Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

ESZAKMAGTARORSZAG A világsajtó Hruscsov és Eisenhower kölcsönös látogatásának távlatairól \ Napok óta nem került le a világ­sajtó első oldaláról annak a nagyje­lentőségű jelentésnek a visszhangja, hogy a világ két vezető' nagyhatal­mának kormányfői kölcsönös látoga­tásra hívták meg egymást. A világ­sajtó vezető orgánumai megállapít­ják, a legutóbbi esztendőkben egyet­len esemény sem váltotta ki a világ közvéleményének olyan nagy lelke­sedését és bizakodását a békés meg­egyezésben, mint Hruscsov és Eisen­hower hamarosan sorra kerülő ame­rikai, illetve szovjetunióbeli látoga­tásának híre. A békéért harcoló em­beriség százmilliói joggal tekintik ezt az eseményt az agressziós körök egyik vereségének és a békés együtt­élést hirdető szovjet politika sokéves erőfeszítése eredményének. VARSÖ. A Trybuna Ludu „A ba­rométer békét jelez” című cikkében rámutat, hogy nincs talán még egy ország, ahol a szovjet és az amerikai vezetők kölcsönös látogatását na­gyobb megelégedéssel fogadták vol­na, mint Lengyelországban. Az ilyen találkozók észrevehetően megkönnyítik a? újabb kelet-nyugati tárgyalásokat és végeredményben a megegyezést. , PRÁGA. A csehszlovák közvéle­mény — írja a Rudé Právo — meg­nyugvással fogadta a kölcsönös láto­gatás hírét. A világ békés erőinek sikerét látja benne. Azoknak a tö­rekvéseknek az eredményét, ame­lyek a tárgyalásokat szorgalmazzák, mert ettől várják a jelenlegi nem­zetközi feszültség okainak felszámo­lását, a hidegháború befejezését és a tartós, békés együttélés feltételei­nek kialakulását. SZÓFIA. A bolgár lapok vezető helyen kommentálják Hruscsov és Eisenhower küszöbön álló találkozó­ját. Az ötecsesztven Front többek között leszögezi: Európa, Amerika, Ázsia, Afrika népei mindannyian egyetértenek abban, hogy ez az utób­bi idők legnagyobb nemzetközi ese­ménye. Ehhez nyugodtan hozzáte­hetjük, hogy ez a találkozó egy bölcs előrelátó politika, a békés ^gymás- mellett élésre irányuló szovjet poli­tika győzelme. PEKING. A kínai nép — írja a pekingi Renmin Ribao — egyember- ként üdvözli a szovjet és az ameri­kai államfő elhatározását, amely óriási, pozitív hatással lesz a két or­szág kapcsolatainak megjavulására, a nemzetközi feszültség enyhülésére. NEW YORK. Az egyes amerikai körök nem titkolják aggodalmukat, különösen azok nem, amelyek alig érdekeltek a nemzetközi feszültség enyhítésébea így például a Wall Street Journal kijelenti ugyan: „Mi nemigen félünk Hruscsovnak meg­mutatni Amerikát”, mégis kifejezi azt az aggodalmát, hogy ezen a láto­gatáson a szovjet kormány feje áz Egyesült Államokban „kitűnő pro­paganda lehetőséghez jut”. WASHINGTON. Az ilyenféle aggo­dalmakat azonban elutasítja magától az amerikai sajtó legnagyobb része. Ez a látogatás-csere — írja például a Star — nem a propaganda szempont­jából jelentős, hanem azért,’ mert megszünteti azt a zsákutcát, amely­be az utóbbi Í2 év alatt jutott a hi­degháború következtében a két or­szág kölcsönös kapcsolata. „Reméljük a találkozó eltemeti a hidegháborút“ Hruscsov utazásának visszhangja Moszkva (MTI) A Szovjetunióban továbbra is az érdeklődés középpontjában áll a szovjet és az amerikai kormány megegyezése a két kormányfő köl­csönös látogatásáról. Különösen megnőtt az érdeklődés N. Sz. Hrus­csov szerdai sajtóértekezlete után. A lapok igen nagy terjedelemben számolnak be a szovjet kormány megállapításairól. A szovjet lapok hangoztatják: a két kormányfő találkozójának nemcsak abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy meg­nyílik az út a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kap­csolatainak rendezésére, hanem azért is, mert a találkozó .módot A német kérdést nem lehet megvitatni az NDK nélkül Mint a TASZSZ jelenti, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első titkára a Leuna Művekben, a Német Demokratikus Köztársaság legna­gyobb ipari üzemében szerdán be­szédet mondott. A külügyminiszteri értekezlet munkájáról szólva megállapította: — A genfi értekezlet olyan talál­kozó volt, amely á népek nyomására jött létre. — A genfi értekezlet nagy jelentő­sége abban rejlik — folytatta Ulb­richt —, hogy a két német állam küldöttségei egyenjogú félként vet­tek azon részt. Az NDK küldöttsége jelentős mértékben elősegítette az értekezlet munkáját. Az NDK kül­ügyminisztere a német békeállam képviselőjeként hallatta szavát Genfben. Ebben az államban nincs militarizmus, nincs háborús propa­ganda. Nem folyik atomfegyverke­zés, nincsenek háborús bűnösök. A genfi külügyminiszteri értekezlet be­bizonyította, hogy a német kérdést nem lehet megvitatni az NDK rész­vétele nélkül. — Ezzel szemben a bonni kormány kezdettől fogva a genfi értekezlet meghiúsítására törekedett. Genfben nem sikerült megegyezni, mert az Adenauer-kormány ellenezte a meg­egyezést. Ulbricht kifejtette még, hogy a né­met békeszerződés megkötésének el­húzódása következtében folytatódik Nyugat-Németország atomfelfegyver­zése, növekszik a nyugat-németor­szági és nyugat-berlini provokációk veszélye. Ezért a békeszerető embe­rek fő feladata a n.émet militarizmus megfékezése. (MTI) nyújt néhány nemzetközi prob­léma megvitatására is. Á szovjet sajtó Hruscsov nyilat­kozatából azokat a részeket emeli ki, amelyekben a szovjet kormány­fő megállapítja: a Szovjetunió ré­széről nem lesz hiány jóindulatban s a szovjet kormány mindent • meg­tesz annak érdekében, hogy a két látogatás eredménnyel járjon. * Nyikolaj Tyihonov szovjet író a Hruscsov—Eisenhower találkozóról a többi között kijelenti: Lehetséges, hogy a Hruscsov—Eisenhower talál­kozót csúcstalálkozó fogja követni, amely tisztázni fogja az államok egymásközti kapcsolataiban jelent­kező vitás kérdéseket, el fogja te­metni a hidegháborút és az. egész világ békéjének javára szolgál. (MTI) Herter Eisenfiowerral utazik Genf {MTI) A Reuter szerint Herter külügy­miniszter előreláthatólag elkíséri Eisenhowert nyugat-európai, kőrút­jára. Mint ismeretes, Eisenhower augusztus végén — még Hruscsov washingtoni látogatása előtt — fel akarja loeresni a nyugati szövetséges hatalmak vezetőit, hogy kikérje vé­leményüket. K orszeru tűzoltólaktanya építését kezdték meg a Tiszavidélti Vegyi kombinál ban A Tiszavidéki Vegyikombinátba óránként mintegy 23—24 ezer köb<- méter földgáz érkezik a Román 40 tonna finomlemez terven felül Az a hír, hogy a megyei pártbizott­ság zászlót adományoz a kongresz- szusi versenyben legjobb eredményt elérő vállalatoknak, újabb lendüle­tet adott a Borsodnádasdi Lemez­gyár dolgozóinak. Az üzemrészekben újabb munkabrigádok alakultak. Ed­dig már 94 brigád mintegy 800 fővel vetélkedik, hogy jobb eredmények elérésével megszerezzék a „Szocia­lista munkabrigád” címet. A kikészí­tő üzem 26 munkabrigádja kiemel­kedő eredményt ért el csütörtökön reggelre. A 24 órás műszakban 4b tonna készáru finomlemezt adtak terven felül. A szállítás dolgozói 36 tonnával előzték meg havi tervük esedékes részét. Népköztársaságból. A metángázból műtrágyát és más vegyianyagokat készítenek majd. A vegyikombinát felépítéséig ezt a gázt a Tiszapalko- nyai Hőerőműben és Diósgyőrben hasznosítják. Ezenkívül a kombinát területén épül fél az ország legna­gyobb műgyanta és lakkfesték gyá­ra, amelynek termékei szintén köny- nyen gyulladó anyagok lesznek. A biztonságos termelés érdekében az elmúlt, t hónapban . korszerű tűz­oltólaktanya építését kezdték meg a vegyikombinátban. A 40 férőhelyes, hat kocsiállással ellátott emeletes épületet á jövő év májusában ad­ják át rendeltetésének. — Csak nem tek? ,amiatt” jöt­— De igen! „Amiatt”!... — Oh, drága istenem, de nagy port vernek belőle! Vagy húsz gyerek itt valami játékot csinál, s még az újságba is bekerülnek végette... Nahát, furcsa világ! Sosem felejtem el azt a megbotránkozott arcot. Hatvan év körüli öreg nénit kérdeztem meg a falu szé­lén Halma jón, hogy-merre találom az úttörők termelő- szövetkezetének vezetőségét: azt, amelyik most van ala­kulófélben az iskolás gyerekekből. — Hát csak menjen, kedvesem. Menjen az isko­lába, vagy a tanácsházára. Ott majd elmondják magá­nak. S ment nagy duzzogva.ki a mákföldre. — Nahát, nahát... Ez még úgy tavasz végén volt, s hát be is vallom őszintén: „port verni” mentem. Valahogy úgy, mint az öreg mama mondotta. Mert én igen nagy dolgot láttam abban, hogy a halmaji iskolásgyerekek termelőszövet­kezetet alakítanak; kíváncsi voltam, hogy tényleg csak játékból csinálják, avagy valóban komolyan gondolják? Bár azt is el kell ismernünk őszintén, hogy előbb talán játék volt ez, de utóbb mégis komoly dolog lett; nem indult ugyan olyan alapos tervekkel ez a kis termelő­szövetkezet. mint a nagyok, de mint egy hozzánk kül­dött levélből ‘ kiderül, földterületükhöz viszonyítva majdnem „akkora” eredményeket értek el! Jordán Ferenc MÁV forgalmista írja, hogy a kis úttörők közül előbb 23-an jelentkeztek közös munkára, de később a falu suttogóinak szavára heten kimarad­Kis emberek nagy minkája tak. Végül aztán tizenhatan kezdtek el gazdálkodni: ve­tettek 3 hold búzát, 3 hold árpát, 2 hold cukorrépát és 4 hold kukoricát.; A cséplés —■ hej, de nagy esemény volt! — most zajlott le a múlt hónap 25-én. Csodálko­zott mindenki, amikor kiderült, hogy 17 mázsás átlag­termést értek el búzából. Vitték is nagy örömmel még aznap a termény raktárba. Átadták a 30 mázsa sörárpát is, amelyre korábban termelési szerződést kötöttek. S most, hogy a közös munka első csatáját fölényesen megnyerték, ragyog az öröm a kisfiúk, kislányok arcán, de joggal lehet büszke mindenki, aki ebben segített: Sárkány Béla pedagógus, Radomszki József községi párttitkár, Siroki elvtárs, gépállomási igazgató, aki kü­lönösen szívén viselte az úttörők termelőszövetkezetét. A gyerekek a cséplés napján 50—80 kilogramm ve­gyesterményt kaptak* s még augusztus 20-ig munka­egységelőlegként 500—700 forint készpénzhez jutnak. Az egyik boldog kislány, Medve Ilona, amikor Jordán Ferenc levélírónk megkérdezte tőle, hogy mit csinál a pénzzel, azt felelte: most megy gimnáziumba és iskolai kellékekre, ruhára költi. De okos, hasznos dolgokra fordítja valamennyi gyerek. No lám! Ezek a gyerekek példát mutattak a — fel­nőtteknek. Mégis csak érdemes volt tavasszal ebből a dologból „port verni”, s azóta bizonyosan megbánták már azok is, akik hallgattak a rosszmájú felnőttekre és nem vettek részt ebben a testet-lelket fejlesztő nagy szerű közös munkában. O. M. Péntek, 1959. augusztus 7. M ii '1 I' I"!1 Mlfli'IH A pártvezelőségek újjá válaszlápéra készülünk Pártunk Központi Bizottsága elha­tározta a pártszervek és pártszerve­zeti vezetőségek újjáválasztását. Az újjáválasztás pártunk életének fon­tos állomása. Előmozdítja pártszer­vezeteink életének fejlődését, újabb erőt ad az előttünk álló olyan nagy feladatok megoldásához, mint a Központi Bizottság március 6-i ha­tározata, a munkásosztály helyzeté­ről szóló határozat végrehajtása, s nem utolsósorban az 1959-es év ter­vének sikeres teljesítése, illetve túl-; teljesítése. ■ • Pártbizottságainknak és alap­szervezeteinknek igen alaposan fel kell készülni, ha valóban azt akar­ják, hogy sikeres legyen a vezető­ségek újjáválasztása. Ez annál is in­kább fontos, mert a választási mun­kát nem szabad a szűk prakticiz- musnak jellemeznie. A siker akkor lesz teljes, ha a párttagság a dolgo­zó nép előtt álló többi feladatokat is sikeresen oldja meg. A Központi Bizottság határozatát szem előtt tartva hiánytalanul érvényre kell juttatni azt a tö­rekvést, hogy a választások so­rán az alapszervezeti vezetősé­gek megerősödjenek, növekedjen párttagságunk aktivitása, önte­vékenysége s még tovább széle­sedjen a pártdemokrácia. Érjük el, hogy a párt vezető szervei alkalmasak legyenek a pártmunka elvi és gyakorlati kérdéseinek a megoldására. A Miskolci Városi Pártbizottság is ezen elveket tartotta szem előtt, amikor kidolgozta saját munkater­vét, hozzáfogott a vezetőségek újjá- választásának előkészítéséhez. A pártbizottság, látva az előtte álló nagyjelentőségű feladatokat, széles­körű aktívahálózatot hozott létre. Alapvető célul tűzte ki, hogy az ak­tivisták segítsék a párt helyes poli­tikájának megvalósítását, ezen ke­resztül növeljék az egész párttagság harckészségét, fokozzák aktivitását, erősítsék pártszervezeteinket. A párttagság aktivizálása, öntevékeny­ségük növelése, a pártdemokrácia betartása fokozza a párttagok fele­lősségérzetét, erősíti a pártvezetést, a párttagok kapcsolatát, s nem utol­só sorban megkönnyíti a párt előtt álló feladatok Sikeres megoldását. A párttagság aktivitása, érdeklő­dési köre egyre több területre ter­jed ki. Egyre több az olyan üzemi, hivatali, intézményi pártszervezet, ahol a párttagság — a nyári üdülési szabadságok ellenére is — 80—85 százalékban vesz részt a párttaggyü- léseken. Ez az arány ugyan még korántsem kielégítő, de a felszóla­lók aránya (mely körülbelül 20-25 százalékot tesz ki), mind harcosság­ról tesz bizonyságot. A hozzászólások zöme azt mutatja, hogy a párttag­ság egyre jobban megérti: közeledik pártunk kongresszusa és ez minden párttag számára igen nagy jelentő­ségű! Párttagjaink nemcsak a politikai munka javítása érdekében tesz­nek nagyon jó javaslatokat, ha­nem a gazdasági munka, a kongresszusi munkaverseny si­kere érdekében is. E területen is a párttagság gerince: a nagyüze­mi munkásság jár az élen. Nagyüzemeink, így a Lenin Kohá­szati Művek, a DIMÁVAG és a bá­nyák is teljesítik a kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségei­ket., A DIMÁVAG és a Könnyűgép­gyár dolgozói, műszaki értelmisége részéről egyre több szó esik arról, hogy a legméltóbban úgy készülhet­nek pártunk kongresszusára, ha a vállalásokat nemcsak teljesítik, ha­nem túl is teljesítik. Ennek minden feltétele megvan, mivel mindkét üzem a vállalását az első félévi mérleg alapján már nemcsak telje­sítette, hanem túl is teljesítette. És ez annál inkább örvendetes, mert a túlteljesítés az exporttervek teljesí­tését és a minőség fokozását ered­ményezi. Nagyüzemeink példáját egyre több hivatal, intézmény, kereskedelmi szerv és középüzem követi. A Ve­gyianyag Nagykereskedelmi Vállalat, a Papírértékesítő Nagykereskedel­mi Vállalat és a Miskolci Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat a jó kol­lektív munka eredményeképpen a „Kiváló vállalat”, illetve az „Él­üzem” cím feltételeit teljesíti a kongresszusi verseny jó megszerve­zésével. Középüzemeink közül a Mis­kolci Malomipari Vállalat kiszélesí­tette a munkaversenyt a vidéki mal­mokkal kötendő párosversennyel. A Miskolci Üveggyár a kongresszus tiszteletére tett 950 ezer forintos vállalásából július 20-ig 432 ezer fo­rintot teljesített az alapanyag meg­takarítás tekintetében. A választási munka előkészületei során pártbizottságaink körültekin­tően foglalkoztak az aktivisták fel­készítésével. Különös gonddal hívták fel az aktivisták figyelmét arra, hogy nagyon ügyeljenek a pártdemok­ráciára, biztosítsák, hogy azt minden szinten betartsák és be­tartassák. A pártdemokrácia betartásánál nem kisebb dologról van szó, mint a párt egyik alapvető elvéről, vagyis: a párttagság korlátozás nélkül él­hessen jogaival és pártszerűen nyil­vánítson véleményt, s megfontoltan döntsön: ki foglaljon helyet az új vezetőségben. Nagyon ügyelnünk kell arra, hogy „ne dajkáljuk agyon” az alapszerve­zeti vezetőségeket. Sajnos, az 1950— 55-ös időszak gyakorlati munkájá­ban ilyen eset többször előfordult. Feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy párttagjaink közel 15 év alatt sokat fejlődtek, harckészségük foko­zódott. Törődjünk vele, hogy pár­tunk régi harcosainak nagyszerű út­mutatásait minél több helyen hasz­nosítsák. Bátran támaszkodjunk párttagságunk önállóságára, érettsé­gére. Adjunk önállóságot ahhoz, hogy a párttagság — pártszerű kere­tek között a Szervezeti Sza­bályzatban rögzített jogaikkal él­ve — szabadon választhassa meg saját vezetőit. Az elmúlt évek harcai megtanítot­ták párttagjainkat, hogy önállóan cselekedjenek. A Szénbányászati Tröszt alapszervezeténél a pártcso­portok tagjai elmondották, hogy nem mindenki végez egyformán párt­munkát. Egy-egy elvtársnak túl sok a feladata. Bírálták a vezetőség azon tagjait, akik nem képzik magukat műszakilag. A Miskolci Ingatlankeze­lő Vállalat pártszervezetének kommu­nistái arról beszéltek, hogy nincs megfelelő összhang a vezetőség tag­jai között. Ez rányomja bélyegét a pártmunkára is. A Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat alapszerveze­ténél pedig többen arra hivatkoz­tak, hogy a pártszervezet vezetősége nem elég következetes a lazaságok felszámolásában, nem elég bátran és következtésen vonja felelősségre a pazarlókat. Ezek az elvtársak el­mondották: az újjáválasztás során feltétlen arra fognak törekedni, hogy olyan elvtársakat válasszanak meg, akik a dolgozók bizalmából bát­ran, következetesen fogják képvisel­ni a párt politikáját, harcolnak a gazdasági célok sikeres megoldásá­ért, mely az egész dolgozó nép ér­dekeit szolgálja. Noha sokat fejlődtek párttagjaink, hiba volna azt hinni, hogy most már teljesen magukra hagyhatjuk őket. Minden erőnkkel azon legyünk, hogy a párttagság véleményét is­merjük és felhasználjuk munkánk­ban, de emellett ismerjük meg a be­csületes pártonkívüli dolgozók vé­leményét is. Ehhez természetesen elengedhetetlenül fontos a dolgo­zókkal való élő, eleven kapcsolat. A helyes kapcsolat kialakítása során feltétlen támaszkodjunk a pártcsoportok munkájára, a tö­megszervezetek tevékenységére. A véleménykikérést ne csak gyűlésekre korlátozzuk, hanem legyünk türelemmel, megér­téssel, a jószándékú véleménynyil­vánítással szemben munka közben, egyéni beszélgetések során is. Mind­emellett ne feledkezzünk meg róla, hogy az ellenség fokozni fogja tevé­kenységét a választási munka idő­szakában! Szüntelen magyarázzuk a dolgozónak a párt helyes politikáját. Ehhez lesz segítségünk is, mivel rö­vid időn belül megismerkedünk a párt Központi Bizottságának irány­elveivel, melyben á párt ország-vi­lág előtt nyíltan, őszintén megmond­ja, hogyan, mi módon kíván előre haladni, milyen feladatok megvaló­sítását tűzte ki célul a következő ötéves tervben. A vezetőségek, pártbizottságok és revíziós bizottságok újjáválasz­tása nagyon erősíti pártunkat. Eb­ből azonban nem következik, hogy ez valami rosszul értelmezett, szűk pártérdek, pártügy. Kézenfekvő, hogy ha pártunk erősödik, ez azt eredményezi, hogy nő a párt tekin­télye, javul vezetési színvonala* mindez pedig a munkásosztály ha­talmának megerősödését, a szocializ­mus építésének meggyorsulását je­lenti. így válik a vezetőségek újjá­választása valamennyi öntudatos dolgozó ügyévé. Ez a felelősségérzet vezet minket is a munkában. JÓZSA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents