Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-07 / 157. szám

A népek kékében akarnak élni Kukucska János beszéde a sajóvámosi békenagygyűlésen Vasárnap már a reggeli órákban ünnepi ruhás emberek in­dultak Sajóvámoson a falutól kissé távoleső általános iskola felé. Udva­rán zászlókkal, feliratokkal díszített elnöki emelvény, amelynek környé­ke 10 órára már ugyancsak benépe­sült. A tűző nap sem gátolta az ér­deklődőket és mire Juhász Aladár, az általános iskola igazgatója meg­nyitotta a békenagygyűlést, több mint ezer ember volt jelen. A Himnusz ünnepélyes hangjai után szárnyalva szálltak a magasba a béke örök szimbólumai, a galam­bok. A járási Hazafias Népfront ré­széről Nagy elvtársnő mondott rö­vid bevezetőt, amelyben megemléke­zett a 10 éves békemozgalomról, és felkérte Kukucska János elvtársat, az MSZMP Borsod megyei pártbizottsá­gának titkárát, hogy tartsa meg ün­nepi beszédét. Kukucska elvtárs a közvetlen, na­pi politikai események idézésével kezdte beszédét. — A sajtó és a rádió az egész vi­lágon talán semmivel sem foglalko­zik olyan sokat, mint éppen a béke és háború kérdésével — mondotta bevezetőül. — És mindenki, aki fi­gyelemmel kíséri napjaink politiká­ját, kénytelen elismerni, hogy a né­pek kizárólagos többsége békében akar élni. — Tíz évvel ezelőtt ennek a gon­dolatnak a jegyében indult el a bé­kemozgalom, amely ma már felöleli a világ összes népeinek egységes akaratát, — Szerte a világon tiltakoznak a népek Manolisz Glezosz fogvatartá­Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a békegyűlés szónoka, a mikrofonnál. hogy a békességről szóló tanítást év­századokkal ezelőtt már a vallás is prédikálta, akárhogyan is igyekez­nek népünk ellenségei elhitetni, hogy a békére törekvés a kommunisták A több mint ezer egybe gyűlt sajóvámosi lakos figyelmesen adást. hallgatja az elő­sa és törvénytelen tárgyalása ellen, propagandája. — jelentette ki Kukucska elvtárs, — Emlékezzünk csak vissza aki a továbbiakban arról beszélt, folytatta a nagygyűlés szónoka 1944-re, 1945-re, amikor a soviniszta, irredenta célokért harcban álló or­szágban nyomorgott, éhezett minden­ki, számtalan hadirokkant járta az országutakat, és a gyermekek hiába nyújtották apró kezüket — egyetlen falatot sem tudtak nekik adni szü­leik. És van-e nagyobb bánat, fáj­dalom egy szülőnek annál, hogy a gyermekének nem tud enni adni? — Ezek a gondolatok akarva-aka- ratlanul visszatérnek bennünk, ma­gyarokban is, városban vagy falun, hiszen minket is fenyeget Nyugat íiarci láza, az állandó fegyverkezés, a hidrogén- és atombomba réme. Nem érünk rá ölhetett kezekkel fi­gyelni Nyugat mesterkedéseit. A há­borút addig kell megakadályozni, amíg ki nem robban. A népek össze­fogása hatalmas erő. Bízunk abban, hogy meg tudjuk védeni, óvni de­mokratikus, szabad, független éle­tünket. — Próbáljon Nyugat példát találni arra, hogy azok az államok, amelyek­kel mi most baráti szövetségben va­gyunk, a történelem folyamán vala­ha is hódító hadjáratot indítottak volna valamelyik ország leigázására! Ezek az országok és köztük a miénk is, a békéért szövetkeznek ma is, gazda­sági és politikai életükben egyaránt. És ez a szövetség — a béke szövet­sége és a háború szövetsége szem- benáll egymással, ahogy társa­dalmi rendjeink is szemben állnak egymással. Az eredmények, amelye­ket mindkét fél produkál, majd meg­mutatják, kié a jövő. A XXL század technikája Kukucska elvtárs ezután a ma­gyar szövetkezeti mozgalomról be­— Olyan szövetkezeti mozgalmunk van és lesz — mondotta —, amilyet dolgozó parasztságunk létrehoz. Aki ennél többet igér, nem mond igazat. A kormány segíti a szövetkezeti mozgalmat, de az, hogy ki, mikor lép be a termelőszövetkezetbe ■—• minden dolgozó paraszt egyéni ügye. Az, hogy az egyénileg dolgozó parasztnak, vagy termelőszövetkeze­ti tagnak jobb az élete, — majd az eredmények döntik el. A tények és a gyakorlat máris azt mutatja — nemcsak nálunk, de világszerte —■, hogy a jövő a korszerű szocialista mezőgazdaságé. — Az ipar ma már csodákat pro­dukál. Technikánk lassan a XXI. század technikája. A mezőgazdaság pedig sok helyütt olyan elavult mód­szerekkel dolgozik, amelyeket már 500 évvel ezelőtt ismertek és hasz­náltak, Nem vitás, hogy ilyen mód­szerek mellett nem lehet kiváló eredményeket elérni. Kukucska elvtárs a továbbiakban a szocialista országok gazdasági eredményeiről beszélt és arról, hogy ezeknek az országoknak céljaik el­éréséhez egyetlen dolog szükséges, amiért hajlandók is megküzdeni — a béke. Beszédét Petőfi örökszép ver­sének szavaival zárta: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyformán vehet...” Az ünnepi beszéd után Takáci Bertalan átadta a sajóvámosi terme- szövetkezet búzakoszorúját a gyűlés szónokának, majd a környező falvak küldöttei szólaltak fel. Nagy elvtars- nő zárószava után kultúrműsor kö­vetkezett, amely a késő délutáni ora­szélt, amelynek most ünnepeljük. A békegyűlést v'dám majális követte. 37. évfordu ját kig szórakoztatta a nagygyűlés rész» vevőit. xiv. IJeszélgetünk velük. Megtudjuk *-*hogy bár 60—70 éve élnek, csak azóta tudják, mi a nyugodt, gondta­lan élet, amióta a kommuna gondos­kodik róluk. Mondják, hogy a leg­jobb élelmet is ők kapják a kom­munában, nekik főznek legtöbbet lisztből és húsból. Megnézzük a „Szeretet otthon” konyháját és saját szemünkkel is meggyőződünk róla. Meglátogatjuk a bölcsödét és óvo­dát is. Szivet vidító látvány a jól­táplált [kínai gyermekek sokasága. Modern lakóházak épülnek a kínai dolgozóknak. egyik szobában egy négyéves kis- iy a „karmester”, az ő vezényle- e énekel 30—40 hasonlókorú gyé- c. Meg sem ijednek a „nagyorrú” tér emberektől, nyugodtan éne­inek tovább. A gyerekek a bölcső­ben vagy óvodában kapják az enni- lót. Nagy könnyebbség ez a kínai iládok számára; a felszabadulás itt, de sokszor még a kommuna igalakulása előtt is, a hátukra kö­tött gyerekkel dolgoztak a földe­nult irni-olvasni. Mindenki = a na­gyon öregek kivételével — elhatároz­ta, hogy naponta 15—20 írásjelet tanul meg; egymást segítették en­nek megvalósításában. A munka- közbeni pihenőkben, ebédidőkben, estéken ezzel foglalkoztak és így a kommunákban elérték, hogy egy év alatt lényegében megszűnt az írás- tudatlanság. Amint a vezetők mond­ják, összefogással, egymás segítésé­vel mindent el lehet érni! Számunkra nagyon érdekes a ^ kommuna vezetése és felépíté­se is. A kommuna legfőbb vezető­szerve a tagok küldötteinek érte­kezlete. Ez az értekezlet dönt min­den fő kérdésben, és választja meg a kommuna elnökségét. A kommuna tagjai termelési áganként úgyneve­zett „nagy brigádokban” dolgoznak, amelyek önelszámoló egységek, sa­ját vezetőségekkel. A nagy brigádok kisebb brigádokra vannak felosztva, amelyek lényegében a munkabrigá­dok. A nagy brigádoknak és a ki­sebb brigádoknak is tervük van, a terv túlteljesítése után egy bizonyos összeg a brigádban marad jutalma­zásra, prémiumra. A kommuna elnöke egyszemély- b'in a kommunához tartozó terület tanácselnöki funkcióját is gyakorol­ja, mert a kommunák létrejöttekor falun megszűntek a tanácsok és a tanács jogkörét a kommuna kapta meg. Ezért a kommuna elnöksége mellett vannak osztályok (1—2 fő dolgozik egy-egy osztályon), ame­lyek az iparral, közlekedéssel, szo­ciális ügyekkel, katonai ügyekkel foglalkoznak. A népi milicia parancs­noka — hasonló a munkásőrséghez — szintén a kommuna elnöke. A kommuna vezetői nagy képzettségű, sok gyakorlati tapasztalattal rendel­kező emberekből áll, akik nagy böl­csességgel és hozzáértéssel vezetik az egy-egy járásnak megfelelő terü­let lakosságát. A kommunák sok tekintetben elö- lelépóst jelentenek már a kommu­„Szeretet otthona”, 4 kórháza, 13 egészségügyi állomása, 18 szülőott­hona, 9 középiskolája és 59 általános iskolája van. Az ezekben foglalkoz­tatottak többsége szintén kommuna­tag, csak néhány iskola van állami kezelésben, ezekben állami alkalma­zottak dolgoznak. Amelyik iskolát a kommuna épített, abban már kom­muna-tagok tanítanak. Nagy mun­kát fejtenek ki az írástudatlanság felszámolása érdekében. 1958-ban az írástudatlanok 83 százaléka megta­A kínai gyerekek vették birtokukba a volt földesurak kastélyait. nizmus felé is. Például az ingyenes étkezés a szükségletek szerinti el­osztás elvének kezdeti megvalósítá­sa; a tanács funkcióinak gyakorlása pedig a társadalmi munkában meg­valósítandó állami vezetés felé jelent egy lépést. Mindez mutatja a kínai vezetők hallatlan politikai bölcsessé­gét; minden esetben megtalálják a saját viszonyuknak megfelelő for­mát; ugyanakkor ezek a formák már a jövőt, a szocializmus és kommu­nizmus részeit is tartalmazzák. Beszélgetünk a kínai mezőgazda­ság jövőjéről is. Kínában jelenleg a 680 millió lakosból 500 millió foglal­kozik mezőgazdasági termeléssel. Ez az arány nem jó, ezt a számot gépe­sítéssel, fejlettebb munkamódszerek­kel csökkenteni fogják, először felérj majd negyedévet végül egyhetedére. Ez lesz majd O végleges, helyes arány. A felszabad dúló milliók az iparban dolgoz­nak. Ilyen arány mellett Kína ipari nagyhatalommá nő és ugyanakkor mezőgazdasága is megfelelő színvo­nalú lesz. népi kommu­nában tett látogatás meggyő­zött minket arról, hogy a „Nagy ug­rás” nemcsak az iparban van meg, hanem a mező- gazdaságban is, és minden nap$ amely a népi kom­munákban szor­galmas munkával telik el, egy-egy lépéssel viszik elő­re az egész ország harcát Anglia le­győzésében. Hasz­nos, nagyon tanul­ságos volt a kom­muna meglátoga­tása. A gyakorlat­ban láttuk meg kínai parasztok hősies erőfeszíté­sét, amelyet a nagy cél: a szocializ­mus, kommunizmus megvalósítása erdekében kifejtenek. A (Folytatjuk^ A kommunáknak saját iskoláik, kórházaik, egészségügyi állomásaik, szülőotthonaik vannak. A Ku-Sin kommunának 169 közös étkezdéje. 68 óvodája, 130 napközi otthona, 8

Next

/
Thumbnails
Contents