Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-07 / 157. szám
A népek kékében akarnak élni Kukucska János beszéde a sajóvámosi békenagygyűlésen Vasárnap már a reggeli órákban ünnepi ruhás emberek indultak Sajóvámoson a falutól kissé távoleső általános iskola felé. Udvarán zászlókkal, feliratokkal díszített elnöki emelvény, amelynek környéke 10 órára már ugyancsak benépesült. A tűző nap sem gátolta az érdeklődőket és mire Juhász Aladár, az általános iskola igazgatója megnyitotta a békenagygyűlést, több mint ezer ember volt jelen. A Himnusz ünnepélyes hangjai után szárnyalva szálltak a magasba a béke örök szimbólumai, a galambok. A járási Hazafias Népfront részéről Nagy elvtársnő mondott rövid bevezetőt, amelyben megemlékezett a 10 éves békemozgalomról, és felkérte Kukucska János elvtársat, az MSZMP Borsod megyei pártbizottságának titkárát, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Kukucska elvtárs a közvetlen, napi politikai események idézésével kezdte beszédét. — A sajtó és a rádió az egész világon talán semmivel sem foglalkozik olyan sokat, mint éppen a béke és háború kérdésével — mondotta bevezetőül. — És mindenki, aki figyelemmel kíséri napjaink politikáját, kénytelen elismerni, hogy a népek kizárólagos többsége békében akar élni. — Tíz évvel ezelőtt ennek a gondolatnak a jegyében indult el a békemozgalom, amely ma már felöleli a világ összes népeinek egységes akaratát, — Szerte a világon tiltakoznak a népek Manolisz Glezosz fogvatartáKukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, a békegyűlés szónoka, a mikrofonnál. hogy a békességről szóló tanítást évszázadokkal ezelőtt már a vallás is prédikálta, akárhogyan is igyekeznek népünk ellenségei elhitetni, hogy a békére törekvés a kommunisták A több mint ezer egybe gyűlt sajóvámosi lakos figyelmesen adást. hallgatja az elősa és törvénytelen tárgyalása ellen, propagandája. — jelentette ki Kukucska elvtárs, — Emlékezzünk csak vissza aki a továbbiakban arról beszélt, folytatta a nagygyűlés szónoka 1944-re, 1945-re, amikor a soviniszta, irredenta célokért harcban álló országban nyomorgott, éhezett mindenki, számtalan hadirokkant járta az országutakat, és a gyermekek hiába nyújtották apró kezüket — egyetlen falatot sem tudtak nekik adni szüleik. És van-e nagyobb bánat, fájdalom egy szülőnek annál, hogy a gyermekének nem tud enni adni? — Ezek a gondolatok akarva-aka- ratlanul visszatérnek bennünk, magyarokban is, városban vagy falun, hiszen minket is fenyeget Nyugat íiarci láza, az állandó fegyverkezés, a hidrogén- és atombomba réme. Nem érünk rá ölhetett kezekkel figyelni Nyugat mesterkedéseit. A háborút addig kell megakadályozni, amíg ki nem robban. A népek összefogása hatalmas erő. Bízunk abban, hogy meg tudjuk védeni, óvni demokratikus, szabad, független életünket. — Próbáljon Nyugat példát találni arra, hogy azok az államok, amelyekkel mi most baráti szövetségben vagyunk, a történelem folyamán valaha is hódító hadjáratot indítottak volna valamelyik ország leigázására! Ezek az országok és köztük a miénk is, a békéért szövetkeznek ma is, gazdasági és politikai életükben egyaránt. És ez a szövetség — a béke szövetsége és a háború szövetsége szem- benáll egymással, ahogy társadalmi rendjeink is szemben állnak egymással. Az eredmények, amelyeket mindkét fél produkál, majd megmutatják, kié a jövő. A XXL század technikája Kukucska elvtárs ezután a magyar szövetkezeti mozgalomról be— Olyan szövetkezeti mozgalmunk van és lesz — mondotta —, amilyet dolgozó parasztságunk létrehoz. Aki ennél többet igér, nem mond igazat. A kormány segíti a szövetkezeti mozgalmat, de az, hogy ki, mikor lép be a termelőszövetkezetbe ■—• minden dolgozó paraszt egyéni ügye. Az, hogy az egyénileg dolgozó parasztnak, vagy termelőszövetkezeti tagnak jobb az élete, — majd az eredmények döntik el. A tények és a gyakorlat máris azt mutatja — nemcsak nálunk, de világszerte —■, hogy a jövő a korszerű szocialista mezőgazdaságé. — Az ipar ma már csodákat produkál. Technikánk lassan a XXI. század technikája. A mezőgazdaság pedig sok helyütt olyan elavult módszerekkel dolgozik, amelyeket már 500 évvel ezelőtt ismertek és használtak, Nem vitás, hogy ilyen módszerek mellett nem lehet kiváló eredményeket elérni. Kukucska elvtárs a továbbiakban a szocialista országok gazdasági eredményeiről beszélt és arról, hogy ezeknek az országoknak céljaik eléréséhez egyetlen dolog szükséges, amiért hajlandók is megküzdeni — a béke. Beszédét Petőfi örökszép versének szavaival zárta: „Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyformán vehet...” Az ünnepi beszéd után Takáci Bertalan átadta a sajóvámosi terme- szövetkezet búzakoszorúját a gyűlés szónokának, majd a környező falvak küldöttei szólaltak fel. Nagy elvtars- nő zárószava után kultúrműsor következett, amely a késő délutáni oraszélt, amelynek most ünnepeljük. A békegyűlést v'dám majális követte. 37. évfordu ját kig szórakoztatta a nagygyűlés rész» vevőit. xiv. IJeszélgetünk velük. Megtudjuk *-*hogy bár 60—70 éve élnek, csak azóta tudják, mi a nyugodt, gondtalan élet, amióta a kommuna gondoskodik róluk. Mondják, hogy a legjobb élelmet is ők kapják a kommunában, nekik főznek legtöbbet lisztből és húsból. Megnézzük a „Szeretet otthon” konyháját és saját szemünkkel is meggyőződünk róla. Meglátogatjuk a bölcsödét és óvodát is. Szivet vidító látvány a jóltáplált [kínai gyermekek sokasága. Modern lakóházak épülnek a kínai dolgozóknak. egyik szobában egy négyéves kis- iy a „karmester”, az ő vezényle- e énekel 30—40 hasonlókorú gyé- c. Meg sem ijednek a „nagyorrú” tér emberektől, nyugodtan éneinek tovább. A gyerekek a bölcsőben vagy óvodában kapják az enni- lót. Nagy könnyebbség ez a kínai iládok számára; a felszabadulás itt, de sokszor még a kommuna igalakulása előtt is, a hátukra kötött gyerekkel dolgoztak a földenult irni-olvasni. Mindenki = a nagyon öregek kivételével — elhatározta, hogy naponta 15—20 írásjelet tanul meg; egymást segítették ennek megvalósításában. A munka- közbeni pihenőkben, ebédidőkben, estéken ezzel foglalkoztak és így a kommunákban elérték, hogy egy év alatt lényegében megszűnt az írás- tudatlanság. Amint a vezetők mondják, összefogással, egymás segítésével mindent el lehet érni! Számunkra nagyon érdekes a ^ kommuna vezetése és felépítése is. A kommuna legfőbb vezetőszerve a tagok küldötteinek értekezlete. Ez az értekezlet dönt minden fő kérdésben, és választja meg a kommuna elnökségét. A kommuna tagjai termelési áganként úgynevezett „nagy brigádokban” dolgoznak, amelyek önelszámoló egységek, saját vezetőségekkel. A nagy brigádok kisebb brigádokra vannak felosztva, amelyek lényegében a munkabrigádok. A nagy brigádoknak és a kisebb brigádoknak is tervük van, a terv túlteljesítése után egy bizonyos összeg a brigádban marad jutalmazásra, prémiumra. A kommuna elnöke egyszemély- b'in a kommunához tartozó terület tanácselnöki funkcióját is gyakorolja, mert a kommunák létrejöttekor falun megszűntek a tanácsok és a tanács jogkörét a kommuna kapta meg. Ezért a kommuna elnöksége mellett vannak osztályok (1—2 fő dolgozik egy-egy osztályon), amelyek az iparral, közlekedéssel, szociális ügyekkel, katonai ügyekkel foglalkoznak. A népi milicia parancsnoka — hasonló a munkásőrséghez — szintén a kommuna elnöke. A kommuna vezetői nagy képzettségű, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező emberekből áll, akik nagy bölcsességgel és hozzáértéssel vezetik az egy-egy járásnak megfelelő terület lakosságát. A kommunák sok tekintetben elö- lelépóst jelentenek már a kommu„Szeretet otthona”, 4 kórháza, 13 egészségügyi állomása, 18 szülőotthona, 9 középiskolája és 59 általános iskolája van. Az ezekben foglalkoztatottak többsége szintén kommunatag, csak néhány iskola van állami kezelésben, ezekben állami alkalmazottak dolgoznak. Amelyik iskolát a kommuna épített, abban már kommuna-tagok tanítanak. Nagy munkát fejtenek ki az írástudatlanság felszámolása érdekében. 1958-ban az írástudatlanok 83 százaléka megtaA kínai gyerekek vették birtokukba a volt földesurak kastélyait. nizmus felé is. Például az ingyenes étkezés a szükségletek szerinti elosztás elvének kezdeti megvalósítása; a tanács funkcióinak gyakorlása pedig a társadalmi munkában megvalósítandó állami vezetés felé jelent egy lépést. Mindez mutatja a kínai vezetők hallatlan politikai bölcsességét; minden esetben megtalálják a saját viszonyuknak megfelelő formát; ugyanakkor ezek a formák már a jövőt, a szocializmus és kommunizmus részeit is tartalmazzák. Beszélgetünk a kínai mezőgazdaság jövőjéről is. Kínában jelenleg a 680 millió lakosból 500 millió foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Ez az arány nem jó, ezt a számot gépesítéssel, fejlettebb munkamódszerekkel csökkenteni fogják, először felérj majd negyedévet végül egyhetedére. Ez lesz majd O végleges, helyes arány. A felszabad dúló milliók az iparban dolgoznak. Ilyen arány mellett Kína ipari nagyhatalommá nő és ugyanakkor mezőgazdasága is megfelelő színvonalú lesz. népi kommunában tett látogatás meggyőzött minket arról, hogy a „Nagy ugrás” nemcsak az iparban van meg, hanem a mező- gazdaságban is, és minden nap$ amely a népi kommunákban szorgalmas munkával telik el, egy-egy lépéssel viszik előre az egész ország harcát Anglia legyőzésében. Hasznos, nagyon tanulságos volt a kommuna meglátogatása. A gyakorlatban láttuk meg kínai parasztok hősies erőfeszítését, amelyet a nagy cél: a szocializmus, kommunizmus megvalósítása erdekében kifejtenek. A (Folytatjuk^ A kommunáknak saját iskoláik, kórházaik, egészségügyi állomásaik, szülőotthonaik vannak. A Ku-Sin kommunának 169 közös étkezdéje. 68 óvodája, 130 napközi otthona, 8
