Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-08 / 81. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1959. április S. Együtt érkezünk a kommunizmus kapujához A marxista—leninista e-lmé- “ letnek a XXI. kongresszus -által történt továbbfejlesztésében nagyjelentőségű az a megállapí­tás,« hogy a Szovjetunióban .... a szocializmus nemcsak teljesen, ha­nem egyszersmind véglegesen győ­zedelmeskedett.” Volt olyan idő­szak, — nem is olyan régen —, amikor a nemzetközi munkás­mozgalomban még komoly vita tárgyát képezte, hogy győzhet-e a szocializmus egy országban. A munkásmozgalom árulói megpró­bálták dogmává merevíteni a marxizmust és szembehelyezkedtek azzal a lenini; tétellel, hogy az imperializmus által teremtett új .körülmények között a szocializ­mus egy őrszágban is felépíthető. Ma már tényként bizonyosodott be a leninizmus igazsága. A Szovjet­unióban a harmincas évek dereká­ba felépült a szocialista társadalmi ; íéftd és megkezdődött a kommu­nizmusba való fokozatos átmenet. A szocializmus teljes ' győzelme azonban még nem jelentette a vég­leges győzelmet is. Egészen a má­sodik világháború befejezéséig a Szovjetunió egyedüli szocialista or­szág volt, a többi országok még megmaradtak a kapitalista rend­nél. A kapitalista környezet föld­rajzilag’ is körülvette a Szovjet­uniót és katonai megsemmisítésére tört. A második világháború után a szocializmus világrendszerré lett, a szocialista tábor gazdasági, politi­kái erőinek nagyméretű növekedé­se, a katonai fölény kivívása két­ségtelenné teszi a szocialista orszá­gok ellen indított háború esetén, a kapitalizmus végleges pusztulását, a" szocializmus győzelmét. „Ma nincs a világon olyan erő, amely -'Visszaállíthatná hazánkban a kapi­talizmust, szétzúzhatná a szocialis­ta tábort” — hangoztatta a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán, előadói beszédében Hruscsov elvtárs. A szocialista rendszer lényegé­ből, a proletár internacionalizmus magasztos eszméjéből fakad, hogy a szocialista országok a kapitális- „Aák éfest.aurációs törekvésével szem* :béh biztosán támaszkodnak egy­másra katonai vonatkozásban is. Katonailag ezt az összefogást és kölcsönös segítséget a varsói szci> ződes biztosítja. Az elmondottak­ból adódik, hogy szocializmust épí- • tő népi demokratikus országok — 'köztük hazánk is — abban a sze­rencsés helyzetben vannak, hogy — még .mielőtt teljes győzelmet aratott volna a szocializmus ezek­ben az országokban — végleges­nek tekinthetik a szocialista épí­tés vívmányait. Ezt a lehetőséget jelenti a Ids népek számára a szo­cialista táborhoz való tartozás. A gyakorlat teljes mértékben igazolta ezt k következtetést már a ma­gyarországi 1956-os ellenforrada- lőni során. Az imperializmus és magyarországi lakájaik — a meg­változott nemzetközi erőviszonyok miatt — nem ismételhették meg 1919 augusztusát. Kísérletük elbu­kott mindenekelőtt a szocialista tábor összefogott erején. A szocialista tábor katonai ere­jének hatása természetesen túlter­jed azon, hogy az agresszörokat tá­vol tartsák saját országaik hatá­rától. Ez az erő biztonságot és tá­maszt nyújt minden imperialista- ellenes, a békéért folyó küzdelem­hez és annál hatékonyabb, minél nagyobb a szocialista tábor ereje. A szocialista táborhoz való tar­tozásnak nemcsak politikai, kato­nai jelentősége van Nem kisebb a jelentősége gazdasági, társadalmi fejlődésünk távlataira vonatkozóan sem. A szocialista építés eddigi tapasztalatai és a szocialista or­szágok között eddig kialakult kap­csolatok gyakorlata alapján a XXL kongresszus arra a rendkívül fon­tos elméleti következtetésre jutott, hogy a szocializmus orszá­gai a szocialista rendszer lehető­ségeinek sikeres felhasználásával többé-kevésbé egyidőben mennek át a kommunista társadalom fel­sőbb szakaszába.” A szocialista gazdasági rendszer­ben a gazdasági fejlődés új törvé­nyei érvényesülnek. Ezek a törvé­nyek teljesen ellentétesek a kapi­talista gazdasági rendszer törvé­nyeivel. A magántulajdon alapján álló gazdasági fejlődés nem terv­szerűen történik, hanem a maxi­mális profit, utáni hajsza, az egy­mástól való elszigetelődés, az anarchikus fejlődés útján a leg- ceyenlőtlenebbül megy végbe. A tőkés országok gazdasági, poli­tikai fejlődése a 1 egegyen1 őt lenéb- bül megy végbe napjainkban is. Hiába vannak a különböző egyez­ségek és nemzetközi kartellek. Ezek a megállapodások nem az egyenlőség elve, az egyenlő lehető­ségek és feltételek alapján jöttek létre, hanem a pillanatnyi erővi­szonyoknak megfelelően és ahogy ez megváltozik, úgy rúgják fel a megállapodásukat. íg a kapitalista országok gaz- dasági fejlődése a Isgegyen- lötlenebbül megy végbe, addig a szocialista országok gazdasági fej­lődése az egyenlőtlenségek kikü­szöbölése útján halad. Ezeket az országokat a szocialista forrada­lom a dasági fejlettség nem azonos l újén találta, a természe­ti és gazdasági feltételek sem tel­jesen azonosak. Míg azonban a kapitalista országok érdekeinek az felel meg, ha a többi ország az el­maradottság állapotában marad, addig a szocialista országok érde­kei azt követelik, hogy gazdasági­lag is mindnyájan, minél gyorsab­ban fejlődjenek. Ez sokrétűen ér­vényesül, végső fokon meggyorsítja az egyes szocialista országok fej­C^noJoán yiliklós riportsorozata: 91 % TAHACSKÖZTARSASÁa! Egy gyerek a csatatéren Ez az eset egy lap a történelemből és egyben egy szívbemarkoló dráma ás. • Sorozatunk előbbi riportjaiban szó \ólt már arról, hogy a Miskolcról menekülő fehérek rengeteg rablott holmit, nagyértékű műkincseket vit­tek magukkal. De útközben, amerre elvonultak, feldúlták a falvakat, el­hurcolták, megkínozták a férfiakat, megbecstejenítették az asszonyokat, felkoncolták a védtelen gyermeke­ket. Május 23-án intervenciósok vo­nultak keresztül Ongán. Hárman, né­gyen bementek a kis falusi krajzle- rájba és elraboltak minden értékes­nek tekinthető holmit, Grosz Viktor, a bolt gazdája panaszra ment a rab­lók utáni érkezőkhöz. Emezek vi­szont meghallották, az esetet és visz- szatértek Ongára. Be egyenesen a huszonhat éves Grosz Viktor há­zába. — Panaszkodtál, kutya magyar? — Kérem, bolt... Kuss! — s puskatussal zavarták maguk előtt Gesztely felé. A kétségbeesett ember, aki már tudta, hová viszik, könyörögni .pró­bálta — Feleségem van, engedjenek vissza — s menyasszonyára gondolt talán, akivel nemsokára lett volna esküvője. Könyörgésére puskatus-zuhany volt a felelet. Utóbb elbukott vérző szájjal, s bele lőttek a tehetetlenül vonagló emberbe. Ugyanezen az estén elfogtak ebben a faluban 12 vöröskatonát. Valaho­gyan. előnyomulás közben kerültek az intervenciósok kezébe. — Bolseviki, bolsevik!? — üvöltöt­tek a fehérek és puskatussal verték földre őket. Amelyik még vonaglott — írja az. egykori tudósítás —. arra sortüzet adtak, majd kirabolták őket, elszedték pénzüket, órájukat, érté­kesebb holmijukat. ..A halott magyar katonák szájüregének sötétjéből nagy vörös fogak világítanak elő, mint vérrel festett zongorabillen­tyűk. És a halottakat csak egy ma­gányos varjú nézi. őrködik felettük megcsömörlötten piros csőrével. Éj­jel pedig kilopódzik néhány merész ember és hangtalan zokogással te­meti el a hősöket.” Vér, vér. halottak és árván hagyott gyermekek! Ezek jelezték végig a megszállás útját. A falvak dolgozói izgatottan és reménykedve várták a Sok kicsi sokra megy lődését és kedvezően hat atz egész szocialista táborra. Ma már a Szovjetunió a társa­dalmi fejlődésnek egy minőségileg új szakaszába, a kommunista tár­sadalom általánosan kibontakozó építésének időszakába lépett. Be­fejezést nyert a szocializmus fel­építése a Bolgár Népköztársaság­ban. Befejezéshez közeledik a szo­cializmus építése Csehszlovákiában is. Nagy léptekkel haladnak előre a szocialista társadalom felépíté sében a többi európai és ázsiai népi demokratikus országok köztük hazánk is. , # Bar a szocialista országok ma még nincsenek mindnyájan a ga dosási és társadalmi feilődés azo­nos fokán, de már eddig is nagy eredményeket értek el a korábban fejletlen országok elmaradottságuk felszámolása terén. Kipróbált úton járhatnak, nem kell tapasztalat­lanul botorkálni. A legfejlettebb műszaki és technikai vívmányokat alkalmazhatják. Nem szükséges, hogy gazdaságukat minden, — az ország adottságai szempontjából nem kedvező — irányokban is fejleszteni. Ugyanakkor a szociális* ta országok közötti kooneráció le­hetővé teszi, hogy maximálisan ki­fejlesszék azokat a gazdasági ága­kat, amelyek számukra a legelő­nyösebbek. A tudományos és mű­szaki fejlesztés nagyon költséges terheit, amit egyébként kis ország meg se tudna oldani kooperáció­ban, a közös lehetőség szerinti te­herviseléssel meg tudják oldani íol. az atomkutatás terén meglévő együttműködés.) Do lehetne bősz* szán tovább sorolni azokat az elő­nyöket, amelyeket a szocialista tá­borhoz való tartozás biztosít az egyes országok gyors fejlődésének érdekében. Magukra vethetnek a jugoszláv revizionisták. akik e le­hetőségekből kirekesztik magukat. A szocialista országok egymás ^ iránt, megnyilvánuló kölcsö­nök segítése a kommunizmushoz való egyidejű eljutásnak csak az egyik oldala. Van a doloenak egy nem kevésbé felelősségteljes olda­la. hogy minden szocialista ország népe maga is kövessen el mindent saját fejlődésének meggyorsítása, a szocializmus felvirágoztatása ér­dekében országán belül. Pártunk Központi Bizottságának 1959. március 6-i határozata erő­teljesen hangsúlyozza ezt is. Ennek megértése jut kifejezésre abban a nagyszerű mozgalomban, amely az üzemekben a munkaverseny újsze­rűségében, falun a szocialista át­szervezésben, a kultúra, a műve­lődés területén pedig a kultúrfor- r a dalom gyorsütemű kifejlesztésé** ben nyilvánul meg. Végső fokon ilyen módon olvadnak egybe és egészítik ki egymást nemzéti, haza­fias feladataink internacionalista kötelezet fcsógei nkfeel. Rákos Imre KAZINCBARCIKÁN —épülő szo­cialistavárosunkban— az elmúlt na­pokban termelési értekezletre gyűl­tek össze a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat helyi főépítésveze­tőségének dolgozói, hogy számvetést készítsenek az előző év eredményei­ről, munkájáról. Az építők többsége tisztában volt azzal, hogy az elmúlt évben milyen óriási eredményeket ér­tek el. Ez a tanácskozás mégis eltért a többitől, hiszen a termelt értékeken kívül ezen a napon került, nyilvános­ságra a nyereségrészesedés összege is. A város szép, új kultúrházának széksoraiban még soha sem foglalt helyet annyi ém'tőmunkás. mbit ezen a napon. Az új város lakossága ró­luk beszélt. Azokról az emberekről, akik immár tíz éve fáradhatatlanul építik a lakóházak és üzemi épületek sorait. Természetes, ez nem ment könnyen. Az itteni építők munkáját az tudja nagj’ra értékelni . aki ismeri a megtett utat. hogyan haladtak lé- pésről-lépésre előre. A VÄLLALAT kazincbarcikai munkahelye évek hosszú során ar­ról volt nevezetes, hogy ezen a terü­leten volt a legnagyobb fluktuáció. A munkások gyakran változtak, úi munkahelyet kerestek. Nem volt könnyű a dolguk. Volt olyan év, amikor a munkások kicserélődése el­érte a 70 százalékot is. Ez a magas­fokú monkaerővéndorlás rag’bsz- szegű többletköltséget eredménye­zett, amely igen nagy terhet jelen­tett, a munkahelynek. 1957-ben több intézkedés történt az addigi hibák megszüntetésére. A törzs°árdához tartozó munkások és vezetők kemé­nyen felléptek u lazaságok és a rend­bontók ellen. Hathatósabb intézkedé­seket azonban csak 1958-b"n sikerült bevezetni. Részletes, mindent átfogó ütem- és operatív tervek, anyag- igénylések készültek. Tervszerűbb munkával kezdtek az évi terv telje­sítéséhez. Sainos, azonban ez az igye­kezet kezdetben nem volt zökkenő- mentes. Hiányoztak a teljes tervdo­kumentációk, sok munkát csak késv kezdhettek meg. Ennek következté­ben nem tudtak szervezetten dolgoz­ni. a munkákat nem állt módjukban műszakilag előkészíteni, ami utóbb veszteségeket okozott. így az első ne­gyedév vegén mintegv másfélmillió ■forint veszteség mutatkozott. A MÁSODIK NEGYEDÉV elején a. műszaki vezetők a kommunisták és a szakszervezeti bizalmiak segítsé­gével mozgalmat indítottak a mun­kahelyeken. Kérték az új és a regi dolgozókat; tegyenek meg mindent a rájiík bízott feladat teljesítéséért, de úg'\ hogv szem előtt kell tartani az építési idők csökkentését és a foko­zott anyagtakarékosságot. — Addig is sokat beszéltünk arról, hogy nö­velni kell a munka termelékenysé­get, — mondotta egyik alkalommal Szoboszlai Árpád főéoítésve^etőhe- lyettes, — csökkenteni kell az önkölt­séget, takarékoskodni kell az anyag­gal. de keveset szóltunk arról, hogyan kell ezt megvalósítani a gyakor­latban. Mi. műszakiak az utóbbi idő­ben többet foglalkoztunk* a feladatok részleteinek kidolgozásával is. Ennek különösen akkor tudtak ér­felszabadító vörösöket. Ahol csak te­hették, megakadályozták a fehérek kártételét, ám, ha erre az interven­ciósok rájöttek, kegyetlen bosszút álltak. Belső- és Külsőbőcsön, ami­kor a vörösök bevonultak, még érez­hető volt az alacsony, megpörkölt zsindelytetők szaga. Az utcai harcok minden nyoma élénken látszott a megtépázott falun. A házakon golyó­szakította rések és az ablakok is csak itt-ott voltak beragasztva félszeg pa­pírokkal, amit hevenyében téptek ki a kalendáriumból. A gránátvágta tölcsérekben a falu két-három árva kacsája úszkált. Azt írja lélekbemar­koló sorokkal a tanácsköztársaság harcainak egykori tudósítója, aki végigjárta az északi harctereket: „Benézünk a templomba. Pünkösd ünnepe. Fekete ruhában, komoran állnak a magyarok. Az úrasztal felett bemosolyog a kék ég a gránáttól szétroncsolt tetőn. Mikor pedig ki­megyünk a templomból, utánunk zúg a kormos falak mentén a zsol­tár: „Erős várunk nekünk az isten!...” Ebben a faluban három millió ko­rona értékű holmit raboltak el a cse­hek. Lovat, marhát, disznót, lisztet. De a két falu dolgozik éhezve, re­ménykedve és az élethez való erős ragaszkodással. Dolgoznak, hogy el ne vesszenek. Dolgoznak magukért, dolgoznak másokért.” Egy másik esetet pedig Felsőzsol- cáról jegyez fel a krónikás. Május 26-án a megszálló cseh és román csapatok elfogták Pajtók Já­nos vasúti őrt. Vallatni kezdték, hogy megtudják tőle a vörös hadsereg ál­lásait. Pajtók azonban nem akart erről semmit sem ki vallani, mire a kíváncsiskodó megszállók a puska­tustortúra, a testi és lelki kínzások legválogatottabb eszközeihez nyúl­tak. Két román halottat előtte tisztára megmostak, felöltöztettek és katonai pompával eltemették. Nyomban utána pedig két fogoly vöröskato­nával megásatták saját sírjukat és Pajtók szemeláttára a sírokba ül­tetve agyonlőtték őket. Másnap pe­dig őt magát ültették a szerencsétle­nül járt hullákra és áldott állapot­ban levő felesége előtt ontották ki életét. Fia. a 13 éves kis Pajtók ez alatt a falu környékén kószált, megmene­külve a fehérek elől, de éber szem­mel figyelve minden hadmozdulatu­kat. Nagyszerűen megfigyelte, hogy az elvonulóban lévő fehérek miként aknázzák alá a Kássa felé vezető vasútvonalon a Sajó hídját. Ez május 26-án történt, amikor még semmit nem tudott apja halálá­ról... A vörös hadsereg Miskolcon állo­másozó csapatai másnapra tervezték általános nagy támadásukat. A hadi­terv szerint egy páncélvonat robo­gott volna végig a tájon, megtisz­títva a gyalogság előtt az utat. Idő­közben azonban egy másik egység elfoglalta a falut. Ezeknek sorolta el ifjú Pajtók János az esetet. A pa­rancsnok hajnalban utászokat kül­dött a terep kikémlelésére és meg­tisztítására. S alig, hogy ezek a Sa­jóba dobták az ekrazitbom búkat, £ hídon át berobogott a páncélvonat.., Ifjú Pajtók János ezzel a tettével a vörös hadsereg felvidéki ’ hadjáratá­nak kapuját mentette meg. Következő riporhmk: DRAMA AZ ERDŐ SZÉLÉN vényt szerezni, amikor részletesebben beszéltek a nyereségrészesedés felté­teleiről és ezen belül az anyagtakaré­kosságot jelölték meg a legfontosabb feladatnak. Ezt Darin Miklós főépítésvezető így fogalmazta meg. — Az anyaggal való bánásmód az anyagtakarékosság alapfeltétele. Az anyagtakarékosság viszont a gazda­ságosság legjobb segítője. Az anyag- költség az építőiparban az összkölt­ség 44—46 százaléka. Ha tehát az anyaggal rosszul gazdálkodunk, ak­kor elveszítettünk minden lehetősé­get arra, hogy nyereségesek lehes­sünk és nyereségrészesedést fizethes­sünk. Az ilyen és ehhez hasonló érveket, tanácsokat szívesen fogadták a do'go- zók. Látták, hogy művezetőik szívü­kön viselik a gazdaságossá got, item szólamokat, hanem tettekkel alátá­masztott javaslatokat kapnak tőlük. Ez a módszer eredményezte, hogy ők maguk is több alkalommal megvizs­gálták brigádonként, egyénenként munkájukat; eleget tesznek-e köte­lezettségeiknek. — Sok kicsi sokra megy, — ezt a szólásmondást követték akkor is, amikor a munkaidő jobb kihasználá­sára törekedtek, ötletesen felhasz­nálták a cél érdekében a termelési tanácskozásokat is. Az építkezések munkásai sok olyan javaslattal segí­tettek a műszaki vezetőket, ami első­sorban egymás megbecsüléséheí, a jobb szellem kialakulásához és ezen keresztül a gyümölcsöző sikerhez já­rult hozza. HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS­NEK bizonyult fiz egyre szilárduló terv- és munkafegyelem mellett a bérfegyelem megszilárdítósa is. Ez­zel elértek, hogy a második és a har­madik negyedévekben a munkaerő­hullámzás jelentősen csökkent. Az igazságos bérezés, az ezzel kapcsola­tos felvilágosító és nevelő munka rö­vid idő alatt, kedvezően éreztette ha­tását. A kifizetett átlagkereset á’lan- dóan javult. Példa erre, hogy amíg az első hónapban 1333 forint volt az át­lagkereset, addig decemberben már 1520 forint.. Ez az emelkedés reális volt, mert ezzel egyidejűleg az eov főre jutó termelési érték 3 730-ről, 6 850 forintra emelkedett! A sok leírni sokra ment. A brigádok és egyéni dol­gozók visszaszerezték a kazincbarci­kai munkahely becsületét és az év elején mutatkozó közel kétmilliós veszteséget megszüntették. Éves szin­ten 939 ezer forint nyereséget bizto­sítottak a népgazdaságnak, önmaguk­nak. • KAZINCBARCIKA ÉPÍTŐI fel- szabadulásunk 14-ik évforduló‘ónak előestéjen szokatlanul vastag bo* ítók- kal tértek haza családiaikhoz. Bar!ha András ács 2 834. Pázmándl István segédmunkás 2 026. Kecskés László kőműves 2 370, Borza István vasbe­tonszerelő pedig 2 529 forint nvere­ségrészesedést kapott. Rajtuk kívül még közel 600 dolgoz«) részesült 22 napi fizetésnek megfelelő nyereségré­szesedésben. Mindannyian megérdemlik. Az el­múlt évi feladat — becsületet, jó hírnevet szerezni a munkahelynek — nehéz volt, de szorgalmasan küzdöt­tek. fáradtak, hogy sikeresen telje­sítsék. Ma már büszkék lehetnek ar­ra. hogy nemcsak vállalatukon belül. * hanem országos viszonylatban is ( szembetűnőek azok a gazdasági és k minőségi eredmények, melyekért ^ ilyen nagyösszegű nyereségrórzTSe- f (lésben és napról-napra fokozódó er- p kölcsi megbecsülésben részesülnek. t Szarvas Miklós t o t A magyar—román közös könyvki- i adás keretében adta közre a buka- \ resti Állami Irodalmi és Művészeti i Kiadó Franyó Zoltán fordításában Í " Goethe Faust-yanak első részét és az Ös-Faust-ot. A Magvetőnél jelent meg Csorba Győző új verscskötete. !Í A szó ünnepe. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozat új kötete Sár­közi György, a mártírhalált halt köl­tő válogatott verseinek gyűjteménye, A Magyar Helikon újdonsága Rexa Dezső, Budapest régi ismerőjének s könyve, a 101 kép a régi Pest-Budá­ról. Úri kalandok züllött világát idé­zi Szobotka Tibor regénye, A meg­bízható úriember. A Gondolat széf kiállításban adta ki ifj. Tildy Zoltár fényképalbumát, a Kölykök és a fi- ókák-at. I A világirodalom Klasszikusai so­rozatában látott napvilágot Tkomat Hardy, „A tiszta nő” írójának regé­nye, a Lidércfény, Az Olcsó Könyv­tár újdonsága Turgenyev Apák ét fiúk című társadalmi regénye. A/ Európa újdonsága Krlezának, £ „Glembay-esalád” írójának regénye a Filip Latinovics hazatérése. i A hajdani parasztfiatalság életé i ábrázolja Kádár Imjos a Móra Ki­sadónál megjelent Kolomp szól <. \ ködből című könyvében. A Kossuti ^Családi Könyvtárában jelent meg A p 14—Ifi éves gyermek nevelése a ős*- > Iádban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents