Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
2 ESZAKMAGV AKOItSZ Ai> Csütörtök, 1959. augusztus 20. Amerikai katonák lemészároltak 23 fülöpszigeti lakost Peking (Űj-Kína) Fülöp szigeti államférfiak felháborodásuknak adnak kifejezést amiatt a vérfürdő miatt, amelyet •» clark-fieldi légitámaszpont amerikai katonái rendeztek a Fülöp szigeti lakosság körében. Pampanga tartomány ügyésze 23 Fülöp szigeti lakos szándékos meggyilkolásával vádolta a clark-fieldi amerikai katonákat és magyarázatot követelt az amerikai nagykövettől. P. Gonzales szenátor követelte, hogy haladéktalanul oldják mes a Fülöp szigeteken levő amerikai katonák bírói illetékességének kérdését, hogy vizsgálják felül az amerikai katonai támaszpontokról megkötött egyezményt és vessenek véget az amerikai katonák és tisztek jogi sérthetetlenségének. A Fülöp szigeti igazságügyminisztérium közölte, hogy nemzetközi bírósághoz fordul, ha az amerikai külügyminisztérium közönyös magatartást tanúsít a. clark-fieldi. vérengzés ügyében. (MTI) Humphrey szenátor élesen éli téli a nukleáris fegyverkísérletek folytatásának gondolatát Washington (MTI) Mint a Reuter hírül adja, Hubert Humphrey szenátor, a szenátus leszerelési albizottságának elnöke kedden kijelentette, ha az Egyesült Államok a folyamatban lévő genfi atomértekezlet kimenetelének ismerté válása előtt folytatná a nukleáris fegyverkísérleteket, ez „a felháborodás és a bírálatok hullámát idézné elő más népeknél”. Mi több — folytatta Humphrey — az amerikai nép is súlyos aggodalommal tekint a rádióaktív csapadék káros hatásaira. Humphrey a továbbiakban elmondotta, az amerikai atomerő-bizottság és a hadügyminisztérium „olyannyira szeretné október 31-e, vagyis a jelenleg érvényben lévő tilalmi idő lejárata után folytatni az atomfegyverkísérleteket, hogy olyan iapjelen- téseket sugalmaz, amelyek szerint a kísérleteket folytatni fogják vagy a genfi atom-értekezlet kimenetelétől függetlenül, vagy pedig az értekezlet várható kudarca után”. Humphrey szenátor kijelentette, hogy a genfi atomtárgyalások már sok eredményt hoztak. Humphrey szavai szerint az amerikai atomerő- bizottság és a pentagon állásfoglalása miatt az amerikai fél mesterségesen akadályozza a megoldást a termonukleáris kísérletek megszüntetésének ellenőrzésében. A szenátor befejezésül hangsúlyozta, az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a jelenlegi genfi tárgyalások kudarcba fulladjanak. ÉLETSZAMADÁS Újabb részleteit a monlaaai fö'drany §sről Bute (Montana) (Reuter) Űjabb jelentések szerint a mon- tanai földrengés sújtotta területen éjfél óta nagy erővel folynak a mentőmunkálatok, amelyekben helikopterek, katonai és polgári repülőgépek vesznek részt. Eddig 19 holttestet találtak, de valószínű, hogy egy nagy hegyomlás számos embert temetett el. A mentést nagyban megnehezítették a felhőszakadásszerű esőzések. A Hebgen völgyzárógát főfala végigrepedt és egy kisebb lakótelepet fenyeget elöntéssel a mögötte felduzzadt víz. A völgy kiürítése folyik. A legnagyobb földlökést éjfél tájban észlelték, ezt hosszas utórezgések követték és reggel újabb erősebb rengésekről adtak hírt. (MTI) Újabb terrorhullám Görögországban Athén (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, a napokban Athén, Szaloniki és más görög városokban sok embert tartóztattak le és állítottak bíróság elé, „a rendőrségi aláírások megsértése” miatt. Mint az Avgi írja, egyre gyakoribban idéznek be dolgozókat az őr szobákra, ahol követelik, hogy tagadják meg demokrata nézeteiket és ne támogassák az egységes, demokratikus baloldali koalíciót. Az emberi jogok védelmére alakult szövetség erélyesen tiltakozott az újabb terrorhullám ellen, követelve a 375. számú törvény hatálytalanítását. Több parlamenti képviselő és volt miniszter is tiltakozott az emberi jogok sorozatos megsértése miatt. S?fiifífnhim vaskos anyaköny3ZUlOT(HUm .yeit lapozgátorn. Az élet és halál könyvét. Hű tükre ez születésnek, halálnak, az életet, méri, mint a kettőskönyvelés. Baloldalán az élet Követel. Jobboldalán a halál Tartozik. Először csak úgy kíváncsiságból tekintettem bele. Kik születtek, amikor én, kik maradtak életben, s kiknek kellett eltávozniuk, mielőtt kibogozhatták volna áz elet" értelmét. Most megbízásból forgatom a sárgult- és hófehér lapokat. Néhány asszony, anya keresett fel, panasz- szaí. ;— Valamit tenni kellene — mondották —, kevés az óvodában a hely. nem Veszik fel a gyerekeinket. Elnéztünk az óvodába. Pirospozsgás apróságok kergették egymást az udvaron. Mások homokvárakat építettek, romboltak. Labda repült, s karika perdült. Élt, zsongott az élet virágoskertje, s benne több mint száz nyíló virágbimbó. LT.gyanaz az óvoda, ahol valamikor én kergettem a labdát. Csakhogy akkor alig harmincán nyargalásztunk a tágas udvaron, most meg több mint háromszor- annyim — Bizony, kevés a férőhely, — mondották az apró életek gondozói. Pedig a valamikori üres szobák, melléképületek már mind berendezett pihenők. — Űj épületekre lenne szükség, hogy minden.gyerek helyet találjon. Nehéz, sok pénzbe kerül, de valahogy sikerült megoldani, hogy az elkövetkezendő nyáron már kétszer- annyin örülhetnek a játéknak, tombolhatják ki a fölös gyermekerőt. Ennyivel több gyerek születne ma. mint valamikor? Vagy más ok^k kényszerítik széjjelebb tolni a szűk óvodafalakat? — S így, életadta kíváncsiságtól hajtva leültem az anyakönyvek mellé. Mit mutatnak a szaporodásról, a régiről és mostaniról e hű könyvelések, megbízható számadások. A meglepetés árnyat a bölcsők — illetve ma már gyerekkocsik— fölé a hálál. S ismét megkérdezi az ember: véletlenül? A felelet: nem! Csak szemet kell nyitni, ,s számvetést tenni; Szemet a szülőotthonokra, a bölcsődékre, az óvodákra, gyermekkórházakra. IVJeséli anyám, hogy de sokat ringtam ponyvából fárakötött ringóban kint a kukoricatábla, vagy a szőlőföld végén. Egyszer kígyót fogott mellettem. Ott aludt a fejemnél ka- rikábacsavarodva. Dolgozni menni kellett, s a gyereket, mint mondták: csak az isten őrizte. De mert sok lehetett a gondja, bizony nagyon gyengén látta el óvónői feladatát. S a sötét, szegányszagú parasztviskókban, cselédszobákban egyre-másra enyésztek a semmibe az apró életek. Parasztviskókban, cselédszobákban? Igen. mert itt az 1929-es anyakönyvi lapjain az áll. hogy a harmincnyolc tragédia közül har- mihchat oontosan a . szegénvszagú otthonokban. következett, be. Tengernyi .munka, kevés anyatej, gyenge kosz'h s orvos,. kórház, illetve oénz sefml! Nem. ez nem' volt véletlen. S a tragédiákért egyáltalán nem a hiányos anvai gondozás volt a felelős. Felelős yolt a, társadalom, az akkori élet. Mint ahogy ma felelős lenne, ha rendre ' szaporodnának a tragédiák. De ma tiszták, háborítatlanok áz élet Követel oldalai. Ma a a halál követel — de ritkán, nagvon ritkán kap csak egyet is az ifjú életek közül. « . * * (Mohó* aktaszagú könvvlanok / e tez, forognak. Még régebbre, az-én korosztályom születése előttre. És mennyi kiegyenlített oldal. Hat születési bejegyzés a 198-as oldalon — és jobbra hat haláleset. Egyetlen gyerek se érte meg az egy esztendőt. A szülők foglalkozása: napszámos, gazdasági cseléd! Megéri a fáradtságot átforgatni több esztendő élét s halál könyvelését. 1907 január 1-től 1921 április 1-ig. Közel háromszáz oldal. Tizenhárom és fél esztendő alatt 1700 élet látott napvilágot. Annyi remény az élethez. Remény, mert íme 544-en nem éltek 11 évet sem. S a legtöbben egyetlen esztendőt sem. 1910-ben 151 születés, hatvan an nem érték meg az ötéves kort. ötvenhárom szülő foglalkozása mellett ez áll: napszámos, gazdasági cseléd. S forgathatom a lapokat, 1901— 1944-ig. Születés, halál, születés, halál. És még valami: aláírás helyett keresztek. Egy-egy oldalon háromnégy is. Ki tudott még akkor írni az elesettek, kisemmizettek közül? Kevesen, nagyon kevesen, s azok is hogy! Szomorú lapok. £kbe\ Vfel héreket forgatni. Élettől duzzadok, haláltól mentesek. Főszereplőik ott építgetik a homokvárakat az óvodák, bölcsődék udvarán. S ha baj van, ezer és ezer gondos orvosi kéz vigyázza életüket, eredményesen. Olyan megkönnyebbült sóhajjal rakja el az ember az élet vaskos, nehéz sagSimadását. Valami olyasféle érződik ebből, hogy megváltozott az élet! Ezért, kevés a férőhely az óvodában, és hiába követel a halál, az élet erősebb legénynek bizonyult.. BARCSA SÁNDOR és örömbeforduló szomorúság óráit élem a vaskos könyvek mellett. Az első meglepetés születésem éve: 1929. ... , , Áz’ éri születési' éverftben százhar- mitícegyen látták meg. a 'napvilágot. Ennyi remény, hogy felnő á gyerek, s boldogabb, .éjetet-,teremt magának, s bői härmincpyolp-’gy^Sizbs! tragédiába' Tűit.- Véletlenül?' Ngm, ;rlem „véletlenül.' Arinál' ‘inkább •riém; mert ítt fekszik-előttem a még friss, fehér- lapú másik anyakönyv, a ma élet és halál könyvelésé. Tiszta, hófehér Kö- vefel-oldalak. Oldalak tizeit, százait forgatom, s alig egy-két szomorú bejegyzés. 1953 január í-től mind a mai napig, tehát Őt és fél esztendő- alatt összesen tizenegy szomorú tragédia. Három és félszer kevesebb, mint- harminc évvel ezelőtt egyetlen évben, az én születési évemben. Mind nőnek, fejlődnek, komoly, sikeres munkára növekednek, akik megszületnek. Nem vet, vagy csak igen-igen ritkán- borít Harminc do'gozó paraszt ünnepel a Nehézszerszámgépgyár dolgozóival A Nehézszerszámgépgyár tíz ter- 'melőszö vet keze tét patronál az idén. A patronált tsz-eket a gyár dolgozói, politikai és gazdasági vezetői rendszeresen látogatják, segítséget nyújtanak gondjaik, problémáik megoldásához. A Nehézszerszám- gépgyár vezetői most alkotmá- I riyunk 10. évfordulója tiszteletére á patronált tsz-ekből 30 dolgozó ; parasztot hívott meg azalkotmány- ; napi ünnepségekre. A vendégeket a vállalat -saját gépkocsiján szállít- •. 'j$. be, s . megmutatj ák nekik Mis- • kolc város nevezetességeit. A meghívott tsz-tagokat elkísérik az immár hagyományossá vált augusztus 20. miskolci ünnepi vásárra is. A Nehézszerszámgépgyár dolgozói ezen a napon ünnepi kirándulást rendeznek a Köpűs-völgyben, amelyen szeretettel fogadják az általuk patronált tsz-ek küldötteit. A forrói termelőszövetkezeti község dolgozói a szerelde KlSZ-fiatal- jait látják vendégül. Ezen a napon Forrón felavatják a községi kultúr- házat, amelyet jórészt társadalmi munkával építettek fel, s amelyhez a mozigépházhoz szükséges vaslépcsőt ugyancsak társadalmi munkával a szereldei fiatalok készítették. Reméljük valamennyien jólérzik majd magukat... Csokoládé, fahéj vagy széna ízű cigaretta Könnyen lehet, hogy nemsokára .csokoládé, fahéj, sőt frissén kaszált szénára emlékeztető ízű cigarettát szívhatunk és olyan is' akad talán, akinek ízlik. Néhány amerikai dohánygyár ilyen ízű cigarettákkal kísérletezik 40.000 náziasszonynál az Egyesült Államok egész területén. A Philip Morris cég szóvivője sajtóbeszámolójában nem határozta meg, hogy mikor kerülnek forgalom- Da ezek a furcsa cigaretták. „Ez attól függ, mondotta, hogy a fogyasztók miként vélekednek róla. Az amerikai közönség azonban úgy látszik vásárolni fogja az újfajta dohányárut.** A szóvivő megjegyezte, hogy a cigarettagyártás forradalmi újításoknak néz elébe és könnyen lehet, hogy az eddig használt típusok nemsokára teljesen elavulnak; PINTÉR -SZfíBO: XVII. A tkáry alig várta, hogy Struzzi- erovál találkozzék. Amikor Összejöttek, így szólt a sajtóattaséhoz: — Mit kapok, ha egy hadifontosságú város teljes dokumentációs és térképanyagát adom át neked? — Ne hülyéskedj. Két év alatt semmi komolyabbat nem szállítottál, majd most fogsz te tervdokumentációt adni? — Szóval mennyit kapok érte? ■— Bánom is én. Én úgyis annyit fizetek, amennyi van. Márpedig bőven van, ezt tudhatod. Százezer! — Kétszáz! — Na jó, legyen százötven — alkudott kofa módjára Struzziero Adal- berto. Amerikai gazdái pénzét spórolta meg ezzel... De ő is meglepődött, amikor Atka- ry egymás után előhalészta zsebéből a kis filmtekercseket, s elmagyarázta, mit is' rejtenek azok. Gyorsan kikapta a kémfőnök kezéből, táskájába vágta, aztán közölte Atkáryval, hogy néhány napra Bécsbe megy, ne keresse ... — De a pénzt feltétlenül elhozd! — Ne félj... A kémfőnök vérszemet kapott. Most már állandóan azért nógatta beszervezett embereit, hogy csak komoly anyagot szolgáltassanak, ö mást nem fizet meg... Elvégre „Nagy ügyről” van_ sző... össze is hívta a társaságot, illetve legbensőbb embereit, és megbeszélték, hogy a jövőben hogyan fognak dóig gzni. itt vetette fel Szegedi azt az ötletet, hogy a fényképezőgépet jobban kellene hasznosítani. Azt nem lehet megcsinálni, hogy mondjuk egy gyár előtt megállnak fényképezni. De azt igen, hogy az ember szépen kesztyűjébe varr ja a csöppnyi fényképezőgépet, s amikor a lefényképezendő. objektum előtt halad el, kissé megpiszkálja az orrát, ujját a gyárra, vagy a katonai intézményre irányítja, s máris kész a csodálatos felvétel... Ekkor már tizennyolc ilyen parányi,- mikrofilmes fényképezőgépjük volt... Mindenki kapott egyet-egyet s mindenki belevarrta kesztyűje ujjába. Wagner Márton különcködni akart, ő egy MHK-jelvényt tűzött kabátja hajtókájára és emögé építette be a csodálatosan kicsiny fényképezőgépet, miután a lencse nyílásának lyukat fúrt a jelvénybe. Senki nem mondta volna, hogy az MHK- jelvény egy fényképezőgépet takar. Egymás után fényképezték le a laktanyákat, a belügyi szervek épületeit, gyárakat, repülőtereket, a hadsereg harci felszereléseit! 1955. április 4-én azt a feladatot kapták Struzzierotól, hogy a katonai díszszemlén helyezkedjenek el a tömeg között, és a kesztyűjükbe beépített fényképezőgépekkel az ott elvonuló katonai egységekről, ágyúkról, tankokról, löveaekről készítsenek fényképeket. Kilencen kapták a megbízást, valamennyien két-két fénykévezőgépet varrtak be a .kesztyűjükbe. A vállalkozást nagy izgatom előzte meg. Harminchat felvétel elkészítéséhez, ügyesség kell, meg nagy a lebukási lehetőség is.,. A . felvonuláson Atkáry Arisztid emberei ott ácsőrogtaka' kíváncsiskodók, az érdeklődők * tömegében. S amikor egy-egy harci eszköz elvonult előttük, felvételekét csináltak. A figyelmes szemlélő csak annyit tudott volna megállapítani, bogy Átkárynak és embereinek folyton viszket az orra. Odahaza azután előhívták a felvételeket, átadták Átkárynak, Atkáry pedig tovább adta Struzziero Adalberténak. Az Am Modena-Parki lakásban nagy volt az elégedettség. Ábrányi egyre komolyabb és komolyabb anyagokat kapott. Magyarországról. Struzziero hűségesen szállította a magyar vonatkozású kémanyagot... 1955 nyarán Darvas Attila ismét izgatottan értesítette Atkáryt, hogy újabb fontos tervdokumentációhoz, térképhez, hadászati fontosságú értesülésekhez tudna hozzájutni. Atkáry és Darvas kettesben beszélgettek arról, hogyan kell ismét megszerezni ezeket a fontos anyagokat, az ózdi, a diósgyőri kohászati művek terveit és termelési adatait, valamint a komlói, a pécsi és a mis-, kőlei terveket. A több éves munka során rendkívül megnőtt Atkáry önbizalma. — Kiemeled az egészet, ugyanúgy elhozod a lakásomra, mint a múltkor a sztáiinvárosí anyagot, lefényképezzük, aztán másnap visszaviszed. — Nem gondolod, hogy egy kicsit sok lesz egyszerre ennyit? — Úgysem veszik észre. — De hát ilyen nagy csomagot cipelni ... == Elhozod és kész. Értve? t~ Ha Te akarod. •. Aznap délután Dawas Attila munkahelyén különösen kedves volt mindenkihez. Sőt, még a párttitkár szobájába is „betévedt” egy kicsit beszélgetni és bizonygatni hűségét a népi demokrácia iránt, meg „pofa- fürdőt” venni... Amikor kijött a párttitkártól és visszament szobájába dolgozni, titkárnőjével lekérette az ózdi, a miskolci, a diósgyőri, a pécsi és komlói anyagot a titkos irattárból. A nagy csomó anyag már ott tornyosodott asztalán, amikor értesítést kapott, hogy négy órára értekezletre kell mennie a minisztériumba. Mit tehetett, az anyagokat elzárta páncélszekrényébe... Az. értekezletnek hat óra után lett vége. Darvas nem tudta, mit csináljon: Atlcáry várja az anyaggal: viszont ilyenkor visszamenni az intézetbe és ilyenkor kihozni az anyagot a kapun, veszélyes dolog. Mégis visszament. Útközben, ahogy sietős . léptekkel haladt a tervező intézet i épülete felé, állandóan az a balsejtelem, üldözte, hogy figyelik... De \ hiába nézett hátra, jobbra és balra, senkit nem látott, aki követte volna, ; Nagyot köszönt a poi'tásnak, még ; motyogott is valamit, hogy ott felej• tette az iratokat, amelyekkel este : odahaza dolgozni szeretne, aztán hármasával szedte a lépcsőfokokat Amikor már az egész irathalmazt kirakta a páncélszekrényből, akkor jutott eszébe, hogy. nincs spárgája, amivel összekötözhetné a nagy csomó' aktát. Visszaszaladt n portára és spárgát kért. A portás egy fiatalemberrel beszélgetett. Az illető valakit keresett, s a portástól érdeklődött. Amikor megkapta a zsineget, összecsomagolta az aktákat és nagy bátran elindult, A portásnak feltűnt a nagy csomag, meg is jegyezte: csak nem fogja ezt mind ma éjszaka otthon feldolgozni? — Sok a munka, István bácsi, késő éjszakáig dolgozom — válaszolta s máris kisietett a kapun. Az utcán haladva, annyira elgondolkozott, hogy szinte beleszaladt az emberekbe. Állandóan az. járt az eszében, hogy most igazán nagy fogást csinálnak. Rajta keresztül lassan kiszállítják az ország szinte valamennyi fontosabb tervdokumentációját. — Hej, ha tudnák ezek a prolik, mi minden van a hónom alatt... Élesen felberregett Atkáry lakásának csengője. Az ajtó szélesre tárult. Darvas Attilával egy vadidegen ember nézett szembe. Darvas hátrált, bocsánatot hebea&tt, hogy tévedés, nem ide akart jönni, eltévesztette az ajtószámot, s már indult volna lefelé a lépcsőn, amikor az ismeretlen férfi vasmarokkal karonragadta és behúzta a szobába. A kis albérleti lakásban vágni lehetett a cigarettafüstöt, öten vagy hatan lehettek, valamennyien férfiak, s csupán egy közülük az ismerős: Atkáry Arisztid. Lárvaszerű arca idegesen rángatódzott, szinte halálfélelem tükröződött szeméből... Az ismeretlenek hellyel kínálták a tervező mérnököt és felkérték, bontsa csak ki csomagját. Az asztalon feltárultak a titkos okmányok, térképek, tervdokumentációk, rajzok, adutok, jegyzetek. — Lenne szíves átnyújtani a személyi igazolványát — szólította fél Darvas Attilát egy alacsony, középkorú férfi. — De uraim, elv társak, tulajdonképpen kik önök? — hebegte kiszáradt torokkal az újonnan érkezett. (Folytatjuk.)
