Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

Szerda, 1959. július 8. ESZ AKM AG Y ARORSZ AG s Kihalnak egyes állatfajták Hogy a nagyvadak kihalásra van­nak ítélve, ez általánosan ismert je­lenség. Különösképpen azonban egyes kis állatfajták is kihalóban vannak: így például manapság alig található már az ún. alpesi gyík (Sa- lamandra atra). A fekete-sárga színű salamandrának ez a rokona korom­fekete és alig nagyobb 10 cm-nél. Ki­zárólag 800 méteren felüli magasla­ton él, de 3000 méteren is megtalál­ható. Különlegessége, hogy nőstényé­nek petevezetékében 40 tojás fejlő­dik ki, de csak kettőből kel ki új állat. A- két élő tojás a másik 38-ból táplálkozik. A gyíkfajta kopoltyúk­kal van ellátva, noha környezeté­ben, a magas hegyek vidékén kevés a víz. Ezek az állatok is kihalóban vannak, 100 év. múlva már nyomuk sem lesz. Az amerikai St. John-egyetem zoo­lógus kutatócsoportja szerint a ma- lakkai vizekből kiveszett az ún. »ma- láji mérges rák«. Egy nemzedékkel ezelőtt ez az Indiai-óceánban tanyá­zó állat még igen sok kellemetlensé­get okozott a fürdőzőknek. A rákfaj­ta onnan kapta nevét, hogy mérgező anyagot bocsát ki magából, amely a vizet megzavarja és mérgezővé teszi. A környezetébe kerülő halak elká­bulnak tőle és minden ellenállás nél­kül a rák ollói közé kerülnek. B úza, ame*v utátiano, mint a tű Dr. N. W. Zizin szovjet növény­szakértőnek sikerült egy különleges tulajdonságokkal rendelkező búza- fajtát előállítania. A búzának egy bizonyos gyomnövénnyel való ke­resztezése által a levágott búzakalász tőből újra kihajt, mint a fű. A Szov­jetunió déli részein ezt az újfajta növényt kétszer lehet learatni, mér­sékeltebb égöv alatt nem nő újra szemsskalász, de a növény takar­mány céljaira is igen értékes. A ke­resztezett búzafajták közül egyné­hány évelő is van, tehát a követke- \zö évben vetés nélkül hajt ki újra. Igazi „Pünkösdi királyság' Egy amerikai utazási iroda ügy­feleinek különleges javaslatot tesz: „Éljen egy napig úgy, mintha mil­liomos lenne!” Aki ezer dollárt lefizet (csekélység!), az egyetlen napra luocus-Cadillac autót, pompás úszó­medencével ellátott villát, nagy ki­Városl tanácstagok fogadóórái Július 8-án: Oravecz Antal perecesi ált. lak. 18-19. Vágó Péter Marx K. u. 98. II. em. 10/5. 17—19 órakor. Július 9-én: h. Tóth András Táncsics pártszerv.. Tizeshonvéd utca (féléves be­számolót tart) 9 órakor. Július 10-én: Hancsarik Magdolna Mali- novszíkij u. 10. sz. II. em. 6. 17—19. Gyön­gyijei István Hunyadi u. 44. sz. 17—19. Sárvári József Malinovszklj u. 13. sz. 18 — 20. Szabó Károly Bábonyibérc, Galag. 14. 9—11. Bumbera Sándor III. kér.. Költő u. 8. sz. 15- 17. Kerékgyártó István Tölgy tt. 68. sz. 17—19 órakor. Párthír Értesítjük az elvtársakat, hogy jú­lius 9-én, délelőtt 10 órakor a diós­győri Oprendek Sándor pártszerve­zet helyiségében »Nemzetközi hely­zet időszerű kérdései« címmel előa­dást tartunk* elvtárs, a Magyar Rádió munkatár­sa. Kérjük a meghívott elvtársak pontos megjelenését. MSZMP megyei bizottsága ágit. prop. osztálya. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«*♦♦♦♦♦♦♦ szolgáló személyzetet és egyéb örö­möket kap, melyeket 24 órán keresz­tül élvezhet. A villa ruhatárában a megfelelő toalettek is rendelke­zésre állnak, a hozzávaló nercbundá­val és ékszerrel egyetemben. A 24 áru leteltével azonban végetér az .,álom”, oda az ezer dollár és a mil- '!omosság. MIT KELL TUDNIA A Jó BOTANIKUSNAK? Egy valamirevaló amatőr botani­kusnak legalább 1000 növényfajtát kell tudnia felismerni. A hivatásos botanikus legalább 5000 féle növényt ismer, ami soknak hangzik ugyan, de vajmi kevés, ha elgondoljuk, hogy Földünkön 400 000 féle ismert nö­vényfajta létezik és évente körülbe­lül 5000 újabb fajtát fedeznek fel. KI BÍRJA JOBBAN A KOPLALÁST? Az ember 50—60 napig bírja ki a teljes koplalást és e tekintetben is „védtelenebb”, mint az állatvilág számos tagja. A pálma a krokodilé, amely 740 napig bírja a teljes kop­lalást. A teknősbéka 600 napig, a bé­ka 365 napig, a lazac 105 napig, a kutya pedig 103 napig van meg étel nélkül. A termelősxövetkexetek állami támogatásának új rendsxere A kormány a múlt év elején nagy- jelentőségű határozatot hozott a ter­melőszövetkezetek állami támogatá­sának új rendszeréről. Ezek szerint a korábbi tapasztalatokat figyelem- bevéve, 1959-ben az állami támoga­tós rendszerét olyan irányban fejlesz­tették, hogy az intézkedések az ed­diginél is jobban az árutermelés, a belterjes gazdálkodás fokozására, a saját erőforrások maximális kibon­takoztatására ösztönözzék a termelő- szövetkezeteket. Alapvető elv, hogy a bővített újratermelés alapját ké­pező állóeszközök a lehetőségek ke­retei között évről-évre növekedjenek. A korszerű, sok árut termelő szö­vetkezeti nagyüzem kialakítása azonban mindenek előtt attól függ, hogy a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeit a szövetkezetek hogyan használják ki. Az állam támogatása minden eset­ben feltételezi, hogy a termelőszö­vetkezetek saját erejükből bővítik a közös gazdálkodás alapjait, saját anyagi eszközeikkel alapozzák meg a közös gazdálkodást, tagjaik biztos megélhetésének és jómódjának alap­ját. Az állam! támogatásnak tehát az az elvi alapja, hogy elősegít­sék a saját erőforrások maximá­lis kibontakoztatását. Különösen most, amikor a mezőgaz­daság szocialista átalakításának üte­me meggyorsult, fontos, hogy a he­lyileg meglévő valamennyi erőfor­rást felhasználjunk a gazdasági ala­pok megteremtéséhez. Legfontosabb tehát, hogy termelő- szövetkezeteink a beruházásokat mi­nél ésszerűbben és a helyi lehetősé­geket minél jobban kihasználva va­lósítsák meg. A férőhely-gondot áta­lakítással, bővítéssel, régi épületek kijavításával oldják meg. Minél több építőanyagot állítsanak elő önerőből — kőkitermelés, szénporos téglaége­tés stb. révén — egyszerű, gazdasá­gos, a jövedelmezőséget a lehető leg­nagyobb mértékben növelő épülete­ket emeljenek. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésében nagy szerepük van a hosszú és középlejáratú hitelek­nek. Ezeket a hiteleket a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkeze­tekkel kötött megegyezések azerint folyósítja. Hosszúlejáratú hitelt új gazdasági épület, öntözőtelep, halas­tó, kút- és silóépítésekre, épületek belső villamosításéra, építkezések tervezési és műszaki ellenőrzési költ­ségeire, új gépek, új műszerek, ter­melési berendezések, felszerelések, kivételes esetben traktor, valamint teherkocsi vásárlására, szőlő, gyü­mölcsbe és komló telepítésére, fásí­tásra lehet igényelni. Középlejáratú hitelt a több éven át megtérülő egyéb beszerzésekre, valamint felújításokra és tatarozásra lehet igénybe venni. így például kö­zéplejáratú hitelt kaphat a szövetke­zet igás- és tenyészállatok, vetőmag vásárlásra stb. A hosszú- és közép- lejáratú hitelek visszafizetésének ha­tárideje különböző. Az építésre, sző­lő- és gyümölcstelepítésre, talajjaví­tásra adott kölcsönnél például 20— 30 év. gép beszerzésénél, állatvásér- lásnál 5—15 év, évelő növények ve­tőmagjának beszerzésénél, takar­mány vásárlásánál 2—3 év. Az ál­lam a hosszú- és középlejáratú hite­leknél igen kedvezményes, mindösz- sze 1 százalékos kamatot számít. A termelőszövetkezetek eredmé­nyes gazdálkodását rövidlejára­tú hitelekkel is segíti az áll^m. Ennek a hitelnek fő feladata a termelőszövetkezet! árutermelés növelésének elősegítése. Rövidlejáratú hitelt a termelőszövet­kezetek saját eszközeik kiegészítése céljából akkor igényelhetnek, ha a hitel fedezetéül lekötik az általuk kö­tött szerződésből eredő követelést. Rövidlejáratú hitelt általában egy éves időtartamra lehet folyósítani, a kamat évi 3 százalék. A hitelezésnél az új termelőszövetkezetek minden esetben megkülönböztetett támoga­tásban részesülnek. Az állami támo­gatás és kedvezmények elnyerésének szempontjából új tsz-eknek azokat kell tekinteni, amelyek 1958. január 1 napja után alakultak. Területileg megnő ve kedettnek pedig azt a szö­vetkezetei. amelynek területe január 1 napja óta 20 százalékkal, de leg­alább 100 katasztrális holddal növe­kedett. Az új termelőszövetkezetek gazda­sági megerősítését — a régi termelő- szövetkezetek indokolt igényeinek figyelembe vételével — fokozott mértékben kell elősegíteni. A kormányhatározat által nyúj­tott kedvezményeket, különösen az olyan községekben alakuló, vagy területileg fejlődő termelő- szövetkezetek részére kell bizto­sítani, amelyek termelőszövetke­zeti községekké váltok. A kormány az előző évben alkal­mazott támogatást ebben az évben számos új intézkedéssel kiegészítet­te. Tekintettel arra, hogy az új és területileg megnövekedett termelő- szövetkezetek a gazdálkodás első éveiben több esetben pénzügyi ne­hézségekkel küzdenek, a kormány ezeket a termelőszövetkezeteket úgy­nevezett indokolási hitelkedvezmény­nyel támogatja. Különösen a fogyó­eszközök, valamint forgóeszközök be­szerzésében kíván ezúttal segítsé­gükre lenni, mivel az új termelő- szövetkezetek rövidlejáratú fedezetét még nem tudták megfelelő szerződés­sel biztosítani, illetve az említett eszközök beszerzése nagymértékben terhelné az első é.v jövedelmét. Az újonnan alakult és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek zöldtrágyázáshoz beszerzett vetőmag után is nagy kedvezményt kapnak, így például somkóró, keserű csillag­fürt, szegletes lednek vetőmagvak árának. 50 százalékát a zárszámadás­kor törlik a rövidlejáratú esedékes hiteltartozásból, vagy ha ilyen tarto­zás nincs, a vetőmag ellenértékének fele összegét az elszámolási szám­lán jóváírják. Gabonafélékből természetbeni ve­tőmagkölcsönt, egyéb vetőmagvakra rövidlejáratú hitelt kaphatnak a szö­vetkezetek. A vetőmagkölcsönt csak a vetést követő évben kell törleszte­ni. A lucerna vetőmag ellenértékét bankfiókokkal történt megállapodás alapján négy éven belül, vöröshere- mag ellenértékét pedig két éven be- j lül kell visszafizetni. A törlesztést a második évben kell megkezdeni. A termelési szerződések kötésénél az állam, miként az állami gazdasá­goknak, kizárólagosságot biztosít a termelőszövetkezeteknek, az általuk igényelt mértékig. Emellett a jövőben olyan szerződéses nö­vények és vetőmagvak is lesznek, amelyeket csak az állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek termelhetnek. Az állami támogatás figyelemre­méltó új vonása, hogy a termelőszö­vetkezetek vagontételben szállított gyümölcs- és zöldségáruikat a ter­melő. illetve a feladóhelyen minősít­hetik. Ez termelési biztonságot jelent és egyszersmind megszünteti azokat a vitákat, amelyek az eladó és a ve­vő között a múltban előfordultak. Uj dolog még, hogy az áruértéke­sítési mutatószámok teljesítésébe, amely után a termelőszövetkezetek kedvezményt kapnak, be kell számí­tani az állami és szövetkezeti felvá­sárló szerveknek, továbbá bármely állami vállalatnak, vagy intézmény­nek adott állat, termény, valamint a feldolgozó üzemből származó ter­mékek értékét is. Kenyérgabona, ár­pa, zab, kukorica, vágómarha, borjú, hízottsertés, valamint a zárt körzet­ből származó jonatihán alma értéke csak abban az esetben számítható be az áruértékesítési mutatószám telje­sítésébe, ha ezeket felvásárlásra megbízott állami, vagy szövetkezeti szervnek adták el. irány xv. Dél-Kina részt kézi erővel, kb. 5 méter magas­ra építik. Több helyen láttunk 50, sőt 100 ezer dolgozó embert is a vasút mentén. A vonat 80—100 km-es se­bességgel száguld velünk dél felé. Elnézzük, hogy még a legkisebb he­lyeket is alkalmassá teszik a kínai emberek a mezőgazdasági művelésre. Tf özépkínai látogatásunk után el- indulunk Dél-Kína felé, Kan­tonba. Csendzsótól Kanton 1700 km, ezt a távolságot vonaton tesszük meg. Csendzsó még a mérsékelt égövben fekszik, és ott tartózkodásunk alatt elég hűvös volt; Kanton a szubtropi- kus égöv közepén fekszik. Kísérőink mondják, hogy ott meleg lesz. A vonaton nagy a tisztaság. Az utasok maguk is nagyon vigyáznak a tisztaságra és, ha véletlenül mégis szemét kerül a földre, azt maguk az utasok takarítják fel. Megnézzük a vonat mozgó­könyvtárát is. Az utasokat minden ellenszolgáltatás nélkül ellátják az utazás egész tar­tama alatt köny­vekkel. Nagyon érdekesek ezek a könyvek, olyanok, mint a gyerekek meséskönyvei. A történetet nem­csak betű, hanem képek formájában is papírra vetet­ték. így mi is, akik a kínai írást sajnos nem ismer­jük, a képekből tudunk „olvasni”. A történetek olva­sása közben Pető­fi János vitézére is rábukkanunk. Figyeljük a tá­jat. Mindenütt nagy vasútépitke- zéseket látunk. Kínában a japá­nok a háború vé­gén a vasutak- nak túlnyomó többségét felrobban­tották, a felszabadulás után újból kellett építeni. Legnagyobbrészt egy­vágányú vasútvonalak vannak, s ez nehezíti a hatalmas mennyiségű áru- szállítást, ezért gyors ütemben épí­tik a második sínpárt. Nehezíti a vasútépítést, hogy rengeteg patak és folyó keresztezi a dél felé vezető vasútvonalat. Nagyon sok hidat kell építeni, A töltéseket legnagyobb­Kantonban lelkes fiatalok üdvözlik delegációnkat. A vonat sokszor hegyek között megy és látjuk, hogy a legkisebb völgyet is termővé tették, Öntözéses gazdálko­dással rizst és egyéb mezőgazdasági termékeket termelnek. Ezrével lát­juk a vízemelő berendezéseket, ame­lyeket itt már többségében szélma­lom vitorlához hasonló szerkezet tart mozgásban. Ahogyan áthaladunk a Jangce fo­lyón, beérünk a szubtropikus övezet­be. Látjuk, kilométerről kilométerre szaporodnak a vasút mellett a pál­mafák, kókusz-, banán- és fügefák. Délen vagyunk! A kopár hegyoldala­kon milliószámra látni új telepítésű ültetvényeket, többségében déligyü- mölcs-fákat. ifonatunk hosszú ideig a Gyöngy­r folyó völgyében halad. Körös­körül látjuk az évezredes kínai kul­túra nyomait. Kísérőink mondják, hogy Kína több évezredes kultúrája főképpen a folyók völgyében alakult ki, minden jelentősebb folyó mellett meg lehet találni az évezredes épít­mények nyomait. Minél délebbre érünk, annál párá­sabb a levegő. Amikor áthaladunk agy nagy hegységen, hirtelen ránk­tör a szubtropikus hőség. A vonat hőmérője 30 C fokot mutat, annak ellenére, hogy bekapcsolták összes szellőzőberendezését és ventillátorát. Éjfélkor megérkezünk Kantonba. Kétszeresen „meleg” fogadtatásban van részünk. Melegen fogadnak két­százan a kantoni fiatalok közül és melegen fogad az idő is. Ez a hőség rendkívül szokatlan számunkra. Az éj ellenére úgy izzadunk, mint ide­haza a legnagyobb kánikula idején. A szállodában, ahová elhelyeztek, na­gyon elcsodálkozunk a szobaberende­zésen. Az ágy felett a mennyezetről szúnyogháló csüng alá. Itt mindenki ilyen alatt tölti az éjszakát. Van a szobánkban egy nagy ventillátor is, ez némileg csökkenti a hőséget. Ennek ellenére az első éjszaka nem tudunk aludni. Másnap reggel látjuk, hogy egy gyönyörű, trópikus kert közepén van a szállónk. A kertben minden déli­növény megtalálható, még a hatal­mas, részben földfeletti gyökérzetű liánfák is. Kísérőink elmondják, hogy ebben a szállóban lakott Csang Kai- sek és innét menekült Tajvan szige­tére. A népi felszabadító hadsereg Pekingben majdnem foglyul ejtette Csang Kai-seket: már az egész város körbe volt zárva, amikor Csang Kai-sek végső kétségbeesésében egy nap alatt egy egész utcasort rombol­tatott le azért, hogy az érte jövő re­pülőgép le és fel tudjon szállni. Kan­tonba ment, azonban a népi hadse­reg közeledtére onnan is menekülnie kellett. Kantonban összeszedette az ház. Hatalmas körpagoda-építmény, valóságos építészeti csoda. 5000 főt befogadó nézőtere van és egyetlen oszlop sem tartja belülről, csak a külső falak tartják a kupolát és az erkélyeket. Ez előtt a ház előtt tet­ték le a japánok a fegyvereiket és zászlóikat 1945 őszén, a második vi­lágháború végső befejező akkordja­ként. Egy másik forradalmi emlékművet, a paraszt főiskola épületeiben elhe­lyezett múzeumot nézzük meg, amelyben Mao Ce-tung és Csou En­A Kanton városában lévó forrad almi emlékmű megkoszorúzása. összes található aranyat, és magával vitte Tajvan szigetére. Csang Kai- sek utolsó kínai menedékhelye most szállodául és üdülőül szolgál a kínai dolgozóknak. ff ßnton két és félmillió lakosú, modern, nagy város, sok euró­pai jellegű épülettel. Szépek, rende­zettek az utcái, mindenütt nagy tisz­taságot látunk midőn városnézésre és a forradalmi emlékművek megte­kintésére indulunk. Az első, amit megnézünk ft Szün Jat-szen emlék­laj elvtársak tanították a forradalmá­rokat 1926-ban. Megnézzük Mao Ce- tung elvtárs szobáját is. Berendezé­se a kínai vezetők szerénységére, egy­szerűségére vall. Fényképeken látjuk a tanfolyam hallgatóit, és az előadók fényképeit, akiknek túlnyomó több­ségét a csangkaisekisták árulása kö­vetkeztében kivégezték. Gyönyörű kert közepén megkoszorúzzuk a Kantoni Kommün hőseinek emlék­művét, majd egy kantoni hős leány emlékkiállítását nézzük meg. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents