Észak-Magyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-27 / 122. szám
Szerda, 1950. május 27. eszakmagyarország •'.IRKmaü V/WORSlflG A Di. Bányász nyerte az NB III. rangadóját Diósgyőri bányász—Nyíregyházi Spartacus 2.1 (2:1) Nyíregyháza, 4000 néző. Vezette: Kovács B. A diósgyőri csapat a következő összeállításban lépett pályára: Dunái — Újvári, Kárpáti, Simkó — Tóth, Gyurik — Szabó I., Szabó II., Stadinger, Pesti, Bujtor, Edző: Turbók! András. A mérkőzés elején mindkét csapat kapkodva játszott. A diósgyőri csapat kapott előbb lábra és a 12. percben formás támadás után, Bujtor élesen középre adta a labdát, Pesti átvette, majd egy csel után védhetetlenül 9 léc alá lőtt. 1:0. A diósgyőri fiúk a gól utón nagyon feljöttek és az első félidőben igen nagy fölényben játszottak. A 23. perc újabb gólt eredményezett. Szabó I. futott el a jobbszélen, magára húzta a védőket, átívelte a labdát a tisztán álló Stadingerhez, aki biztosan fejelt a hálóba. 2:0. Szabó II. előtt adódott gólszerzési lehetőség, de a kifutó kapus felett magasan fölé lőtte a labdát. Váratlanul esett a hazai csapat gólja. A 40. percben Havas kapu elé ívelte a labdát, a felugró Tóth röviden fejelt, a nyíregyházi Papp kapura lőtte és a labdát Dunai csak érinteni tudta. 2:1. A második félidőben a diósgyőri csapat az eredmény megtartására rendezkedett be. A védelmet megerősítették, de az elől maradó csatárok mindenkor veszélyesek tudtak lenni a nyíregyházi kapura. A védekezés miatt a hazai csapat többet támadott, de nem tudott megbirkózni a Di. Bányász jól tömörülő vé delmével. A mérkőzés vége felé igen nagy lett a házai csapat nyomása, de a diósgyőri csapat hősiesen kivédte a meg-megújuló támadásokat és végeredményben igen értékes, a bajnokság kimenetele szempont jóból fontos két ponttal tért haza. Dunai az első félidőben néha bizonytalankodott, de szünet után nagyon feljavult. A hátvédhármasban Kárpáti játszott a legjobban. Mindenkor biztos lábbal lépett közbe. Újvári és Simkó sem maradtak el a középhátvéd játékától. A két fedezet végig igen jól játszott. Gyurik többet volt játékban, teljesítménye igen jónak mondható. A csatársorban Pesti volt a legjobb. Régi napjaira emlékeztető, nagyvonalú játékot nyújtott és Bujtorral együtt mindig veszélyesek voltak az ellenfél kapujára. Stadinger sokat dolgozott, góljáért külön dicséretet érdemel. A két Szabó nagy lelkesedéssel .harcolt, a második félidőben a hazai csapat fölényekor sokat segítettek hátul. Kovács B. játékvezető többször tévedett, különösen a második félidőben. További NB III-as eredmények Tisza lök—Ormosbánya 2:0 (1:0) Tiszalök. Vezette: Zágonyi. A tartalékos bányászcsapat sokáig egyenlő ellenfél volt, de nem tudta megakadályozni a hazai csapat győzelmét. Debreceni EAC—Pereceai TK 1:0 (0:0) Debrecen. Végig nagy harcot vívott a két jó formában lévő csapat. A hazaiak szerencsés góllal nyerték meg a találkozót. Putnoki Bányász—Ganzvagon 2:0 (0:0) Putnok. Az első negyedóra a vendégeké volt, de utána feljöttek a hazaiak és végig irányították a játékot. Szurdoki II. és Zsóri góljaival megérdemelt győzelmet arattak. TRANSVILL—Kazincbarcika 2:1 (2:1) Budapest. Az első félidőben a fővárosi együttes játszott jobban és egy gólos vezetéshez jutott. Szünet után nagyon feljött a vendégcsapat, gólszerzési alkalmuk is több akadt, de azokat nem tudták kihasználni. K. Lombik—Mezőkövesdi Spartacus 6:0 (2:0) Budapest. Meglepetés a mezőkövesdi csapat súlyos veresége. Vereségükkel az utolsóelőtti helyre estek vissza a táblázaton. DIÁKSPORT Borsod és Baranya diákválogatottjai szombaton és vasárnap három soprtágban mérkőztek meg egymással Miskolcon. Mindhárom sportág találkozója a borsodi diákok győzelmét hozta. A kézilabdások 15:10 (9:2) arányban diadalmaskodtak. Kosárlabdában: Borsod-Baranya női 56:38 (33:17), Borsod-Baranya férfi 66:55 (29:28.) Atlétikában a pontverseny eredménye 36:35 volt a borsodi válogatott javára. KÉZILABDA NB I. Miskolci VSC—Bp. Spartacus 6:4 (3:2) NB I. női Budapest. A miskolci lányok első győzelmüket igen jó játékkal érték el. A csapat valamennyi tagja nagy lelkesedéssel és jól játszott. Góllövők: Kontra (2), Árpádné, Lövei, Kassainé, Novák. Bp. Vörös Meteor—DVTK 18:14 (9:8). NB L férfi Budapest. Igen nagy harc után győzött a fővárosi csapat a jól küzdő EVTK ellen. Ü. Dózsa—MVSC 16:5 (7:4) NB I. férfi Budapest. A miskolci csapat igen gyengén játszott ezen a mérkőzésen. RÖPLABDA NB I. Farkaslyuki Bányász-—MTK 3:2 (7, 9, —3, —6. 10) NB I. férfi Farkaslyuk. Az első két szettben igen jól játszott a hazai csapat. A harmadik és negyedik játszmát az MTK nyerte, majd az ötödikben a hatalmas lelkesedéssel és a jól játszó hazai csapat megérdemelt győzelmet aratott. Bp. Spartacus—DVTK 3:2 (—2, —11, 1, 7, 7,) NB I. női Budapest. A diósgyőriek igen jól játszva nyerték az első két szettet, utána azonban meglepetésre összeroppantak. Győri Kinizei—MVSC 3:1 (2, —12, 5, 13) NB I. női Miskolc. Az erőtlenül játszó miskolci csapat nem várt vereséget szenvedett.-----0O0----T ENISZ A DVTK teniszezői kiválóan szerepeltek a Győrben megrendezett országos versenyen, örvendetes volt a fiatal Biszterszky nagyszerű versenyzése, aki a felnőttek mezőnyében a harmadik, míg a II. osztályúaknái az első helyet szerezte meg. A férfiaknál Bartha B. nyújtotta a legjobb teljesítményt. A DVTK versenyzői a következő helyeket szerezték meg: Férfi egyes I. o.: 3. Bartha J. és Kádár, Férfi páros I. o.: 2. Bartha B.—Molnár, 3. Szitka— Bartha J. és Kádár—Fischer. Női egyes I. o.: 2. Gáborné, 3. Biszterszky, Férfi egyes II. o.: Szitka és Bartha B. került a döntőbe és Diósgyőrött játsszák le a mérkőzést. Női egyes II. o.: 1. Biszterszky. 2. Szu- rovszky. Ifjúsági fiú egyes: 1. Nyit- rai. Serdülő fiú egyes: 1. Cziráky. UJUTAKON Termelö**ővetkeMeteinh «serepe a megye húsellátásának megjavításában Irts: BIHALL GYULA, az Allatforgahni Vállalat igazgatója Megyénk húsellátásának jelenlegi helyzete megköveteli, hogy az állat- tenyésztés és a hústermelés mostani színvonalát jelentősen fejlesszük. A mezőgazdaság sikeres átszervezésének, de az egész népgazdaság további fejlődésének is alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági árutermelésben semmiféle törés ne következzen be, sőt, az megyénkben is jelentősen emelkedjen. Különösen fontos a hí- zottsertés-árutermelés növelése, mert ellátás szempontjából megyénkben itt mutatkozik meg a legtöbb hiányosság. A szükséges sertésmennyiségnek csak egy részét tudjuk megyén belüli felvásárlásból biztosítani, míg elég nagy mennyiségben más megyékből való behozatalra szorulunk, — jóllehet, megyénk ipari jellege mellett országos viszonylatban is igen jelentős mezőgazdasági háttérrel rendelkezünk. Meg van a megfelelő állatlétszám, a hizlalásra alkalmas alapanyag és a szükséges takarmánymennyiség —, még sem megy a hízottsertés-árutermelés. mert zavaró jelenségek — amelyeket az alábbiakban érintünk — gátolják a sertéshízlalás további egészséges fejlődését. Az ellátás szempontjából igen jelentős ma még az egyénileg gazdálkodók hízottsertés termelése, de a termelés tisztaságát megzavarja a spekuláció és az üzérkedés. Több egyéni termelő nem akarja ma még igénybe venni a kormánynak a szerződéses akciókon keresztül nyújtott előnyeit és inkább választja a bizonytalan szabadpiacra való termelést, ahonnan az üzérek és spekulánsok siserehada fokozatosan kiszorul. Illetékes szerveink kemény harcot folytatnak a nem kívánatos elemek ellen és bizonyosak vagyunk, hogy egyéni termelőink a jövőben maguk is vigyázni fognak a termelés tisztaságára. Ezen túlmenően azonban a dolgozó nép igényeinek fokozottabb kielégítése, de az árutermelés növelése is megkívánja a gazdálkodás módjának megváltoztatását. Szükségszerűen változnia kell az állathízlalás módszereinek is, sőt a nagyüzemben történő állathízlalás végleges és döntő kialakulásáig meg kell keresni azokat a lehetőségeknek leginkább megfelelő módozatokat, amelyek egyrészt elősegítik az újonnan alakult és régi termelőszövetkezeteket. az abba belépő új tagokat, másrészt biztonságot nyújtanak a belépés előtti időszakban szerződéses állathízlalást folytató, még egyénileg gazdálkodó termelőknek, hogy az élőállat-árutermelés szintjét tovább emeljék. Termelőszövetkezeteink mind megyei, mind országos szinten ma már igen komoly helyet foglalnak el az ország sertéshúsellátásának biztosításában, mégis azt kell mondanunk, hogy ezen a terüléten a lehetőségek koránt sincsenek kihasználva. Tudott dolog, hogy kormányunk rendezte a sertés és a marha szerződéses árait és ezen belül — az állomány helyzetéből kiindulva — kedvezőbben állapította meg a szerződéses szarvasmarha árát. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szerződéses sertésárak nem kielégítőek, de egyeseknél azt a gondolkodást idézte elő, hogy kifizetődőbb marhával foglalkozni, ami viszont erős aránytalanságot teremtett a sertéstermelésben. Bár rendkívül megnyugtató jelenség, hogy szarvasmarhaállományunk az utóbbi években rohamosan és igen kedvezően fejlődött — és még további nagy fejlődést várunk —, de állattenyésztésünk nem lenne egészséges, ha megfeledkeznénk a sertéstenyésztésről, hizlalásról. Az állathízlaláshoz három elengedhetetlen feltétel szükséges: a férőhely, a takarmány és az állat. Ott, ahol mind a három feltétel megvan, saját pénzének ellensége, aki nem foglalkozik a sertéshízlalással. Ahol pedig valamelyik feltétel hiányzik, ott arra kell törekedni, hogy megteremtsék azt. Ezen a területen megyénkben n\ég igen sok a tennivaló, mert a termelőszövetkezetek istállóterének ali£ ötven százaléka van még csak kihasználva. Ezen a területen mutatkozó hiányosságok közül szükségesnek tartok néhányat megemlíteni, mint jellemzőeket, amelyeken a termelőszövetkezet egész tagságának egyetértésével változtatni kell. Helyes, hogy a tiszakarádi Új Élet Tsz tenyész- süldők nevelésével foglalkozik, amellyel feltétlenül erősíti a még törzsállománnyal nem rendelkező tsz-eket. de mellette a tenyésztésre alkalmatlan egyedeket hízóba fogja és az állammal kötött szerződés alapján meghízlalja. Helytelen azonban, amikor a komjáti Búzakalász a felnevelt süldőket süldőkorban akarja a szabadpiacon értékesíteni és azt sem tartjuk helyesnek, amikor egyes termelőszövetkezetek nem akarnak sertéstörzsállományt beállítani és a hizlalással is úgy kívánnak foglalkozni, hogy a hizlaláshoz szükséges alapanyagot szabadpiacon, vagy az Állatforgalmi Vállalaton keresztül állami hitelből akarják megvásárolni. Nem lehet az a hizlalás gazdaságos, ahol az alapanyagot úgy vásárolja meg a tsz, mert a szabadpiaci árak általában magasabbak a termelési költségnél. Igen helyesnek tartjuk az aszalói Szabadság Tsz tagságának szerződéses sertéshizlalási tevékenységét, ahol Juhász elv- társ, a tsz elnöke úgy nyilatkozott, hogy mind nagyobb mértékben bekapcsolódnak a sertéshizlalási akcióba, saját erőből megteremtik a hizlalás kiszélesítésének feltételeit, — falkásítják a sertéseket, hogy minden hónapban 30—50 darab leadásra kerüljön. Találkozhatunk olyan jelenséggel is, amikor a tsz a különböző segédüzemekkel való foglalkozást helyezi előtérbe és a fő- üzemágakat háttérbe szorítja. Látszatra igénylik az állam által nyújtott kedvezményeket, de ugyanakkor állam iránti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, amely nemcsak a tagságnak, de a népgazdaságnak is kárt okoz. Mint jellemző esetet említjük a bodrogkeresztúri Rákóczi Furmintja Tsz-t, ahol 150 darabos férőhely van a sertések számára: 80 darab állatot tartanak, amelyből 20—20 darabos tételekben 60 darabra kötöttek szerződést márciusi, áprilisi és májusi lejárattal. A sertések gondozására és hizlalására megfelelő figyelmet nem fordítottak, nem gondoskodtak arról, hogy a közös állománynak takarmány maradjon, aminek következtében a sertések nem készültek el és már az első 20 darabot is 80 kilogrammos átlagsúlyban adták le és elestek az állam által nyújtott kedvezménytől. A többi 40 darab sertésük is jelenleg igen alacsony átlagsúlyban áll, a beütemezés időpontjára elkészíteni nem tudják és még halasztásadással, vagy átütemezéssel sincs remény arra, hogy azt a szerződéses feltételeknek megfelelően el tudják készíteni. Pedig ennél a tsz-nél a feltételek adva voltak a még nagyobb mennyiségű sertéshízlalásra is, de a tsz vezetősége nem a mezőgazdasági termeléssel és az állattenyésztéssel foglalkozik elsődlegesen, hanem a kőbányászattal, amelyet jobb üzletnek tart. Az a tény. ha a szerződők a kikötött leadási hónapra a szerződéses állatokat nem készítik el, megzavarja az ellátás folyamatosságát, megdrágítják a felvásárlás költségeit és esetleg a későbbi időpontban olyan torlódási idézhetnek elő, amellyel az ipar sem tud a vágási kapacitás hiányában megbirkózni. Termelőszövetkezeteink közös állományának és a sertés, szarvasmarha helyes arányának kialakításában a községi tanácsszerveink és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai igen sokat tehetnek. Gyakorlati tény, hogy lelkesíteni csak az tud, aki maga is lelkes képviselője egy-egy feladat megvalósításának. Nem igen lehet ezt észrevenni a Sátoraljaújhely város mezőgazdasági osztályánál, amelynek területén egyetlen tsz működik. A sertéshízlaláshoz a városban igen sok rejtett tartalék vész kárba, mint például a tejüzemi savó, a sütőipari lábliszt és a vendéglátóipari, valamint üzemi konyhákból származó moslék, amelyek felhasználásával igen kifizetődő sertéshízlalást lehetne folytatni. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a sátoraljaújhelyi Kossuth Tsz-nek l'ÜÖ darabos férőhelyén egyetlen darab sertés nincs és túl sok szándékot nem is lehet tapasztalni az igen kedvező lehetőségek helyes kihasználása iránt. Pedig a saját erőből kiaknázható lehetőségeken túlmenően a párt és a kormány széles skálájú kedvezményt biztosít a termelőszövetkezeti gazdálkodás elősegítéséhez, amelyek közül megemlítjük a szerződéses akciók után járó kamatmentes előleget, a nagyüzemi felár-rendszert, amely hízottsertéseknél kilogrammonként 1.50—2.— forint, a szűkös takarmányellátottságot javító takarmányvásárlási kölcsönt — amelyet az 1959 május 12. és július 15. közötti időszakban lekötött sertések után kapnak a tsz-ek — és végül a hitelkedvezmények egész . sorát* amely mindegyike segíti a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Igen sokat olvassuk az újságokból, — az Északmagyarország hasábjairól is —, hogy milyen segítséget várnak megyénk termelőszövetkezetei az ipartól, a kereskedelemtől. Ez helyes is, hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése társadalmi üggyé vált és az ipari vállalatok dolgozói egymással versenyezve* jelentős áldozatot vállalnak és hoznak a termelőszövetkezetek megerősítéséért. Ipari dolgozóink és egész munkásosztályunk viszont joggal elvárja, hogy termelőszövetkezeteink is fokozottan érezzék a felelősséget az életszínvonal folyamatos emelkedéséhez szükséges előfeltételek mielőbbi megteremtése, a dolgozó népünk szükségleteinek minél jobb kielégítése iránt. Szükséges, hogy termelőszövetkezeteink — a régiek épp úgy, mint az újonnan alakultak — mielőbb, de lehetőleg ez év őszéig kialakítsák a közös sertésállományt, gondoskodjanak a közös takarmánybázis megteremtéséről, továbbá, elsősorban helyi erőből, de az eddig is biztosított állami támogatási formák igénybevétele mellett, a férőhelyek megteremtéséről. Nem megoldhatatlan az sem, ha átmeneti időre a termelőszövetkezet felhasználja a tagságnak háztáji gazdaságában meglévő, nagyobb terjedelmű istállótereit, ólakat, ahol lehetséges 20—25 darabos sertéstartás, amire a kormányrendelkezés is lehetőséget ad. Bizonyosak vagyunk abban, hogy termelőszövetkezeteink rövidesen meg fognak barátkozni a sertéshízlalással is, igényelik a párt és a kormány által nyújtott igen előnyös kedvezményeket és elindulnak azon az új úton, amely a dolgozó parasztság felemelkedését, a bőséges árutermelés előfeltételeit és a dolgozó nép szükségleteinek fokozottabb mérvű kielégítését teremti meg. Dio n íj oe dm l tlm tt az ünnepi könyv két el ott Megyei labdarugó bajnokság A bajnokság 25. fordulójában játszották le a Somsály—Szuhavölgy rangadó mérkőzést. Losonczi játék- vezetése mellett igen nagy küzdelem alakult ki a mérkőzésen. A somsályi csapat Laczkó góljával l:0-ra megnyerte a mérkőzést és győzelmével nagy lépést tett a megyei labdarúgó bajnokság megnyerése felé. A somFELHIVÄS Csütörtökön reggel 8-tól délután 6-ig a Borsod megyei Kajak és Kenu AlszÖvetség rendezésében a tokaji révkapitányság vízjártassági vizsgát rendez az MVSC Sajó-parti víztelepén. Ezúton értesítjük az érdekelteket a rendkívüli alkalom felhasználására és a vizsgán való megjelenésre. A vizsgához egy db ^IxO-os fénykép szükséges. Borsod megyei Kajak-Kenu AlszÖvetség sályi csapatból Kruppa, .Énekes és Burkovits játszott a legjobban, míg a vesztes csapatból Czifrák és L. Szabó játéka tetszett. Az élenállók közül Edelény súlyos vereséget szenvedett Sárospatakon, míg Rudabá- nya gólzáporral, Sátoraljaújhely biztosan győzött. Részletes eredmények: Rudabánya—Mezőcsát 10:0, Szikszó —Szerencsi Kinizsi 3:0, Somsály— Szuhavölgy 1:0, Sárospatak—Edelény 4:1!, Borsodnádasd—Farkaslyuk 2:0. M. Előre—M. Erdész 3:1, S. MÁV AC—Felsőzsolca 3:0, Szerencsi MÁV—Bánszállás 2:0. A bajnokság élén ez a helyzet: 1. Somsály 2. Szuhavölgy 3. Edelény 4. Rudabánya 5. S. MÁV AC 6. Felsőzsolca 25 18 2 5 68:26 38 24 15 4 5 51:25 34 25 16 3 6 58:26 33 25 14 4 7 68:32 32 25 14 4 7 68:38 32 25 13 4 8 37:20 30 Elmaradt mérkőzés: Szuhavölgy— Szerencsi MÁV Néhány nap választ x 1 már csak el az ünnepi könyvhéttől. Érthető, hogy a miskolci 180-as számú könyvesbolt egyébként is forgalmas élete az »ütközet előtti főhadiszállás-« sürgés-forgását tükrözi. A boltban a vevők válogatnak a könyvek között, az utcán pedig a MÁV házhoz fuvarozó kocsija áll a bejárat előtt. Szállítótartályokból nehéz csomagok egész sorát emelik Iki, viszik be a bolt raktárába. Érkezik az utánpótlás, érkeznek az új könyvek százai, hogy a szombaton megnyíló könyvhéten legyen mibe válogatni a miskolciak_ nak. A raktárban serény kezek bontják a csomagokat, mások a kirakatba kerülő új könyvekre tűzik az árcédulákat és kötik át azokat ízléses selyem- szalaggal. Ünnepi készülődés láza izzik a könyvesbolt levegőjében. Málnást Pál, a bolt vezetője — nem hiába volt korábban katonaember! — szinte hadve_ zérszerüen irányítja a fontos előkészületeket s ólig-alig tud néhány percet szakítani, hogy röviden tájékoztasson az előkészületekről. — Nem akarom elismételni azt a tájékoztatást, amit már minden könyvbarát tud, hogy nyolcvannál több mű jelenik meg az ünnepi könyvhéten, és mindenki megtalálhatja azok között az ízlésének leginkább megfelelőket. Boltunkban természetesen kapható lesz minden könyvnapi kiadvány. Igyekszünk biztosítani a vásárlóközönségnek azokat a könyveket is, amelyek már korábban megjelentek és nagy irántuk az érdeklődés. — Melyek azok a, könyvek, amelyekkel a bolt kedveskedni akar? — A könyvheti könyveken kívül Ady összes verseinek bibliofil kiadása, Thomas Mann: József és testvérei, Hardy: Lidércfény, Molnár Ferenc: Gőzoszlop, Ana- tole France: A rózsafa_ bútor. Molnár Gábor: Kalandok a brazíliai őserdőben és egy egész sor más keresett mű. Az ünnepi könyvhéten 13-15 ezer kötet könyvet hozunk forgalomba az ú) és korábbi kiadványokból. Reméljük mea lesz a közönség érdeklődése is. Nagy kár, hogy egyes keresettebb kiadványokból nagyon szűkös számban kapunk és azok általában közvetlenül megjelenésük után elfogynak. — Hol találhatjuk a bolt könyveit az ünnep alatt? — Természetesen cU sósorban itt a boltbaq Azonkívül reprezentatm sátrunk lesz a »villan* rendőr« mellett, asztak árusításunk a Sötétkor punál, továbbá 7 iskolád ban, valamint 8 üzemben és intézményben. A könyvhét alkalmából két gimnáziumban szavalóversenyt is rendezünk* ahol a győzteseket megjutalmazzuk. Természetesen — könyvvel. (bm)
