Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-16 / 192. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l tadták a forgalomnak a tokaji Tisza-hidal faumemmik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 192. szám Ára 70 fillér Barátaink a nagyvilágkan A mi uraink évszázadokon ke- resztül a magukfajtával cimboráskodiak, azokkal, akik segítették őket hatalmuk tartóssáté- telében, s ha uralmuk inogni kezdett, nem sajnálták tőlük a támogatást. Ha a forrongó nép'haragjával nem tudtak megbirkózni, jött a külföldi segítség. 1848-ban is így volt, meg tizenkilencben, az első magyar proletárállam idején. Az uraságukból kiebrudalt hatalmasságok nem voltak válogatósak eszközeikben, ha hatalmuk visszaállításáról volt szó; önző, egyéni érdekeikért habozás nélkül dobták oda hazájuk, népük becsületét. Az urak évszázados hagyományokon nyugvó barátságfelfogása ma sem változott. Ha ingadozik egy keleti kényúr trónja a háborgó népindulat tengerében, hasonszőrű barátaihoz fordul segítségért, hogy lecsendesítve a vihart, továbbra is biztosítsa népelnyomó uralmát. De volt egy másfajta barátságfelfogás is, melyet a népek vallottak magukénak, melyet az elnyomók elleni gyűlölet hívott életre —1 a népék közötti barátság, a nemzetköziség szelleme. A népek közötti barátság eszméjét a felszabadulásba vetett rendíthetetlen hit táplálta, az a tudat, hogy egymagában .egyetlen nép sem tudja lerázni magáról elnyomóit, csak ha összefog a népek sokmilliós táborával. Ezt az újfajta népi barátságfelfogást vallotta magáénak Zalka Máté, a legendás hírű Lukács tábornok is. Így fogalmazta meg a nemzetköziség gondolatát: A világ Jbármely részén harcolsz is a szabadságért, a magyar nép szabadságáért is küzdesz . .^ Ha rés támad az elnyomás, a kizsákmányolás világrendszerén, a népeknek össze kell fogniuk, hogy a haladás ellenségei be ne tömhessék azt a rést,, hogy a szabadságát kivívott nép megvesse lábát a történelemben, felépítse a maga államhatalmát és bástyája legyen a népek szabadságmozgalmainak. 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom áltál létrejött fiatal szovjet állam megsegítésére összefogott a világ proletariátusa. „El a kezekkel Szovjet-Oroszor- szagtól!” — zúgott a jelszó Kelettől Nyugatig. A francia dokkmunkások megtagadták az intervenció- soknak szánt hadianyag kirakását; az osztrák munkások nem engedték, hogy a szovjet állam ellen vonuló katonaság átvonatozzon országukon, s a Magyar Tanácsköztársaság rövid fennállásával, élethalálharcával lekötötte a kapitalista erők egy részét. Nem sikerült betömni a kizsákmányolás világ- rendszerén támadt rést, s megvetette lábát a világ egyhatodán a népek felszabadulásának reménysége, a Szovjetunió. C a Szovjetunió teljesítette in- ternacionalista kötelességét, a népek szabadságmozgalmainak bástyája lett. A világ bármely részén lángoltak fel a szabadságharcok tüzet, az eloltásukra siető rabszolgatartók szemben találták magukat a Szovjetunióval. A Szovjetunió negyvenkét éves történelmének minden lapja bizonyságtétel a népek közötti barátság szent ügye mellett. Azóta megváltozott a vi- lá* arcülata, s ezt a tovagyűrűző változás-vihart nem csendesíthetik le soha többé, egyszer s mindenkorra győzött a szocializmus. . Most, amikor alkotmányunk tizedik születésnapjára készülünk s összeszámláljuk barátainkat, azokat az országokat, melyek a magyar népszabadság születése körül bábáskodtak, a hála és szeretet hangján fordulunk a szovjet nép felé. Mert van-e a világnak még egy olyan népe, mely ennyi áldozatot hozott volna azért, hogy kiforduljon sarkaiból a kizsákmányolás? Évekig vérezett a polgár- háború harcterein, dacolt az éhhalállal. s mikor felépítette virágzó gazdaságát, rászabadult a hitleri fasizmus hadi gépezete. Földdel egyenlővé tett városok százai, falvak ezrei jelezték a német fasiszták útját. Értékek roppant tömege lett semmivé, szovjet polgárok^mil- liói estek áldozatul az öldöklő háborúnak. De ez az életrevaló nép nem vesztette el hitét a szocializmus győzelmében, nem veszthette el, mert a megízlelt szabadság szeretete nem engedte elcsüggedni — megfordította a háború sorsát, s a szocializmus ereje előtt térdre kényszerült a brutalitás emberbőrbe bújt szelleme. A győzelem a szovjet nép érdeme volt, de megosztotta azokkal is, akik pedig ellene voltak, a rombolás szándékával tapodták hazája földjét. A győzők nemes nagylelkűségével nijújiott baráti jobbot a kis magyar népnek, mely urai jóvoltából utolsó csatlósa volt a hitleri hordáknak. A nép nem bűnhődhet uraiért, s az urak a számonkérés elől barátaikhoz menekültek. A Nyugat keblére ölelte őket. A Magyar Népköztársaság Al- kotmánya — életünk, jövendő boldogulásunk törvénykönyve — a szovjet és magyar nép nemes barátságából sarjadt. A szocializmust építő országok barátsága, leküzdhetetlen ereje őrködik elért eredményeink fölött. Aki ellenünk támad,' nemcsak a magyar néppel találja magát szembe, ..hanem barátainkkal is. Ez a barátság számunkra nem frázis, — élő ua*- lóság, záloga annak, hogy soha többé rabságba ne verhessék a magyar népet. 1956-ban, amikor válságosra fordult a szocializmus magyarországi építésének ügye s a népkatalom minden rendű és rangú ellensége előbújt odvából, ez a barátság adott hitet a szocializmus híveinek, ez a barátság mentett meg bennünket attól, hogy ránk szabadítsák az elszenvedett vereségekért vérszomjasra bőszült ellenségeinket, azokat, akik demagóg jelszavak mögé rejtőzve, már fenték a kést, hogy a Magyar Nép- köztársaság szívébe döfjék. A Szovjetunió internacionalista kötelességét teljesítve fegyveres segítséget adott az ellenforradalom leveréséhez, majd a kibontakozáshoz, az élet megindításához. A megpróbáltatások nehéz perceiben ismerni meg az igaz barátot. Míg a nyugati világ urai, akik a magyar nép barátjának hazudták magukat, lázitó híresztelésekkel traktálták a felbolydult kedélyeket, ellenállásra, sztrájkra uszítottak, addig a Szovjetunió és a népi demokratikus országok vagonok százait irányították Magyarország felé, hogy elűzzék népünk feje fölül a küszöbünkig settenkedett éh- és. fagyhalál rémét. Az ellenforradalom óta elért eredményekben nem kis szerepe van barátainknak, a testvéri népek támogatásának. A Ikotmányunk tizedik szüle^ tésnapján gondolatban velünk ünnepelnek barátaink is, az ünnepi asztalnál erre a barátságra koccannak össze a poharak. Ezt a barátságot éltetik szónokaink, s mindenki, aki őszinte híve a magyar nép államának. Éltetjük alkotmányunkat s azokat, akiknek köszönhetjük: barátainkat a nagyvilágban. Megjelent a Belpolitikai Szemle augusztusi száma ! 1959 augusztus 16, vasárnap Tátrai emlékek FESTIVAL DU MONDES Büszkén ível át a szőke habok felett az új, több millió forintos költséggel épült Tisza-híd. Fotó: Pócs Elemőr. A német nép különösen nagy várakozással tekint a Hrusesov- Eisenhower találkozó elé Ottó Winzer, külügyminiszter helyettes nyilatkozata Berlin (ADN) Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterhelyettese Kosevnyikovnák, a moszkvai rádió berlini tudósítójának adott interjújában foglalkozott a küszöbön- álló Hruscsov-Eisenhower találkozó jelentőségével. Megjegyezte, hogy Hruscsov és Eisenhower a Hitler-ellenes koalíciónak azt a két legfőbb hatalmát képviseli, amelynek döntő szerepük volt a német fasizmus legyőzésében. Rámutatott ezután a bonni kormány béke-ellenes politikájára, amely megmutatkozott a genfi külügyminiszteri értekezleten is és hangoztatta, ha világszerte megjavulnak az államok közötti kapcsolatok, akkor Bonn sem folytathatja tovább békebontó, a két német állam közötti megértés mindennemű formáját szabotáló • politikáját. A külügyminiszterhelyettes ezekkel a szavakkal fejezte be interjúját: „Bizonyára nem túlzók, ha azt állítom, hogy Hruscsov és Eisenhower történelmi jelentőségű találkozójától a német nép a tárgyalások olyan korszakának. beköszöntését várja, amely meghozza majd számára a hőn óhajtott békeszerződést”. (MTI) A kínai nép és kormány szívélyesen üdvözli a Hruscsov-Eisenhower találkozót Csen Ji minisztere!nökhelyettes beszéde Peking (MTI) Mint az Űj-Kína jelenti, Csen Ji miniszterelnökhelyettes, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere szombaton «arte beszédet mondott a Koreai Népi Demokratikus, Köztársaság pekingi nagykövetségén Korea felszabadulásának 14. évfordulója alkalmával rendezett fogadáson. A Hruscsov—Eisenhower-találkozó a Szovjetunió békepolitikájának nagyszerű győzelme — jelentette ki Csen Ji, s hangsúlyozta, hogy a kínai nép és a kormány szívélyesen üdvözli a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló találkozót. A kínai miniszterelnökhelyettes részletesen foglalkozott az amerikai külpolitikával és megjegyezte, hogy bár az Egyesült Államok kénytelen volt bizonyos lépéseket tenni a feszültség enyhítésére, Washington még mindig makacsul ragaszkodik hidegháborús politikájához. Ezt bizonyítja egyebek között a német kérdésben, a leszerelés kérdésében, valamint a Távol-Keleten folytatott amerikai politika is. (MTI) Nixon televízióé beézeclé Nixon, az Egyesült Államok alel- nöke pénteken televíziós beszédében kijelentette, N. Sz. Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban „hozzájárulhat a béke megszilárdításához”. Nixon megjegyezte, a szovjet kormányfő és a nyugati vezetők közötti kölcsönös bizalom „jobb lehetőségeket biztosít arra, hogy tárgyalóasztalnál rendezzük vitás kérdéseinket” és hozzá fog járulni ahhoz, hogy „elkerüljük a hibás elképzelésekből származó konfliktusokat”. Nixon megállapította, hogy a béke megőrzésének perspektívái elsősorban azért jók, mert „a népek nem akarnak háborút”. „A szovjet nép szintén békét akar — mondotta. Ez az egyik oka annak, hogy olyan nagyszerű fogadtatásban részesültünk szovjetunióbeli utalásunk során”. Nixon elismerően nyilatkozott N. Sz. Hruscsovról, s azt mondotta róla, hogy „rendkívüli energiájú, ötletes, szellemes ember”. Nixon szerint az amerikaiaknak meg kell érteniök, hogy N. Sz. Hruscsov „függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vele, vagy sem, olyan politikus, aki világméretekben tud gondolkodni”. A Föld országainak kőolajtermelése 1958-b an Az alkotmány . ünnepét- Ortutay Gyula . írása - méltatja: »Az alkotmány évfordulójára« címmel. Dr. Zala Júlia a népgazdaság féléves fejlődésének adatait elemzi. Tallós György »A márciusi párthatározat és a külkereskedelem« címmel Int cikket, dr. Szákasiife D. György. iparunk fejlesztésének . ösztönzéséről, fejti. ki véleményét. Bak-, tai ■ Ferenc .»Szürke statisztika«, -c. cikke. életszínvonalunk -alakulásával foglalkozik. »-Tízéves az alkotmány« című írás 1949 óta elért fejlődésünk főbb mutatóit tartalmazza. A legfontosabb' energiahordozó nyersanyagok (szén, kőolaj, földgáz) termelése világszerte erősen fellendült az utóbbi években. Ennek' az áz^ oka, hogy az egész világon á gépesítés és' az automa- j tizálás következtében- az ipar energia- J szükséglété hatványozott - mértékben nö- I vekedik. I As energiahordozók közül a termelés i növekedésének ütemét tekintve a kőolaj Ijár az élen, amit az Is indokol, hogy a közlekedésben (gépkocsik, dieselelektromos vonatok, motoros hájók) egyre nagyobb szerepet játszanak a kő- olajtermékek. A Föld országainak kőolajtermelése 1958-ban a 900 millió tonnát felülmúlta és ezzel az 1937. évinek háromszorosára emelkedett. 1937-ben az- egyetlen szocialista ország, a Szovjetunió 28,5 millió tonna kőolajat 1 termelt, ami a világtermelésnek 9,6 százaléka volt. Azok az országok pedig, . amelyek a II. világháború után népi demokratikus országok lettek, 1937-ben 17,8 millió tonnát, a világtermelés 2,8 százalékát termelték. Ezzel szemben 1958-ban a Szovjetunió és a népi . demokratikus országok együttesen a világtermelés 14,4 százalékát I —Terra—
