Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

* BSZAKMAGYARORSZA© Vasárnap, 1959. június 1. 150 év a porondon Bemutatkozott Miskolcon az AEROS cirkusz A SOKHETES ERŐS PROPAGAN­DA UTÁN pénteken felütötte sátor- faját a miskolci Béke-téren a német Aeros cirkusz. Már a péntek esti be­mutatkozó díszelőadáson zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a 4000 főt befogadó impozáns sátorépíi- ményt. Az előadás előtt Hans-Her- bert Bőmmé, a cirkusz sajtófőnöke kalauzolgatott az óriási cirkuszváros­ban. Megnéztük a villamosközpont­jukat, a hatalmas állatkertet, a lakó- es egyéb kocsikat. A cirkusz környé­ke maga is komoly látványosság. Pontosan este 8 órakor felharsant a nyitány és Mészárovits Antal pro- lógjával megkezdődött az Aeros c\rr húsz, az NDK legnagyobb cirkusza miskolci vendégjátékának első elő­adása. Mielőtt a bemutatott műsor értékeléséhez kezdenénk, el kell mondanunk, hogy a szokatlanul nagy propaganda erősen felcsigázta a kö­zönség érdeklődését. Azét a miskol­ci közönségét, amely elég igényes a cirkusz-műsorokkal szemben, hiszen az utóbbi években számos hazai és külföldi cirkusz nívós műsorát lát­hatta és megismerkedhetett azonfe­lül — bár csak filmen — a szovjet cirkuszművészettel is a közelmúlt­ban látott A cirkusz műrészei című filmalkotáson keresztül. Tegyük hozzá, hogy a miskolci közönség igényessége mellett — eléggé hálás cirkuszlátogató és az arra érdemes produkciókat szívesen és nagy szám­ban látogatja. Nos, ennek a közön­ségnek a propaganda áltál felfűtött várakozását az előadás — mondjuk el mindjárt elöljáróban — általában kielégítette és hiányérzettel, vagy a kielégítetlenség érzetével, csak azok távozhattak a nézőtérről, akik vala­mi emberfeletti csodát vártak az Aeros cirkusz műsorától, vagy any- nyira a kritikus szemével ültek be a nézőtérre, hogy az egyes látott szá­mokat minduntalan más cU'kuszok- ban látott, hasonló produkciókkal hasonlították össze, — olykor az Aeros produkciójának rovására. A MŰSOR EGÉSZÉT — mint ál­talában ma az egész cirkuszművészetet — az új út keresése jellemzi. Meg­találhatók a műsorban' a hagyomá­nyos cirkuszi számok, megtalálhatók az állatszámok. az újszerű artista­mutatványok, de mellettük már meg­található a balettkar szerepeltetése is. Három és fél órás csillogó kaval- kád ez a műsor, összeállítói rendkí­vül gondosak, precízek voltalc^Egyetr len perc sem telik el kihasználatla­nul és az egyes számok másodperc­nyi pontossággal kapcsolódnak egy­máshoz. A műsor tarkasága megvál­toztatta magának a műsornak a jel­legét is. Leginkább cirkusz-revünek nevezhetnénk. Olyan keretbe ágya­zott játéknak, amelyben a cirkusz­művészet másfél évszázados fejlődé­sét próbálják mozaikszemcsék be­mutatásával érzékeltetni oly módon, hogy minden egyes számban — a le­hetőséghez képest — értékeset, a mű­sor egészét tekintve pedig látványo­sat, szórakoztatót nyújtsanak. Láttuk megelevenedni a 150 év előtti cirkuszt, amikor még a cigá­nyak vándorolgattak az országuta­kon és mindjárt ennek kapcsán lát­tunk egy jólsikerüit medve-számot, amelyben a barnamedvék között, az első, cirkuszban született jegesmed­ve is szórakoztatott ügyességével. A hagyományos cirkuszi számok közül nagyon ügyes volt a 2 száguldó lo­von bemutatottakrobatüca, különö­sen a komikus akrobaták nagy gya­korlatról és ügyességről tanúskodó mutatványa. Paoli, a lengő drótköté­len ügyeskedő zsonglőr és partner­nője — az ismertek mellett — szá­mos új zsonglőr-mutatvánnyal gyö­nyörködtetett. Bámulatos volt a 2 Tulanos bátor és életveszélyes mu­tatványa a cirkuszkupola magassá­gában; újszerű, ügyes és érdekes King Everest sítalpakon végzett kü­lönleges mutatványa és kézállásban végzett síugrása. A Tuaregs légtor- nász-csoport produkciója is dicsére­tes, bár ebben a műfajban nívósab- bakhoz szoktunk. Az állatszámok közül kiemelkedik _ Karah Khavak krokodil-száma, Hannes Keil 8 je­gesmedvéjének még nem ismert szép produkciója. Kedves és nagyon ügyes volt a három csimpánz mókázása és gyönyörködtetők voltak a lovas-mu­tatványok. Érdekes látvány volt a különböző egzotikus állatok — zebu, dromedár, teve, buffel, yak, guana- cos, fehér vízi bivaly és egyebek együttes felvonulása. A hét elefánt számában az különösen érdekes, hogy indiai és afrikai elefántok kö­zösen lépnek fel egy produkcióban. Az oroszlán-számok az e produkci­óknál megszokott nívón mozogtak. Külön kell említést tennünk Recha illuzionista boszorkányos ügyességé­ről és meg kell dicsérnünk a Beppi- nos bohóccsoportot, amely részben átkötő-számaiban, részben önálló produkcióival nagyon sok derűt kel­tett. Többek között egy száz év'előtti és azóta még ma is gyakran alkalma­zott bohóctréfának bemutatásával arattak igen nagy közönségsikert. Nagyszerű a cirkusz tánccsoportja és kitűnő művészt ismertünk meg ko­reográfusában és szólótáncosában. Ursula Deinert-ben. Gyakori fellépé­sük, művészi . táncaik, nagymérték­ben emelik a műsor színvonalát. — Kár, hogy a műsorban az állatoknak csak egy kisebb része szerepelhet, a többi csak az állatkerti ketrecekben látható, — külön belépődíjért. EGÉSZÉBEN: AZ AEROS CIR­KUSZ MŰSORA jó szórakozást je­lent a cirkuszok kedvelőinek. BENEDEK M1KLÖS 1 síimmaa vrwonsiOG Algériai labdarugók ülik Ismeretes, hogy észak-afrikai lab­darúgók érkeztek Magyarországra és 10 napot töltenek hazánkban. Az al- gérai válogatott csapat már bemu­tatkozott Tatabányán és az ottani szakszervezeti válogatott ellen, -- nagyszerű játékban, — 5:5 arányú döntetlent ért el. Miskolcra június 9-én érkeznek és 10-én, szerdán dél­után a DVTK stadionban Miskolc város szakszervezeti válogatottja el­len veszik fel a küzdelmet. Hogy milyen lehet ennek a labda­rúgó válogatottnak az ereje? Talán emlékezzünk vissza arra az időre, amikor a francia válogatott csapat­ban Ben Tifour, Zitoumi, Mekloufi, Brahimi és társai kergették a labdát. A francia labdarúgó egyesületek az egymással történő vetélkedés folytán a legjobb „gyarmati” játékosokat szerződtették, akik igen sok dicsősé­get szereztek a francia egyesületek­nek és Franciaországnak. Amikor kitört a gyarmattartók és a szabad­ságért küzdő Algéria között a há­ború, a Franciaországban élő és az ottani klubokban játszó algériai já­tékosok, a kényelem és a jólét he­lyett, a szabadságért és függetlenség­ért vívott harcot választották és ha­zautaztak szülőföldjükre. Ereztek, nem engedhető meg az, hogy azokat a francia imperialistákat szolgálják és dicsőséget szerezzenek nekik, akik szabadságuk népük, testvéreik leigá­zására törtek. Hazatérve, labdarúgó csapatot ala­kítottak és az igen jó játékerőt kép­viselő együttes, a baráti országok meghívásának eleget téve, ellátoga­tott Európába, hogy a sportpályában is bebizonyítsák egy szabadságért küzdő nép erejét, élniakarását. Bul­gária és Románia után most a mi vendégszeretetünket élvezik az észak- afrikai labdarúgók. Tőlünk Csehszlo­vákiába, Lengyelországba, majd a Szovjetunióba utaznak, végül Bécsbe mennek, ahol résztvesznek a VII. VIT sporttalálkozóin, A baráti országokban és a VlT-ta- lálkozón ezek a szabadságért cs füg­getlenségért küzdő nagyszerű embe­rek erőt gyűjtenek majd a további harchoz. Nincs messze az Idő, hogy teljesen szabadon felvehesse velük minden nemzet a sport és baráti kapcsolatokat. Románia szerepe az európai kultúrában . A Sorbonne romáin, intézete vitát rendezett Románia szerepéről az európai kultúrában. A háromnapos tudományos vita nagy érdeklődést keltett, hiszen a francia kultúrához kétségtelenül Románia kultúrája áll a legközelebb. Románia számos világ­hírű írót adott a francia irodalomnak —- többek között Breton. Tzara és Ionescu is román származású. A vi­tában számos kiváló tudós és író vett részt, köztük Georges Duhamel és Gabriel Harcéi. Nekünk, miskolciaknak külön örö­met jelent, hogy városunkban üdvö­zölhetjük az algériai sportküiüdttsé- get. Megismerhetjük egy szabad­ságéit küzdő nép sportolóit, akik ne­mes vetélkedésben, a legjobb mis­kolci labdarúgókból álló szakszerve­zeti válogatottal mérik össze erejü­ket. Azt kívánjuk szeretett bará­tainknak: érezzék nagyon jól ma­gukat közöttünk, — miskolci dolgo­zók, sportemberek között. Vigyék el üdvözletünket és együttérzésünket annak a népnek, amely igen sokat szenved a gyarmati elnyomás miatt és amely végső fokon kiharcolja for­rón áhított szabadságát. fi SAKK % Nagymisko^c egyéni abszolút sakkbajnoksága A DVTK és a Miskolci Sakk-al­szö vétség edsó ízben írta ki és bo­nyolítja le Nagymisikolc abszolút egyéni sakkbajnokságát. A Szovjet­unióban a nagyobb városok abszolút bajnokságát rendszeresen megtart­ják. Helyes kezdeményezés volt, hogy Magyarországon először Nagymiskol- con rendezzünk hasonló versenyt. Ez a jövőben évemként megismétlődik majd. A versenyen dr. Szily József nem­zetközi mester, Bárczay. László mes­ter, továbbá a nagymiskolci mester­jelöltek és az elődöntőn jogot szerzett játékosok vesznek részt. A verseny színhelye a diósgyőri Vendégház földszinti előhelyisége. Első forduló VI. 7-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor lesz, a továbbiakban a játék naponta délután 4 órakor kez­dődik. Az impozáns és várhatóan érde­kes, színes játszmákat hozó verseny iránt máris komoly érdeklődés mu­tatkozik. Az eilso helyezették és külön a legszebb játszmák értékes díjaikban részesülnek. A győztes »Nagymiskolc abszolút egyéni sakikbajnoka« címet ■nyeri el és egy évre az e célra ado­mányozott vándorserleg birtokosa lesz. A vándorserleget az "a verseny­ző nyeri el véglegesen, áki három­szor egymás után, vagy összesen öt­ször szerzi meg a bajnoki címet. Az érdeklődőket szívesen, látjuk, DVTK Sakkszakosztály vezetősége Mai miskolci sportműsor Diáksport: Miskolc-Tapolca dél­előtt lü óra: Borsod-Heves megyék és Budapest középiskolás válogatott­jainak úszóversenye. Kajak-Kenu; Sa jóparti víztfelep 9 óra: Miskolc város 1959. évi kajak- kenu bajnokságának második napi küzdelmei. Motorsport: Bábonyibérc, délelőtt 10 óra: A Magyar Honvédelmi Sport­szövetség Borsod megyei motoros klubjának nemzetközi motocross versenye. A versenyen Kassa, Eper­jes, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Miskolc legjobb versenyzői vesznek részt. Labdarúgás: DVTK stadion léi 6: DVTK—Ferencváros NB I-es bajno­ki mérkőzés. Előtte előmérkőzés. MMTE pálya 5 óra: MMTE—Salgó­tarjáni Kohász NB íl-es bajnoki mérkőzés. Előtte előmérkőzés. Előre pálya délelőtt fél 11: M. Előre—Sze­rencsi MÁV, megyei I. o. bajnoki mérkőzés. FELHÍVÁS A Magyar Kajak-Kenu Szövet­ség Borsod megyei Alszövetsége ér­tesíti az érdeklődőket/hogy a tokaji révkapitánysággal történt megegye­zés alapján június 8-án, hétfőn reg­gel 8-tól délután 5 óráig vízijártas­sági vizsgát rendez a sa jóparti vízi- telepen. Az als^övetség felhívja az érdeklődőket, hogy a vízijártassági vizsgán jelenjenek meg. EZEGYSZER MAGUNKRÓL A legszorosabb kapcsolatban va­gyunk megyénk lakosságának min­den rétegével és mégis sokszor meg­kérdezik tőlünk, hogy mivel foglal­kozik Állomásunk. Annyit sokan tudnak, hogy irányítja megyénk köz- egészségügyét és a járványok elleni védekézést, de hogy ez milyen sok­rétű feladat, azt kevesen tudják. Megpróbáljuk röviden vázolni. Munkatársaink ellenőrzik a víz­nyerő helyeket, kutakat, vízműveket, szennyvízderítő berendezéseket, az ipari és mezőgazdasági üzemeket, az élelmiszerszállítást és tárolást. Egészségügyi szempontból az egész ipart és kereskedelmet. A lakásokat, munkásszállásokat és szállodákat, a személyi higiéniát szolgáló üzeme­ket, a nevelő-oktató, művelődési, üdültetési és gyermekintézményeket, a közlekedési vállalatokat, nem is szólva az egészségügyi intézmények­ről. Őrködünk a dolgozók egészségé­nek megóvásán, nyilvántartjuk a táplálkozási ártalmakat, megállapít­juk az egyes kor- és foglalkozási cso­portok táplálkozásának biológiai kí­vánalmait, nyilvántartjuk az étel- mérgezéseket és a foglalkozási be­tegségeket: Ezek kiderítésére laborar tóriumi vizsgálatot végzünk, s intéz­kedünk megelőzésükről. Az Állomás közegészségügyi ható­ság is. Települések, közművek, üze­mek, lakások létesítésének tervét jó­váhagyjuk. A helykijelöléshez, épít­kezéshez és használatbavételhez is előzetes engedélyünk szükséges. Az Állomásnak jogában áll pénzbírság­gal sújtani azt, aki a jogszabályok­ban megállapított közegészségügyi rendeleteket, vagy idevágó rendel­kezéseinket nem tartja be. Nem-szí­vesen élünk a bírság jogával. Inkább az egészségügyi felvilágosítás, az ok­tatás fegyverével szeretnénk célt ér­ni. Ezért tartunk filmvetítéseket,- előadásokat, s egyéb rendezvényeket megyeszerte. A sajtó, rádió és mozi útján tevékeny munkatársunkká sze­retnénk formálni megyénk minden egyes Öntudatos lakóját. Ez a kis újságcikk is ezt a célt szolgálja; Megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás REMÉNYSÉG KÖRŐSKÖRÜL ERDŐSÖRÉ- NYES DOMBOK, a dombok felett sötéten gomolygó esőfellegek, s lenn a dombok szántóföldekké si­muló ölében a falu — Szemere. Ke­vesen tudnak róla. Nem verte dob­ra hírét országraszóló esemény. Mintha az ég madarai pottyantot- ták volna ide a magját. Élt, küzkö- dött a nehéz sorssal. Sovány, dombhátra kapaszkodó földjein most kötözködésig ér a búza, a rozs meg egyenesen embermagass«|gúra szökkent. Ügy mondják, a műtrá­gya tette ezt a csodát a vetéssel. Néha-néha meghasadnak a fel­hők, az abrosznyi tócsák tükröt tar­tanak a Nap sugárzó arca elé. Elég volna már belőle — aggodalmas- kodnak az emberek a távoli hori­zontot fürkészve. Kellett már az eső, mint egy falat kenyér, de a jó­ból is megárt a sok. A közeli búza­táblák itt-ott megdőltek, mintha valami szörnyű nagy állat hemper- gett'volna a közepükbe. A virágzá­sa előtt megdőlt élet nem nevel ma­got, szalma marad, pedig ha vala­mikor kellett a jó termés, most iga­zán kell. Nagyon kell. Szemere sohasem volt gazdag község, a múltban meg akár a templom egeréhez is lehetett volna hasonlítani. Az ezerkétszáz holdas határból nyolcszáz hold egyetlen emberé, Palavicini őrgrófé volt, a felmaradó négyszáz holdon osztoz­kodott a falu, közel ezer: ember. Akinek cselédkenyér se jutott, a végeláthatatlan erdőrengeteget jár­ta, favágásból, fuvarozásból tengő­dött. De az erdei munkalehetőség is megcsappant, hiszen egy emberöltő­be is belekerült, amíg a ma kitermelt erdő fejsze alá Jrik. Ma már kevés favágónak jut munka a falukörnyé­ki erdőkben. Még szerencse, hogy mire kifogyott a vágnivaló az er­dőből, megfordult a világ sora, a falu birtokába vehette a Palavici- niek nyolcszáz holdját. Egy-egy családnak 8—9 hold is jutott. Van föld bőven, de ami például a Her- nád-völgy asztallapos síkján rossz földnek számít, itt jónak dicsérik. Általában négykoronások a szeme­rei határ földjei. A gond csak meg­van vele, ugyanannyi munkát kí­ván, mint a tizenhat aranykoronás, de nem fizeti vissza a verejtékes fá rá H a? ncf MONDOM, VAN ITT FÖLD BŐVEN, de hogyan boldoguljon ve­le az ember? Ha az elődök által ki­taposott csapáson halad, ha ugyan­azt termel, búzát, árpát, a hagyo­mányos növényeket, nem jut mesz- sze az egyéni boldogulás útján, a ma emberének sem ad többet, ez a föld, mint az ősöknek adott. Pedig mostanság több kell. Nem járhat az ember háziszőttes gúnyában, magakészítette lábbeliben. Az igé­nyesség, a jobb élet utáni vágy ide is betört a maga többetakaró lázas indulatával. Nem lehet elhallgattat­ni, olyan, mint az éhség, mardossa az ember lelkét, s lábrakap a gon­dokban fogant elvágyódás. Elmen­ni innen oda, ahol többet ér az emberi munka, többet fizetnek ér­te, az iparba, a bányába. De min­denki nem veheti a sátorfáját, az. öregebbeknek már nehmen mozdul a lábuk más tájak felé. Itt szület­tünk, itt kell boldogulnunk, itt kell versenyt futni a többet kívánó idő­vel. De hogyan? S -a falu döntött — összefogással. E959 március 17-én megalakult a termelőszövetkezet Szemerén. Rit­kaság számba menő nevet válasz­tott magának: Reménység. Kerekes András bácsi javasolta ezt a külö­nös nevet. Elfogadták, s utána el­gondolkoztak fölötte. Milyen szép, ígéretes szó, mennyi tépelődéssel átvirrasztott éjszaka emlékezetét őrzi, amíg elhatározták magukat a belépésre. Végiglapozták addigi sorsuk Íratlan történelemkönyvét, olvasgatták a verejtékszagú emlé­keket. Aztán becsukták a könyvet. Üj lapot nyitottak, reménykedéssel, telve az újatakarás lázas igyekeze­tével. Munkához láttak, hogy ered­ményekké halmozódó fáradozással alapozzák meg reményeiket. Nyíri János bácsi, a tsz elnöke a hajdani urasági istállóra mutat. — Látta volna három hónappal ezelőtt! Csupa rom volt. Jó két eső, mint amilyen most volt, és össze- roskad. Most már rá lehet nézni. Jószág is van benne. Tizenhárom pár lovat hordtak össze, hét darab ökröt és két tehenet. Több nem volt. A szegényebbek fogtak kezet ebben a tsz-ben. Most sem gazda­gok, kell nekik 2—3 év, amíg ma­gukhoz jönnek. Az ilyesmi nem me^y máról holnapra. Ügy vannak ők is, mint a fiatal házasok, kez­detben a fogukhoz kell verni a ga-. rast, ha vinni akarják valamire. Most elvállalták a posta és a tej fuvarozását. Ez olyan „fuvarozási” melléküzemágnak számít .náluk, hoz valamit a konyhára — évente- 76 ezer forintot. Egyelőre még nincs sok dolga Lengyel elvtársnak, a maguk sorai­ból választott könyvelőnek. A be­induláshoz szükséges könyvelési munkán már túl vannak. NEGYVENNYOLC CSALÁD LÉ­PETT a Reménység kínálta új útra. Négyszázharmincnégy hold földet mondhatnak magukénak. Különös birtok ez, magán viseli még a fa­lusi földelaprózódás jegyeit, 960 da­rabban van a földjük, ősszel kerül sor a tagosításra, a legteljesebb egyetértésben a község másik tsz­ével, az Osszetartás-sal, mely ősszel kezdi meg a közös munkát. Most kezdtek hozzá egy sertés- fiaztató megépítéséhez, saját erő­ből igyekeznek tető alá hozni, pat­ronáltjuk, a Bányászati Építő Vál­lalat segítségével. Igyekeznek, ahogy ők mondják: rakják a Re­ménység fészkét. Juhot, szarvas- marhát is tenyésztenek majd, adott­ságaik ehhez vágnak. Bártfai Lajos agronómus véleménye szerint nem lesz itt hiba a jövedelmezőséggel sem. A növény ápolási munkákkal jól állnak, szép, ígéretes a határ. A tsz-tagok szorgalmasan dolgoznak, érzik, hogy minden kapavágás sa­ját hasznukat növeli. De az új még messze van, több családnak már fogytán a kenyérrevalója. Ez az ál­lapot nem szokatlan Szemerén, év­századok óta megismétlődő szomo­rú história. Ettől a keserves hagyo­mánytól akarnak szabadulni, azért fogtak kezet, azért keresik a boldo­gulás új útját, a jövedelmezőbb, bel­terjes nagyüzemi gazdálkodástól várják, hogy jövőre és most már minden időben legyen kitartásuk újig és még tovább is. Nem vádas­kodva beszélnek a dologról, úgy említik, mint az' itteni élet termé­szetes velejáróját, a máról holnap­ra élő emberek beletörődésével, 'megszokottságával szólnak róla. Nem akarják itthagyni a tsz-t, hogy valami kereseti lehetőség után néz­zenek, ami azonnal pénzt hoz a házhoz és átsegíti őket ezen a ne­hézségen. Segítséget várnak, pénzt, hogy legyen miből előleget fizetni a rászorulóknak. Nem, a tsz-t azt nem hagyják, akkor megint a múlt szakad rájuk, azzal pedig örök idő­re leszámoltak. MESSZE, EGY ISTENHÁTAMÖ- GÖTTI falucskában egy kicsi, de életrevaló közösség birkózik az új életkezdés apró és nagy gondjaival. Nem tekintgetnek- hátra, mögöttük olyan nyomasztó emlékek állnak, melyeknek nem köszöntek viszont­látást, amikor nagy elhatározással az új élet útjára léptek. Erős hit­tel, bátorsággal fogtak sorsuk jobb- rafordításának nehéz munkájához. Bíznak erejükben és' abban, hogy nem maradnak magukra gondjaik­kal. Megérdemlik a segítséget, ed­digi szorgalmas munkájukkal már bebizonyították, hogy a maguk be­csületéből, két kezük munkájából akarnak megélni, s a kezdeti ne­hézségek leküzdéséhez adott támo­gatást becsületesen megszolgálják. , Gulyás Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents