Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek J mmemmite A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 135. szám Ára 50 fillér 1959 június 11, csütörtök Befejezés slőtt a külügyminiszteri értekezlet A gépipari aktíváról Üzemeink, bányáink életéből Tagjelöltek — megbízatások Genf (MTI) A Reuter értesülése szerint Gro- miko szovjet külügyminiszter szer­dán döntő fontosságú beszédet mond a külügyminiszterek 16. plenáris ülésén, amelyre 15 óra 30 perckor kerül sor. Diplomáciai megfigyelőknek az a véleményük, hogy a tárgyalások kritikus ponthoz érkeztek. A tárgya­ló feleknek ki kellene mozdítaniok a megbeszéléseket a nyugat-berlini kérdésben kialakult holtpontról. Francia körök kedden este megál­lapították, hogy a további zárt ülé­sek megtartása a szerdai teljes ülés eredményeitől függ. Hozzátették azonban, hogy a Nyugat részéről nincs szó „ultimátumról”. Az amerikai szóvivő azt állította, hogy a Szovjetunió kevesebb tár­gyalási hajlandóságot mutat, mint a Nyugat. A Reuter kommentárja azonban hangsúlyozza, hogy az ame­rikai küldöttséget tartják általában a legborúlátóbbnak a három nyugati szövetséges közül. Angol körök szerint a külügymi­niszteri értekezlet tárgyalásainak kudarca még nem fenyeget közvetle­nül. Az AP kommentárja ennek a ku­darcnak lehetőségével foglalkozik. A nyugati külügyminiszterek — ál­lapítja meg a kommentár — úgy szá­mítják, e hét végére eldől, vajon „lehet-e kihozni valamit az egy hó­napja tartó tárgyalásokból”. Hanem. történik közeledés a tárgyalófelek ál­láspontja között, az értekezlet né­hány napon belül esetleg befejezi munkáját. Nyugati szóvivő kijelen­tette, hogy a nyugatiak „nem tudják, milyen következményekkel járhat a tárgyalások megszakítása.” A nyugati sajtót élénken foglal­koztatja a tárgyalások befejezésének lehetősége. A Daily Mail vezércik­kében derűlátóan ír a csúcsértekez­let összehívásáról. A cikk foglalko­zik a nyugati tábor belső ellentétei­vel és rámutat, milyen kellemetlen helyzetbe hozta a nyugati hatalma­kat Adenauer meglepő visszakozása, és De Gaulle elnöknek az az elhatá­rozása, hogy nem engedi meg atom­fegyverekkel felszerelt amerikai re­pülőgépek állomásozását Franciaor­szágban.-------------­A Párisién Liberé szerint a durva szakítás elkerülésének egyetlen lehe­tősége a csúcsértekezlet, Gromiko genfi megbeszélései Genf (TASZSZ) Gromiko szovjet külügyminiszter kedden tárgyalt Lothar Bolz-cal, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. A megbeszélé­sen jelen volt Zorin, Iljicsov ás Szeljanyinov, illetve Winzer, Töplitz és Florin. * Kedden este Gromiko nyugatné­met értelmiségi küldöttséget foga­dott. A küldöttség átadta Gromiko- nak a nyugatnémet értelmiségiek em­lékiratát. (MTI) ár parlamenti küldöttség érkezett Budapestre A Magyar Népköztársaság ország­gyűlésének meghívására szerdán délelőtt baráti látogatásra hazánkba érkezett a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége. A küldöttséget Sztanko Todorov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára, nemzetgyűlési képviselő vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülő­téren Vass Istvánné és Dinnyés La­jos, az országgyűlés alelnökei, az or­Megkezdődött a külügyminiszterek értekezletének szerdai ülése Genf (AP) A négy nagyhatalom külügymi­nisztere szerdán magyar idő szerint 15.31 órakor értekezletre ült össze a Nemzetek Palotájában. Az ülésen Couve de Murville elnökölt. A három nyugati külügyminiszter szerdán délelőtt „sürgős megbeszé­lésre” ült össze. A tárgyaláson sem Brentano nyugatnémet külügymi­niszter, sem megfigyelők nem vet­tek részt. (MTI) „A kommunista világ hatalmas sikereket ért el“ Az 99atlanti kongresszus66 keddi ülése London (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, az „at­lanti kongresszus” keddi ülésén több határozatot hozott. A kongresszus politikai határoza­tában beismeri, hogy a háború után £a kommunista világ hatalmas sike­reket ért el”, s ezért „közeledik a döntő pillanat, amikor előáll a kelet­nyugati erőegyensúly teljes módosu­lásának veszélye”. A kongresszus aggódva állapítja meg, hogy a kom­munista ideológia „mély és szüntele­nül növekvő gyökereket ereszt min­denütt:” Dél-Ázsiában, Közép-Kele­ten, Afrikában, Latin-Amerikában. A gazdasági határozat szól a szo­cialista országok tudományos és ok­tatási sikereiről és úgy véli, hogy mindez „komoly kihívás az atlanti közösségnek”. A kongresszus ahelyett, hogy mind­ebből helyes következtetést vonna le, és lemondana az erőpolitikáról, a j, kommunista veszély’* mumusát érvként használja, hogy igazolja az atlanti tömb katonai erőfeszítései­nek fokozását és egyesítését. A ka­tonai határozat ismét hangoztatja, hogy a NATO katonai potenciálja „a béke szükséges biztosítéka”, s hogy az atlanti tömb európai had­erőit minél előbb a NATO stratégiai elképzeléseinek megfelelő mértékig kell fejleszteni. Ezenkívül ismét nukleáris fegyverek használatával fenyegeti a Szovjetuniót. Újságíró körökben hangoztatják — írja a TASZSZ tudósítója —, hogy a határozatok távolról sem tükrözik a kongresszus valamennyi résztve­vőinek igazi véleményét, hanem jó­részt az amerikai képviselők erős nyomásának következményeként szü­lettek. Több küldöttség tiltakozását fejezte ki a kongresszus antidemok­ratikus eljárási szabályai ellen, ame­lyek több esetben lehetővé teszik, hogy a kisebbség a többség nyakába varrja akaratát. (MTI) szággyűlés tisztikarának több tagja, számos képviselő, a politikai éiet több vezető személyisége fogadta. A vendégeket Vass Istvánné kö­szöntötte, az üdvözlésre Sztanko Todorov válaszolt. Bolgár parlamenti küldöttség látogatása az Országházban Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az országgyű­lés külügyi bizottságának elnöke, szerdán délután az Országházban fogadta a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének küldöttségét, amely Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága titkára, iiemzetgyülé&í képvi­selő vezetésével tartózkodik ha­zánkban. A látogatásnál jelen volt Vass istvánné, az országgyűlés alel- nöke, Kristóf István, az Elnöki Ta­nács titkára, az országgyűlés tiszti­karának és bizottságainak több tit­kára. Ott volt Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. A látogatáson a ma­gyar és a bolgár parlament képvi­selői szívélyes, baráti beszélgetést folytattak egymással. (MTI) Rövid külföldi hírek Washington (TASZSZ) A Fehér Ház sajtótitkára közölte, hogy Nixon alelnököt, aki — mint ismeretes — az amerikai kiállítás megnyitására utazik Moszkvába, Milton Eisenhower, az elnök testvé­re is elkíséri. _ Riga (TASZSZ) A Német Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsége Hruscsowal együtt szerdán több ri­gai üzemet látogatott meg. * Bonn (MTI) Adenauer nyugatnémet kancellár — mint a DPA közli — szerdán reg­gel kétórás megbeszélést folytatott Erhard alkancellárral, aki előző nap érkezett haza huzamosabb amerikai útjáról. (MTI) Csehszlovák küldöttség Ónodon Mint arról kedden már hírt ad­tunk, a miskolci járás termelőszö­vetkezeteinek küldöttsége csehszlo­vákiai látogatását viszonozva — ki­lenctagú delegáció érkezett a mis­kolci járási tanács meghívására. A termelőszövetkezeti elnökökből, gép­állomási és állami gazdasági szak­emberekből, a mezőgazdasággal fog­lalkozó pártmunkásokból álló kül­döttséget, amelyet Cap elvtárs, a kassai járási nemzeti bizottság tit­kára vezet, Nyerják József, a miskol­ci járási tanács elnöke fogadta a határon. A küldöttség, rövid miskol­ci pihenő után, az ónodi Rákóczi Termelőszövetkezetben tett látoga­tást. A csehszlovák elvtársak megér­kezésükkor elmondták, hogy nagyon kíváncsiak az itteni termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok és gép­állomások munkájára, eredményeire. Szeretnék megismerni az általunk kifejlesztett újfajta termesztési mód­szereket és megismerni általában a mi munkás hétköznapjainkat. A járási tanács örömmel tett eleget ké-. résüknek, hiszen vannak dolgok, amelyben tanulhatnak tőlünk a ven­dégek, s szintén vannak módszerek, amelyek hasznára válnak a mi ter­melőszövetkezeteink vezetőinek. Az ónodi tsz nemrégen még a gyengébb közös gazdaságok közé tartozott, de az utóbbi hónapok alatt sokat fej­lődött. Állatállománya, szarvasmar­ha és fehérhússertés-gazdasága kü­lönösen figyelemreméltó. A cseh­szlovák elvtársak — akiket nagy iz­galommal vártak a tsz-tagok — a határt járva, a szellős, tiszta istál­lókban az állatállományt szemlélve, többször adtak kifejezést meglepeté­süknek, ugyanakkor nem hallgatták el egyes dolgok feletti rosszallásukat sem. Elismerően nyilatkoztak pél­dául az állatok minőségéről és kü­lönösen meglepte őket, hogy ilyen előrehaladást értünk el majd min­den termelőszövetkezetben, állami gazdaságban ■*= így Ónodon is a ne­gatív-állomány kitenyésztésében. Nem. tetszett ugyanakkor, hogy ál­talában kevés a számosállat. Az ő vidékükön, mint mondták, átlagosan 40 számosállat jut 100 hektárra, ná­lunk pedig ez lényegesen kevesebb. Másfelé viszont elismerően nyilat­koztak a kövéren fejlődő dohány­palántákról, amelyből az idén 20 holdat telepítettek Ónodon. Legjob­ban azonban az ikersoros hibrid­kukoricavetés tetszett, amelynek el­járását jórészt csak rádióból, szak­folyóiratokból ismerik. S most, hogy a gyakorlatban is látták, igen érdek­lődtek iránta. Kijelentették, hogy jövőre — ha egyelőre csak kísér­letképpen is —, vagy tíz holdat ők is ültetnek az itt szerzett tapasztala­tok szerint. Később az egybegyűlt érdeklődők gyűrűjében az ónodi úttörők szép kultúrműsorral szórakoztatták a kedves vendégeket, akik bizonyára sok élménnyel és hasznos tapaszta­latokkal gazdagodnak. Olvasóink, levelezőink írják J A verseny ellenőrzéséről, nyilvánosságáról Él a szocialista vetélkedés! S amint közeledik pártunk kongresz- szusa, úgy érkeznek a győzelmi je­lentések az üzemekből, kifejezve azt a bizalmat, melyet a párt eddigi te­vékenysége keltett az emberekben. A Lenin Kohászati Művek közép- hengerdéjében két termelési rekordot döntöttek meg májusban. Az ózdiak a korábbi 186 helyett 210—220 önte­cset hengerelnek egy műszakon, de tud-e valaki tartósan, jól dolgozni, ha munkája iránt közömbösek, ha az igyekezetét nem kíséri elismerés? Vagy mit ér az olyan vállalás, amely csak azért született, mert „illik”, vagy a művezető mondta. Számos tennivaló van még a verseny nyilvá­nosságát, ellenőrzését illetően is. A munkaversenyek számos, jól be­vált módszerét már régebbről ismer­jük. Az élet azonban változik, új for­mákat, új megoldásokat kell keresni, teremteni. Erre receptet adni csak úgy felülről nem lehet, sőt hiba len­ne. A sajátságokat mindenütt az üzem, a munkahely adottságai szab­ják meg. Volt rá idő, amikor az or­szág egyik végében dolgozó üzem versenyre hívta a másikat. Ez rossz módszer volt, meg is szüntették. Ez­zel együtt megszűntek a küldöttség­járások, a fölösleges kiadások, keve­sebb reprezentációs költségre van szükség. Ellenben a gyárban az üze­mek, a műszakok, a brigádok közötti vetélkedésnek mindenkor megvan az értelme. Itt azonos erők (technoló­giai, technikai lehetőségek) kelnek versenyre. Itt nyilvánvalóan helyesen lehet lemérni a különbségeket, van lehetőség az értékelésre. El lehet dönteni, kik az élenjárók. S szükséges, hogy megvizsgáljuk, reálisak-e a kongresszusi vállalások? Először talán abból a szempontból, hogy teljesíthetők-e, másodszor, hogy nem voltak-e szűkmarkúak az üzemi vezetők, amikor az ígéretek megtételéről volt szó? Némelyik ve­zető ugyanis úgy gondolkodik, ha nagy vállalást teljesítenek, felemelik a tervet. Ez azonban alaptalan aggo­dalom. Nálunk a terv az törvény, törvény azonban az is, hogy a ter­vet gazdasági év közben módosítani nem lehet. így tehát alaptalan az az aggodalom — mert többnyire ez bú­vik meg az óvatosság mögött —, hogy csökken a prémium, kisebb l$?z az évvégi nyereségrészesedés. Első­sorban a Politikai Bizottság márci­usi határozata legyen a vállalások megtételénél az irányelv. A párt azt kéri, hogy 4 százalékkal teljesítsük túl a tervet. A felajánlások elhang­zásánál ezt kell figyelembe venni. A műszaki vezetők lelkiismeretes ma­gatartásán múlik az, hogy megfele­lően számbavegyók az üzemi tarta­lékokat, pontosan felmérjék az erőt. Ugyanis, ha a műszaki vezetők azt mondják, hogy megvalósítható ez és ez a vállalás, akkor az rendszerint találkozik a munkások aktivitásával. Számítani lehet a dolgozókra azért is, mert a munka verseny a boríték súlyában is változást jelent. Hiszen a verseny egyik kimondott célja, hogy a munkás még jobban megta­lálja a számítását anyagilag is. A felajánlások felülvizsgálása után az ellenőrzés a legfontosabb. Mert hiába a szép Ígéretek — jellehet, azok meggyőződésből fakadtak —, ha nincsenek még a dologi és tárgyi feltételek. Itt már a gazdasági veze­tőkön túl, az üzemek párt- és szak- szervezeti vezetőire is kötelességek hárulnak. A szakszervezeti választá­sok eléggé lekötötték az üzemek po­litikai vezetőinek idejét. Június 18— 19-én az utolsó szakszervezeti vá­lasztások is lezajlanak, s ezután min­den erőt a munkaverseny eredmé­nyessé tételére kell fordítani. Ellen­őrizni kell rendszeresen az anyag- és energiaellátást. Odaadó figyelmet kell szentelni a munkások kérései­nek, bírálatának. Az ellenőrzés másik fontos terüle­te a versenynyilvánosság biztosítása. Természetesen nem dekorációk töm­kelegére gondolunk. Abból sem ké­rünk, hogy a hangos bemondó egész nap százalékokat soroljon. Ennek semmiféle lemérhető hatása nincs. Ezek olyan közömbös dolgok a ver- Isenyző munkások szemében, mint felhő az ég alján. Csak pénzköltés. Az üzemi tanácsüléseken részletesen kell foglalkozni a verseny értékelé­sével. Ennek fontos feltétele, hogy az értékelés világos és közérthető le­gyen. Nem a korábbi évek teljesíté­séhez kell hasonlítani az eredménye­ket, hanem ismertetni kell a terme­lési mutatókat, az ezévi előirányza­tot. Természetesen a jó propaganda eszközeiről sem kell lemondani. Egy versenytábla elhelyezése üzemenkint csak hasznos lehet. Ha csak a gyár­kapuba tesszük ezt meg, a munkába siető, vagy hazafelé igyekvő ember — mint az ózdi kohászatban — nem is olvassa el. Persze, mit ér a tábla* ha azon csak a por vastagodását le­het megfigyelni és nem az eredmé­nyek alakulását? Van egy igen helyes gyakorlat a kohászati üzemekben, s itt az ózdi gyakorlatot is el kell ismerni. Pél­dául a durvahengerdében óránkint kiírják a táblára a hengerelt önte­csek számát. Ez igen szemléltető* mint egy emelkedő, süllyedő higany­szál- mutatja a termelés alakulását. Mindenütt ezt nem lehet megvalósí­tani, de más lehetőség bárhol kínál­kozik, csak éppen fel kell tárni, meg kell valósítani. Sok helyen publikál­ják a legjobb dolgpzók fényképét* munkában szerzett érdemeit. Ezzel is élni kell, ahol erre lehetőség van. Ott van jó versenynyilvánosság, ahol a dolgozók a termelés alakulásával egyidőben tudják, hogyan alakul a ke­resetük is. Vannak igen kiemelkedő eredmé­nyek, sokszor a példamutatás alapján a határidők lényegesen lecsökken­nek. A rendkívüli igyekezetei min­dig méltányolni kell. Ilyen esetben az igazgatói alap mindig elbír egy kis megterhelést. A jutalmazás pe­dig meghozza a maga hasznát, mert további helytállásra, igyekezetre ösztökél. Mikor a Lenin kohászat középhengerművében a harmadik re­kordot állította fel a Kalló-brigád 237 tonnával, a gyár vezetői is felfi­gyeltek, s elismerésüket jutalomban is kifejezték. Ezért mondja Kalló elvtárs: — Van értelme a versenynek, meg­becsülnek érte bennünket. A „szocialista brigád” cím elnye­rése új, érdekes mozzanata a kong­resszusi versenynek. Aki a megtisz­telő címért küzd, az már nem egy­szerűen csak jól dolgozik, az tanul* s az életben is helytáll. Nagyon so­kat várunk ettől a kezdeményezéstől. Amit lehet, a kezdeményezés érdeké­ben megteszünk. De figyelmeztetni kell az üzemek vezetőit. A szocialis­ta brigádok megalakulása nem ön­cél. Nem a szép statisztika kedvéért kell alakulni a brigádoknak, s nem azért, mert ez most „divat”. Hibás az a gyakorlat is, hogy a megalakult brigádok azonnal felveszik a szoci­alista brigád címet. Ezt ki kell érde­melni. A SZOT határozata is előírja* hogy a címeket félévenként kell odaítélni. Ez a verseny már minősé­gi változást jelent. Mutatja a dolgo­zók megváltozott helyzetét, törekvé­süket, a szocializmus akarását. Már­pedig akit ilyen gondolatok fűtenek, arra mindenkor lehet számítani a munkavállalások teljesítésében. A brigádok elé komoly feladatokat kell állítani. Rájuk kell bízni a legké­nyesebb műveleteket. Ha a maga­sabb követelményeknek megfelelnek* példájuk követendő lesz, s a kitün­tetést az kapja majd, aki megér­demli. Nem lehet feltartóztatni a szoci­alista munkaversenyt. A magyar em­berről mindenki elismeri, hogy szor­galmas, tehetséges, éppen ezért a verseny is közel áll felfogásához. Azt kérjük, hogy tegye meg minden­ki a magáét a lehetőségek határain belül. Egy évvel előbb megvalósítani a hároméves terv előirányzatát, egész népünk érdeke. A munkav^rseny na­gyon sok tartalékot tár fel, a terme­lékenység gyors ütemét biztosítja. Kötelességünk tehát, hogy minden lehetőséget megteremtsünk, s ezzel is buzdítsuk további helytállásra a muokaverseny -részvevői t.

Next

/
Thumbnails
Contents