongresszusi versenyben elért nagyszerű eredmé nyékért. DRAGOS GYULA A termelőszövetkezeti A múlt évben nagyüzemi gazdálkodást fplytató termelőszövetkezeteink megyei átlagban búzából és rozsból 2, takarmányárpából egy és fél mázsával termeltek többet, mint az egyénileg gazdálkodók. Ez idén a becslések szerint, megyei átlagban pedig mintegy három mázsával'termeltek többet. Akad viszont olyan egyéni gazda, aki kételkedik ezekben. A kétkedők higyjék el a következő konkrét adatokat: A mezőkeresztesi Aranykalász mezőgazdasági termelőszövetkezetben 140 holdas táblán ez idén 16 mázsás termést értek el búzából, 81 és fél kg-os fajsúllyal. A tavasszal belépett tsz-tagok múlt ősszel egyénileg elvetett, 76 holdat kitevő kisparcelláin 802 kg volt az átlagtermés búzából, 78 kg-os faj- súllyal. Mindkét terület 16 aranykoronás. Árpából 35 holdas táblán 17 mázsa 78 kg, 20 holdas táblán 16 mázsa, míg az említett kisparcellá- kon 760 kg volt az átlagtermés. Megjegyzendő, hogy 1956-ig az említett kisparcellákon is táblás gazdálkodás folyt. Az ellenforradalom szétverte a tsz-t, a visszalépők tovább gazdálkodtak a táblákon, míg a kívülmaradtak a kiosztott földeken kisparcellás gazdálkodást folytattak. Két év alatt tehát a visszaesés búzánál 50 százalék, az árpánál ennél is magasabb, nem szólva a minőségről. A fentiekről bárki meggyőződhet a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben. A 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a mezőhegyesi Táncsics Termelőszövetkezet nyerte el a búza és őszi árpa termesztés két nagy díját!. 1298 holdas táblán kereken 18 mázsás átlagtermést értek el. Kísérleti parcelláik átlagtermése pedig 21 mázsa volt. Nem ördöngösség ez, hanem az agrotechnika vívmányainak alkalmazása. Ezt pedig kisparcellákon, nad- rágszíjas, dirib-darab földeken alkalmazni nem lehet. A magas hozam előfeltétele a helyese» megválasztott vetésforgó, a jó talajelőkészítés, a tápanyagutángazdálkodás fölényéről pótlás, a nemesített vetőmagvak, a holdanként elegendő növényállomány, az idejében történő vetés, a szakszerű növényápolás, s nem utolsó sorban az agrotechnikai módszerek alkalmazása. Amerikában ezerholdas táblákon folyik a növénytermesztés. Angliában előírják az egy hektáron megtermelendő értéket, s aki nem termeli meg, attól elkobozzák a földet Az egész világon folyik a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, cskk nem egyforma módszerekkel. A tőkés államokban tönkreteszik a kisgazdaságokat, a szocialista államokban segíti az állam a kisüzemi gazdálkodást folytató, parasztságot a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésben. A Szovjetunióban hatalmas eredmények születtek a mezőgazdaságban, s ezek az eredmények fokozódnak a nagyüzemi gazdálkodás mind szélesebb kiterjesztésével. Pl. az egyik tízezer holdas kolhozban, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, ötezer holdon silókukoricát, a többin cukorrépát és takarmánynövényeket termelnek, s nincsen ezer holdnál kisebb tábla. Érdemes tehát elgondolkodni és számolni. Kiszámolni, hogy a mező- keresztesi Aranykalász Tsz-ben mennyi mázsa terménykiesés történt azáltal, hogy a tagság egyrésze az ellenforradalom után visszatért az egyéni gazdálkodáshoz. De tovább is számolhatnánk. Kiszámolhatnánk, hogy megyénk területén hány mázsával kevesebb búza, rozs és egyéb kalászos termett, de a kapásokból is milyen nagy mennyiség maradt ki a korszerűtlen, kisparcellás gazdálkodás miatt. Kára ez a dolgozó parasztnak, de kára népgazdaságunknak, egész népünknek. Mi tehát a teendő? Mielőbb rálépni a közös gazdálkodás útjára. Ez az egyetlen kivezető út abból a maradiságból, amelyben a parcellás gazdálkodásunk tengődik. Németh Imre országgyűlési képviselő Az átalakított miskolci 164. sz. bolt megrakott polcaival, ízlésesen berendezve várja a vásáriák „rohamát”. Öröm ilyen üzletben vásárolni. . Foto: Szabados György [ Pótolják az elmulasztott tanulást { Ár ért otoién már beszámoltunk arról, l ^ eV eLeJen hogy a Vasutasok Szak| szervezete miskolci Területi Bizottsága nagysza- t bású tervet dolgozott ki a vasutas dolgozók álta► lános képzettségének emelésére, hogy ezzel is se- t gítse a maga területén a művelődéspolitikai ► irányelvek és vasutas szakszervezet központja ► által hozott kultúrpolitikai vonatkozású határo- , zatok mind szélesebbkörű megvalósítását. Első \ tekintetre talán visszásnak hat, ha eredmény- \ ként emlegetjük azt a tényt, hogy a vasútnál i néhányszázan beiratkoztak az általános iskola I felsőbb tagozataiba, mert hiszen a vasútnak, en- l nek az egész országot behálózó hatalmas intéz- t ménynek kulturális tevékenységéről hallva, min- t dig a jó felkészültségű művészeti csoportok, tán- » cosok, kórusok, zenekarok, színjátszók jutnak t eszünkbe elsősorban. Ez sajnos, c$ak az egyik ol- » dala a sokat emlegetett éremnek, — igaz, ez a t jellemző.bb oldala! — de országosan, vagy leve- t títve a miskolci MÁV igazgatóság területére. ? vagy éppen — szűkebben — Borsod megye vas- t utas ezreire, még nagyon sok azoknak a vas- | utas dolgozóknak a száma, akik nem rendelkez♦ nek a szükséges iskolai alapképzettséggel sem ♦ Természetesen ez a hiányosság elsősorban a7 ♦ idősebb korosztályoknál mutatkozik, ahol a szük♦ séges iskola elvégzése általában az érintett sze ♦ mélyen kívül álló okok miatt nem következhe ♦ tett be. A huszonötéves ellenforradalmi múll » bűnös kultúrpolitikája még most is érezteti káros ♦ hatását, éppen ezeknél a már idősebb korosztá♦ lyokba tartozó dolgozóknál. A pályafenntartási $ munkásoknak, fűtőházi segédmunkásoknak volt-e ♦ módjuk a múltban az iskolázásra? Aligha! Nerr ♦ véletlen, hogy éppen ezekben a szolgálati ágak ♦ ban találhatjuk a legtöbb hiányos i*kolázottságú ♦ vasúti dolgozót. I A Vasutas Szakszervezet miskolci Területi « Bizottsága, mint arról Mihalovits Ervin területi ♦ kultúrnevelési felelős tájékoztatott, érezte fele- | lősségét ebben a kérdésben és ezért szervezte meg jóelőre a felméréseket és a továbbtanulás munlehetőségeinek széles hálózatát. A jó szervezési munka eredményeként részben már megindult, részben pedig a közeli napokban megindul az oktatás. A kimutatások szerint az igazgatóság területén 965 vasutas dolgozó kapcsolódott be az általános iskolai továbbtanulásba (1 fő alsó tagozati, 925 általános iskolai felső tagozati, 39 pedig analfabéta oktatásba). Ebből az igazgatósági számadatból a döntő többség, 787 dolgozó, Borsod megye vasutasaiból tevődik ki. Az ezer főt csaknem elérő továbbtanuló létszám dicséretes eredmény és mindenképpen a miskolci területi bizottság jó kulturális-szervező munkáját bizonyítja. Az elégültség hibájába esnénk azonban, ha ezt a dicséretes eredmény* egyben kielégítő eredménynek is tartanánk. A területi bizottság sem tartja annak. Előzetes terveik alapján is több jelentkezőre számítottak és a felmérések is azt igazolják, hogy még sok olyan vasutas dolgozó va n, akinek ez a tovább- 1 anulási forma feltétlen szükséges lenne. Ezt a szervező, mozgósító munkát tovább kell folyhatni, sőt fokozni kell, de mondhatnánk azt is, hogy alapjaiban át kell szervezni. Alapvető fontosságú, hogy azok, akik az egyes szolgálati he- 'yeken éppen a továbbtanulásra mozgósítani hivatottak, példamutatók legyenek, járjanak elől a 'továbbtanulásban. (Erre annál is inkább mód van, mert a szolgálati helyek választott szak- szervezeti* vezetőinek, sőt kultúr munkásainak jelentős hányada is abba a kategóriába esik, amelynek feltétlenül szükséges a továbbtanulás.) A Borsod megyéből 2Ü1 zömmel az általános iskola felső tagozatait végzik. Ezen kívül mintegy ötszázan tanulnak tovább középiskolák és a főiskolák különböző tagozatain. Ezt a számot a következő tanévben, úgy véljük, meg lehet és meg is kell kétszerezni. A vasút előtt álló feladatok, szocialista társadalmunk. építésének feladatai, kulturális forradalmunk nélkülözhetetlenné teszik a mind magasabb műveltséget és nem tartható állapot, hogf az ország legnagyobb létszámú intézményének egyes egyedei megálljának a kulturális fejlődésben, megragadjanak az alacsony műveltség fokán, — dolgozzanak bár a sokrétű vasúti ka bármelyik szolgálati ágában. Az ez évi kilencszáz alapfokon és ötszáz magasabb szinten továbbtanuló vasutas mellé újabb százak csatlakozásának feltétlen be kell követ- keznie, de hogy ez mind jobb körülmények között történhessék, tanulni kell az idei szervezés fogyatékosságaiból, és a szervezés közben jelentkezett hibákból is. Az igazgatóság területen két helyen sikerült úgy megszervezni az oktatást, hogy az külön, kizárólag a vasutasok részére, Vasúti helyiségben folyjék: a sátoraljaújhelyi és a szerencsi vasutasok a helyi kultúrteremben tartják az üzemi iskolákat, más helyeken a városi, illetve községi iskolákban biztosították a továbbtanulást. Nem ment zökkenő nélkül a tanácsokkal való kapcsolat megteremtése sem. Nem egy helyen a pedagógushiány, vagy különböző gazdasági jellegű probléma gátolta a szervezést, vagy éppen a tanulás megindulását. Nehéz az analfabéta iskolák szervezése és vezetése, mert az erre a kategóriára jutó dolgozók zöme idénymunkás. Nagy nehézséget okoz az utazószemélyzet iskoláztatása is, mert a szolgálati adottságokból folyóan nem tudnak rendszeresen részt- venni az oktatásokon és félős, hogy nagyobb lemorzsolódás keletkezik. A vasutas társadalomra bl“10™mal tekint az ország. A felszabadulás óta eltelt időszak alatt bebizonyították, hogy nagy feladatok megoldására képesek, kiveszik részüket az országépítő gazdasági munkából. Ki kell, hogy vegyék részüket a kulturális építésből is, elsősorban önmaguk műveltségi fokának szakadatlan emelésével. A Vasutasok Szakszervezete miskolci Területi Bizottsága általában jó munkát végez ezen a területen. A bevezetőként említett beiskolázási eredmények is ezt mutatják. És ha elmondtuk az e munkában még található hiányosságokat, azt éppen azért tettük, hogy feltárásukkal segítsünk azokat kiküszöbölni és egy év níúlva, a következő iskolai évad indulása után, még jobb eredményekről adhassunk számot. Benedek Miidó? A Lenin Kohászati Művek mechanikai javító üzeme, amelynek több mint 400 dolgozója van, igen jelentős helyet foglal el a gyár termelésében, ök, mint a gépek orvosai, azok a munkások, akiknek helytállásuktól függ, hogy üzemzavar nélkül dolgozhassanak a hengersorok, a termelő üzemek. Az üzem vezetői, munkásai, de elsősorban maguk a kommunisták átérzik munkájuk jelentőségét és annak szellemében cselekednek. Szeptember 1. Ez a nap sokáig emlékezetes marad a mechanikai özem egész kollektívájának. Ezen a napon jöttek össze a kofnmunisták. akik 3 évi munkájuk mérlege alap- fián új vezetőséget választottak s nagyszerű programot dolgoztak ki az özem valamennyi munkása számára. Eredményes előkészítő munka — jól sikerült párttaggyűlés A mechanikai javító pártalapszer- vezetének 70 tagja van. Hetven kommunistát, párttagot számlálnak az üzemben, azonban munkalendü- tetük. lelkesedésük sok száz és száz ember aktivitásának felel meg. Amikor tudomásukra jutott, hogy a Központi Bizottság határozata alap- fián üzemünkben is sor kerül a pártalapszervezet vezetőségének új.iáválasztására. tanácskozásra jöttek ösz- sze. A kommunisták, a pártalapszervezet tagjai igen helyesen a vezetőségválasztó taggyűlés sikerét az eredményes előkészítő munkában látták, így született meg a párttagok javaslata alapján a vezetőség határozata, amely szerint intézkedési tervet készítenek a vezetőségválasztó taggyűlés előkészítésére. Az intézkedési terv összeállításával a legkiválóbbakat bízták meg, kikérték nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek véleményét is, B így olyan intézkedési tervet állítottak össze, amely fél sikert jelentett munkájukban. Intézkedési terv9 amelynek végrehajtása pártfeladat Az üzemi pártalapszervezet vezetősége, igen helyesen, az elkészült intézkedési terv végrehajtását párt- íeladatnak tekintette a párttagság egésze számára., Az intézkedési terv ugyanis nemcsak egyszerűen a pártszervezet munkájával foglalkozott, hanem a pártszervezet egész tevékenységével, a termelő munkától kezdve, a pártonkivüliekkel való foglalkozásig. Az első pontban például a szocialista munkabrigádok szervezésére, a kongresszusi munkaverseny feltételeinek biztosítására, a párttagok szocialista munkaversenyben való helytállására hoztak konkrét határo-J zatot. A propaganda munkánál! nagy gondot fordítottak a faliújsá-# gok szerkesztésére, a párttagokkal! való egyéni elbeszélgetésre, a párt-! szervezet munkájának népszerűsítő-! sére, mert tudták, hogy ezzel a ve-! zetőségválasztó taggyűlés eredmé-# nyes munkáját segítik elő. | A vezetőségválasztó taggyűlés elő-; készítését összekötötték az ideológiai! munkával s a pártcsoportok munká-1 fiának javításával fs. A meghatáro-? zott. konkréj feladatok valamennyi? párttag számára pártmegbízatást je-# lentettek, s ezzel elérték, hogy az# egész párttagság, de az üzem pár-* tonkívüli dolgozói is felelősséget^ éreztek: kiket választanak be az új| vezetőségbe, miről dönt az üzem! élenjáró és vezető kollektívája, a* pártalapszervezet. ; Párttaggyűlési beszámolóéi amely az egész párttagsági gondolatát és véleményét j fejezte ki A pártvezetőség munkájáról ké~« szült beszámolón hét brigád 33 tag-« fia munkálkodott. Kikérték nemcsak« a párttagok, hanem a pártonkívüliek^ véleményét is, s így joggal mond-J háttá az üzem kollektívája, hogy a« vezetőségválasztó taggyűlés beszámo-j lója nemcsak a párttagság gondola-J tát és véleményét fejezte ki. hanem« a mi véleményünket is. A bírálat ésj a dicséret egyaránt megtalálható« volt benne, de ugyanakkor előre mu-J tatott s hosszú időre megszabta aj legfontosabb feladatokat. { A pártalapszervezet vezetőségének} beszámolója hosszasan értékelte az< üzem termelésének gazdaságosságát.| Rámutatott arra. hogy a javuló gaz-j dasági eredményeket figyelembe-« véve, — ha kisebb mértékben is —,] de még mindig ráfizetéssel termel az
