Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-05 / 182. szám
Szerda, 1959. augusztus 5. eszakmagyarorszag 5 törpeharcsa a Hámori tóban Veszélyesen pusztul Régebben megírtam, hagy a Hámori tó Közép-Európa egyik legjobb pisztrángos vize. S méltán! Mert 1929-től 1944-ig pontosan vezetett statisztika szerint, az évi átlagosan kifogott pisztráng száma 1 223 darab, 245 kg. súlyban. A tó halhústermelő képességét csak fokozta az 1936. IV. 16-án öntevékenységből betelepített ponty is, Ebből az évi átlagfogás elérte az 597 kg-ot. Tehát a tó termelt 842 kg, jól értékesíthető halat. Ezenkívül a keszeg- és kárászfogás is elérte az évi 2—300 kg-ot. így n évi termelés lOGO kg körül mozgott Ez a fogási eredmény a háborús évek következtében lecsökkent. De az 1951-ig tartó tilalom alatt ismét gyarapodott az állomány. Amikor a miskolci horgászok abban az évben bérbe vették, szép eredményeket értek el, A fokozott kihasználás ugyan ismét csökkenést okozott, de azért voltak eredményes fogások is. Pláne azután, hogy a csukát is megtelepítettük. Ennek a szép horgász-víznek azonban ma már — legalább is egyelőre — vége. A pisztrángok etetésére 1959 április 25-én és május 8-án összesen 16 mázsa törpeharcsát hoztuk a tiszapolgári tógazdaságból. Gyakorlati tapasztalatok hiányában azonban ebből cca 5—6 q a Garad- na patakon keresztül leszabadult a Hámori tóba. A veszélyt fokozta az, hogy a halakat 1958 őszétől telelőben tartották, minden táplálék nélkül. Ugyancsak táplálékszegény tóba helyezték ki a Garadna völgyön is. A kiszabadult, eléhezett halak először a Garadna patak gyér természetes szaporulatát, majd a planka tó halállományé tont falták fel. Utána a tóba Isárkezve, a zsenge csukaivadékiial Is végezte* Ezután pedig a júniusban lerakóit pontyikrái fogyasztották el. Végül a még mindig gazdag keszeg-ivadék- állománynak estek neki. A jóllakás következtében a nőstényekben az ikrafejlődés is megindult. S amint at 1959 július 5-én megtartott törpeharcsairtó horgászversenyen láttuk, minden nőstény érett ikrával volt tele s éppen ekkor ívott is. így a leívott nagytömegű törpeharcsa már 1959-ben teli rakta a tavat ivadékkal. Ismerve a törpeharcsa biológiáját, megjósolhatom, hogy három év múlva itt •egyéb hal, mint törpeharcsa, nem lesz fogható. A halállomány gyors leromlását még az is sietteti, hogy 1958—59-ben sem a Giradna-pataii, sem a tö egyetien pisztrángodét«) sem kaoott A Hámori tó törpeharcsával való nagymérvű szennyeződéséért föltét- len fel kell vetni a felelősség kérdését. Elsősorban felelős a MOHOSZ. Azért, mert a telepet nem annak az E szakmagyar országi Horgász Egyesületnek adta át, amelyik azt szakszerűen vezetni tudta volna. Ugyancsak azért is, hogy szaktanácsadónak olyan egyént ajánlott, aki a piszt- rángtenyésztés sem elméleti, sem gyakorlati kiviteléhez nem ért. Másodszor: felelős a Tógazdasági Tröszt azért, mert szakember nélkül fogott egy olyan vállalkozásba, amibe már az első évben 100 000 forint kölcsönt fektetett be. Ez nem megoldás. Hatékony intézkedés kell, hogy a Hámori tó ismét gazdag horgász-víz lehessen. Vásárhelyi István Felsőzsolcán is fejlődik az élet Megkezdték a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágyagyárának építését Borsod megyében — Tiszaszeder- kény és Tiszapalkonya községek határában — épül az ország legnagyobb vegyigyára: a Tiszavidéki Vegyi kombinát. Az új üzemóriásban a Román Népköztársaságból érkező földgázból nitrogén műtrágyát és más vegyi termékeket állítanak majd elő. A vegyikombinát egyik legjelentősebb üzeme a több épületcsoportból álló műtrágyagyár lesz, amelyet 560 ezer négyzetméternyi területen építenek fel. Ez a hatalmas terület azonban a Tisza árvízszintjénél alacsonyabban fekszik — s ezért feltöltése szükségessé vált. A nagy- mennyiségű földet — a gazdaságosságot szem előtt tartva — az 1933— 34-ben inségmunkán megkezdett és be nem fejezett Sajó—Tisza csatornából emelik ki. A földmunkákat néhány hónapja kezdték meg és eddig több mint 220 ezer köbméter kiváló minőségű töltőanyagot terítettek szét a műtrágyagyár területén, így a durva tereprendezési munkák rövidesen befejeződnek. Emellett a műtrágyagyár leendő üzemeinek összekötésére hétfő reggelig már 3500 méter hosszú utat építettek. Az eredményes előkészítő munkák mellett most megkezdték a műtrágyagyár első végleges. 15 ezer lég- köbméteres épületének: az anyagraktárnak alapozását. így a Tiszavidéki Vegyikombinátban a műgyanta- és lakkfestékgyár, valamint a gázfogadó állomáson kívül mér a műtrágyagyár első üzemrészét is építik. Az óriáskomplexum létrehozásánál a legkorszerűbb építészeti módszereket alkalmazzák.-oOoHATÁ£OS MOLYIRTÓSZER A csehszlovák katonai kutatóintézet dolgozói nemrég általuk feltalált újfajta molyirtószert szabadalmaztattak, amely az emberi egészségre ártalmatlan méregből készült. Tökéletesen elpusztítja a molyokat és petéiket is, ugyanakkor a ruhán nem hagy nyomokat. A JÓ VEZETŐHÖZ MÉLTÓAN olyan emb*r a felsőziolcaiak tanácselnöke, aki mindenről tud, mindenhez ért, kezét a közgég ütőerén tartva, gyakran mutatja meg sokoldalúságát ... Tóth József — még fiatalember, alig lehet 30 éve# —• az elmúlt tanácsválasztáskor került annak a falunak az élére, amelyben született, nevelkedett és amely visszahívta a gyárból, az üzemből... — Korántsem bántam meg, hogy otthagytam a gyárat... A „szakik” azt mondották, hogy „nagy keresztet” fogok a nyakamon hordozni. Abban igazuk volt, hogy itt több a gond, sőt még a munkaidő sem nyolc óra. De a gond nemcsak az enyém, a falué is... A nagy átalakulás időszaka most következett be Felsőzsolcán. A „néhai” vendégmarasztaló sárról nevezetes község utcaképe most kapja új Mi történt 1536 október 4-én Bodókő várában?... Megyénkben az abaújszántói já,VI rásban, festői környezetben fekszik Boldogkőváralja, régi nevén Bodókőváralja. A kirándulók szívesen keresik fel a várat, gyönyörködnek a panorámában. Dr. Eperjessy Pál érdemes orvos, tállyai körzeti orvos nemrégiben érdekes adatokra bukkant néhai Cseskovits István lelkes régész levelesládájában. Az eddig ismeretlen helytörténelml esemény érdeklődésre tarthat számot olvasóink körében is, ezért dr. Eper- iessy Pál közlése nyomán ismertetjük, mi történt 153f>, október 4-én Bodókővárában! „Teuffel cseh haramia, az említett időben zsebrák hadával megjelent a vár alatt és követelte a vár átadását. Hankonyi János várkapitány, aki 25 emberrel őrizte a várat és arról volt híres, hogy hat, láncon tartott komondor-kutyája volt, bízva erejében, levágatta a vár átadását követelő ember orrát és visszaküldte gazdájához, majd segítségért jelt adott a közelben lévő Regécke várának. Teuffel tudomásul vette a választ és hajítógépével több font súlyú követ dobatott a várra, zsebrákjait pedig rohamra vezette. A várőrség elkészült a támadásra, az üstök alatt már a zsebrákok megjelenésekor meggyújtották a tüzet, hogy legyen mit önteni az ostromlók nyakába, mert a forróvíz ellen a bőr, vagy páncéling sem védi a támadót. A kutyákat szabadon bocsátották. Az őrségnek a csáp és a hosszúnyelű balta volt a fő fegyvere. Az asszonyok és gyermekek a vár alatti községekből értékesebb ingóikkal és élelmiszereikkel még a délelőtti órákban felmenekültek a várba. A csehek hajítógépeikkel támadtak, s még vagy 90 különböző nagyságú követ dobtak a várra és ezek közül kettőre zsírba mártott és meggyújtott rongydarabokat erősítettek, melytől meggyulladt az istálló zsindelyfedele. Oltásra gondolni sem lehetett, mert a várat védelmező férfiak mind a falakon voltak, öt óra táján hatvannyi ember érkezett a szomszédos Regécke-i várból, kiknek megjelenésére a csehek megfutamodtak, de — míg a hadianyagot mozgósíthatták, addig a csép és a balta jónéhány zsebrák koponyáját meglékelte. Tíz élelmiszerrel megrakott szekeret hagytak hátra, igaz, lovak nélkül, mert a vontató istrángok elvagdalására még volt idejük, de a három darab kőhajítógép és a 22 megkötözött abaújszántói ember elvitelére már nem. Czekután a bodókőiek a tüzet el- oltották, a zsákmányolt élelmiszerekből pedig az asszonyok nagy vacsorát készítettek. Feltűnő, hogy a futókat nem üldözték. Erre a regéciek nem vállalkoztak, a bodó- kői őrség pedig nem érzett magában elég erőt az üldözésre. Az egykori krónikás megjegyzi, hogy több ember meghallgatása után írta e sorokat.” N em nara dtak adósok A sajóvölgyi bányaüzem július hónap folyamán sok nehézséggel küzdött, ami kihatással volt a termelésre is. így július 25-ig esedékes tervüket mindössze 94,8 százalékra teljesítették. Az üzemvezetőség a párt- és szakszervezettel elhatározta, hogy a dolgozókhoz fordul. Minden aknában megbeszélést tartottak, ahol a műszaki vezetők kérték a dolgozókat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a hónap végéig behozzák a lemaradást. Az eltelt idő azt bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a műszaki vezetők, a párt- és szakszervezet kérését, mert havi termelési tervüket 105,8 százalékban teljesítették. Díeséret illeti a sajóvölgyi bányaüzem minden dolgozóját, mert nagy akarattal, munkalendülettel legyőzték az előttük álló nehézségeket, s eleget tettek tervteljesítési kötelezettségüknek. köntösét. Az elmúlt évben 1220 méteren végeztek járdaépítést, és ezt továbbfokozva, ez évben is 47 ezer forintos költséggel járdázzák majd a Kossuth utcát. A Petőfi utca 500 méteres szakaszát az ősszel kezdik burkolni. A falu úgy nő, terebélyesedik, mint egy életerős, nagy család. Központja, — az úgynevezett „Római utca”, a „Görög utca” és a „Vám” — mér kinőtte határát: két, aránylag sűrűn lakott új teleppel van körülövezve. — Hány ház épült Felsőzsolcán az utóbbi időkben? — kérdeztük Tóth elvtárstól. — Az elmúlt négy évben 250 új családi házat építettek. Meg kell jegyeznem, egyre gyakrabban keresik fel gr tanácsot kíslakásépítési engedélyek megszerzése végett... Hol épült Felsőzsolcán a Horthy-rendszer 25 éve alatt összesen 250 új otthon?! Most négy év elég volt hozzá. A „MAKACSOK” IS BEISMERIK: a falu társadalmi, gazdasági képe megváltozott. Modern óvodája van, — 110 gyermek részére — korszerűen berendezett egészségügyi létesítménnyel is rendelkezik (sajnos, most orvosuk nem rendel, pótolni pedig nehezen tudják), van 22 tanerős iskolahálózata is, amelynek fejlesztésére nagy gondot fordítanak. Beszéd közben a tsz-ről is sző esik. A felsőzsolcai Szabadságharcos Termelőszövetkezet nem tartozik a rossz közös gazdaságok közé. 26 taggal, 219 holdon gazdálkodik, évről- évre jobb eredményeket elérve. Az idei 18 holdas árpájuk 22 mázsás átlagtermést adott. Ilyen átlagtermést sem a faluban, sem a környéken nem értek el! Egyénileg sem, közös gazdaságban sem. Állatállományuk is van, 38 szarvasmarháról és 250 juhról kell gondoskodniok. Most építettek egy modern istállót, amelyben gépesített önitató-rendszert vezettek be. Különben a táesz összes épületeit vízvezetékkel látták el. — Közösben a munka sokkal könnyebb, jobban fizet a föld ... — mondja Tóth elvtárs. — Itt van a községben a gépállomás is. és a gépek sokat segítenek az embernek. ITT. FELSŐZSOLCÁN, a város „árnyékában” nem lusta az élet. Serény. Ez az oka a gyors fejlődésnek. S egyben biztosítéka is. VRANOVICS JÓZSEF Száz tonnával többet... »... és célul tűztük magunk elé, hogy év végéig száz tonnával többet termelünk, mint eddig ...« Ilyen merész feladat vállalásáról hallottunk a Diósgyőri Papírgyárban. Sikerül-e vajon? A vállalt, felajánlásnak az első félévre eső részét az üzem dolgozói nagyszerű munkával túl is teljesítették. Minden remény meg van arra, hogy az év második felében is ilyen eredményes lesz a mérleg. nének valahol... Hát igen, mindent csak sorjában. Kéoek © A Hernádi-család Impozánsak ezek a Barbai utcai bérházak... A Glósz-kitérőben kell leszállni a villamosról. A házak elé rózsabokrokat telepítettek. Nem a Barbai utcai oldalon, hanem a másikon, a főút mellett. Gyönyörködhetsz bennük, amikor virítanak. Csak hát vannak olyanok is, akik megtépázzák ezeket a bokrokat. Kár értük... 4 lakás Az I-es bérházat ott találod mindjárt a sarkon. A III. emeleten lakik Hernádi István. Hozzá kopogtatunk be. Hogy miért?... Megmondom előre, ne várj semmi szenzációt. Nem sportsztár, világkörüli úton sem volt. A Lenin Kohászati Művek dolgozója. Egy a diósgyőri tízezrek közül. Kedves fiatalasszony nyit ajtót — a feleség —, invitál szívesen: tessék csak beljebb, a szobába. Ott találom Hernádi Istvánt is. Nemrég jött haza a gyárból, pihen egy kicsit műszak után, közben átnézi az újságokat. Ha idegen helyre kerülsz, természetes, először nézelődsz a lakásban. A lakás hangulata általában kifejez valamit a benne lakók egyéniségéből, gondolkodásából. Fenntartással mondom ezt, — észreveheted —s mert hát a lehetőségek is közbeszólnak. Lehet szép elképzelésed arról, hogyan rendeznél be egy lakást, de teszem azt, éppenséggel nincs lakásod. Az a bizonyos „szűk kereszt- metszet” ... Nem megy minden máról-holnapra. Hiába jogos a türelmetlenséged, ez így igaz, el kell fogadnod. Ahhoz képest, hogy Hernádiék nemrég kapták ezt a lakást, igen szépen haladtak a berendezésével Átlagban 2 500 forint a család havi jövedelme — darus a férj a durva- hengerműben, de erről majd később. Nem mondom, ebből lehet is gazdálkodni, háromtagú a család — a kislány ötéves —, ezért van odahaza a feleség, ő nem dolgozik. Hoayhogy nem dolgozik? Hát odahaza? S igaza is van az asszonykának: ketten keresik azt a 2 500-at. A férj a gyárban, ő odahaza. Ebből már következtethetsz: Herná- diéknál szép és harmónikus a családi élet. De végeredményben azt Ígértem, hogy bemutatom a lakást. Nézzük csak! A bútor nagyrésze új szerzemény, kombinált szekrény kellene még. Hernádi István azt mondja, hogy „az már nem fér bele az ezévi tervbe”. A múlt hónapban konyhabútort vettek —. elment a megtakarított pénz. S még üdülni is szeretA képeket is nézd meg... Az asztalon mindig van virág a vázában... A két festmény... Nemrég fizették ki az utolsó részletet... Ha műértő vagy, azt mondod ezekre a képekre: közepes, jó közepes képek. Én nem erre gondoltam elsősorban. Az jutott eszembe, hogy Hernádi István 1943-ban jött a gyárba, addig Raka- caszenden élt szüleivel. Hét testvér! Kilenctagú család egy szobában! Erről így beszélt. — Tizennégy éves koromig alig volt cipő a lábamon... — Ebből már több mindent megtudhatsz. S még azt is hozzáteszi Hernádi István: — Sokszor elmentünk kapáin', nem napszámért csak a koszté't hogy enni adjanak... — Ebből még többet érthetsz. S ekkor csodálni fogod ezt a 34 éves fiatalembert, gratulálsz a felesénének, hogy szorgalmuk, megfontolt beosztásuk révén most ilyen szépen élnek. Számítsd ehhez pluszként, hogy mindent maguknak kellett össze- nyűjteniök. A felesénnek nem volt hozománya. Árvaleány volt. 1948- ban ismerkedtek meg, táncközben — erre jól em1ékszík a férj —, kát év múlva Összeházasodtok. Most ötéves a kislánvuk, Ágnes a keresztneve de ők Zsuzsinak becézik. Még azt is el kell mondanom: a házassáa után nem kaptak mindjárt lakást. Ezt már a felesén mondja ... Egy évin albérlők voltak, aztán eav szobát kaptak a perecest őrháznál. Előfordult, hogy télen ki kellett jönni a szobából a füst miatt. Ezt azért említem, hony lásd, nem olnan egykettőre csöppentek Hernádiék ebbe a mostani szép lakásba. Minderre várni kellett és dolgozni érte, keményen. Említettem már, hogy Hernádi István a durvahengerműben dolgozik. A darun. 1945 óta. — Mi látjuk el a melegítőből a blokkhengersort... Ezerkettőszáz fokos hőségből emelik ki az öntecseket... A nyári kánikulában, képzelheted, milyen meleg van fönn a darun. Ezekből az öntecsekből előbb félkészárut hengerelnek, aztán a durvában készül még a vasúti sín, az U-vas, s ezenkívül tnás üzemeknek adnak anyagot feldolgozásra. Hernádi István is részese volt annak az emlékezetes márciusi munkasikernek — korábban már írtunk erről. A márciusi párthatározat megjelenése után történt. A határozat a szocializmus építése meggyorsításának lehetőségeiről szólt. Az üzemben röpgyűlésen tárgyaltak erről. A röp- ovűlést követő napon volt a nagyszerű munkasiker. 209 öntecset henae- reltek egy műszak alatt. Hervád'é.k műszakja volt a lenjobb. Ehhez azonban tudni keV azt, hogy a három műszaknak 450 öntecs az átln.~ na, akkor pedig a három műszak 552 öntecset hengerelt 24 óra alatt. Munfiasitíer Hogyan sikerült?... A 480 percből egy. sem veszett el. A népeket előre ellenőrizték, biztosították a zavartalan anyagellátást. A műszaki vezetés, irányítás mindenben remekelt. Hernádi így beszél erről. — Nincs annál jobb érzés, mint amikor az ember nyugodtan fejezi be a műszakot... — Igen..., a jól vénzett munka öröme ... Ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy ez év május 1-től szocialista munkabrigádban dolgoznak Hernádiék. Eddig, úgy érzem, megfeleltünk a követelményeknek... — Nem néztem utána, így van-e. Nem is gondoltam erre. Elfogadom, ahogy Hernádi István mondja. A megfontoltságát nézem, szerénységét, higgadtságát s elfogadom. És hozzáteszem ehhez Mátyás József —» Hernádi párttitkára — véleményét. — Ha pártmunkáról van szó, Hernádi nem ismer fáradságot... Az a párttag, akire mindig számíthatunk. Kíváncsi voltam a válaszra, miért lett párttag? — 1948-ban kérte felvételét. Erre nehéz egy-két mondatban válaszolni. Ehhez ismerni kell. az illető életét, sokmindent. Hernádi István sem tőmondatokban adja meg a választ. A falujáról beszél, Rakaca- szendről. Édesapjáról, az öreg kerékgyártóról, aki Szlovákiából vándorolt le erre a részre kenyeret keresni. Munkája volt, de a falubeliek nem mindig fizették meg — „majd meg szolgálómra” elvitték az elvégzett munkát. Egyszóval nagyon szegényesen éltek. A szegény embereknek meg nem volt szavuk a faluban. A „jógazdák” voltak a „falu”. Rajtuk kívül mások mintha ott sem éltek volna, csak ha napszámosra volt szükség ... Hernádi István megfontolt, higgadt fiatalember volt annakidején, mint általában azok, akiknek fiatalon dolgozniuk kell a kenyérért, mégis ' lázadt az igazságtalanság miatt. Egyébként ő volt az első fecske, aki elkerült Rakacaszendről szakmunkásnak ... S ha ezután gondolkodsz, miért lett kommunista ez a fiatalember, a válasz magától adódik: ő többszörösen felszabadult 1945-ben, a legszebbet köszönheti a népi hatalomnak: az emberi méltóságot... A legszebbet ... S milyen természetesen Tiangzik már ez manapság miná- lunk!...
