Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

*

BSZAKMAGYARORSZA©

Vasárnap, 1959. június 1.

150 év a porondon

Bemutatkozott Miskolcon az AEROS cirkusz

A SOKHETES ERŐS PROPAGANDA UTÁN pénteken felütötte sátor- faját a miskolci Béke-téren a német Aeros cirkusz. Már a péntek esti bemutatkozó díszelőadáson zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a 4000 főt befogadó impozáns sátorépíi- ményt. Az előadás előtt Hans-Her- bert Bőmmé, a cirkusz sajtófőnöke kalauzolgatott az óriási cirkuszvárosban. Megnéztük a villamosközpontjukat, a hatalmas állatkertet, a lakó- es egyéb kocsikat. A cirkusz környéke maga is komoly látványosság.

Pontosan este 8 órakor felharsant a nyitány és Mészárovits Antal pro- lógjával megkezdődött az Aeros c\rr húsz, az NDK legnagyobb cirkusza miskolci vendégjátékának első előadása. Mielőtt a bemutatott műsor értékeléséhez kezdenénk, el kell mondanunk, hogy a szokatlanul nagy propaganda erősen felcsigázta a közönség érdeklődését. Azét a miskolci közönségét, amely elég igényes a cirkusz-műsorokkal szemben, hiszen az utóbbi években számos hazai és külföldi cirkusz nívós műsorát láthatta és megismerkedhetett azonfelül — bár csak filmen — a szovjet cirkuszművészettel is a közelmúltban látott A cirkusz műrészei című filmalkotáson keresztül. Tegyük hozzá, hogy a miskolci közönség igényessége mellett — eléggé hálás cirkuszlátogató és az arra érdemes produkciókat szívesen és nagy számban látogatja. Nos, ennek a közönségnek a propaganda áltál felfűtött várakozását az előadás — mondjuk el mindjárt elöljáróban — általában kielégítette és hiányérzettel, vagy a kielégítetlenség érzetével, csak azok távozhattak a nézőtérről, akik valami emberfeletti csodát vártak az Aeros cirkusz műsorától, vagy any- nyira a kritikus szemével ültek be a nézőtérre, hogy az egyes látott számokat minduntalan más cU'kuszok- ban látott, hasonló produkciókkal hasonlították össze, — olykor az Aeros produkciójának rovására.

A MŰSOR EGÉSZÉT — mint általában ma az egész cirkuszművészetet — az új út keresése jellemzi. Megtalálhatók a műsorban' a hagyományos cirkuszi számok, megtalálhatók az állatszámok. az újszerű artistamutatványok, de mellettük már megtalálható a balettkar szerepeltetése is. Három és fél órás csillogó kaval- kád ez a műsor, összeállítói rendkívül gondosak, precízek voltalc^Egyetr len perc sem telik el kihasználatlanul és az egyes számok másodpercnyi pontossággal kapcsolódnak egymáshoz. A műsor tarkasága megváltoztatta magának a műsornak a jellegét is. Leginkább cirkusz-revünek nevezhetnénk. Olyan keretbe ágyazott játéknak, amelyben a cirkuszművészet másfél évszázados fejlődését próbálják mozaikszemcsék bemutatásával érzékeltetni oly módon, hogy minden egyes számban — a lehetőséghez képest — értékeset, a műsor egészét tekintve pedig látványosat, szórakoztatót nyújtsanak.

Láttuk megelevenedni a 150 év előtti cirkuszt, amikor még a cigányak vándorolgattak az országutakon és mindjárt ennek kapcsán láttunk egy jólsikerüit medve-számot, amelyben a barnamedvék között, az első, cirkuszban született jegesmedve is szórakoztatott ügyességével. A hagyományos cirkuszi számok közül nagyon ügyes volt a 2 száguldó lovon bemutatottakrobatüca, különösen a komikus akrobaták nagy gyakorlatról és ügyességről tanúskodó mutatványa. Paoli, a lengő drótkötélen ügyeskedő zsonglőr és partnernője — az ismertek mellett — számos új zsonglőr-mutatvánnyal gyönyörködtetett. Bámulatos volt a 2 Tulanos bátor és életveszélyes mutatványa a cirkuszkupola magasságában; újszerű, ügyes és érdekes King Everest sítalpakon végzett különleges mutatványa és kézállásban végzett síugrása. A Tuaregs légtor- nász-csoport produkciója is dicséretes, bár ebben a műfajban nívósab- bakhoz szoktunk. Az állatszámok közül kiemelkedik _ Karah Khavak krokodil-száma, Hannes Keil 8 jegesmedvéjének még nem ismert szép produkciója. Kedves és nagyon ügyes volt a három csimpánz mókázása és gyönyörködtetők voltak a lovas-mutatványok. Érdekes látvány volt a különböző egzotikus állatok — zebu, dromedár, teve, buffel, yak, guana- cos, fehér vízi bivaly és egyebek együttes felvonulása. A hét elefánt számában az különösen érdekes, hogy indiai és afrikai elefántok közösen lépnek fel egy produkcióban. Az oroszlán-számok az e produkcióknál megszokott nívón mozogtak. Külön kell említést tennünk Recha illuzionista boszorkányos ügyességéről és meg kell dicsérnünk a Beppi- nos bohóccsoportot, amely részben átkötő-számaiban, részben önálló produkcióival nagyon sok derűt keltett. Többek között egy száz év'előtti és azóta még ma is gyakran alkalmazott bohóctréfának bemutatásával arattak igen nagy közönségsikert. Nagyszerű a cirkusz tánccsoportja és kitűnő művészt ismertünk meg koreográfusában és szólótáncosában. Ursula Deinert-ben. Gyakori fellépésük, művészi . táncaik, nagymértékben emelik a műsor színvonalát. — Kár, hogy a műsorban az állatoknak csak egy kisebb része szerepelhet, a többi csak az állatkerti ketrecekben látható, — külön belépődíjért.

EGÉSZÉBEN: AZ AEROS CIRKUSZ MŰSORA jó szórakozást jelent a cirkuszok kedvelőinek.

BENEDEK M1KLÖS

1

síimmaa vrwonsiOG

Algériai labdarugók

ülik

Ismeretes, hogy észak-afrikai labdarúgók érkeztek Magyarországra és 10 napot töltenek hazánkban. Az al- gérai válogatott csapat már bemutatkozott Tatabányán és az ottani szakszervezeti válogatott ellen, -- nagyszerű játékban, — 5:5 arányú döntetlent ért el. Miskolcra június 9-én érkeznek és 10-én, szerdán délután a DVTK stadionban Miskolc város szakszervezeti válogatottja ellen veszik fel a küzdelmet.

Hogy milyen lehet ennek a labdarúgó válogatottnak az ereje? Talán emlékezzünk vissza arra az időre, amikor a francia válogatott csapatban Ben Tifour, Zitoumi, Mekloufi, Brahimi és társai kergették a labdát. A francia labdarúgó egyesületek az egymással történő vetélkedés folytán a legjobb „gyarmati” játékosokat szerződtették, akik igen sok dicsőséget szereztek a francia egyesületeknek és Franciaországnak. Amikor kitört a gyarmattartók és a szabadságért küzdő Algéria között a háború, a Franciaországban élő és az ottani klubokban játszó algériai játékosok, a kényelem és a jólét helyett, a szabadságért és függetlenségért vívott harcot választották és hazautaztak szülőföldjükre. Ereztek, nem engedhető meg az, hogy azokat a francia imperialistákat szolgálják és dicsőséget szerezzenek nekik, akik szabadságuk népük, testvéreik leigázására törtek.

Hazatérve, labdarúgó csapatot alakítottak és az igen jó játékerőt képviselő együttes, a baráti országok meghívásának eleget téve, ellátogatott Európába, hogy a sportpályában is bebizonyítsák egy szabadságért küzdő nép erejét, élniakarását. Bulgária és Románia után most a mi vendégszeretetünket élvezik az észak- afrikai labdarúgók. Tőlünk Csehszlovákiába, Lengyelországba, majd a Szovjetunióba utaznak, végül Bécsbe mennek, ahol résztvesznek a VII. VIT sporttalálkozóin,

A baráti országokban és a VlT-ta- lálkozón ezek a szabadságért cs függetlenségért küzdő nagyszerű emberek erőt gyűjtenek majd a további harchoz. Nincs messze az Idő, hogy teljesen szabadon felvehesse velük minden nemzet a sport és baráti kapcsolatokat.

Románia szerepe az európai kultúrában .

A Sorbonne romáin, intézete vitát rendezett Románia szerepéről az európai kultúrában. A háromnapos tudományos vita nagy érdeklődést keltett, hiszen a francia kultúrához kétségtelenül Románia kultúrája áll a legközelebb. Románia számos világhírű írót adott a francia irodalomnak —- többek között Breton. Tzara és Ionescu is román származású. A vitában számos kiváló tudós és író vett részt, köztük Georges Duhamel és Gabriel Harcéi.

Nekünk, miskolciaknak külön örömet jelent, hogy városunkban üdvözölhetjük az algériai sportküiüdttsé- get. Megismerhetjük egy szabadságéit küzdő nép sportolóit, akik nemes vetélkedésben, a legjobb miskolci labdarúgókból álló szakszervezeti válogatottal mérik össze erejüket. Azt kívánjuk szeretett barátainknak: érezzék nagyon jól magukat közöttünk, — miskolci dolgozók, sportemberek között. Vigyék el üdvözletünket és együttérzésünket annak a népnek, amely igen sokat szenved a gyarmati elnyomás miatt és amely végső fokon kiharcolja forrón áhított szabadságát.

fi SAKK %

Nagymisko^c egyéni abszolút sakkbajnoksága

A DVTK és a Miskolci Sakk-alszö vétség edsó ízben írta ki és bonyolítja le Nagymisikolc abszolút egyéni sakkbajnokságát. A Szovjetunióban a nagyobb városok abszolút bajnokságát rendszeresen megtartják. Helyes kezdeményezés volt, hogy Magyarországon először Nagymiskol- con rendezzünk hasonló versenyt. Ez a jövőben évemként megismétlődik majd.

A versenyen dr. Szily József nemzetközi mester, Bárczay. László mester, továbbá a nagymiskolci mesterjelöltek és az elődöntőn jogot szerzett játékosok vesznek részt.

A verseny színhelye a diósgyőri Vendégház földszinti előhelyisége. Első forduló VI. 7-én, vasárnap délelőtt 9 órakor lesz, a továbbiakban a

játék naponta délután 4 órakor kezdődik.

Az impozáns és várhatóan érdekes, színes játszmákat hozó verseny iránt máris komoly érdeklődés mutatkozik.

Az eilso helyezették és külön a legszebb játszmák értékes díjaikban részesülnek. A győztes »Nagymiskolc abszolút egyéni sakikbajnoka« címet ■nyeri el és egy évre az e célra adományozott vándorserleg birtokosa lesz. A vándorserleget az "a versenyző nyeri el véglegesen, áki háromszor egymás után, vagy összesen ötször szerzi meg a bajnoki címet.

Az érdeklődőket szívesen, látjuk,

DVTK Sakkszakosztály vezetősége

Mai miskolci sportműsor

Diáksport: Miskolc-Tapolca délelőtt lü óra: Borsod-Heves megyék és Budapest középiskolás válogatottjainak úszóversenye.

Kajak-Kenu; Sa jóparti víztfelep 9 óra: Miskolc város 1959. évi kajak- kenu bajnokságának második napi küzdelmei.

Motorsport: Bábonyibérc, délelőtt 10 óra: A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Borsod megyei motoros klubjának nemzetközi motocross versenye. A versenyen Kassa, Eperjes, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Miskolc legjobb versenyzői vesznek részt.

Labdarúgás: DVTK stadion léi 6: DVTK—Ferencváros NB I-es bajnoki mérkőzés. Előtte előmérkőzés.

MMTE pálya 5 óra: MMTE—Salgótarjáni Kohász NB íl-es bajnoki mérkőzés. Előtte előmérkőzés. Előre pálya délelőtt fél 11: M. Előre—Szerencsi MÁV, megyei I. o. bajnoki mérkőzés.

FELHÍVÁS

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Borsod megyei Alszövetsége értesíti az érdeklődőket/hogy a tokaji révkapitánysággal történt megegyezés alapján június 8-án, hétfőn reggel 8-tól délután 5 óráig vízijártassági vizsgát rendez a sa jóparti vízi- telepen. Az als^övetség felhívja az érdeklődőket, hogy a vízijártassági vizsgán jelenjenek meg.

EZEGYSZER MAGUNKRÓL

A legszorosabb kapcsolatban vagyunk megyénk lakosságának minden rétegével és mégis sokszor megkérdezik tőlünk, hogy mivel foglalkozik Állomásunk. Annyit sokan tudnak, hogy irányítja megyénk köz- egészségügyét és a járványok elleni védekézést, de hogy ez milyen sokrétű feladat, azt kevesen tudják. Megpróbáljuk röviden vázolni.

Munkatársaink ellenőrzik a víznyerő helyeket, kutakat, vízműveket, szennyvízderítő berendezéseket, az ipari és mezőgazdasági üzemeket, az élelmiszerszállítást és tárolást. Egészségügyi szempontból az egész ipart és kereskedelmet. A lakásokat, munkásszállásokat és szállodákat, a személyi higiéniát szolgáló üzemeket, a nevelő-oktató, művelődési, üdültetési és gyermekintézményeket, a közlekedési vállalatokat, nem is szólva az egészségügyi intézményekről. Őrködünk a dolgozók egészségének megóvásán, nyilvántartjuk a táplálkozási ártalmakat, megállapítjuk az egyes kor- és foglalkozási csoportok táplálkozásának biológiai kívánalmait, nyilvántartjuk az étel- mérgezéseket és a foglalkozási betegségeket: Ezek kiderítésére laborar tóriumi vizsgálatot végzünk, s intézkedünk megelőzésükről.

Az Állomás közegészségügyi hatóság is. Települések, közművek, üzemek, lakások létesítésének tervét jóváhagyjuk. A helykijelöléshez, építkezéshez és használatbavételhez is

előzetes engedélyünk szükséges. Az Állomásnak jogában áll pénzbírsággal sújtani azt, aki a jogszabályokban megállapított közegészségügyi rendeleteket, vagy idevágó rendelkezéseinket nem tartja be. Nem-szívesen élünk a bírság jogával. Inkább az egészségügyi felvilágosítás, az oktatás fegyverével szeretnénk célt érni. Ezért tartunk filmvetítéseket,- előadásokat, s egyéb rendezvényeket megyeszerte. A sajtó, rádió és mozi útján tevékeny munkatársunkká szeretnénk formálni megyénk minden egyes Öntudatos lakóját. Ez a kis újságcikk is ezt a célt szolgálja;

Megyei Közegészségügyi

és Járványügyi Állomás

REMÉNYSÉG

KÖRŐSKÖRÜL ERDŐSÖRÉ- NYES DOMBOK, a dombok felett sötéten gomolygó esőfellegek, s lenn a dombok szántóföldekké simuló ölében a falu — Szemere. Kevesen tudnak róla. Nem verte dobra hírét országraszóló esemény. Mintha az ég madarai pottyantot- ták volna ide a magját. Élt, küzkö- dött a nehéz sorssal. Sovány, dombhátra kapaszkodó földjein most kötözködésig ér a búza, a rozs meg egyenesen embermagass«|gúra szökkent. Ügy mondják, a műtrágya tette ezt a csodát a vetéssel.

Néha-néha meghasadnak a felhők, az abrosznyi tócsák tükröt tartanak a Nap sugárzó arca elé. Elég volna már belőle — aggodalmas- kodnak az emberek a távoli horizontot fürkészve. Kellett már az eső, mint egy falat kenyér, de a jóból is megárt a sok. A közeli búzatáblák itt-ott megdőltek, mintha valami szörnyű nagy állat hemper- gett'volna a közepükbe. A virágzása előtt megdőlt élet nem nevel magot, szalma marad, pedig ha valamikor kellett a jó termés, most igazán kell. Nagyon kell.

Szemere sohasem volt gazdag község, a múltban meg akár a templom egeréhez is lehetett volna hasonlítani. Az ezerkétszáz holdas határból nyolcszáz hold egyetlen emberé, Palavicini őrgrófé volt, a felmaradó négyszáz holdon osztozkodott a falu, közel ezer: ember. Akinek cselédkenyér se jutott, a végeláthatatlan erdőrengeteget járta, favágásból, fuvarozásból tengődött. De az erdei munkalehetőség is megcsappant, hiszen egy emberöltőbe is belekerült, amíg a ma kitermelt

erdő fejsze alá Jrik. Ma már kevés favágónak jut munka a falukörnyéki erdőkben. Még szerencse, hogy mire kifogyott a vágnivaló az erdőből, megfordult a világ sora, a falu birtokába vehette a Palavici- niek nyolcszáz holdját. Egy-egy családnak 8—9 hold is jutott. Van föld bőven, de ami például a Her- nád-völgy asztallapos síkján rossz földnek számít, itt jónak dicsérik. Általában négykoronások a szemerei határ földjei. A gond csak megvan vele, ugyanannyi munkát kíván, mint a tizenhat aranykoronás, de nem fizeti vissza a verejtékes

fá rá H a? ncf

MONDOM, VAN ITT FÖLD BŐVEN, de hogyan boldoguljon vele az ember? Ha az elődök által kitaposott csapáson halad, ha ugyanazt termel, búzát, árpát, a hagyományos növényeket, nem jut mesz- sze az egyéni boldogulás útján, a ma emberének sem ad többet, ez a föld, mint az ősöknek adott. Pedig mostanság több kell. Nem járhat az ember háziszőttes gúnyában, magakészítette lábbeliben. Az igényesség, a jobb élet utáni vágy ide is betört a maga többetakaró lázas indulatával. Nem lehet elhallgattatni, olyan, mint az éhség, mardossa az ember lelkét, s lábrakap a gondokban fogant elvágyódás. Elmenni innen oda, ahol többet ér az emberi munka, többet fizetnek érte, az iparba, a bányába. De mindenki nem veheti a sátorfáját, az. öregebbeknek már nehmen mozdul a lábuk más tájak felé. Itt születtünk, itt kell boldogulnunk, itt kell versenyt futni a többet kívánó idővel. De hogyan?

S -a falu döntött — összefogással. E959 március 17-én megalakult a termelőszövetkezet Szemerén. Ritkaság számba menő nevet választott magának: Reménység. Kerekes András bácsi javasolta ezt a különös nevet. Elfogadták, s utána elgondolkoztak fölötte. Milyen szép, ígéretes szó, mennyi tépelődéssel átvirrasztott éjszaka emlékezetét őrzi, amíg elhatározták magukat a belépésre. Végiglapozták addigi sorsuk Íratlan történelemkönyvét, olvasgatták a verejtékszagú emlékeket. Aztán becsukták a könyvet. Üj lapot nyitottak, reménykedéssel, telve az újatakarás lázas igyekezetével. Munkához láttak, hogy eredményekké halmozódó fáradozással alapozzák meg reményeiket.

Nyíri János bácsi, a tsz elnöke a hajdani urasági istállóra mutat.

— Látta volna három hónappal ezelőtt! Csupa rom volt. Jó két eső, mint amilyen most volt, és össze- roskad. Most már rá lehet nézni.

Jószág is van benne. Tizenhárom pár lovat hordtak össze, hét darab ökröt és két tehenet. Több nem volt. A szegényebbek fogtak kezet ebben a tsz-ben. Most sem gazdagok, kell nekik 2—3 év, amíg magukhoz jönnek. Az ilyesmi nem me^y máról holnapra. Ügy vannak ők is, mint a fiatal házasok, kezdetben a fogukhoz kell verni a ga-. rast, ha vinni akarják valamire. Most elvállalták a posta és a tej

fuvarozását. Ez olyan „fuvarozási” melléküzemágnak számít .náluk, hoz valamit a konyhára — évente- 76 ezer forintot.

Egyelőre még nincs sok dolga Lengyel elvtársnak, a maguk soraiból választott könyvelőnek. A beinduláshoz szükséges könyvelési munkán már túl vannak.

NEGYVENNYOLC CSALÁD LÉPETT a Reménység kínálta új útra. Négyszázharmincnégy hold földet mondhatnak magukénak. Különös birtok ez, magán viseli még a falusi földelaprózódás jegyeit, 960 darabban van a földjük, ősszel kerül sor a tagosításra, a legteljesebb egyetértésben a község másik tszével, az Osszetartás-sal, mely ősszel kezdi meg a közös munkát.

Most kezdtek hozzá egy sertés- fiaztató megépítéséhez, saját erőből igyekeznek tető alá hozni, patronáltjuk, a Bányászati Építő Vállalat segítségével. Igyekeznek, ahogy ők mondják: rakják a Reménység fészkét. Juhot, szarvas- marhát is tenyésztenek majd, adottságaik ehhez vágnak. Bártfai Lajos agronómus véleménye szerint nem lesz itt hiba a jövedelmezőséggel sem. A növény ápolási munkákkal jól állnak, szép, ígéretes a határ. A tsz-tagok szorgalmasan dolgoznak, érzik, hogy minden kapavágás saját hasznukat növeli. De az új még messze van, több családnak már fogytán a kenyérrevalója. Ez az állapot nem szokatlan Szemerén, évszázadok óta megismétlődő szomorú história. Ettől a keserves hagyománytól akarnak szabadulni, azért fogtak kezet, azért keresik a boldogulás új útját, a jövedelmezőbb, belterjes nagyüzemi gazdálkodástól várják, hogy jövőre és most már minden időben legyen kitartásuk újig és még tovább is. Nem vádaskodva beszélnek a dologról, úgy említik, mint az' itteni élet természetes velejáróját, a máról holnapra élő emberek beletörődésével, 'megszokottságával szólnak róla. Nem akarják itthagyni a tsz-t, hogy valami kereseti lehetőség után nézzenek, ami azonnal pénzt hoz a házhoz és átsegíti őket ezen a nehézségen. Segítséget várnak, pénzt, hogy legyen miből előleget fizetni a rászorulóknak. Nem, a tsz-t azt nem hagyják, akkor megint a múlt szakad rájuk, azzal pedig örök időre leszámoltak.

MESSZE, EGY ISTENHÁTAMÖ- GÖTTI falucskában egy kicsi, de életrevaló közösség birkózik az új életkezdés apró és nagy gondjaival. Nem tekintgetnek- hátra, mögöttük olyan nyomasztó emlékek állnak, melyeknek nem köszöntek viszontlátást, amikor nagy elhatározással az új élet útjára léptek. Erős hittel, bátorsággal fogtak sorsuk jobb- rafordításának nehéz munkájához. Bíznak erejükben és' abban, hogy nem maradnak magukra gondjaikkal. Megérdemlik a segítséget, eddigi szorgalmas munkájukkal már bebizonyították, hogy a maguk becsületéből, két kezük munkájából akarnak megélni, s a kezdeti nehézségek leküzdéséhez adott támogatást becsületesen megszolgálják.

, Gulyás Mihály