Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-17 / 89. szám
2 GSZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1959. április 17. Szeretik a gépeket Innáhánv tartott, amíg UUíimidliy a miskolci Zalka Máté Gépipari Technikum felvételi vizsgabizottsága — alapos vizsgálódás útján — tájékozódást szerezhetett a felvételre jelentkező 334 fiatal képzettségéről, képességéről és a gépésztechnikusi pályára való alkalmasságáról. Nehéz is volt a vizsgabizottság feladata és nem könnyű a felvételi iskola-bizottságé sem, hiszen a 334 jelentkező közül — mint arról Ablonczy József igazgató és Donga Sámuel igazgatóhelyettes tájékoztattak — mintegy 100 jelentkező kerülhet csak felvételre. Örvendetes ez a nagyszámú jelentkezés. örvendetes, hogy a pályaválasztás kezdetén álló fiatalságunk ilyen nagy érdeklődést tanúsít a gyakorlati tudományok, gyakorlati pályák iránt, érzi, hogy a mezőgazdasági jellegűből ipari országgá változott hazának mijid több jól képzett műszaki szakemberre, technikusra, szakmunkásra van szüksége és életcélját ebben a pályában véli megtalálni az író- asztalhozkötöttség helyett. A jelentkezők között — ugyancsak örvendetes jelenség — 80 százalékon felül van a munkás- és parasztfiatalok száma. Valamennyi jelentkező — 8 kivételével — most végzi az általános iskola nyolcadik osztályát, nincs közöttük olyan, aki már dolgozott volna. A nyolc kivétel azokból a fiatalokból adódik, akik .a gimnázium első osztálya elvégzése utóm próbálkoznak a gyakorlati képzettséget adó technikumba való .beiratkozással. A fplvptplre jelentkezők TeiVeumc magyar írásbeli (helyesírási), számtanból szóbeli és írásbeli, valamint rajzvizsgát tesznek. Mindezen felül — természetesen — a felvételi vizsgabizottság tagjai elbeszélgetnek a jelentkezőkkel, megismerik a szociális körülményeiket, és érdeklődnek: miért a gépészeti pályát választják élethivatásul. A felvételi vizsgán az elért eredményeket pontozzák, Ugyancsak pontozzák az általános iskolai bizonyítványt is és ezek a pontszámok, az általános iskolai osztályfőnök jellemzése, valamint a felvételi vizsgán elhangzott beszélgetések tapasztalatai alkotják együttesen az összetevőit a felvétel tehetőségének. Csoportokra osztva folytak a Vizsgák. Komlósi Imre tanár vezetésével magyar írásbeli. Párái Ágófftö'ii'és Donga Sámuel tanárok vezetésével a matematika és Pün- kösti Gábor tanár vezetésével a rajzvizsgák. A rajzteremben látogattuk meg a vizsgázókat. Negyven fiatal jelentkező hajóit a. rajztábla fölé és — a felvételi vizsga izgalmával markolva ceruzáját —, készítette az első technikumi rajzfelgdátot. Minden jelentkező előtt két négyzetes-hasáb volt az asztalra helyezve, fordított T- betű alakbán, ferde szögben. Ezt kellett a fiataloknak az 50 perces rajzvizsga-idő alatt lerajzolni. A rajzolás szabadkézzel történt és arra volt alkalmas, hogy a vizsgáztatók meggyőződjenek róla: látja-e a hasábok éleit megfelelően, perspektivikusan a jelentkező, a párhuzamos egyeneseket le tudja-e szabadkézzel helyesen rajzolni. Ebből az egyszerűnek látszó vizsgából a szakemberek már a jelentkező rajzkészségére, térfelfogó képességére következtethetnek. A VÍ7<?na szünetében, a bizott/A vi£oy<a s^g tagjaihoz hasonlóan, elbeszélgettünk néhány jelentkezővel. Mindegyiktől azt kérdeztük először, hogy miért választotta a gépipari technikumot? Minden megkérdezett jelentkező így kezdte válaszát: „Nagyon szeretem a gépeket.” A vizsgabizottság tagjai elmondták, hogy a jelentkezőknek több mint százaléka ugyanezt a választ adta a bizottság kérdésére. Érdeklődtünk további céljaik felől is. A kis, szőke Barta László gépésztechnikus akar lenni. Síkúti Géza a gépek szeretetét a szülői házból hozta magával — apja gépész a Lenin Kohászati Műveknél —, ugyancsak gépésztechnikus akar lenni. A sok jelentkezá között mindössze hat lány volt Kettővel beszélgettünk közülük. Ruszti Judit tovább akar tanulni. Horváth Edit elmondta, hogy már a középiskolában gyakorlati ismereteket akar szerezni és mérnök szeretne lenni. A vizsgabizottság döntését még nem ismerjük. Sok jelentkezőnek csalódást fog okozni a döntés, hiszen csak százat vehetnek fel a 334 közül. Akik kimaradnak — ha nem alkalmatlanságuk miatt maradnak ki —, azok sem csüggedhetnek, hiszen a gépek iránti szerete- tűket, a XX. század fiatalságának egészséges érdeklődését más ipari technikumokban is kielégíthetik — és esetleg nem gépésztechnikus lesz belőlük, hanem kohász, vagy egyéb műszaki vonalon szerezhetnek ké pesítést és dolgozhatnak majdan. Csak vázlatos kZlkada miskolci Zalka Máté Gépipari Technikumban történt jelentkezésekről, felvételi vizsgákról, de ez a vázlatos kép is bizonyítja, hogy az ifjúság érdeklődése a műszaki pályák iránt mindinkább növekszik. A jelentkező munkásfiatalok magas arány száma azt tanúsítja: a munkásosztály fiai megértették, hogy szocialista építésünk továbbvitelére mind több magasképzettségű műszaki szakemberre és szakmunkásra van szükség és ennek a műszaki gárdának a megteremtésében elsősorban a munkásosztálynak kell élenjárnia. (benedek) Lakóházak épülnek as ósdi kohósalakból Középblokk-rendszeru építési módszer bevezetését tervezik Kazincbarcikán A korszerű építő technika kialakulása évek óta egyre fokozottabban foglalkoztatja a szakembereket. Építőiparunknak a szocializmus építésében rendkívül nagy feladatai vannak. Bizonyítják ezt azok a nagyméretű beruházások is, amelyeket hazánkban 14 év alatt felépítettünk, A mostani hároméves és a kidolgozás alatt álló következő ötéves terv programja még inkább az egész magyar társadalom középpontjába állítja az építőipart. Ez nem csoda. Építőiparunk viszonylag elmaradt a műszaki fejlesztésben. De igaz az is, hogy alig néhány éve lépett a nagyüzemi termelés útjára, mégis szembetűnő eredményeket ért el az új technológiák alkalmazásában. Itt, Borsod megyében is évek alatt építettünk hatalmas, modern lakótelepeket, de meg kell említenünk, hogy az igények sokkal gyorsabb tempót kívánnak. Szakembereink viszont felelősségük tudatában kutatnak az új — a lakásépítést teljesen forradalmasító — eljárások bevezetése után. Hasznosítják a külföldi tapasztalatokat Az újságban gyakran olvasunk, a kintjárt szakemberektől pedig gyakran hallunk a Szovjetunió építőiparának nagy műszaki vívmányairól és termelési eredményeiről. Ezek közül igen sokat hasznosítunk, melyek segítségével a magyar építőipar is sikeresen teljesíti a feladatokat. A lakásépítés módszereinek megváltoztatásához azonban a többi ország korszerű eljárásának tanulmányozására is szükség van, amelyek a mi viszonyainknak megfelelnek. Ezeket az eljárásokat kutatja az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja is, akik megyénkbe«! akarják a lakásépítést meggyorsítani. Megyénk szocialista városában, Kazincbarcikán a Német Demokratikus Köztársaság fejlett lakásépítési módszereit kívánják alkalmazni. Ezeket a módszereket nemrégiben 8 tagú küldöttség tanulmányozta a helyszínen. Az Építésügyi Minisztérium legjobb szakembereiből összeállított küldöttség elsősorban a közép-blokkok gyártásának technológiáját és a középblokkrend- szerű építési eljárást ismerte meg. A középblokk előnyei A küldöttség vezetője Szacsky János elvtárs, az É. M. 3. sz. igazgatóságának vezetője egyik alkalommal elmondotta, hogy ez a módszer sokkal gyorsabb a nálunk használt eljárásoknál. A blokkokkal való építkezés, a hagyományos módszerrel szemben egy három emeietes lakóháznál körülbelül 3—4 hónapos határidőrövidítést eredményez. Az a tény egymagában is nagyjelentőségű, hogy a közép- és nagyblokk- rendszerrel épített lakóházak kevés nedvességet vesznek fel és amint elkészülnek, majdnem porszáraz lakások állnak a beköltözők rendelkezésére. Ez olyan előny, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A számításokból az tűnik ki, hogy a blokkrendszerrel történő építkezés lényegesen gazdaságosabb. A szakemberek szerint 10—15 százalékos megtakarítás várható. A tömeges lakásépítkezésnél, a háromemelete« házankint számításba jövő 3-—4 hónapos megtákarítás olyan plusz eredmény, amelynek jelentőségét elsősorban a lakosság fogja élvezni. Háborítják a kohósalakot A konkrét intézkedéseket elősegíti, hogy a kint járt szakemberek gazdag dokumentációs anyagot kaptak, és ezek hazai viszonyainkra változtatás nélkül kitűnően alkalmazhatók. Különbség némileg mégis lesz a német tervelv alkalmazásában, mert mint azt Szacsky elvtárs miskolci tartózkodása során elmondotta: a Német Demokratikus Köztársaságban használt téglatörmelékkel szemben nálunk az adalékanyag a mi viszonyainknak megfelelő habosított kohósalak lesz. Mint arról értesültünk, már megvan a blokkok építési telephelyének tervdokumentációja, valamint a gyártástechnológiai terv is. Ennek birtokában igen rövid idő alatt lehetővé válik az eljárás alkalmazása. Az Építésügyi Minisztérium tervei szerint Sztálinváros után Kazincbarcikán folytatják a lakásépítkezést a német módszer szerint. Az alapanyagellátás biztosítva van, mert az Ózdi Kohászati Üzemek nagymennyiségű salakot biztosít a kazincbarcikai, 2—3 éven belül pedig a megye többi lakásainak építéséhez. Szarvas Miklós Jövünk, segítünk! Patronállak és palronálók találkozója Encsen Szovjet gépek segítik az ostravai bányászokat Az ostrava-karvinái szénmedence 1959: évi ^magasabb termelési és új bányaépítési tervét csak nagyobb gépesítéssel lehet teljesíteni. Jelentős segítséget nyújtanak itt a szovjet gépek, amelyek lehetővé teszik, hogy a kombájn-kitermelés az 1958. évi 2,5 millió tonnáról 5,5 millió tonnára emelkedjék 1959-ben. A medence a Szovjetunióból az év folyamán hat Gornyak-kombájnt kap á 90 cm-t meg nem haladó magasságú és öt Donbasz-gépet a magasabb aknák számára. Az ostrava-karvinái bányák építését végző vállalat 60 rakodót és egész sor más gépet kap a Szovjetunióból. A múlt hét vesén rét tartottak az encsi kultúrházban. A járási pártbizottság a március o-i nagyjelentőségű határozat eredményes végrehajtása érdekében találkozóvá hívta Össze azoknak á'városi üzemeknek, vállalatoknak vezetőit, amelyek egy-egy, a járás területén működő termelőszövetkezetet patronálnak. A cél az volt, hogy a baráti megbeszélés, a vélemények kicserélése is előbbre vigye egy lépéssel Encs- és környékén a termelőszövetkezeti mozgalmat, amely a párt Központi Bizottságának decemberi határozata óta igen nagy fejlődésnek indult. Jelenleg ugyanis 17 községben működik összesen 25 szocialista üzem — amelyből 11 falu határára már felkerült az új tábla: „Termelőszövetkezeti község.” Nem kis büszkeséggel állapította meg Túróczi elvtárs, járási párttitkár, hogy a helyes politika nyomán, a parasztság látókörének szélesedésével erőteljes fejlődésnek indultak a gyengébb tsz-ek is és legtöbb helyen új Vezetéssel, nagy szorgalommal folyik a szántóföldeken a tavaszi munka. A későbbiekben sor került arra is, hogy a fejlődésnek indult termelőszövetkezetek milyen segítséget várnak a patronálóktól? Mindenek előtt pedig, hogy a nagyobb gyakorlattá 1 rendelkező vezetők ismertessék tapasztalataikat — különösen a munkafegyelem megszilárdítása, a társadalmi tulajdon megbecsülésére való nevelés terén, hogy a termelőszövetkezetekben is érvényesüljön a mintaalapszabály minden egyes pontja. A tsz-ek könyvelői a gazdasági munka jobb elvégzéséhez igényelnek nagyobb segítséget és abban is megállapodtak, hogy az üzemek a náluk elfekvő készleteket önköltségi áron adják át , a termelőszövetkezeteknek, ameny- nyiben ott azokból valamit felhasználni tudnak. Fz n tnlnllnzn egyébként nem VjZ a taiaihozo elkezdtc ha_ nem tovább folytatta, még jobban elmélyítette azt a helyes kapcsolatot, amely már korábban, még a termelőszövetkezetek szervezésének időszakában kialakult köztük és az üzemek CSAKNEM MÁSFÉL ÉVTIZEDE építjük új országunkat. Házakat, gyárakat, kohókat, iskolákat. Ter- mőbbé tesszük dús földjeinket, le- szállunk a tárnák mélyébe. Építjük az új embernek, az emberért. Sokáig csak kövekben építettük, de pártunk művelődéspolitikájának irányelvei rádöbbentettek, hogy nemcsak kövekben kell építenünk, hanem az emberben is. Uj embert kell kovácsolni, új társadalmi tudattal. E hosszú, fáradságos harcban segítségül kell venni a művészei! hathatós eszközét. Támogatni kell az új ember alakítását segítő művészeket és művészetet. A megyei nőianács sokat tett eddigi munkája során a nők politikai jogainak még szélesebbé tételéért. Törekedett műveltségük emelésére, ízlésük nemesítésére. Gondolt a férfiak jogos igényeinek kielégítésére és asszonyok százaival ismertette meg a korszerű konyhaművészet fogásait. A művelődéspolitikai irányelvek rádöbbentették a nőlanácsot arra, hogy még szélesebb területen kell dolgoznia és még többet kell tennié. Az Országos Nőtanács az idén már második kiállítására készült. Felötlött a borsodiakban is a gondolat, nekünk is meg kellene egy kiállítás rendezésével próbálkoznunk. Kezdeményezésünk — amint ez köztudomású — örvendetes sikerrel járt. Hívó szavunkra 16 festőművésznő jelentkezett 112 képpel. A zsűri 54 képet talált érdemesnek a kiállításra. Igazán meleg hangulatú és művészi színvonalban is magasrendű kiállítási ünnepségünkön Koval Pál .elvtárs. a városi pártbizottság első titkára felhívta a figyelmünket arra, hogy A nőtanács és 16 festőművésznő ezt a 16 tagú kis csoportot tartsuk Össze, adjunk alkalmat a további fejlődésükhöz. A nőtanács ezt meg is fogadta és a kiállítást követő értékelő gyűlésünkön körvonalaztuk további terveinket. A megyei nőtanács titkára, Csikós Istvánná elvtársnö megértéssel, őszinte segítségadással támogatta a 16 festő- művésznőt. A szeretet, a támogatás gyors volt. Szép és mindjárt sok eredményt hozó. A megyei nőtanács kérésére az országos központ április 2-ára meghívta Budapestre művészeinket egy fogadásra, amely alkalommal találkoztak a budapesti kiállítás részvevőivel. Csütörtökön, 2-án elindult a kis csoport, benyomásokra, szépségekre éhesen. A megyei nőtanács ajándéka volt ez a nap. Ajándék a díjtalan utazás, a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett országos kiállítás megtekintése, a központ ajándéka egy műteremlátogatás, figyelmes ellátás, fogadás a Művészklubban és minden old,álon szeretet é$ segítőkészség. Domonkos Ilona kórházi alkalmazott és a többiek sokat mesélhetnének, milyen ajándékot kaptak e nappal. Fél tízkor érkezett meg a kis csoport Budapestre. Kedves ismerősként köszöntött Duka elvtársnő, vediq még senkivel nem. találkozott előbb. Viszont látta kiállításunkat és így egy kicsit már ismerte alkotóit. AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSON Beck Judit festőművésznö volt kedves kalauzunk, ö is látta kiállításunkat, most viszont mi is láttuk az ő képeit. Major Tamásné Beck Judit ismert és megbecsült művésze társadalmunknak. A Kul- túrkapcsolatok Intézete a közeljövőben rendez kiállítást Párizsban. Nagy az idei országos kiállítás, méltó az alkalomhoz. Napok kellenének az alapos átnézéséhez. Meglepő az a sokféle művészi irányzat, ami megtalálható. Az egyszerűség felé törekszünk, de megvan ennek is olykor a modorossága. Méltán elcsodálkoztak művészeink egy-egy egyelőre furcsa kezdeményezésen. A vászonba ágyazottan fényképet és szövet-applikációt is találhatunk egyik-másik képen. Igaz gyönyörűséget szerzett Domanov- szky freskótervé, elcsodálkoztunk Kádár György új irányán. Érthető és megbocsátható sovinizmussal örültünk miskolci művészeink sikereinek: Feledy Gyula a miskolci csatát megelevenítő grafikáinak, Csabai Kálmán, Seres János és Vati József vásznainak. LEGJOBB MŰVÉSZEINK alkotásai a vafásóg szemléletén alapulnak. Bár ebből indulnak ki, ezt jelentékenyen átalakítják. hoay előadásuk minél kifejezőbb, közvetlenebb legyen. Erősen egyszerűsítik a látott dolgokat, sokszor elhagyják. a részletek gazdagságát. Szemlélődésükben nem jut szeredhez a köznapi értelemben vett szén ember, szép vonal sem. Eayik-má- sik. képen trdaikus belső feszültség get érzünk. Az alakok komorak, sokszor hősiesek, részesei a. párt dicsőséges harcainak. A kiállításon ott van a párt. a nép. a magyar táj. Délután Csáky Maronyák József műtermét látogattuk meg. AminU a ragyogó napsütésben fürdő bu-1 dai utcán sétáltunk a műterembe,i önkéntelenül eszünkbe jutott, mi-\ lyen más ez a környezet, mint a' múlt nem egy nagy művészének nyomorúságos világa. Virágzó fák,1 dúsbokrú forsitiák díszítik Csáky Maronyák József kertjét. Tavasz, derű kint és nyugalom, harmónia a műteremben. Nem ijedt meg a szépszámú női csoporttól, pedig csak egy „erősítést” kapott Pol- dauf Medárd, a Képzőművészek Szakszervezetének titkára személyében. VÁSZON VÁSZON UTÁN. Készülő és kész művek. Leegyszerűsödött, világos kifejezési mód. Derűs színek, levegő, levegő és sok. napfény. A Balaton szerelmese Csáky Maronyák. (Ott is van egy kis műterme.) Ez még nincs egész befejezve, ezen az árnyék... ezen az alakok... Az alkotó mindig talál kifogásolni valót. Festőncink kérdezgetnek, kedves, fesztelen beszélgetés alakul. Sok sikert... Már búcsúzunk. Útközben élénk vita a látottakon és halk sóhajtások. Délután újabb program. A Mű- vészkb'bhan találkozás. Ismerik már rövid múltunkat és örülnek annak, hogy elindultunk. 16 borsodi festőnő... Elment a nap. Sojc szép benyomással mennek festőink vissza Tálhiára. D”dest'’Polcsdny- ba, Sátoraljaújhelyre. Szerencsre, Miskolcra. A sok friss benyomás majd lehiggad, feloldja a csönd, a maná.ny az élményeket. SOKAT ADOTT A NŐT AN ÁCS. Hálásak érte. Sokat kell rnnjö, cfnl- gozni: újat. szénét, ajándékot, té- pelődő órák eredményét, adni cserébe. X 7.A1.ÁN 7TtP.N között. A baktai Szabad Föld, a forrói, fancsali, be^etei és az encsi tsz- ek vezetői is elmondták, hogy korábban már többször kaptak segítséget a Nehézszerszámgépgyártól, a Lenin Kohászati Művek acélműve karbantartó részlegétől és a Terményforgal- mi Vállalattól. Ez utóbbi most, a tavaszi yetőmagcseréknél különösen szívügyének tekintette az encsi járás termelőszövetkezeteinek — és egyénileg dolgozó parasztjainak a jövő szövetkezeti parasztjainak kérését. Igényelt vetőmagjukat 24 órán belül a helyszínre szállította, hogy emiatt a tavaszi munkában fennakadás ne legyen. Mondta is Szalipszki András, a fancsali tsz. elnöke, hogy ez a legszebb példája a munkás-paraszt szövetségnek. «Budapesten járva a múltkor — mondta — láttam egy szobrászt, aki vésővel és kalapáccsal dolgozott. Egy munkást örökített meg a rideg kőbe, amely a balkezét egy fogaskeréken nyugtatja, jobbkezével pedig egy szántó-vető paraszt embert ölel át. Elgondolkoztam rajta, hogy milyen szép ez, hiszen a mostani ankét is példázza. Az élet valóságában ábrázolja a Pesten látott művet.« A résztvevők nagy 1 mel hallgattak es i jegyezték Koltai elvtárs szavait is, aki • arról beszélt, hogy a tsz. portája már » messziről elárulja, milyen ott a fegyelem, hogyan érvényesíti akaratát • a vezetés ... Az elhanyagolt porta \ rossz vezetőségre vall, s bizonyosan ► éppoly felületesen végzik a mezőn ifs > a munkát. Teremtsenek tehát minde• nütt mintaszerű rendet a termelő- i szövetkezetek és ehhez a Nehézszer-* 1 azámgépgyár is segítséget nyújt. 1 — Szóljatok, elvtársak! S mi jö-* ' vünk, segítünk — mondták mintí- 1 annyian az ipari üzemek képviselői — bármilyen problémátok van, nekünk szóljatok, közösen aztán már könnyebben megoldjuk. Ez pedig nem afféle hangzatos ki- (jelentés, hanem maga a valóság. Hi- ,szén valamennyi patronáló üzem, , amely itt képviseltette magát, bebizo- , nyitotta már eddig is, hogy szívügyé- , nek tekinti az encsi járás tsz-einek , sorsát, s bármikor, bármilyen , problémával keresték fel őket — , többször —. azonnal indullak és se- i gítettek. Závodszki István elvtárs, a i Lenin Kohászati Művek karbantartó } részlegének' vezetője —, akit kicsik j és nagyok ismernek és Pista bácsinak } neveznek a körnvékeh —1 7 év óta i látogatja a bereti, baktai és más, | környékbeli tsz-eket úgy, hogv egy ) kicsit már odavalónak is tekintik. j Ez pedig a legnagyobb elismerés! Lapzártakor ““í Abaújszántón tartottak hasznos esz- jimecserét a tsz-ek és a patronáló üzelmek, többek között a Borsodi Szén- (i bányászati Tröszt képviselői, ame- (ilyen résztvett Csege Géza elvtárs, % J megyei pártbizottság osztályvezetője iis.
