Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-04 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek 1

A MAGYAR SZOCIALISTA MCNKASPART T>rmc«on MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

KV. évfolyam 79. szám

ÁRA 8a FILLÉR

1959 április 4, szombat

V.

U

azáuk felszabadulásának m. évfordulóján szerelellel köszöttfjük kedves olvasóinkai!

J

| Tizennégy éve szabad i dolgozó népünk

I Dí»zünnepség a Magyar Állami Operailázban

$

I

Nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 14. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban.

A díszünnepség elnökségében helyet foglalt többek között Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP, Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottság áruik tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja.

Az elnökségben foglalt helyet J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Az ünnepség részvevőinek soraiban^ott volt az-Elnöki Tanács, a kormány, az MSZMP Központi Bizottsága számos tagja, a politikai, gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg tsa ünnepséget.

Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet.

Fock Jenő elvtárs ünnepi beszéde

Rajzolta: Lukovszky László festőművész

f Tizennégy évvel ezelőtt, 1945 április 4-én, a szovjet hadsereg dicsősé- Ages hadműveletei nyomán, hazánk

♦

^felszabadult a Hitler-fasiszta megszállók és a velük szövetkezett ♦hazaáruló Horthy-fasiszták rémural- ♦ma alól. A szovjet hadseregnek, a Afasisztákra mért acélos csapása és Jvilágtörténelmi jelentőségű győzelme f megnyitotta a béke, a szabadság, a ♦ felemelkedés útját a magyar nép é előtt. 1945 április 4-én népünkre új A hajnal, a szabadság hajnala virradt, ^— kezdte meg beszédét Fock Jenő.

4 Felszabadulásunk évfordulóján k forfó üdvözletünket küldjük fel- ▲ szabadi tónknak, barátunknak, a I kommunista pártja köré tomő- ▼ rütt, kommunizmust építő nagy 4 szovjet népnek.

A szovjet kadsereg szétzúzta a Magyarországot megszálló Hitler-fasiszta hadakat, szétzúzta a véres ♦Horthy-rendszert, Európa szégyenét a is, amely terrorral, akasztófákkal és Tgyilokkal kezdte és háborúval, né- Jmet fasiszta megszállással, nyilas tö- Y meggyilkosságokkal végezte negyed- i évszázados uralmát. A nép, amely- / nek nevét annyiszor vették hazug

!

szájukra a dölyfös és dőzsölő urak, a 25 év alatt nyomorultan, kisemmizetten tengődött saját hazájában. A mai fiatalság, az ifjú nemzedék életében már nem ismerte az olyan fogalmak, mint az urasági cseléd, emberpiac, állástalan diplomások és a fekete lista.

A magyar nép súlyos gazdasági és politikai elnyomását, az úri rend kiválságos helyzetét a Horthy-fasiz- mus politikai elnyomása, terrorja biztosította. A csendőrök, a rendőrök, a defenzív osztály, az úri osztály bíA párt a nép között élve tanult és tanított

EGY KASTÉLY PUSZTULÁSA

Szubjektív élmények két képben

A párt minden terror és elnyomás ellenére élt és erejét nem kímélve harcolt a dolgozók felszabadításárt, a szabad és független Magyarországért, népünk szebb életéért.

A párt a nép között élve tanult és egyidejűleg tanított. Ismerte a legégetőbb problémákat és ezért is mindig utat tudott mutatni. És mert a legfontosabb kérdésekre adott választ és a legfontosabb problémákra irányította a dolgozók figyelmét, egyre szélesedett a párt befolyása. Mind többen követték a párt útmuróságai a legkegyetlenebb kínzásokat és legsúlyosabb ítéleteket alkalmazva harcoltak a magyar nép emberibb életéért küzdő haladó erők, elsősorban a kommunisták ellen. De a csendőr sortűz, a statárium, a kínzások, a börtön sem riasztotta el a magyar nép legjobbjait a népért vívott harstól. Sallai, Fürst, Rózsa és Ságvári elvtársak és a munkásmozgalom más kiemelkedő alakjainak harcos élete és mártírhalála megacélozta a párt, a munkásosztály elszántságát a Horthy-fasizmus elleni küzdelemben.

tatásait azok, akik a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a fasizmus ellen készek voltak harcolni. így volt ez a felszabadulást követő években is, amikor a párt kife* jezve a nép igazi törekvéseit, megindította a harcot a burzsoá reakció ellen, a demokratikus vívmányokért, majd a proletárdiktatúra kivívása^ ért.

A dolgozók százezrei — mindenekelőtt a munkásosztály — követték a pártot a háború pusztításai nyomán fellépett nélkülözések leküzdésében^ az újjáépítéséért, a termelés megindításáért, az emberibb életkörülmé- t nyék megteremtéséért. A nép, a i munkásosztály, a párt vezetésével,1 [éles harcban kivívta és megvédte a r földreformot, létrehozta a stabilizá- |ciót, végrehajtotta az államosítást és i megvalósította az igazi néphatalmai, [a proletárdiktatúrát.

f Előbbrehaladtunk

j[a szocialista társadalom

| felépítéséhez vezető 1 úton

I Valóraváltottuk, amiért 1848*

'f ban a szabadságharcosok küz- 1 döttek. Megoldjuk azokat a fel- | adatokat, amelyekért 40 évvel | ezelőtt a dicső 1919-es Tanács- t köztársaság harcolt. Végrehajt- [ juk mindazt, amiért az illegal!« r tás éveiben, két év fél évtizeden | keresztül, minden elnyomás és k terror ellenére küzdött pártunk | és népünk.

» A felszabadulás óta eltelt 14 év ra nép történelmében csak egy pilla- inat, egy ember életének is csak kiesebb része. . Különösén rövid idő [korszakunkban, amikor az ember [behatol a világűrbe, amikof az em* yberi tudás feltárja az anyag, az Iatommag titkát, amikor a kommu* knizmus vonásai egyre világosabban [rajzolódnak ki. Ez a 14 év hazánk [gyors fejlődésének időszaka volt.. Ez- Ialatt a viszonylag rövid idő alatt ^számottevően előbbre haladtunk a ^szocialista társadalom felépítéséhez [vezető úton. Megváltozott az ország, [új városok, új ipartelepek épültek, .Iparunk termelése a felszabadulás [előttinek többszörösére emelkedett. | Hazánk mezőgazdasági országából kipari országgá alakult át. Többszáz aszociális és kulturális intézmény lé- [tesült. Villamosáramot, világosságot vittünk a falvakba. Megváltoztak a- társadalmi viszonyok. A nép ^önmagának termel és maga élvezi ^munkájának gyümölcsét. Megindult [és nagy léptekkel halad előre mezőgazdaságunk szocialista átalakítása is. Megváltoztak maguk a dol* (Folytatás a 2. oldalon.)

i

hogy ezt a gyönyörű parkot, amelyben immár mindenfajta növény dísz-, lett és az erdőt, mely a parkot övezte, az utolsó szál fáig kivágják, megsemmisítik és a termőfölddel teszik egyenlővé ezt a plasztikumot, amely már a hivatalos térképen is szerepelt, nem pedig mint Zsófia-puszta, mert ennek túlságosan naturál csengése van, hanem, hogy: Kastélykert.' Ez már valamivel kulturáltabb név.'

A történet pedig így esett:

1946 egyik tavaszbahulló reggelén — hatodik elemista voltam akkor —< cserepekkel, deszkákkal, falból ki-* tépett vastag gerendákkal megra-( kott szekerek Icanyarodtak be előttem az iskola-udvarra. Aztán feltűnt az utcasarkon a harmadik, ne-* qyedik. ötödik, tizedik, s mind meg-* rakva ezekkel az anyagokkal, poros ( iblakrámákkal, törött ajtófélfákkal. {

Bontották a kastélyt. Ki fűrésszel, { csákánnyal, kalapáccsal, amihez értett. A szekerek meg csak jöttek és{ rakták le róluk egycsomóba az is-( kola udvarára ezeket az anyagokat. < ügy tervezték a felnőttek. hoq->{ templomot, vagy valami középületet csinálnak majd belőle, vagy az is-{ kólát hozzák rendbe, mert bizony megviselte a háború. Később így is lett. Az iskolát padlózták le, a többi{ anyagot meg az építkezni szándéko- < zók kapták. Dehát, ami csodálatos és{ maradandó élmény — az volt ebben, ^ hogy ezek a meglett, sok vihart megért emberek, akik oly vadul estek{ neki ennek a büszke kastélynak, jel-{ képet láttak ebben: Annak a hányát-\ ló világnak végső pusztulását, a hal- < dokió utolsó sóhajtását, amint rája csapnak a csákánnyal.

O. M.1

kinek mennyi volt a birtoka és milyen a rangja. Ezek a mustra-látogatások rendszerint egy hétig tartottak és aztán fordított sorrendben, mint ahogy érkeztek, elszállingóztak a vendégek. Azok, akik hintával és homokfutóval utoljára jöttek, most leghamarabb mentek és utoljára maradtak a miniszteri tanácsos urak a szép fekete pesti autókkal. A minisztériumokban nem volt olyan sürgős a munka, mint a nagy. gazdaságokban, ahol szüret után olyan összevisszaság van, hogy a forgószél sem csinál nagyobb rendetlenséget különben. Utóbb azonban ők is megunták a tétlenséget és elmentek. V isszavedlettek parasztlányokká a fehérkendős szakácsnők és etetőbéresekké a libériás inasok. A báró nagyot aludt, aztán előrendelte autóját és elhajtatott más kastélyokba■ visz- szaadni a vizitet.

Mindemellett a Zsófia-pusztán magasodó kastély továbbra is a viló.g közepe maradt. Attól kezdve, hogy felépült, gyakoribbak lettek a látogatások és szinte már nem is volt olyan nap, hogy autó ne por zott volna végig, cl park felé vezető úton. Idővel ‘rendbe kellett hozatni ezt az utat, mert a sofőrök panaszkodtak, hogy patkószegeket szórt el valaki a porba. A báró elrendelte, hogy azon túl béres szekerek nem járhatnak arra, de — noha a szekerek tényleg nem mentek többet, még több patkószeg volt elszórva azon az úton.

II.

Qeriki nem gondolta volna, hogy

^ azt a kastélyt ugyanazon emberi kezek fogják lerombolni, mint akik felépítették, oda varázsolták a puszta közepére. Szinte hihetetlen,

felé a diósgyőri vár málladozó romjáig. Szeretett az ablaknál üldögélni, elmerengni azon, hogy: lám, milyen gazdag, s mennyi szegény van a környéken, akik mind az ő földjén dolgoznak. Ilyenkor jó embernek hitte magát, a szegények istápolójának, akik talán imúikba foglalják őt e nemes cselekedetéért... Ámde a fák gyorsan nőttek, terebélyesedtek, lombosodtak és néhány év alatt elzárták a kedvező kilátást. Többet most már a báró sem törődött a pa- rasztoklcal. örvendezett ennek a gyönyörűséges parknak.

S a kastély? Nahát, ez is megér eQy fejezetet!

Nagy épület volt. Majd annyi szobát építettek bele, hogy a báró, ha akarta, hát egy héten át mindennap más-más szobában hajthatta álomra gondoktól terhes fejét. Hiszen nem volt egyszerű dolog egy ilyen hatalmas birtokot egyedül kormányozni, különösen, ha elgondoljuk, hogy a gazdatiszt is meglopta, ha tehette. Nősülésre pedig nem gondolt. Minek? Hogy meglopja még az asszony is? ' / * .

17 gyéhként a kastély minden kényelmet biztosított ahhoz, hogy' gondjaiból felüdülést nyerjen. A szobákat hozzáértő emberek, különféle mesterek rendezték be: gázvilágítást szereltek a mennyezetre és hidegmeleg folyóvizet a szobákba. Egyszóval olyan volt itt minden, de minden, mint a mesében!

S azok. a tivornyák, hetekig tartó jókedvű mulatozások szüret után! Nahát, ennyi urat sem látott még egycsomóban Zsófia-puszta! Jöttek azok hintával, könnyű homokfutóval, aranyveretes szerszámmal díszített lovakon és jöttek autókkal, kinek- %

L

A kastély úgy állt ott, mint a mesében. Szinte nem is igaz, hogy ott volt... Ki hinné, különösen most, ha végigtekint a Zsófia- pusztán és tekintete megakad egy törött szilfa égnek meredő ágán, hogy azon a helyen büszke úri palota állott tizennégy évvel ennek előtte, mint amilyent csak Pesten szoktak volt építeni. Majd kétszáz holdas park díszlett a mostani kukoricás helyén. Különféle cserjék szegélyezték az utakat, kétoldalt pedig kőris, juhar, tölgy- és fenyőfák ko.paszkodtak az agyagos márgata- lajba.

Ilyen természetű növények egyébként ma már nem élnek a környéken. Az Alföldnek ezt a részét inkább az akác kedveli. Csodálatos, hogy amikor június elején-milliárdnyi virágfürt csüng az ágakon, olyan hódító, mámorító illat tölti meg a levegőt, hogy ettől szinte megrésze- gül az ember. De ebből a nagy parkból hiányzott az akác. Olykor pedig, ha a. szél sodorta oda magját és életre kelt tavasszal, a báró, ha neszét vette, kivágatta onnan. A kultúrált parkban nem élhetett olyan fa, mint amilyen egyébként az egész határt ellepte! Juhart, tölgyet hozatott tehát a Bükk vidékéről és benépesítette velük a birtok közepén emelkedő dombot, Amelyen valaha IV. Béla verekedett meg a tatárokkal, keletkezvén itt még nagyobb domb.

A kastély ennek a dombnak a tetején állott és amíg a tölgyek magasra nem nőttek, kedvező kilátás nyílott északra, keletre, minden irányba. A báró, ha az ablakhoz ült. belátta innen egész birodalmát: ellátott égé- wen. as emődi dombokig, vagy észak