Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-18 / 90. szám
2 esZAKMAGf ARORSZAG Szombat, 1959. április 18. JK2 milliárd forint értékű beruházás Borsodban Ezernél több lakás - 82 tanterem — számos szociális létesítmény énül 1959-ben Aktivaértekezletet tartottak a megye építömunkásai Tegnap reggel a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában üktiuaértekezletet tartottak a megye építő és építőanyagipari kommunistáinak, vezetőinek és legjobb pártonkívüli dolgozóinak részvételével. Az értekezleten — amelyet immár harmadik alkalommal hívott össze az MSZMP megyei bizottsága — résztvett Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kilián József, az építésügyi miniszter helyettese, Kaunitz Béla, az MSZMP Központi Bizottsága ipari osztályának építőipari előadója, Reszegi Ferenc, az Építő, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók*Szakszervezete titkára, Maiiák István, a városi pártbizottság másodtitkára, valamint az Építésügyi Minisztérium, a megyei és városi tanács több osztályvezetője és más vállalatok képviselői. A tanácskozást Gyopár János elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője nyitotta meg. A megnyitó után Prieszol József elvtárs számolt be a megye építőiparának eredményeiről, majd a feladatokat ismertette. Az épitőmunkások magukévá teszik a párt és a kormány erőfeszítéseit Beszámolója elején elmondotta, hogy az elmúlt év eredményei arra tanítanak, hogy a legutóbbi aktívaértekezleten hozott határozatok végrehajtása helyes volt és nagyban elősegítette megyénkben, hogy az építkezések dolgozói sikeresen teljesítsék 1958. évi felemelt tervüket. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a dolgozók megértik és magukévá teszik a párt és a kormány erőfeszítéseit, úgy, mint ahogyan ez most is tapasztalható, amikor a népgazdaság fokozottabb fejlesztésén fáradoznak. A megye építőiparának termelése 3958-ban meghaladta a korábbi öt év bármelyikét. A feladatok nagysága főleg a lakásépítkezésekben bontakozott ki, valamint a nehézipar kapacitásának fejlesztésében. 1958-ban mintegy 5 ezer lakás épült a megyében. Ezenkívül igen sok volt az ipari jellegű építkezés is. Számos út, híd, vasút, iskola és más egyéb létesítmény hirdeti építőink munkáját. Ebben az évben még nagyobbak lesznek a feladatok. Az országos építési programnak mintegy 19 százaléka — 1.2 milliárd forint értékben megyénk területén lesz megvalósítva; Ez a tervszám 17 százalékkal több, mint az elmúlt évi feladat. Vannak olyan vállalatok is. minit a megyei mély- és magasépítő vállalatok, melyeknek mintegy 40 százalékkal magasabb tervet kell 1959-ben anegvaló&ítani. Ezek közé tartozik 1100 lakás, átadása, 1100 újabb lakás építésének a megkezdése, ezen kívül 23 helyen. 82 tantermet, 17 helyen (pedagógus lakást, és több ipari és szociális jellegű beruházást kell miegiépítená. Be kell fejezni a miskolci színház építését, de meg kell kezdeni a SZOT-szókház építését is. (Növeli a feladatokat az is, hogy a (megyei, tanács mintegy 40 millió forint értékű plusz beruházási keretet kapott, amit általában lakásépítésre. a rendelőintézeteik, lakóházak, Valamint a vízellátás további javítá- fcána kívánnak fordítani; ■ Ebben az év-ben új feladatként jelentkezik a mezőgazdaság nagyarányú segítése is. Az építőipari vállalatok kommunistáinak, becsületes dolgozóinak most méginkább számba kell venni minden lehetőséget, hogy sikeresen teljesíthessék a rájuk bízott feladatot. A biztosíték erre megvan, mert az elmúlt évben valamennyi vállalat teljesítette tervét. Javult a termelékenység is. Igen jó példa erre, hogy a legutóbbi aktíván 3 százalékos termelékenységi emelést irányoztak elő a határozatban és ezt a mennyiséget csaknem valameny- nyi vállalat túlteljesítette. Átlagosan 5.2 százalékos eredményt értek el. Ez vonatkozik az önköltség csökkentésére is. A határozat ugyanis 2 százalékos többletnyereséget írt elő és ennek túlteljesítésével 20—26 nap nyereségvisszatérítést fizethettek. A megyében a jó eredmények elérésével 21 vállalat fizetett nyereségvisszatérítést, mintegy 10 millió forint értékben. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy Borsodban 10 millió forinttal nőtt az épitőmunkások életszínvonala. Az építőanyaglpar termelése — mint azt a beszámoló megállapította — szintén örvendetes módon emelkedett. 1958-ban 46 százalékkal több cementet, 10 százalékkal több téglát termeltek, mint 1957-ben. Az anyagiparban a legjobb eredménye a Hejőcsabai Cement és Mészműnek volt, ahol 36 százalékkal emelkedett az egy főre jutó termelékenység. Nagyon szép eredményt ért el a Mályi Téglagyár is. Mindkét üzemben jelentős eredménye van az önköltség csökkentésének. A cementgyárban például 1957-hez viszonyítva 79, a Mályi Téglagyárban pedig 95 százalékra csökkentették. — Köszönet és elismerés jár minden dolgozónak ezért a jó munkáért, — mondotta többek között Prieszol József elvtárs. Gondosan készültek a mezőgazdaság segítésére A feladatokról szólva elmondotta, Aiögy a termelés fokozása, a munka (termelékenységének nagymértékű (emelését követeli meg; A párt Központi. Bizottságai március 6-i határozatának végrehajtása érdekében a pártszervezeteiknek egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen a tervek maradéktalan teljesítése, az Anyaggyártó vállalatoknak pedig a tervek maximálás túlteljesítése. (Mindez szükségessé teszi a műszaki {szervezés további javítását, a mezőigazdasági és általában a kisebb volumenű munkák gyors átfuttatását, a . gépkáihasználás és a szállítóeszközök elosztásának alapos megszervezését é® az előregyártóit elemek szélesebbkörű alkalmazását. Az eddigieknél sóikkal nagyobb gonddal kell foglalkozni a kisgépesítéssel, az új technológiai eljárások bevezetésével, valamint az újítási mozgalom fejlesztésével. A beszámoló további részében -részletesen foglalkozott az építő és lépítőanyagipar feladataival, majd mezőgazdasági építkezések helyzetét ismertette. Prieszol elvtárs elmondotta, hogy a megyei pártbizottság igen *örül annak, hogy a vállalatok megtettek minden szükséges intézkedést a mezőgazdasági építkezések segítésére. Ezt bizonyítja az is, hogy felelősségük tudatában a pártbizott Ság kérésére még olyan mezőgazda Sjá^i munkákat is elvállalnak, ame lyek; esetleg hátrányt is jelentenek i vállalatnak. Ilyen munkát vállalt el 31. sz. Állami ■ Építői pari Vállalat Lazincbarcí'kal főépítés vezetősége is gyei Állami Építőipari Vállalat külön építésvezetőséget hozott létre a mezőgazdasági építkezések levezetésére és olyan brigádokat jelölt ki a munkák elvégzésére, amelyeknek tagjai eddig is példamutatóan dolgoztak. Az anyagipari vállalatok is szívesen vállalták a mezőgazdasági építkezésekhez szükséges anyagok terven felüli legyártását. A Mályi Téglagyár dolgozói például másfélmillió téglával egyenértékű cserép- és válaszfaltéglával nyújt segítséget, amit terven felül készítenek el. Prieszol elvtárs a kommunista kollektíva előtt üdvözölte azokat a törekvéseket is, melyek szerint a vállalatok KlSZ-szervezetei- nek tagjai és a nyugdíjba vonult építőmunkások brigádokat szerveznek és szabadszombatokon és vasárnapokon segítik a termelő- szövetkezetek beruházásainak építését. Az építőiparnak is nagymértékben hozzá kell járulni a nemzeti jövedelem növeléséhez — mondotta a továbbiakban Prieszol elvtárs. — Minél több nyereségrészesedésre kell törekedni. Ezt főképpen az anyagokkal való takarékossággal, a társadalmi tulajdon védelmének további szigorításával és a helyi, olcsó építőanyagok széleskörű felhasználásával tudják a legjobban biztosítani. Az új árrendszer bevezetésével méginkább fokozódik az anyagokkal való takarékosság jelentősége. Minden kiló elszórt cement, minden darab sárba- ítaposott tégla, minden tűzrevágott 2—3 szoros értékben csökkenti a ny ereségrészesedés t. Ezután a munkásellátással kapcsolatos feladatokról, a biztonságos munkafeltételek megteremtéséről és a pártkongresszus tiszteletére kibontakozó munkaversenymozgalomról, a műszaki vezetők és a pártszervezetek egyre javuló kapcsolatáról szólott. majd a beszámoló után vita következett. Két cpitőmunkásszálló épül Miskolcon Kilián József építésügyi miniszter- helyettes hozzászólásában elmondta, hogy az Építésügyi Minisztérium a szakszervezettel egyetértésben az elkövetkezendő években jelentősen javítani kívánja az építőmunkások szociális ellátását. Indokoltnak tartják a miskolciak kérését is, mert még ebben az évben két modern, többszáz személy befogadására alkalmas központi munkásszálló építését kezdik meg. Bejelentette azt is, hogy ezt követően — körülbelül 1962-ben a harmadik szálló építésére is sor kerül. Az értekezlet részvevői nagy tapssal fogadták a bejelentést. Ebben az évben sokkal nagyobb segítséget nyújt a megye építőipari vállalatainak gépellátásához is a minisztérium. Uj kisgépeket és számos autódarut küldenek az itteni építkezések segítésére. A borsodi feladatok az országos átlagnál is magasabbak, ezért a minisztérium nagyobb gondot fordít az új eljárások és módszerek bevezetésére Borsod megyében. Ezután bejelentette, hogy április elsejétől mintegy 5 százalékos bér- korrekciót hajtanak végre. Ez az intézkedés az iparág egyes területén jelentkező jogos kérések, észrevételek teljesítésére történik. Reszegi Ferenc elvtárs a szocialista munkaverseny új formáinak kialakításához, a .munkásellátással kapcsolatos hibák megszüntetéséhez és a dolgozókkal való foglalkozás helyes formáihoz adott értékes tanácsokat az aktíva részvevőinek. — A párt Központi Bizottsága nagyra értékeli Borsod megye építőipari kommunistáinak aktívaértekezleteit — tolmácsolta hozzászólásában Kaunitz Béla elvtárs. Az építőmunkások felelőssége igen nagy. Különösen most, amikor a párt széleskörű határozatot hozott a munkásosztály helyzetének javítására. Ezen belül a lakáskérdés mielőbbi megoldását jelölte ki, mint igen fontos feladatot, ami elsősorban az építők jó vagy rossz munkájának függvénye. Nem mindegy tehát, hogy milyen módszerekkel dolgoznak a megye építőmunkásai, hiszen lehet, hogy jövőre mégegyszer any- nyi lakást kell felépíteni, mint 1959- ben. Fel kell használni minden lehetőséget, ami ebben a megyében igen gazdagon adva van, hogy meggyorsuljon a lakások építése, mert ez az a fontos út, ami a dolgozó emberek boldogabb jövője felé vezet. A lakáskérdés megoldása legyen minden dolgozó szívügye. Az aktívaértekezleten, ami a késő délutáni órákban ért véget, 19 hozzászólás hangzott el. A vita után a részvevők határozati javaslatot fogadtak el, melyben hangsúlyozták: az 1959. évi feladatok jelentős erőfeszítéseket követelnek meg az építő- és építőanyagipar valamennyi dolgozójától. Az aktívaértekezlet részvevői bíznak a kommunisták és a pártonkívüli dolgozók lelkes támogatásában és biztosak abban, hogy ezeket a feladatokat maradéktalanul teljesítik és ezzel sikeresen megvalósítják a párt márciusi határozatát. ts-cu Lucyiicavid tegid, iiuiiuen tu&itrvdgun Äj^a^«n^.A^Borso<i*me-'4ideszfeadarab az elmúlt évihez képest Értesítés Az Áramszolgáltató Vállalat Miskolc I. Üzemvezetősége értesíti a fogyasztókat, hogy az üzemvezetőség Patak utca 9. szám alól a régi helyére. Széchenyi utca 85. sz. alá helyezte át székhelyét Kérjük fogyasztóinkat. hogy hibabej el ejtésüket. áramdíjbefizetésüket. reklámé ciókat a fenti címen tegyék meg. Egyben közöljük, hogy Miskolc II. vidéki üzemvezetőség Széchenyi u. 85. sz. alól Baross Gábor utca 24. sz. alá tette át székhelyét, telefonszáma 16-858. Kérjük a vidéki fogyasztóinkat, hogy nevezett üzemvezetőséget kérésükkel, reklamációjukkal, hibabejelentésükkel eaem címen keressék fel. Osxtályöntudat — osztályfelelősség „... Nem sietünk, erősek vagyunk, rengeteg az elevenünk a halottunk, tanácsot állunk a dombon, melyre pincéből, bányából, kubikos gödörből feljutottunk. Viszi az idő a ködöt, tisztán meglátni csúcsainkat...” JÓZSEF ATTILA: Szocialisták című verséből Osztályöntudat — munkásöntudat. A történelem folyamában értsük a szót. Kín, gyötrelem, munkásasszonyok jajszava kísért a múltból... Vértől piroslik Petrográd utcája, Párisban vörös zászlót markol a munkásököl, felfegyverzett munkások hurráznak a Téli Palota udvarán, a kínai kuli a forradalom katonájaként menetel. Osztályöntudat... A nagy világ a szülőföldje. Megaláztatásban fogant, vérzáporban izmosodott, börtön és sortűz edzette acélossá. Sárgult újságlapok beszélnek róla. Csak addig mennyit kellett harcolni, küzdeni, amíg a munkás szabadon ünnepelhette május 1-ét, a munka ünnepét. A „Miskolczi Napló” 1902. május 3-i számában olvashatunk egy tudósítást az akkori május 1-ről. A munkások a Tetemváron gyülekeztek, hogy megemlékezzenek ünnepükről. A rendőrfőkapitány betiltotta a gyűlést. A munkások utána családtagjaikkal együtt a főutcán sétáltak, hogy majd az Avasra menjenek. A tudósító így ír erről: „Mondhatom, hogy ennél jámborabb, békésebb és csendesebb menetet én még sohasem láttam.” A rendőrség mégis beavatkozott. „A Pannónia előtt a járdán lovasrendőr táncoltatta a lovát, a kezében pedig karikásostorát táncoltatta, kipróbálva annak hatását egy pár munkás hátán. Még az akkori újság is megütközik az embertelenségen. így ír: „Legyünk végre tisztában azzal, hogy a munkás is ember, amivel egyébként nagyon keveset mondtunk, mert nálunk a legolcsóbb portéka éppen az ember.” Az 1902. május 1-én békésen tüntető munkások közül a fiatalabbak másfél évtizeddel később már fegyverrel a kezükben tüntetnek, harcolnak a Tanácsköztársaságért, az imperializmus ellen. Akkor még felülkerekedett az erőszak. Horthyék korában már békés sétával sem emlékezhetett a munkás emberségére, íme az 1933-as május elseje. A „Fel- sőmagyarország” 1933. május 2-iki számában ezt olvashatjuk: „Vasárnap (május 1-én) délután már egy kis változás állott be a miskolci utcák képében. Itt is, ott is felbukkantak a kerékpáros járőrök, gyakrabban találkozott a sétáló az utcákon őrszemes posztokkal és a szolgálati öves, revolvertáskás tisztek is egymásután jelentek meg... A rendőr- kapitányság udvarán állandó készültség volt. A nagy zöld riadóautói a készültségi legénység vette körül, és az udvar egyik sarkában vadonatúj szíjjú, alig használt rendőrkarabélyok gúlája állott” Horthyék „keresztény demokráciája” nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a munkás is ember. Ezekben az években írja József Attila, a Lebukott... c. versében. ... Lágyult az izmunk, fekhelyünk kemény, eledelünket kiköpi a szánk, gyomor- s tüdőbajt ítéltek ránk s ha nem pusztulunk, elpusztítanak.. .** Elpusztíthatták-e az életet? A kurzus urainak szándékától függetlenül a csendőr-rendőr elnyomás ellenére izmosodott és erősödött a munkás.. Papok, katonák, polgárok után így lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű .. ” szolidaritás. A kurzus urai nem pusztíthatták el az életet. Az élet pusztította el őket. Mintha ma írná nagy proletárköltőnk: Hű meghallói a törvényeknek ... A testvéri összefogás eredménjm íme a ma, a múnkáshatalom. Az erősebb, tapasztaltabb testvér segítségével, a magyar munkás a hatalom birtokosa lett. A hatalom birtokosának lenni ebben az országban!... Ebből az következik, hogy mindazért, ami hazánkban történik, a magyar munkásosztály felelős. Ez a megállapítás nem igen hat újnak. De jó ezt ismételni, jó, ha újra és újra gondolkodunk rajta. Jó, ha a munkás agyának, szívének minden sejtje tudja és érzi ezt. És megnyugtató érzés ezzel a tudattal nap mint nap találkozni. Egy példát: az idei tavaszon a magyar falu lényegeset lépett előre a szocializmus útján. Amikor a termelőszövetkezetek alakultak, ott voltak a községekben a munkások is, hogy baráti, megértő szóval az újhoz, a jobb élethez segítsék a parasztságot, a munkásosztály szövetségeseit. Miért agitál szívvel-lélekkel a munkás, a parasztság körében, ha nem azért, mert tudja, hogy felelős az ország, a szocializmus sorsáért? ... Ezek nem nagy szavak, hanem valóság, és mindinkább valósággá kell, hogy legyenek. Megjelent a párt március 6-i határozata, amely a szocializmus építésében való gyorsabb előrelépést tűzte célul a nép előtt. A határozattal megismerkedtek a munkások, megtárgyalták a konkrét tennivalókat. A határozat megjelenése után a gyárakban, üzemekben lendületesebben folyik a munka. Egyre-másra alakulnak a szocialista munkabrigádok, egyre-másra születnek szép termelési eredmények. Megírtuk például, hogy a Lenin Kohászati Művek hengerdé- jében a határozat megjelenése után a blokksoron 24 óra alatt 552 öntecset termeltek, az átlagos 450-el szemben. Az „Á” műszak külön 209 öntecset termelt egy műszak alatt. Ilyen kiemelkedő teljesítmény még nem volt a hengerdében. Ha nem gondolkodunk el e számok fölött, csak holt kimutatásnak tűnnék! Azonban ezekben a számokban, ebben a teljesítményben például benne van az is, hogy az adott esetben a diósgyőri munkások azonosítják magukat a párt célkitűzésével, s tanúbizonyságát adják osztályöntudatuknak. Mi tükröződik ebben, ha nem a munkásosztály osztályfelel ős s égének, a hatalommal járó felelősségnek a tudata? Az üzemben a munkások között beszélgetés tárgya, hogy hogyan dolgozik X falu termelőszövetkezete, amelyet éppen ők patronálnak, és miben segíthetnek a szövetkezetnek. Vagy említsük meg azt is, hogy a munkásság legöntudatosabb, legműveltebb rétege milyen gondossággal figyeli az új szocialista kultúra formálódását. Kevés „haladott” kapitalista ország dicsekedhet olyan adatokkal például, hogy a munkások egyáltalán könyvet vásárolnak üzemben, Nem igen dicsekedhetnek olyan kimutatásokkal, hogy csak egy üzemben 40 000 forint értékű könyv fogy el egy évben. Csak az üzemben. Ebben nem szerepel a könyvesboltok forgalma. A munkások körében megnövekedett művelődési igény is egyik jele az osztályöntudat erősödésének. A példákat még tovább sorolhatnánk és sorolhatnánk a tennivalókat is, amik még megvannak és egyideig meg lesznek a munkásság körében. Nem állíthatjuk ugyanis, bogy munkásosztályunknak már az egésze rendelkezik az osztály öntudat nemes jellemvonásával. Gondoljunk csak a kétlaklakra. De ez átmenet... A jövő ezen is túllép. A lényeg a jövőt formáló tömegerő, mint József Attila írja: az épület és az építő, lenn alapkő és fönn tető, a dolgozó, a tervező — Éljen a munkásság, parasztság, nem fogja polgári ravaszság, fölrúgja milliónyi láb — hu! tömegek, tovább, tovább!” (N. Z.) Ózdon rendezik meg a fúvószenekarok országos találkozóját A Kohász Szakszervezet kulturális osztályán nemrég megbeszélés volt, ahol úgy határoztak, hogy a Tanács- köztársaság jubileumi ünnepség sorozatának keretében június 27-én és 28-án rendezik meg az ország legjobb füvószenekarainak találkozóját. Az ünnepségeken mintegy 12 kitűnő fúvószenekar vesz részt. A kétnapos program kiemelkeHő eseménye lesz Ózd kulturáTis életének. A részletes programot később még ismertetni fogjuk.
