Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

1

Péntek, 1959. július 31.

ÉSZAKM AGY ARORSZ AG

siók ma g vo

A Miskolci MTE labdarúgó csapatáról

Az elmúlt napokban az MMTE vezetősége megbeszélésre hívta össze a sportkör tagjait. Ezen áz értekezleten — amelyen a szurkolók nagy számban vettek részt — a vezetőség ismertette az NB II-ből való kiesés körülményeit, okait és a labdarúgó szakosztállyal kapcsolatos problémákat. Itt különböző vélemények hangzottak el, s bár a felszólalások tárgyilagosak voltak, több hozzászóló nem. vette figyelembe az egyesület szerencsétlen adottságait — elég élesen bírálta a vezetőséget —, kizárólag a vezetést tette felelőssé minden balsikerért. Helyes, ha a szurkolók és «a sportkör tagjai olyan bírálatot mondanak a vezetésről, amely a további munkát eltfreviszi, viszont nerp értünk egyet a hangoskodással és a minden alap nélküli kritizálás- sal... Az értekezlet után beszélgetést folytattunk.több vezetővel, sőt játékosokkal is és a vélemények nemcsak az elmúlt szezonbeli szerepléssel foglalkoztak, de a következő bajnoki év problémáival és kilátásaival is.

Szilágyi Dezső, a sportkör elnöke a vezetőség álláspontjáról szólt:

— Az egyesület .elnöksége résztvett» a megbeszélésen — mondotta Szilágyi elvtárs —, elmondottuk álláspontunkat. Mindent elkövetünk, hogy csapatunk jól szerepeljen az NB Ill- ban. A vezetőség a labdarúgó szakosztályon belül olyan baráti légkört biztosít és olyan kollektív szellemet valósít meg, hogy a játékosok magukénak érezzék az egyesületet. Célunk az, hogy vezetők, játékosok és szurkolók egy nagy család tagjaként, egymást szeretve és megbecsülve közösen dolgozzunk az MMTE felvirágoztatásáért. Az átigazolások komoly és nehéz helyzet elé állítottak bennünket. Több játékos el akar menni tőlünk. Mi nem vagyunk kétségbe esve. Jószellemű, komoly, az egyesületet szerető játékosokkal indulunk az új bajnoki évnek és remélem, hogy a nálunk maradt játékosok szíwel-lélekkel visszaküzdik magukat az NB II-be.

Földi László, a sportkör főtitkára eképpen nyilatkozott:

— Véleményem szerint kiesésünk főoka egyrészt a játékosok túl nagy önbizalmában keresendő. Keveset törődtek a felkészüléssel és igen sok helytelen megnyilatkozás volt a fegyelem terén is. Egyesületi-, szakosztályi- és önfegyelem nélkül nem lehet sikert elérni. Ezekkel az erényekkel labdarúgó szakosztályunk nem rendelkezett. Sajnos elkövettük azt a hibát, hogy sem az elnökség, sem a szakosztály nem nyúlt erélyes kézzel a fegyelmezetlenke- dőkhöz, mert attól tartottun# hogy rontunk a helyzeten. Látjuk, hogy milyen hibát követtünk el ezen a téren, éppen ezért — mégha az eredményesség rovására is — kefnény kézzel rendet teremtünk. Vissza szeretnénk jutni az NB II-be, de nem minden áron. Szándékunk akkor valósul meg, ha a játékosokon kívül a vezetőség és a szurkolótábor is összefog.

Frommer Ernő, a labdarúgó szakosztály vezetője nyilatkozatában értékelte az MMTE elmúlt évi munkáját. Megemlítette, hogy az elmúlt évi „vérveszteség” után aggódva tekintettek a bajnokság elé és az első mérkőzések a vezetőséget igazolták. Tervszerű, céltudatos munkával azonban az Őszi évad végére a középcsoportba kerültek. A tavaszi szereplésről is beszélt, amikor a jó kezdés iitán a túlzott elbizakodottság nagyon megbosszulta magát. A könv- nyelműen leadott pontok, — főleg az itthoni mérkőzéseken, — továbbá a csapat egyik oszlopának, Dargainak lábtorése, oda vezettek, hogy az utolsó mérkőzéseken már nagyfokú .volt az idegeskedés és a csapat a kiesés sorsára jutott.

— Most több játékos elhagyott bennünket — mondotta Frommer elvtárs —, de ennek ellenére bízom abban, hogy az új bajnoki évadban jól fog csapatunk szerepelni és igen sok örömet szerzünk még szurkolóinknak és miskolci sportbarátainknak.

Szabó Sándorral, a csapat egyik régi tagjával is beszélgettünk.

Szabó sporttárs — a szurkoló hangján — a vezetőségben és a játékosokban egyaránt hibát látott az elmúlt bajnokság alatt. A vezetőknek

sokkal jobban össze kellett volpa tartaniok a csapatot. Az a véleménye, ha az új bajnoki évben sikerül megteremteni a labdarúgó csapatnál a jó kollektív szellemet, akkor a távozókat pótolni tudják és ismerve a csapat erejét, ■ visszakerülhetnek az NB II-be.

— Szurkolótársaimhoz szólok, amikor kérem őket — mondotta —, hogy egy-egy győztes mérkőzés után ne „dédelgessék” a játékosokat, vesztes csata után pedig ne szidják őket. Az a jó szurkoló, aki emberileg közeledik a iáták^sokhoz és nevelni igyekszik őket. Érzésem szerint a kisebb képességű, de szíwel-lélekkel küzdő 7 okinkkal — akik fegyelmezet- játszanak és sportszerűén élnek; *—• ’"'Tflnk erpdménvf»v~f érhetünk el. A szurkolóknak tehát meg kell adniok minden segítséget a siker kivívásához.

A játékosok közül Pasztrovics Aladár mondta el véleményét az elmúlt bajnokságról. Véleménye szerint a játékosoknak nagy részük van a kiesésben. Nagyon bíznak atf'új edzőben, Sós György elvtársban és ígéretet tett valamennyi játékos nevében a sikeres szereplésre.

A nyilatkozatokból a hibák elismerése mellett reménykedés csendül ki. Véleményünk szerint, ha a meglévő játékosok, vezetők és szurkolók Ösz- szefognak, akkor egy esztendő múlva újból'az NB II-ben köszönthetjük az MMTE nagvmultú csapatát.

Sándor Nándor

SAKK J*

Szépségdíjas rangadó

A miskolci városi bajnokság utolsóelőtti fordulójának megkezdése előtt a vezetők sorrendje a következő volt: 1—2. Fábián, Szily. 3—4. Tokaji, Bokor; és már csak egy veretlen versenyző volt, Fábián mesterjelölt. Ekkor került sor a két vezető mesterjelölt találkozására. A sötét bábokat vezető Tokaji élesen nyerésre játszott és a játszma korai szakaszában gyalogot áldozott, hogy magához ragadhassa a kezdeményezést. Elgondolása teljes mértékben helyesnek bizonyult, mert az. állandóan felmerülő problémák felemésztették Fábián idejét és időzavarában elkövetett pontatlanságaival még meg is könnyítette ellenfele győzelmét. így történt, hogy a játszma befejezésével az ellenfelek helyet cseréltek a táblázaton. Ez a játszma nyerte a verseny egyik szépségdíját. a másik szépségdíjas játékot előző számunkban közöltük.

FABIAN—TOKAJI

Angol megnyitás.

1. c4—e5 2. Hc3—Hc8 3..,g3—Í5 (Sötét a Hollandi-védelem egyik vál■■ '

ftflNTEGY 4 HETTEL EZELŐTT a miskolci városi pártbizottság -egybehívta az összes miskolci kultúr- otthonok vezetőit, az üzemek kul- túrfelelőseit, hogy megvitassa a kul- túrotthonok eddigi munkáját és a további feladatokat. Az értékes, sokoldalú értekezlet anyagát, illetve az értekezlet anyaga alapján levonható tanulságokát lapunk julius 3-i számában megjelent, „A miskolci kultúrotthonok munkájáról” című cikkünkben tárgyaltuk. Cikkünkkel nem értett egyet és ahhoz hozzászólt Ragyák Miklós, a KPVDSZ miskolci kultúr otthonának vezetője.

Hozzászólásának bevezetésében kifogásolja, hogy a tények ismerete nélkül állítottunk ki a KPVDSZ kultúrotthon működéséről rossz bizonyítványt és mind a cikk írójának, mind pedig a városi tanács népművelési csoportjának „vajmi kevés ismerete és tapasztalata van a KPVDSZ kultúrotthon gyakorlati tevékenységét és működési lehetőségeit illetően” Kifogásolja azt is, hogy cikkünk arról ir, hogy a tanács irányító szerepének elismerése nem' teljes még és egyes helyeken elismerik ugyan, de nem igénylik a tanács segítségét, és itt példaként említettük a KPVDSZ kultúrottho- nát, ahol szinte elutasító magatartást tanúsítanak.

Ragyák elvtárs levele további részében a kultúrotthon munkájáról. ír. Elsőként megemlíti, hogy a november 7-i és a tanácsválasztási kirakatverseny értékelésében felkérésükre a népművelési osztály helyettes vezetője (?) résztvett, tehát érthetetlennek tartja, hogy miből adódik a tanács iránt megmutatkozó „elutasító magatartás”-uk. Elmondja, hogy az SZMT semmi különösebb kifogásolni valót nem talál munkájukban; a kultúrotthon vezetője pedig tagja a városi pártbizottság kulturális bizottságának és ott aktívan működik. Elmondja a továbbiakban, hogy a kultúrotthon nem kifejezetten területi jellegű, a hozzájuk tartozó szakszervezetekben mintegy 7 000 fő dolgozik és ezért rendezvényeiket nem is hirdetik meg nyilvánosan minden esetben. Munkájuk javára írja, hogy ez év januárjában egy, a szakszervezetükhöz tartozó budapesti művészeti csoport a Miskolci Kamaraszínházban vendégszerepeit. Beszámol filmszínházuk működéséről, a márciusban tartott irodalmi hónapról, a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett dokumentációs kiállításról, a faliújság- és kirakatversenyről, ismeretterjesztő előadásokról. Közli, hogy a filmraktárból az utóbbi időben a KPVDSZ kultúrotthon igényelte a legtöbb ismeretterjesztő filmet. Részletesen ismerteti, hogy közreműködtek a földművesszövetkezetek művészeti seregszemléjén, segítették külföldi utazások lebonyolítását, közönségszervezőik sok nézőt vittek el a színház egyes előadásaira, a sakkozók rendszeresen ott készülnek fel versenyekre, a hozzájuk tartozó vállalatok táncestéket, divatbemutatókat rendeztek, jól működik (ez valóban kiemelkedő pozitívum!) a már országosan ismert fo- toszakkörük és színjátszóik május 9-én bemutattak egy tarka műsort.. Azzal zárja hozzánk intézett írását, hogy munkájukkal nem elégedettek, még van sok tenni- és javítanivaló, azonban megnSvekedett feladataikat csak az állami és társadalmi szervek nagyobb segítségével tudják megoldani.

Ez az utolsó mondat, amivel fenntartás nélkül egyetértünk. Ugyanis a bevezetőben említett és a Ragyák Miklós hozzászólására okot adó cikkünkben éppen azt kifogásoltuk, hogy bizonyos fokú elutasító magatartás tapasztalható a KPVDSZ kultúrotthonnál a tanácsi irányítással szemben. Erre a kérdésre szeretnénk röviden visszatérni.

AMIKOR A FENTIEKBEN KÖZREADTUK a KPVDSZ kultúrotthon vezetője hozzászólásának lényegét nem mulaszthatjuk el azt a megjegyzést sem, hogy a tevékenységükről szóló beszámolóban a kultúrott- honvezetö nem tesz különbséget c kultúrotthon, valamint a KPVDS2 területi bizottsága által végzett kulturális munka regisztrálásában Mert a kirakatversenyek, a különbö ző kereskedelmi vállalatoknál végzett szakmai oktatások, vállalati bálok inkább a területi bizottság jt munkája mellett kell, hogy szóljanak, mintsem a kultúrotthon munkáját dicsérik.- Meg kell azt is indokolnunk, hogy a városi pártbizottság említett értekezletén mire alapítót ták azt a megállapítást, hogy t KPVDSZ kultúrotthonát a gyengébben dolgozó kultúrotthonok közé kel sorolni és a kultúrotthon vezetései az állami irányítás visszautasítást érződik. A városi tanács illetékei ; munkatársa több esetben járt t kultúrotthonbán. A kultúrotthonve- , zető nem egy esetben elment a kul , túrotthonból, amikor a városi tantia 1 munkatársa telefonon jelezte látó- ' gatását. Egy alkalommal pedig csaknem formálisan kidobta* mondva

hogy.elég neki az az ellenőrzés, amit felsőbb szakszervezeti szerveitől kap. Az első kerületi tanács művelődés- ügyi felügyelője a közelmúlt időkben négy alkalommal kereste fel &- kul- túrotthont ellenőrzés céljából. Két esetben üresen,, illetve zárva találta, két esetben pedig filmvetítés volt, ami — bár művészeti jellegű tevékenység, de — nem elsősorban k ll, hogy domináljon a kultúrotthoni tevékenységbén: A városi tanács munkatársai nem is tudják rendszeresen ellenőrizni a kultúrotthon tevékenységét, mert havi programját nem nyújtja be — a rendelkezés ellenére sem — a városi tanácshoz, nem tesz eleget a városi tanácshoz teendő jelentési kötelezettségeinek sem. A kultúrotthon vezetője nem jár el a kultúrotthon vezetői értekezletekre sem a tanácshoz, sőt nem Vett részt a vár rosi pártbizottság által tartott és 1* bevezetőben említett megbeszélésen sem. *

ÉS ITT JUTUNK VISSZA az említett cikkünkben írt inkriminált megállapításhoz, az állami irányítás visszautasításában. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei a kulturális munka egészéért a tanácsokat teszik felelőssé, illetve annak irányítását a tanácsok kezébe helyezik. Megállapítják az irányelvek, hogy „a kulturális forradalom véghezvitele, a szocialista kultúra megteremtésének feladata elvszerű, következetes, párt- és állami irányítást követel meg a kulturális életben”. Az a ténykedés, ho'~-’ a város területén lévő kultúrotthon csak felsőbb szak- szervezeti szerveinek t%sz jelentést munkájáról és csak annak biztosítja az ellenőrzés, illetve irányítás lehetőségét, mindenképpen az állami irányítás lebecsülését jelenti.

Sajnos, a KPVDSZ miskolci kultúr- otthonának példája nem egyedülálló. Éppen a már többször említett városi pártbizottsági értekezleten kapott bírálatot az egyik nagymískolci klub, mert tevékenysége jóformán csak az Italmérésben merül ki. A bírálatra válaszolva, a klubvezető azzal érvelt, hogy a klub anyagi körülményei kényszerítik erre. És amikor megkérdezték tőle, hogy a zenekar támogatására kapott rendkívül magasösszegű szubvenciót mire használja, akkor olyasmit válaszolt, hogy a klub szakszervezeti irányítás alá tartozik, é* »*ért ő nem tartozik a pénz felhasználásáról más szervek- v°k ‘tv*rosi tanács és ^áriMzAtság} elszámolni (?). Természetesen ez eléggé szélsőséges példa, de élénk illusztráció ahhoz, hogy az állami és pártirányítás lebecsülése a kultúrotthoni munkában hová vezethet Ennél az utóbb említett klubnál semmiféle tevékenység nem folyik, jóformán csak a kocsma szerepét tölti be. Ez pedig semmiképpen nem lehet feladata a kultúrotthonnak, amelyet a szocialista kultúra bázisának szoktunk nevezni.

NEM ÁLLÍTJUK, HOGY A KPVDSZ kultúrotthonában is ilyen tendenciák mutatkoznak, mert hiszen t kultúrotthon valóban kultúrotthon tevékenységet végez. Azonban magc a kultúrotthon vezetője is elismeri hogy munkájukkal nem lehet elégedett, sok a tenni- és javítanivaló éi ehhez az állami és társadalmi szervek nagyobb segítsége szükséges Igen, a kultúrotthonok előtt álló feladatok valóban nagyok és hogy. azokat — akár a KPVDSZ kúltúrotthor is — sikeresen meg tudja otflani nem nélkülözheti a városi tanács, <t pártbizottság irányító . és ellenőrzi segítségét. Szükséges a tanács irá nyitó szerepe, hogy a szakszervezet kultúrotthon is a város egysége kultúréletébe beilleszkedve, szolgál hassa ff kulturális forradalmat, meg felelően legyen koordinálva munkáit a város egyéb kulturális szerveine) tevékenységével. Ez természetesei nem jelentheti szakszervezeti kultúr otthonoknál a felsőbb szakszervezet szervek irányításának tagadását, a: elsődleges azonban a helyi tanác irányító szerepe kell legyen, mer tagadhatatlan, hogy a helyi feladató :' kát a helyi állami szervek jobban is ' merik és azok megvalósítását haté konyábban irányíthatják, mintákét ' száz kilométer távolságból elvileg irá , nyitó szakszervezeti központok.

Ha nincs párt- és állami irányítái I nincs szocialista kultúra sem, —ál , lapítják meg az irányelvek és ez aló , nem lehet kivétel egyetlen kulturá . lis intézmény sem, tartozzék az - i anyagi ellátás, vagy egyéb szempont , ból — bármilyen irányító szervhez i Az állami irányítást pedig a taná . csők művelődésügyi szervei a'dhat ! ják meg helyi viszonylatban.

HISSZÜK. HOGY A KPVDS: i KULTÚROTTHON vezetősége a mű ! velődéspolitikai irányelvekben fog i Iáitokkal — szintúgy, mint a több

• állami és szakszervezeti kultúrotthon vezetősége — egyetért és ha mun

; káján tovább akar javítani, elfogad ja és igényli a tanácsok művelődés

• ügyi szerveinek irányító, ellenSrzl , segítségét, BENEDEK MIKLÓS.

A mts kolci járás győztes sportolói

A megyei spartakiáű döntőn a miskolci járás sportolói szerepeltek a legeredményesebben. Képünkön a sportolók felvonulása látható, Katona József

JTST elnök vezetésével.

Fotó: Szabó István

SPORTHÍREK

Csütörtökön reggel 8 órától „nagyüzem” van a népkerti teniszpályákon. Itt bonyolítják le — négynapos küzdelem során — az országos vidéki teniszbajnokságokat. A versenyre 168 nevezés érkezett. A Borsod megyei Tenisz Szövetség által megrendezésre kerülő versenyen igen színvonalas, jó teniszcsatákban gyönyörködhetnek a nézők^

Az elmúlt vasárnap országos nagygolyós selejtező tekeversenyt rendeztek Budapesten. Ezen a versenyen résztvettek az ózdi versenyzők is. A többszörös válogatott ózdi Varga József, — érdemes sportoló —, ezúttal is kiválóan szerepelt és 897 fával, — amely I. o. színt, — biztosította az országos bajnokságban való részvételt. A többi ózdi versenyző is jó eredményeket ért el

Az MMTE—DVTK II. NB III-as bajnoki labdarúgó mérkőzés szombaton délután fél 6 órakor, a népkerti sportpályán kerül lejátszásra.

tozatába terelte a játékot, számára azzal az előnnyel, hogy az „e” gyalog egy lépésben került e5-re.) 4. Fg2 —Hf6 5. e3—Fb4 6. Hge2—0-0 7. 0-0—Fc3:?! (A futónak kényszer nélküli lecserélése csak a helytelen válaszra válik be, helyesebb a fejlődés folytatása 7.—dö) 8. be:? (8. Hc3: volt az adott lépés, majd di és a clF b2-re fejlesztése, a tett lépés amellett, hogy gyengíti a gyalogállást, még a futót is bezárja a gyalogjai mögé.) 8. —e4 9. d3—He5?l (esélyes gyalogáldozat, de felesleges, mert az egyszerű 9.—ed: után sötét áll jobban.) 10. de:—fe: (10.—Hc4:?ll.e5) 11. Fe4:—He4: 12. Vd5t—Hf7 13.

Ve4:—d6 14. Hf4—He5 (máris érezhető a világos királyfutó hiánya, fenyeget 15.—g5 és 16.—Hf3f, világos ez ellen védekezik következő lépésével.) 15. f3—Fd7 16. Kg2— (16. Vb7:? —Fc6 17. Va6—Ff3:!) 16. —Vc8! 17. Bf2—Kh8 18. h4 (a fenyegető go miatt kénytelen tovább gyengíteni királyszárnyát) 18 — Fc6 19. Hd5— Ve6! (érdemes megfigyelni, hogy milyen nagy a különbség a sötét is világos tisztek hatóereje között, különösen szembetűnő a világos vezérszárny fejletlensége.) 20. f4? (ez a döntő hiba, amely után elvész a gyalogelőny és megmarad a nyomott állás; nem jó 20. Hc7:—Vf7! 21. Hd5 —Hc4: 22. Ve:— Fd5: 23. Ff4—Ve6

24. Vd4—Bf3:! 25. Bf3:—Bg8 sem; az egyetlen vo\t 20. Vd4!, ami után még nyílt a küzdelem, az egyik oldalon gyalog, a másikon álláselőny) 21. —Vg4 22. Vd4—Fd7! (ezt nem vette számításba világos, most 23. fe:-re— Vh3t 24. Kgl—Vg3:t 25. Bg2—Veit 26. Kh2—Bfl védhetetlen mattal) 23. f5 (kényszer) 23. —Ff5: 24. Vg4:—Fg4:

25. Bf8:+—Bf8! 26. Hc7:—Hc4: (sötét visszanyerte az áldozott gyalogot és az ellenkező színű futók ellenére pontos játékkal érvényesíti álláselőnyét.) 27. Hb5—Ff3t 28. Kgl—Fe2 29. ‘ Hd4—Bfl+ 30. Kg2—Fd3 31. Hb3 —a5 32. a4—Bel 33. Ba2 (végre fejlődik a vezérszó rny) 33. —Be2+ 34. Be2:—Fe2: 35. Hd2—He5! (nagy hiba lenne a huszár lecserélése, mert az ellenkező színű futók miatt a gyalognyerés sem lenne elég a 'nyeréshez.) 36. Fa3—d5 37. Fd6—Hd7 38. e4—de: 39. He4:— b6 (39. -*FH1?

40. Hc5! döntetlenre vezet) 40. Fc7 —Fdl 41. Hd6 (célja a b6 gyalog le- nyerése, amit el is ér. de közben *< másik gyalog beszalad) 41. —Fa4:

42. Hc4—Fc6t 43. Kf2—a4 44. Hb6: —a3.

Világos feladta.

Elemezte: Bokor István.

SAKKSZIMULTÄN

Sakkszimultánversenyt rendezett az elmúlt vasárnap^az MIVÍTE sakk- szakosztálya. A páros sakkszimul- táht Fábián Béla mesterjelölt és Bo tfor István csillagos I. osztályú versenyzők vezették. Húsz játszmát megnyertek, kettőt elvesztettek, egy döntetlenül végződött. Győrffy László és Nyírj József győzött ellenük, míg Hegyi Lászlóval döntetlen eredményt értek eL

A kultúrotthonok állami és pártirányítása