Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

*• V«**w**f AVW« l*U^UO£lflU I« uoxjaxiiTiaui Szovjet művek Chopinről A Szovjet Tudományos Akadémia előkészületeket folytat Chopin, a nagy lengyel zeneszerzőről szóló több könyv kiadására. Jövőre Cho­pin születésének 150. évfordulóját a Szovjetunióban mindenütt megün- neplik. A könyvek között szerepel Igor Belzy neves lengyel zenetudós Chopinről írt, eredeti források alap­ján összeállított monográfiája. Alek- szandr Alekszejev, a művészettörté­net doktora „Orosz hagyományok Chopin művészetében” című tanul­mányán dolgozik. Vera Vaszina- Crosszman, a híres szovjet zenetu­dós Chopin Nocturnejeivel foglalko­zik könyvében. Moszkvában ezenkí­vül kiadják Chopin összes műveit is. A nagy zeneszerző életéről és munkásságáról a Glinka zenetörté­neti múzeum kiállítást rendez. Sok szovjet városban az évforduló tisz­teletére ünnepi üléseket tartanak, a Filharmónia zenei esteket rendez Chopin műveiből. Könyvüidoosáiok A Kossuth Kiadónál jelent meg Harry Bloom Dél-Afrikában játszó­dó regénye, az Epizód, az angol gyarmatosítók kegyetlenségéről és Betlen Oszkár megrázó könyve, az Élet a halál földjén — az auschwitzi megsemmisítő tábor szörnyűségei­ről. A Gondolat adta közre Sadoul A filmművészet története című gaz­dagon illusztrált munkáját, és Bom­bard kalandos óceáni útirajzát, az önkéntes hajótörött címűt. Megje­lent Rosemarie Schuder Kepler éle­téről szóló történelmi regénye, A bo­szorkány fia. Az Európa újdonságai Gwyn Thomas walesi bányászregé- nye, az ősi vágyak komédiája, és a lengyel Zambrzycki szatirikus re­génye az ókori Pompejiról, A mi boldogasszonyunk. A Magvető adta ki Ambrus András fiatal erdélyi író Gyergyó című regényét, a Szépiro­dalmi Kiadó pedig Palotai Boris no- velláskötetét, Válogatott tévedéseim címmel. A Szlovákiai Szépirodalmi Kiadónál jelent meg Martin Kuku- cin kisregény gyűjteménye, diák­köri emlékeiről. Az akadémiai Mik- száth-sorozat 16. kötete, az Akii Miklós cs. kir. udvari mulattató történetét tartalmazza, gazdag jegy­zetanyaggal. A Móra Kiadó újdon­sága Meinok Marco Polo kalandos Ifjúsága című könyve. Az Ifjúsági Kiskönyvtár sorozatban megjelent Burnett A titkos kert című kalan­dos regénye. Munkaterekkel köszöntik a 100. évfordulót Miskolc dolgozói az idei vas­utasnapon ünnepük a Tiszai pálya­udvar fennállásának 100. évforduló­ját. A jubiláló pályaudvar nevét on­nan kapta, hogy száz évvel ezelőtt innen indultak a vonatok a Tisza- vidék felé. Az évforduló alkalmából — a vasutasnapon — emléktáblát lepleznek le a pályaudvar bejáratán. A kettős ünnepet kiváló munkával köszöntik a miskolci csomópont vas­utasai. A Tiszai pályaudvar dolgozói sorra túlszárnyalják a kongresz- szus tiszteletére tett felajánlá­sukat. így — többek között — első félévi kocsimozdítási tervüket a vállalt 103 százalék helyett 108,8 százalékra teljesítették. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt 29,162 tolatási órát takarí­tottak meg, amelynek értéke több mint félmillió forint. Példás munkát végeztek a pályaudvar rakodó és mozdonyvezető brigádjai is. A te­hervonatok terhelésének növelésével az elmúlt hat hónapban ! a tervezettnél 474 ezer tonnával Földalatti múzeum Az Üzbég Tudományos Akadémia régészei a Fergánai-völgyben régi szobrokra bukkantak. A szobrokat az V.—VI. század folyamán épüli ősi buddhista templomban találták, ahol tavaly óta ásatások folynak. A templomban többek között óri­ási buddhaszobrot, oroszlánmaszkot, s nyerges-kantáros lószobrot is ta­láltak, amelyek nagy tudományos ér­deklődésre tartanak számot. A földalatti múzeumnak méltán nevezhető buddhatemplom ásatásai azt bizonyítják, hogy a Fergánai- völgy kultúrája valaha nagy hatást gyakorolt Közép-Ázsia számos vidé­kének fejlődésére. Az ásatásoknál talált nyilak és egyéb fegyverek igazolják azt a fel­tevést, hogy a templom ütközet he­vében pusztult el. A további ásatások remélhetőleg fényt derítenek arra, hogy a feltárt templom közelében volt-e polgári te­lepülés is. Az ásatások sok titkof, feltárnak az üzbégek Fergánai- völgyben letelepedett őseinek életé­ről. Művelődési hírek A borsodi, miskolci irodalmi élet­ről riportot készített a Magyar Rá­dió. A riportban a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat írói munka- csoportjának tagjai beszélgetnek munkájukról, terveikről. Kabdebó Lóránt a miskolci munkásírók ké­szülő antológiáját mutatja be, Tóth Lajos író a közeljövőben a Magve­tők kiadásában megjelenő kötetéről, Moldovai Győző terveiről és az Irodal­mi Színpad lehetőségeiről beszél. A riportot vasárnap délelőtt 10.45 óra­kor sugározza *a Petőfi-rádió. •i* Katájev: Bolondgomba című zenés vígjátékának bemutatására készül­nek a Lenin Kohászati Művek Bar­tók Béla Művelődési Otthonának színjátszói. A bemutató e hónap 13-án, csütörtökön kerül sorra a vasgyári szabadtéri színpadon. A vígjátékot Bikárdi Gyula rendezi,^ a főbb szerepeket Dobránszky Zoltán, Kelemen Irén és Fazekas Dezső játsszák. Szünidő van a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrolthoná- ban — jelentették az SZMT kultúr- osztályáról. A művészeti együttesek legjobbjai jutalomüdülésen vannak Balatonföldváron. Tíz napot töltenek ott sátortáborokban. * A KPVDSZ miskolci művelődési otthonának fotókörében a szeptem­ber 5-től 15-ig sorrakerülő országos fotókiállításra készülnek a fotósok. & A Miskolci Nemzeti Színházban a társulat nyitóülése után megkezdőd­tek a próbák. Először Nyíregyházán vendégszerepeinek, ahol bemutatják a Bajádért, a Cigánybárót, a Svej- ket, a Három Robinsont. A vendég­szereplés után tájelőadások szere­pelnek a színház programjában. PMTEZ -SZfíBO: rí f CK OZHDU . te VII. A CIC salzburgi központjában nem végeztek olyan alapos munkát, mint az előző kihallgatások alkalmával. Itt mindössze három- négy óra hosszat beszélgettek Gyu­laival és szemmelláthatóan csak ar­ra törekedtek, hogy különböző ke­resztkérdésekkel ellenőrizzék, igaz-e, amit magáról mondott. A kihallgatás után a tolmács így szólt hozzá: — Itt a pénz, utazzon Linzbe! Ott az állomáson egy amerikai őrmester várja. Ismeri az amerikai rangjelzé­seket? Gyulai nemet intett a fejével. A tolmács elmagyarázta neki, hogy mi­lyen rangjelzésről ismeri meg az őr­mestert. — A többit majd Linzben meg­tudja ... Lesz munkája elég, nem fog unatkozni! — folytatta az ügy­nök, majd hozzátette: — No, ne féljen, úri munka lesz! Nem fog benne megszakadni! Linkben az amerikai őrmester gyalog kísérte el a CIC központjába. Gyulai jól megnézte a házat, hogy később egyedül is odataláljon: Haus- leitner Weg 36. Itt újra elkezdődtek a kihallgatá­sok. Juhász úr, aki kitűnően beszélt magyarul és egy amerikai civilruhás férfi hallgatta ki, akit Juhász Mr. Cooper-nak szólított. Juhász sem árult el semmit magáról, de annál kíváncsibb volt. A kihallgatások so­rán ismét a kiszökés körülményeiről érdeklődtek. Itt már nem voltak vele olyan bő­kezűek, mint Salzburgban: nem szál­lodában, hanem lágerben helyezték el. S ott maradt akkor is, amikor befejeződtek a kihallgatások és Co­oper közölte vele, hogy a továbbiak­ban a CIC Farkas nevű beosztottja tartja majd vele a kapcsolatot. Farkas még februárban felkereste Gyulait a lágerben. Ekkor a magyar- országi életszínvonal után érdeklő­dött. Gyulai szinte boldog volt, hogy teleszájjál fröcskölhet ismét Ma­gyarországra: — Az emberek éheznek, nincs egy betevő falatjuk, rongyos ruhában járnak... Egész Budapesten nem lehet mosolygó arcot találni... Farlcas egy kézmozdulattal meg­állította: — Fiatal barátom, adok magának egy jótanácsot... Tudja, más a pro­paganda, s más a hírszerző tevé­kenység. A hírszerzőnek nem arról kell beszélnie, amit a propagandában hallott, hanem amit a saját szemé­vel látott és tapasztalt... Megér­tett? Gyulai, mint mindig, most is kész­séges volt: — Természetesen, Farkas úr. De- hát én tényleg rosszul éltem oda­haza ... Farkas nevetett: — Tudjuk mi jól, hogyan élt ma­ga Pesten. Nem vagyunk mi olyan tájékozatlanok, mint ahogy maga hiszi... Informálódtunk magáról. S éppen azért mondom most ezt el, mert az információk azt mutatták, hogy maga számunkra megbízható ember. Szóval maradjunk csak a realitások talaján ... Ha jól értesül­tem, éppen maga fejezte ki így ma­gát, amikor Müller úrral a Szabad Európa Rádió adásairól beszélgetett. Nyolc nap múlva találkoztak má­sodszor. Borozgatás közben Farkas Gyulaitól magyarországi munkahe­lyeiről, és különböző katonai objek­tumokról érdeklődött. Úgy látszik, meg volt elégedve a válaszokkal, mert a beszélgetés végén egy 50 schillinges bankjegyet csúsztatott Gyulai kezébe. — Biztosan jól jön egy kis zseb­pénz. Később majd nagyobb össze­gekről is szó lehet... Tudom, ha in­gyenes is, nem gyöngyélet a láger­élet, magam is csináltam eleget... — De Farkas úrnak már nem kell csinálnia... Bár már én is eljutnék odáig... — Nem kell türelmetlenkednie, fiatalember. Minden a munkájától függ. Ha továbbra is olyan jól meg­értjük egymást, mint eddig, akkor nem lesz semmi baj. A továbbiakra nézve számíthat teljes erkölcsi tá­mogatásunkra ... — oktatta Farkas, de Gyulai közbeszólt: — Az erkölcsi támogatást minden­esetre köszönöm ... Am, hogyan értsem ezt? — Ne értsen félre... Tudjuk mi jól, hogy erkölcsi támogatásból még soha senki nem élt meg. Biztosítha­tom, hogy az anyagi támogatásról is gondoskodunk. Viszont mégegyszer hangsúlyozom, hogy minden a mun­kájától függ... — Azzal nem lesz semmi baj. — Nos, majd meglátjuk. Ha nem lesz baj a munkával, nem lesz baj az anyagiakkal sem. Farkas az órájára nézett. — Ennyi elég is mára. Ne hara­gudjék, de mennem kell. Legköze­lebb majd pontosabban megbeszél­jük, hogy mi lesz az első komolyabb munkája. — S Gyulai megszeppent ábrázatára nézve, hozzátette: — Ne féljen, nem veszélyes! Egy­előre itt marad Ausztriában! Legközelebb, amikor találkoztak, Farkas ki sem szállt a kocsijából, hanem csak úgy, a volán mellől in­tett, hogy Gyulai szálljon be. A fiú örömmel nyitotta ki a kocsiajtót és beült Farkas mellé az első ülésre. Nagyon szeretett autózni. A disszi­dálás előtt biztosra vette, hogy há­rom-négy hét múlva már saját ko­csijával „furikázhat”. S ha az álma nem is vált valóra, íme, mégis autóz­hat. Igaz, hogy csak a más kocsiján, de Gyulai, amint elterpeszkedett a2 autó ülésén, majdnem magabiztosan érezte magát és akár tíz az egyhez is, hajlandó lett volna fogadni, hogy hamarosan neki is lesz kocsija, mert feljebb lép a ranglétrán, nem vele tartanak kapcsolatot, hanem ő tart másokkal. Akárcsak Farkas, az autó- tulajdonos. Közben a gépkocsi kijutott a vá­rosból, a Linz felé vezető országúton robogott. Farkas az utat figyelte, de közben magyarázott: — Nagyon fontos, hogy bizonyos leveleket eljuttassunk Magyaror­szágra. Olyanokat, amelyeket nem küldhetünk postán ... Gyulai feszülten figyelt, s feltá­madt benne a félsz: csak nem őt akar­ják postásnak felhasználni? Veszé­lyes dolog lenne, s különben is Far­kas legutóbb azt Ígérte, hogy egyelő­re Ausztriában maradhat. Száraz volt a torka, amikor kimondta: — Értem! — Nos, ebben számítunk a maga segítségére ... Szeret kocsmákba járni? Gyulait váratlanul érte a kérdés: — Nem, attól ne tartson, nem iszom, nem jár el a szám! Farkas nevetett: — Tudja, mi tetszik magában a legjobban fiacskám? A szűzi ártat­lansága. Ebben a szakmában kevés ilyen van, mint maga. De nem baj, majd belejön a kocsmázásba ... Farkas elmondta, hogy az Ausztri­ában járó magyar hajósolcat próbál­ják felhasználni bizonyos levelek Magyarországra juttatására. Gyulai­nak az a feladata, hogy szorgalma­san látogassa a linzi kocsmákat, ott ismerkedjék meg a magyar hajósok­kal, akik előszeretettel keresik fel az italméréseket, mert nem hajós az olyan, aki a pohárban is a vizet ked­veli. A vállalkozók nevét és címét majd Farkassal kell közölnie. Gyulai fogadkozott: — Majd meglátja, Farkas úr, hogy már az első nap találok ilyen pos­tást! A magyarok örülnek, ha vala­mi szolgálatot tehetnek a nyugati­aknak ... Farkas arcára ismét kiült a fö­lényes mosoly: — Csak lassan a testtel, fiatalem­ber. Majd elválik, hogy mi könnyű és mi nem. A lényeg az, hogy na- qyon óvatos legyen. Amikor Linzbe értek. Farkas meg­mutatta Gyulainak azokat a kocs­mákat, amelyeket a magyar hajósok látogatni szoktak. Búcsúzóul né- hányszáz schillinget adott neki: — Tessék a költségeire. Még töb­bet is kaphat, ha ügyes lesz! Azután majd jelentkezzék. Sok sikert, fiatal­ember! Gyulainak a pénz láttán a szája is nyitvamaradt a csodálkozástól, s csak ennyit rebegett: — Köszönöm! (Folytatjuk.) több súlyt szállítottak, vagyis mintegy 410 — egyenként 1.200 tonnával terhelt — vonat közle­kedtetését takarították meg. A pályaudvar vasutasai mellett szép eredménnyel dicsekedhetnek a miskolci fűtőház dolgozói is. A mun­ka jobb megszervezésével, a párt­kongresszusi versenyben hat hónap alatt a vállalt 4 038 tonna szén he­lyett 9 862 tonna szenet takarítottak meg. Ezzel a szénmennyiséggel 986 — egyenként 1600 tonna súlyú vo­natot továbbíthatnak Miskolctól Hatvanig. A vasutasnapon ünnepli fennál­lásának 100. évfordulóját a Miskolci Járműjavító Vállalat is. Az ünnepi napon adják át a vállalat új ezer­személyes éttermét. Az emeletes épületben 500 férőhelyes fürdőt, kor­szerű büfét és klubot is létesítenek. A járműjavító dolgozói a vasutas­nap alkalmából vállalták, hogy a kongresszusi versenyben az ózdi Kohászati Üzemeknek tíz vasúti ko­csit alakítanak át önürítésűre. \ előttökön is résztvettek. „Találd ki pajtás” címmel tréfás feladványver­senyek tarkították ezeket a mesedél- előttöket, amelyeken az erkölcsi si­ker mellé a győztesek csokoládé- és mozi jegy-jutalmakat is kaptak. Említettük, hogy a könyvtár nem a legalkalmasabb körülmények kö­zött működik. Külön olvasóterme nincsen, mert az előszobából alakí­tott kis helyiség annak alkalmatlan. Amellett a könyvtárban zajlik a kultúrotthon életének jelentős része (például a színjátszók foglalkozásai, próbái). Feltétlen szükséges lenne egy alkalmas olvasóterem, vagy olyan klub kialakítása, ahol elsősorban a kulturálódási lehetőségeket keresnék a vasutas dolgozók. A mos­tani klub, illetve büfé, éppen italmé­rési jellegénél fogva, erre alkalmat­lan. Néhány pozitívumot és néhány nehézséget említettünk a miskolci MÁV Erkel Ferenc kultúrotthon könyvtárának, egyben a miskolci MÁV góc központi könyvtárának életéből. Szép László könyvtáros — társadalmi munkában a kultúrott­hon művészeti felelőse — vezetésé­vel dicséretes munkát végez a könyvtár, lehetőségein belül igyek­szik a maximálisát adni a vasutas dolgozók műveltségének emeléséhez Ha az eredményeket és a — zömé­ben önhibájukon kívüli — hiányos­ságokat, nehézségeket mérlegre tesz- szük, a mérleg nyelve határozottan a pozitív irány felé mutat. (benedek', felfrissítése. A könyvtár évi vásár­lási kerete tizenkétezer forint, tehát havonta ezer forint értékben bő­vítheti állományát. Ha a vásárlási keretből beszerzett könyveket a 26 fiókkönyvtár és maga a gócponti könyvtár állománya között elosztják, a szaporulat szinte észrevehetetlenül kismértékűnek tűnik. A Vasutasok Szakszervezetének központja, amely a könyvtár felsőbb szerve, egy kis­sé bőkezűbben gondoskodhatna erről a fontos kulturális intézményről. Legalább olyan mértékben, mint azt egyes budapesti gócponti könyvtá­rakkal teszi. — még ha azok forgal­ma esetleg alatta is marad a miskol­cinak. A könyvek kölcsönzésén — a dol­gozók műveltségének olvasáson ke­resztül való nevelése útján kívül — más módon is igyekszik a könyvtár a dolgozók művelődését szolgálni. íe<* szerv esték a könyvbaráti kört és annak rendezésében a közelmúlt­ban hat előadásból álló irodalmi délutánsorozatot tartottak, amelyen különböző korok íróival, költőivel ismertették meg a hallgatókat, — a MÁV-telepi iskola tanárainak közre­működésével. Különösen súlyt he­lyeztek a mai magyar és azon belül is a revizionizmust- és az ellenforradal­mi időket tárgyaló irodalmi alkotá­sokra (Berkes!, Mesterházi stb.). Mintegy 140 gyermeklátogatója van állandóan a könyvtárnak, akik nemcsak ifjúsági könyveket kapnak, de a nyári szünet kezdete előtt va­sárnaponként rendszeres mesedél­| Nyár van, de a MÁV Erkel Fe- (renc kultúrottiionának könyvtárá­ban serény munka folyik. Igaz, nem­csak a könyvekkel foglalkoznak: jó­részt itt folyik a közelgő vasutasna­pi ünnepségek nagyszabású kulturá­lis programjának előkészítése is. Egymásután kerülnek papírra a ter­vezett műsorszámok. Közben a könyvtár munkája egy pillanatra sem áll meg. Szép László könyvtáros beszélget az olvasnivalót keresőkkel, könyveket ajánl, az öntevékeny se­gítők — főleg a kultúrotthon szín­játszócsoportjának tagjai — közben cserélgetik a könyveket a „törzsven­dégeknek”, adminisztrálják a köl­csönző kartonokat. Zajlik a könyv­tár megszokott, mindennapi élete, amely a nyári hónapokban sem csökkent, hanem éppen emelkedett, mégpedig nem is kis számmal: száz­ötven felnőtt olvasóval. A szűkös elhelyezésű könyvtár a miskolci vasúti góc központi könyvtára, amely huszonhat fiókkal, — letéti könyvtárral — igyekszik a miskolci vasutas dolgozók könyvigé­nyeit szolgálni, műveltségüket, vi­lágnézetüket a könyvtármunka sajá­tos eszközeivel formálni. Szándéko­san használtuk azt a meghatározást, hogy „igyekszik”, mert törekvését teljes siker a jelenlegi körülmények között nem koronázhatja. Néhány statisztikai adat ékesen bizonyítja ezt a megállapítást: mintegy hétezer főre tehető azoknak a vasutas dol­gozóknak a száma, akik a könyvtár által könyvvel ellátandó területen dolgoznak és azok közül — bár na­gyon sok a vidékről bejáró, sok eset­ben kétlaki dolgozó — 2895 a könyv­tár állandó, beiratkozott olvasója. Tehát mintegy az összdolgozók negyven százaléka. Ezzel szemben a könyvállomány 8100 kötet mindösz- sze — szépirodalmi, szakmai, tudo­mányos könyveket egybevéve — és azok között is feltűnően magas számarányt képvisel azoknak a szépirodalmi könyveknek a száma, amelyek művészietlenségüknél, tu­dományos könyveknél pedig elavult­ságuknál fogva, már csak elfekvő holtanyagot képviselnek. A nagy ér­deklődést nem bírja a könyvtár ma­radéktalanul kielégíteni. Például a Járműjavító Üzemi Vállalat dolgo­zói közül ötszáztízen állandó, beirat­kozott olvasói a könyvtárnak, vagy­is az üzem dolgozóinak a fele. Ilyen arányú érdeklődés mellett a viszony­lag kis könyvállományú könyvtár csak roppant nehézségek árán tudja a kölcsönzési igényeket kielégíteni és emiatt kénytelen volt a kölcsön­zési határidőt is jelentékenyen lerö­vidíteni. így is mintegy tizenhárom- ezer alkalommal történt kölcsönzés az elmúlt félévben. Nehéz a könyvtár állományának Gócponti könyvtár Olvasóterem kellene a vasutasoknak \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents