Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-07 / 105. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAC CfeütöPtök, 1959. május 7. fi dolgozók magukénak érzik a munkásosztály helyzetéről hozott határozatot A munkásosztály gazdasági és politikai helyzetének kérdéseiről tárgyait a városi pártbizottság kibővített ülése Tegnap a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi bizottsága kibővített pártbizottsági ülésen tárgyalta meg a Miskolc városi párt- bizottság intézkedési tervét, a Központi Bizottság a munkásosztály helyzetének egyes kérdéseiről hozott határozata alapján. Az intézkedési tervben nagy szerepet foglaltak el a gazdasági téren elért eredményeink és feladataink Miskolc nagy- és kisüzemeiben, bányáiban és a fennálló legfontosabb politikai kérdések pártszervezeteinkben, tömegszervezeteinkben. Az intézkedési terv megállapítja, az eddigi tapasztalatok alapján el lehet mondani, hogy a dolgozók széles tömegei megelégedéssel fogadták a párt, a kormány eddigi intézkedéseit. Az alapszervezetek többsége keresi a helyes vezetési módszereket. Többet foglalkoznak az emberek problémáival, jobb a párttagok tömegkapcsolata. A politikai munkát nemcsak a népnevelő gárdával, hanem az egész párttagsággal kívánják megoldani. Többet és jobban foglalkoznak a termeléssel, bár — szögezi le az intézkedési terv — ez több helyen csupán a gazdásági vezetők beszámoltatásából áll. Viszont meg lehet állapítani, hogy az elért eredmények ellenére a pártmunka színvonala még nem kielégítő és ez a további fejlődés akadályává válhat. Melyek a legfőbb feladataink? Elsődleges feladatunk az, hogy fellépjünk az önelégültség, az elbizakodottság bármilyen megnyilvánulása ellen, elsősorban politikai munkával. A politikai munka kiterjesztését a pártonkívüliek felé, elsősorban a szakszervezet részéről, a pártcsoportvezetők és szakszervezeti bizalmiak kapcsolatán keresztül is élővé kell lenni nemcsak kampányok idején. A gazdasági vezetőktől meg kell követelni, hogy beosz- tottaiknál necsak gazdasági, hanem politikai nevelést, meggyőzést folytassanak. E két feladat szorosan ösz- szefügg népi demokratikus rendszerünk erősítésével. A tömegszervezetekről szólva, az nak titkára a gyár eredményeiről intézkedési terv megállapítja, hogy a pártirányítás az üzemekben lényegesen jobb, mint az ellenforradalom előtt. Ezen a téren a legfontosabb feladat olyan dolgozókkal erősíteni a szakszervezeteket, akik képesek területük dolgozóinak politikai nevelésével foglalkozni, akik a dolgozók érdekvédelmét elsősorban a termelési feladatok megoldására mozgósítják, a dolgozók kezdeményezéseit felkarolják. A szakszervezet vezetésébe javasolt kommunistáknak párt- feladatként kell megszabni munkájukat. A nőbizottságokról szólva, az intézkedési terv kifejti, hogy kevés még a segítség a funkcionáriusok részéről. Javasolja, hogy tűzze napirendre a szakszervezeti nőbizottságok munkáját, az üzemben dolgozó nők helyzetét. A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról az intézkedési terv pozitív értelemben emlékezett meg. Főleg az a legnagyobb eredmény ifjúsági szervezetünkben, hogy a munkásfiatalok legjobbjai képviselik magukat soraikban, és politikai állásfoglalásukat a termelésben elért eredményeik alapozzák meg. A városban több mint 200 export-brigád dolgozik, tagjaik ifjúmunkások. Az elmúlt évben 84 millió forint értékű tervtúlteljesítést és anyagmegtakarítást értek el. Tovább kell fejleszteni az ifjúmunkások körében elért eredmények mellett, az ifjúság és exportbrigádok munkalendületét és ezen keresztül a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indított mozgalmat, elsősorban a nagy- és középüzemekben. Az intézkedési terv második része részletesen foglalkozik a munkásosztály vezető szerepével, a következetes osztálypolitikával, majd tárgyalja a munkásosztály ellátottságát, a lakás, áruellátás, közlekedés és egészségügy terén felmerülő kérdéseket. Az intézkedési tervhez kiegészítésül tegnap délelőtt Malák István elvtárs, a városi pártbizottság titkára tartott rövid beszámolót. Felszabadulás óta nem Tolt ilyen széleskörű, tudományos alapon folyó vizsgálat a párt részéről, mint a határozatot megelőző Időszakban mondotta Malák István elvtárs. Az országos vizsgálat alkalmával 2 0Ü0 párt-, állami, tömegszervezeti Vezető mintegy 45 000 munkással és munkásból lett értelmiségiivel beszélgetett el. A munkások tömegei mind fokozottabb mértékben értik meg és helyeslik a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját. Ez tettekben is kifejeződik, a Központi Bizottság márciusi határozata nyomán a pártkongresszus tiszteletére tett országos kezdeményezés, vagy a legutóbbi május 1-i soha néni' tapasztalt tömegmegmozdulás is ezt bizonyítja. Mindezekből következik, hogy a párt és a dolgozók közötti kapcsolat napról-napra szilárdabb. És hogy ez a kapcsolat még erősebb és szilárdabb legyen, olyan állami és tömegszervezeti vezetőkre van szükség, akik a központi szervek helyes intézkedéseit a városban is maradéktalanul végrehajtják a maguk területén. — Ugyanakkor — folytatta Malák el vt ars — a határozat megnevezett olyan hiányosságot is, hogy a központilag helyes intézkedések lenn a dolgozók között, a helyi vezetők hibáiból egyes esetekben eltorzulnak. Egyes vezetők, az általánostól eltérően — helyenkint még a munkásosztály soraiból kikerült vezetők is — figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét és ezzel olyan érzést váltanak ki, hogy helyileg nem érvényesül megfelelően a munkásosztály érdeke — állapítja meg a Központi Bizottság határozata. Éppen ezért, mivel a munkás- osztály vezető szerepe a párt útján valósul meg, annak további erősítése mindenekelőtt azt kívánja minden kommunistától, a munkáshatalom minden hívétől, hogy az eddiginél még következetesebben valósítsa meg a párt politikáját. Valamennyi kommunista értse meg és tudja magyarázni, hogy elsősorban a munkásosztályé a felelősség az ország vezetéséért, a hatalom helyes gyakorlásáért, a nemzeti vagyon kezeléséért, a nép anyagi és kulturális jólétének emeléséért, a szocialista társadalom felépítéséért. A munkásosztály vezető szerepe akkor érvényesül hatékonyan, ha az öntudatos munkások minél aktívakban és eselekvőbben támogatják a párt célkitűzéseit Ezért a politikai munka különböző- területén egyik legfontosabb feladat a dolgozók mindennapi gondjaival való foglalkozás, a velük való bánásmód, az úgynevezett: apró munka. Másik fontos politikai feladatunk a pártszervezet vezetésével folyó társadalmi harc a bürokrácia, a protekció, a megvesztegetés maradványainak megsemmisítéséért. Ennek érdekében elsősorban a népi ellenőrző bizottság erre irányuló tevékenységét kell erősíteni a dolgozók további bevonásával. Ugyanakr kor a bürokratikus vonások leküzdése érdekében állami és gazdasági szerveinknek további intézkedéseket kell tenni a szakmai vezetés színvonalának emelése terén. . Ezután Malák elvtárs az intézkedési tervben felmerülő több olyan problémáról szólt, amelyek a város dolgozóinak véleményét, bírálatát fejezik ki eddigi ismereteink alapiján, és amelyekben további intézkedések szükségesek. Ilyen probléma például a lakáskérdés. A munkások egy részét sújtja még ma is a lakásuzsora, amely nemcsak a volt uralkodóosztály részéről nyilvánul meg, hanem társadalmunk más rétegeiben is; A lakáshelyzet megjavításához feladatként kell megjelölni,. hogy az Országos Takarékpénztár kölcsönt elsősorban az üzemi dolgozók részére biztosítson. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat egyik legfontosabb feladata, hogy előnybe részesítse az üzemi munkások által lakott épületek javítását. Malák elvtárs beszámolója után termékeny vita következett. Minden egyes hozzászóló hangsúlyozta egyetértését az intézkedési tervvel és a beszámolóval, és számos javaslattal, jelentéssel bővítette azokat. Huzsvári Kálmán elvtárs. a Dlszólva elmondta, hogy ilyen népszerű párthatározat még nem volt, a dolgozók magukénak érzik és vallják minden sorát, és ezt munkájukkal igyekeznek bizonyítani. A határozat végrehajtásába a kommunisták, a tömegszervezetek és a pártonkívüliek egyaránt bekapcsolódnak. Huzsvári elvtárs felszólalásának súlyponti kérdését a gyár munkás- törzsgárdájának kiépítése képezte. A politikai és gazdasági sikerek elérésének ez lenne az alapja, hiszen egy olyan mag kialakulása a gyáron belül, amelyben a szakmai tradíciók, a szakmai szeretet és a politikai képzettség párosulnak, csak nagyobb és jobb eredményekhez vezetne. A törzsgárdán belül az utánpótlással is foglalkozott a felszólaló és elismerte, hogy az elmúlt évek alatt erre nem sok gondot fordítottak. Még egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: tapasztalható a gyáron belül bizonyos húzódozás a tanulástól. különösen egyes munkásértel- miséeiek körében. A nagyüzemi pártbizottság, felismerve ezt a helyzetet, mindent megtesz annak érdekében. hogy a fiatal mérnökök mind nagyobb számban menjenek asni- rantúrára, minél többen képezzék magukat tovább. Valkó Márton elvtárs. a Lenin Kohászati Művek ieazgatóia a termelőmunka eredménvességének és az életszínvonal emelésének összefüggéséről beszélt. Megemlítette a régen vajúdó problémát is — miért nem használjuk ki a kohósalakot, amelyet már szinte az esész országban hasznosítanak. A lakásépítésekről szólva elmondta, hogy a Lenin Kohászati Művek mindent megtesz, hogy minél több kislakás és szövetkezeti lakóház épüljön a dolgozók részére. Fazekas László elvtárs. a városi tanács elnökhelyettese Miskolc kommunális problémáiról szólott. Elmondotta, hogy más vidéki városokkal szemben igen elmaradottak vagyunk. Az ellátás terén szinte naponta hadakozni kell a minisztériumokkal. A közlekedés terén egy eklatáns példát említett —, Miskolc egész villamoshálózatára egyetlen biztosítóberendezés van és minden erőfeszítés ellenére képtelenek legalább még egyet szerezni. . Bialis József elvtárs a határozat KISZ-szervezetre vonatkozó részéről és a munkásifjúság között vészelt munkáról szólt, mint a városi KISZ- bizottság titkára. Megállapította, hogy 184 ifjúsági brigád közel 3 500 taggal dolgozik példamutatóan a városban. Dicséretreméltó az ifjúság munkája az érctömörítő felépítésében, a kiegészítő parancsnokság lebontásában. Megemlítette, hogy egyedül a tanulóintézeteknél nem tudták eléggé biztosítani a fiatalok ■politikai és erkölcsi nevelését. Ezt azzal a példával igazolta, hogy éppen az MTH-s fiatalok között nem eléggé tömeges és tudatos a takarékosság, és megtalálható a pazarló, léha életmód is. Ötvenöt KISZ szocialista brigád dolgozik a város területén, amelyeknek a gazdasági sikerek elérése mellett egyik legfőbb céljuk a szakmai és politikai továbbképzés. Tóth Margit ügyésznő két elhanyagolt területről, az üzemi tanácsokról és a társadalmi bíróságokról beszélt. Koval Pál elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára elmondta, hogy minden pártalapszervezetnek ebből a nagyjelentőségű határozatból kell kiindulnia, és ettől a végrehajtástól függ, milyen ütemben építik a szocializmust. Az apró munkáról szólva megállapította, hogy sokszor másoknak apró, lényegtelen dolgok meghallgatása és — ha azok indokoltak — orvoslása, a hivatalos szervek legfontosabb feladata, hiszen a dolgozók mindennapi életének egy-egy állomásai ezek. Valamennyi felszólaló örömét fejezte ki a pártbizottság kibővített ülésének komoly vitája felett, és többen módosításokat is javasoltak Végezetül Malák elvtárs méltatta zárószavában az ülés főbb pontjait, majd rátért a két másik napirendi pont tárgyalására, a negyedéves munkaterv és a szervezeti kérMÁVAG nagyüzemi pártbizottságá- dések megvitatásara. Megyei tanácstagok fogadóórái és beszámolói Május 7-én: G. Kiss Bertalan, Kistokaj, 9 óra. Május 9-én: Simon József, Pányok, 11 óra. Május 10-én: Papp János, Hejőbába, 14 órakor. Május 12-én: Eiben Endre, Tiszakarád, tanácsháza, 13 óra. Május 13-án: Kirimszki Miklósné, Pere- cse. 12 óra: Palásti István, Felsőregmee, 16 óra; Eiben Endre, Tiszacsermely. 17 óra; Magyar Jánosné, Rudabánya, tanácsháza, 13 óra (beszámoló). Május 14-én: Kirimszki Miklósné, Krasznokvajda, tanácsháza, 20 óra (beszámoló). Május 15-én: Dócza Béla, SajÖivánka, tanácsháza, 9 óra (beszámoló); Varga Bertalanná, Sátoraljaújhely, Kácsárd- tanya, 18 óra (beszámoló). Május 16-án: Bene János, Szomolya, tanácsháza, 20 óra (beszámoló). Május 17-én: Fetykó Bertalan, Sárospatak, tanácsháza, 14 óra (beszámoló). Május 18-án: Szurdán Józsefné, Fony, 9 óra. Állami gazdaságaink életéből: Friss áruk Miskolc zöldövezetéből Tavasz kezdetén hírül adtuk, hogy a Hazafias Népfront és a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága javaslatára komoly mértékben növelték a konyhakerti növénytermesztési területeket a Miskolc környékén működő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. Ez kettős célból hasznos: az illető gazdaságok lényegesen több jövedelemre tesznek szert — a város lakosai pedig friss és mindenekelőtt olcsóbb zöldáruhoz jutnak. A zöldövezet növekedését, a pontosabb tervezést, a jobb munka gyakorlati bizonyítékait már hetekkel ezelőtt tapasztalhatták a piacon Miskolc bevásárló asszonyai. A nagymiskolci állami gazdaság ugyanis — amely mintegy 20 katasztrális holddal növelte konyhakertiét — 50 vagonnal több zöldárut szállított eddig, mint a múlt év hasonló időszakában. Szabó Sándor elvtárs, a repülőtéri üzemegység főkertésze úisá- rrolia, hogy a közeli naookra pedig újabb ..meglepetéseket” tartogatnak. Télen kaptak ugyanis egy 2 hajós szaporító ágyat, valammt 10 darab hollandi á^vat, amelynek alkalmazásával meggyorsíthatták a konyhakerti növénytermesztést. így a friss palántákat többek között már előrehajtatott állapotban, a bimbózás időszakában ültethetik ki a szabadtéri ágyakba és a 190 katasztráliis hold- nyi területről alig 10 nap múlva már szállítják a friss és szépnövésű salátát, később pedig a korai karalábét. Ez utóbbiból ugyanis 15 katasztrális holdnyit ültettek, míg ezen kívül termés várható 10 katasztrális hold káposztáról, 35 hold paprikáról és 20 katasztrális hold paradicsomról. Arról is tájékoztatott, a gazdaság főkertésze, hogy a kiültetett növények szépen fejlődnek, a palánták erősek és a miskolci piacon megjelenő helyi termelvények valószínűleg olcsóbbak lesznek, mint a múlt évek gyakorlata volt. A kapott hollandi ágyak és a szaporító üzembe helyezésével ugyanis meggyorsult a termelés,' mert a palántákat tűzdelve ültethetik el, ami a termésben legalább 3 hét előnyt jelent. Egyébként a gazdaság konyhakertészetében mintegy 130 fő —* különösképpen női munkaerő — dolgozik, akiknek nagyrésze időszaki munkás, de már nagy gyakorlatuk van a kertészkedésben és így szén és jóminőségű zöldárukat termelnek. Hatvan hold új telepítés a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaságban Jók a terméskilátások a hegyaljai szőlővidéken Nincs Tokaj-Hegyalja szölövidéke- it járó ember, akinek szemébe ne tűnne, milyen gyors ütemben szaporodnak az új szőlőtelepítések, hogy fejlődik vap, mint nap az ország leghatalmasabb borvidéke. Különösen nagy gondot fordít új szőlő és anyatelep létesítésére a Tolvaj-Hegyaljai — többezerholdas — Állami Gazdaság. Mezőzombor, Tőle sva, Tárcái dombjain, hegyoldalain ez év mw- szán is tíz és tíz holdas anyatelepeket és szőlőtáblákat létesítettek, az állami gazdaság dolgozói. A régi gabonát, kapásokat alig termő szántóföldek helyén ma beton és akác- karó-erdők sorakoznak. S néhány éven belül újabb száz és száz, avagy ezer és ezer hektoliterrel több bor terem majd az ország hasznára. 20 hold szótő — negyven hóid anyatelep — nyolcszáz hold talajmunka Néhány perces beszélgetést folytattunk Leskó elvtárssal, a Tokaj- Hegyaljai Állami Gazdaság igazgatójával: milyen terveik vannak, milyen és mennyi munkát végeztek eddig és végeznek ez esztendőben? Leskó elvtárs örömmel újságolta, hogy eddig egyetlen esztendőben sem indult ilyen jó és ilyen hatalmas arányú munka, mint az idén. Nem csupán az új telepítésekről van itt szó — bár az is jelentős dolog, hiszen ott, ahol eddig soha nem termett még bor, — vagy csak száz évekkel ezelőtt — ma negyven hold anyatelep és húsz hald termőszőlő bizonyítja, hogy a tokaj-hegyaljai rekonstrukció nem csupán szóbeszéd. Változott maga a szőlőművelő munka, a védelemre való felkészülés lényege, jellege is. Ez év eddig eltelt hónapjaiban például 40 hold. már beállott anya- telep kapott a régi rendszerű fakarók helyett örökre szóló beton tám- oszlopot. A szőlőművelésben ma — és holnap egyre inkább — már sikeresen alkalmazták a gépi munkát. Egyrészt a központilag kapott gépekkel. másrészt a gazdaság műhelyeiben alakított ekekkel és más munkaeszközökkel. Soha még így nem készültek fel a védekezésre, mint ez idén. A gazdaságban már készen állnak a permetezéshez szükséges gépek és anyagok. Állandóan figyelik az időjárást és az időjárás ráhatását az erősen fakadó szölőtáblákra és, amint szükséges, több, mint 200 gép lát munkához, hogy megvédje a gazdaság szőlőit a kártevőktől. — — Egyébként a szakemberek szemével nézve egész Tokaj-Hegyalján évtizedek óta nem indult még ilyen jó körülmények között fejlődésnek ® szőlő, mint ezen a tavaszon. A szőlő mellett hús is van ! Persze — bár a gazdaság szőlőtermelő jellegű — másírányú mezőgazdasági termelésben sem marad az utolsók között. Leskó elvtársé k büszkén sorolják, mit tettek eddig a gazdaság más üzemágaiban. A napokban adtak át 540 mázsa súlynak megfelelő sőremarhát exportra és belföldi fogyasztásra. Mindemellett 250 hold hibrid kukorica vetőmagot tettek földbe, melyről jó termést várnak. Ötven holdnyi cukorrépájukon már el is végezték az első komolyabb munkát — a kapálást, sara- bolást. — így hús is van, illetve lesz, — a szőlőhöz! A gazdaságban különben néhány hónappal ezelőtt munkaverseny indult a kongresszus tiszteletére. Egymillió és háromszázezer forint anyagmegtakarítást, illetve terven felüli nyereséget akarnak elérni a versenyfeltételek teljesítésével. S ha az eddigi munlzát: az új tízholdakra menő szőlőtelepítéseket, a több mint kétmillió már kiültetett oltványt, a másfélmilliónyi kiültetett simavesz- szőt nézzük — állják is adott szavukat! (Barcsa) Húszezer hold tavaszi vetés — 1400 hold négyzetes kukorica ! Eredményes munkát végeznek tsz-einknél a gépállomások Gépállomásaink ez év elején valóban megfeszített erővel láttak munkához, hogy minden tekintetben kielégítsék a termelőszövetkezetek és általában a falu igényeit. Az új közös gazdaságok, termelőszövetkezeti községek létrejöttével megsokszorozódott a munka, a felelősség. Mégis, az eddigi eredmények alapján azt lehet mondani, hogy eddig talán egyetlen esztendőben sem végeztek annyi és olyan mennyiségű munkát traktorosaink, mint az elmúlt három hónap alatt. Május 1-ig mintegy húszezer holdnyi tavaszi vetés bizonyítja a traktorosok, gépállomási dolgozók szorgalmát, munkakedvét, s a termelőszövetkezetek véleménye szerint sehol nem volt hiba a munkával. Különösen szép eredmény a több, mint 1400 holdnyi négyzeten vetett kukorica, amely külön felkészülést kívánt gépállomásainktól. A Mezőnyárádi Gépállomás dolgozói például csaknem ötszáz kataszteri hold kukoricát vetettek négyzetesen a termelőszövetkezetekben és mindösszesen több, mint két és félezer hold tavaszi vetés bizonyítja jó munkájukat. Az eddig végzett munka azonban jóformán csak előleg — az éves tervek teljesítését illetően. Hiszen ez évben jelentősen megnőttek az igények. Több a munka. Tízezer holdakra megy a kapálni és kaszálnivaló, nem beszélve a gépi aratásról, cséplésről. S, hogy ne valljanak szégyent az elkövetkezendő hónapokban sem, valamennyi gépállomási dolgozó elkészítette tervét, megtette versenyfelajánlását, ki-ki a maga munka- területén. Mezőkövesden, Hejőpapin, Put- nokon, Szerencsen — s így van ez minden gépállomáson — komoly felelősséggel javítják, készítik elő a munkagépeket az elvégzendő feladatokra. Minden brigád külön kidolgozta a maga tennivalóját, minden traktoros, szerelő ismeri feladatát, s a traktoros nap tiszteletére lényegesen több és jöróa munkát végeznek a tervezettnél!
