Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

2 tSSZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1959. március 14. EZ AZ IGAZSÁG! — Széljegyzetek egy újsághírhez — MEGINT POFONCSAPTA önma­gát a nyugati propaganda. Neik-üruk szánták az egérfogót s ők sétáltak ■ bele. Jól emlékezünk még azokra az időikre, amikor a XX. párikongresz- szus után a nyugati hír harang tele- kongatta a világot: bomlásnak indul a kommunizmus, a pártviUongásók 'következnék ezután, fejveisatettiség. kap lábra a »vasfüggöny« mögött. S lám csak. álig telt el néhány esz­tendő. a hazug propagandával csore- iöltött fegyver visszafelé sül el. A kapitalista^ sajtó dermedtem szemléli az eseményeket és a XXI. pártkon­gresszus után keserű vallomásra kényszerül. A Westfählische Rund. schau január 28-i számának cikk­írója attól tart, hogy a Nyugat elma­rad a versenyben. A Schleswig-Hol- ßiteinosche Landeszeitung nyíltan be­vallja: .. a. tények és tervek riasz­tóak a Nyugat számára«. Az élet tehát nem őket, hanem minket igazolt. Pedig a Nyugat sem­mit nem mulasztott öl, hogy megha­misítsa a XX. kongresszus eredmé­nyeit. Revízió alá vette a marxiz- inus-lenánizamist. fokozta a kommu­nistaellenes uszítást, rágalmazta a Szovjetuniót, bolygatta a nemzetközi munkásegységet, s pánikot igyekezett előidézni testvérpárjaink soraiban, elsősorban az Egyesült Államokban, Olaszországban, Angliában és Fran­ciaországban. Kapóra jött a nyugati propagandának ebben az időszakba« a kommunista és munkáspártokon belül jelentkező dogmatizmus, amely elterelte a figyelmet a főveszélyről, gátolta a kommunista és munkás­pártokat abban, hogy a XX. kon­gresszus által továbbfejlesztett marx­ista-leninista tételeket a gyakorlati élebben gyümölcsözhesse. A testvérpártok azonban, a Szov­jetunió Kommunista Pártjával az élen, különösen az 1957-es moszkvai Nyilatkozat után egy-kettőre rendet teremtettek- soraikban. Megtisztítot­ták a pártot a dogmás. szektás frak- ciósok csoportjától, s a leghatározot­tabban érvényre juttatták a XX, pártkongresszus lenini széliemét. A KÉT PARTKONGRESSZUS kö­zötti időszak, a siker utáni siker po­litikailag, gazdaságilag, valamint a nemzetközi munkásmozgalom egysé­gének megszilárdulása tekintetében fényesein igazolta a XX. kongresszus eredményességét. A XXI. pártkon­gresszus mór olyan történelmi idő­ben ülhetett össze, amikor a Szov­jetunióban a társadalmi élet minden területén óriási változások történték. A szocializmus végérvényesen győze. delmeskedett az egész szocialista tá­borban, a Szovjetunió pedig elért a fejlődés új szakaszához: a páratlan 7 éves tervvel megkezdte a kommu­nizmus építését. »A Szovjetunió hét éves népgazdaságfejlesztési terve megtestesíti pártunknak a jelenlegi szakaszra érvényes lenini fő irány­vonalát« — szögezi le a határozat. • t ó -.' . A maradi, beítűrágó dogmatizmus, amely az élet fejlődését neon a dia­lektikus materializmus szemszögé­ből nézi — hanem köti magát az idé_ zetekhez— vereséget szenvedett. Csődöt mondott a reví Zionismus is, a mai idők legveszélyesebb álel­méleti ellenfele, amely ebben a tör­ténelmi korban, elavultnak tartja a marxizmus-leninizmust. igyekszik elterelni a figyelmet az osztályharc­ról, a kapitalizmus békés »átnövésé- rol«, megváltozott jellegéről, válság- mentes fejlődéséről - fecseg még ma is. Sem a kisebb, sem a veszélyesebb ellenfél ma még nem szűnt meg lé­tezni. És ez a tény arra késztet ben­nünket, hogy a XX. kongresszus és a testvérpártok közös Nyilatkozata szellemében tovább folytassuk a két- frontos harcot. Ez a XXI. kongresz- szus határozata szerint az egyik leg­döntőbb feladat. Tovább haladni a lenini úton — ez a kötelességünk! HARCUNK EREDMÉNYE még elszántabb küzdelemre készteti a ka_ pitadsta világot. A lenimzmus soha nem tagadta, hogy a szocializmus eszméje világrenddé növekszik. Az utóbbi 15 esztendő cáfolhatatlanul igazolja az eszme mind nagyobb méretű térhódítását- De, hogy ennek a világméretű kibontakozásnak senki és semmi ne vethessen gátat, alap­vetően fontos a nemzetközi munkás­egység további szilárdítása. »... csak a világ kommunista és munkáspárt­jainak internacionalista egysége ... teszi le győzhetetlenné a szocializmus ügyét.« A revízionizmusinak mindig leg­kedveltebb vesszőparipája volt. hogy olyan látszatot keltsen, amely szarint a testvérpártok »behódolnak« Moszk­vának. Különösen .a jugoszláv reví- ziómlsták hangoztatják úton-útfélem, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja által a Szovjetunió beavatko-. zik más országok belügyeibe és az SZKP maga alá akarja rendelni a többi kommunista és munkáspár­tot. Rágalom, ilyesmiről szó sincs! A XXI. kongresszus határozata vi­lágosan kimondja: >*a kommunista > mozgalomban” csakúgy, mint a szo­cialista táborban, valamennyi kom­munista és munkáspárt, valamennyi szocialista ország teljesen egyenjogú és önálló volt, s most is az.*. A kom­munista mozgalomban nincsenek »felettes« és »alárendelt« pártok. Más kérdés az, hogy segítik egymást, s hogy a testvérpártok és a szocia­lista országok tennészetszerűleg a Szovjetunió, a vezető erő köré tömö­rülnek, hiszen a szocialista világ- rendszer legerősebb, legtapasztaltabb országa, amely elsőnek lépett a kom­munizmus útjára. A revizionisták rá. galmazása azt az átlátszó célt szol­gálja, hogy egyenetlenséget keltsen. A nyaszaföld! válság mmwm [i/ongwé B Jchnshn zavargások terükie ® Ésiak-Rhodsste OéARhodesia bányászát* bUíözponlo* do hang ^ Kariba-gét DAÜ«DélafrikaiIZ/t/o PNYA* Délnyugat-Afrika Az afrika' négerek függet­lenséget követelő mozgUTia iözép-Afrlka után Dél-Af- dka térségeit is elérte. A *27 000 négyzetkilométer te- Xlletű, 1 700 000 lakosú Nya- .«eaföld, brit védnökség né­ger lakosainak mozgalma lé Íjául tűzte ki, bogy Nya­szaföld az 1953-ban „Rho­desia és Nyaszaföld?’ néven létrehozott államszövetség­ből kilépjen és a helyi né­ger lakosság részére is de­mokratikus államformát hozzon létre. Nyaszaföld gazdasági je­lentőségét a brit imperialis­ták részére többek között az a körülmény is megha­tározza,. hogy az ország Af­rika legelső és legfontosabb eatermelője, s ígv az euró­pai tőke Nyaszaföldön je­lentős teaültetvényeket lé­tesített.- TERRA ­s megbolygassa a nemzetközi mun­kásmozgalom egységét, elridegítse a barátokat a leghatalmasabb baráttól. AZ ÖSSZEFOGÁS a proletár- internacionalizmufi az egyik legalap­vetőbb lenini tanítás. Egység nélkül elsorvadna, szétforgácsolódna a ha­talmas erő. Épp ez a revíziómzmus célja! S a kommunista és munkás- oártoknak. a szocialista országoknak éppen ezért kell a leghatalmasabb oltalmazó köré seregleni. amelynem­zetközi. tekintélyénél, ereiénél fogva képes az erő összefogására Ezt a tekintélyt ezt az erőt csak növeli a XXI pártkongresszus dia­dala. a fejlesztési terv határtalan le­hetősége. Lám. a Nyugat megrettent. Bizonyára azért, mert tuda+ában van. hogy ez a kongresszus, a XX. pártkongresszus folytatásaként, ki­hatással lesz — politikailag és gaz­daságilag — nem csupán a szocia­lista »blokkra«, hanem az egész nem­zetközi munkásmozgalomra. Lesz? Már is: van! A világ naponta újabb és újabb nemzetközi politikai fejle­ményekre ébred. Az embermilliók felismerték a XXI pártkongresszus lényegét, amely: kihívás a békés ver­senyre! Lássuk, ki tud többet produ­kálná. Az erkölcsi siker után egy­mást érik a politikai sikerek. Egyik_ másak kapitalista ország már-már hajlandó a szocialista országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — foly­tatandó kereskedelemre, a kulturá­lis kapcsolatok fejlesztésére. Bizonyára nem önszántukból ju­tottak ed eddig. A helyes definíció arra következtet, hogy az élni és fej­lődni óhajtó népmilliók rákényszerí­tik akaratukat egyes nyugati vezető politikusokra. És mivel magyarázható ez és a többi siker? Azzal, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja a XX. párt- kongresszuson egységesen kiállt a lenini szellem mellett, s olyan hatá­rozatokat hozott, amelyek gyökerei a népben leltek tulajra, s a nép oda- adóan támogatja ezt a politikát. A népi tömegek támogatása- igazolta leghűbben a hatáijozatpk életrevaló­ságát. 'A XX. kongresszus óta egy egész sor gazdasági és kulturális ren delkezés született, amelyek nyomán rohamosabb fejlődésnek indult az ipar, a mezőgazdaság, növekedett az életszínvonal, óriásit lépett a tudo­mány — s mindez megteremtette feltétedét annak, hogy a XXI. kon­gresszus bejelentse: a 7 éves fejlesz tési tervvel megkezdjük a kommu­nizmus építését. így dőlt meg a dog­matikusok, a revizionisták »elmé­lete«. Az élet cáfolt rájuk. EZ A TÉNY természetesen nagy hatással van a nemzetközi munkás- mozgialomra. Ma szinte még nem is lelhet határt vonni e hatás nyomá­ban. A nyugati tcstvérpártoknak — amelyek korábban teljes szolidari­tást vállaltak a XX. kongresszus szenemével — még nagyobbra nőtt a tekintélye. A közelmúltban pél­dául a párizsi községi választások al­kalmával a kommunista párt kapta a legtöbb szavazatot a kerületekben. Az angol textilmunikások követelik a Szovjetunióval való kereskedel­met, mert ez a lehetőség csökken­tené Angliáiban a munkanélküliséget. A nyugati testvérpártok taglétszáma jelentősen megnövekedett az utóbbi időben — és így sorolhatnánk to­vább a tényeket. Mire utad mindez? Arra. hogy a szocializmus eszméje mind nagyobb talajra lel. Növekszik és izmosodik a nemzetközi munkásmozgalom. A kapitalista sajtó kesereg »Amit Szovjet-Oroszország eddig elhatáro­zott, azt végre is hajtotta. Félő, hogy jelenlegi hihetetlen méretű tervüket is végrehajtják« — írják a lapok. Bármennyire »félő« is. így lesz. És akkor: »A szocializmus világtörté­nelmi győzelme lesz ez a nemzetközi porondon, a kapitalizmussal folyta­tott békés versenyben.« ETTŐL FÉL A KAPITALIZMUS. Mert a kapitalista gazdaság labilis. A revizionista elmélet ellenére is nyilvánvalóan tovább mélyül vál­sága, szűkül körötte a hatalmi tér.. Tőlünk, a versenytárstól akar sza­badulni. Még mindig reménykedik, hogy. sikerül egységünket szótcifoál- nia. Mf teszünk ellene, hogy ne si­kerüljön! De mit és hogyan? A fele­let egyszerű és világos: követni a le­nini utat! CSALA LÄSZLÖ Új barázdát szánt az éke ••• A tavasz mintha meghökölt volna. Az enyhe időjárást hűvösebb vál­totta fél, télies hószállingózást is tapasztaltunk, de nem vesszük már komolyan a megvénült tél erőlködéseit — lejárt az ideje, mennie kell. A tavasz a mi „embe­rünk”, őt várjuk nekigyűrkőzve, hogy munkához lássunk. Tele van újdonsággal ez a mostani tavasz — megváltozik ezen a tavaszon sok-solc falu határa. A keskeny parcellák egyetlen nagy táblává szélesednek — új barázda mélyül az eke után. így van ez a szikszói járásban is. ahol öt község dolgozó parasztjai léptek egyöntetűen a közös gazdál­kodás útjára. Az ősszel kezdők sem tétlenkednek, már most igye­keznek tenni azért, hogy könnyebb legyen az indulás. A rendelkezé­sükre álló állami tartalékterületen takarmányt termesztenek: tavaszi '"etésterVÜho* von hnrtnr»T-i/ifr, hogy lehetőleg egy táblába kerül­jenek a különböző növényfajták — ez is nagy könnyebbséget jelent majd a nagyüzemi gazdálkodás megindításakor. A szikszói járási tanácson ér­deklődtünk az iránt, hogy az új termelőszövetkezeti községek mi­ként fogtak munkához, mit tettek eddig a közös gazdálkodás kialakí­tásáért. Vegyük sorra a községe­ket. Gadna Gadnán Béke néven 1172 holdon alakult meg a termelőszövetkezet. A közgyűlés úgy határozott, hogy nem várnak őszig, már a tavasszal munkához látnak, hogy minél ha­marabb túl legyenek a kezdeti ne­hézségeken. Mit húzzák-hálasszák a dolgot? Minél korábban kezdik a közös gazdálkodást, annál hama­rább szoknak bele a közösségbe. Mert ezt még meg kell szokni, a közösségi élet sajátos törvényei for­málják, új emberekké kovácsolják az újdonsült tsz-tagokat. Szorgalmas igyekezetüknek meg­van már a haszna. Az állatállo­mány, szerszám stb. felértékelésé­vel már végeztek, a zöldleltár nyil­vántartásba vétele megtörtént, a munkaráfordítás munkaegységre való átírásán is túl vannak — je­lenleg a földrendezéssel foglalatos­kodnak. De eközben arra is szakí­tottak időt, hogy a termelő munka megindítása érdekében létrehozzák új - gazdaságuk munkaszervezetét. A brigádok és a munkaszervezet kialakításával összeállt a közös gazdaság óraműve, melyet már meg is indított a lelkes újatakarás, az emberek elhatározottsága. Trá­gyát hordanak, vetőmagot tisztíta­nak, fejtrágyázzák a vetést, s csak arra várnak, hogy beköszöntsön a tavasz, és teljes erővel munkához látnak. Tömör Itt ősszel fognak a közös gazdál­kodáshoz. A tömöri Béke Termelő- szövetkezet a falu határának 99 százalékát foglalja magába, mint­egy 1100 katasztrális holdat. A névadás körül nagy vita kereke­dett, egyesek más nevet szántak közös gazdaságuknak. De a több­ség kitartott a Béke mellett. mert az ellenforradalom alatt feloszlott tömöri termelőszövetkezet is erre a névre hallgatott. Az őszi kezdés nem azt jelenti, hogy addig ölhetett kézzel ülnek és csak a magukét dolgozzák— gon­dolnak ők a jövőjükre is. Közel 40 holdnyi területen silókukoricát ter­melnek, hogy közös állatállomá­nyuk téli etetését a maguk erejé­ből biztosítani tudják. A tavaszi vetésterületet úgy alakítják ki, hogy felülvetéssel — mintegy 60 holdnyi egybefüggő területen —i biztosítsák a jövő évi pillangós ta­karmányt. Az állatállomány, a fel­szerelés nyilvántartásbavételén már ők is túl vannak, tudják, az induláskor mijük van, mire tá­maszkodhatnak. A község egyhangúlag Tamás Béla gazdasági felügyelőt választot­ta elnöknek, aki szakembere a kor­szerű mezőgazdálkodásnak. A nagy­üzemi gazdálkodás megindításának megvannak a feltételei, van istál­lójuk az állatállomány elhelyezésé­re, a takarmányozásban sem lesz fennakadás, lesz hová tenni á siló­kukoricát. Kupa Kupán a földdel rendelkező la­kosság száz százaléka választotta a közös gazdálkodás útját. A kupái termelőszövetkezeti község egyelő­re még meg sincs keresztelve, a március 14-re tervezett tsz-község avató közgyűlésen tartják az ünne­pélyes keresztelőt, melyre meghív­ták a járás országgyűlési képvise­lőjét, Tóth István elvtársat, a me gyei tanács elnökét is. ősszel 73 katasztrális holdon ölelkezne majd össze a határmezsgyék, hog új élet sarjadjon a kupái határban ők is, miként a tomoriak, má most gondoskodnak a közös gaz dálkodás mind sikeresebb megindi tásáról. Táblásítják a határt, to vábbá mintegy 140 hold állami tar­talékterületen már közösen gaz­dálkodnak, pillangós takarmányt vetnek, hogy ne legyen gondjuk az állatok takarmányozásával. Felsővadász A már meglévő Kossuth Terme­lőszövetkezet taglétszáma több mint 40 családdal gyarapodott. A belépettek földterületén a zöldlel­tár felvétele, továbbá a munka­egységátírás most van folyamat­ban. Űj Barázda néven alakult itt egy másik tsz is — ősszel kezdik meg a közös gazdálkodást. Kb. 100 holdnyi állami tartalékterületen szintén a takarmánybázis biztosí­tásán fáradoznak. A takarmányter­mesztést az említett területen már közösen végzik, s ez jó előiskola lesz a jövő gazdasági évben induló nagyüzemi gazdálkodáshoz. Abaúíszolnok A március 9-i statisztika szerint Abaújszolnokon a földterületnek 87 százaléka volt már a közösben, azóta is történt már belépés. Az abaújszolnoki XJj Élet Tsz a múlt ősszel alakult. A szikszói járás új termelőszö­vetkezeti községeiben nagy a pezs­gés, a tavaszvárás mellett az új élet nehézségei, a várható kezdeti gondok-bajok és a jövendő ígéretei foglalkoztatják a dolgozó parasz­tokat. A legfontosabb feladat az, hogy ne késlekedjenek a munká­val, mihelyt lehet, menjenek a földre. A munka kisegíti őket a kezdet nehézségeiből az eredmé­nyes. jobb megélhetést nyújtó kö­zös boldogulás útjára. (G. M.) A vállalatok és intézmények is megrendelhetik a Borsodi Műszaki Élet című lapot A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége borsodi inté­ző bizottságának kiadásában négy év óta jelenik meg — negyedévenként — a Borsodi Műszaki Élet című szín­vonalas, képekkel gazdagított lap. A lapot eddig csak az egyesületek tag­jai vásárolhatták meg. Az intéző bi­zottság most lehetővé teszi a vállalat tok és intézmények számára is, hogy előfizethessenek az értékes kiadvány­ra. A megye értelmisége eddig ugyan­is készpénzért vásárolta meg a lapot, de igen sokan voltak olyanok, akik nem tudtak hozzájutná. A tervbe vett előfizetési rendszer megszervezése után ki tudják elégíteni a megnöve­kedett igényeket. A lap szerkesztő bizottsága — mint eddig is — a tagegyesületek működé­sébe eső iparágak műszaki fejleszté­sének problémáival kíván foglalkoz­ni. Ezen kívül a Borsodi Műszaki Élet feladatának tűzte ki az egyesületek egymásközti együttműködésének elő­segítését, a komplexfeladatok meg­oldását, továbbá a műszaka értelmi­ség , — mérnökök, technikusok, ter­melésben élenjárók, újítók és újítá­sokat elbíráló dolgozók — szakmai ismeretének bővítését. Festők mint korunk tonúi Párizsban a Musée Galliera-ban megnyílt a „Festők mint korunk ta­núi” kiállítás. A kiállítás rendkívüli érdeklődést kelt, a közönség olyan tömegesen keresi fel, hogy — mint a DPA hírügynökség megjegyzi —, hasonló érdeklődést csak a nemzet­közi rugby-találkozók ébresztenek a párizsiakban. A kiállításon résztvevő száz festő túlnyomó része szem előtt tartotta a témát, de rendkívül egyénien fog­ta fel. Fougeron például a családi életet választotta témájául: képén egy Bri­gitte Bardot-szerűen öltözött ifjú asszony látható, aki mosógép előtt üvegből csecsemőt etet. Verdi, iráni festő a „Szentimentá­lis tanulóévek” címet adja festmé­nyének, amely két robotember sze­relmét ábrázolja. Fujita japán festő képén mecha­nikus játékszerekkel játszó gyerme­keket látunk. Bemard Buffet képé­nek címe: „Tiszteletadás Jules Ver­nének.” A legnagyobb érdeklődést Picasso és Van Dongen képei aratták. Az egyik vi'orláshajokat festett a Földkö­zi tengeren, a másik egy cilindert vi­selő meztelen férfit, aki méltóságtel­jesen halad végig a Champs Ely- sées-n.

Next

/
Thumbnails
Contents