Észak-Magyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
r fiz „Álmatlan évek“-röl vitázott a Márlássy házaspár a miskolci közönséggel Jelenet a filmből. Mint ismeretes, hazánk jelszabadulásának 14. évfordulója tiszteletére mutatják be országosan az új magyar filmet, az „Álmatlan éjszakákkal, a Máriássy házaspár nagyszerű alkotását. Az országos bemutatást megelőzően, március 27-én délután Miskolc közönségének ünnepi dísz- előadáson vetítették le a filmet. A bemutatón résztvett Máriássy Judit, a film írója, Máriássy Félix, a film rendezője és Tordy Géza, a film egyik főszereplője. A vetítés után — a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Megyei Moziüzemi Vállalat rendezésében — a film alkotói anké- toi tartottak a moziüzemi dolgozók klubjában. Az ankéton — Sárközi Andor rövid megnyitója után — Nemeskürthy István budapesti kritikus tartott vitaindító előadást, majd számos hozzászóló mondott véleményt a filmről. A hozzászólások —r bár a film egy-két részletét élesen boncolgatták, bírálták — végső kicsengésük ben azt bizonygatták, hogy nagyszerű filmalkotást láttunk és a. Má- rvássy házaspár új műve a magyar filmgyártás egyik büszkeségének tekinthető. Olyan filmalkotásnak, amely nagy mértékben pótolja a magyar filmgyártásnak munkáséletünk múltjának feltárásában és művészi ábrázolásában eddig elkövetett mulasztását. (A film Csepelen játszódik és 1916-tól 1944-ig vezeti, a történés fonalát.) A felszólalásodra Máriássy Félix válaszolt, mafd szűkebbkörű baráti vacsorával^ folytatódott a baráti találkozó. A vacsora közbeni beszélgetésen ec film alkotói sok érdekes részletet meséltek a film forgatásáról, a mai Csepel dolgozóinak a f ilm, gyártásához való hozzáállásáról. (A film kritikai ismertetésére a későbbiekben visszatérünk.) (benedek) IHI A W AH'SZIGETE ( WŐ9. iaárc us közepén az USA képvi- selöháza jóváhagyta a szenátus .által .már elfogadott törvényi, nj,ely szerint az. amerikai partoktól mintegy 3 900 kilométerre fekvő Hawaii-szigeteket az Egyesült AI- L'.mok ötvenedik tagállamává nytlvánít- T*v£...A törvényt. Jhég a Hawaii-szigeteken r ndezendö népszavazásnak kell hatályra emelnie,{ A Hawaii szigetcsoporthoz tartozó szigetek területe 16 700 . négyzetkilométer — a Dunántúl területének felénél tehát valamivel nagyobb —, lakossága 550 000 fö. A népesség összetétele: 40 százalék japán, 20 százalék hawaii benszülött, 20 százalék amerikai és európai, 15 százalék Fü~ löp-szigeti, 5 százalék egyéb ázsiai eredetű lakos, — TERRA — Körös-körül, T« szem ellát, mozgalmas a határ: szántanak, vetnek, veteményeznek a kertekben. Nem is igen állnak meg az emberek most még pihenni sem. — Pihentünk eleget a télen — mondják —, meg aztán arra való az éjszaka. Akkor vagyunk nyugodtak, ha földben a búza. Egyébként jól látni innen a dombtetőről egész Becskedtanya környékét, sőt: átlátni az országhatáron túl is. Bizony, a szomszédban sem várják. hogy hasukra süssön a Nap! Vetnek, amilyen sebesen csak lehet. Szemlélődés közben csak azt mondja Barna János halkan, de sokat sejtetően: — Jövő ilyenkor már traktorok dübörögnek ezeken a földeken. Ha majd egytagba vonjuk az egész határt... S mutatja a karjával, hogy hol terülnek el ezek a földek. Persze, hogy tulajdonképpen meddig, azt csak ő tudja igazán, aki itt született, ezen a tájon és ismer minden bokrot, röget. Ismeri a temetőben a sírokat is, hogy melyikben ki fekszik. Hát hogyne ismerné akkor az egész határt — hiszen éveken át ő volt itt a gazdasági felügyelő. S most pedig — a harminc éves fiatalember a nemrégen alakult becskedtanyai Uj Élet Tsz elnöke. . t , is hevesen, hogy meddig terül el Magyarázza az az ötszáz holdas birtok, ahol majd ősszel közösen kezdik meg a munkát és hová tervezik a tanyaközpontot, mert Becsked (már csak a neve tanya) rohamosan fejlődik, faluvá épül nemsokára. A tanyaközpont pedig mégsem lehet az épülő falu közepén, ki leéli annak jelölni a végleges helyét. Ott lesz tehát a kiserdő mellett, a karosi út mentén, az annak a legalkalmasabb hely. Azután azt is elmondja röviden, hogy mit szándékoznak majd termelni a jó bodrogközi földeken, meg, hogy az állat- állomány összeválogatását hogyan képzeli el. Érezhető szavaiból, hogy nemcsak tervezi, hanem látja is gondolatban maga előtt. — Hát hogy történt ez az elnökké választás. Barna elvtárs? — Hogyan? Megválasztottak. Kész. — Csak úgy? — Csak — s nevet — ... nem egészen úgy. Már persze nem ami a megválasztást illeti, hanem az út A becskedi elnök volt hosszú, ami ff idáig jutottunk. Sokfajta ember, sokfajta nézet. Bár a becs- kediele összetartanak, s értelmesek is. De a termelőszövetkezet leérdésében nem voltak mindig egységesek. Talán még ma is vannak a belépettek között is, akik még bizonytalankodnak, kételkednek, de majd a jövő esztendő választ ad kérdéseikre. Mikor aztán már odáig jutottunk, hogy solzan aláírták a nyilatkozatot, mondták, hogy engem gondolnak elnöknek. Gödöllőn végeztem az Agrártudpmá- nyin, előtte itthon, azóta is itthon tevékenykedem, megbíznak bennem. Engem pedig örömmel tölt el ez a megtiszteltetés. Hát így volt valahogy... — S most? \/-l„ _ mtl_i __ Jóformán egy féleszV ár a nagy munka, tendő, ha hátra van. Addigra előkészítünk mindent, az embereket is, meg a földet is az őszi nagy kezdéshez. Azt mondták, azért is választották a csoportnak az Uj Élet nevet, mert ők. maguk is újjá akarnak benne születni, új életet kezdeni. Hát erre bizony fel kell készülni. Meg azon kívül ... — van munka most is, csak győzzem. A tartalékalapból, amit kaptunk, már közösen műveljük. Meg aztán itt van vagy húsz katasztrális hold rét, ezen is munka van. A takarmányt összegyűjteni. Majd a nyáron persze. Készülnek a tanyaközpont tervei is, hát tessék csak ezt mind elképzelni. De aztán gyorsan hozzáteszi: KI _____mondtam. Én örülök N em panaszképpen ennek a legjobban. Mert ebben, hogy én most erről tervezgethetek, egy nagy jelképet látok. Látja ott azt a földhányást? Valamikor műhely volt. Az apám gépész, abban dolgozott az uraságnak, akié ez a tanya volt. Meg mi is, én még akkor nagyobbacska gyerek. Az a földhányás eltűnik lassacskán, elhordják az építkező emberek. Elbontják, a régi cselédházakat is, jóformán ha kárain van még belőlük, mert újat építenek. Nézze csak, milyen takaros házacskákat. Az az utca végig új, s bontakozik már a másik is. Becskedre hamarosan nem lehet ráismerni. Követni kell ezt a mezőgazdasági termelésnek is. Mint ahogy kiléptem én, a tanulnivágyó gyerek, s el is értem a célomat — ki kell lépnie a régi cipőből a mezőgazdaságnak, Becskednek is. Féligformán már kilépett. Most már majd gondunk lesz rá, hogy el ne tévedjen az úton. (o—i) Mintegy 220 ezer család helyzetét javítja a családi pótlék felemeléséről szélé legújabb kormányrendelet MINT ISMERETES. A MINISZTERTANÁCS a legutóbbi ülésen — az MSZMP Központi Bizottságának a munkásosztály helyzetével és ezen belül a nagycsaládosok anyagi megsegítésével kapcsolatosan korábban hozott határozata szellemében megtárgyalta a családi pótlék emelésének kérdését, s rendeletet fogadott el a bérből és fizetésből élő dolgozók, a nyugdíjasok, a kisipari szövetkezeti tagok, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családi pótlékra jogosult gyermekei után járó családi pótlék felemeléséről. — A hivatalos lap március 27-i számában közli a három, vagy ennél több gyermeket eltartó dolgozók és egyedülálló dolgozó nők családi pótlékának felemeléséről szóló kormányrendeletet, amelynek jelentőségét az í MTI munkatársának kérdéseire a , SZOT társadalombiztosítási főosztályán több számadattal támasztottak alá. A tájékoztató szerint a családi pótléknak a szociális helyzet alapos vizsgálata után történt emelése körülbelül 220 ezer család anyagi helyzetén könnyít. A rendelet szerint a kétgyermekes családoknál a pótlók változatlanul 75 forint marad, három, vagy ennél több gyermek után azonban lényegesen magasabb összegű pótlékot kap eltartójuk. Nevezetesen három gyermek után 360, négy gyermek után 480, öt gyermek után 600, hat gyermek után összesen 720 forintot, s minden további gyermek után a családi pótlék 120-—120 forinttal emelkedik. A KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZETEK tagjainak az előbbiek szerinti családi pótlékát a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet saját eszközeiből folyósítja. íÓnodoári yHikiás tiporhoroiafa: m TAMÁCSKÓZTÁRSASÁö! Miskolc megszállása özeledctt május elseje. A gyá^ rak, üzemek munkássága és a falvak is a nagy napra készülődtek. Hemrégen jelent még a tanácskor- many neindelete, amely az ötödik hónap első napját, az első igazán szép tavaszi napot feledhetetlenné akarta tenni. A forradalmi kormányzótanács Szamuely népbiztost, tette felelőssé az ünnepségek megrendezéséért. Kimondták, hogy ezen a napon szüneteljen az iskolákban a tanítás, a földeiken, gyárakban és a bányákban a munka — ünnepeljen az ország! Mert május elseje jelkép! A munkásosztály nemzetközi összefogásának nagy ünnepe. Jelképezze ez a nap is a nemzetközi munkásosztály és benne a magyar munkás- osztály nemrégen kivívott nagy győ- eelmét. Miskolcon már hetekkel előtte készülődtek erre a napra. A gyárak dolgozói és a polgári lakosság is tervezgette, hogyan, merre vonulnak majd fél, és természetesen a vármegyei direktórium is átfogó tervet dolgozott ki. A Buzatéren, a Népkertben —- így tervezték — megvendégelik majd a. gyermekeket. Kávét, tejet, ingyen süteményt osztogatnak, máshol vidám Szórakozóhelyeket állítanak fel a felnőttek részére. Április utolsó napjaiban több beszámolót "közöltek a miskolci újságok, hogy a Város üzemeiben hogyan folyik a készülődés. Legtöbb helyen a bizalmiak Irányították ezt a munkát. Zászlókat, vörös lobogókat hímeztek a lányok, táblákat festettek a férfiak és mindenki, az egész város lázban égett. Számolgattuk a napokat — emlékeznek idős veteránok, hogy hányszor kell még addig aludni, mint a gyermekek, akik valamilyen nagy eseményt várnak. A megszállók? Tudtuk, hogy közelednek. Május elseje előtt már Saj őszen tpéteren voltak, de mi mégis — gondolatban sem vártuk, hogy meghiúsítsák a mi ünnepi készülődésünket ... /Vem így azonban az interven- 1 ~ ciósók! Fennmaradt iratokból tudjuk, hogy Miskolc megszállását éppen május elsejére tűzték ki. Bár a tisztikarban és a legénység között ebben volt némi nézeteltérés. Csak következtetni tudunk, de tény, hogy Bánréve után Miskolc felé haladva sor került egy teljes hadosztály kicserélésére. Ezek a katonák megtudták, hogy időközben odahaza is megmozdult a .munkásosztály . és most már nem akartak testvéreik ellen harcolni. A hadseregparancsnok radikálisan oldot.ta meg a kérdést. Kicseréltette a hadosztályt, s most már teljes erővel haladtak Miskolc felé. —í A várost el kell foglalni — mondotta a parancsnok —. mert különben ha találkozóra gyűlik Össze az a hatalmas munkássereg, akkor a közeli napokban igen nehéz dől- ■guník lesz ... Az entente ugyanis nagy gondot fordított a nehézipar e fontos fellegvárának elfoglalására. (Mi nem vállalkozunk és egyedül nem is vállalkozhatunk az események politikai analizálására, ám reméljük, hogy ezt a munkát az idők során majd elvégzik), de mégis megállapíthatjuk: a Vörös Hadsereg hadvezetősége hibát követett el, amikor úgyszólván a legkisebb ellenállás nélkül hagyta a cseh intervenciósokat Miskolcra bevonulni. Igaz azonban, hogy a szervezett, mindenre elszánt, de még meglehetősen kicsiny erővel rendelkező proletár hadseregnek úgyszólván az ország minden táján intervenciós támadásokkal kellett küzdenie. Támadtak keletről, délről és északról; az ellenálló erő pedig kicsi volt. Miskolc kikapcsolása a proletárállam területéből igen nagy érvágás volt a sokat szenvedett országnak. (Később, amikor a proletárhadsereg vezérkari főnökévé Stromfeld Aurélt kinevezték, felismerték ezt a taktikai tévedést és, mint arról majd későbbi beszámolóinkban szó lesz, kemény harcokkal visszavették a várost.) Akkor azonban, 1919 május elsején tízezrek csalódását okozta az intervenciósok megjelenése. A megszállás részleteit a meg- ^ maradt iratokból nem volt nehéz összeállítani. Ám a riporter kezében, aki végigkísérte gondolatban és a levéltári adatokon keresztül a borsodi események történetét, megremeg a toll! Április utolsó napján, amikorra már minden üzemben pontosan kidolgozták a másnapi felvonulás részleteit és a város gyermekei álmodozó mosollyal bújtak ágyba, hogy holnap ingyen kávét, kiflit kapnak a Buzatéren — este kilenc óra tájban üzenet érkezett a város vezetőségéhez: — A Szentpéterí kapuban állomásozó cseh megszállók parancsnoka város átadását kéri. Éppen ezért tár gyalni akar a város vezetőségével A hír megdermesztette az embereket. Hiszen .már mindenki bele élte magát a másnapi nagy ünnep lésbe és ime — hát itt tartunk? — De hát ha menni kell, álekor menni kell! A feladat elvégzésére Szentpály polgármester vállalkozott. Este kilenc órakor fehérzászlós kocsival vonultak ki a Szentpéterí kapuba. Idebent a városban pedig nőttön nőtt az izgalom. Idegeskedtek az emberek, hogy vajon nem tartják-e majd ott őket a csehek, vagy hogy milyen feltételeket csikarnak ki a parlamenterekből? Mi sem tudjuk pontosan, hogyan folyt le ez a tárgyalás a megszállók főhadiszállásán, ám az egykori jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Szentpály polgármester és kísérői borult arccal, igen-igen lehangolva sorolták eJ, hogy ellenállásról szó sem lehet, mert a cseh megszállók még az éj folyamán elfoglalják a várost. A polgári lakosság legnagyobb része csak másnap reggel értesült az eseményekről. — Legtöbben csak akkor, amikor a május 1-i felvonulásra az előre megbeszélt találka helyére kimentek, s ott már a megszállókat találták. (Nem vitás, hogy azon a bizonyos megbeszélésen alaposan kifaggatták erről a parlamen- teri tisztséget betöltő polgármestert ...) Ám a vasgyári munkásság nem. engedte át könnyen a városit! Azon a] napon, amikor a csehek bevonultak] Miskolcra, a vasgyárban még meg-l ünnepelték május elsejét. De nem-] csak ezen a napon, hanem a későbbi időkben is igen sok borsot törtek a megszállók orra alá, amelyről többek között a következő riportokban is szó lesz. Kivetkező riportunk:-INGYEN NARANCS < A BETEGEKNEK 1 »U: ar-fé, röl J.U ev€ forint, ha után össz< x T ÓV\Kí 1 A A rendelet sokezer olyan dolgozó nőt érint, aki egymaga gondoskodik családjáról. Ezeknek családi pótléka egy gyermek után is emelkedik, még* pedig az eddigi 30 forintról 90 forintra, az ilyen egyedülálló dolgozó nők két gyermek után — az eddigi 75 forint helyett — havi 240 forintot kapnak, s minden további gyermek után 120—120 forinttal nő a családi pótlék összege. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ-' SZÖVETKEZETEKNEK több mint ff ezer olyan tagja van, aki eddig is részesült családi pótlékban, s most gyermekeinek számától függően fel-» emelt juttatást kap. A rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőszö-i vetkezet tagja, amennyiben saját háztartásában legalább három 10 éven aluli gyermekei tart. el és az előző naptári évben, ha férfi az eltartó, legalább 120, ha nő a jogosult, legalább 80 munkaegységet teljesített, ,i következő összegű családi pótlék- ,ra jogosult: három 10 éven aluli i gyermek után 210 forint, négy 10 ,éven aluli gyermek után 280 forint, ,0t 10 éven aluli gyermek után 850 iforint, hat 10 éven aluli gyermek ,után összesen 420 forint, minden to- ivabbi 10 éven aluli gyermek után 70 i 70 forinttal emelkedő összegű csa- ,ladi pótlékot kap. t Az egyedülálló nő. aki termelőszö- ivetkezeti tag — amennyiben az elő- •ző naptári évben legalább 80 mun-' 'kaegy séget teljesített és eltartott •gyermekei a 10. életévüket nem töltötték be — egy gyermek után havi '70 forint, két gyermek után havi 140 'forint, ennél több 10 éven aluli gyér-1 |mek után további 70—70 forinttal emelkedő összegű családi pótlékra jogosult. A RENDELET ELŐÍRÁSA SZERINT az emelést első ízben az április hóra járó családi pótlékra kell alkalmazni. (MTI) Változások egyes kiilliüdi postadijakbaB A Postavezérigazgatóság közli,* hogy április 1-től — az új egyetemes postaegyezmeny és megállapodások rendelkezései alapján — néhány postai díjban változások lépnek életbe. így többek között a külföldre szóló csomagok szállításáért járó díjakat; felemelték és .ezért valamennyi külföldi csomagdíj megváltozott. Ugyanakkor — körülbelül 20 százalékkal — csökkentették a légiszállítási díjakat. A posta a vakok részére szolgáló dombornyomású írásokat ezentúl díjmentesen szállítja. Az osztrák postaigazgatóság kívánságára az Ausztriával eddig érvényében lévő alacsonyabb levél és levelezőlap díjakat megszüntették. Ennek alapján április 1-től Ausztriába is az általános külföldi levél és levelezőlap díjak érvényesek.
