Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-06 / 183. szám

wsuwniUK, xira«». augusztus o. fiOfianniAu x Aiuwszm Nógrádi Sándor elvtárs látogatást tett az Ózdi Kohászati Üzemekben Szerdán délelőtt és délután kedves Vendéget fogadtak az ózdi kohászok. Kógrádi Sándor elvtárs, a Magyar Képköztársaság kínai nagykövete, országjárása során ellátogatott az Ózdi Kohászati Üzemekbe is. Kőhal­mi Imre elvtárs, a nagyüzemi párt­bizottság titkára és Horváth Károly elvtárs, az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatója fogadta a kedves vendé­get. Nógrádi Sándor elvtárs, a gyár ve­zetőinek kíséretében meglátogatta az ózdi martinacélmű, durva- és finom- hengermű dolgozóit. Hosszasan elbe­szélgetett az üzemek fizikai és mű­szaki dolgozóival. Csaknem minden­kihez volt egy-két kedves szava. Ér­deklődött a munkások keresetéről, az ózdi dolgozók életkörülményeiről. A martinacélműben őszinte örömét fe­jezte ki, hogy a hetes számú kemen­cénél rekord kemencetartósságot ér­tek el, amelynek nyomán már szinte mozgalom indult a kemence élettar­tamának növelésére. Lengyel ajándék — magyar sikerért FSO. A nagyíkö- zönségneik bizonyára isimetretLen jel, de an­nak a 13 gépkocsiveze­tőnek, aki kiváló mun­kája jutalmául a teg­napi naptól kezdve egy kedves ajándékot hord magánál, a munka megbecsüléséinek nagy­szerű érzését. — nem! Miről van szó? A gépkocsivezetők között már nem isme­retlen fogalom a százezer kilométeres mozgalom, melyneik az a lényege, hogy a kocsivezetők százezer kilométert »■futnak le-« anélkül, hogy kocsi­juk nagyjavításra szo­rulna. Ez nem könnyű feladat. Nagy fiigyei­met. munka iránti szeretetek önfegyelmet követel. Természetes dolog, hogy nagyra ér­tékeljük azokat az embereket, akik meg tudnak ■ felelni ennek a követelménynek. A Miskolci Autóközleke­dési Vállalat gépkocsi- vezetői közül eddig 13 ember bizonyította he. hogy képes eleget ten­ni ennek a magasszin­tű követelménynek. Mind a 13 ember a közismert lengyel gyártmányú W ansaw a gépkocsit vezeti. Len­gyel barátaink ezt a nagyszerű eredményt elérő magyar gépkocsi- vezetőket elismerésük bizonyítékaként egy- egv Pobjeda karórával jutalmazták meg, amelynek a hátlapjára ezt vésték: »A War- sawa gépkocsi kiváló vezetőinek az FSO- tól.« Az a i ándékík ioszt ás naigyon baráti, meleg­hangú találkozó kere­tében történt, a Mis­kolci XVI. Autójavító Vállalat kultúrtermé­ben. A találkozón je­len volt Tadeus Dorota elvtárs, lengyel nagy­kereskedelmi főtaná­csos, helyettese. Tade­us Banasik. valamint Mircisláv Motomik és Boleszüáv Vornovics mérnök. Az ünnepélyt Méhes Árpád, a KPM Autófenntartó Ipari Tröszt főmérnöke nyi­totta meg. majd Tade­us Dorota elvtárs be­szélt a 13 gépkocsive­zető nagyszerű munká­járól. Utána Váradi István eivtárs, a XVI. Autój a víitó V általat igazgatója tartott rövid beszédet, melyben a Warsawa gépkocsik kiválóságáról és a ko­csivezetők odaadó munkájáról hallottunk. Kardos Zoltán, a Deb­receni Autóközlekedési Vállalat igazgatójának felszólalása után a len­gyel mérnökök és a jutalomban részesülő magyar gépkocsiveze­tők beszélték Warsawa gépkocsival kapcsolatban. *—■ pristoa — Csúcsforgalom Miskolc-Tapolcán Az időjárás eddig ugyan nem túl­ságosan kedvezett az üdülőknek, mégis, az utóbbi években nem volt ennyi látogatója Miskolc-Tapolcának, mint a májusi szezonnyitótól eltelt három hónap alatt. Az ország kü­lönböző részeiből mintegy 50 000 üdülő fordult meg a gyógyvizéről hí­res üdülőhelyen. A különböző buda­pesti vállalatok 12 üdülője mellett a Borsod megyei Idegenforgalmi Hi­vatal fizetővendéglátó szolgálatát csaknem 10 000-en vették igénybe. Emellett az Idegenforgalmi Hivatal által felállított túristaszállásokon több mint ötezer főnyi — nagyobb­részt középiskolásokból álló — or­szágjáró csoport talált elhelyezést. A belföldi nyaralók mellett több külföldi, szovjet, lengyel, csehszlovák túristacsoport is felkereste a nagy­szerű üdülőhelyet. Miskolc-Tapolca „sztárja” kétség­telenül a májusban megnyitott gyógyhatású barlangfürdő, melyKö- zép-Európa egyetlen ilyen létesít­ménye. A természetes barlangban kialakított fürdőt csaknem 20 000-ren keresték fel. A gyár vendége ezután megláto­gatta az acélmű-rekonstrukciót. El­mondotta, hogy számára megszokott jelenség az építés, mivel a Kínai Népköztársaságban egyre több épí­téssel. korszerűsítéssel találkozik. A koradélutáni órákban a gyár Újítók Klubjában Nógrádi elvtárs találkozott a gyár mintegy félszáz dolgozójával és vezetőjével. A vendéget minden probléma ér­dekelte. Hosszasan érdeklődött az if­júság helyzetéről, problémáiról. A jelenlévők több kérdést tettek fel a nagykövet elvtársnak. Megkér­dezték többek között, hogy mit ér­tünk az alatt a kifejezés alatt: néni kohó? — A válaszból megtudtuk, hogy a Kínai Népköztársaságban, vá­roson és falun az utóbbi években ezerszámra építettek kicsiny kohó­kat. A vasoIvasz*ást a városok és falvak lakói végezték el. A néni ko­hóknak is köszönhető az a felmér­hetetlen fejlődés amely a kínai ipart jellemzi nanjainkban. A továbbiakban a Kínai Népköz- társaságban szerzett élményeiről szá­molt be Nógrádi elvtárs. Nógrádi elvtárs tegnap a késő dél­utáni órákban elutazott a kohászvá­rosból. (pásztori) A búzaföldadó teljesítése — állampolgári kötelesség! Megértéssel fizessük meg a földadót! Német diákok Miskolcon — Csoko ... csoko ... csokolata...! Harsog a harmonika, zeng a dob, jókedvű fiatalok fújják az ismert sláger német szövegét a Bányaipari Diákotthon új klubhelyiségében. Is­merkednek, barátkoznak a kelet-ber­lini politechnikai mintaiskola nö­vendékei a miskolci fiatalokkal. Nemrég érkeztek, alig mosták le ma­gukról a hosszú út porát, de jóked- vűek, frissek, mintha csak a szom­szédból léptek volna át egy kis tánc­ra. Varga Béla, a diákotthon igazga­tója mondja, hogy a német fiatalok­kal együtt jöttek vissza Kelet-Né- metországból a miskolci bányaipari tanulók is, akiknek tapasztalatokban gazdag látogatását viszonozzák most a nyúlánk, szőke német lányok és fiúk. S hogy a német fiatalok miként ér­zik magukat nálunk? Itt áll Heide Zerzawy, a csinos berlini diáklány távirati stílusú nyilatkozata: Kitűnő a magyar konyha, bár csak most ismerkedtünk meg a bors­sal, paprikával. Kedvesek a magyar fiúk, lányok, s irigyeljük a miskolci diákokat, hogy olyan korszerűen fel­szerelt iskolában tanulhatnak, mint I a Villamos- és Gépipari Technikum, amelyet elsőnek látogattunk meg a. városban. (m) A somsályi művelődési otthon munkájáról Többre is képesek a somsályiak A somsályiak elégedettek lehetnek művelődési ott­honukkal. Az épület, a helyiség kielégíti a leg­igényesebb szórakozni, művelődni vágyó embert is, ugyanakkor kényelmes otthont nyújt a különböző ön­tevékeny művészeti csoportoknak. Ebből elöljáróban le­vonhatjuk azt a tanulságot, hogy — egyes hiányokat leszámítva, erről majd később szólunk — Somsályon minden lehetőség adott az eleven kulturális élethez. A jelenlegi Dózsa György művelődési otthon a fel- szabadulás előtt olvasó volt, de főleg, illetve elsősor­ban tiszti kaszinó — a tisztviselők szórakozási helye. A munkásoknak egyetlen helyiség állt rendelkezésük­re, ott sakkozhattak, billiárdozhattak, aztán majdnem semmi több. Egy énekkar működött, az viszont nagyon szépen. Hoffmann Albert pedagógus vezetésével kiváló eredményeket értek el. Sajnos, mióta Hoffmann Albert nyugdíjba vonult, ez a fejlődés megtört. Megfelelő szakvezető hiányában jelenleg nincs énekkar. Kár... Ugyanis a bányászok — az idősebbek is — kedvvel, szívesen énekelnének újra, a jó hagyományokkal ren­delkező bányász-énekkarban. A felszabadulás után a Kommunista Párt és a MA- DISZ kebelében kezdett kibontakozni az aktív kultu­rális élet. Kicsi a telep, — alig 1 200 lelkes — mégis 7—8 öntevékeny művészeti csoport tevékenykedett a MADISZ-ban. Nagy számban látogatott műsoros este­ket rendeztek, ingyen, vagy egészen csekély belépési díjjal. 1948-ban ilyen előzmények folytatójaként kezdett munkához a jelenlegi művelődési otthon. Azóta mind a művelődési tevékenység, mind az anyagiak — beren­dezés, kellékek, stb. — tekintetében előrehaladtak. A színjátszók Sütő Károly tanár vezetésével működnek, nemrégen Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című színművét mutatták be. Emellett főleg a különböző ünnepi alkalmakon rendezett tarka műsoros estekkel nyerték meg a közönség tetszését. A jövő téli tervük­ben Kállai István: Bekötött szemmel című darabja és Schubert: „Három a kislány”-a szerepel. Tánccsoport­juk legutóbb a Kállai kettőssel készült a Ságvári se­regszemlére, sajnos, mégsem ezzel szerepeltek. Ugyanis akkor többen hiányoztak a nagy tánccsoportból, s emiatt csak a Bagi lány-tánc bemutatására kerülhetett sor. A különböző csoportok közül kétségtelen a zene­karoké a pálma. Vozák Lajos — az otthon igazgatója — vezetésével működnek. Az ő munkájuk a legegyen­letesebb. A fúvósok mellett népi- és gyermekzenekar működik... Mégis talán a gyermekbalett csoport sze­replése a legnépszerűbb a somsályiak körében. Hatá­rozott tehetségek mutatkoznak a gyermekek között. A foglalkozásokra még többen is járnának, azonban a tánctanárnő, aki ezidőszerint oktatja őket — Ózdról Jár ki — nagyon elfoglalt és így több óra elmarad. A szakvezetőhiány nemcsak a somsályi gyermek-balett csoport és az énekkar problémája, de több bányatele­pen, vidéki területi művelődési otthonban találkozha­tunk hasonló gonddal. Talán lehetne ezen segíteni Miskolcon, megyei szinten, a szakvezetésre képes emberek felkutatásával, számon tartásával* egyszóval megfelelő szervezéssel, koordinációval. Hasonló probléma a szakkönyvhiány. Somsályon ezt elsősorban a táncosok hiányolják. A megfelelő szak­mai vezetés, könyvek hiányának róható fel például, hogy a somsályiak csak a járási, megyei döntőig jutot­tak el eddig, ott sem szerepeltek mindig a kívánalmak­nak és az előkészületekbe fektetett munkának megfe­lelően. A teljesebb kép kedvéért szólnunk kell az otthon­ban folyó klubéletről is. E tekintetben még csak a kez­deti lépésekről számolhatunk be. A klub fejlesztése, az aktív klubélet megteremtése még a jövő feladata Som­sályon is. Jó lenne, ha erre mielőbb sor kerülne. A vonzó klubélet nagyban gyarapítaná a művelődési ott­hon látogatóinak számát, kulturált szórakozásra nevel hetné azokat, akik jelenleg még inkább látogatják a kocsmát, mint a művelődés házát. Szép és dicséretes a somsályi kultúrmunkások ed digi munkája, azonban még többet várunk tőlük. Pél dául azt, hogy nyáron ne hagyják annyiban: uborka- szezon van, hát mit lehet csinálni, hiába erőlködünk, úgysem jönnek az emberek. Igaz, hogy ilyenkor többen elmennek üdülni, stb., de mégsem helyes, hogy nyáron ennyire pang a kulturális élet. s ilyen kevesen láto­gatják a foglalkozásokat, próbákat. Viszont szép haladásról számolhatunk be a könyv­tár munkájával kapcsolatban. Állományban is sok könyvvel gyarapodott, de még örvendetesebb az olva­sók számának növekedése. Míg az előző évben — az egész évben — 317 olvasót tartottak számon, az idén. csak az első félévben 568-an látogatták meg a könyv­tárat ezen a kis telepen. Hasonlóan népszerűek az ér­dekes és színvonalas ismeretterjesztő előadások. Csak itt az a baj, hogy az egyes előadásokra nem jönnek el a járási Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által ki­jelölt előadók. Ilyen panaszt már Borsodnádasdon is hallottunk, helyes lenne, ha a jövőben okulnának eb­ből az ózdi járási TIT-nél. Az otthon munkájából, terveiből látszik, hogy párt művelődéspolitikai irányelveinek szellemében kí­vánnak dolgozni. Ha az akaráshoz, a munkalendülethez még jobban párosul a következetesség, a céltudatosság, biztosak vagyunk abban, hogy be is töltik az emberek tudatformálásában rájuk váró nemes feladatokat. A lehetőségük adott ahhoz, hogy a legjobbak közé kerül­hessenek. rSSoltdn __MEGYÉNK___DOLGOZÓ PA­RASZTSÁGÁNAK döntő többsége hosszú idő óta negyedévről-negyed- évre elismerésre méltó módon tesz eleget adófizetési kötelezettségének. Mindinkább nő azoknak a száma, akik különösebb intézkedés, vagy felszólítás nélkül fizetik meg esedé­kes adójukat, s egyre inkább csök­ken azoknak a száma, akik nem ér­tik meg a rendszeres, időben törté­nő adófizetés jelentőségét és az az­zal járó előnyöket, egyre kevesebb esetben kell az állampolgári kötele­zettségek elhanyagolása miatt törvé­nyes eszközökhöz folyamodni. A z adómorál javulására vall — többek között — az a tény is, hogy a folyó adóelőírások rendszeres tel­jesítésén túlmenően a múltban keletkezett hátralékok összege egyre inkább összezsu­gorodik. azaz az életszínvonal emelkedése nemcsak az esedékes adók könnyebb megfizetését segítette elő, de lehető­séget adott a fennálló adósságok fo­kozatos rendezésére is. 1959. ÉV ELEJÉN dolgozó paraszt­ságunk újabb, számottevő része vá­lasztotta a jobb életet, a szebb ki­látást biztosító nagyüzemi gazdál­kodás útját. Egyre több dolgozó pa­raszt értette meg az összefogásban rejlő erőt, a közös gazdálkodás által biztosítható nagyobb lehetőségeket. Egyes „jól értesült” nyugati hírfor­rások attól sem riadnak vissza, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lődésének mozgató erejét a nagy adókkal magyarázzák, azzal hogy a nehéz „adóterhek” bekényszerítették dolgozó parasztságunk egy részét a termelőszövetkezetbe. Nos, ebben az: állításban még az a bizonyos 5 szá­zalék igazság sem található fel, s az önkéntesség jellegét mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy az 1959. év elején tsz-be lépett dolgozó parasztok döntő többsége a belépés mellett ki­fizette első negyedéves adóját. Csak a mi medvénkben közel félmillió forint adót fizet vissza államunk azoknak, akiknél a tsz-be tör­tént belépés miatt az egyéni adófizetési kötelezettség meg­szűnt. Az adófizetési kötelezettség telje­sítésében megyénk dolgozó paraszt­sága ez évben is élenjárt, s úgy az első, mint a második negyedévben az előírást meghaladó mértékben fizet­ték meg az államnak járó adóösz- szegeket. Persze csak nagy általános­ságról, s a döntő többségről beszél­hetünk, mert még mindig akadnak — szerencsére egyre kevesebben — olyanok, akik megfeledkeznek a kö­zösség iránti kötelezettségük teljesí­téséről, s elmaradnak az adófizetés­ben. Ha a nagy számokat, az adó­fizetés teljesítését annak összességé­ben nézzük, a notórius nemfizetők nem ötlenek szemünkbe. Elfedi, el­rejti őket az adófizetési kötelezettsé­güknek példásan eleget tevő, előre fizető adózók többletteljesítése. De ha részletesebben megvizsgáljuk egy-egy járás, vagy község eddigi eredményeit, úgy napvilágra kerül­nek azok, mint pl. Harsányban Zi- ma Mihály, vagy Gesztely községben Demkó Istvánné, akik nem akarják megérteni, hogy az országépítésből mindenkinek ki kell venni a részét, s a maga területén el kell végezni a munkáját, teljesíteni kell állampol­gári kötelezettségét. KÜLÖNÖSEN MOST, a harmadik negyedévben van különös jelentősé- ‘ ge annak, hogy mindenki eleget te- ! gyen adófizetési kötelezettségének, mikor az éves adó jelentős részét kell befizetni. Nem arról van szó, hogy ez a negyedév talán nagyobb terhet jelent, hiszen az éves adó ütemezése alkalmaz­kodik a parasztság bevételi for­rásainak időről-időre változó alakulásához. , s nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági i lakosság bevétele a gabona betakarí- i tása után jelentősen megnövekszik. De a harmadik negyedév jelentő­sége nemcsak a jövedelemadó fize­■ tés területén jelentkezik, hanem ab- : ban is, hogy ezen negyedévben kell- az ország kenyérellátásának egyik : jelentős részét képező búzaföldadó- , előírást teljesíteni. Megyénkben —- különösen az elmúlt 2 év óta — ezen ■ a területen nem jelentkezett külö- : nősebb nehézség. Még 1958. évben is I — mikor aránylag gyengébb termés­- eredménnyel kellett számotvetnünk, 3 — dolgozó parasztságunk túlnyomó- többsége időben, a cséplőgép alól tel­jesítette búzaföídadó előírását. Ez * évben még jobbak a lehetőségek. A- terméskilátások — az eddigi ered- ! mények tapasztalatai szerint — még , a vártnál is kedvezőbbek, s a legutób- c bi esőzések csak az aratás munká­II ját nehezítették meg egyes helyeken,- de a gabona mennyiségében és mi- I nvaégében megemlíthető romlást % még nem okoztak, Az éves búzaföldadó-előírás jó tel­jesítésének döntő népgazdasági jelen­tőségére való tekintettel azonban ez évben is különös gonddal kell figye­lemmel kísérnünk a földadó teljesí­tését. Nemcsak a Terményforgalmi Vállalatra és a megbízott földműves­szövetkezetekre vár a földadó be­szedésének munkája, hanem a taná­csi szervekre is, s közelebbről azon- belül a pénzügyi apparátusra. Az adóügyi szervek jó munkája, körültekintő szervezése döntő je­lentőséggel bír e feladat eredmé­nyes megoldásában. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE ebben az évben is azt kívánja, hogy a földadó fizetésre kötelezettek kivétel nélkül a cséplést követően, haladéktalanul teljesítsék földadó-előírásukat, s ez csak akkor érhető el, ha a községi tanácsok vezetői, a végrehajtó bi­zottságok apparátusa körültekintő szervezéssel, jó felvilágosító munká­val segít. Természetesen a tanácsok vezetői nem lesznek egyedül ebben a mun­kában. Segíteni fognak a párt- és tö­megszervezetek vezetői és aktívái, de segíteni fog a becsületes, s a szebb életet kívánó dolgozó parasztok na­gyobb része is. Nyilvánvalóan a tanácsi vezetőknek is igye­kezni kell maguk köré gyűjteni azokat, akik segíteni akarnak és segíteni tudnak. Elsősorban a tanácstagságra, s a kö­zülük választott állandó bizottságok vezetőire és tagjaira kell támaszkod- niok, de olyanokra is, mint pl. Ti- szadorogmán Szilágyi Dániel. Zemp- lénagárdon Farkas Mihály és Bará­ti András, vagy Megyaszón Dutkó * József, Legyesbényén Gaskó János, akik példát mutattak a többi dolgo­zónak azzal, hogy cséplés után hala­déktalanul, közvetlen a gép alól teljesítették állampolgári kötelezett­ségüket. Az eddigi, kezdeti eredmények máris biztatóak. Napról-napra, — a cséplés eredményének növekedésével együtt — növekszik azoknak a szá­ma, akik megértve a földadó fizetési kötelezettség gép alól történő teljesí­tésének rendkívüli fontosságát, pél- daadóan teljesítik búzaföldadó-elő- írásukat, mint pl. özv. Balogh Jó- zsefné, Molnár Imre B. és Varga Istvánné ároktői, Barati József, Klész Ferenc tiszadorogmai, Ka- nyogh Lajos szerencsi, Geletóczky János mezőzombori gazdálkodók. .A mezőgazdasági munkában is mindig élenjáró, szorgalmas alsóregmeciek közül már csaknem mindenki telje­sítette előírását, s a község is már több mint 80 százalékban eleget tett búzaföldadó-fizetési kötelezettségé­nek. TERMÉSZETESEN a közösben gaz­dálkodók sem maradnak ki a példa- mutatásból. A 1 egyes bényei Alkot­mány Tsz tagsága első feladatának tartotta a búzaföldadó-előírás telje­sítését, de elmondhatjuk ezt — töb­bek között — a mádi Petőfi, a tály- lyai Uj Élet Tsz-ekről is. Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy ebben az évben is maradéktala­nul biztosítani tudjuk annak a gabonamennyiségnek a beszedé­sét, melyre államunknak szük­sége van, feltéve, hogy gondos figyelemmel kísérjük a búzaföldadó-beszedés minden mozzanatát. Nem szabad el­feledkeznünk arról, hogy még miii- dig akadhat olyan adózó is, aki ga­bonáját szabadon kívánja értékesí­teni a búzaföldadó-teljesítés előtt. | Ennek megakadályozása ugyancsaik elsősorban tanácsi szerveink felada- I ta lesz. Az ilyen magáról megfeled­kezett termelővel szemben — ha egyáltalán ez évben ilyen előfordul — a törvény szigorával kell fellépni, s a földadó teljesítése elől elvont ga­bona szabadpiaci árának megfizeté­sén kívül még kilogrammonként 1 meg kell fizettetni az 1 forintos bír­ságot is. A Terményforgalmi Vállalat dol­gozói és a földművesszövetkezetek | megbízott felvásárlói a szabadfelvá- j sárlással kapcsolatos komoly és fe- 1 lelősségteljes munkájuk mellett ‘ ugyancsak kötelesek figyelemmel kí- ’ sérni és elősegíteni a búzaföldadó { teljesítését. Elsősorban ők szereznek tudomást a szabadpiaci értékesítés- , ről, s ha azt tapasztalják, hogy va- . laki földadó-előírásának teljesítése előtt terményét szabadon értékesíti, ■ kötelesek erre az illetékes tanács . adóügyi szerveinek figyelmét fel- hívni. k Megyénk dolgozó parasztsága ed­- dig is becsülettel eleget tett földadó- ; fizetési kötelezettségének, s bízunk- abban, hogy a párt és a kormány- által részükre nyújtott segítséget — , egyebek között — a földadónak a- gép alól történő teljesítésével fogja t viszonozni. B, l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents