Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-15 / 87. szám
2 CS/.A&MAUYARURSZAO Szerda, 195». április 15. TALÁR NÉLKÜL (Néhány tollvonás Némethy Ferenc színművész portréjához) MA KERÜL HUSZONÖTÖDSZÖR a miskolci közönség elé a Kamará- sziiiházban az »Ilyen nagy szerelem«. Bátran mondhatjuk, hogy ilyen nagy sikert régen ért el dráma miskolci színpadon. És hozzátehetjük mindjárt azt is, hogy megérdemelten, mert régen láttunk ilyen nagyszerű drámát és ilyen remek előadást, örömmel állapítjuk meg azt is, hogy a kitűnő játék megtalálta az utat a közönség szívéhez, (bizonyítja a régen látott arányú érdeklődés) és beszédesén cáfolja azt a tévhiten alapuló. felfogást, amely szerint Miskolcon hihesén- érdeklődés a tartalmasabb ‘színházi alkotások iránt. Meggyőződésünk, hogy ez az érdeklődés a továbbiakban még fokozódik és a miskolcihoz hasonló sikert ér el majd a darab április 24-e után is, amikor az együttes vándorútra indul, hogy a megye egyes városainak, köz- ősegeinek lakóival ismertesse meg Pavel Kohout remekművét. Ä ma esti jubiláns előadáson is ott állnak majd — a felejthetetlen előadás végeztével — a szereplők a színpad szélén, hogy megköszönjék a közönség tetszésnyilvánítását, az esté- ről-estére megismétlődő, hosszú vastapsot. És ott áll majd szereplőtársai között a dráma, az előadás. legfőbb mozgatója,' a Taláros -úr: Némethy Ferenc színművész, — immár talár nélkül. Fekete bírói talárja eldobva, összegyűrve hever a földön. Már nem .bíró, már kimondta az ítéletet: Lyda tragédiájáért felelős a játék minden .szereplője, felelős a néző, felelős 'mindenki, aki közömbösen nézi embertársai sorsának alakulását. Sötétszürke, utcai ruhában áll a közönség előtt, de az éles reflektorfény megcsillantja arcán a lefutó könnyek kis -patakját. Sírt. Igen, könnyek törtek elő a szeméből, mert az előtte, az ő »irányításával« Lejátszott tragédia elsősorban őt rendítette meg. öt, az embert, aki a komor bírói talárban is érző ember volt: egy a tagjai közül annak a társadalomnak, amely közönyösségével tragédiákat siettet a bejtél jesedés felé.. pádról. S ha az előadásvégi taps közben gondolatban felidézzük a látott játék képeit, Némethy Ferenc mély, emberiességgel telített alakítását, nem tudjuk kiválasztani a sok szép, művészi és emlékezetes közül azokat a legkimagaslóbb mozzanatokat, amelyeket legszívesebben megörökítenénk és elvinnénk magunkkal örök emlékbe. Nem tudjuk, mire emlékezzünk először: a remek szövegmondásra, hangszínének széles skálájára, a kifejező játékra, szemének, arcizmainak beszédnél többet mondó rezdüléseire, feszültségére? Nem lehet választani. Az egész Taláros úr alakját kell magunkban elraktároznunk a legszebb, legművészibb emlékeink közé úgy, ahogy azt Némethy Ferenc megformálta: a társadalom lelkiismeretét mély emberi érzésekkel ábrázolt emberként. Igen, emberként kell emlékeznünk rá, mert ez a Taláros úr mentes a jogász-bírói ridegségtől; a tragédia okainak, összetevőinek kutatásában nem rendőri nyomozó, hanem az új társadalom erkölcsi alapján álló ember — a szó legnemesebb értelmében.- TCözelMrom órán át állt, mozgott, NYOLC ÉVE LATJUK NÉMETHY játszott á- néző előtt Némethy Ferenc. FERENCET a miskolci színpadon. -Egyetlen' percre sem ment le a szín- Úgy érezzük, hogy ezzel az alakítás. „ • Színes fényképezés címmel április 16-án -éste 7 órai kezdettel színes, vetítettképes előadást rendez a TIT fizika-kémiai szakosztálya -az Értelmiségi Klubban. Előadók: Csordás István és Lollok László fotóművészek. Minden érdeklődőt szívesen lát a 'klubtanács. Értesítjük a TIT Filmművészeti Kör .(Filmklub) tagságát, hogy április 15-én, (szerdán) „Hulló csillagok’? c. francia filmalkotás kerül bemutatásra. Munkaügyi jogszabályok címmel ápr. •15-én este 6 órakor dr. Novák István egyetemi magántanár,. megyei bíró tart előadást az egyetemvárosi munkásszálló dolgozóinak. Életlehetőségek a bolygókon címmel áp- jpilis 15-én du. fél 5 órakor Elek Árpád, a csillagászati szakosztály elnökhelyettese tart előadást az építőipari dolgozók részere, a Gőzön Lajos u. 19. sz. alatti kultúrteremben. KAMARASZINHAZ (Déryné u. 5.): Április 14—19: Ilyen nagy szerelem (7). 19-én: 3-kor: Doktor úr. MŰVELŐDÉS HAZA (Diősgyőrvasgyár): Április 16—19: Arany hegedű (7). Április 18-án: délután 3-kor: Négy bolond egy pár. Ifjúsági előadás. sál érte el eddigi színművészi pályája csúcspontját. Nyolc éve gyönyörködteti a miskolci közönséget a legkülönbözőbb műfajú színpadi művek alakjainak művészi életrekeltésével. Sokoldalúságát talán legkönnyebben néhány szerepének felemlítésével illusztrálhatjuk. Jogot tanult, abszolvált jogász, de mindig vonzódott a színművészi pályához. Jogi tanulmányai mellett énekelni tanult és jogászi végzettségének megszerzése után nem a paragrafusok világában, hanem a rivaldafényben találta meg életcél iát. Az Állami Operaház énekkarának tagja lett. Onnan került nyolc évvel ezelőtt Miskolcra. Csiki Gergely Kaviár című zenés bohózatában mutatkozott be, majd Gall Cézár világhírű dalát énekelte a Szabad szél-ben. Volt Schubert a Három a kislánvrban, Frank fogházigazgató a Denevér-ben, Luna gróf a Trubadur-ban. Játszotta Vince Kázmér úriszabót a Bú- jócská-ban, Mijuszovot a Bolondos vasárnap-ban, Ferdinánd főherceget, Leopold főherceget. Miska pincért a Csárdáskirálynő-ben. a filozófust az Tírhatnám pölgár-ban. Láttuk a Kéz kezet mos férjének, Montm^rtrei ibo- Ivák hadügyminisztérének alakjában, ö formálta Tarascat, a Megperzselt lányok újságíróját, a Fériem a háziasszony férj-figuráját, a Mandragora Timotheo barátját és a Koldusosoerá- ban Peacock urat, a koldusellátó vállalat fejedelmét. Felejthetetlen volt ebben a színiévadban a Svejk Katz tábori lelkészének alakiában, derültünk rajta a Cigánybáró-ban, sokáig visszaemlékezünk a Lysistrate-beli tanácsosára, a Bekötött szemmel Si- may-Groddeck professzorára. És most fekete talárban áll előttünk estéről- estére, az Ilyen nagy szerelem-ben. Nagy a választék, széles a skála a napucsférj bohózati figurájától a Taláros úr drámai alakjáig és Miska pincér Hajmási Péter-étől Luna gróf opera-áriájáig. Némethy Ferenc mindezekben nagyszerűt nyújtott. Ha sokoldalúságáról beszélünk, mondjuk el azt is róla. hogy — szín művészi munkáján kívül — a színház művészeti tanácsának és egyeztető bizottságának tagja és a városi tanács színjátszó szakreferense.. Harminchárom éves; közel nyolc éve házas: Felesége. Vargha Irén, a színház ugyancsak sokoldalú, igen tehetséges művésznője. És ha Nómetlhv Ferencet, az Ilyen, nagy szerelem sikere után vágyairól, terveiről kérdezzük, ezt feleli: szép dolgokat és jól szeretne játszani. Ha pedig arról kérdezzük, van-e valami mondanivalója a közönség számára, így válaszol: a színművész nem sajtónyilatkozatokban, hanem a színpadon mondja el a mondanivalóját. VARJUK. HOGY NÉMETHY FERENC mind többször és mind jobb szerepekben adja meg a gyakorlatban a választ előbbi kérdéseinkre és még sok-sok emlékezetes, művészi alakítással ajándékozza meg a miskolci közönséget. Benedek Miklós Az utazóközönség megelégedésére. További tervek a közlekedés megjavítására — Tessék kérem a kocsi elejébe húzódni! — invitálta tegnap reggel az 1-es autóbusz utazóközönségét a kalauz, kissé bátortalan hangon. De nemcsak ő volt bizonytalan, hanem az. utasok is. — Hogyan?! Eddig az volt a baj, hogy az első ajtónál tömörültünk ... rítt le a csodálkozás az arcokról. — Mi történt? Végeredményben semmi különös nem történt. Ésszerűsítették a város közlekedését. Ám az út, amit a fejlődés e pontjáig megtett a Miskolci Közlekedési Vállalat, szóra érdemes. Lássuk, hol is kezdték. A felszabadulás előtt német érdekeltség volt a vállalat, az Elektromos Művekkel egyetemben. Élén báró Geier állt. Az egy vágányon közlekedő kocsik száma mindössze harminc darab volt. Autóbusz nem járt a város utcáin. Az új élet fejlődésének tizenötödik esztendejére, a város növekedése következtében ma már 93 a villamosok száma, az autóbuszoké — a napokban kapott hat új kocsival együtt — 63-ra rúgott. A jócskán lecsökkentett közlekedési díjak pedig azt eredményezték, hogy hihetetlenül megnövekedett az utasforgalom. 1948-ban a villamosokon utazó közönség száma még mindössze II millió volt a tavalyi 55.4 millióval szemben. Érthető tehát, hogy pillanatnyilag nem tud lépést tartani a közlekedés fejlődése — dacára a megnövekedett kocsiparknak — az egyre gyarapodó forgalommal. Az eltelt években az utas- forgalom csaknem hatszorosára nőtt a réginek, míg a kocsipark csak háromszorosára emelkedett. Az autóbuszok esetében is hasonló a helyzet. 1945-ben a város tulajdonában lévő gépkocsikon 389 ezer ember utazott; a múlt évben 58 kocsira már 18 millió utas jutott! A hat új autóbusz, amit most kapott a város — terven felül készítették az Ikarusz gyár dolgozói —, bár nem oldja meg a közlekedés gordiuszi csomóját, mégis nagy segítséget jelent. Az a tény pedig, hogy már tegnap reggel utasokkal megrakva gördültek végig az utcákon — a vállalat dolgozóit dicséri, a gépkocsivezetőket, akik műszakjuk után, alvás .nélkül, éjszakákat és napokat fáradoztak a bejáratásukkal. De elismerés jár a rendőrség közlekedési osztályának is„ amely — s az ilyen „protekcióért” nem érheti szó őket — soron- kívül levizsgáztatta a kocsikat. Tegnap felkerestük a Közlekedési Vállalatot. Malsovszki Ferenc gépkocsivezetővel, Meszlényi Zoltán főmérnökkel és Takács János igazgatóval beszéltünk a vállalat terveiről. — Indítanak-e új vonalakon járatot ? — Tegnaptól két új vonalat kapcsoltunk a forgalomba. A Varga- hegyiek régi vágya teljesült azáltal, hogy a Dózsa György utcától a Nehézszerszámgépgyárig közlekedik a 9-es jelzésű autóbusz. Előnye az, hogy a vasgyári kórházat megközelíti. A másik kocsi 10-es jelzéssel jár a Béke téren át a Zsarnai-te- lepre. A két vonalon egyelőre csak óránként közlekednek a kocsik, de ezen is változtathatunk, ha a forgalom úgy kívánja — mondotta Takács igazgató elvtárs. — A Szentpéteri-kapu felé is megnövekedett a forgalom a felépült kórház, miatt. Van-e remény arra, hogy meggyorsítják a járatokat? — A 15 percenkénti indítási idő nem elég. Ezért úgy határoztunk, hogy 10 percenként indítjuk a kocsikat. Két-három hét múlva pedig — akkor lesz módunk rá —, a csúcsforgalmak idején 5 percenként közlekednek a buszok. — Mi az előnye az úgynevezett kétajtós közlekedésnek? — Nagyon sok. Egyrészt az, hogy a kalauzok kevesebb fáradsággal dolgozhatnak, ugyanis lehetőség nyílik az ülőkalauz-rendszer bevezetésére. A hat új kocsin már így dolgoznak a kalauzok, s ha beválik ez a módszer, minden kétajtós kocsin rendszeresítjük. Ezenkívül körforgalom, cirkuláció van a kocsik belsejében, miáltal le- és felszálláskor megszűnik az ajtó előtti tömörülés. — És hátránya van-e? — Az csakis az utasoktól függ. Nagyobb a lehetőség a „lógásra”. Azt viszont megmondhatom —■ mondta Meszlényi főmérnök —, hogy szigorúbb lesz az ellenőrzés, s a potyautasokkal szemben éppoly szigorúan járunk el! — Más járatokon lesz-e kétajtós közlekedés? — A közeli napokban ugyanígy történik az utasok szállítása az 5- ös és 6-os autóbuszokon. —-Az új módszer bizonyára meggyorsítja a forgalmat, azaz lecsökkenti a kocsik fordulási idejét. Ilyenformán van-e lehetőség arra, hogy rövídebb időközönként indítják egy későbbi időben a járatokat? — Ha a gazdaságosság megengedi, mi nem leszünk ellene... —■ A gépkocsivezetőkön sem múlik — — ígérte Malsovszki elvtárs. — És még egy kérdést. Mi lesz az egyajtós kocsik sorsa? — Ezeket a mellékvonalakon járatjuk. Azonban szó van róla, hogy folyamatosan kicseréljük, vagy átépítjük őket. Idő kérdése. Kommentárként hadd fűzzük a hallottakhoz: komoly munkát végez a Miskolci Közlekedési Vállalat a megnőtt forgalom lebonyolítása érdekében. Ha olykor bonyodalmak adódnak — nem tehetnek róla. Annyi azonban biztos: ha a jóérzésű utazóközönség is segíti munkájukat, az újrendszerű- közlekedés nyomán kevesebb lesz a bosszúság. CSALA LÁSZLÓ A tél is meghozta a maga örö- 'inéit, nemcsak a bezárt, meleg pincékben. Volt bérelt ródlipá- lya az északnyugati sarkon, a „Da- nyi”-völgy közelében, a Pipis-dom- bon. De lehetett ródlizni, síelni a Nagy- és Kisavas közti gyepes dombon is. A régi rossz szokás, szánkózás, korcsolyázás a pincesorok közt, a temetősoron, sőt az avasal- ji utcákon —• ez maradt meg, mint nem éppen követendő példa. A huszas évek derekán az Avas vonzó báját ügyesen kihasználták az élelmes vendéglősök. Annyi vendéglő nyílt, hogy szinte egymásba muzsikáltak a cigányzene- karok, sok műdallal, slágerral. A nagy avasrajongó, hűséges miskolci polgár, dr. Rácz György háQyátkozásából 1933-ban megépült a Rákócti-torony. Stílusában idegen, városunk arcától erősen elütő építmény. Nem volt szerencsés alkotás, de annyiból érdemes megemlíteni, hogy az Avas megint nyert vele valamit. Megjelent néha-néha a toronyban a rezesbanda, s egymásután adta a szerenádokat. Az egyre kedveltebbé váló tűzijátékokat a torony közelében rendezték. — A 30-as évek elején szokásossá váló augusztusi Miskolci Hetek különösen emelték az Avas idegenforgalmát. Századunk első évtizedeinek eleven kedélyvilága pezsgett itt. Az Avas nemcsak a kisembereket vonzotta. Fölsétáltak ide művészek, írók, tudósok is, s miközben az Avas életét figyelgették, maguk ii elmerülték benne. Ma is élő, s lankadatlan erővel dolgozó egyik legnagyobb város- és megyetörténi szünket, Marjalaki Kiss Lajost gyakran felkeresték pincéjében e A MI AVASUNK korszak nagy haladó írói, tudósai, sőt külföldi tudósok is. Itt ismerte és szerette meg az Avast két nagy írónk, Móra Ferenc, Móricz Zsig- mond, tudósaink közül Győrffy István, Bátky István, Gőnyei Ferenc néprajztudósok, Cholnoky Jenő földrajztudós. Egyik legkedvesebb vendége, Kettunen finn nyelvész, annyira jól érezte itt magát, hogy alig tudott szabadulni az Avas varázsától. A hegylevét azonban valószínűleg nem bírta úgy, mint a miskolciak. Erre céloz egy apró rigmusa, melyet emlékül írt szeretett kartársának. Én szegény finn legény Jól idecsöppentem én. Itt, ahol a nedű forr. Megártott nekem a bor ... Érdekes idők voltak ezek. Lenem merengek el méla rezignáció- val az Avas múltján. Nem is egészséges dolog ez. A jövő tetteket kíván. Mielőtt azonban tovább mennék, szeretnék két tanulságot levonni az Avas múltjából. I Az a korszak, amelyben az Avas élete kivirágzott, tipikusan polgári volt. Csakhogy az Avas a maga egészében nem az úri világot tükrözte. Az úri mulatság * azoknak jutott, akik a dolgozó nép pénzén vagy elsőrangú üdülőkben dőzsöltek (mint pl. a lillafüredi Palotaszállóban), vagy külföldön verték el a magyar valutát. A 20- as, 30-as évek kapitalista áradatában az Avas végeredményben a dolgozó miskolci nép szórakozóhelye volt. Vagy ingyen, vagy fillérekért, ritkábban 1—2 pengőért jutott szórakozáshoz itt a nép. Jól látták ezt Móra Ferencék, Móricz Zsigmondék is. O Az Avas a maga vonzó ere- jét, mozgalmasságát nem is a léha, úri világnak köszönhette. Ez az erő egyrészt a természeti szépségek, másrészt a miskolci ember élniakarásának, kedélyvilágának és áldozatkészségének mélységeiből fakadt. így születtek meg az Avas hagyományai, melyekben ha nem is volt sok stílus, de jóízűek voltak, s arra köteleznek, hogy ezeket - fejlesszük tovább a mi időnk szellemében. Néhány szó az Avas jövőjéről 7VTem ismerem az Avas rende1 * zésének teljes perspektíváját, de legyen szabad, mint hálás miskolcinak — mert avast emlékeim hálára köteleznek — néhány gondolattal csatlakoznom azokhoz, akik törődnek az Avas sorsával, s a jövő képének megformálását tervezik. Komoly gondok merülnek itt fel. Közvetlen megoldandó és hozzáteszem — megoldható problémákra gondolok. Ezek: az Avas védelme és a múlt értékes hagyományainak továbbfejlesztése. Hogyan is állunk az Avas védelmével? őszintén meg kell írnom. Sehogyl Elképesztő a személyi biztonság hiánya. Főként este. Ezen a helyzeten pedig változtatni kell! Itt az ideje, hogy tűnjenek el az Avasról a huligán elemek! Javaslom, hogy közrendészetünk vegye védelmébe az Avast, tisztítsa mega huligán maradványoktól, melyek, ha szórványosan is, de a háborús züllés és az ellenforradalmi zavarok óta még itt kísértenek. Az egyszerű kisembereknek volt módjuk élvezni az Avast. S ha ez a múltban lehetséges volt, legyen lehetséges most is. Nem fogunk beletörődni abba, hogy városunk díszét, az Avast, züllött elemek kaparintsák meg és veszélyeztessék a dolgozó nép biztonságát. Üdülni, szórakozni akarunk munkánk után, és nem rémüldözni, ha az esti órák hangulatát élvezni akarjuk. A szórványos kórokozók felszámolása, ha kellő eréllyel történik, aránylag rövid idő kérdése. Van bátor és erős karhatalmunk. Egykét ideiglenesen kihelyezett rendőrőrs gyökeresen tud segíteni a bajon. Addig is, míg az újjáépítés végképp el nem tünteti a fertőzött pontokat. A közrend és közbiztonság megszilárdítása az alapja annak, hogy egészséges élet induljon az Avason. Itt kell érintenem a köztisztaság kérdését is. Ez a kényes kérdés nemcsak rendészetünk hatáskörébe tartozik. Javítanunk kell a vízellátást és gondozásba kell adni az illemhelyeket. Az avast őrház romjai mellett éktelenkedik az egyik ilyen hely. Itt a kellő pillanat: átépíteni, javítani és hivatalosan átadni köztisztasági alkalmazottnak. Tavasz végén, vagy nyáron már késő Szév Avasunknak könnyen a legdísztelenebb és legegészségtelenebb pontja lehet. Kész bacilusfészek és alkalmas arra, hogy messze elriassza az embereket. Egy ilyen apróságon múlik aztán, hogy idegenforgalmunk majd mLr°l lesz híres. Vigyázzunk, készüljünk fel a nyárra, míg nem késő. Városunk becsülete, hírneve többet ér, mint ennek az épületnek rendbehozatala és karbantartási költsége. A közrendhez tartozik a kirándulók elemi kényelmének biztosítása és védelme is. Az Avas ligeteiben nincs egy ép lóca, ahol az elfáradt utas leülhetne. A régi padokból egy-egy használhatatlan darab maradt meg. A gyepre ülni kockázatos dolog. Kellemetlen huligán nyomok riasztják el az embert. Mit is tesz az elfáradt vendég? Kiszemel magának valamely teraszkerítést és kényszerűségből arra ül. Onnan nézegeti egy-egy régi díszes lóca maradványait. Ez oroszlánfejes volt... ez valószínűleg átvetős támlájú fapad. Vagy azt se tudják, milyen volt. A belvárosi térkertek padokkal, úgy, ahogy el vannak látva. Nagyon időszerű az Avas padosítása is. Állítsunk lócákat az Avasra! Szeretném hinni, hogy ezzel a kérésemmel rhár elkéstem. Szeretném megtudni, hogy városunk már gondoskodik az Avas padosításáról Ha így áll a dolog, ezen az útcl kérek elnézést és visszavonom ja* vaslatomat... He hogy el ne feledkezzem a másik lényeges dologról: gondoskodjék a város a padok őrzéséről is. Megérdemlik az üdülést, pihenést kereső dolgozók, hogy egy-egy padra nyugodtan leülhessenek. LAJOS ÁRPÁD (Folytatjuk.)
