Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-27 / 200. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1959. augusztus 21. Mozaikok az edelényi Az MSZMP művelődési politikájá­nak irányelvei a főfeladatok meg­szabásával jelentős segítséget adtak a tanácsok művelődésügyi munká­jának megjavításához is. így tör­tént ez az edelényi járásban fe, ahol az irányelvek széleskörű is­mertetése után, a járási végrehajtó bizottsága ez év februárjában meg- tárgyalta az iskolák első félévének oktató-nevelő munkáját, majd jú­niusban a végzett népművelési munkát, míg napjainkban az új iskolai évvel kapcsolatos feladatok megvitatását tűzte napirendiére. Ugyancsak megtárgyalták az Ifjú­ság nevelésének kérdéseit is. A já­rás kulturális helyzetét a megyei tanács végrehajtó’’ bizottsága is megvitatta és az alábbiakban az említett értékelések alapján adunk mozaikszerű ízelítőt a szocialista kultúráért vívott kultúrforradalom edelényi járási frontszakaszának állásáról. I világnézeti nevetés érdekében, a munkásság körében 1Ő59 első felében 133 ismeretter­jesztő előadást tartottak, 16 730 hallgató részvételével. Ugyancsak indítottak a bányászok részére szákmai jellegű előadássorozatokat is. A fellendülőben lévő ismeret- terjesztő munkában még több hiá­nyosság is> jelentkezik. Például volt olyan eset, hogy a megyei TIT-« szervezet nem küldte ki a meghir­detett és várt előadót, vagy mást küldött helyette. Az is előfordult, hogy a kiküldött előadó előadása — a helyi viszonyokat figyelembe vévé'— alkalmatlan volt. A mun­kásszállásokon általában csak a szórakoztató jellegű kulturális le­hetőségek vannak még- biztosítva, a nevelő jellegűek kevésbé. Meg­oldatlan kérdés még a kétlaki munkások világnézeti nevelése és nagyón kevés készség mutatkozott eddig a felnőttek oktatását szolgáló alapismereti tanfolyamokon való­részvételre, — annak ellenére, hogy a munkásszállókon lakók köpött er­re számos esetben, halaszthatatla­nul szükség lenné. Még mindig ke­vés a műszaki élőacfásök száma. Mindezen hiányosságok megszünte­tésére a járási TlT-szervezet közel­múltban történt átszervezés^ kalá­csán megvan a lehetőség. ftz üzemi fcsltűreitfemrak képe nem egységes. A jól működők tfíéííétf olyan is van — a körityáni —, amelynél a jó munkához a sze­mélyi feltételek sincsenek biztosít­va. Nagyon rossz ilyen szempont­ból Nudólftelep helyzete, ahol mindössze egy 140 személyes mózi, fchib és könyvtár épül. Ez nem elé­gítheti ki a nagy bányatelep szük­ségleteit. A kultúrotthonok szakkö­ri tevékenysége általában kielégítő. A színjátszó és tánc szakkörök mellett irodalmi, műszaki és tudo­mányos szakkörök is eredménye­sen dolgoznak. A fudabányai kul­túrotthon keretében működő Zenei szakkör komoly figyelmet érdemei. Több esetben patronálnak az üzemi kuitúrottbóftók olyan községekét, ahöl nagyobb számban laknak az üzem dolgozói. ' A könyvtárak könyvellátása, az üzemi könyvtárak tekintetében*jó­nak mondható. A szakszervezetek jelentőd összegeket fordítanak könyvvásárlásra. Például a ruda- bányai és az alberttelepi kultúr­otthon. egyenként évi 24 ezer fo­rintért vásárol új könyveket. Hiá­nyosság a könyvellátásban,, hogy a nem helyben lakó, bejáró dolgozók általában kiesnek az üzemű könyv­tár hatósugarából.. Helyes kezde­ményezés a rudabányai könyvtár­nál, hogy azon községek népkönyv- , tárait, ahonnan dolgozóik bejár­nak-, könyvek letéti» kihelyezés évet segíti; így a bejágfe dolgozók lakó­helyeiken is megkaphatják az üze­mi könyvtár könyveit.. A munkás- szállók könyvtárainak állománya felfrissítésre szorul. flz itati terhelttel a mozik látogatottsága kielégítő. (Például Kurityánban löd százalé­kos^ Helytelen viszont az, hogy nem egy esetben két hónapon belül visszaküldik ugyanazt a filmet, vagy a többrészes filmeknél a foly­tatás csak féléves késéssel! kerül a közönség elé. Az öntevékeny művészeti! mozga­lom képe a munkáslakta helyeken még nem egységes. Jó Rudabányán és Alberttelepen, komoly fejlődés van Edelényben és jelentős fejlő­dés várható Ovmosbányán, az új kultúrotthon elkészültével Az ön­tevékeny együttesek műsoraiból mindinkább kiszorulnak a gieesek, az öncélú kabaréműsorók és bizo­nyos fokig az operettek is. A Mis­kolci Nemzeti Színház az első fél­évben 21 esetben vendégszerepelt a járás ipartelepem Előadásai, ked­veltek, megelégedést váltanak ki. Nem mondható éT ez az Országos Rendező Iroda — sokszor kétes ér­tékű — műsoros rendezvényeiről, amelyek nem egy esetben vissza­tetszést keltenek. Gyakran keresik fel- a járás ipartelepeit miskolci, gyakorlott öntevékeny együttesek is; Ezek közül elsősorban a SZOT Kultúrotthon együttesét és a pere­ces! bányász színjátszókat illeti dicséret. Káros jellemzője egyéb­ként az öntevékeny munkának, hogy a jíárásbam kevés a jólképzett művészeti vezető.. ft níMzfsif körében is jelentékenyen megemelkedett az érdeklődés az ismeretterjesztés iránt. Az elmúlt félévből, a pa­rasztság részére 229 előadást tar­tottak,. 118314 hallgató' részvételé­vel). Valamennyi községben külön előadás c tartottak a tszrfejlesztés­sel. kapcsolatos kormányhatároza­tokról, ismertették az agrárpoliti­kai téziseket. A szakmai képzés érdekében négy községben ezüst­kalászos tanfolyamok 5 községben alapismereti tanfolyam©*, hétben kézimunkap-főzőtanfolyamot, ezen­kívül a termelőszövetkezetekben a munkaegység számításával kap­csolatos tanfolyamokat szerveztek. A fejlődő falusi’ ismeretterjesztő munka ser» hibamentes még. Oly­kor még alacsony az előadások színvonala,, gyenge az előadó fel- készültsége, a tanácsok és tömeg­szervezetek nem fordítanak kellő gondot a közönségszervezésre, nem koordinálják eléggé az egyes elő­adásokat, nem vették . figyelembe . az előadások tematikájánál a szo­cialista szektorok sajátos adottsá­gait, kevés volt a szemléltető elő­adás'. Mindezen hibák felszámolá­sát, illetve gyökeres kijavításának jelentős megsegítését a fentebb már említett, újjászervezett járási TIT- szervezettől várják. A járás- községeiben — 15 kivé­telével — van kultúrotthon, illetve kultúrterem. Néhányban az év vé­géig kerül átadásra. A községi kultúrotthonok munkájában az a legfőbb hiányosság, hogy nagyrészt még hiányzik a tanács irányító munkája; egyes helyeken a helyi pedagógusok aktivitása sem kielé­gítő. Kirívó példa Tornaszentand- rás község, ahol igen1 szép és jól berendezett kultúrotthon- van és ennek ellenére, a téli időszak »latt. 3 szórakoztató rendezvényen kívül semmit nemi rendeztek. Kevés a községi kultúrotthonok szakköri munkája is, ami anyagi okokra ve­zethető- vissza. ftz álfám! k8it*H*r!ráfeith3ft 58 könyvtár működik a járás te­rületén (I járási könyvtár, 4 fiók- könyvtár, 51 népkönyvtár). Három községben kell még megszervezni a népkönyvtárat és ezzel a járásban az állami könyvtárhálózat szerve­zése ezidősZerint befejeződik. A könyvtárak az olvasók érdeklődé­sét az időszerű gazdasági és poli­tikai kérdések felé igyekeznek irá­nyítani. Rendszeresen tartanak könyvismertetéseket, pnkétokat. A tsz-tagok szakmai fejlődése érdé­célért dolgozik A gyárudvaron kocsik rakodnak, ** finom por száll a meleg leve­gőben. Leülepedik a smaragézMd pázsitón, a nagyranőtt gesztenyéik' veteken. A hivatalház folyosóján találko­zunk. Az üzemből jön, sietős léptek­kel, köpenye szétnyílik a gyors já­rástói ... Beszéde, mosolya öntudatos em­berér aki nem szégyellt kimutatni érzéseit. Csupa lendület, csupa ener­gia, zsebéből szinté ágaskodik a töl­tőtoll, logarléc,, ceruza. És szerény- Azt hiszem, már a külsején meglát- szik, de item tudnám megmondani pontosan, miből. Talán abból, ahogy haját végigsmitja kisfiús mozdulat- tál és zavartan igyekszik elhárítani a felé irányuló érdeklődést?.,, — Olyan az életem, mint bárki másé. Rosszul választottak, ha rólam akarnak írni — így mondja és ígyns érzi. Ve vajon így van-e? Akivel beszélünk á gyárban, mindenki di­cséri. És éppen ezért á tulajdonsá­gáért, dméty rögtön szembetűnik nála és sok olyan dologért, ame­lyekre a beszélgetések során fény derül. Kiss Béla, a géplakatosból lett mérnök, a December 4 Drótművek TMK üzemvezetőhelyettese, a gyár MSZMP áiapszervi titkára. Mindkét munkáját — ha a másodikat hivata­losan munkának minősítjük — ered­ményesen végzi. Pedig tulajdonkép­pen mindkét munkakör egész em­bert kívánna! Panaszkodik is egy kiesU, azt sem tudja, mihez kezdjen. Becsülettel akar helytállni. Az üzem egyre bőstül. A TMK **■ rengeteg újszerű munkát is ad, de még több problémája van a párt- titkár Kiss Bélának. Vgy osztja meg, hogy nem választja külön a két mun­kát. Mérnök, munkás, párttitkár egyszerre. A gépekkel való bánásmódra öt évig oktatták felsőfokon, itt, Miskol­con, a ‘Nehézipari Műszaki Egyete­men, De hol tanulta meg az embe­rekkel való bánásmódot? Otthonról •— apja hosszú évekig a Fővárosi Vízművek munkása, báty­ját a nyilasok a háború utolsó évé­ben internálták — hozta- magával az érdeklődést a munkásmozgalom, az emberek sorsának, a társadalomfej­lődésének alakulása iránt. Ezt a kez­deti, ösztönös érdeklődést felváltotta a tudatos tanuíásvágy, amelynek eredményeként kitűnő minősítéssel tette lé a szakérettségit, készült az egyetemre. És ezzel egyidóben jelent­kezett a segiteniakarás, a megérteni vágyás az emberek felé... Évek óta igyekszik összeegyeztetni az egyéni elképzelést a közös céllal. És, mint keveseknek sikerűit — meg is tette, valahányszor határozni kel­lett. Gondolatai és cselekedetei kö­zött nem volt soha ellentmondás. Azért is tud szivvel-lélékkel dolgoz­ni, mindig azon a helyen, ahová p párt állítja. Már az egyetemen kialakult ben­ne az életre szóló elhatározás — a közös célok közös utakat követelnék. S e közös utak megtalálásában, az ezeken való járásban segít most már társainak. V Soha nem várt és nem vár elisme­rést munkájáért. A legnagyobb elis­merés számára, ha hallgatnak rá, megbecsülik, kikérik a véleményét. Ugyanakkor ő sem szégyell tanácsot kérni. És állandóan képezi magát. Utolsó éves hallgatója a mérnök­közgazdász szaknak és r észtvesz rendszeresen politikai oktatásokon is. AJ ináig új célokat tűz ki maga élé. S ezek a célok szorosan kapcsolódnak a mindennapok fel­adataival, mintegy hozzásegítik Kiss elvtársat ahhoz, hogy munkája sikeresebb legyen. A fiatal mérnök mögött még alig van huszonnyolc esztendő. De már ezek az évek tökéletesen kialakítot­ták jellemét, egyéniségét. És ezt az egyéniséget jól ismerik munkatár­sai. Tudják — • bármilyen nehéz időkben — meg lehet benne bízni, bármilyen kéréssel, kérdéssel hozzá tehet fordulni. Amiben tud, legjobb akarata szerint segít,,, U. N. R. kében jelentősen növelték a mező- gazdasági szakkönyvek állományát. Az ifjúság részére a járási könyv- 1 tárban havonta tartanak ifjúsági könyvank.étot, a fiatalabbak része­re pedig diavetítéses mesedélelőttöt. A parasztság körében igen meg­nőtt az érdeklődés a film iránt. Sajnos, a járás területén 25 község­ben egyáltalán nincs mozi, a 9 tsz- község közül is csak háromnak van mozija. Kevés a mezőgazda- sági jellegű ismeretterjesztő film a mozik műsoraiban. Ezen feltétlenül javítani kell. Égető kérdés az ede­lényi mozi megoldása js. A 8 000 lakosságú nagyközségnek mindösz- sze egy teljesen elavult, korszerűt­len és összesen 160 személy befo­gadására alkalmas mozija van. Ha­sonló probléma van a nagy ide­genforgalmú Jósvafőn. A falusi művészeti tömegmozga­lomban lassú fejlődés tapasztalha­tó. Ebben az évben eddig 160 kü­lönböző rendezvényt tartottak. Kü­lön említést érdemelnek a Tanács- köztársaság 40. évfordulójára ren­dezett műsorok, amelyek azt bizo­nyítják, hogy megvannak a jó le­hetőségek a mozgalom egészséges továbbfejlesztésére. Feltétlenül to­vább fejlesztendő a mozgalom a szocialista szektorokon belül és a helyi tanácsoknak is mind többet kell foglalkozniok ezzel a kérdés­sel. Ai értelmiség jelentős zöme aktívan támogatja szocialista építésünk kulturális feladatait. Kü­lönösen vonatkozik ez a pedagógu­sok zömére, a műszaki értelmisé­giekre és az állatorvosokra. Sok értelmiséginél azonban még na­gyon lassú az előrehaladás, amiben erősen közrejátszik a helytelenül értelmezett kollegialitás, az egész­séges kritikai szellem' hiánya és nem utolsósorban egyes értelmisé­giek ideológiai tévelygései a na­cionalizmus, proletárinternaciona- lizmus kérdéseiben. Az ideológiai munka eddig leg­elhanyagoltabb területe volt az atheísta propaganda. Nagyon kevés az előrehaladás ezen a téren. Ju­lius végén az értelmiségiek részére tartottak ebben a tárgyban egy igen értékes előadást, azonban ez csak a kezdetét jelentheti egy tar­talmas előadás-sorozatnak. * A fenti mozaik nagyon vázlatos képet ad az edelényi járás kultu­rális helyzetéről. Több kérdést — többek között az ifjúság nevelésé­nek szerteágazó problémáját — nem is érintettük, azonban az az alapos felmérő munka, amelynek alapján a járás kulturális helyzete többszöri megvitatásra került, fel­tárta az eredményeket, a hibákat* megmutatta a további fejlődés le­hetőségeit s egyben meg is szabta a feladatokat. Az edelényi járási ta­nács elsőrendű fontosságú kérdésnek tekinti a járás művelődésügyét és a községi tanácsokat is — helyesen — ebben az irányban befolyásolja, így megvan a mód, hogy kulturá­lis forradalmunk az edelényi járás­ban a 7ó úton haladjon tovább. Benedek Miklós <>*****'***** mm ~§mó: XXlí. A kiképzés kétirányú volt: elmé- leti és gyakorlati. Péch Gézát megimenették azokkal a fontosabb ódátokkal, amelyeket a magyar és a szovjet csapatokról tudnia hétiéit, mmt például a fegyvernemi jelzé­sek, rangjelzések, az egyezményes jelek, a hadseregnél használt gépko­csi rendszámok rendszere, Megtaní­tották a titkos írásra, a térképolva­sásrat házitag elkészíthető térkép és térképvázlat rajzolására, Hogyan kelt tájékozódnia éjjel és nappal a tere­pen, hogyan kell lerajzolni egyes épületeket, laktanyákat, vasútállo­másokat, repülőtereket anélkül, hogy őt félfedeznék. Megtanították a fel­derítésre is: hogyan kell megközelí­teni egyes objektumokat, hogyan kell kikérdezni gyanútlan embereket s hogyan kelt beSZéfVéiüi az arra al­kalmasakat. Szinte óránként elhang­zott újrá és újra, hogy fecsegni nem szabad, innia is csak mértékkel, s különösen notárSdságbáii kell nagyon Vigyáznia a szájára. Persze azért ma­radt szabadideje is,- főként esténként, amikor a nagy döllárkötegből fizetett mindenkinek, Abbéli amit még a kezdet kezdetén nyomott kezébe a tíánzi, szólván: ,,Ez Lengyel Bélá­tóllj Horthy Miklós őfőméltósága ál- tábornagyától származik aki az Amerikai Magyar Segély bécsi veze­tője,i akit legjobb barátunk, az Amerikai Egyesült Államok táplál pénzzel” — Ki az a Lengyel Béla? — kí- váncéiskődott Péch egy alkalommal ffanzinát. — Minden pénz tőle ered, minden utasisás tőle jön... Hogy tudja, kivet van dolga, tá­jékoztatom. Lengyel az amerikaiak­nak dolgozik, hírszerző és díverzáns csoportokat tart fenn. Előbb Graz­ban volt a székhelye, most BécSbéfl. S tudja, milyen jól dolgozik? A for­radalom előtt ■— csak az én tudomá­som sZéfint — vagy hetven fiatal magyart küldött haza kémkedni és diverzáns tevékenységet kifejteni. — Nagy ember,,, jó Hazafi lehet,,, — Nézze, magának azt is tudnia kell, ha jó munkát äkdf végezni, hogy ő is, akár csak maga, pénzt kap ezért. Egyébként nekem meg­van róla a véleményem ... Csak azért vagyok vele kapcsolatban, mert őt jelölték ki az ,#mikr. Fejpénzt kap. És nemcsak az amerikaiaknak dolgozik, hanem más hírszerző szer­veknek is. Egyébként itt* emigráei- ós körökben Lengyel Béla tevékeny­sége közismert, Hogy úgy mondjam, egy kicsit utálják is. Én nagyon. A múltkor megjelent róla egy cikk, amelyben megvádolták ázzál, Hogy felelőtlenül haWba mid embereket. Erre egy megbeszélés során azt vár laszoita, Hogy nem küldhet Haza an­golokat meghalni. irtózatosan cini­kus. A hazával szemben. *, Péch egy kicsit megriadt a hallot­taktól Hát ilyen emberek is vannak az Ö vezetői között? Lengyel Béla egyébként a First Aid far Hungary nevű szervezetnek, az Amerikai Magyar Segélynek volt a vezetője és szervezetében kizáró­lag volt vezérkari tiszteket, törzstisz­teket és egyéb katonatisztekét alkal­mazott. Lengyel bétáról Uorruptsá- gárót, cinizmusáról, vad népi de­mokrácia ellenes gyűlöletéről regé­ket meséltek BéCSben. Beszélték, hogy 1937. januárjában Lengyel ismét ha- zaküidött Magyarországra egy fiatal menekültet, akinek ezért a tevékeny­ségéért összesen ezer forintot adott, holott Lengyel Béla ugyanezért har­mincezer forintot vett fel. De Len­gyét Béla csupán azt csinálta oda­kint az amerikaiak támogatásával, amit a többi volt horthysta tiszt, arisztokrata, Egy alkalommal, január 27-én Tormát Gábót, a Szabad Európa Rá­dió munkatársa oktatta Péchet, ho­gyan kelt dolgozniok Magyarorszá-. gon a fegyveres csoportoknak. S hogy egy-egy aktív cselekményhez plasz­tikus képet adjon, Péch Gézát elvit­te kocsiján egy Bécs melletti kilátó­toronyba, Ott Budapesten képzelték magukat, s formai elmagyarázta az utcai harcok alapkövetelményeit: ** Kezdeményezni kellene valamit Magyarországon, itt Bécsben min­den számottevő tényező véleménye az, hogy a fegyveres lázat ébren kell tartani, mert ha lecsillapodik, akkor kezdhetünk mindent elölről, — ok­tatta Tormái Péch Gézát. — Ha ha­zamegy, ükkor tartsa egyik legfonto­sabb feladatának, hogy a hegyekben szervezzenek fegyveres csoportokat, főként olyanokból, akik nagyoy ko­molyan részt vettek a szabadság- harcban, s akiknek már úgyis mind­egy, mert ha elfogják őket, felakaszt­ják. Ezek a csoportók rendszeresen csapjanak le a községekre, a karha­talomra, tartsák rettegésben az em­bereket, szóval: nyugtalanságot kell előidézni ismét az országban. Ezt ér­tem én a fegyveres láz ébrentartá­sán. Ez kissé Veszélyes hőkölt vissza Péch. — Veszélyes... Miért? Az nem volt veszélyes, hogy én a legnagyobb harcok kellős közepén Magyaror­szágra mentem? — Tényleg járt Magyarországon? — Október 29-én a Szabad Európa Rádió kocsijával érkeztem Győrbe. Amerikaiakkal mentünk. Vittünk egy rádióleadd készüléket is... Ügy ropogtak a puskák, hogy csak úgy kapkodtuk a fejünket. — É mit csináltak Győrött? — Az amerikaiakkal megkerestük embereinket. Közben én egy fél nap­ra leruccantam... Győrtől 30 kilo­méterre voltak a birtokaim, elmen­tem megnézni, milyen állapotban vannak... — ön földbirtokos volt? — igen... Péch Géza hallgatott. Rendre olyan emberekkel találkozott itt, akik arra oktatták, tanították, ho­gyan kell mások számára kikaparni a gesztenyét... S noha az utóbbi na­pokban egyre inkább gyülemlettek benne a különböző méllékgondőta- tok, valami elszánt „haza fiság” le­gyűrte ezeket. Péch egyre hallgatta és szívta ma­gába a tájékoztatókat. Január utol­só napján „nagy szerencse érte**. Pásztor Gyula, aki annak előtte fu­tárfeladatokat látott el a bécsi köz­pont és Péchék szervezete között, bemutatta Lengyel Béla volt hor­thysta altábornagyndk. Lengyel meg­nyugtatta Péchet, hogy mindazt, amit megígértek, meg is kapják, „de most igazán produkáljanak valamit”. Egyébként valamennyien erről be­széltek a legtöbbet: „csinálni kell már valamit Magyarországon”. Igaz, Lengyel altábornagy kissé óvatos volt, mondván, hogy már közel más­fél millió forintot beleőítek Péchék- be, s még sémmi sem történt, dehát azért reméli, hogy valamit sikerül mégis elérni, s ezzel a népet buzdí­tani. A beszélgetés nagy kézfogásokkal ért véget, kölcsönösen biztosították egymást a „haza” iránti szerétéiről Hogy milyen hazát értettek azalatt, azt mi tudjuk — s Péch Géza újabb dollárköteggel távozott. Nem sokkal ezután tudta meg azt is, hogy Pász­tor Gyula annakidején háromszáz- ezer forintot adott át az ö csoportjá­nak ötszázezer helyett. Pásztor a nyugatiaktól kapott összeg egy részét elsikkasztotta, s ezért pályája kez­dett bealkonyulni, „jobb tehát veB a kapcsolatot nem tartani”. Péch Eckhardt Gézát a „jó tanácsadók** figyelmeztették erre ... Hát igaz is* milyen ember lehet az, aki aljas cé­lokra kapott pénzből saját magának tart meg, így gazdáit is becsapja folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents