Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-23 / 171. szám

& GSZ AKM AG YAKOKSZAG Csütörtök, 1959. Július 23. Ünnepség Varsóban a felszabadulás 15. évfordulóián Fogadás a varsói szovjet nagykövetségem Varsó (PAP) A népi Lengyelország fennállásá­nak 15.' évfordulója alkalmából ezerdán délelőtt Varsóban ünnepsé­get rendeztek. A Győzelem terén katonai dísz­szemle volt, s ezt tornaünnepély kö­vette. A központi emelvényen Go- mulka, Zawadzki, Cyrankiewicz és a lengyel állam más vezetői, Hruscsov, a szovjet kormányküldöttség vezető­je és niás szovjet személyiségek foglaltak helyet. Abraszimov varsói szovjet nagy­követ kedden fogadást adót a Hrus­csov vezetésével Lengyelországban tartózkodó szovjet párt- és kormány- küldöttség tiszteletére. Lengyel részről a fogadáson jelen volt Gomulka, a LEMP Központi Bi^tttságának első titkára, Zawadzki, az államtanács elnöke, Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, továbbá a lengyel politikai és társadalmi élet más kiemelkedő személyiségei. Ott voltak a varsái diplomáciai testület tagjai is. A fogadáson Hruscsov beszédet mondott Beszédére Cyrankiewicz válaszolt. A fogadás rendkívül barátságos légkörben zajlott le. (MTI) Egy algériai képviselő „megbékélési bizottság“ felállítását javasol fa. Párizs (MTI) Chibe Abdel Baki Mosbah algé­riai muzulmán képviselő a nemzet­gyűlés elnökségéhez törvényterveze­tet nyújtott be, amely Algériában a A nyaszafölfii eseményeket vizsgáló bizottság jelentése nehéz helyzetbe hozta az angol kormányt London (MTI) Londonban nyilvánosságra került annak a bizottságnak a jelentése, amely Lord Devlinnek, a Legfelső Bíróság bírájának elnöklete alatt a Nyaszaföldön tavasszal lezajlott ese­ményeket vizsgálta meg, amelyek következtében a kormány kihirdet­te a .szükségállapotot és letartóztat­ta az afrikaiak vezéreit. Sajtókörök egybehangzó értesülé­se szerint a jelentés mélyen megdöbben­tette a kormányt, amelynek el­járásáról sok tekintetben meg­semmisítő ítéletet mond. A jelentés megállapítja^ 1. A felis- merhetetlenségig túlzott és torzított az az állítás, hogy az afrikai nemzeti kongresszus a fehér telepesek töme­ges lemészárlását tervezte. Ez volt az ok, amivel Lennox-Boyd gyar­matügyi miniszter és Armitage kor­mányzó a szükségállapot kihirdeté­sét indokolta. 2. A tömegmészárlási terv meséjének alátámasztására és a szükségállapot kihirdetésének igazo­lására felhozott bizonyítékok jórészt közönséges hamisítványok. 3. A rend­őrség és különösen a hatóságok tel­jesen szükségtelen és törvénytelen erőszakot használt a tüntetők ellen, akik a szükségállapot s Nyaszaföld­nek a közép-afrikai föderációba való belekényszerítése miatt léptek fel. 4. dr. Hastings Banda, az afrikai nem­zeti kongresszus vezére, aki a tö­megmészárlási tervről szóló mese ál­lítása szerint e terv fő szerzője lett volna, a valóságban csak törvényes politikai tevékenységet főlytatott, s ehhez teljes joga volt. 5. Hivatalos besúgókat és beugrató ügynököket használtak teljesen megbízhatatlan értesülések szerzésére. Sajtókörök ehhez megjegyzik: — A jelentés súlyos csapás a kor­mányra, amelynek hír szerint kész alkotmánytervezete volt Nyaszaföld szamára. Ezt az alkotmányt rá akar­ta■ kényszeríteni Nyaszaföldre az­alatt, mialatt az afrikai vezérek gyűjtőtáborban vannak. A leleplezé­sek még inkább meg fogják rendí­teni Lennox-Boyd gyarmatügyi mi­niszter pozícióját. A MacMillan-kor- mány sem menekülhet a felelősség­től s a helyzetet súlyosbítja a vá­lasztások kezdete. (MTI) béke és nyugalom helyreállítására „megbékélési bizottság” alakítását javasolja. A törvénytervezet indoko­lásában az algériai képviselő megál­lapítja, hogy a jelenlegi helyzet nap­nap után elviselhetetlenebb szenve­dést hoz minden algériai számára. Chibi Abdel Baki Mosbah egyike annak all algériai képviselőnek, aki nem csatlakozott az integráció köve­telésének jegyében megalakult és a „Köztársaság egységéért” hangzatos elnevezést viselő algériai kéwiselő- csoporthoz. (MTI) Dobi István és dr. Müanrcii Ferenc távirata Masszerhez Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött Ga­mal Abdel Nasszernak, az EAK el­nökének az egyiptomi forradalom 7. évfordulója alkalmával. (MTI) Benke Valéria fogadta Eugen Jebeleanu román költőt Eugen Jebeleanu, a hazánkban tartózkodó állami díjas román költő, feleségével, Florica Cordescu festő- művésznővel szerdán látogatást tett a Művelődésügyi Minisztériumban, ahol Benke Valéria miniszter fogad­ta a vendégeket. (MTI) Ke adj fegyvert gyilkosaid kezébe! JLerél Izraelbe Füiöp Árpád volt miskolci lakoshoz Hírek a Hunnia Filmstúdióból SZEMES MIHÁLY mai tárgyú filmvíg játékát KÖLYÖK címmel je­lenleg Sztálinvárosban forgatják, Termelőszövetkezeteit, állami gazdaságok a piaci árak tetöréséért Egy hónappal ezelőtt az ózdi piac még a legdrágábbak közé tar­tozott az országban. Az egri kofák uralták a terepet, s kényük-kedviik szerint alakultak a borsos piaci árak. A MÉK az utóbbi napok folya­mán egyre több friss, olcsó zöldsé­get, gyümölcsöt hoz. Az elmúlt szombaton már újabb elárusító he­lyet kellett létesíteni, mert nagy- mennyiségű olcsó barack érkezett, ■az ózdi háziasszonyok örömére. Már három egymásutáni szom­bati, napon hatalmas teherautón friss zöldárut hozott a piacra a tisza- derzsi Szabadság Termelőszövetke­zet. A karfiol, káposzta, tök, paprika jóval . olcsóbban került forgalomba, mint az állami keres­kedelemben. Sajnos, eddig úgy látszott, hogy a baromfiárak letörése egyelőre eredménytelen kísérlet, mert az állami vállalatok, termelőszövet­kezetek nem tudtak elegendő csir­két, kacsát és libát hozni az ózdi piacra. Szombaton már a baromfipiacon is megtört a jég, gyors áresést ta­pasztaltunk. A mezőkövesdi baromfikeltető állomás 400 darab rántani való csirkét hozott tehergépkocsiján az ózdi piacra. Egy pár csirkét 40— 45—50 Ft-ért adtak. Horváth Gyula, a baromfikeltető állomás vezetője elmondotta, hogy szombattól kezd­ve rendszeresen eljönnek ide az olcsó baromfival. Patronálást vál­lalt az ózdi piac fölött. Mint elmon­dotta, felkeresi majd a mezőköves­di járás termelőszövetkezeteit és megbeszéli velük, hogy a keltetőál­lomás által kiadott naposcsibék egy részét az ózdi piacra hozzák. Az ózdi kereskedelmi vezetők örömmel látják a piaci árak ked­vező alakulását. -Reméljük, hogy a jövőben még több termelőszövet­kezet, állami gazdaság keresi fel az ózdi piacot, hogy letörje, a drá­gaságot, hogy olcsó áruval biztosít­hassák az ózdi dolgozók életszín­vonalának fokozatos emelését. Törőcsik Mari főszereplésével. A se­rényen dolgozó forgatócsoport a KÖLYÖK felvételeinek már több mint a felét elkészítette. Csütörtö­kön indultak meg a felvételei a MEGFELELŐ EMBER című mulat­ságos, szatirikus hangú filmnek, amelynek forgatókönyvét Kállai István és Révész György írták. A fűm rendezője Révész György, a címszereplő Feleky Kamill mellett Komlós Juci játszik főszerepet. BÁN FRIGYES a jövő héten kezdi meg a Jókai-regényből készült SZE­GÉNY GAZDAGOK felvételeit Na­szály község környékén. A kalandos és drámai jelenetekben bővelkedő színes fűm operatőrje Illés C "rgy, főszereplői Bura Margit, Törőcsik Mari, Benkő Gyula, Pécsi Sándor és Egri István. A TERVEK SZERINT Gertler Vik­tor augusztus közepén kezdi meg a fiatal írónő, Szabó Magda forgató- könyvének megfilmesítését. A fűm címe: VÖRÖS TINTA, érdekes törté­nete két fiatal tanár szerelméről, a nevelők felelősségérzetéről szól. _ A FILMSTÚDIÓ még két téma filmrevitelét tervezi. Az egyik címe: A DUVAD, szerzője Sarkadi Imre, rendezője: Fábri Zoltán. A másik filmet Makk Károly rendezné A FŰRE LÉPNI TILOS című mai té­májú forgatókönyvből. FEIEST KIÁLLÍTJÁK... — HÄNY ÉV ALATT KAPTAK ezt a sok okleve­let, Kiss elvtárs? — Sok? Ugyap, ne beszéljen már az elvtárs, hisz’ majd egyszer ennyi van! Itt őrzöm az asztalfiókban, meg szanaszét a szekrényekben. Nem tudjuk hova rak­ni. Kicsi ez az iroda, már nem fér a falra... A mezőkeresztesi Arany Kalász Tsz élnöke külön- külön, mindegyik oklevélről egy-egy kis történetet tud elmesélni: ezt ezért, azt azért kapták; egyiket a nö­vénytermesztésben elért sikerekért, másikat a járási mezőgazdasági kiállításon bemutatott kertészeti növé­nyekért, a harmadikat és ötödiket a bemutatott álla­tokért. A falon függő, s az íróasztal fiókjában féltve őrzött díszes okmányok között több olyat is találunk, amelyet az elmúlt évek során megrendezett budapesti országos kiállításon nyertek. Valamennyi az első he­lyezésről tanúskodik. — Ennyi írásba adott dicsérettel bizony kevés ter­melőszövetkezet rendelkezik... Kiss elvtárs szerényen mosolyog. Bizony, jóleső érzés ez nagyon, de az lenne ám a nagy büszkeség, ha -az idei kiállításon is elhódítanák az első díjat! A TERMELŐSZÖVETKEZET Fejes nevű egy éves tenyészbikája ugyanis Pestre »-utazik« a szeptember 4. és 20-a között megrendezendő Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Azóta, hogy ezt megtudták, kétszeres fi­gyelemmel szc<-goskodnak körülötte a. gondozók: szinte lesik-várják, hogy mikor adja jelét valamely kíván­ságának. Olykor, ha elbődül, vagy a korlátnak szegi »agy bús fejét, ketten is ugranak egyszerre: — Mi a baj Fejes? Éhes, szomjas vagy talán? Vagy •mit-ni szeretnél a selymes, zöld füvön ... fttjes egyébként sejti már, hogy-miéit ez a figyel­mes bánásmód, s egy idő óta, amikor az előzetes vizs­gálatnál 86 pontot kapott (igen komoly szám!) — fel­tűnően kevélyen hordja a fejét. A termelőszövetkezet egyébként még nyolc ilyen szép alkatú tenyészbikával jelentkezett, amelyek fia­tal koruk ellenére is nyolcszáz-kilencszáz kilogramm között mozognak, ám végül, amikor megtudták, hogy csak egyet küldhetnek — Fejesre esett a választás. Persze, hogy milyen versenytársakkal találja magát szembe, az majd Pesten dől el, másfél hónap múlva, de a szövetkezeti tagok Kiss elvtárssal, az elnökükkel egyetemben bizakodnak, hogy idén sem vallanak szé­gyent. A mezőikeresztesi Arany Kalász évek óta foglal­kozik fajtiszta, tenyészállatok nevelésével, s á nagy kiállításon, Budapesten nemcsak Fejest mutatják be, hanem azt is elmondják, hogy milyen eredményeket értek el megalakulásuk óta. Joggal elmondhatják azt is — bár ebbe a, versenyszámba nem neveztek —, hogy a szántóföldi növénytermesztésben szinte megháromszo­rozták a múlt évi eredményeket. Különösen az ősziár­pa, búza és kukoricatermés haladja meg a korábbi át­lagot. Bánják is, hogy nem jelezték előre jelentkezésü­ket, de ami késik, nem múlik: bemutatják majd itt­hon, a járási kiállításon. JÖVÖRE FRISSEBBEK, fürgébbek lesznek: elkül­dik a búzát is, kukoricát is, az apró jószágokat is, ame­lyekből »kezdet«-ként most kétezer darabot nevelnek; hadd lássa ország-világ, hogy nemcsak szeretnek gaz­dálkodni, tenyészállatokat nevelni —, hanem tudnak is, szíwel-lélékkel itt, a Kövesd melletti fekete földeken. ónodvári Miklós jK edves barátoml Hosszú-hosszú évek óta nem lát­tuk egymást, nem hallottunk egy­másról. Nemrégiben hallottam va­lahol rólad, hogy Izraelben vagy. Nem tudom, mivel foglalkozol, mi­lyen körülmények között élsz. Nem tudom, hogy a mezőgazdasági kol­lektívákban keresed-e meg kenye­redet, gyári munkával szaporítod e valamelyik ottani gyártulajdonos vagyonát, vagy valami más kereső foglalkozást űzöl, de. végeredmény­ben mindegy is. Nem a foglalkozá­sod, nem a kereseti viszonyaid és egyéb esetleges körülményeid iránt érdeklődve írok neked a nagy nyil­vánosságon keresztül, hanem a másfél évtized előtti kapcsolatunk jogán. Emlékszel a Horthyék munkata- boraiban eltöltött keserves eszten­dőkre? Bizonyára, hiszen azokat nem feledtetheti sem a tizenöt esz­tendő, sem a mediterrán ég alatt viruló narancsligetek látványa. Azt már nem is kell kérdeznem, hogy emlékszel-e a munkaszolgálatos pá­lyafutásunk epilógusára, a József­városi pályaudvar szélső vágányán álló vagonsorra, amelybe egy kö­dös hajnalon bezsúfoltak a fegyve­res pribékek. Nem feledheted, amig élsz, a tizennyolcnapos utazást c zárt vagonban és nem feledheted a buchenwáldi koncentrációs láger krematóriumának fekete, émelyítő füstfelhőjét, amelyben rokonaid, barátaid kavarogtak, bodrozódtak. Szemed előtt még bizonyára ott le­beg a farakásként felstószolt hul­lahegyek szörnyű látványa, a hol­tak szájából az aranyfogakat ki­tördelő gyilkosok bestiális tevé­kenysége. Nem feledheted a láger­élet szörnyűségeit, az örökös halál- félelmet, a tizedeléseket, agyonve- ré&eket, a napi nyolc deci marha­répalevesen végzett 12 órás, állat­nak is nehéz munkát. És bizonyá­ra könnyes szemmel gondolsz tizen­öt esztendő távlatából is szüléidre, testvéreidre, akik Auschivitzban és más gyilkoló-táborokban végez­ték be életüket a nácik gázkam­ráiban. Emlékszem, testileg-lelkileg ösz- szetörtél te is, mint a láger csak­nem minden foglya. Csak a jobb jövő reménye tartott téged is visz- sza attól, hogy a villamossággal te­lített drótkerítésre ne vessed ma­gad és ezen a borzalmas úton me­nekülj a további kínzásoktól. Igen, hitted, hogy egyszer vége lesz az örökös halálfélelemnek, vége lesz a védtelen emberek tömeges gyil­kolásának, az igazságért küzdő em­berek kiverik a gyilkosok kezéből a fegyvert. Eljött a szabadulás is. A szovjet hadsereg győzelmes elő­nyomulása egymásután szabadítot­ta fel a halálraítélteket és verte szét a még utolsó pillanatban is fegyvert markoló és gyilkoló fa­siszta fenevadat. Eljött a szabadság neked is. Eljött nekünk, magya­roknak, hazatérhettek a szovjet foglyok, visszatérhettek szeretet- teikhez az elhurcolt francia, belga, holland, dán, norvég ellenállók, boldog, új haza várta a román, cseh, szlovák, lengyel hálálraszán- takat és hazatérhettek a ki tudná még felsorolni, milyen nemzethez tartozó foglyok. Sajnos, sokan nem érték meg ezeket a felejthetetlen napokat. Nyolc és félmillió poígári áldozat lelte halálát a nácizmus iszonyatos• halálgyáraiban és tette ezzel csaknem 34 milliónyivá a né­met fasizmus által elindított má­sodik világháború áldozatainak a számát. Hegy őrültél a szabadságnak, hogy fogadkoztál, hogy további életed a békének, a fasizmus min­denféle restaurációja elleni harc­nak szenteled, hogy minden te­vékenységeddel azt a célt fogod szolgálni, hogy a fasizmus szörnyű­ségei még egyszer meg ne ismét­lődhessenek! Aztán béke lett a világon, de a felszín alatt izzott a parázs. A ket­recébe zárt fasiszta fenevad nem bír belenyugodni csúfos veresége­be. revansra vágyik, hogy minden eddiginél borzalmasabb vérzivatart zúdítson a világra. Nyugati bará­taik támogatásával újra köszörülik sok gyilkolást látott kardjaikat, élesztik az antiszemitizmus, a faj­gyűlölet parazsát. A rövid közel­múltban — a Deutsche Universi- t&ts Zeitung szerint — 300 zsidóte­metőt dúltak fel, az Anna Frank filmjét hirdető plakátokat „túl ke­vés zsidó füstje szállt fel” felira­tokkal ragasztották át és a Der De- rendorfer című folyóirat Heinrich Heinét „piszkos idegen skribler”- nek nevezi. Sorozatosak a fajgyű­lölettől vezetett atrocitások, embe­rek élete ismét olyan bizonytalan­ná válik, mint Hitler Adolf idejé­ben. Mindez Adenauer kancellár hallgatólagos jóváhagyása mellett. (Ezen» nem is lehet csodálkozni, hiszen Adenauer államtitkára az a Hans Globke, aki annakidején a hivatalos jogi kommentárt készítet­te a hírhedt nürnbergi törvények­hez és maga Adenauer is „fara­gatlan zsidó”-nak titulálta Men- des-France volt francia miniszter- elnököt.) Azt mondhatod minderre, hogy ezeket te is jól ismered és miért mondom el újra neked? Azért, mert az újjáéledő német fasizmus rohamos fejlődését ma már nemcsak a nyugati államok is- tápolják, hanem beállt ebbe a gya­lázatos munkába a ti államotok is. Izrael fegyvert szállít Adenauer Németországának! Még csak azt sem mondhatjátok cinikusan, hogy a kereskedelmi életben a pénznek nincsen szaga, mert ennek a pénz­nek igenis van! Korom, vér, kre­matóriumfüst és égő emberhús szaga van! Nem érzitek ott Izrael­ben ezt a szagot?! Nem érzitek, förtelmesen nevetséges figurákká váltok ezzel a fegyverszállítással: a véletlenül életbenmaradt áldozat nyújtja a gyilkot hóhérai kezébe. Nem érzitek, hogy bűnt követtek el nemcsak legyilkolt hozzátarto­zóitokkal, magatokkal, hanem az egész békére vágyó világgal szem­ben?! Azt hiszitek, hogy az általa­tok szállított fegyverekkel szem­ben ti védve lesztek?! Azt hiszitek, hogy nem vet meg a világ haladó közvéleménye ezért az aljas kufár- kodásért és talán majd tragikus hősökké váltok, ha a saját fegyve­reitek netán ellenetek fordulnak? Nem, legfeljebb egy rosszul sike­rült üzlet vesztesei lehettek, de nem hősök! Olyanok, akiknek nem tisztelet, de megvetés jár! Nem tudom, te mivel foglalko­zol. Nem tudom, segíted-e mun­káddal éppen a németeknek szállí­tandó fegyverek készítését, de em­ber vagy és fel kell emelned sza­vad az esztelenség és aljasság el­len! Kérdezzed meg miniszterelnö­ködet, Ben Gurion urat, hol volt ő a második világháború, a fasizmus dühöngése idején? Volt-e áldozata és ha volt, hogyan felejthetett ilyen hamar? Nem érzi-e, hogy ő is a háborús bűnösök útjára lép? És mondd el az izraeli kisemberek­nek, akik esetleg még nem tud­ják, hogy amikor ők évek óta gör­nyedtek a munkatáborokban, ami­kor családjaikat kipusztították, amikor ők maguk a nácik lágerei­ben haldokoltak, báró Weiss Al­fonz, a Csepel-gyár ura és Her­mann Göring közösen sefteltek a Horthy-ligeti repülőgépgyárban (Göring 25 százalékos hasznot hú­zott a gyárból) és amikor a Duna- parton ezrével lőtték a kisembere­ket az áramló vízbe, Weiss báró Göring külön repülőgépével tá­vozott az országból. Göring sze­rint nem volt szaga a Weiss báró pénzének. Ben Gurion és társai még abban sem különböznek Gö- ringéktől, hogy a pénz vértől, ser- c$gő emberhústól émelyítően bű­zös szagát észrevegyék? Fogjatok ' össze ti kisemberek, Izraelben! Ne nyújtsatok segítséget ehhez a bűnös akcióhoz, ne segít­sétek egykori gyilkosaitok és a bő­kére vágyó emberiség jövendő gyil­kos-jelöltjeinek erősödését, ne ad­jatok fegyvert gyilkosaitok kezébe! A munkatáborokban és a német koncentrációs lágerekben együtt eltöltött keserves idők közös emlé­ke alapján éreztem magam feljogo­sítottnak arra, hogy minderre fel­hívjam a figyelmedet. Bízom ben­ne, hogy levelem eljut hozzád és megérted. Üdvözöl a volt buchenwáldi 27 707 számú fogolytársad: BENEDEK MIKLÓS PORTUGAL ÍRÓK A DIKTATÚRA ELLEN Juan Cortesant, az ismert portu­gál történészt és filozófust megvá­lasztották a portugál írószövetség el­nökévé. Ezt a választást a portugál íróknak Salazar fasiszta diktatúrája elleni tiltakozásaként kommentálják. A hatóságok nem sokkal megválasz­tása előtt azzal a váddal tartóztat­ták le Cortesant, hogy »összeesküvést szőtt a kormány. ellen«, utóbb azon­ban kénytelenek voltak szabadon en- gendi. IRODALOMKRITIKAI GYŰJTEMÉNYT ADTAK KI A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A kínai népi irodalmi kiadóválla­lat irodalomkritikai gyűjtemény-so­rozatot adott ki. E sorozattal az a célja, hogy segítséget nyújtson az olvasóknak a jó irodalmi művek ki­választásában, s közelebb hozza a kritikát a néptömegekhez. A sorozat köteteiben megjelennek a Kínai NéDköztársaságban kiadott összes birodalmi művek recenziói.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents