Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-19 / 91. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t ■auatmmm (* jttr(Zí p1 Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA - :>VTÁRi' XV. évfolyam 91. szám Ara 60 fillér 1959 április 19, vasárnap A munka becsülete Munkás a parasztért — falu a városért Május előtti napok Szentistvánon Ex történt megyénkben „Alapvető politikánk, hogy erősítsük egységünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal" Megkezdődött Pekingben az országos népi gyűlés ülésszaka j Peking (Űj-Kína) Szombaton délután megkezdődött Pekingben az országos népi gyűlés ülésszaka. Mao Ce-tung elnök meg­nyitó szavai után Csou En-laj mi­niszterelnök számolt be a kormány munkájáról. Ismertette az első öt­éves tervben és 1958-ban — a má­sodik ötéves terv első évében — elért hatalmas eredményeket, körvonalaz­ta az idei év feladatait, beszámolt a fontos kül- és belpolitikai kérdések­ről. Beszámolójában megállapította Csou En-laj a kínai népgazdaság fejlődésének ismertetése után, hogy a kapitalista rendszerben soha sem tudták és nem is érhetik el a gaz­dasági fejlődésnek azt a gyorsasá­gát, ahogyan a kínai népgazdaság fejlődött. Rámutatott, hogy a Szov­jetunió vezette szocialista tábor or­szágai sokoldalú segítséget adtak Kína szocialista építésében. Köszö­netét mondott a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a nagy segítségért. Ezután Kína mezőgazda- sági fejlődését ismertetve, méltatta a népi kommunákat, a kínai nép tár­sadalmi szervezkedésének eme nagy vívmányát. Hangoztatta, hogy az 1958-ban elért nagy győzelmek alap­ján Kínának tovább kell haladnia a megkezdett úton. Az 1959. évi gazdasági terv szin­tén ugrásszerű fejlődést irányoz elő — mondotta Csou En-laj. A népgazdasági terv 18 millió tonna acél, 380 millió tonna szén, 525 millió tonna gabona és ötmillió tonna gyapot termelését tűzi ki célul. Kifejtette a miniszterel­nök, hogy az 1959. évi tervet a pártnak a szocializmus építésé­re vonatkozó általános irányvo­nalával összhangban dolgozták ki. Az irányelv az, hogy mindenki ke­ményen dolgozzék, minél magasabb célokra törjön, hogy így nagyobb, gyorsabb, jobb, gazdagabb erednv' nyekre jusson. A terv nemcsak Kína anyagi és műszaki feltételeiben rejlő objektív lehetőségekkel számol, hanem a nép­tömegek forradalmi energiájából fa­kadó szubjektív lehetőségekkel is. Ami a kultúrát és művelődést il­leti, Csou En-laj megállapította: a szocialista építőmunkában és a kul­turális tömegforradalomban történt nagy ugrás tárt kaput nyitott a tu­dományok és művészetek területén. Az állam politikai életéről a mi­niszterelnök megállapította, hogy a nép demokratikus diktatúrája és egy­Nixon a Szovjetunióba látogat Moszkva (TASZSZ) L. Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete április 16-án felkereste Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, s közölte vele, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok alelnöke látogatást kíván tenni Moszkvában és részt óhajt venni az amerikai kiállítás július 25-1 hivata­los megnyitásán. A Szovjetunió vezető körei kedve­zően fogadták ezt a bejelentést. Ki­fejezték, hogy az amerikai alelnök szovjetunióbeli látogatása hozzájárul a vezető politikusok személyes kap­csolatainak további fejlődéséhez, va­lamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös megértésének ja­vulásához. CMTIA sége szilárdabb, mint valaha. Kíná­ban nagyot fejlődött a népi demok­ratikus rendszer, kiváltképpen a hi­bajavító mozgalom mélyítésével és azon politikai következtetés meg­valósításának eredményeként, ame­lyet Mao Ce-tung elnök fektetett le a népen belüli ellentmondások he­lyes alkalmazására. A kommunista párt vezető sze­repének elismerése alapján gyü­mölcsöző a párt együttműködé­se a különböző demokratikus pár­tokkal és csoportokkal. A mi­niszterelnök ezután utalt rá, hogy az amerikai imperializmus a Csendes-óceán nyugati résiében sokhelyütt megvetette a lábát — a mi Tajvanunkon is — és szün­telenül fenyeget bennünket, ez­ért meg kell erősítenünk védel­münket, hogy biztosíthassuk né­pünk békés építő munkáját. A miniszterelnök beszámolt azok­ról a nagy sikerekről is, amelyek a nemzeti* autonom területek fejleszté­sében születtek, az ország egysége és a nemzeti egyenlőség biztosításának elve alapján. A nemzeti kisebbsé­gek lakta területen is hatalmas gaz­dasági és kulturális fejlődés tapasz­talható. Csou En-laj miniszterelnök meg­állapította, hogy Tibetben a reakciós körök maroknyi csoportjának láza­dása dicstelen vereségbe fulladt. A kormány a tibeti autonom terület előkészítő bizottságát bízta meg a helyi kormány funkcióinak és hatal­mának gyakorlásával. így gyorsan meg lehet valósítani a területi nem­zeti autonómiát és fokozatosan de­mokratikus reformokat lehet beve­zetni Tibetben. Ezt az intézkedést Tibet hazafias lakosságápak nagy tömegei — vallási és világi szemé­lyek egyaránt — melegen üdvözöl­ték. „Ez nemzeti egységpolitikánk nagy győzelme” — mondotta Csou En-laj. „Bár a dalai lámát erőszakkal In­diába szöktették, reméljük, hogy ki­szabadul majd a lázadók kezéből és visszatér hazájába — folytatta. A tibeti lázadást, valamint a dalai lá­ma elrablását követően Nehru, hatal­mas baráti szomszédunknak, Indiá­nak miniszterelnöke, egymásután több nyilatkozatban jelentette ki, hogy nem kíván beavatkozni Kína belügyeibe, s síkra szállt Kína és India baráti kapcsolatainak további megszilárdításáért.” Csou En-laj hangoztatta: »Remél­jük, hogy a tibeti lázadás elfoj­tásával, Kína és India közös erő­feszítésével még szilárdabb ala­pokra helyezhetjük és még vi­rágzóbb fejlődést biztosíthatunk e két hatalmas — összesen egy- milliárd lakosú — békeszerető ázsiai ország baráti kapcsolatai­nak. Közös erőfeszítéseink meg fogják hiúsítani mindazok rossz­szándékú provokációit, akik meg akarják rontani Kína és India barátságát.« Csou En-laj rámutatott, hogy a Szovjetunió vezette szocialista tábor gyorsan halad előre. Az egész szo­cialista tábor hatalmas munkát vé­gez a gazdasági építés területén. „Országunk alapvető politikája az, hogy erősítsük egységünket a Szov­jetunióval és a többi szocialista or­szággal” — mondotta. Ezután Csou En-laj a nemzetközi helyzettel foglalkozva, elítélte az Egyesült Államok imperialistáinak a német és japán militarizmus fel­élesztésére irányuló tevékenységét, továbbá azt, hogy egyre fokozzák agresszív tevékenységeiket és hábo­rús előkészületeiket Kelet-Ázsiában. A kínai kormány támogatja a Szovjetunió kormányának Nyu- gat-Berlin szabad várossá nyilvá­nítására vonatkozó javaslatát, s helyesli, hogy az érdekelt orszá­gokat békés értekezletre hívják össze a német békeszerződés megvitatása és megerősítése vé­gett. Csou En-laj rámutatott: az Egyesült Államoknak a SEATO-tömb wel- lingtoni értekezletével az volt a cél­ja, hogy új agresszív és felforgató tevékenységet készítsen elő a kelet­ázsiai övezetben. Végül a kínai mi­niszterelnök hangsúlyozta: Tajvan elidegeníthetetlenül kínai terület. El vagyunk szánva arra, hogy felszaba­dítjuk Tajvant, Penghut, Kimojt és Macut. Követeljük, hogy vonják vissza az amerikai fegyveres erőket a tajvani térségből. A kínai miniszterelnök beszámoló­ját viharos helyeslés fogadta. A ta­nácskozást vasárnap folytatják. (MTI) A Szakszervezeti Világszövetség felhívása az európai szakszervezetekhez Prága (MTI) Csütörtökön és pénteken ülést tar­tott Prágában az európai szakszerve­zetek és szervezett dolgozók béke- konferenciájának előkészítő bizott­sága. Az értekezletet, amelynek napi­rendjén a német békeszerződés, a le­szerelés és a nukleáris fegyverek betiltásának kérdése szerepel, május 8-a és 10-e között tartják meg a lengyelországi Zgorzelecben, az Ode- ra-Neisse békehatáron. Az előkészítő bizottság felhívást intézett az európai országok dolgo­zóihoz és szakszervezeteihez. Ebben a Szakszervezeti Világszövetség ne­vében felszólítja a szakszervezeteket és szervezett munkásokat, hogy ezekben a napokban, amikor a nagy­hatalmak képviselői tárgyalásokra készülnek, emeljék fel szavukat, egye­sítsék erőiket és szerezzenek érvényt közös békeakaratuknak. (MTI) Amerikában történik: „/Vem élünk — csak vegetálunk“ Az Amerikai Egyesült Államok­ban jelenleg minden 14. munkás munkanélküli. Az elmúlt 14 hónap folyamán több mint 3 millió mun­kanélkülinek megszűnt a munkanél­küli segélyjogosultsága, amelyet át­lagban 24 héten át fizetnek. A New York Times című lap ri­portereinek egy csoportja néhány héttel ezelőtt hét napon át a munka- nélküliség által legjobban sújtott te­rületek helyzetét vizsgálta, összefog­laló jelentésük megrázó és remény­telen. Detroitban minden hetedik munkás munkanélküli, Pittsburgban, az acél- és szénipar központjában „attól tartanak”, hogy a széleskörű munkanélküliség krónikussá válhat. New York város körzetében és Jerseyben január első felében 357 ezer fő volt munkanélkül. Ez azt je­lenti, hogy itt minden 20. ember munkanélküli. Havrey Sampson munkanélküli gépkocsiszerelő a következőket mon­dotta: „Mi nem élünk, csupán vege­tálunk. Semmiféle munkát nem tu­dok találni. Amikor állást keresek, a munkáltató azzal fogad, hogy 12 év múlva nyugdíjba kell mennem, s ezért számára nem kifizető dolog az én alkalmaztatásom.” Nagyjából így fest a munkanélkü­liek helyzete abban az államban* amelynek uralkodó körei a sajtó, a rádió és más eszközök segítségével széleskörű propagandát fejtenek ki arról, hogy az Egyesült Államokban a „népi kapitalizmus” mindenki szá­mára lehetővé teszi, hogy úgy éljen, mint a tőkés. Az afrikai népek értekezletének felhívása Conakry (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az afrikai népek értekezleté­nek állandó titkársága felhívással fordult Afrika, Ázsia és az egész vi­lág népeihez és vezető személyisé­geihez, hogy ítéljék el a kö­zép-afrikai föderáció, de különösen Nyaszaföld és Belga-Kongo gyarmati hatóságainak durva túlkapásait. Az értekezlet több határozatot is hozott. Az egyik határozat teljes és feltételnélküli amnesztiát követel Belga-Kongóban. Egy másik határo­zatban az értekezlet felkéri az ENSZ-et: vizsgálja felül azt a hatá­rozatát, amely szerint országos vá­lasztásokat kell tartani Kamerunban, még mielőtt Kamerun elnyerné füg- getlénségét. Egy további határozat felszólítja Franciaországot, hogy is­merje el az algériai népnek a füg­getlenségre való jogát és kezdjen e célból tárgyalásokat az ideiglenes al­gériai kormánnyal. Az afrikai népek értekezletének főtitkárává Diallo Ab- dulaje guineai küldöttet választották. Fidel Castro mondotta Washingtonban Washington (TASZSZ) Fidel Castro, kubai miniszterelnök pénteken felszólalt az amerikai lap- szerkesztők társaságának gyűlésén. Castro beszédében élesen bírálta azt a politikát, amelyet az Egyesült Államok folytatott Kubával szem­ben a forradalom győzelméig és Ba­A pártkongresszus tiszteletére .szocialista ifjúsági brigád" címért versenyeznek a Miskolci Pamutfonó KISZ-fiataljai A z elmúlt hetekben összegezte ^ a Miskolci Pamutfonó kol­lektívája a pártkongresszus tiszte­letére tett' felajánlásait. A felké­szülés megtörtént, s most lelkes, lendületes munka folyik az adott szó valóraváltásáért, a párt már­cius 6-i határozatának teljesítésé­ért. A vállalat KISZ-fiataljai élen akarnak járni a pártkongresszusi versenyben. Sok értékes javaslat és ötlet vetődött fel a munkaverseny kiszélesítése, konkretizálása érde­kében. A gyár KISZ-bizottsága összegezte ezeket és minden erejé­vel támogatja azok gyakorlati meg­valósítását. Az üzem fiataljai a többi között elhatározták, hogy megindítják a „szocialista ifjúsági brigád” címért folyó küzdelmet, vetélkedést. Ki­dolgozták a cím elnyerésének fel­tételeit. A kitüntető elnevezést elnyerhe­ti az az ifjúsági brigád, amely a termelésben élen jár, példát mu­tat, becsülettel teljesíti pártmeg­bízatását, a hulladékcsokkentéssel kapcsolatos feladatokat, példamu­tató magánéletet él. Akinek nincs meg a nyoic általános iskolai vég­zettsége, kötelessége megszerezni, szakmájában nagy szorgalommal iparkodik minden ismeretet meg­szerezve auakorlatát fejleszteni, elméletét gyarapítani. A vállalat kulturális és sportmunkájában te- tevékenyen résztvesz. A kötelező 25 társadalmi munkaórát teljesíti. A feltételek nem könnyűek, ala­posan meg kell küzdeni azok tel­jesítéséért. De ez természetes is, hogy a szocialista ifjúsági brigád cím kitüntető elnevezés, és ezt a nevet csak a legjobbak viselhetik. A miskolci ifjú fonómunkások eddig adott szavukat mindig telje­sítették, nem volt különbség sza­vuk és tetteik között. Bízunk ab­ban, hogy most sem lesz. Az a nagyszerű jelszó kétszeresen köte­lezi őket: Hűség a néphez, hűség a párthoz. Most, amikor egész dolgo­zó népünk a pártkongresszusra ké­szül, jobb munkával, túlteljesítést vállalásokkal, a hűséget fogadott KISZ-fiatalok ebben a nemes ve­télkedésben nem maradhatnak alul. Egyébként mozgalmas, pezsgő élet folyik a termelés vonalán kí­vül a társadalmi munka területén is. A kultúrcsoport tagjai meglepe­tést tartogatnak a Ságvári EnUre nyári kultúrális seregszemlére. „A fonóban” címmel táncos, énekes né­pi játékot tanulnak be. A műsorhoz Lajos Árpád gyűjtötte az anyagot, Balogh Sándor tánctanár dolgozta fel és tanítja be a csoporttal. A vállalat újabb lépéseket tett a fiatalok érdekében. Elhatározta, hogy rövidesen keskeny hangosfilm vetítőgépet vásárol, hogy az isme­retterjesztő előadások az eddigiek­nél élvezetesebbek, még színeseb­bek, vonzóbbak legyenek. A sportmunka is felébredt téli álmából. Legutóbb két fiatal nyert bajnokságot a felszabadulás tiszte­letére indított asztalitenisz szak- szervezeti megyei mérkőzései so­rán. Liszonyi Zoltánná és Novák Erzsébet. Most pedig április else­jével megkezdődtek az üzemi lab­darúgó bajnokságok. „Fonókupa” címmel írta ki a szakszervezeti bi­zottság a bajnokságot. Hét csapat nevezett be. Eddig csak egy labda­rúgó-felszerelés volt, most a válla­lat még egyet vásárol a sportkör számára. A vállalat sok áldozatot hoz a fiatalokért. Jól tudják ezt a mis­kolci ifjú fonómunkás-lányok és fiúk, s nem is lesznek háládatla- nok. Tudják azt is, hogy a jó mun­ka nekik érleli meg gyümölcsét. A múlt évi jó munka alapján 666 ezer forintot osztottak szét nyere­ségrészesedésként. Ez 17 nap, az­az egy havi fizetésnek 63 százaléka. Jövőre még többet akarnak, s ez­ért többet is adnak népgazdasá­gunknak. tista diktátor elűzéséig. A további­akban kifejtette az ország fejlesztési programját. Castro megjegyezte: Az amerikai sajtó azt írja, hogy ő pén­zért jött. „Itt — mondotta — látható­lag ahhoz szoktak, hogy más orszá­gok képviselői dollárért jönnek az Egyesült Államokba. Mi azonban nem íéregetők vagyunk. Mi kitartóan munkálkodunk, saját tartalékaink felhasználásával akarjuk fejleszteni országunkat”. Az Egyesült Államok és Kuba gaz­dasági és politikai viszonyáról szól­va kijelentette, hogy ez a viszony a legutóbbi időkig csak az egyik fél: az Egyesült Államok előnyeit szol­gálta. A kubai népnek az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem tíz év alatt másfélmilliárd dollár veszteséget okozott. Az Egyesült Ál­lamokkal fennálló gazdasági kapcso­latainkban mi mindenkor kárt szen­vedtünk. Az Egyesült Államok sohasem számolt a kubai néppel — folytatta Castro. Az a módosítás, amelyet az amerikai kongresszus fűzött a Ku­ba „szuverénitását és függetlensé­gét meghirdető” egyesített határo­zathoz, feljogosította az Egyesült Ál­lamok kormányát, hogy a Kubában élő amerikai állampolgárok és az amerikai „tulajdon” biztosításának ürügyével nyíltan beavatkozzék Ku­ba belügyeibe. Arra a kérdésre, hogy mi az állás­pontja a Kubában lévő amerikai tá­maszpont kérdésében, Castro azt mondotta, hogy amennyiben ez a támaszpont valóban Kuba védelmét szolgálja, nincs kifogása a támasz­pont fenntartása ellen. Nincs szán* dákunkban megváltoztatni azt a* egyezményt, amelyet az Egyesült Ál­lamokkal kötöttek a támaszpoui kérdésében —* mondotta Castro. (MTf>

Next

/
Thumbnails
Contents