Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-25 / 147. szám
6!sflt8rt8k, 1959. június 25. eszakmagyArorszäg Megy a ruka vándorútra HOSSZABB OTTHONI PRÉDIKÁCIÓK utánS karomra vettem nyári vászonruhámat — irány a szabóhoz. Elképzeltem, mennyivel jobb lesz szövet helyet vászont hordani. Végighaladok a Dayka Gábor utcán, át- ellenben, a Tizeshonvéd utcában épr pen a kezemre játszik egy cégtábla: Váradi György fér fiszabó. Az udvarba tessékelnek, mondván: a mester ebédel. — Egy kis alakítás lenne — közlöm. Hideg pillantást vet rám, s a ruhára. — A kabátot, azt nem lehet alakítani, nincs kiereszteni való. A nadrág? — szóval a szárát összébb, s a derekát rövidebbre. Ez kérem nagy munka. — Mégis, mibe kerül? — Száz forint, kérem, majd a hét végén... Otthon aztán gyanútlanul közlöm a szabó végrendeletét. Mit tudtam én, hogy a százas olyan nagy port ver fel. (Neked mindegy, hagyod, hogy „behúzzanak”. Azért a kis vacak alakításért annyi pénzt!) Ilyen és hasonló szavakat kellett lenyelnem. A fellebbezésnek helye nem volt, különösen, amikor a szomszéd is összecsapta a kezét — tudtomra adva, hogy könnyen befolyásolható vagyok. így született meg a gondolat: végigjárom a szabókat, talán nem is lesz rossz tanulság. Mikor aztán visszakértem a Váradi szabótól a ruhát, akkor értettem csak meg, az első fogadtatás hideg pillantásait, örömmel adta át, s ebben benne volt az, hogy nem szívesen foglalkozik ilyen piszmogó javításokkal. Indokolásul még megjegyeztem: Soknak tartom a százast. A mester vállat von. — Mennyiért csinál egy új nadrágot — érdeklődöm utoljára. — Százharmincért! Tovább megyek, föl a városba. A Széchenyi utca és a Szabadság tér sarkán egy másik cégtábla ragadta meg a figyelmemet. Közben már nem is hozom a kabátot, hiszen ha nem lehet rajta alakítani, úgyis felesleges. Kopottfalú lépcsőház, néhány perc, s egy fiatal szabómester előtt fekszik a vászonnadrág, centit vesz, rajzol, s én kutatóan vizsgálom az arcát. — Mennyibe kerül majd? Nem ad választ mindjárt, de közben megjegyzi, hogy az anyag jó, megéri az alakítást. — ötven forintba kerül. EZ AZTÁN A MEGLEPETÉS! Százról egyszerre ötvenre, pedig a rangsorolás szerint Tóth Géza is elsőosztályú szabó. Sokan járnak hozr zá, tanárok, orvosok, színészek. Ezekután nem takargatom jövetelem okát, elárulom, hogy inkább csak érdeklődöm, bár jóllehet, végül itt csináltatom majd meg az alakításra váró nadrágot, ö is meglepődik az előbbi mester ajánlatán, hogyisne, mikor egy új nadrág hivatalos elkészítése 100 forint, s az alakítással nem kell több időt tölteni, mint legfeljebb három órát. Tovább mentem Tóth szabótól, s egy másodosztályú mester 55 forintot kért volna, a nevétől azonban eltekintünk. Borbély Sándort a Széchenyi utca 16. szám alatt találom. Ugyancsak elsőosztályú szabó. A fogasokon sok javításra és alakításra váró ruhafélesép csüng, én is előhúzom a magamét. Ugyanolyan gondosságot látok, mint a Szabadság tér sarkán, a Tóth szabónál. Egy kis számolás után csakhamar megtudom itt is az árát, s talán ez a legmeglepőbb, mert Borbély Sándor csak 40 forintot kér. Vele is közlöm jövetelem okát, s rosszallóan rázza a fejét, amikor az előbbi összegeket megemlítem neki. — Tudja, az úgy van, hogy a javítások után nem nagyon törekednek a mesterek, nem jelent nagy pénzt. Pedig mi, kisiparosok azért vagyunk elsősorban, hogy kielégítsük a lakosság ilyen irányú szükségleteit, jó legyen a szolgáltatás. BORBÉLY SÁNDORT sokan keresik fel, rendelőinek zöme többnyire a vasgyáriakból, perecesi bányászokból, szóval dolgozókból tevődik ki. — Ha ilyen keveset kér, mégiscsak meg lehet élni ebből a szakmából. Csodálkozva nevet s gyorsan válaszol. — Természetesen. A napokban beállít hozzám egy öreg nyugdíjas bácsi, neki is javítani kellelt a nadrágját. Senki nem vállalta. — Nekem is sok dolgom volt vele. de hiába, az öreg nyugdíjas is ember ... MAJD EGY KÖNYVECSKÉT tesz elém, amin ez áll: „Mértékkönyv". Sorra lapozgatom. Ott látni a rendelők nevét, a mértéket, a vállalás díját, pontosan kimutatva. Ezekután csak azon gondolkozom, vajon így van-e ez minden szabónál? S ha száz forintért alakítják a nadrágomat, vagy inkább 130 forintért készítenek szövetből egy újat, az is bekerült volna a mértékkonyvbe?! Azt hiszem, nem rosszmájúság, ha azt mondom: kérdéses! Garami Ernő FELHÍVÁS A miskolci járás területén működő községi KISZ-szervezetek vezetőségének és tagságának A Miskolci Tűzrendészet! Alosztályparancsnokság KISZ-szervezete felhívással fordul hozzátok a nyári mezőgazdasági munkák (aratás, be- hordás, cséplés) ideje alatt a tűzkártól való védekezés érdekében. Az alant felsorolt pontok alapján segítsétek a tanácsok és a mi munkánkat. 1. A figyelő szolgálatból vegyétek ki a részeteket, nyújtsatok segítséget a készültségi szolgálat jó megszervezésében és jó végrehajtásában. 2. Az aratás és behordás ideje alatt segítsétek a tanács és a pártszervezet munkáját. 3. A cséplési idény alatt dolgozó parasztságunknál végezzetek felvilágosító munkát a tűzrendészeti szabályok betartása érdekében. Felhívásunkhoz csatlakozva, érte^ sítsétek alosztályunk KlSZ-szerve- zetét. Elvtársi üdvözletünket küldjük és sok sikert kívánunk a nyári mező- gazdasági munkák elvégzéséhez. Miskolci Tűzrendészeti Alosztályparancsnokság KISZ- fiataljai és vezetősége. A HÉT KONYVUJDONSAGAI A Kossuth Kiadó közreadta Leninek A szövetkezetekről írt legfonto- bb munkái gyűjteményét és Ja- szlavszkij tanulmányát A kommu- sták és a vallás címmel. Meg- lent Klement Gottwald Művei 11. jtete, mely az 1943 februárjától >45 májusáig írt munkákat tartal- azza. Az Európa Kiadó újdonsága ízner Emlékezések Gorkijra című jtete. A Magyar Helikon bibliofil adásban adta ki Bonfini Mátyás ki- ly című munkáját Geréb László rdításában, Kardos Tibor bevezető nulmányával, a XVI. századbeli ímet kiadás fametszeteivel. A Világirodalom Klasszikusai so- izat új kötete Pontoppidan dán író :erencsés Péter című világhírű re- ;nye, Hajdú Henrik fordításában. A Világirodalom Gyöngyszemei-ben jelent meg Apollinaire válogatott verseinek gyűjteménye, Radnóti Miklós és Vas István fordításában. Német népmeséket tartalmaz a Liget szépe című gyűjtemény. Eposzok könyve címmel Román György adta közre prózai átiratban a világirodalom legszebb eposzait és mondáit. A Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg Kemény Zsigmond Zord idő című történelmi regénye. A Gondolat adta közre Vargha Balázs tanulmányát Berzsenyi Dániel-ről. A Modern Könyvtárban jelent meg Jens nyugatnémet író A vak című regénye. Az Olcsó Könyvtár új kötete Jack London A beszélő kutya című regénye. Megyei tanácstagok fogadóórái Június 25-én: Monos János Sajószentpé- ter, tanácsháza 14 órakor. Június 26-án: Kiss Bertalan Mezőkeresztes, Csincsetanya 19. Június 27-én: Kovács Józsefné Mező- csát, tanácsháza 20 (beszámoló). Kovács lózsefné Mezőkövesd, tanácsháza (beszámoló) 19 órakor. Június 28-án: Szaniszló Ccne István Dé- destapolcsány 8. Fetykó Bertalan Sárospatak. Páter-homok 14. Ficsor Istvánná Taktaszada 13 (beszámoló). Gyurkó István Ormosbánya, moziterem (beszámoló) 9 órakor. Városi tanácstagok fogadóórái Június 26-án: Suplicz József Táncsics laktanya 16—18. Rontó József József Attila pártszervezet 14—16. Madarász Jánosné Bajcsy-Zsilinszky u. 3. sz. 16—18. Vida Józsefné D.-vasgyár, Vörös u. 4. sz. 16—18. Konczwald Barna III. kér. tanácsház, elnöki szoba 18—20. Markovics József Bornemissza u. 8. sz. 17—18. Bialis József Homokbánya 18-20. Galló Ferenc Dobó u. 11. sz. 16-18. Tirpák János Kaffka M. u. 19-20 órakor (beszámoló). Június 27-én: Kammel Lajosné Tanácsház tér 5.. Hazafias Népfront 10—16. Simon Jánosné Bacsó Béla u. 52. 16—18. Finczicz- ki Ferenc II. kér. tanács, titkári szoba 20—21. Sántha Sándorné Bornemissza u. iskola 17—19. Fenyves Sándor Debreczenyi u. 6. sz. 16-18. Varga Gyula Malinovszkii u. ált. iskola 17—19. Kiss Zsigmond Med- gyessy F. u. 4. sz. 14-16 órakor* iiHumaGvaRonsiac Már csak egy vasárnap és egy hónapon keresztül csak barátságos mérkőzéseket láthatnak a sportkedvelők. A miskolciak már elbúcsúztak a bajnoki mérkőzések légkörétől, így a miskolci szurkolók kipihenhetik az egész szezon „fáradalmait”. Jövő hétfőtől kezdve pedig az egész megye területén, — a barátságos mérkőzésektől eltekintve, — teljes lesz a csend és a pihenés. Amikor egy bajnoki évad végére érünk, visszagondolunk az elmúlt szezon mérkőzéseire. Filmszerűen pereg le előttünk az őszi és tavaszi fordulók minden összecsapása. Mily nagy örömet szereztek a szurkolóknak kedvenc csapataik egy-egy sikeres találkozó után és emlékszünk rá, hogy igen nagy volt a szomorúság, ha csapatuk sikertelenül szerepelt. Szinte „égig” csapott az öröm lángja, amikor az NB I. újonca, az MVSC első mérkőzésén, nagyszerű játékkal, három góllal verte régi, tapasztalt ellenfelét. Emlékszünk arra, milyen nagy büszkeség töltötte el a DVTK szurkolótáborát, amikor az őszi negyedik forduló után csapatuk a tabella második helyén állt hát ponttal és8:l-es gólaránnyal. Sokan már messzemenő következtetéseket igyekeztek .levonni a kezdeti sikerekből. Vagy az MMTE első itthoni mérkőzése után, — a csapat nagy vérveszteségét figyelembe véve —, arról tárgyaltak a szurkolók, mi a tennivaló a sikeresebb szereplés érdekében. Egy-egy mérkőzés nemcsak Miskolcon, de a megye bármelyik részén nagy hatással volt az egyesületet szerető sportkedvelőkre, együtt örültek csapatuk sikerének, együtt bánkódtak a sikertelenség miatt. Vagy nézzük a tavaszi szereplést. A Borsodi Bányász együttese, az őszi szezon befejezése után, komoly bajnokjelölt volt az NB II. Keleti csoportjában. Meglepetést meglepetésre halmoztak tavasszal a bányászfiúk és a sok meglepetés a sajószentpéteri szurkolóknak okozott igen sok bánatot. Az ózdiak sokáig a kiesés ellen harcoltak. Egyszer azután megemberelték magukat, biztosították a bentmaradást, majd újra jött a sok csalódás. A megyei bajnokság biztos nyertesének látszott az edelényiek csapata. Váratlan pontveszteségek, majd egy játékos jogosulatlan szereplése miatt pontokat vesztettek és ez meghozta Somsálynak a bajnokságot. Ki gondolt arra, — még a leg- vérmesebb diósgyőriek sem, — hogy a Di. Bányász csapata bajnokságot nyer és az NB II-be jut. A labdarúgó játék „dicsőséges” bizonytalansága egyik velejárója annak a tény- enk, hogy százezrek szeretik ezt a sportot. Ha egv hónapon keresztül oihen majd a bőrlabda, ez nem jelenti azt, hocy ez a sportág veszít majd népszerűségéből. Vége a bajnokságnak. de egy hónap múlva kezdődik az újabb harc. a küzdelem a bajnoki pontokért. Türelem, kedves sportszerető közönség, ezt a rövid időt igazán ki lehet bírni. © Ismeretes az MTST-nek az a határozata, amely a labdarúgó átigazolásokkal foglalkozik. Amikor a rendelkezés megjelent, az egyesületi vezetők és szurkolók között megindult a nagy vita. Arról beszéltek, ki megy el tőlük, vagy esetleg kivel erősítik csapatukat a következő esztendőre. Ha az átigazolási határozatot szemléljük, azt látjuk, hogy az egyesületeknek meg van a lehetőségük csapataik megerősítésére és arra, hogy jobban felkészüljenek a következő bajnokságra. Viszont az átigazolási szabály értelmében sok egyesület számíthat arra, hogy meggyengül csapatuk. Hogy a nagyfokú gyengülés né következzék be, arra az a bizottság jó munkája hivatott, amelyik majd elbírálja az átlépéseket. Reméljük, ez a bizottság, — amelyben a macvar labdarúgó sport legfőbb vezetői foslalnak helyet — az igazságnak megfelelően hozza majd meg döntéseit. © A Budapest—Miskolc—Budapest emlékverseny első napján pazar időben indultak Budapest határából a verseny résztvevői, hogy végig ..szenvedjék” az első nap megpróbáltatásait. A száznál több versenyző — a szó legszorosabb értelmében — igen sokat szenvedett az időjárás viszontagságaitól. A napsütést később hatalmas vihar váltotta fel, ebben a viharban hajtottak a kerekesek. Le- nmló és az utat beborító sziklatörmelékeken kellett átvergődniök és mindezt nagy lelkesedéssel és akarattal, a sportág iránti szeretetükből tették. Amikor beérkeztek a miskolci célba, szinte valamennyien igen fáradtak voltak a nehéz út után. Mégis mindnyájan elhatározták, hogy másnap — bármilven lesz az idő, — mestes-nk visszafelé is az utat. A második napon már jobban kedvezett az idő a kerékpárosoknak és sokkal jobb időket értek el, mint az első napon. Külön öröm a Borsod megyei sportkedvelőknek, hogy ezen a versenyen a megyei válogatott nyerte a megyék közötti versenyt. A jó felkészülésnek, a kitartó és Szorgalmas munkának meg lett az eredménye. © A miskolci járás falusi fiataljai Szirmabesehyőn adtak egymásnak találkozót, hogy a spartakiód verseny keretében, különböző sportágakban összemérjék tudásukat. Tíz községből jöttek el a versenyzők és igen nagy lelkesedéssel küzdöttek a győzelem kivívásáért. Örömmel nyugtáztuk a résztvevők megjelenését, de annál jobban csodálkoztunk azon, hogy igen sok község nem képviseltette magát a spartakiádon. Többen fel is tették a kérdést: Hol vannak Sajószentpéter, Felső- és Alsózsolca és a többi távolmaradt községek sportolói? A kérdésekre nem kaptuk meg a kielégítő választ. A járási döntő sikeres volt. Véleményünk szerint még jobb lett volna a verseny színvonala, jobbak lettek volna a küzdelmek, ha a távolmaradók jelenlétükkel „tüntettek” volna. A jövőben még nagyobb alapossággal kell megrendezni a spartakiád- versenyeket, hogy azon a járás minden községe képviseltesse magát. A távolmaradók példát vehetnek a Gyömrő-pusztai Állami Gazdaságtól, ahonnan hatan eljöttek, — mint mondották — tanulni. Biztosan sokat tanultak és jövőre nagyobb létszámmal képviseltetik majd magukat és bizonyára méltó ellenfelei lesznek a legjobbaknak. © A spartakiád előkészítésében, a pálya rendbehozásán szinte ember- feletti munkát végeztek a falu vezetői, sportolói és a járás sportvezetői; Igyekeztek olyan állapotba hozni a sportlétesítményt, hogy azon reális küzdelmeket lehessen rendezni. A futópálya, — a sok fáradozás ellenére, — igen rossz állapotban volt. A régi réteget az egész pálya hosszában felszedték azzal a szándékkal, hogy vörös salakkal bevonják. A vörös salak elhelyezése után igen sokan jelentkeztek a községben, hogy szívesen segítenek a hengerlási munkákban. Hogy a vörös salakot nem tudták a községbeliek hengerelni, annak egyszerűen az volt az oka, hogy amikor a kiutalással elmentek a salakért, közölték velük, hogy abban az időpontban, amikor megérkeztek, egyszerűen nincs kiutalás; Az a véleményünk, hogy a salakot kiadó „szerv” igen sokat tett volna a tömegsportért, ha nem ragaszkodik a szabályok rideg paragrafusaihoz. Végetértek Kazincbarcikán a szakszervezeti labdarugó bajnokság küzdelmei Sok hiányosság jellemezte Kazincbarcikán, a szakszervezeti labdarúgó bajnokságot. Már ősszel is játszottak mérkőzéseket, de az akkori helytelen vezetés, annyira elhanyagolta a bajnokságot, hogy még tabellát sem készített a lejátszott mérkőzések után. Tavasszal nagy lelkesedéssel láttak a szervezők munkához, de sok gátló körülmény akadt ezúttal is, ami hátrányos volt a bajnokság sima lebonyolításánál. Jellemző a körülményekre, hogy valósággal a „szabad ég alatt” végezték sok esetben munkájukat a bajnokságot irányítók, mert helyiségük nem volt. így fordulhatott elő, hogy Szabó elvtárs, az egész bajnokság irányítója, saját lakásán tartotta a hivatalos okmányokat és a többi vezető, néha náia beszélte meg a tennivalókat. A bajnokság lebonyolításához semmi segítséget nem kaptak, saiát pénzükből fedezték a kiadásokat. Ez a tény dicséretes dolog ugyan, de a tömegsportot ne kizárólag az áldozatkész társadalmi munkások vezessék és áldozzanak érte, hanem a szakszervezeti bizottságoknak meg kell találni a lehetőséget arra, hogy a tömegsport-mozgalom lebonyolításánál ne legyenek anyagi és egyéb problémák. A sok nehézség ellenére a tavaszi forduló mérkőzéseit sikerült befejezniük. Nyolc csapat vett részt a küzdelmekben. Az utolsó fordulókban volt néhány kiállítás, ennek ellenére végig sportszerűen küzdöttek a csapatok. A tavaszi első, a Kazincbarcikai Építők csapata lett. Minden mérkőzésüket megnyerték és majd minden mérkőzésen színvonalas, jó játékot nyújtottak. A többi csapat között már nem volt nagy tudásbeli különbség, ezért az egyes összecsapásokon nagy harc volt a győzelemért. A tavaszi bajnokság végeredménye a következő: 1. Kazincbarcikai Építők 14 pont. 2. Szintézis 10. 3. Központi Javító 10. 4. E.-kazán 8. 5. M. Kotró 8. 6. E. Villamos 4. a 7—8. helyen a K. ÉMÁSZ és a Gőzellátás csapatai végeztek. Ez a két csapat ebben a fordulóban csak kötelező barátságos mérkőzéseket játszott. ATLÉTIKA A diósgyőri stadionban rendezték meg az ipari tanulók megyei atlétikai csapatbajnokságának második fordulóját. Annak ellenére, hogy a versenyen csak sportkörökben nem igazolt atléták indulhattak, több ió eredmény született, örvendetes volt az indulók nagy száma is. Az egyes versenyszámokban a következők szerezték meg a győzelmet: Lányoknál: 100 m-es síkfutás Kassai (17J ITSK) 14 mp. 400 m.: Harangi (101 ITSK) 68.9 mp. Magasugrás: Kassai (171 ITSK) 135 cm. Távolugrás: Cellár (171) ITSK) 463 cm. Súlylökés: Trizsán (171 ITSK) 8.4 m. 4x100-as váltó: 1. 171 ITSK. Fiúk versenyszámaiban: 200 m-es síkfutás: Schmidt (116 ITSK) 25 mp. 1000 m.: Vincze (101 ITSK) 2:43. 2000 m.: Tornai (104 ITSK) 6:10 mp. Magasugrásban: Simon (101 ITSK) 160 cm. Hármasugrás: Szabó (116 ITSK) 11.05, Schmidt (116 ITSK 11.05. Diszkoszvetés: Keresztes (104 ITSK) 33.59 Kalapácsvetés: Kiss (104 ITSK) 29.17. 4x100 váltó: 104 ITSK. Spartakiád Szikszón Szikszó, Hernádnémeti, Hernád- kércs, Onga, Léh, Halmaj, Felsővadász, Kiskinizs, Csobád. Alsóvadász és Tömör községek fiataljai vonultak fel a szépen feldíszített pályán, a járási spartakiád döntőjére. A falusi fiatalok vetélkedését az MHS sportolóinak vendégszereplése tette érdekessé és izgalmassá. Nagy érdeklődéssel nézték a falvak fiataljainak versenyzését, meleg ünneplésben részesítették a vendégszereplő ejtőernyős ugrókat, motorosokat és kutyaidomítokát, akik bravúrjaikkal elkápráztatták a szépszámú nézősereget. Aztán a pályán sor került az atléták összecsapására. A pontversenyt a legtöbb versenyzőt felvonultató és legeredményesebben szereplő Csobád község fiataljai nyerték meg atlétikában. Az egyes verseny számokban a járási bajnoki címet a következő versenyzők nyerték meg: Női számokban: 100 m-es Dér Éva (Csobád) 14.2 mp. 400 m-es síkfutás: Finai Anna (Csobád) 81.2 mp. Távolugrás: Hegedűs Irén (Onga) 3.59 m. Gránátdobás: Petró Margit (Alsóvadász) 36 m. Súlylökés: Katona Anna (Csobád) 5.79 m. Magasugrás: Finai Anna (Csobád) 123 cm. Férfi számokban: 100 m-es síkfutás: Murfim (Onga) 12.4 mp. (Előfutamban Murfim 11.8 mp-t futott). 400 m.: Murfim (Onga) 60.4 mp. 1500 m.: Juhász (Kiskinizs) 6:03. Spartakiád váltó: Csobád 4:26.8. Gránátdobás: Dudás (Felsővadász) 59 m. Súlylökés: Petrencsák (Léh) 8.25 m. Távolugrás: Nagy (Alsóvadász) 5.8 m. Magasugrás: Hajucsek (Léh) 155 cm. BIRKÓZÁS Vasárnap, a Miskolci Honvédelmi Sportszövetség birkózói Tiszalúcon vendégszerepeitek. Kötöttfogásban 10:2-re, szabadfogásban 9:5-re győzték le a tiszalúci birkózókat. Tiszalúcon újra feléledt a birkózó sport és ezen a versenyen különösen Mogyo- róssi, Kakuk, Somogyi, Husper szerepelt igen jól. A vendég miskolci birkózók közül Körmendi, Dienes, Ras- ka, Harsányi és Nagy birkózása tetszett a legjobban a nézőknek. A Megyei Birkózó Szövetség június 26, 27 és 28-án háromnapos versenybírói továbbképző tanfolyamot rendez Miskolcon, a Dayka Gábor utcai sportszékházban. A továbbképző előadáson a megye birkózó versenybírói teljes létszámban résztvesznek. Miskolci járás labdarúgó bajnokságának végeredménye. 1. Varbó 14 10 3 1 52:15 23 2. Sajóbábony ' 14 9 1 4 28:16 19 3. H.-németi 14 9 1 4 17:20 19 4. Nyékládh. 14 8 1 5 24:20 17 5. Bocs 14 6 3 5 21:20 15 6. Szirma 14 4 3 7 15:39 11 7. Önöd 14 5 — 9 14:44 10 8. Sajópetri 14 0 0 14 0:0 0 A Sajópetri csapat eredményeit* mivel az igazolásuk csak a tavaszi forduló végére érkezett meg, nem számították be és eredményeiket 0:0 gólaránnyal az ellenfél javára igazolták«