Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

CffttOrtöfc, 1959. augusztus 20. ÉSZAKMAGYARORSZAt* 9 ÉRDEKESSÉGEK SZERELMI APRÓHIRDETÉS A LONDONI TIMES-BAN Az augusztus 5-i Times „szemé­lyes hirdetések” rovatában: „Fiatal nősténypávát keres epedő hímpáva.” CALLAS NEM A PA CELLI- FÉLE SPAGETTINEK KÖSZÖNHETI KARCSÜSÁGÁT Egy római törvényszék megerősí­tette a bíróság döntését, amely sze­rint Maria Meneghini-Callas nem a „Pacelli-féle spagettinak” köszön­heti karcsú alakját. Az ítéletre azért volt szükség, mivel a tésztaárugyár 1954-ben két olasz magazinban úgy mrJet'd áruját, mint amely csodá­latosan lefogyasztotta’4 a művésznőt. Callas beperelte a céget és kártérítést követelt. A törvényes ítélet nem szaoja meg a kártérítés összegét, ha­nem felszólítja a feleket, hogy egyez­zenek meg. ISKOLÁSOK OLVASMÁNYA Az angol BOAC repülőtársaság külön gépével iskolás gyermekeknek tanulmányi kirándulást rendeztek. A kirándulás után a légitársaság be­jelentette, hogy a gépen a következő tárgyakat találták: egy iskolás zub- oonyt, egy nyakkendőt, egy esőkabá­tot és egy könyvet „Hogyan kerül­hetjük el a nősülést” címmel. „PALACSINTA” — RÉGI AUTÓ­BÓL Párizs egyik kerületében az „autó- .emetőben” 150.000 gépkocsi „nyug­szik”, ami 200.000 tonna ócskavasat jelent. Egy párizsi üzletasszonynak most az az ötlete támadt, hogy ame­rikai mintára összegyűjti az ócska gépkocsikat és egy óriási présgépben ..palacsintává” nyomja össze őket. Az .,autó-palacsinta” ebben a formában közvetlenül az olvasztóba kerül és nyersanyagát ismét felhasználják. A préselőberendezés rendkívül költsé­ges, legalább 150 millió frankba ke­rül. A párizsi üzletasszony véleménye szerint azonban kifizetődik, mert a régi gépkocsik beolvasztása óriási haszonnal jár. ÍRÓ BABA Egy amerikai feltaláló nemrég sza­badalmaztatott egy babát, amely egyik kezében golyóstollat, a másik­ban noteszt tart. Ha ’ felhúzzák a baba óraművét, le tudja írni azt a szót, hogy „mama”. A feltaláló sze­rint esetleg más rövid szavakat is le­het babájával leíratni. furcsaságok KUTATNAK A „JUD SÜSS” SÍRJA UTÁN A bajorországi Fürthben rendbe­hozzák a 350 éves zsidó temetőt, amely egyike Németország legrégibb zsidó temetkezési helyeinek. A te­metőt 1933 óta nem használ ák és eddig erősen elhanyagolt vo't. A fa­lak helyreállítása és a sírok felhan-: tolása során azt remélik, hogy bizo-! nyítékot kapnak arra a feltevésre, miszerint a régi elhanyagolt síró1' egyikében fekszik a híres .,Jud Süss” is. A DÁNOK FELE „ • UNJA A MUNKÁJÁT Egy dán hivatalos beszámoló ér­dekes. bár nem valami hízelgő sta­tisztikát közöl arról, hogy miképpen élik le a dánok az életüket. Kiderül belőle például, hogy a dán emberek 50 százaléka únja a munkáját, sza­bad idejüket pedig többségben azzal töltik, hogy alusznak a heverőn, vagy a fotelben, miközben szól a rádió, vagy működik a televízió. A hivatalos statisztikát a 23 ezer lakosú Slagelse városban végezték, ahol heteken keresztül keresztkérdé­seknek vetették alá a lakosságot: mit csinál, amikor nem dolgozik? A statisztika szerint a megkérde­zett személyeknek csupán 49,7 szá­zaléka végzi szívesen a munkáját, a fennmaradó 50,3 százalék nagyrésze nemcsak a munkáját únja, hanem szabadidejében sem érzi különösen jól magát. A városka polgárainak 83 százaléka azzal jellemezte legfőbb tevékenységét szabadidejében, hogy „beszélget a családtagokkal”, alszik, gihen, rádiózik, nézi a televíziót, magazinokat .olvas, vagy kártyázik. A beszámoló részletesen elmondja, mik azok a foglalatosságok, ame­lyeket egy tipikus dán város lakói soha sem gyakorolnak: 50 százalék nem jár színházba, 58 százalék soha­sem néz meg egy műalkotást és nem hallgat komoly zenét, 85 százalék semmiféle sportot nem folytat és 57 százaléknak nincs kedvenc szóra­kozása. A kérdőívben szereplő utolsó kér­désre: „Túl kevésnek tartja-e sza­badidejét?”, a lakosság fele igenlően válaszolt, másik fele azonban úgy vélte, hogy kevesebb szabad idővel is megelégednek. 1 SI H KIMIG VfWORSZffG A;/, alkotmány tiszteletére ... Légiparádé) nemzetközi motoron verseny, e%véb sportesemények A cnm'tnlAl- + Ác min_ mpnnviíppn kanhíit. pnít.ő mapvarnlf alrar.ii A sportolók, sportbarátok és mín­^ den becsületes magyar dolgozó ünnepe augusztus 20, az alkotmány születésének a napja. A magyar sport nagyszerű eredményei, vala- mint a tömegek korlátlan sportolási lehetősége az alkotmány szelleméből fakad. Alkotmányunk, nemcsak a munkához való jogot, hanem az egészséges, szép és boldog élet lehe­tőségét is biztosítja. Ma nyugodtan elmondhatjuk, hogy nálunk a sport, a tömegek közkincse, legkedvesebb szórakozása. Tíz éves az alkotmány. Borsod megye és Miskolc sportolói, méltó­képpen ünnepük meg ezt a neveze­tes napot. Húszadikán is lesznek sportesemények, de a legfontosabb sportesemények és a nagy ünnepsé­geket vasárnap. — augusztus 23-án bonyolítják le. A huszadiki esemé­nyek élén, a kerékpáros háztömb­körüli verseny áll, amelyet az ünne- nen rs?o'e! 8-tól bonyolítanak le a Rudas László—Rákóczi—Molotov és Szemere utcákkal határolt útvona­lon. Ezen a napon említésre méltó sportesemény lesz még a tavi úszó­bajnokság, amelyet férfi és női fel­nőtt, valamint férfi ifjúsági számok­ban. Lillafüreden rendeznek meg. Kézilabda villámtorna is szerepel az ünnepi sportműsorban. A villám­torna mérkőzései az MVSC-pályán lesznek. Az alkotmány tiszteletére, a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség Borsod megyei elnöksége augusztus 23-án, vasárnap nagyszabású légi­parádét és nemzetközi motoros ver­senyt rendez. A légiparádén szovjet, csehszlovák, lengyel, román és ma­gyar repülők és ejtőernyősök mutat­ják be remek gyakorlataikat. A légi bemutató szünetében a legjobb ma­gyar akrobatikus motorosok szóra­koztatják majd a közönséget. Dél­után, régen látott motoros salak­pálya versenyre kerül sor a népkerti sportpályán. Bent jártunk a Magyar Honvédelmi Sportszövetség székházában. Szinte megbolygatott méhkashoz hasonlít. Bokor József százados elvtárs alig győzi kiadni az elővételre kért legyeket. A jegyelosztás mintaszerű. Minden üzem és vállalat megfelelő mennyiségű jegyet kaphat megbízott jai révén, a szövetség székházában, így vasárnap a repülő bemutatón és a motorosversenyen nem lesz torló­dás a pénztáraknál. Bokor százados elvtárs még azt is megjegyezte a be­szélgetés során, hogy igen üdvös volna, ha az érdeklődők már fél 10- kor elfoglalnák helyeiket, mert 10 órakor, „katonai pontossággal” meg­kezdődik a nagy bemutató. A z egész ünnepség irányítója, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség Borsod megyei elnöke, Biría- lan Mihály alezredes elvtárs. Hozzá bejutni az előkészületi időszakban — szinte lehetetlen. Néhány percet azonban elszakított a hivatalos-mun­kájából és készségesen adta meg a legfontosabb felvilágosításokat la­punk részére. — Nem akarok részleteiben kitérni a honvédelmi sport jelentőségére — mondotta Birtalan elvtárs —, ha azonban visszatekintünk az elmúlt tizenöt esztendőre, akkor azt láthat­juk, hogy a magyar fiatalok — köz­tük Borsod megye és Miskolc fiatal­jai is —, mind jobban és jobban megszeretik a honvédelmi sportága­kat. Büszke örömmel mondhatom. ho<2y szövetségünkben kiválóan mű­ködik a motoros, cél lövő, modellező, rádiós, ejtőernyős, repülő, három­tusa szakosztály és a honvédelmi sportok mellett, rövidesen más sport­ágakban is ott lesznek a Honvédelmi Sportszövetség fiataljai. Célunk vilá­gos: erős, egészséges, a hazáját sze­rető és mindenkor a megvédésére kész fiatalokat nevelni, akik a sport­pályákon, a honvédelmi ismeretek birtokában, minél jobb eredmények­kel bizonyítják a honvédelmi sport jelentőségét és erejét. Beszélt Birtalan elvtárs a nagy légiparádé és a motorosverseny je­lentőségéről. Amikor a rendezésről és az előkészületekről érdeklődtünk nála, a következőket mondotta: — A honvédelmi jelentőségét ki kell domborítanom, szinte minden mondatomban. Mi valamennyien, a hazájukat szerető és a szocializmust építő magyarok azt akarjuk, hogy minél hamarabb szocialista hazában éljünk és a legerősebben felkészül­jünk drága hazánk megerősítésére. A Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség olyan gondolkodású fiatalokat nevel, akik készek a haza megvédé­sére. Az augusztus 23-i nagyszabású megmozdulásunkon megmutatja a Magyar Honvédelmi Sportszövetség erejét, élniakarását. A délelőtti légi­parádén a fiatal repülők, ejtőernyő­sök pazar, látványos gyakorlatai, továbbá a modellezők nagyszerű be­mutatója mind azt fogják igazolni, hogy szövetségünkben sokat fejlőd­tek és tanultak a fiatalok az elmúlt évek során. Az akrobatikus motoro­sok vakmerő számai mellett a dél­utáni nemzetközi motoros salakver­seny hatalmas küzdelmeket ígér. Egész évi munkánk egyik bizonyí­téka lesz a vasárnapi nagy légi­parádé és motorosverseny. Hisszük azt, hogy igen sok fiatallal szerettet­jük meg a honvédelmi sportokat és igen sokan jönnek majd hozzánk a különböző szakosztályokba tanulni és sikereket elérni. p1 lmondotta még Birtalan elv- társ, hogy az érdeklődők ki­szállítása zökkenésmentes lesz. A Petőfi térről három percenkint szál­lítják ki autóbuszok az érdeklődőket és a Gömöri pályaudvarról külön- vonatokkal lesz megközelíthető a repülőtér. Megjegyezte még Birtalan elvtárs, hogy a Budapesten sorra- kerülő légiparádé minden résztve­vője — legyen az külföldi, vagy ma­gyar — résztvesz a 23-i bemutatón. A sikeres megrendezést segítik a ka­tonai alakulatok, a belső karhatalom, rendőrség, határőrség, kiegészítő pa­rancsnokság, KISZ-szervezetek és a közel háromszáz társadalmi aktívaf akik közül főleg a Könnyűgépgyár dolgozói már eddig is bebizonyítot­ták hűségüket és szeretetüket az MHS iránt. Borsod megye és Miskolc dolgozói­nak felejthetetlen élményben lesz részük augusztus 23-án, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Borsod megyei Elnökségének nagyszabású légiparádéján és motoros versenyén. (Leskó) K ét hét nem nagy idő. Különö­sen, ha soha nem látott váro­sokban, más nyelven beszélő emberek között tölti az ember. De aki jól kinyitja a szemét, sok min­dent meglát, észrevesz. Annyi él­ményt, impressziót szerez, hogy a papírravetéskor szinte nem tudja, mit írjon meg. Mi is így vagyunk. Olaszországi utunk valamennyi szépségét, a kapi- vonatkozásában — megpróbáljuk bicon folyón átlépve, amely akkor talizmus szemmel látható két arcú- megrajzolni a kapitalizmus nagy- Gallia és Itália határát képezte, itt latát, tapasztalataink összességét mérvű kizsákmányolását, az olasz mondotta: „Alea iacta est!” (A koc- szeretnénk a nagy nyilvánosság elé kommunisták erőfeszítéseit, a palo- ka el van vetve.) tárni, ami teljességében szinte lehe- ták lakóinak fényűző életét, a siká- Az Olasz Riviera legnagyobb he­teden. így hát arra szorítkozunk, torok rothadó, tüdőbajos nyomorát, lye: Rimini, őskori település, vala­hogy utazásunk leglátványosabb he- a több tízezer munkanélküli és a mikor kereskedőváros volt, a Rómá- lyeit, az olasz nép életére jellemző magyar disszidensek végső elkesere- ba és Velencébe vezető út legna­feljegyzíésemket ismertessük. — Úti- -^érzetünkben — újra átélve élmé dését. Bemutatjuk Olaszország iste­nét, szerelmét, lelkiismeretét, erköl­gyobb állomáshelye. Az ősrégi vá­rosból azonban egy-két helyen még látható városfal-maradványok. Augustus császár kapuján, amelyet i. e. 27-ben építettek, s a Marekka fo­lyón átvezető Olaszország legrégibb hídján kívül, amelyet szintén Augus­tus császár idejében, i. e. 21—11-ig építettek,’ jóformán semmit sem ta­lál az ember. Rimini már a máé! Az Adriai-tenger partján 25 kilométer hosszúságban elterülő modern város, gyönyörű palotáival, káprázatos ho­teléivel, állomásával, villáival. Rimi­ni, a kapitalisták minden igényt ki­elégítő üdülőhelyé, nemzetközi für­dőhely, az Olasz Riviera egyik leg­szebb kilátással rendelkező települé­se. Ha külsőségekben nem is ha­sonlít már Rimini az ősrégi keres­kedő-városokra, de lakóinak zöme most is kereskedelemből, az idegen- irgalomból él. Az utcákon temér­dek az üzletház, ajándékbolt, olyan az egész város, mint egy nagy ba­zár, perzsavásár. A zsúfolásig meg­tömött kirakatok tele áruval, min­den, ami szem-szájnak ingere. Leg­több kirakatban kicsiny tábla talál­ható, amely arról ad hírt: dollárral , , is lehet fizetni. nyeinket — elvezetjük az olvasót az eset, amit úgy neveznek: pénz. Az utcák ](?gtöbbie széi€S, aszfalt­amerikai, angol, francia mágnások Hogy ez mennyire sikerült, no burkolású, s fák szegélyezik. Az legkedveltebb helyére, az Adriai-ten- lteljek mes* kedves olva&oin * autók egymást érik, mintha egész ger partjára, az úgynevezett Olasz • nap gépkocsibemutató volna. És mi­* . , o . , .ló{, csoda autók! A világ legújabb tipu­Rivierara, San Mannoda, a g Tartózkodásunk fő székhelye az sú gépkocsijai mind-mind megtalál- legikisebb országába, ahol 1957 okto- Adriai-tenger partján elterülő Olasz hatók Rimini utcáin. A legmoder- beréig kommunista érzelműek ve- Riviera. Pontosabban Rimini és Sa- nebb autók mellett azonban fontos zették az országot s most a börtö- vignano Maré közötti rész felezővo- közlekedési eszköz a robogó, ame- nök mélyén sínylődnek. A gondolák nala, a Rubicon folyó partja. Törté- lyen oly gyorsan száguldanak tova. hazájába, a csodás Velencébe, Bo- nelmi nevezetességű hely. A Rubi- hogy az idegennek égnek áll a haja. lognába, a hősök városába,’ ahol con folyóban ugyan már térdig sem Temérdek a kerékpár is, s ami a leg- nines egy talpalatnyi föld sem, ame- ér a víz, de ez mit sem von le neve- érdekesebb, nagyszámú gumirádlis- lyet nem öntözött volna hősi vér. S zetességéből. Időszámítás előtt 48-ban kocsi, az úgynevezett konflis áll ren- éüátögattunk Firenzébe, a reneszánsz ugyanis Julius Caesar, Róma egyik delkezésre. amit elsősorban az idege- művészet központjába stb. Tapaszta- legkiválóbb hadvezére és államférfia, pe-v hp^náinak városnézésre, látásúnk alapján — ha nem is minden amikor megindult Róma ellen, a Ru- Este még szebb a város. A nappali forgalom csak fokozódik s a nagy fény, a különböző színben pomoázó reklámok valósággal elvakítják az embert. Az üzletek a késő esti órákig nyitva tartanak, a hotelek, eszpresz- szók, kerthelyiségek tömve. A tán­cos, szórakozóhelyekről vad jazz ri­kolt, a párok magukról elfeledkezve hódolnak a legújabb táncőrületnek. A fehér ruhás, több nyelven beszélő zőbb ötletek, furfangok szórakoztat­ják a csemetéket. A fényben úszó esti órákban motorvontatású vonat- szerelvények közlekednek gyermekek számára. A nagyobbak a játékház­ban találnak szórakozást. A rikoltó zenegépek taktusaira célba lőnek, kézifutballt játszanak. A város legcsodásabb része azon­ban nappal és este a tengerpart. A strand, amely magából a sósvízü tengerből áll, az egyik nap mozdu­latlan, mint a fürdőkádban lévő víz, a másik nap meg úgy prüszköl, olyan hullámokat vet, hogy házakat képes lenne eltüntetni. A tengerpart forró homokjában pedig a nap min­den órájában emberek sütkéreznek, vagy színes napernyőjük alatt pi­hennek s amikor már nagyon mcle­Tengerparti részlet. Augustus császár kapuja. pincérek serényen dolgoznak, s az amerikai whyskitől kezdve a coca- coláig, az olasz vörös bortól a zse­latinig (fagylalt) mindent felszol­gálnak. Megtalálni Riminiben a mág­nások igen kedvelt szórakozóhelyét, az ügetőpályákat, ahol még éjszaka is folynak a versenyek és egy-egy lóra vagyonokat tesznek fel. Ugyan­csak kedvenc szórakozása a pöffesz- kedő nagy uraknak az autóverse­nyek, amelyek igen gyakoriak a vá­rosban. Szívesen időznek a potrohos urak a Rimini nyilvános házaiban is. A dámák, előkelő hölgyek szórakoz­tatására, kedvtelésére minden évben megrendezik a virágok napját és igen gyakoriak a különböző művé­szeti, tánc, valamint ruhabemutatók. A gyerekek is megtalálják fény­űző szórakozásukat. A legkülönbö­gük van, vígan lubickolnak a ten­ger habjaiban. És az emberek? . Riminiben a vi­lág valamennyi nemzetiségét meg­találni. Ahány ember, annyi nyelven beszél. Van itt amerikai, nyugat-né­met, francia, angol s ki tudna min­den nemzetiséget felsorolni. Egyben azonban megegyeznek: a felsőbb tíz­ezerhez tartoznak, tőkések, banká­rok, gyárosok, olyan emberek, akik­nek a tárcájuk tele van pénzzel, olyan pénzzel, amiért nem az ő ve­rítékük folyt. Mert Rimini azoknak az embereknek találkozó és üdül& helye, akik azt sem tudják, mit kezdjenek temerdek pénzükkel. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents