Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

4

eSZAKMAGYARORSZAG

Szombat, 1959. JiilluB 18.

TALÁLKOZÁS - BECSBEN

BÉCS, AUSZTRIA FŐVÁROSA júliusban fogadja a VII. Világifjúsági Találkozó több mint száz országból érkező 17 000 résztvevőjét.

Mintegy ezer ifjúsági és diákszervezet jelentette be, hogy elküldi képviselőit az ünnepre. Találkoznak

majd különböző színű, vallású, különböző meggyőződésű és nézetű fiúk és lányok, akiket a barátságra való közös törekvés köt össze. Szolidaritás a békéért vívott harcban — ez az a jelszó, amelynek jegyében találkoznak a nemzeti küldöttBéke és barátság

mondja mosolyogva az arab ifjúság küldötte, a fehér galambot etetve, a moszkvai találkozón.

Akikkel a VIT-en nem találkozhatunk

Nem csoda, hogy — a nyugatnémet kormányhoz hasonlóan — a ógörög hatóságok megtagadták a kiutazást a bécsi VIT-re készülő görög fiataloktól. Éppen az ellenkezőjén csodálkozhatnánk, vagyis akkor, ha a görög kormány — amely a fiatalok példaképét, Manolisz Glezoszt ezekben a nápokban állította katonai bíróság elé —, tétlenül nézte volna azt a nagy lelkesedést, amellyel a görög fiatalság hozzákezdett a VIT-en való részvétel előkészítéséhez.

Yalóban, Görögországban lelkes fogadtatásra és széleskörű támogatásra talált a VIT. Számos rendezvényen részt vettek a politikai és kulturális élét ismert személyiségei, a legjelentősebb ifjúsági és diák- szervezetek képviselői (Liberális Ifjúság, Haladó Ifjúság, Uj Agrár Párt, Demokratikus Unió, Szociális Néppárt), ismert sportolók és sportvezetők, köztük Marinakisz olimpiai bajnok. A görög fiatalok nagy szorgalommal készültek, hogy Bécsben, 126 ország fiataljai előtt bemutatót tartsanak a görög nép kultúrájából és életéből. Lelkesítette őket a VIT nemes jelszava: „A békéért és a barátságértV*

De e jelszóért egyáltalán nem lelkesednek az athéni urak,» akik mint a NATO válogatott zsoldosai —, amerikai rakétatámaszpontok görög földön való felállításán buzgólkodnak. A rakétatámaszpontok építése ugyanis összeegyeztethetetlen fogalom a béke és barátság jelszavával. Hiába tiltják el azonban a görög fiatalokat a VIT-re való utazástól, hiaba tartják börtönben a múlt évben letartóztatott N._ Szolomoszt, az EDA-párt ifjúsági vezetőjét és több száz fiatalt, terrorral nem lehet elnémítani az egész néppel együtt a rakétatámaszpontok ellen küzdő görög ifjúságot.

Görögország fiataljai, erőt mentve Manolisz Glezosz bátor magatartásából, küzdenek hazájuk nemzeti függetlenségéért, s ebben szolidáris velük az egész világ haladó ifjúsága.

ROSZODISZ JÁKÓB

ségek, a fiatal parlamenti képviselők, s ennek jegyében zajlanak le majd a Nemzetközi Diák-klub szenvedélyes vitái.

Mint a múlt fesztiválon, ezen is tervbe Vettek szakmai találkozókat és az azonos érdeklődésűek összejöveteleit. A világ ifjúságának a gyarmati és a függő országok fiatalsága iránt érzett szeretete és tisztelete kifejezésére Bécs egyik parkjában meggyújtják a „barátság tábortüzét”.

A művészeti versenyeket, az énekesek, zenészek, táncosok, szóló- és együttes fellépéseit nemcsak a színházakban és a hangversenytermekben rendezik meg, hanem parkokban, körútakon, utcákon, tereken is. Bálok, karneválok, sportversenyek lesznek, kép-, szobor-, fénykép-, bé- lyeftkiállítás, fiatal filmművészek és amatőr diákfilmezők munkáinak seregszemléje, falusi legények és lányok ünnepségei. Fiatal tudományos dolgozók javasolták, hogy rendezzünk szórakoztató utazást... a XXI. századba. „A tudomány és az emberiség száz év múlva” című előadás- sorozaton találkoznak a fiatalok hírneves tudósokkal.

Serényen készül a bécsi útra a szovjet küldöttség. A fiatal munkások, kolhozparasztok és diákok beszámolnak külföldi barátaiknak és kollégáiknak iparunk és mezőgazdaságunk eredményeiről, az óriási tudományos alkotásokról. A fiatal szovjet művészek és sportolók is bemutatják tudásukat. Egyszóval: másokat is megnézünk és magunkat is megmutatjuk.

A NYOLCSZÁZ TAGÚ SZOVJET KÜLDÖTTSÉG tagjai között valamennyi testvéri köztársaság képviselőit,, sok szakma és foglalkozás embereit megtaláljuk. Az osztrák fővárosban fellépnek: a Leningrádi Operaház ifjúsági balettcsoportja, a Moszkvai Rádió szimfonikus zenekarának fiatal muzsikusai, a voronyezsi népi és a szverdlovszki diákkórus, ukrajnai, grúziai, üzbekisztáni, baskiriai tánccsoportok.

Csupán három sportegyüttest említek meg azok közül, amelyek ott lesznek a fesztiválon, a moszkvai Sarló és Kalapács Gyár röplabdá- zói, a harkovi Traktorgyár labdarúgói és a leningrádi Optikai Műszergyár atlétái. Küldöttségünk sportoló tagja között nincs egyetlen világrekorder, vagy olimpiai bajnok sem, többségük most próbálja ki első ízben nemzetközi mérkőzésen az erejét.

A fesztivál megszervezése bonyolult dolog. Valaki például kiszámította: egy japán munkásnak több évig kell dolgoznia, hogy bécsi útjának költségeit megkeresse. Mit tegyenek hát? Megtalálták a megoldást. Ahhoz, hogy százötven tagú küldöttséget indíthassanak, egész Japánban megkezdték és sikeresen folytatták az országos gyűjtést.

Úlrakész

a magyar küldöttség

A VII. Világifjúsági és Diákta- lálkozó magyar előkészítő bizottsága pénteken délelőtt, kilenc nappal a VIT kezdete előtt a Hazafias Népfront épületében ülést tartott. Komócsin Zoltán, a magyar előkészítő bizottság elnöke, a fesztivál nemzetközi előkészítő bizottságának tagja beszámolt a VIT előkészületeiről és a magyar delegáció felkészüléséről.

Elmondotta, hogy az előkészületek utolsó szakasza folyik. Ma már megállapíthatjuk, hogy a fesztiválellenes erők elszenvedték első vereségüket: nem sikerült meg akadály ozniok, hogy a világ békeszerető fiataljainak nagy találkozója Bécsben kerüljön sorra. Latin-Amerikából és más távoli országokból már néhány küldöttség útnak is indult a VIT színhelye felé: nagyszámú küldöttségből, művészekből, sportolókból és turistákból álló reprezentatív küldöttségek állnak ütrakészen valamennyi szocializmust építő országban: az elmúlt hónapok sokszor igen kemény, súlyos harcainak eredményeként több száz főből álló küldöttségek készülnek Bécsbe Európa valameny- nyi országából, Ázsiából, Közel-Keletről, Afrikából, Ausztráliából, Észak- és Latin-Amerikából, Kanadából.

Az előkészületekben csaknem másfélezer nemzeti és nemzetközi szervezet vesz részt, s a VIT-en mintegy 140 országból 17.000 fiatal részvétele várható.

Az egész világ ifjúsága találkozik Bécsben.

A fesztivál ellenségei különböző eszközökkel támadják a találkozót. Az a fő érvük, hogy a fesztivál „kommunista propaganda” — nem új. Ezek az elemek nem törődnek a tényekkel, azzal sem, hogy eddig minden fesztiválon a részvevők többségét a nem kommunisták tették ki.

A 400 tagú magyar küldöttség tagjainak többsége pártonkívüli és mint- egy egynegyede a KISZ-nek sem tagja. At fiatalokat a világ különböző országaiból a VIT lényege vonzza a találkozóra, a béke és barátság eszméje, a kultúrális, sport, szórakozási program, s az a lehetőség, hogy találkozhatnak a különböző országok fiataljaival. Az eddigi hat fesztivál sikere is ennek köszönhető. Természetes viszont, hogy a komrhunisták, mint a béke és a haladás legaktívabb harcosai — mint általában a békemozgalomban — a fesztivál előkészítésében is részt vállaltak.

Egymagában is a fesztivál vonzóerejét és a fesztiválellenes erők gyengeségét bizonyítja, hogy jóllehet, ezúttal a vfT a kapitalista Bécsben lesz, több országban — így az Egyesült Államokban, Görögországban és másutt nem elégedtek meg az ellenpropagandával, hanem a kormányok egyszerűen megtiltották országuk fiataljainak, hogy részt vegyenek a fesztiválon.

A VIT-re utazó magyar fiatalok

— a 400 tagú hivatalos küldöttség és a 600 főnyi turistacsoport tagjai

— is ütrakészen állnak.

Mit akar a magyar delegáció Bécsben? Fő célunk, hogy hirdessük a fesztivál eszméjét, a világ ifjúságának békéjét és barátságát. Küldöttségünk minden tagja elkötelezte magát a szerény, öntudatos, kultúrált magatartásra, s arra, hogy tiszteletben tartja a vendéglátó Ausztria népét, kormányát, törvényeit. Lehetőség szerint részt veszünk a fesztivál minden programjában, beleértve a kultúrális versenyeket, kiállításokat és sportversenyeket is. A magyar küldöttség mindent elkövet, hogy a VIT sikeréhez hozzájáruljon.

A fesztivál egyik célja, hogy lehetőséget adjon a különböző országok fiataljainak, hogy kicseréljék tapasztalataikat, véleményeiket. A magyar küldöttség nem zárkózik el a vitáktól. Tudomásunk van arról is, hogy bizonyos körök provokációkra készülnek a VIT és a magyar küldöttség ellen is. Mi igyekszünk elkerülni a provokációkat és nem féltjük küldötteinket a várható nehézségektől. Hiszen a magyar népet és a magyar fiatalokat, az ellenforradalmat követő időben sokszor támadták provokációkkal. Tudjuk azt is, hogy a fesztiválellenes cselekményekben különleges szerepet szánnak a magyar disszidenseknek. Mi szívesen beszélünk a becsületes, félrevezetett emberekkel, de nincs tárgyalni valónk azokkal, akik hazaárulókká váltak, idegen zsoldba szegődtek.

Az osztrák kormánytényezők és más hivatalos körök bizonyára állni fogják adott szavukat, és biztosítják a rendet. Velünk lesz barátaink szolidaritása és az osztrák lakosság, az osztrák fiatalok jóindulata. Meggyőződésünk, hogy küldöttségünk,

amelynek egyik fele munkás, másik fele paraszt, diák, értelmiségi és művész fiatalokból áll, helyt fog állni ezen a találkozón.

Vietnami VIT•delegáció Miskolcon

A 95 tagú vietnami VIT-delegáció július 16-án Miskolcra érkezett, 17-én meglátogatták a Lenin Kohászati Műveket, beszélgettek a fiatalokkal és a gyár vezetőivel. Délután megtekintették az Avast. Megismerkedtek Miskolc történetével és nevezetességeivel. Este részt vettek a diósgyőri fiatalok klubestjén, ahol kölcsönösen kultúrműsorral szórakoztatták egymást.

A következő napon, július 18-án a 100-as MTH intézetbe látogattak, délután kirándulás keretében Lillafüred szépségeit tekintették meg. Este fél 9 órakor a Lenin Kohászati Művek Művelődési Házában az 55

és művészegyüttes miitagú táncsort adott.

A műsor ismertetésére visszatérünk.

AMIKOR A KERÉKPÁR nekifutott az idős asszony kezében lévő piaci kosárnak és százfelé hullott a krumpli, zöldség, gyümölcs, hirtelen csődület támadt. Mindenki igyekezett segíteni, összeszedni a kosár tartalmát, csak a kerékpáros nem, hősünk már messzejárt. Ott helyben megszületett a diagnózis: ez a. mai fiatalság;

Amikor a VIT-re készített ajándék kiállítását láttam, örömteli megjegyzések hangzottak el: „Ez igen, ez már a mi ifjúságunk.”

A gyárban jártam. Egy idősebb esztergályos szaktárs panaszkodott, hogy „ezek még a sapkájuk ellenzőjét se bökik meg, ha bejönnek dolgozni”. Beszámoltunk róla, hogy megyénkben is van a hanságihoz hasonló ifjúsági tábor. „No persze — mondták —, mqpt már öntudatos az ifjúság.”

így halljuk nap, mint nap. Jót, rosszat, vegyest. Általánosítások, csaknem mindig és a legtöbb esetben elmarasztalóan. Ha egyszer valaki elkezdi, hogy ilyen rossz, meg olyan tiszteletlen a mai fiatalság, akkor úgy licitálnak rá, mint az árverésen egy kelendő tárgyra. Pedig nincsen igazuk. Igaz, van rossz is, vannak aggasztó jelenségek is, melyek fölött nem helyes szemet húny- ni, de nem ez a jellemző. Több oka van annak, hogy ilyen a mi ifjúságunk és nem is lenne helyes egy sablont alkalmazni a még megmutatkozó hibák kiküszöbölésére.

IGAZ, AZ IFJÚSÁG már á szocializmust építő rendszerben, vagyis a felszabadulás után nőtt fel. Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy ha most valami hiba van, azt $ jelenlegi társadalmi rendszernek róják fel.; Az ifjúság nagy része valAZ IFJÚSÁGRÓL

lásos. Talán csak nem a népi demokrácia rendje nevelte azzá? Nem, de azt sem lehet mondani, hogy a régi rendszer, mert hiszen azt nem ismerik a fiatalok, „csak mint történelmet”. A család, a szülők és egyes pedagógusok nevelték azzá. A fiatalság nagyon fogékony, ezáltal vonzódik a misztikumok iránt is. A világról alkotott képe még nem elég természettudományos ahhoz, hogy visz- szapattanjanak róla a vallásos ideológia tanai. Ahogy azonban ismerkedik a tudományokkal és így a természettudománnyal is, kiszabadul a vallás bűvköréből. Ez nem egy spontán folyamat, ezt elő kell segíteni az iskolának és a szülőnek egyaránt.

GYAKRAN TAPASZTALHATÓ, hogy a nacionalizmus sok fiatalt megtéveszt. A szülők, a fiatalokkal közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok, a műszaki, gazdasági és sportvezetők között is sokan vannak, akik még maguk sem szabadultak meg a nacionalista nézetektől és azokat nem akarva — nem egyszer akarva is — a fiatalokba plántálják. A nacionalizmust szítják a letűnt, kizsákmányoló osztályok még most is közr tünk élő képviselői, akik át. vannak itatva a Horthy-fasizmus sovinizmusával, irredentizmusával. A nacionalizmusnak az a célja, hogy a néptömegek között zavart keltsen, gyengítse a munkáshatalmat, megbontsa a jóviszonyt a szomszédos, szocialista országokkal. Az ifjúságot könnyen megtéveszti, hogy a nacionalizmus a hazafiság álarcában jelentkezik*- Az

1956-os ellenforradalom mutatta, hogyan lehetett a hazafiság eszméjét kiforgatni, a nemzeti érzésekkel visz- szaélve nemzetellenes, hazaáruló célokat szolgáló, vad nacionalista hisztériát szítani.

Az ifjúság egy szűk rétegére jellemző az erkölcsi feslettség, a kicsapongó életmód. Hangsúlyozzuk, hogy ez számban jelentéktelen réteg, és nem ez a jellemző. A hangoskodás, a különféle tolvajnyelv, a kirívó öltözködés nem mindig huliganizmus. A fiatalok szeretik a feltűnést, szeretik, ha ők mások, mint a többiek és nem mindig a legmegfelelőbb formát találják meg arra, hogy ezt elérjék. Egyedül csak a külsőségekből ítélni nem lehet. Korával együtt jár, hogy mindent kipróbál, mindenbe belefog: bélyeget gyűjt, repülni jár, úszik, evez, síel — és ha valamelyiket megkedveli, ott ki is köt. Tanulja az életet és közben belekóstol a rosszba is. Nem mindig tudja, nem mindjárt érzi, hogy az nem jó. Ha rájön, vagy figyelmeztetik rá — abbahagyja. Aki valamilyen formában kapcsolatban van a fiatalokkal, igyekezzen a gondolkozásmódjukkal is megismerkedni. Ami egy felnőtt számára meglepő, az nem biztos, hogy a fiatalnak is az. Legyünk türelmesek és talán néha igyekezzünk az ő fejükkel is gondolkozni. Persze, nem behódolva nekik. Olvastam az egyetemen egy faliújságcikket, melyben arról panaszkodik az egyik diák, hogy nem tud a szabadidejével mit kezdeni, mert

nincs pénze eszpresszókba, vagy az Avasba menni. Még szemrehányást is tett édesapjának, aki azt várja el tőle, hogy pihenjen és elégedjen meg időnként egy-egy pohár itallal. Sajnálatos, hogy ez a cikk válasz nélkül maradt. Jó, fogadjuk el, hogy ma már másak és másabbak az igények. Azt azonban ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az idősebbek soha így nem éltek, ök szenvedtek a munkar nélküliségtől, a kizsákmányolástól, nem járhattak egyetemre. Az a nézet azonban, hogy az „én gyermekem semmiben ne szenvedjen hiányt” és elkényeztetik, megboszr szulja magát. Esetek sokasága bizonyítja, hogy az elkényeztetett gyermek felnőtt korában nehezen illeszkedik be a társadalomba. Az élet nem kényeztet, hanem követel. Tudást, munkát, azt, hogy hasznos tagja legyen valaki a társadalomnak! Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy a gyermek és fiatal teljesen magától érthetődő dolgokért ne kapjon otthon ajándékot, vagy jutalmat, mert később, ha felnő, akkor is ezt várja. A felnőttnek pedig, ha jutalomra tart igényt, kiemelkedően kell dolgoznia. Ha a fiatal majd ezzel találkozik szembe, megtorpan, meg- hasonlik.

ISMEREK EGYETEMI TANÁRT,

akinek az az álláspontja, hogy ő oktat, tanítja a technikai ismereteket, a KISZ pedig neveljen. Nem egyedülálló eset ez, sokan a KISZ-től várják, hogy oldja meg ezt a feladatot. Ez nagyon szép, nemes feladat. A KISZ vállalja is ezt a munkát. „Egész tevékenységének célja fejlett, politikai öntudattal, kommunista világnézettel és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkező ifjúságot nevelni, amely sokoldalúan képzett és felkészült arra, hogy munkájával, társadalmi aktivitásával győzelemre vigye a munkásosztály forradalmi célkitűzését, a szocialista társadalom felépítését.” Feladatának tekinti az egész ifjúságnak a népköz- társaság iránti hűségre való nevelését és a KISZ-tagok kommunista nevelését. Ez így reális cél. Ezt a célt azonban a KISZ csak akkor tudja elérni, ha megkapja a várt támogatást a pedagógusoktól, szülőktől, az egész társadalomtól. Az ifjúság nevelése nemcsak a KISZ feladata és aki azt várja, hogy ezt a KISZ egyedül végezze el, az feltétlenül félrehúzódik egy ilyen nagy- fontosságú feladat végrehajtása elől.

AZ A NAGY, történelmi jelentőségű kérdés, hogy kapitalizmus, vagy szocializmus, ma már véglegesen eldőlt. A szocialista országok szövetsége napról napra erősödik. Azok a nevelők, szülők és felnőttek, akik ezt látják és mégis félrehúzódnak a problémák megoldása elől, amit pedig tőlük várnak a fiatalok, saját gyermekeik, ifjúságunk ellen vétenek. Azok a fiatalok, akik megszabadulnak a még meglévő hibáiktól, öntudatos hazafiakká válnak, egyénileg boldogabban élnek és több hasznot hoznak a társadalomnak. Egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy nem lesz „jó”, meg „rossz”, — hanem egyértelműen csak nagyszerű, öntudatos ifjúság.

DÉRI ERNŐ