Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-06 / 55. szám

f Kovács Imre Erzsiké néni Péntek. 1959. március 6. eSZAKMAGYAROKSZAO éff srondolkoxik fíiyan a falu. mini a megbdty- gatoU méhkas. Gyűlés gyű- Urst követ, a kapuk előtt hangos em­bercsoportok, szomszéd a szomszéd­hoz szaladgál: — No pajtás, döntöt­tél-e már? Mezőnagymihályon nagy a sürgés- forgás. Különösen a tanácsházán. Az elnök rekedtre beszélte magát. Min­denki fáradt az utóbbi napok nagy erőpróbájától. De azért mosolyog­nak. S a fáradt szemekben ott csil­más ember és kezét nyújtja. A szoba- konyhába tessékeli a vendégeket. Két gyerek az asztalnál, nagyanya az apró ablak előtt bajlódik a tűvel. A feleség a gazda mellé kuporodik. Lesi a szót. Beteges asszony, máj­daganata van, dolgozni sem tud. Van még egy beteg a háznál, az idős B. Kovács. Tizenkét éve nyomja az ágyat. Ifjabb B. Kovács egyedül bir­kózik az öt holdjával. — Bírja? B. Kovács Imre: — Sokat gondolkoztam én már a dolgon... És hát tudom is, hogy a közösnek van jövője ... csak visszahúz még valami. ** log a közelgő győzelem. Ha minden jól megy, hamarosan kikerül a tábla: »Mezönagymihály termelőszövetke­zeti község.« A fáin lakosságának B. Kovács Imréné: = Beteg vagyok, íizeretnék meggyógyulni. És dolgozni. Én erem idegenkedek a tsz-töl, csak legalább flrolna már bizonyíték itt a faluban arra, t bogy jól jár, aki belép. több mént fele az új útra lépett. Kedden az első típusú tszcs hármas típusú termelőszövetkezetté alakult a közgyűlésen. Kezdődhet a gondos tavaszi munka, hogy bősége& és örömteljes legyen az év. — Muszáj. — És jó ez igy? Lehorgasztja a fejét. — Nem. Néhány pillanatnyi csend. — Miért nem próbál változtatni az/ életén? Még mindég a homokkal beszórt földet nézi, mintha annak beszélne. — Gondoltam mar rá. Csak... Aztán sorolja az érveit, hogy miért nehéz a döntés. Dl tudja-e majd tar­tani az öregeket? összefér-e egy­mással a sok ember a közösben? Szorgalmas lesz-e mindenki, mint ő? Mert ő az, csak nézzék meg a por­táját és az istállót. De az igazi érv nem ez. A végén böki ki a legnehe­zebbjét. — Meg. . meg a fold1 Hogy attól el kell válnii,­A vendégek más oldalról »gyúr­ják«. — Biztosítja a két gyerek jövőjét ez az öt hold? — kérdezi Szedresi elvtárs. Nagymama összerezzen az ablak előtt. Félénken kapcsolódik a beszélgetésbe. —■ Az egyik lányom a keresztesi Aranykalászban van. Fejő. Jól ke­res. És ugyanott az egyik unokám asztalos. Már segéd. A másik wno-* kam most tanulja a szakmát a tsz kovácsműhelyében. B. Kovácsáé az anyjára néz, majd a vendégekre. — Tálán, ha már látnánk, hogy mások boldogulnák az újban. Ha már volna a községben bizonyíték. B. Kovács Imre felüti fejét. —■ Gondolkozunk.;. Mert jól meg ketl azt fontolni, A gyerekek miatt is. A fiam — tér vissza az előbbi témához — különösen szeretne mes­terséget tanulni. — A vendégek megragadják a szót. — Aztán akkor, mondja csak, ki műveli az öt holdat? Nem szól. Akaratosan összevonja keskeny száját. Belemered a ciga­rettafüstbe. — Azt hiszem, nem rossz dolog a közös. Csak... csak... Minden harmadik mondat végén az a bizonyos »csak«. Ragaszkodás a megszokotthoz. A régit ismeri gond­jával, bajával együtt. Az új? Azzal még meg kell barátkozni. Hozzá­szokni a gondolathoz, hogy az öt hold kibővül száz és száz holddal. És nem egyedül, hanem százan és szá­zan művelik. Azt megszokni, azzal a gondolattal megbarátkozni, hogy a kis család nagy családdá növek­szik. Erről folyik a szó B. Kovács Imre lakásán immár több mint két órája. * Nyiikordul a kiskapu.. Távoznak a vendégek. B. Kovács Imre még sokáig néz utánuk. Agyában gondo­latok kergetik egymást. Mit tegyen? Igen vagy nem? Még utánuk szól: — Arra tartok, amerre a falu — mondja —, nem vagyok én a jó el- rontója. Arra, amerre a fahi... A falunak több mint a fele már döntött. Még vannak töprengők, mint B. Kovács Imre. Fontolgatják a dolgot. Az utca végén nagybajuszos bácsi sepreget. Amikor elhalad mellette a két fáradhatatlan ember, megszó­lítja őket: — No, sikerült-e? — és huncutul hunyorog. Nagyot köszönnek a »kisöregnek« s várnak néhány pillanatig a felelet­tel, hadd furdalja a kíváncsiság. — Hogy sikerült-e? — vonja Össze — Nem vagyok én a jó elrontója. Ar­ra tartok, amerre' a falu. Majd meglát­juk. . i — búcsúzik a kapuban B. Kovács Imre. szemöldökét Szedresi élvtárs. ~ Azt még nem tudjuk, majd elválik... De ha csakugyan arra tart B. Ko­vács Imre, mint a falu, akkor sike­rülni fog. CSALA LÁSZLÓ és MARTINECZ GYÖRGY képesriportja. Tornácon ház a falu végén. Nyi- kordül a kiskapu, két ember lép be A nagymama: — A másik lányom tsz- tag Keresztesen. Jól keres. Én nem szó­lok a fiatalok dolgába. Nekem ott a he­lyem, ahol nekik... rajta: Lukács Lajos tsz-tag és Szed­resi István, a járási tanács dolgozója. A kutyaugatásra sápadt asszony lép elő a házból. — A gazdát, B. Kovács bnrét ke­ressük. — Én vagyok — bukkan elő az asz- teony mögül egy megtermett, kucs­w w Uj színfolt Ózd kulturális életében A z acél városának, Özdnak gyors fejlődése kulturális téren is egyre ^ növekedő, magasabb igényeket támaszt. Ózd kulturális központ­ja, az Ózdi Kohászati Üzemek 1000 férőhelyes színháztermű Liszt Fe­renc Művelődési Házára is mindig színvonalasabb műsortervek megol­dásának a feladatai hárulnak. Igazgatósága azért vette tervbe egy ha­vonként megjelenő képes műsorfüzet kiadását a közönség részletesebb, jobb kulturális tájékoztatása céljából, melynek első száma február ele­jén jelent meg Ózdi kultúrélet címmel. A havonként megjelenő képes füzet tájékoztatást ad Ózd kulturális eseményeiről, minden mozi, színházi, zenei rendezvényről, ismeretterjesz­tő előadásokról stb., s foglalkozik a helyi kulturális élet kérdéseivel. Szerkesztő bizottságát az a törekvés vezeti, hogy hozzájáruljon egy újabb színnel Ózd egyre gyarapodó, gazdagodó kulturális életének színskálá­jához. Százezer torint könyvekre A Lenin • Kohászati Műveik vezetői, a szakszervezeti bizottság kultúrosz- tálya igém nagy gondot fordítainiaik a szakszervezeti és üzemi könyvtá­rak fejlesztésére. Az elmúlt évben például közel 100.000 forint értékben 4552 kötet könyvet vásároltak. Ezzel az összes könyvállomány elérte a 26.139 kötetet. A beiratkozott olvasók száma 4300-ra növekedett, s így a kölcsön­zött kötetek száma az elmúlt évben elérte a 120.640 köteteit. A könyvtár- mozgalom fejlesztését nagyban elő­segítette az anyagi ösztönzés is. Az üzemi könyvtárosok jelentős része mintegy 10 ezer forint jutalomban részesült. Összehívják a Sárospatakon végzett fiatal pedagógusokat A fiatal pedagógusokkal, nevelők­kel való foglalkozást a tanácsok mű­velődésügyi osztályai egyik fon­tos feladatának tekinti. E célból most a megyei tanács művelődésügyi osztálya március közepén összehívja a Sárospatakon végzett ifjú pedagó­gusokat.- A meabeszélásieaa segítséget akarnak nyújtani a fiatalok népmű­velési munkájához, s az egyéb prob­lémáik megoldásához. A fiatal pedagógusok ellátogatnak majd Széphalomra, megtekintik a Kazinczy-múzgumot. s megbeszélést tartanak az ottani művelődési ott­hon vezetőségével. | élj es nevén Hegedűs Beláné- 1 nak hívják és az Erzsiké néni megszólítás bizony még nem is igen illik rá, mert életkora miatt még maga is nagyon sok felnőttet né- nizhet, sőt bácsizhat, hiszen még igencsak innen van a harmincadik tavaszon. Ennek ellenére Erzsiké néninek hívja egy seregnyi fiatal lány, a Kossuth Leánygimnázium növendékeinek népes tábora és eb­ben a megszólításban semmiképpen nem valami hivatalos szabvány rejlik, hanem a szeretetnek, a biza­lomnak a megnyilvánulása. Szeretik nagyon a lányok a fiatal tanárnőt, aki nemcsak a tantervben előírt tudnivalókra oktatja őket szorgal­masan, nemcsak segíti, vezeti poli­technikai továbbképzésüket, hanem — mint pár évvel idősebb, tapasz­taltabb barátnő — áll rendelkezé­sükre, segít minden ügyes-bajos dolgukban, viszi ql őket kisebb-na- gyobb csoportokban vasárnapi csa­ládi kirándulásaira, amit például a növény gyűjtéssel is nagyszerűen egybe lehet kötni. Szeretik a felet­tesei, szeretik a kollégái, mert szor­galmas, kiváló tanerő, öntevékeny (például az iskolai szertár állomá­nyának gyarapításában), mert a to­vábbképzését nem kötelességszerű nyűgnek, hanem pályájához nélkü­lözhetetlennek tartja, mert a ta­nári konferenciákon őszintén mond véleményt mindenről és becsülik, mert nemcsak taortam, hanem ne­velni is igyekszik növendékeit. Ta­nítási módszerében állandóan lépést tart a tudományok fejlődésével és tudását a marxista tudomány mód­szereivel plántálja át növendékei­be, formálja helyes irányba azok viiágnézetét. Fiatal kora ellenéi« a legmegbecsültebb pedagógusok közé tartozik. Az egyetem elvégzése után. _— a természettudományi karon vég­zett — geológusként került a mély­fúrásokhoz. Eleinte nagy kedvvel végezte munkáját, de eljött az első szeptember, amikor a munkahelye közelében lévő iskola megtelt nyüzs­géssel, az iskolások zajával és et­től kezdve csökkent a geológus­munka iránti lelkesedés. Iskolába kívánkozott, hogy amit az egyete­men tanult, azt tovább adhassa a fiatalok százainak. Később teljesült is a vágya és a tapolcai általános iskolához került, majd néhány éve a miskolci Kossuth Leánygimná­zium biológia-földrajz szakos tanára lett. Most az egyik első osztály osz­tályfőnöke. Megtalálta az adottsá­gainak megfelelő pályát, beosztást. Elégedett munkájával, rajongásig szereti és már csak az a vágya, hogy mind jobb és jobb nevelővé váljék. Szereti a növendékeit, sze­réti a gyermekeket és talán már el sem tudja képzelni életét máskép­pen. mint tanítványai között. Hogy valóban jó pedagógus, azt nemcsak a tanítványok szeretete, a kollégák megbecsülése, hanem feletteseinek elismerése is bizonyítja. Iskolai munkája mellett, — a kü­lönböző, nem hivatalosan végzett nevelői munkán kívül — lelkes se­gítőtársa férjének, a miskolci mű­egyetem adjunktusának, aki szen­vedélyes rádióamatőr, és ezen az úton szoros kapcsolatot tart egy sor rádióamatőr hasonlóan lelkes fele­ségével az országban, sőt az or­szághatáron kívül is. Bizonyára hiányos a vázlat. Né­hány hevenyészett vonással pró­báltuk Hegedűs Béláné, azaz Erzsi­ké néni portréját érzékeltetni és a közelgő nemzetközi nőnap tiszte­letére olvasóinknak — egy szál vi­rág helyett — átnyújtani. (benedefc) Ünnepélyesen megnyitották a magyar-szovjet barátsági hónap . mezőgazdasági hetét Tegnap délelőtt 9 őrekor a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székhazában ünnepélyes keretek kö­zött megnyitották a magyai*—szovjet barátsági hónap alkalmából rende­zett mezőgazdasági hetet. A megye minden részéből összesereglet t mező- gazdasági szakemberek, állami gaz­daságok vezetőd, régi és űj termelő­szövetkezetek tagjai zsúfolásig meg. töltötték a termet. Az elnöki asztalnál dr. Petőházi Gábor, a földműve­lésügyi miniszter helyettese, Cse- ge Géza, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Bodnár Ferenc, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront politikai munkatársa, a gyűlés elnöke, Busznyék András mezőgazdasági osztályvezető és Bonta Lajosné, a Mag^far—Szovjet Baráti Tár­saság miskolci elnöke foglaltak helyet. Hegy i Imre megnyitója után Pető­házi Gábor miniszterhelyettes tar­totta meg ünnepi előadását, amelyet három kérdés köré csoportosított: 1. A világ gazdasági, társadalmi viszonyainak alakulása és a viliág mezőgazdaságának helyzete. 2. A magyar mezőgazdaság hely­zete és az ezzel kapcsolatos problé­mák. 3. A he4yi mezőgazdasági lehető­ségek. Petőházi Gábor miisraszferihelyetfeg elvtáms elmondotta többek között, hogy február 28-ig 723 termelőszö­vetkezeti község alakult és hazáink területének 56 százalékán folyik már nagyüzemi termelés (beleértve az állami és erdőgazdaságokat Is). Megyei viszonylatban is elemezte a helyzetet, s megállapította, hogy a környező ipari centrumok szükség­szerűen követelik a szocialista mező- gazdasági termelés kialakítását, hogy minél több tejet, vajat, friss tojást, zöldárut adhasson a megye mezőgaz­dasága a bányák és az ipari üzenjek munkásainak. A miniszterhelyettes elvtárs nagy figyelemmé! kísért előadását hozzá­szólások követték.-------------­M iért nem jutott el az efezusi Artemis-szobor a brüsszeli világkiállításra ? A dr. Franz Miltner vezetése alatt dolgozó 12 .tagú osztrák ar­cheológus-csoportnak nagy nehéz­ségekkel kell megküzdenie az ókori Efezus ásatási helyén. Sok nehéz­séget okoz az éghajlat is, hiszen a nappali és éjszakai hőmérséklet között gyakran 50 fok különbség van. Egy másik nehézség, hogy az osztrák régészek és a török kor­mánytisztviselők között gyakori a nézeteltérés. A törökök minden fel­tárt darabot múzeumba akarnak tenni, míg Miltner professzor úgy véli, hogy a nagyobb faragásokat és szobrokat a helyszínen kell fel­állítani, hogy a látogatók képet kapjanak a kisázsiai város egykori szépségéről. Heves vita alakult ki egy tavaly felszínre hozott Arte­mis-szobor körül is. Az osztrákok el akarták küldeni a szobrot a brüsszeli világkiállításra. Csakhogy Görögország és Törökország között a szoborral kapcsolatban művészeti vitára került sor, amelybe még Egyiptom is bekapcsolódott. A vi­ta eredménye: Artemis nem jutott el a világkiállításra. Felhívás az általános iskolák igazgatóihoz A megyei tanács mézőgazdasági osztályának növénytermesztési cso­portja folyó hó 6-tól 12-ig a megyei tanács dísztermében kukorica ter­mesztési kiállítást rendez. A kiállítás tanulságos az általános iskolák VII—VIII. osztályos tanulói számára is. Felhívjuk az iskolák igazgatóit, hogy a lehetőségekhez mérten szervezzék meg a tanulók számára a kiállítás megtekintését. Miskoichoz közel fekvő iskolák a váltakozásnak megfelelően, délelőtt* vagy délután — Miskolctól távolabb levő iskolák pedig vasárnap szer­vezzék a látogatást. A rendező szervhez (Miskolc, Fa­zekas utca 2.) írásban vagy távbeszé­lőn (15—617) bejelentett csoportok részére szakvezetőt és filmvetítést is biztosít a kiállítás rendezősége. A kiállítás megtekinthető mindennap 8-tól 18 óráig. ' Megyei Művelődésügy Osztály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents