Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

r Vasárnap, 1959. március 8. ESZAKMAGYARORSZAG s Felhívás a megye valamennyi KISZ- és ifjúsági brigádjaihoz Két szocialista munkabrigád alakult a DIMAV AG-bun A DiMÁVAG-ban dolgozó Bá­rány Gyula és Szemán László KISZ- exportbrigádja a napokban szocia­lista munkabrigáddá alakult át. A brigádok — a komsz jmolista kom­munista munkacsapatok példája nyomán — részletes tervet dolgoz­tak ki. Három vonatkozásban kü­lönböznek a többi KISZ és ifjúsági munkabrigádoktól. Az első: szocialista emberhez mél­tóan dolgozni. A két brigád eddig is kiváló minőségi és mennyiségi munkát végzett. A jövőben még fo­kozottabban ügyelnek a selejt csök­kentésére, a mennyiség fokozására. A takarékossági mozgalomban min­den esetben kezdeményezők lesz­nek. A két brigád elhatározta, hogy teljesen megszünteti a brigádokon belül a késést, kimaradást és a tört munkanapokat, illetve a munkafe­gyelem bármily nemű megsértését. Másodszor: szocialista emberhez méltóan tanulnak. Szüntelenül fej­lesztik műszaki tudásukat, amit a termelési eszközök fejlesztése egyébként is megkövetel. A brigád minden tagja oktatáson vesz részt. Például Szabó Béla és Vitányi Imre ez évben befejezik az általános is­kola 8. osztályát, jövőre pedig a bri­gádvezetővel — Bárány Gyulával együtt — a gépipari technikumba iratkoznak be. Gáspár Ernő szak­mai továbbképző tanfolyamon vesz részt. Harmadszor: szocialista ember­hez méltóan élnek. A két brigád minden tagja arra törekszik, hogy megszerezzenek minden nemes em­beri tulajdonságot. Példás családi életet élnek és cselekedetükkel mindig az emberi közösséget szol­gálják. A brigádon belül kommu­nista közösséget alakítanak ki, együtt járnak sportolni, kirándulni, moziba, színházba, stb. * A két brigád felhívással fordul megyénk és városunk valamennyi KISZ- és ifjúsági brigádjához, hogy alakuljanak át. érjék el azt a szin­tet, ami a szocialist a munka brigád­nak szükséges. Egyben versenyre hívják ki azokat a brigádokat, akik a felhívásukat követik. A cél egy: a szocializmus mielőb- mi felépítése —■ írják felhívásuk­ban, de a konkrét feladatokat min­den brigád külön-külön, saját kö­rülményéhez mérve dolgozza ki. Vísszataztja-e a vallás az embereket a bűnözéstől ? KEDVES BARÁTOM! fi a jól értettem okfejtésedet, azon aggódsz, hogy ha az emberek vallástalanokká lesznek, nem lesz, ami visszatartja őket a bűntől és az erkölcstelenségtől. Ez az aggály abból származik, hogy Te azt gondolod, a vallás visszatartja az embereket attól, hogy lop­janak, gyilkoljanak, részegeskedjenek, rágalmazzanak stb. Ha igazad lenne, a bűnözők között nem lenne annyi vallásos ember. Rendőrök, nyomozók, bírók a megmondhatói, hány tolvaj, betörő, pénzhamisító imádkozik istenhez, hogy segítse bűnös tevékenységét. Móra Ferenc idézi „Véreink — parasztjaim” című kö­tetében egy öreg betyár visszaemlékezéseit: „Tudod, a radnai szűz járt értem közbe, mert én soha el nem mentem lopni anélkül, hogy két szál gyertyát ne gyújtottam volna a képe előtt és térden állva ne kértem volna, hogy segítsen meg.” Tálán azt mondod erre, hogy ez egy műveletlen, írástudatlan em­ber, aki meg sem érti a vallás tételeit és parancsait. Rendben van. Lássuk a „művelt” embereket. 1946-ban tudományos (lélektani) célból beszélgetéseket folytattak húsz, börtönben lévő háborús főbűnössel. Szirmai Rezső leírta ezeket a beszélgetéseket, „Fasiszta lelkek” című könyvében. Sok mindenről kérdezték őket, többek között arról is, vallásosak-e? Egyetlenegy kivételével valamennyien istenhívőnek, váltásosnak, túlnyomó többségük rendszeres hitéletet élőnek mondta magát. íme, Szálasi Ferenc, a „nemzetvezető”: „Istenben telkemmel és értelemmel hiszek... most karácsony előtt is meggyóntam. Két- három évvel ezelőtt nagy politikai munkáim idején néha elmarad­tam a gyónással, ilyenkor összefoglaló gyónást végeztém.” Grassy József altábornagy, az'újvidéki vérengzés egyik kiterve- lője: „Nagyon vallásos életet éltem mindig. Gyakran gyóntam” lm- i rédi Béla fasiszta miniszterelnök: „Rendszeresen jártam gyónni.. ” Zöldy Márton, az újvidéki vérengzés egyik végrehajtója: „Mélyen vallásos ember vagyok. Állandóan jártam a templomokat, gyakran gyóntam ” Endre László államtitkár, a deportálások egyik szervezője és végrehajtója: „Mélyen vallásos ember voltam.” Görgey Vince uszító újságíró, majd SS százados: „Az Úristent szeretem, tudom, hogy minden tőle függ, ha befejezi életét az ember, akkor tőle függ, milyen sorsa lesz túlnan ” Kun András, minorita szerzetes, aki em­bereket kínzott meg és Krisztus nevében vezényelt sortüzet, így vá­laszolt, amikor megkérdezték tőle, hogyan fog felelni a túlvilágon Jézus Krisztus előtt: „Mielőtt meghalok, meggyónok. Ha meggyónok, feloldozást kapok. Ha feloldozást kapok, rendben lesz a szénám, mi­re a Mi Urunk elé kerülök.” „ITTI" VÉDELMÉBEN ¥ tti tulajdonképpen Évi. Két- éves szőke csöppség, hajában hullámcsat, őz-szeme nagy és bar­na. Egész nap a konyhában tipeg, vagy leül a sámlira és órákig gü­gyög a babájához. Amikor azonban Talpas, a szomszédék nagy, vörös kutyája ugatni kezd. Itti megremeg. Egyébként gondtalanul él, mitsem törődik a világgal. Pedig ha felfogná gyermeki értel­me, hogy a világ, illetve szűkebb környezete mennyit foglalkozik őve­le, bizonyára fájdalmas könnyeket hullatna őz-szeméből... Ezért jött a múlt héten a szerkesz­tőségbe panaszkodni a feldúlt apa. 'védjük meg Évát! Mert Ittinek — ő nevezte el így magát —, ennek az ártatlan kislánynak, aki mindössze harmadszor köszönti a tavaszt — „múltja” van! Csak „úgy” jött a vi­lágra, se apja, se anyja. Párnapos korában állami gondozásba került. A sors azonban sokszor pártfogás­ba veszi azt, aki mások bűnét, meg­gondolatlanságát, vagy balszerencsé­jének terhét viseli. így talált Névte­len Évi is apára és anyára, akik gyermekükké fogadták és nevüket adták neki. Kerékgyártó Józsefeket a hosszú házasság ellenére elkerülte a gyer­mekáldás. Pedig nagyon szerettek volna gyermeket. Más mód nem volt rá — a nevelőintézettől kértek, örök­be. Kerékgyártóné huszonhét apró­ság közül választotta ki Évit, a leg­kisebbet a kicsik között. Azóta velük él, szeretik, dédelge­tik, minden jóval ellátják és boldo­gok, amikor Itti piciny szájából hallják: „Ma-ma... Apja...” Valami azonban zavarja az Örö­met. — Micsoda? — kérdem Kerék- gyártónétól, a József Attila utca 11. szám alatt. Az asszony vissza-vissza'- szorongatja a kitörni akaró könnye­ket. Köténye csücskét gyömöszöli. — Bántják Évit a szomszédok. Jobban mondva csak kettő, A-né és Sz-né. Nem akarok hinni a fülemnek. Bántják! Miért bántanák ezt a csöpp­séget? .Kine^^rthat egy mákszemnyi gyerek, aki a földből is álig látszik ki!... Lassan fény derül a homályra. Az ügy régebbi ke&tű. Abból az időből származik a három család közötti harag, amikor még Kerékgyártóék voltak a ház felügyelői. Hogy s mint, miért? — nem kutatom. Tény az, hogy különösen Kerékgyártónét gyű­löli a másik két asszony. Talpasnak csúfolják, mert nehézmozgású, jól megtermett. Sokáig cseléd volt, meg­törte az élet. A-ék nagy, vörös ku­tyáját is Talpasnak hívják. Amikor Kerékgyártónét meglátják az udva­ron, hangosan kiáltják a kutyának: — Talpas, dögölj meg! Értsen belőle ki mit akar ... — De én ezzel nem törődöm — sif az asszony. Nagyobb baj az, hog\ Évit tavaly megharapta a Talpas — és mutatja az orvosi látleletet. — Miért nem szólnak, hogy kössék meg a kutyát? — kérdezem. — Szóltunk. Azt felelték: akkoi tartsák maguk is pórázon a macska jukat. Itti közben hozzám totyog. Mutat­ja az új ruhácskáját és a piros ci­pőt. — Ittié — mondja s úgy néz rám nagy barna szemével, hogy könnyen kiolvasom belőle a kifeje­zetien gondolatot: „Elhiszed-e, te bácsi?” Itti az új ruháját próbálja Szegény kis Itti!... Rólad van szó, de hogyan is foghatnád fel a szavak értelmét. — Nincs maradása a gyereknek az udvaron r-r panaszkodik az asszony is, a férfi is. — Sz-né rámkiabál — mutat Kerékgyártóné' á könyha ab­lakán át a szemközti lakásra —, hogy: „Nem hozna még ide néhány zabigyereket?!” Zabipvereknek csú­folják Évit, mintha ő tehetne róla, Egyébként is — üti fel a fejét daco­san — nem zabigyerek! Van apja is, anyja is! — S hogy szavainak hitelt adjon, Kerékgyártó hívja Ittit: „Évi­kém, gyere, adj puszit apjának!” Le­kucorog, Itti felkapaszkodik hozzá, két csöpp karjával átöleli a nyakát és cuppanós csókot nyom a borostás arcra. itti cuppanós puszit ad „Apja” borostás arcára Nem értem a dolgot és még mün­dig nem akarok hinni a füleimnek. De az asszony tovább erősíti állítá­sát. — Tavaly nyáron A-né a kertben rávert a gyerekre. Ö tagadja, de én láttam. — Más látta-e? — Sajnos, ezt az esetet nem. De annak több tanúja van, hogy zabi- gyereknek gúnyolták a kislányt. Jönnek a szem- és fültanúk. Bálik néni, Frigyikné, Provicsné. Kérde­zem őket — mind azt feleli: — Zabi- gyereknek gúnyolják Évit! — Meg azt is beszélik — mondja az egyik —. hogy Kerékgyártóé a gyerek, a szeretőjétől van, s ezt tud­ja is a felesége, csak nem szól érté, hogy magához láncolja az urát. — Pedig hazugság! A férfi ott se volt, amikor Kerékgyártóné kiválasztotta a kicsit a többi közül. Nem firtatom tovább. Dermedten nézem a gyereket, akin a harag os­tora. csattan. Miért bántják? Hiszen senkinek nem vétett. Ne törjék ösz- sze idő előtt a lelkét! Soha nem bad megtudnia, hogy milyen , körül­mények között került neyelőszüleí- hez! Nőjjön fel és éljen abban a tudatban, hogy akik szeretettel ve­szik körül: édes szülei. Ha pedig bárki is bántaná ezentúl Ittit, úgy az állam igazságos keze sújtson le azokra, akik bosszújukat egy ártatlan gyermeken próbálják kitölteni! Csata László Fotó: Martinecz György Hírek a KISZ-leánykörök munkájáról Amint láthatod, a bűnösök között jelentős számmal vannak val­lásos emberek. A becsületes emberek között viszont jelentős szám­mal vannak vallástalanok. Ebből következik, hogy a vallás nem ké­pes visszatartani az embereket a bűntől és az erkölcstelenségtől. Gondold csak meg: a vallás szerint isten mindent lát. És a tolvaj mégis lop, noha isten látja ~ de nem lop, ha a rendőr látja. Ezért nem kell aggódnod azon, hogy több ember fog bűnöket elkövetni, ha a vallástalanság terjed. Nem ezen múlik a dolog. Szeretettel üdvözöl: POGÁNY RÓBERT kérdésiben már a végrehajtás, a megvalósulás útján halad. Az 58—59-es tanévben mintegy 150 dolgozóink jár a dolgozók álta­lános iskolájába. Balogh elvtárssal, az iisikoűta igazgatójával állandó és rendszere® a kapcsolatunk, tájé. hozottak vagyunk az ott tanulók általános tanulmányi előmenetelé­ről és foglalkozunk problémáikkal. Üzemi kultúrfolelőseink szemé, lyesen felikeresik azt, aki óráról hiányzott. Sajnos előfordul egy­néhány helyen, hogy műszaki veze­tőink nem támogatják műszakcsere és egyéb kérdésekben azokat a dol­gozóinkat, akik 8 órai kemény fizi­kai munka után. ülnek le az iskola­padba, hogy megszerezzék a szük­séges iskolai végzettséget. Az 1959—60-as tanévre mái- a nyár folyamán megkezdjük a szer­vezést. Ez óv végén pedig a jó ta­nulmányi eredményt elérőiket üzemi bizottságunk megjutalmazza. Javasoljuk más szakmáknak is a nálunk mór gyakorlatban folyó kezdeményezést. A Lenin Kohá­szati Műveik igazgatósága 15 érett­ségizettet tanít műszerész szak­munkásnál?. A másfél év múlva szabaduló 15 szakmunkás a Köz­ponti Műszerész Üzemekben és kü­lönböző üzemek műszerész-szak­munkásaként dolgoznak. Ugyanígy tanul jelenleg 11 érettségizett vil­lamossági szákmunkásnak. 1959 vé­gén pedig villamossági tanulónak csak érettségivel rendelkezőt vesz fői az oktatási osztály. E lépései? indító oka az, hogy a gyár automa­tizálásával ©gyidőben feltétlen gon­doskodni kell a megfelelően kép­zett szakmunkásokról is. Ugyanezt a célt szolgálja a vállalatvezető- ségnék, pártbizottságnak, üzemi bizottságnak terve: az 1959—60. oktatási évben — káderfejlesztési terve alapján — gyári ösztöndíj biztosításával felsőbb iskolába küld el arra érdemes és megfelelő mun. kásákat. IGYEKSZÜNK SEGÍTSÉGET NYÚJTANI a kerületünkben mű­ködő 11 iskolának az isikolánkívüli nevelésben. Rendszeresen tartunk általános és középiskolás tanulók részére filmvetítéssel egybekötött előadásokat, melyek szorosam ösz. szefügignek a különböző tantár­gyakkal (irodalom, földrajz, termé­szettudomány stb.). Folyamatosan tartjuk az »Ismerd meg gyárunkat« című előadássorozatot, mely előbb az őskohó, a kohász-múzeum meg­látogatásával kezdődi!? és előadás meghallgatása után gyárlátogatás­sal fejeződik be. A szülőknek a »Szülők iskolája« címmel tartunk rendszeres, előadássorozatot, egész éven át az iskolák pedagógusainak bevonásával. Mivel dolgozóink nagy része — korára való tekintettel és egyéb okok miatt — nem vonható be a közoktatás formáiba, igen nagy sze­repet játszik az általános művelt­ség emelése szempontjából a gyá­runk területén és a lakóterületen folytatott rendszeres ismeretter­jesztő előadás (havonként átlago­san 50 előadás) és a központi könyvtár, valamint; 14 fiókkönyv­tára. A Sajószentpéteri Üveggyár KISZ leányköre szabó-varró szakkört szer­vezett a fiatal lányok, asszonyok fog­lalkoztatására. Ezenkívül igen aktí­van vesznek részt az üzem lányai a sportmunkában. Rendszeres asztali- tenisz edzőmérkőzéseket, versenye­Sokszor hallottuk, amikor a dol­gozok között a kulturális nevelő- munkánkról beszéltünk. hogy »Igen, könnyű a nagy kohászatnál, — ott van pénz«. Sok helyen pedig a kulturális nevelőmunkát művész szemmel mérik. Ha esetleg nincs egy tánccsoport vagy színjátszó csoport, könnyen kimondják az íté­letet. hogy: nálunk nem megy a kulturális munka. Minden üzem­ben mások a lehetőségek, de min den üzemben valamilyen formában végezhető kulturális nevelőmunka. Ez legtöbbször nem pénzen múlik, hanem a kultúrát szerető társa­dalmi munkások lelkesedésén és találékonyságán. Nem szükséges nagy kiadás ahhoz, hogy dolgozó­idat esti iskolába járásra, tovább­tanulásra, könyvolvasásra szervez­zünk. Egy-egy ismeretterjesztő elő­adás megszervezése sem túlságosan költséges, mégis 20—30 vagy akár 100 ember műveltségét gyarapítja. A KULTURÁLIS MUNKA lé­nyege nem csupán a művészeti csoportok szervezésében van. ha­nem minden olyan tevékenységben, amely elősegíti a dolgozók művelő­dését, általános műveltségének, szakmai tudásának és nem utolsó sorban politikai képzettségének emelését. Mrrtdován Gyula két rendeznek a lányok részvételé­vel. * Az ónodi leánytanács megszívlelte a KISZ Központi Bizottság I. orszá­gos értekezletének jelszavát: ..Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarország megteremtéséért”. — E jelszó megvalósításához hozzá­kezdtek. Bankettet rendeztek, melyre a KISZ-en kívüli leányokat hívták meg, hogy szeressék meg a KISZ-t és legyenek a KISZ aktív támogatói. * A kar ősi KISZ-szervezet mellett is megalakult a leánykor. A lányok és fiatalasszonyok foglalkoztatására var­ró szakkört és kézimunka szakkört indítottak. A fiatal lányok és asszo­nyok szívesen vesznek részt á szak­köri foglalkozásokon. * A Mályi Téglagyár üzemvezetősé­gének és pártszervezetének a segít­sége igen komoly mértékben '■’ozzá­járult a KISZ leány körének megala­kításához, munkájához. A vállalat ugyanis a kézimunka szakkör bein­dításához szükséges kellékeket (hor­golócérna, horgolótű, stb.) megvásá­rolta. Most már csak a kiszes lá­nyokon a sor, hogy ezeket a lehető­ségeket kihasználják. A leánykor az elmúlt évben igen jól dolgozott. Az óvodásoknak, árvagyermekeknek készítettek ajándékot. A tiszaszederkényi KISZ leánykor lelkesen kapcsolódott be a VIT elö-4 készületeibe. A fiatal lányok — á* leány tanács vezetőjével együtt — egy igen értékes ajándék elkészítését vállalták. A lányok és fiatalasszonyok tanácsa a nőnap tiszteletére kultúr­műsort rendez a KISZ-szervezet fiú tagjaival közösen. Ezenkívül a KISZ- szervezet fiú tagjai virágot vásárol­nak a lányok és idősebb asszonyok köszöntésére. TALÁLJUK KI! A KISZ Borsod megyei végrehajtó bizottsága és az Északmagyaror szág szerkesztősége közli, hogy a „Találjuk ki” rejtvénypályázat 10. fel adványának helyes megfejtése az alábbi: 1. 713. millió 2. Kína 3. Kerényi Frigyeshez 4. Kuba 5. 1945. szeptember 25 fi. 1950 7. 1919 8. Petőfi Sándor 9. 1880. május ifi 10. 8.6 százalék 11. 508.30 kg 12. Acélt megedzik 13. 1919. január 7 14. 15 oldal 15. ötszörös A 10. feladvány helyes megfejtői közül az alábbiak nyertek: 1. Egy töltőtoll-készlet: „Igazság” jelige. 2. Egy likörös-készlet: „Kisdobos” jelige. 1 3. Két darab könyv: Balogh Valéria Tapolca. A KISZ Borsod megyei végrehajtó bizottsága és az Északmagyaror- szág szerkesztősége közli, hogy mához egy hétre a sajtóban közöljük azoknak a neveit, vagy jeligéit, akik legalább hat esetben helyesen fej­tették meg a feladványokat és résztvesznek a külföldi utazás sorsolásá­ban. Ugyanakkor közöljük azt is, hogy a nyilvános sorsolás mikor és hol lesz megtartva. KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága Északmagyarország szerkesztősége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents