Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-21 / 196. szám

r 4 északmagyarorszag Szombat, 1959. augusztus 22. Az ünnepi vásár nyeremény listája Csütörtökön délután a miskolci ünnepi vásáron az Állami Áruház pavilonjának teraszán nagy érdek­lődés mellett sorsolták ki a tombola­játék nyeremény tárgyait. A nyere­ménytárgyakat a következő sorszámú jegyekkel nyerték. A tárgyak értékét zárójelben közöljük. A főnyereményt, egy teljes kom­binált szoba berendezést, amelynek értéke 30 600 Ft, a 096978 sz. tombo­lajegy szerencsés tulajdonosa nyerte. Beváltási helye: a miskolci bútorüz­let, (Széchenyi u. 109). További nyeremények: 1 db méret utáni férfiöltöny (1413,—) 000540, 18. sz. ruházati bolt, Széchenyi u. 4. 1 db férfi kerékpár (960,—) 005258, 47. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 58. 1 db televízió (5900,—) 009071, 47. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 58. 1 db gyermekkerékpár (520,—) 012283, 47. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 58. 1 db karóra (660,—) 012909, 24. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 25. 1 db csillár (487,40) 013544, 24. sz. rádió­szaküzlet, Széchenyi u. 25. 1 db fény­képezőgép (900,—) 018779, 14. sz. já­tékbolt, Széchenyi u. 89. 1 db 125 cm-1 motorkerékpár (12 600,—) 021871, 47. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 58. 1 db fényképezőgép (1200,—) 042954, 14 sz. játékbolt, Széchenyi u. 89. 1 db rádió (800,—) 050594, 1 db rádió (1300,—) 061224, 47. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 58. 1 db rekamié (1620,—) 060079. 50. sz. bútorbolt, Széchenyi u. 109. 1 db bőrkabát (2475,—) 063673, 18. sz. ruházati bolt, Széchenyi u. 4. 1 db női kerékpár (1040,—) 063701, 47. rádiószaküzlet. Széchenyi u. 58. 1 db Berva moped (5200.—) 074242,'47. sz. rádiószaküz­let. Széchenyi u. 58. 1 db karóra (020,—) 084401. 24. sz. rádiószaküzlet, Széchenyi u. 25. 1 garn. konyhabútor (1930.—) 087321. 50. sz. bútorbolt, Széchenyi u. 109. 1 db televízió (5850,—) 090185, 47. rádiószaküzlet. Széchenyi u. 58. 1 db szőlődaráló (750,—) 090240, 10. sz. vasbolt, Szé­chenyi u. 49. sz. 1 db Panni robogó (6200,—) 095280, 47. sz. rádiószak­üzlet, Széchenyi u. 58. SOROZATHUZÁSOK: 200 forintos vásárlási utalvány divatárura 031, 3. sz. ruházati bolt, Széchenyi u. 10. 50 forintos vásárlási utalvány illatszerre, 071, 25. sz. illat­szerbolt, Széchenyi u. 34. 50 forintos vásárlási utalvány illatszerre 143, 25. sz. illatszerbolt, Széchenyi u. 34. 50 forintos vásárlási utalvány írósze­rekre 251, 27. sz. papírbolt, Széchenyi u. 3. sz. 100 forintos vásárlási utal­vány alumínium edényre 269. 10. sz. vasbolt, Széchenyi u. 49. 100 forintos vásárlási utalvány divatárura 283, 3. sz. ruházati bolt, Széchenyi u. 10. 50 forintos vásárlási utalvány já­tékra 437, 14. sz. játékbolt, Széchenyi u. 89. 50 forintos vásárlási utalvány kerámia cikkekre, 673, 8. sz. üveg­bolt, Széchenyi u. 58. 1 db aktatáska 677, 27. sz. papírbolt, Széchenyi u. 3 100 forintos vásárlási utalvány divat­árura 694. 3. sz. ruházati bolt. Szé­chenyi u. 10. 1 db töltőtoll 65 Ft 848. 27. sz. papírbolt, Széchenyi u. 3. 1 pár nylonharisnya 65 forint 966. 3. sz. ruházati bolt. Széchenyi u. 10. 1 horgászfelszerelés 215.— Ft 7157 *. 6. sz. soortszerbolt, Tanácsház tér 9. 1 férfiöltöny 480.— Ft 7147 *, 18. sz. ruházati botit. Széchenyi u. 4. A sorozathúzással kisorsolt nyere­mények közül minden olyan tombola­jegy nyert, amelynek 3 utolsó száma megegyezik a nyeremánylistában fel­tüntetett számmal. A *-gal megjelölt sorozathúzásnál a tombolajegy négy utolsó számának kell megegyeznie a nyereménylistá- val. A nyeremények kiválthatók a megjelölt boltokban 1959. október 31-ig. Ezen határidő letelte után semmiféle anyagi követelmény nem támasztható. Hétvégi sportműsor: Vasárnap a miskolci repülőtéren a Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség Borsod megyei elnökségének ren­dezésében nagyszabású légiparádé lesz. A légiparádén, — amely 10 óra­kor pontosan megkezdődik ^ szov­jet, lengyel, csehszlovák, román és magyar repülők és ejtőernyősök vesznek részt. Vasárnap délután négy órakor a népkerti sportpályán a nemzetközi motoros salakversenyt rendezik meg, osztrák, lengyel, ju­goszláv, csehszlovák és magyar mo­torosok részvételével. A labdarúgó bajnokságban teljes forduló lesz. A DVTK Salgótarjánban játszik. A Borsod megyei NB Il-es csapatok közül, vasárnap délután 4 órakor az MVSC—UTTE mérkőzést az MVSC- pályán, míg a Di. Bányász—Bp. Spartacus mérkőzést ugyancsak négy órakor a DVTK stadionban rendezik meg. Sajószentpéteren az Egyetértés vendégszerepei, míg az Ózdi Kohász az Előréhez utazik. NB III. Északkeleti csoport mér­kőzései: Pereces—D. Honvéd, DVTK II.—D. Csapágy, Somsály—Nyírma- da, Egercsehi—MMTE, Putnok— Eger, Ormosbánya—Nyíregyházi SZSL. Megyei I. o.: Rudabánya—M. Elő­re, Járdánháza—Kazincbarcika, Bán­szállás—Felsőzsolca, Szuhavölgy— Borsodnádasd, Sárospatak—Tokaj, Edelény—Farkaslyuk, Tiszapalkonya —Saújhely, Szerencs—Mezőkövesd. összevont járási bajnokság: Kele­ti csoport: M. Erdész—Szerencsi MÁV, Olaszliszka—Mezőzombor, Ke­nézlő—Gönc, Hernádnémeti—Kar- csa, Bodrogkeresztúr—Tolcsva, Aba- újszántó—Taktaharkány. Északi csoport: Herbolya—Varbó, Királd—Dédestapolcsány, Rudolfte- lep—Bánfalva, Sajókaza—Sajónéme- ti, Alber ttelep—Izsófalva, Sajóbá- bony—Ózd MÁVAUT. Közép csoport: Mezőnyárád—Szik­szó, Igrici—MEAFC. M. Honvéd— Hejőcsaba, Encs—Hidasnémeti, Ti- bolddaróc—Mezőcsát, Mezőnyék— Mezőkeresztes. Kádár János beszéde a győri nagygyűlésen (Folytatás a 2, oldalról.) majd azok, akik utolsóknak bal­lagnak be a termelőszövetkeze­tekbe. Az egész parasztság utolsó sorában ballagóknak már nem lehet azt a segítséget nyújtani, mint az úttörők­nek. — A szövetkezeti úton járók sorai­ban legyen megingathatatlan szilárd­ság és következetesség! Figyelem és türelmesség kell a még bizonytalan­kodókkal szemben. Ugyanakkor ha­tározottság és erély az ellenséges tá­madókkal szemben. A párt, a kor­mány úgy véli, hogy mindhárom tényezőre szükség van. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy ezzel az elvi szilárdsággal halad előre né­pünk pártunk vezetésével a szocializ­mus teljes felépítése felé. A békepolitika napról-napra tért hódit Beszéde befejező részében a nem­zetközi helyzettel foglalkozott Kádár János. Kiemelte: a nemzetközi hely­zetet az jellemzi, hogy napról napra tért hódít és győzedelmeskedik a Szovjetunió, a szocialista tábor béke- politikája, amelyet az egész béke- szerető emberiség támogat. Az im­perialisták, a gyarmatosítók Algériá­ban, Dél-Afrikában és másutt is folytatják könyörtelen harcukat a szabadságukért küzdő népekkel szemben. Legel vaku ltabb köreik foly­tatják a fegyverkezést, köztük az egész Európa legreakciósabb elemét képviselő nyugat-német revansisták felfegyverzését. Az ilyen jelenségek láttán ébernek kell lenni! A nemzetközi helyzetet mégis az jellemzi, hogy a hidegháború politi­kája csődbe jutott és töredezik a jég: az egész nemzetközi életben elő­térbe került a békés egymásmelleit élé$, a tárgyalások politikája. Ennek jele volt a külügyminiszterek érte­kezlete is, és az a nagy nemzetközi esemény, amelynek még előtte va­gyunk: Hruscsov elvtárs amerikai látogatása és Eisenhower szovjet­unióbeli útja. — Mi teljes mértékben helyesel­jük ezeket a találkozásokat és tár­gyalásokat. Teljesen egyetértünk a szovjet békepolitika céljaival, az atomfegyverkísérletek és az atom­fegyver betiltására való törekvéssel, a leszereléssel, a német békeszerző­dés és Nyugat-Berlin kérdésének megoldásával, a békés egymásmellet! élés, a két világrendszer békés ver­senyének politikájával, mert ezek együttesen a tartós béke feltételei­nek megteremtését jelentik. Tudatá­ban vagyunk annak, hogy e célok el­érése nem könnyű, sok állhatatos munkát és következetes harcot kí­ván, de bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a politika győzelmet arat, mert mellette van az igazság és az erő is. Mert ez a politika az-egész emberiség, minden nemzet érdeke. Pártunk, kormányunk, népünk ezek­nek a gondolatoknak jegyében kíván szerencsés utat és teljes sikert Hruscsov elvtársnak az Egyesüli Államokban teendő utazásához. (Nagy taps.) — Pártunk és kormányunk kül­politikája a magyar—szovjet ba­rátság ápolása, a szocialista tábor egységének erősítése, és ettől a politikától soha nem fogunk cl- tántorodni! (Nagy tans.) Politi­kánk az, hogy minden ország népével — legyen abban az országban bármilyen társadalmi rendszer — békében éljünk egy­más mellett. Ugyanakkor része külpolitikánknak az, hogy nem tűrünk beavatkozást belügyeinkbe, és a Magyar Népköz- társaság függetlenségének minden­kor rendíthetetlen őrei leszünk. (Taps.) Ennek megfelelően visszük mindennapi munkánkat, ápoljuk, erősítjük és bővítjük a politikai, gaz­dasági és kulturális együttműködést, a kölcsönös előnyökön alapuló gaz­dasági együttműködést a szocialista országokkal, a gyarmati sorsból fel­szabadult népekkel. Ugyanennek a nolitikának megfelelően a kapitalis­ta országokkal is az együttműködés megkönnyítésének az útját járjuk. Ennek része például, hogy orszá­gunkban úgyszólván teljesen szabad­dá tettük a beutazást. Az ország ide­genforgalma ebben az évben na­gyobb volt, mint a felszabadulás 15 éve alatt bármikor, s ezt még növel­ni akarjuk. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Magyar Nénköztársaság és a kapitalista világ közötti közleke­désnél a vasfüggönyt nem mi engedtük le, hanem a kapitalis­ták. Az utóbbi időben megint nagyon so­kat cikkeznek egyes kapitalista or­szágokban arról, hogy megerősítet­tük határzárunkat, ott drótsövények, aknák, meg hasonlók vannak. ‘Eb­ben a következő a furcsa: ha az em­ber vendégségbe akar menni és lát­ja, hogy a kapu nyitva van, miért akar minden áron a kerítésen ke- •< resztül mászni? (Taps.) Mi azt mond­juk: határzárunkat az 1956-os ta­pasztalat alapján erősítettük meg és egy ideig még erősen is tartjuk, de ez csak a nem egyenes szándékú embe­reknek fáj, mert akinek egyenes szándéka van, ott van a kapu, bejö­het rajta. — Kedves Elvtársak! Kedves Elv­társnők! Ilyen gondolatok jegyében ünnepeljük alkotmányunk ünnepét az egész országban. Mégegyszer meg­ismétlem, nagy örömmel jöttünk Önökhöz, örülünk, hogy találkoz­tunk Önökkel, büszkék vagyunk en­nek a megyének dolgozóira. Magam is köszöntőm azokat az elvtársakat, akik a szomszédos megyék dolgozói­nak képviseletében jöttek erre az ülésre és szívből kívánom Győr-Sop- ron megye, a szomszéd megyék, de az egész ország dolgozóinak, hogy az alkotmány legközelebbi ünnepét jól végzett munkával, jó eredmények­kel, új és nagy sikerekkel ünnepel­hessük. Ezt kívánom mindnyájuk­nak. (Nagy taps.) Éljen és erősödjék tovább országunk, dolgozó népünk hatalma, a mi drága hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság! (Nagy taps.) Éljen a Szovjetunió, a szocialista tá­bor egysége, az emberi haladás és a béke legfőbb támasza! (Hosszantartó nagy taps és lelkes éljenzés.) Kádár János a soktízezres hallga­tóság nagy tapsa közepette fejezte be beszédét. Ezt követően a megye munkásainak és dolgozó parasztjai­nak képviselői ajándékokat adtak át Dobi Istvánnak és Kádár Jánosnak. Többek között a csornai Uj Élet Termelőszövetkezet az új termésből sült kenyérrel, borral, a szerszám­gépgyáriak művészi állólámpával ajándékozták meg Dobi Istvánt és Kádár Jánost, akik szívélyes köszö­netét mondtak a figyelmességért. (MTI) ■ ....... i-----— ü j szov'ct a omrerk'or! helyezlek üzembe Moszkva (MTI) A Szovjetunióban üzembehelyez­ték a gyors neutronokkal működő BR-5 elnevezésű, 5 000 kilowatt tel­jesítőképességű atomreaktort — je­lenti a TASZSZ. Az erről szóló köz­lés az Atomnaja Energia című szak- folyóiratban jelent meg. Az új reaktor üzembehelyezése azért jelentős, mert a szovjet tudó­sok régóta kutatják a gyors neutro­nokkal működő atomreaktorok meg­szerkesztésének lehetőségét s ez a cél most megvalósult. Az új reaktor lehetővé teszi, hogy a 238-as urá­niumot is felhasználják energiater­melésre. Mindez korlátlan mérték­ben bővíti az atomenergetika nyers­anyagbázisát, megteremti a gazda­ságos atomerőművek alapját. (MTI) Kilőttek egy új amerikai mesterséges holdat New York (TASZSZ) Augusztus 29-én a kaliforniai Van- denberg légi támaszpontról kilőttek egy Discoverer típusú mesterséges holdat. Amerikai hírügynökségi je­lentések szerint a mesterséges hold elérte sarki pályáját, amelynek leg­magasabb pontja a 865 km és a leg­alacsonyabb pontja a 138 km. A Dis­coverer súlya 770 kilogramm. A kilövéstől számított 26 óra múl­va le kell válnia a fülkének, amely az S—119 típusú repülőgépekből ál­ló kötelék különleges berendezés se­gítségével igyekszik megtalálni. Ha ez nem sikerül, hajók igyekeznek majd a Hawaii-szigetek térségében a tengerben felfedezni a fülkét. Az Associated Press tudósítója közli, hogy ezideig egyetlen Discove- rer-műhold kilövése sem volt telje­sen sikeres. (MTI) i jP imininek, s az Olasz-Riviera más fürdőhelyének azonban van egy másik arca is. Mert ha va­lahol megtalálható, s első percben felismerhető a gazdagok és szegé­nyek közötti óriási külünbség, eze­ken az üdülőtelepeken százszorosán. Olyan nagy a kontraszt az autócso­dákban utazók és a> szállodák előtt alkalmi munkára váró, a naponta ötször jobbnál-jobb ételekben fity­málok és az éhségtől szédülök kö­zött, hogy képtelenség nem észre­venni. Az igényes hotelek, a fényűző vil­lák mellett ott vannak Riminiben — elsősorban a külvárosban — a nyo­mortanyák, a tömeglakások, ahol egy-egy szobában öten-nyolcan lak­nak. Szinte valamennyi lakás vizes a plafonig, s a normális életet bizto­sító legelemibb feltételek sincsenek biztosítva. Nem beszélve az óriási lakbérről, amit ezekért az odúkért fizetnek. Egy nyomortanyában élő fiatalember, amikor jobban összeis­merkedtünk, elmondotta: szüleivel, feleségével és két kicsiny gyermeké­vel lakik egy kis szoba-konyhás la­kásban, amiért a havi bérének 40 százalékát fizeti. Hiába vannak dugig tömve Rimi­ni üzletházai, a szilon-ingektől a nylon-alsószoknyákig, a külváros la­kói mégis vászoningekben, kartonru­hákban, amerikai munkásnadrágban, papucsokban járnak. Nem telik ne­kik elegánsabb ruhákra, cipőkre. A szebbnél-szebb árukban ők csak a kirakatokban gyönyörködhetnek. A luxus-autókkal sem a külváros la­kói szaladgálnak. Ha valakinek van egy robogója, kerékpárja, az már igen elégedett. Aki magával hordja a házát De ha már az autókról és azok tu­lajdonosairól esett szó, hadd említ­Rimini másik arc sünk meg egy érdekes epizódot. Egyik este a játékházban ácsorogva, egy Jimmy nevű fiatalember kért, hogy játsszam vele kézifutballt. Nagy üggyel-bajjal megmagyaráz­tam neki, hogy sajnos nem tudok eleget tenni kérésének, mert nálunk nincs ilyen játék és nem ismerem. Amikor észrevette, hogy külföldi va­gyok, még jobban noszogatott. Vé­gül kötélnek álltam, s mondanom sem kell, igen csúfosan kikaptam. Úgy látszik, megsajnálhatott, mert amikor el akartunk búcsúzni, aján­lotta, hazavisz kocsival, s máris tes­sékelt egy Fiat 600-as típusú, vajszí­nű autóba. Szálláshelyünkig beszél­gettünk, helyesebben mi kérdeztünk, ő válaszolt. Elmondotta, hogy egy autószervizben dolgozik, de az nem jó szakma, mert itt, Riminiben majdnem annyi az autószakember, ahány kocsi van. A fizetésről igen óvatosan nyilatkozott. — Az attól függ... A főnök, az keveset ad... A borravaló a valami. S már a Campinghoz (sátortábor) közel voltunk, amikor nagylelkűen felajánlotta: — Ha reggel be akarnak jönni a városba, szívesen beviszem magukat. Nagy üggyel-bajjal megmagyaráz­tuk., hogy köszönjük szépen a szíves­ségét, de nem kívánhatjuk, hogy reggel újra kijöjjön értünk. S ekkor ért a meglepetés: — Nem megyek haza. Helyeseb­ben én mindenütt otthon vagyok. Ha megengedik az Önök tábora mellett, a tengerparton alszom. S amikor látta, hogy nem értjük a dolgot, még nevetve hozzátette: — Nincs lakásom. Az autómban alszom. Lakásra is, meg autóra is nem futja. —És a ruhái? — vágtunk közbe. — Az ülés alatt. Emberek uz árnyékban És miből élnek Rimini külvárosai­nak lakói? Elsősorban az idegenek kiszolgálásából. A szerencsésebbek egy-egy hotelban, penzióban tányér­mosogatók, kávéfőzők, cipőtisztítók, idegenvezetők. A szerencsésebbek? Igen, ezek a szerencsésebbek közé tartoznak, mert a mágnások húsos­fazekából nekik is jut, s az ameri­kai, angol, francia tőkések elég bő­kezűek, s egy-egy csinosabb szoba­lánynak, udvariasabb, napernyőt hordó fiúnak dukál a borravaló. Hogy mi mindent kell ezeknek az emberknek ezért eltűrniük?! Az egyik forró délután például egy há- zsártos, jólkonzervált hölgy minden Öt percben más helyre tetette nyug­ágyát és a napernyőjét. A fehérka­bátos, aranysujtásos öltönybe bújta­tott fiatalember — penzióalkalma­zott — állandó ingajáratban volt a hölgy és a penzió között. Végül gon­dolt egyet, megunva az örökös jár- kálást, a nyugágy háta mögé tele­pedett a homokba, úgy, hogy a nap­ernyő még őt is védje a nagy hőség­től. S ekkor történt a tragédia. A jól konzervált amerikai hölgy — sa­ját nyelvén — olyan éktelen kiabá­lásba kezdett, kérette a penzió tulaj­donosát, s mindenáron tisztázni akarta: napernyőért ő, vagy a fiú fizet. ** Negyvenezer bányász utcára kerül Akinek pedig nem kedvez a sze­rencse, azok az állomáson, az érke­ző vonatoknál ügyeskednek, bőrön­döt cipelnek, taxi után futkosnak, vagy a piacokon várják a „nagy al­kalmat”, hogy egy penzió-beszerző­nek segédkezzenek pár líra remé­nyében, de nagyon sok az olyan em­ber, akinek még ilyen munkaalka­lom se adódik. Meglehetősen sok Ri­miniben a munkanélküli, akik nap­hosszat a tengerparton heverészget- nek. Fürödni azonban már nem fü- rödnek, mert amint mondják, a sós­vizű tenger igen kiszívja az embert és akkor már nem elég az egyszeri napi étkezés, többre pedig nem te­lik. Egy munkanélküli elmondotta, hogy ő eredetileg bányász, csak már fél éve menesztették, s a bátyjánál keresett menedéket, akinek „nagyon jól megy”, — ugyanis van egy vitor­lása. Elmondotta ez az ember, hogv míg dolgozott, addig sem volt ró­zsás a helyzete. Napi 12—14 órás munkával keresett 1 kiló húsra va­lót. S nincs is remény, hogy vissza­kerüljön a bányába, ugyanis most újabb elbocsátások várhatók, mint­egy 40 ezer bányászt tesznek utcára. És hogyan vélekednek a kapita­lizmusról, életükről, jövőjükről a színpompás fürdőhelyek külvárosai­nak lakói, akiknek a nagy fényből csak az árnyék jut. Sokféleképpen. Vannak, akik abban látják nyomo­rúságos helyzetükből a kiutat, hogy össze tudnak-e gyűjteni pár ezer lí­rát, amiből valamiféle üzlethez kezd­hetnek, vagy el tudnak-e helyezked­ni olyan munkára, ahol legalább a nyári szezont végig dolgozhatják. De vannak, akik tisztában látnak, gondolkodnak. A tengerparton ösz- szeismerkedtünk egy 64 éves bácsi­val, aki amikor megtudta, hogy ma­gyarok vagyunk, kommunisták, büszkén mondhatta, hogy ő az Olasz Kommunista Párt tagja, s mély meggyőződéssel jelentette ki: — öreg vagyok, de bízom, s hi­szem, hogy még jobb napokat is megélek. S a jobb napokat az elvtárs a ka­pitalizmus megdöntésétől, a szoci­alizmus útjára való lépéstől reméli. Ebbéli óhajukat fejezik ki a külvá­ros lakói, a nyomortanyákra rajzolt sarló-kalapács, ötágú vörös csillag s a feliratok, amelyek munkát, békét, a nagyhatalmak megegyezését köve­telik. Ez Rimini másik arca. Azé a Ri- minié, ahol a nyomor, a nélkülözés, a munkanélküliség jut osztályrészül a dolgozó embereknek. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents