Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

Szerda, 1950. május 27. eszakmagyarország •'.IRKmaü V/WORSlflG A Di. Bányász nyerte az NB III. rangadóját Diósgyőri bányász—Nyíregyházi Spartacus 2.1 (2:1) Nyíregyháza, 4000 néző. Vezette: Kovács B. A diósgyőri csapat a következő összeállításban lépett pályára: Du­nái — Újvári, Kárpáti, Simkó — Tóth, Gyurik — Szabó I., Szabó II., Stadinger, Pesti, Bujtor, Edző: Tur­bók! András. A mérkőzés elején mindkét csa­pat kapkodva játszott. A diósgyőri csapat kapott előbb lábra és a 12. percben formás támadás után, Buj­tor élesen középre adta a labdát, Pesti átvette, majd egy csel után védhetetlenül 9 léc alá lőtt. 1:0. A diósgyőri fiúk a gól utón nagyon fel­jöttek és az első félidőben igen nagy fölényben játszottak. A 23. perc újabb gólt eredményezett. Szabó I. futott el a jobbszélen, magára húzta a védőket, átívelte a labdát a tisztán álló Stadingerhez, aki biztosan fejelt a hálóba. 2:0. Szabó II. előtt adódott gólszerzési lehetőség, de a kifutó ka­pus felett magasan fölé lőtte a lab­dát. Váratlanul esett a hazai csapat gólja. A 40. percben Havas kapu elé ívelte a labdát, a felugró Tóth rövi­den fejelt, a nyíregyházi Papp kapu­ra lőtte és a labdát Dunai csak érin­teni tudta. 2:1. A második félidőben a diósgyőri csapat az eredmény megtartására rendezkedett be. A védelmet meg­erősítették, de az elől maradó csatá­rok mindenkor veszélyesek tudtak lenni a nyíregyházi kapura. A véde­kezés miatt a hazai csapat többet támadott, de nem tudott megbirkóz­ni a Di. Bányász jól tömörülő vé delmével. A mérkőzés vége felé igen nagy lett a házai csapat nyomása, de a diósgyőri csapat hősiesen kivédte a meg-megújuló támadásokat és vég­eredményben igen értékes, a bajnok­ság kimenetele szempont jóból fon­tos két ponttal tért haza. Dunai az első félidőben néha bi­zonytalankodott, de szünet után na­gyon feljavult. A hátvédhármasban Kárpáti játszott a legjobban. Min­denkor biztos lábbal lépett közbe. Újvári és Simkó sem maradtak el a középhátvéd játékától. A két fede­zet végig igen jól játszott. Gyurik többet volt játékban, teljesítménye igen jónak mondható. A csatársor­ban Pesti volt a legjobb. Régi nap­jaira emlékeztető, nagyvonalú játé­kot nyújtott és Bujtorral együtt min­dig veszélyesek voltak az ellenfél kapujára. Stadinger sokat dolgozott, góljáért külön dicséretet érdemel. A két Szabó nagy lelkesedéssel .harcolt, a második félidőben a hazai csapat fölényekor sokat segítettek hátul. Kovács B. játékvezető többször té­vedett, különösen a második félidő­ben. További NB III-as eredmények Tisza lök—Ormosbánya 2:0 (1:0) Tiszalök. Vezette: Zágonyi. A tarta­lékos bányászcsapat sokáig egyenlő ellenfél volt, de nem tudta meg­akadályozni a hazai csapat győzel­mét. Debreceni EAC—Pereceai TK 1:0 (0:0) Debrecen. Végig nagy harcot vívott a két jó formában lévő csa­pat. A hazaiak szerencsés góllal nyerték meg a találkozót. Putnoki Bányász—Ganzvagon 2:0 (0:0) Putnok. Az első negyedóra a vendégeké volt, de utána feljöttek a hazaiak és végig irányították a já­tékot. Szurdoki II. és Zsóri góljaival megérdemelt győzelmet arattak. TRANSVILL—Kazincbarcika 2:1 (2:1) Budapest. Az első félidőben a fővárosi együttes játszott jobban és egy gólos vezetéshez jutott. Szünet után nagyon feljött a vendégcsapat, gólszerzési alkalmuk is több akadt, de azokat nem tudták kihasználni. K. Lombik—Mezőkövesdi Sparta­cus 6:0 (2:0) Budapest. Meglepetés a mezőkövesdi csapat súlyos veresége. Vereségükkel az utolsóelőtti helyre estek vissza a táblázaton. DIÁKSPORT Borsod és Baranya diákválogatott­jai szombaton és vasárnap három soprtágban mérkőztek meg egymás­sal Miskolcon. Mindhárom sportág találkozója a borsodi diákok győzel­mét hozta. A kézilabdások 15:10 (9:2) arányban diadalmaskodtak. Kosár­labdában: Borsod-Baranya női 56:38 (33:17), Borsod-Baranya férfi 66:55 (29:28.) Atlétikában a pontverseny eredménye 36:35 volt a borsodi vá­logatott javára. KÉZILABDA NB I. Miskolci VSC—Bp. Spartacus 6:4 (3:2) NB I. női Budapest. A miskolci lányok első győzelmüket igen jó játékkal érték el. A csapat valamennyi tagja nagy lelkesedéssel és jól játszott. Góllö­vők: Kontra (2), Árpádné, Lövei, Kassainé, Novák. Bp. Vörös Meteor—DVTK 18:14 (9:8). NB L férfi Budapest. Igen nagy harc után győzött a fővárosi csapat a jól küz­dő EVTK ellen. Ü. Dózsa—MVSC 16:5 (7:4) NB I. férfi Budapest. A miskolci csapat igen gyengén játszott ezen a mérkőzésen. RÖPLABDA NB I. Farkaslyuki Bányász-—MTK 3:2 (7, 9, —3, —6. 10) NB I. férfi Farkaslyuk. Az első két szettben igen jól játszott a hazai csapat. A harmadik és negyedik játszmát az MTK nyerte, majd az ötödikben a hatalmas lelkesedéssel és a jól ját­szó hazai csapat megérdemelt győ­zelmet aratott. Bp. Spartacus—DVTK 3:2 (—2, —11, 1, 7, 7,) NB I. női Budapest. A diósgyőriek igen jól játszva nyerték az első két szettet, utána azonban meglepetésre össze­roppantak. Győri Kinizei—MVSC 3:1 (2, —12, 5, 13) NB I. női Miskolc. Az erőtlenül játszó mis­kolci csapat nem várt vereséget szenvedett.-----0O0----­T ENISZ A DVTK teniszezői kiválóan sze­repeltek a Győrben megrendezett országos versenyen, örvendetes volt a fiatal Biszterszky nagyszerű ver­senyzése, aki a felnőttek mezőnyé­ben a harmadik, míg a II. osztá­lyúaknái az első helyet szerezte meg. A férfiaknál Bartha B. nyújtotta a legjobb teljesítményt. A DVTK ver­senyzői a következő helyeket sze­rezték meg: Férfi egyes I. o.: 3. Bartha J. és Kádár, Férfi páros I. o.: 2. Bartha B.—Molnár, 3. Szitka— Bartha J. és Kádár—Fischer. Női egyes I. o.: 2. Gáborné, 3. Bisz­terszky, Férfi egyes II. o.: Szitka és Bartha B. került a döntőbe és Diós­győrött játsszák le a mérkőzést. Női egyes II. o.: 1. Biszterszky. 2. Szu- rovszky. Ifjúsági fiú egyes: 1. Nyit- rai. Serdülő fiú egyes: 1. Cziráky. UJUTAKON Termelö**ővetkeMeteinh «serepe a megye húsellátásának megjavításában Irts: BIHALL GYULA, az Allatforgahni Vállalat igazgatója Megyénk húsellátásának jelenlegi helyzete megköveteli, hogy az állat- tenyésztés és a hústermelés mostani színvonalát jelentősen fejlesszük. A mezőgazdaság sikeres átszervezésé­nek, de az egész népgazdaság továb­bi fejlődésének is alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági árutermelésben semmiféle törés ne következzen be, sőt, az megyénkben is jelentősen emelkedjen. Különösen fontos a hí- zottsertés-árutermelés növelése, mert ellátás szempontjából megyénkben itt mutatkozik meg a legtöbb hiá­nyosság. A szükséges sertésmennyi­ségnek csak egy részét tudjuk me­gyén belüli felvásárlásból biztosí­tani, míg elég nagy mennyiségben más megyékből való behozatalra szorulunk, — jóllehet, megyénk ipa­ri jellege mellett országos viszony­latban is igen jelentős mezőgazdasá­gi háttérrel rendelkezünk. Meg van a megfelelő állatlétszám, a hizlalás­ra alkalmas alapanyag és a szüksé­ges takarmánymennyiség —, még sem megy a hízottsertés-áruterme­lés. mert zavaró jelenségek — ame­lyeket az alábbiakban érintünk — gátolják a sertéshízlalás további egészséges fejlődését. Az ellátás szempontjából igen jelentős ma még az egyénileg gazdálkodók hízottsertés terme­lése, de a termelés tisztaságát megzavarja a spekuláció és az üzérkedés. Több egyéni termelő nem akarja ma még igénybe venni a kormánynak a szerződéses akciókon keresztül nyúj­tott előnyeit és inkább választja a bizonytalan szabadpiacra való ter­melést, ahonnan az üzérek és spe­kulánsok siserehada fokozatosan ki­szorul. Illetékes szerveink kemény harcot folytatnak a nem kívánatos elemek ellen és bizonyosak vagyunk, hogy egyéni termelőink a jövőben maguk is vigyázni fognak a terme­lés tisztaságára. Ezen túlmenően azonban a dolgozó nép igényeinek fokozottabb kielégítése, de az áru­termelés növelése is megkívánja a gazdálkodás módjának megváltozta­tását. Szükségszerűen változnia kell az állathízlalás módszereinek is, sőt a nagyüzemben történő állathízlalás végleges és döntő kialakulásáig meg kell keresni azokat a lehetőségek­nek leginkább megfelelő módozato­kat, amelyek egyrészt elősegítik az újonnan alakult és régi termelőszö­vetkezeteket. az abba belépő új ta­gokat, másrészt biztonságot nyújta­nak a belépés előtti időszakban szer­ződéses állathízlalást folytató, még egyénileg gazdálkodó termelőknek, hogy az élőállat-árutermelés szint­jét tovább emeljék. Termelőszövetkezeteink mind me­gyei, mind országos szinten ma már igen komoly helyet foglalnak el az ország sertéshúsellátásának biztosí­tásában, mégis azt kell mondanunk, hogy ezen a terüléten a lehetőségek koránt sincsenek kihasználva. Tu­dott dolog, hogy kormányunk ren­dezte a sertés és a marha szerződé­ses árait és ezen belül — az állo­mány helyzetéből kiindulva — ked­vezőbben állapította meg a szerző­déses szarvasmarha árát. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szerződéses sertésárak nem kielégítőek, de egye­seknél azt a gondolkodást idézte elő, hogy kifizetődőbb marhával foglal­kozni, ami viszont erős aránytalan­ságot teremtett a sertéstermelésben. Bár rendkívül megnyugtató jelenség, hogy szarvasmarhaállományunk az utóbbi években rohamosan és igen kedvezően fejlődött — és még további nagy fejlődést vá­runk —, de állattenyésztésünk nem lenne egészséges, ha meg­feledkeznénk a sertéstenyész­tésről, hizlalásról. Az állathízlaláshoz három elen­gedhetetlen feltétel szükséges: a fé­rőhely, a takarmány és az állat. Ott, ahol mind a három feltétel megvan, saját pénzének ellensége, aki nem foglalkozik a sertéshízlalással. Ahol pedig valamelyik feltétel hiányzik, ott arra kell törekedni, hogy megte­remtsék azt. Ezen a területen me­gyénkben n\ég igen sok a tennivaló, mert a termelőszövetkezetek istálló­terének ali£ ötven százaléka van még csak kihasználva. Ezen a területen mutatkozó hiá­nyosságok közül szükségesnek tar­tok néhányat megemlíteni, mint jel­lemzőeket, amelyeken a termelőszö­vetkezet egész tagságának egyetér­tésével változtatni kell. Helyes, hogy a tiszakarádi Új Élet Tsz tenyész- süldők nevelésével foglalkozik, amellyel feltétlenül erősíti a még törzsállománnyal nem rendelkező tsz-eket. de mellette a tenyésztésre alkalmatlan egyedeket hízóba fogja és az állammal kötött szerződés alapján meghízlalja. Helytelen azon­ban, amikor a komjáti Búzakalász a felnevelt süldőket süldőkorban akarja a szabadpiacon értékesíteni és azt sem tartjuk helyesnek, ami­kor egyes termelőszövetkezetek nem akarnak sertéstörzsállományt beál­lítani és a hizlalással is úgy kívánnak foglalkozni, hogy a hizlaláshoz szük­séges alapanyagot szabadpiacon, vagy az Állatforgalmi Vállalaton ke­resztül állami hitelből akarják meg­vásárolni. Nem lehet az a hizlalás gazdaságos, ahol az alapanyagot úgy vásárolja meg a tsz, mert a sza­badpiaci árak általában magasabbak a termelési költségnél. Igen helyes­nek tartjuk az aszalói Szabadság Tsz tagságának szerződéses sertéshizla­lási tevékenységét, ahol Juhász elv- társ, a tsz elnöke úgy nyilatkozott, hogy mind nagyobb mértékben be­kapcsolódnak a sertéshizlalási ak­cióba, saját erőből megteremtik a hizlalás kiszélesítésének feltételeit, — falkásítják a sertéseket, hogy minden hónapban 30—50 darab le­adásra kerüljön. Találkozhatunk olyan jelenség­gel is, amikor a tsz a különböző segédüzemekkel való foglalko­zást helyezi előtérbe és a fő- üzemágakat háttérbe szorítja. Látszatra igénylik az állam által nyújtott kedvezményeket, de ugyan­akkor állam iránti kötelezettségük­nek nem tesznek eleget, amely nem­csak a tagságnak, de a népgazda­ságnak is kárt okoz. Mint jellemző esetet említjük a bodrogkeresztúri Rákóczi Furmintja Tsz-t, ahol 150 darabos férőhely van a sertések szá­mára: 80 darab állatot tartanak, amelyből 20—20 darabos tételekben 60 darabra kötöttek szerződést már­ciusi, áprilisi és májusi lejárattal. A sertések gondozására és hizlalására megfelelő figyelmet nem fordítot­tak, nem gondoskodtak arról, hogy a közös állománynak takarmány ma­radjon, aminek következtében a ser­tések nem készültek el és már az első 20 darabot is 80 kilogrammos átlagsúlyban adták le és elestek az állam által nyújtott kedvezménytől. A többi 40 darab sertésük is jelen­leg igen alacsony átlagsúlyban áll, a beütemezés időpontjára elkészíte­ni nem tudják és még halasztásadás­sal, vagy átütemezéssel sincs remény arra, hogy azt a szerződéses felté­teleknek megfelelően el tudják ké­szíteni. Pedig ennél a tsz-nél a fel­tételek adva voltak a még nagyobb mennyiségű sertéshízlalásra is, de a tsz vezetősége nem a mezőgazdasági termeléssel és az állattenyésztéssel foglalkozik elsődlegesen, hanem a kőbányászattal, amelyet jobb üzlet­nek tart. Az a tény. ha a szerződők a ki­kötött leadási hónapra a szerző­déses állatokat nem készítik el, megzavarja az ellátás folyama­tosságát, megdrágítják a felvá­sárlás költségeit és esetleg a ké­sőbbi időpontban olyan torlódási idézhetnek elő, amellyel az ipar sem tud a vágási kapacitás hiá­nyában megbirkózni. Termelőszövetkezeteink közös ál­lományának és a sertés, szarvas­marha helyes arányának kialakítá­sában a községi tanácsszerveink és a járási tanácsok mezőgazdasági osz­tályai igen sokat tehetnek. Gyakorlati tény, hogy lelkesíte­ni csak az tud, aki maga is lelkes képviselője egy-egy feladat megvaló­sításának. Nem igen lehet ezt észre­venni a Sátoraljaújhely város me­zőgazdasági osztályánál, amelynek területén egyetlen tsz működik. A sertéshízlaláshoz a városban igen sok rejtett tartalék vész kárba, mint például a tejüzemi savó, a sütőipari lábliszt és a vendéglátóipari, vala­mint üzemi konyhákból származó moslék, amelyek felhasználásával igen kifizetődő sertéshízlalást lehet­ne folytatni. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a sátoraljaújhelyi Kos­suth Tsz-nek l'ÜÖ darabos férőhelyén egyetlen darab sertés nincs és túl sok szándékot nem is lehet tapasz­talni az igen kedvező lehetőségek helyes kihasználása iránt. Pedig a saját erőből kiaknázható lehetőségeken túlmenően a párt és a kormány széles skálájú kedvez­ményt biztosít a termelőszövetkezeti gazdálkodás elősegítéséhez, amelyek közül megemlítjük a szerződéses ak­ciók után járó kamatmentes előle­get, a nagyüzemi felár-rendszert, amely hízottsertéseknél kilogram­monként 1.50—2.— forint, a szűkös takarmányellátottságot javító takar­mányvásárlási kölcsönt — amelyet az 1959 május 12. és július 15. kö­zötti időszakban lekötött sertések után kapnak a tsz-ek — és végül a hitelkedvezmények egész . sorát* amely mindegyike segíti a termelő­szövetkezeti gazdálkodást. Igen sokat olvassuk az újságok­ból, — az Északmagyarország ha­sábjairól is —, hogy milyen segítsé­get várnak megyénk termelőszövet­kezetei az ipartól, a kereskedelem­től. Ez helyes is, hiszen a mezőgaz­daság szocialista átszervezése társa­dalmi üggyé vált és az ipari vállala­tok dolgozói egymással versenyezve* jelentős áldozatot vállalnak és hoz­nak a termelőszövetkezetek meg­erősítéséért. Ipari dolgozóink és egész munkásosztályunk viszont jog­gal elvárja, hogy termelőszövetke­zeteink is fokozottan érezzék a fele­lősséget az életszínvonal folyamatos emelkedéséhez szükséges előfeltéte­lek mielőbbi megteremtése, a dolgo­zó népünk szükségleteinek minél jobb kielégítése iránt. Szükséges, hogy termelőszövet­kezeteink — a régiek épp úgy, mint az újonnan alakultak — mielőbb, de lehetőleg ez év őszéig kialakítsák a közös ser­tésállományt, gondoskodjanak a közös takarmánybázis megte­remtéséről, továbbá, elsősorban helyi erőből, de az eddig is biz­tosított állami támogatási for­mák igénybevétele mellett, a fé­rőhelyek megteremtéséről. Nem megoldhatatlan az sem, ha át­meneti időre a termelőszövetkezet felhasználja a tagságnak háztáji gazdaságában meglévő, nagyobb ter­jedelmű istállótereit, ólakat, ahol lehetséges 20—25 darabos sertéstar­tás, amire a kormányrendelkezés is lehetőséget ad. Bizonyosak vagyunk abban, hogy termelőszövetkezeteink rövidesen meg fognak barátkozni a sertéshíz­lalással is, igényelik a párt és a kor­mány által nyújtott igen előnyös kedvezményeket és elindulnak azon az új úton, amely a dolgozó paraszt­ság felemelkedését, a bőséges áru­termelés előfeltételeit és a dolgozó nép szükségleteinek fokozottabb mér­vű kielégítését teremti meg. Dio n íj oe dm l tlm tt az ünnepi könyv két el ott Megyei labdarugó bajnokság A bajnokság 25. fordulójában ját­szották le a Somsály—Szuhavölgy rangadó mérkőzést. Losonczi játék- vezetése mellett igen nagy küzdelem alakult ki a mérkőzésen. A somsályi csapat Laczkó góljával l:0-ra meg­nyerte a mérkőzést és győzelmével nagy lépést tett a megyei labdarúgó bajnokság megnyerése felé. A som­FELHIVÄS Csütörtökön reggel 8-tól délután 6-ig a Borsod megyei Kajak és Kenu AlszÖvetség rendezésében a tokaji révkapitányság vízjártassági vizsgát rendez az MVSC Sajó-parti víztelepén. Ezúton értesítjük az érdekelteket a rendkívüli alkalom felhasználására és a vizsgán való megjelenésre. A vizsgához egy db ^IxO-os fénykép szükséges. Borsod megyei Kajak-Kenu AlszÖvetség sályi csapatból Kruppa, .Énekes és Burkovits játszott a legjobban, míg a vesztes csapatból Czifrák és L. Szabó játéka tetszett. Az élenállók közül Edelény súlyos vereséget szen­vedett Sárospatakon, míg Rudabá- nya gólzáporral, Sátoraljaújhely biz­tosan győzött. Részletes eredmények: Rudabánya—Mezőcsát 10:0, Szikszó —Szerencsi Kinizsi 3:0, Somsály— Szuhavölgy 1:0, Sárospatak—Ede­lény 4:1!, Borsodnádasd—Farkaslyuk 2:0. M. Előre—M. Erdész 3:1, S. MÁV AC—Felsőzsolca 3:0, Szerencsi MÁV—Bánszállás 2:0. A bajnokság élén ez a helyzet: 1. Somsály 2. Szuhavölgy 3. Edelény 4. Rudabánya 5. S. MÁV AC 6. Felsőzsolca 25 18 2 5 68:26 38 24 15 4 5 51:25 34 25 16 3 6 58:26 33 25 14 4 7 68:32 32 25 14 4 7 68:38 32 25 13 4 8 37:20 30 Elmaradt mérkőzés: Szuhavölgy— Szerencsi MÁV Néhány nap választ x 1 már csak el az ünnepi könyvhéttől. Ért­hető, hogy a miskolci 180-as számú könyves­bolt egyébként is for­galmas élete az »ütkö­zet előtti főhadiszállás-« sürgés-forgását tükrözi. A boltban a vevők válo­gatnak a könyvek kö­zött, az utcán pedig a MÁV házhoz fuvarozó kocsija áll a bejárat előtt. Szállítótartályok­ból nehéz csomagok egész sorát emelik Iki, viszik be a bolt raktá­rába. Érkezik az után­pótlás, érkeznek az új könyvek százai, hogy a szombaton megnyíló könyvhéten legyen mibe válogatni a miskolciak_ nak. A raktárban se­rény kezek bontják a csomagokat, mások a kirakatba kerülő új könyvekre tűzik az ár­cédulákat és kötik át azokat ízléses selyem- szalaggal. Ünnepi készü­lődés láza izzik a köny­vesbolt levegőjében. Málnást Pál, a bolt vezetője — nem hiába volt korábban katona­ember! — szinte hadve_ zérszerüen irányítja a fontos előkészületeket s ólig-alig tud néhány percet szakítani, hogy röviden tájékoztasson az előkészületekről. — Nem akarom elis­mételni azt a tájékoz­tatást, amit már minden könyvbarát tud, hogy nyolcvannál több mű jelenik meg az ünnepi könyvhéten, és minden­ki megtalálhatja azok között az ízlésének leg­inkább megfelelőket. Boltunkban természete­sen kapható lesz min­den könyvnapi kiad­vány. Igyekszünk bizto­sítani a vásárlóközön­ségnek azokat a köny­veket is, amelyek már korábban megjelentek és nagy irántuk az ér­deklődés. — Melyek azok a, könyvek, amelyekkel a bolt kedveskedni akar? — A könyvheti köny­veken kívül Ady összes verseinek bibliofil ki­adása, Thomas Mann: József és testvérei, Har­dy: Lidércfény, Molnár Ferenc: Gőzoszlop, Ana- tole France: A rózsafa_ bútor. Molnár Gábor: Kalandok a brazíliai ős­erdőben és egy egész sor más keresett mű. Az ünnepi könyvhéten 13-15 ezer kötet könyvet ho­zunk forgalomba az ú) és korábbi kiadványok­ból. Reméljük mea lesz a közönség érdeklődése is. Nagy kár, hogy egyes keresettebb kiad­ványokból nagyon szű­kös számban kapunk és azok általában közvet­lenül megjelenésük után elfogynak. — Hol találhatjuk a bolt könyveit az ünnep alatt? — Természetesen cU sósorban itt a boltbaq Azonkívül reprezentatm sátrunk lesz a »villan* rendőr« mellett, asztak árusításunk a Sötétkor punál, továbbá 7 iskolád ban, valamint 8 üzem­ben és intézményben. A könyvhét alkalmából két gimnáziumban szavaló­versenyt is rendezünk* ahol a győzteseket meg­jutalmazzuk. Természe­tesen — könyvvel. (bm)

Next

/
Thumbnails
Contents