Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-07 / 132. szám
Világ proletárjai9 egyesüljetek I Sok szeretettel...---------2------------------------------------------------............. ■ , ( m mnmsiü A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 132. szám r a 60 fillér 1959 június 7, vasárnap Alig 14 évvel ezelőtt nálunk is — a még kapitalista vagy gyarmati országokhoz hasonlóan — az államot fenntartó, a lakosság többségét alkotó munkások, parasztok és kisembe rek kulturális felemelkedése a burzsoázia érdekeinek függvénye volt. Dolgozó népünk ma már olyan társadalmi körülmények között él, amely a kultúra fejlődésének felmérhetetlen lehetőségeit hordozza magában. A változás oka, a tömegek anyagi és szellemi felemelkedésének biztosítéka: a proletárdiktatúra, a szilárd népi hatalom, a párt, a munkásosztály vezetése. A kérdés leegyszerűsítését jelentené azonban, ha azt gondolnánk, hogy miután népi rendszerünk biztosítja a kulturális fejlődést, nálunk minden magától, automatikusan megy. Erről szó sincs. Kulturális életünk fejlődésének is a mozgató ereje, motorja a párt vezetése és közreműködői, realizálói azok az állami és tömegszervezeti erők, amelyek soraiban, az élvonalban haladnak pedagógusaink is. Ezen a napon, a pedagógusok ünnepén, felmerül a kérdés: hogyan éltünk azokkal a rendszerünk kínálta lehetőségekkel, amelyek kulturális fejlődésünket biztosítják, hogyan éltek vele pedagógusaink, nevelőink? Kulturális életünkben történt mennyiségi, de elsősorban minőségi változások azonnal szembeötlenek, ha a Horthy-rendszer 25 évére gondolunk. Uj vonásokkal gazdagodtunk, amelyek szintén a dolgozó emberről, gyermekeiről való állandó és fokozatos gondoskodás jegyében születtek, még akkor is, ha vannak hibák, hiányosságok, problémák. Ilyen új, minőségi vonás kultúrális életünkben az, amikor az állami erők mellett a szülők, a társadalom erői összefognak, hogy gyorsabban szaporodjanak a korszerű, egészséges tantermek. 1958-ban például több mint 6 millió forint volt a társadalmi erők összefogásának eredménye, s így a tervezett 75 tanterem helyett 83-at építettünk. Bízunk abban, hogy ebben az évben még nagyobb mérvű lesz a társadalmi összefogás eredménye. Ez a jelenség hasonló intenzitású a művelődési otthonok, könyvtárak és a mozik vonatkozásában is. Ebben az évben 21 művelődési otthon épül társadalmi segítséggel. A fenti tények nemcsak azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk tanulni, művelődni akar, hanem azt is, hogy áldozatokra is képes, erősödött felelősség- érzete. Az ifjúság nevelése is egyre inkább társadalmi üggyé válik. Kultúrális életünk új és pozitív vonása, s egyben egyik hajtóereje a párt, a tanácsszervek fokozódó törődése, gondoskodása, kultúrális szervező-nevelő munkájának javulása. Kultúrmunkásaink, pedagógusaink ma már nincsenek egyedül. Iskolai életünkben a mulasztások nagymérvű csökkenése, a munkásparaszt tanulók eredményeinek fokozatos javulása, ifjúsági mozgalmunk vonzó hatása, az oktató-nevelő munkának a gyakorlati élethez való köze- lebbvitele és számos eredményes példája mind-mind elsősorban a társadalmi összefogásra vezethető visz- sza. Szemlátomást realizálódik az a törekvés, hogy népünk ne csak élvezője, de alkotója is legyen az új, szocialista kultúrának, megőrizze a múlt haladó értékeit. Képzőművészeti köreinkben, honismereti, népművészeti kollektíváinkban fokozottan jelen életünk felé fordulnak. Ezt tükrözik, erről adnak számot kiállításaik. A múlt haladó értékeinek feltárásában és közreadásában is egyre nagyobb szerephez jutnak pedagógusaink is. Elég csak hivatkozni Zsuffa Tibor monoki nevelőre, Szabó Sándor, stb. nevelők munkájára. tJj, pozitív vonásai kultúrális életünknek a falusi zeneiskolák, a színház gyakori vidéki munkája, s az, hogy ma már minden községnek van könyvtára, s a még mutatkozó „fehérfoltokat” a művelődési autókkal felszámoljuk, s az a törekvésünk, hogy a jó filmet minden településre eljuttassuk,*a filmtár, szinműtár, jelmezkölcsönző, stb. létrehozása. Hol volt ilyen törekvés az ellenforradalmi Horthy-rendszerben? Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szerepet vállaltak pedagógusaink, különösen igazgatóink a helyi művelődéspolitika irányításában is. Az új helyzetben, amikor a művelődési ott hon, mozi, könyvtár, az iskola egy célért folyó tevékenységének biztosi tásáról, erejéhek kihasználásáról van szó, nevelőink, kültúrmunká saink szerepének fontossága egyre inkább nő. Pártunk és kormányunk méltányolja pedagógusaink sokirányú tevékenységét, erőkifejtését. Eme mél tányolásnak> az anyagi megbecsülésnek egyik kifejezője volt a közelmúltban történt illetményrendezés. Ugyanakkor a társadalmi gyakorlatba való bevonásuk, a közügyek intézésében kapott fontos szerepük erkölcsi megbecsülésüket is jelzi. Pedagógusainkat ott találjuk a párt, a tanács, a tömegszervezetek vezetőinek körében, a TIT előadóinak derékhadát is ők képezik. Megbecsülésük, munkájuk elismerése jut kifejezésre abban is, hogy a tegnapi nap folyamán megyénkből összesen 31 nevelő részesült kitüntetésben. Ezenkívül 800 nevelő kapott pénzjutalmat, 440 ezer forintot osztottak szét pedagógusaink között. Pe az erkölcsi megbecsülés legmagasabb foka jut kifejezésre abban, hogy immár hagyományossá vált a pedagógusnap, amikor népünk egésze juttatja kifejezésre háláját és elismerését évi munkájukért, gyermekeink és a felnőttek oktatása és nevelése érdekében kifejtett erőfeszítésükért. Egy év távlatából ma úgy látjuk, hogy ez az iskolai év pedagógusaink számára jelentőségében, egyéniségük, magatartásuk fejlődésébe# és a felé«? jük megnyilvánuló bizalom tekintetében eltér az eddigiektől. Az elmúlt tanév egy sor olyan alkalmat rejtegetett, amelyek során pedagógusainknak nyíltan, őszintén ki kellett állniok mind az ifjúság, mind a felnőtt társadalom elé. A feladatoknak megyénk pedagógusai megfeleltek, amit rábíztak, becsülettel megoldották. Nem kisebb események, mint a tanácsválasztás, a XXI. kongresszus anyagának tanulmányozása és gyakorlati átültetése, a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítésében való aktív részvétel, a Tanácsköztársaság 40. évfordulójának méltó megünneplése —■ hogy csak a legjelentékenyebb eseményeket említsük —, voltak azok az alkalmak, amelyek valóban komoly erőpróbát jelentettek a pedagógusok széles táborának. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy e fontos, egész hazánk társadalmára, annak jövőjére kiható események megoldásából pedagógusaink eredményesen kivették részüket. Azonban ezek a biztató és elismerésre méltó jelenségek sem homályo- síthatják el előttünk, hogy nevelőink sorai között még mindig nincsen minden rendben. Még mindig akadnak olyanok, akik csak kenyérkereseti lehetőségnek, és nem hivatásnak fogják fel a szép, de nem könnyű pályát. Még mindég vannak olyanok, akik tudatosan elszakadnak az élettől, nem látják a „holnapi nagyszerű perspektíváit, s emiatt elszigetelődnek és csak szűk értelemben vett iskolai munkájukat végzik, azt sem lelkesedéstől, meggyőződéstől áthatottam Legyen ez a VIII. Pedagógusnap is alkalom arra, hogy valamennyi pedagógus átérezze munkájának nagyszerűségét, érezze dolgozó népünk szeretetét, elismerését. Köszöntjük tehát nevelőinket, mindazokat, akik becsülettel helytálltak az oktató-nevelő munka frontján. Erezze át minden pedagógus, szülő, egész felnőtt társadalmunk, hogy szocialista hazánk és gyermekeink fejlődése szorosan összefügg és mirjren- nek szerves része a pedagógus munka, maga a pedagógus egyénisége, személyisége. Érezzék ezt azok is, akik helytelen általánosítással, egykét negatív esetből az egész pedagógus társadalomra dobják a követ, és azok is, akik ma még nem értékelik kellőképpen a pedagógus munkáját, akik nem látják, hogy a saját gyermekeink nevelése iránti felelősség súlyát, terhét veszik le vázlatukról tz pedagógusok. További munkájukhoz erőt, egészséget kívánunk. Hétlön összeül n genfi atomértekezlet j Genf (Reuter) 1 Mint hivatalos helyről szombaton! Genf ben közölték, az atomfegyver-! kísérletek megszűntetéséről tárgyalót értekezlet hosszabb szünet után hét-t főn délelőtt, magyar idő szerint 11! órakor ismét összeül a genfi Nemze-X tek Palotájában. (MTI) I Tanár bácsinak a pedagógusnapon.. Fotó: Martinecz György Hruscsov beszéde a moszkvai dolgozók gyűlésén A szovjet párt- és kormányküldöttség visszatérte alkalmából szombaton délután a moszkvai Sportpalotában nagygyűlést rendeztek. Több mint tizenötezer moszkvai dolgozó vett részt a gyűlésen, amelyet Usz- tyinov, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitott meg. A küldöttség tagjait négy felszólaló köszöntötte Moszkva lakosai nevében. Ezután a jelenlévők hatalmas tapsa közepette N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején elmondotta, a szovjet küldöttség három csoportra oszolva járta be Albániát, hogy minél jobban megismerje az országot, mind több alkalommal találkozzék az ország népével és vezetőivel. Hruscsov elmondotta: A szovjet küldöttség albániai tartózkodása idején több ízben találkozott az ott üdülő Ottó GrotewoMM. s hasznos eszmecserét folytatott vele fontos nemzetközi kérdéseikről, * Peng Tő-fouarj mansel- lal. eiki baráttá látogatást tett Albániáiban. '„Mint Ismeretes, Albániából visz- szatérve Malinovszkij marsallal együtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására, nemhfvatalos látogatást, tettünk magyar barátainknál Budapesten, ahol találkoztunk és Igen hasznos beszélgetéseket folytattunk Kádár János, Münnich Ferenc, Dobi István elvtársakkal és több más állami és pártvezetővel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjaival” — mondotta a jelenlévők nagy tapsa közepette Hruscsov. »A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, a két ország kormánya és testvéri pártjai között kifejezetten kitűnő baráti kapcsolatok jöttek létre, s e kapcsolatok állandóan erősödnek. Magyarország területe fölött átrepülve, elvtársi kötelességünknek tartottuk, hogy két napra megálljunk ebben a baráti országban és ismét kifejezzük őszinte nagyrabecsülésünket a munkaszerető magyar nép iránt, győzelmei- szervezője, a Magyar Szocialista Munkáspárt, annak Központi Bizottsága és személyesen Kádár János elvtárs, a magyar nép kiváló fia iránt« — mondotta Hruscsov, a gyűlés résztvevőinek hatalmas tapsa közepette. A szovjet miniszterelnök megemlítette, hogy magyarországi tartózkodása alkalmával találkozott Coj Jen Gén elvtárssal. A szovjet miniszterelnök ezután a küldöttség albániai tapasztalatairól szólt. Hangsúlyozta: az állami és pártvezetők személyes találkozásának, kölcsönös megbeszélésének nemcsak akkor van nagy szerepe, amikor valamiféle vélerpényeltérés vetődik fel, az ilyen látogatásokra akkor is szükség van, amikor semmi sem zavarja az egyetértést. Minél gyakrabban kerül sor az állami és pártvezetők személyes látogatásaira, találkozásaira, minél őszintébb eszmecsere folyik ezeken a találkozásokon, annál jobb az egyetértés minden kérdésben, annál könnyebb elmélyíteni a barátságot. Hruscsov méltatta az albán ipar eredményeit, majd kiemelte, különö-, sen nagy lehetőségei vannak az albán mezőgazdaságnak. A szovjet miniszterelnök rámutatott: A szocialista országoknak a mezőgazdaság fejlesztésében is együtt kell működniök, túl kell lépniök az egyes államok szűkén értelmezett érdekein, meg kell valósítaniok a mezőgazdasági termelés ésszerű munkamegosztását, az éghajlati viszonyoknak legjobban megfelelő mezőgazdasági kultúrát kell fejleszteni nemcsak saját szükségleteik kielégítésére, hanem az egész szocialista táboi* számára. »•Nincs messze az idő, amikor Albánia valóban a szocialista tábor országainak gyöngye lesz. Ez meggyőző példát jelent majd a Földközi-tenger medencéje valamennyi országának. Meglátják, mit jelent a szocializmus, milyen sikereket érhet el a nép, ha saját kezébe veszi a hatalmat, s az államot, a gazdaságot a marxiz- mus-leninizmus tanítása nyomán a szocializmus alapjaira helyezi« — állapította meg Hruscsov. Ezt követően hangoztatta: Az Albán Munkapárt vezetői jól ismerik és alkalmazzák a marxizmus-leninizmus tanításait. Ezért látszik furcsának, amikor egyes külföldi személyiségek azzal vádolják őket, hogy nem értenek a marxiz- mus-leninizmushoz. »-Az, aki tegnap még nem ismerte ezt a tudományt, ma elsajátította azt, kijárta a forradalmi harcok iskoláját, szilárdan a marxizmus-leninizmus álláspontjára helyezkedik, megvédi ezt a nagyszerű tanítást a revizionisták és az opportunisták támadásaitól« — hangsúlyozta Hruscsov a jelenlévők helyeslése közepette. Az albán—szovjet tárgyalásokról szólva a szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, ezek a megbeszélések olyan őszinték voltak, amilyenek csak a legjobb barátok között lehetségesek. Az albán vezetők kérték őket, hogy a Szovjetunió adjon segítséget a halászflották számára rendkívül alkalmas partmenti öblök kihasználásában. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta: a kölcsönös előnyök alapján, érdemes lenne szovjet—albán megállapodást kötni a szardinia-halászflotta létesítéséről, amely flotta mind a Szovjetuniót, mind Albániát ellátná szardíniával. A halászflotta-bázis megteremtése megszilárdítaná Albánia helyzetét, s ugyanakkor figyelmeztetésül szolgálna Albánia szomszédainak, akik nagyon megszokták, hogy szemügyre vegyék, mi történik Albániában. Albánia nemzetközi helyzetéről szólva a szovjet miniszterelnök kijelentette, az albán dolgozók meg vannak győződve arról, hogy országuk biztonsága szilárd alapon áll. „Mi is megerősítettük őket ebben a meggyőződésükben” — mondotta Hruscsov. Ha valaki Albániára támad, az a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, a varsói szerződés valamennyi országával találja magát szemben. Ebből a szempontból nem játszik szerepet, hogy Albánia távolesik a szocialista országoktól. Hruscsov beszéde befejező részében a Balkán helyzetével foglalkozott. Megemlítette, hogy Olaszország beleegyezett idegen rakétatámaszpontok építésébe saját területén* Görögország pedig jelenleg tárgyalásokat folytat erről. Mi szükség van ezekre a bázisokra? — kérdezte Hruscsov — hiszen nyilvánvaló* hogy sem a kis Albánia, sem pedig a Szovjetunió és szövetségesei nem akarnak Görögországra, vagy Olaszországra támadni. A török és görög kormány elutasította Bulgária békés javaslatait, visszautasította azt a tervet, amelyet Chivu Stoica román miniszterelnök terjesztett elő a balkáni atommentes övezet létrehozásáról. Ezt a javaslatot Jugoszlávia is támogatta. A nem szocialista államok azonban elutasították ezt a józan és békés tervet. „Ha Görögország és Törökország nem bízik Albániában, Bulgáriában és Romániában! miért nem hisznek Jugoszláviának* amely társuk a balkáni szövetségben?” — tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormány véleménye szerint a leghelyesebb az volna, ha a Balkánon kölcsönös ellenőrzéssel rakéta- és atommentes övezetet teremtenének.' - „Ha ez a javaslat nem talál tárnom gatásra, s a nyugati hatalmak folytatják a Balkánon agresszív politikájukat, akkor a Szovjetunió Albániával, Bulgáriával és a többi szocialista országgal együtt kénytelen lesz rakétatámaszpontokat létrehozni az agresszorok támaszpontjaihoz legközelebb eső helyeken” — állapította meg Hruscsov. „Ügy gondolom, Görögország és Olaszország kormánya józanságot tanúsít és nem egyezik] bele, hogy népét veszélybe döntse* mert a rakétatámaszpontok működésbe helyezése új világháború kezdetét jelentené — mondotta többek között a szovjet miniszterelnök. — Meg vagyunk győződve róla, hogy minden békeszerető nép elitéit saját országában azokat, akik nem kívánják a békét és e népek mindent megtesznek a hidegháború megszüntetéséért”. Hruscsov beszéde befejező részében ismételten köszönetét mondott az Albán Munkapárt és az albán kormány vezetőinek a szíves meghívásért, éltette a Szovjetunió és Albánia népeinek testvéri barátságát* a szocialista tábor országainak egységét, a világ békéjét. (MTI) Köszöntjük pedagógusainkat Immár nyolcadszor köszöntjük pedagógusainkat, nevelőinket, kultúr- munkásainkat, a párt- és kormány megbecsülését kifejező pedagógusnap alkalmából. Köszöntjük azokat a nevelőket, akik városunk ifjúságát fáradhatatlanul oktatják, tanítják, segítik, hogy mielőbb a tudomány birtokosai lehessenek. Segítik és nevelik őket a helyes világnézet kialakításában, a szocialista erkölcs szabályainak betartásában, a teremtő munka megbecsülésében, az igaz hazafiság szellemének elmélyítésében. Mindezt a dolgozó nép felemelkedése, előrehaladása, kultúrális színvonala emeléséért. Midőn a szeretet és tisztelet hangján emlékezünk meg az elmúlt évben végzett eredményes munkájukról, kérjük önöket* adják át tudásukat a jövő nemzedékének, neveljék t< vábbra is szocialista szellemben ifjv Ságunkat. Mutassanak számukra pé dát magatartásukkal, merítsene erőt az 1919-es Tanácsköztársasá hőseinek és mártírjainknak igaz hí zafiságából. Ápolják a nemzetkö munkásmozgalom és nemzetünk hí ladó hagyományait, járuljanak ezzi is hozzá szocialista hazánk továbl építéséhez. A Nehézipari Műszaki Egy etet professzorait, tanárait, városunk ki zépiskolai és technikumi tagozata nak igazgatóit és nevelőit, valamii álttalános iskoláink, óvodáink peck gógusait köszöntjük és valamenny ük számára további jó munkát, erő egészséget kíván MSZMP városi végrehajtó bizottsága. Városi tanács végrehajtó bizottsága* A pedagógusok ünnepén Irta: DEME LÁSZLÓ
