Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek l fsammmite y J.r- ftz£" A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 72. teám Ara 50 fillér 1959 március 26, csütörtök A termelékenység néhány kérdése a Lenin Kohászati Művekben Nagy idők • ] Nem kell ilye*/..» Láttuk, hallottuk, szóvátesszük... V _______________________________^ G épiparunk kötelességéről A hlhoz, hogy a népgazdaság leg- ** fontosabb területein, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának március 6-i határozatának értelmében. 1959 végiéig elérjük az 1960-ra tervezett szintet, iparunk valamennyi dol­gozójára komoly feladat hárul Legyen az bányász, kohász^ gép­ipari munkás, egy a cél: olyan eredményeket elérni, amelyek biz­tosítják Magyarországon a szo­cializmus gyorsabb építését. A határozat gépiparunkra is komoly feladatokat ró. Gépgyá­raink dolgozói ismerik ’ e mégnö- , vékedett féládatcöQát. különböző értekezleten 'beszéltek róla, s már upég is van az elképzelésük a több, jobb termelésre. Megyénk legna­gyobb gépgyári üzemében, a DI- MÁVAG-ban úgy számítanak a dolgozók, hogy 1959. évi tervüket 10 millió forinttal teljesítik túl, a termelékenységet pedig 6.3 száza­lékkal növelik, s így még ez év­ben elérik az 1960-ra előírt szin­tet; A megnövekeidetit feladatok el­érése nem . lesz könnyű. Ko- ■moly áldozatvállalást követel va­lamennyi dolgozótól, s egy sor te­rületen előbbre kell lépni. Mint ahogy a Közpanti Bizottság ha­tározata is megjelöli, javítani kell a vezetés színvonalát, a vállalat­vezetés legfelsőbb szintjétől kezd­ve, a művezetőkig, a csoportveze­tőkig. Törekedni, kell a vezetés­ben a nagyobb felkészültségre, alaposságra, előrelátásra, vagyis a vezetés nívóját keli magasabb Szintre emelni: A. vezetés színvonalának meg­javításához szarosán hozzátarto­zik — s ez különösen vonatkozik megyénk gépiparéra —. hogy a rtendelkezésre álló muhíteaierovei és -anyaggal. , úgy kéül báhni, ahogy ^ az a legcélszerűbb. Ugyanis megyénk gépipari üáéfneóinék bizonyos _ne- » ’hézEé'gedk vannak, ezen a területen, A DIMÁVAG például- saakmunV káshiánnyal kÜ2ködik.. A ■ vezetők- mefc ilyen körülmények közit ’azoií kell törni a fejüket, hogy a meg­lévő miunkásigárdával érjék el a íkiíváint eredményeket. Természete­sen a szakmunkásképzésről sem szabad megfeledkezniük. Az anyaggal való ellátottságnál is íapaszbaliható bizonyos nehézség a gépiparban. A Lenin Kohászati .Művek például a diósgyőri gépgyár iTaknak nem mindig a kért időre • szállítja az anyagot, gyakran se­lejtes, s ez aztán nagyban gátolja a feldolgozó ipar munkáját. Arra kell törekedni, hogy az alapanyag . és a feldolgozó üzemek között egy olyan kooperáció jöjjön létre, amely a legmesszebbmenőkig bizto­sítja a zavartalan munkát. Á Központi Bizottság március 6-i , határozatának megvalósítása érdekében különösen nagy feladat vár .gépiparunkra az export-terme- «lés. területén.- Megyénk legna­gyobb gépipari üzeme, a DIMÁV­AG szinte a világ minden tájára exportálja termékeit. A párt hatá- \ rozata értelmében az a feladat, hogy ahol csak lehetséges — s ami eladható a külföldi piacokon —, abból termeljen többet a gépipar. Exportunk növelésével jelentős valutához tudunk jutni, amiért olyan dolgokat vásárolhatunk, amelyekre nekünk nagy szüksé­günk van. Természetesen az export termelésiben a mennyiség mellett fokozottabb figyelmet kell forda* tani a határidők betartására is. Nem lehet megengedni azt, hogy .komoly kötbéreket fizessen nép­gazdaságunk azért, mert egyes gyáraik nem szállítják le időben a megrendelt árukat. Nagyon fontos a minőség kérdése is. Tűrhetetlen - az, .hogy atz exportra termelt ■ áruk séLejtté váljanak. Gondolja­nak az exportra termelő dolgozók arra, hogy az ő gyártmányaik alap­ján - külföldön az egész magyar iparról mondanak véleményt. Gépiparunik kötelességéről szólva feltétlen ki kell térni arra. hogy az export-tervek, illetve -azok • túltel­jesítése mellett fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani a belföldi fogyasztásra szánt iparcikkek ter- .melésére is. Ahol csak lehetséges, nagyon üdvös, ha minél több olyan cikk gyártását vállalják el a gépipari üzemek, amelyek jelen­leg hiánycikknek számítanak. Ez­zel a munkájukkal hozzájárulnak a jobb áruellátáshoz. Az előbb említett feladatok mel­lett igen fontos tennivalója még gépiparunknak, hogy a szerszám­gépgyártók termeljenek terven fe­lül köszörűgépeket, esztergagépe­ket. az erősáramú ipar részére ezer tonnás rés- és síkesztergagépeket. Gyártsanak több agregát és egyéb célgépeket, gyorsítsák meg a fél­automata és programvezérelt gé­pek gyártását. Gépiparunk amellett, hogy min­dent eöikövet ennek érdekében: 1959-ben el kell hogy érje az 1960- ra tervezett szintet —, másik igen fontos feladata a mezőgazdaság megfelelő mennyiségű s minőségű kis- és nagygépekkel való ellá­tása. Szinte egyetlen iparág sem tehet annyit a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért, mint a gépipar. Nagyon helyes és dicsé­retre méltó a DIMÁVAG ilyen irányú törekvése. Vállalták a dol­gozók, hogy a mezőgazdaság meg­segítése érdekében, ebben az évben 190 tonna mezőgazdasági gépalkat­részt gyártanak. Ez követendő pél­da a többi gépgyári üzem felé is. A Központi Bizottság március 6-i határozatából adódó feladatok,, cél- ' kitűzések komoly többletmunkát jelentenek a gépiparban. ValóraváL fásukhoz azonban meg van adva a feltétel. Csalt a dolgozókon és a ve­zetőikön múlik, hogy mit valósíta­nak meg a feladatokból. A ■ cél ér­dekéiben fogjanak tehát össze gép­ipari üzemeink dolgozói. Teremtsék meg a jó kooperációt, szélesítsék ki a munkiaversenyc, szilárdítsák meg a munkafegyelmet s akkor nem marad el az eredmény. A .dol­gozók munkájához nyújtson foko­zottabb segítséget a: párt- és'_ szák- szervezet, a - -KISZ. hogy mielőbb mégberenkedjön -Mágyarerazágéh a szebb, boldogabb ’ jövő, amit' ügy • nevezünk* - hogy - szocializmus;' ­Nagy diplomáciai tevékenység Nyugaton LONDON. MacMillan angol mi­niszterelnök kedden este visszaérke­zett Londonba. A Reuter jelentése szerint a repülőtéren kijelentette, a Keletnek és Nyugatnak „egyformán érdeke a béke”. Az angol miniszter- elnök hozzátette: »Nem az egyik, vagy a másik fél, hanem a józan ész győzel­mére kell törekednünk. Minden­esetre a kezdeti lépések már megtörténtek és véleményem szerint jó úton indulhatunk el. Mindent megteszünk majd a si­kerért.« Az angol miniszterelnök később beszámolt az újságíróknak a párizsi, bonni, ottawai és washingtoni láto­gatásáról és a csúcsértekezlet kilátá­sairól tájékoztatta őket. A kormánynak szerdán számolt be Eisénhowerrel folytatott tárgyalásai­ról. Csütörtökön az alsóházban nyi­latkozik. Jólértesült körök szerint MacMil­lan úgy határozott, hogy nem támo­gatja Olaszország részvételét a - kül­ügyminiszteri értekezleten. Az AFP beszámol róla, milyen ta­lálgatások vannak a csúcsértekezlet helyéről. Általában úgy látják, hogy Genf a legesélyesebb. Az angol kor­mány szóbahozta az osztrák fő­várost és volt szó NewYorkróI is. Londoni jól tájékozott körök szerint De Gaulle Európában szeretné a csúcsértekezletet. BONN. Sir Christopher Steel, bon­ni angol nagykövet a hét végén való­színűleg felkeresi Adenauer kancel­lárt és tájékoztatja őt az angol—1 amerikai megbeszélésekről — jelen­ti a Reuter. Megfigyelők megjegyzik* hogy nyugatnémet kormánykörökben bizonyos aggodalmat keltettek a MacMillan és: Eisenhower tárgyalá­sairól elterjedt hírek. Elutazott az MSZMP képviselője az Angol Kommunis'a Párt kongresszusára Kiss Károly elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, szerdán elutazott az Angol Kommunista Párt március 27-én kezdődő XXVI. kongresszusá­ra. (MTI) A szovjet szakszervezetek Xil. kongresszusa Moszkva (TASZSZ) A szovjet szakszervezetek XII. kongresszusa szerdán helyi idő sze­rint délelőtt 10 órakor folytatta a vi­tát. Alekszandr Volkov, az állami mun­ka- és bérügyi bizottság nevében fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy a Kuba és az Egyesi Államok kereskedelmi kapcsolata Kuba száméra előnytelen Raul Cepero Bornilla, Kuba keres­kedelmi minisztere megállapította, hogy Kuba és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolata előnytelen Kuba számára, mert nem az egyenjo­gúság alapján áll. A miniszter utalt az amerikai kongresszusi tagok gya­kori fenyegetéseire, hogy kevesebb cukrot kell importálni Kubából. Bo­nilla rámutatott: „Ha az Egyesült Államok •csökkeö-ti: a., cukorbehozatali kvótát, ennek elke­rülhetetlenül az lesz a következmé­nye, hogy Kuba területén kevesebb északamerikai árut adnak el, mert jelenleg nem rendelkezünk azzal a valutatartalékkal, amely a kereske­delem szabadságának fenntartásához szükséges”. A miniszter befejezésül kijelentet­te, hogy a kubai—amerikai kereske­delem egyoldalú és évről-évre defici­tes Kuba számára. (MTI) munkabér rendszer 1957-ben meg­kezdett rendezése a tervek szerint 1962-ben fejeződik be. Az első ered­mények azt mutatják, hogy ,a rende­zés nyomán nemcsak a bérek emel­kednek, hanem a munka termeié-* kenysége is növekszik. A bérrendezési rendszer megjaví­tásának eredményeit már 17 millió dolgozó érzi, vagyis a szovjet mun­kások és alkalmazottak egyharmada. Grigorij Pogyelscsikov, a moszkvai területi szakszervezeti tanács elnöke kifejtette, hogy a moszkvai területen jelenleg, több mint 4 ezer brigád és 8 vállalat verseng a „kommunista mun­ka kollektívája” címért. Elmondotta, hogy vannak a moszkvai területen olyan ipari vállalatok, ahol minden második munkás tanul. (MTI) Baktakéken ilyen még nem volt Nem én találtam ki, olyan embe­rek adták toliam alá a címet, akik megették már kenyerük javát, sokat láttak az életből, de ilyet még nem. Hogy még a gyerekeket is ennyire ünnepeljék! Ez mégiscsak' különös. Hiába mélyednek el régmúlt gyer­mekkoruk emlékeibe, nem találnak ehhez hasonlót. Az ő gyermekségük nem volt ünnepelt. Még iskolába jár­tak, s már élték a szülők életét, ko­rán munkára fogták őket, dolgoztak, hogy . megérdemeljék a mindennapi kenyeret. Talán erre gondoltak vasárnap délelőtt ott a baktakéki sportpályán a kíváncsiskodók tömegében. Erre gondolt Dankó Pista bácsi és Kiss Pista bácsi is, akiket a díszes emel­vényre, az elnökségbe ültettek. Mert őket is ezen a napon ünnepelték, őket, a Tanácsköztársaság kiszolgált, hányt-vetett sorsú katonáit. Nem volt hiábavaló a harc, nem szenvedték meg hiába a megtorlásra gyűlt úri bitangok bosszúját. — A Tanácsköz­társaság nem halt meg, ma váltjuk valóra az akkor álmodott álmokat, a megkezdett új élet most eresztett végérvényesen kitéphetetlen gyöke­reket a hősök vérétől áztatott magyar földbe. A baktakéki 3630-as számú Ság- vári Endre úttörőcsapat 38 tagja fe­szes vigyázzban várta az ünnepség kezdetét, mellettük a baktakéki mun­kásőr szakasz harcosai, az ünnepség szerzői és gyakorlati kivitelezői áll­tak katonás rendben. Már régen el­határozták, hogy csapatzászlóval ajándékozzák meg a falu úttörőit, s az átadási ünnepségre nem is talál­hattak volna szebb alkalmat, mint a Tanácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulóját. A kettőt együtt, hogy még szebb, emlékezetesebb le­gyen a nap. A galambősz hajú vete­ránok, a negyvenesztendős tegnap úttörői egyengették az utat a mai gyermek-úttörők előtt, fegyverrel, életük kockáztatásával. Nahalkó András elvtárs, községi tanácselnök megnyitó szavai után felcsendültek a Himnusz akkordjai^ majd Kiss Pál elvtárs, a járási ta­nács elnöke mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi beszéd után került sor a két veterán harcos kitüntetésé­nek átadására. Hatalmas taps köszön­tötte őket, amikor mellükre tűzték a Tanácsköztársaságért Emlékérmet. A zászlóátadás ünnepélyes perceit mélyen meghatott csöndben hallgat­ták végig az egybegyűltek. A gyö­nyörű zászló kibontott selymén vi­dám táncot jártak az aranyló nap­sugarak. Szilvási Sándor szakaszpa­rancsnok elvtárs meleg szavak kísé­retében adta át a zászlót Balogh 000 István pedagógusnak, az úttörő csa­pat vezetőjének, majd elsőnek Dr. Köví Lászlóné zászlóanya helyezte el szalagját a zászlón. Az úttörőavatás emlékezetes ünne­pélyessége megdobogtatta a szíveket, s mintha öreg és fiatal együtt mond­ta volna az eskü szövegét a kipirult arcú gyerekekkel. Szép volt ez a nap, s öregnek, fia­talnak emlékezetes rjiarad Baktaké­ken. (G. M.) Szilvási Sándor elvtárs átadja az úttörőknek a baktakéki munkásőrszakasz aján­dékát, a csapatzászlót. A Tudományos Minősítő Bizottság pályázati felhívása A Tudományos Minősítő Bizottság] Az aspiránsképzes célja valameríy- pályázatot nirdet az . 1959. évben in-j rjyi tudományág területén kitünően dulo rendes, levelező es- szovjet as-j felkészült, szűkebb szakterületen ki- piranturara. | terjedt1 és elmélyült ismeretekké """ .... ............... "r "" 11 . •M- rendelkező, a kutatás módszertaná­b an járatos, önálló tudományos ku­tatómunkára képes marxista—leni­nista világnézetű tudósjelöltek szer­vezett képzése. Aspiranturára pályázhat mindéi* 40 évnél fiatalabb, egyetemet (főisko­lát) végzett, legalább három évi szak­mai gyakorlattal rendelkező, önállót kutatómunkára képes, szükebb szak­területet alaposan ismerő, a: népi de­mokratikus rendszert támogató, a szocialista építés níúnkájában tevőle­gesen résztvevő, elsősorban munkás­paraszt származású fiatal. A pályázók szakmai és ideológiai ismeretekből felvételi vizsgát tesz- nek. A szakmai vizsga követelmé­nye a választott szaktárgy egyetemi anyagának magasszínvonalú isme­rete és a választott tudományág eredményes . műveléséhez szükséges más tárgyak egyetemi színvonalú is­merete. Az aspiránsképzési idő három év. A rendes aspiránsképzésben része­sülők, továbbá a Szovjetunióba kül­dött aspiránsok tanulmányi idejük alatt ösztöndíjban és az utóbbiak'el­tartásra jogosult családtagjai támo­gatásban részesülnek. A levelező as­piránsok munkahelyükön, maradnak* így ösztöndíjat nem kapnak, aspi­ránsvezető mellé nyernek beosztást. Az előírt kandidátusi vizsgák letété- ^r%kezés előkészítése és meg­védése után az aspiráns elnyeri a „tu­dományok kandidátusa” fokozatot. A felvétel iránti béreimet a képzé< si téma — lehetőleg — pontos meg­jelölésével 1959 április 15-ig a mun­kahely vezetőjéhez kell beadni. A ké­relemhez csatolni kell részletes önéletrajzot, az iskolai végzettséget igazoló okmány és a katonai köte­lezettségre vonatkozó iratok másola­tát, továbbá a pályázó által esetleg eddig közzétett tudományos munká­kat és az egyéb tudományos tevé­kenység leírását. A munkahely ve­zetője a kérelmet részletes írásbeli véleménnyel ellátva, 1959 április 20-ig felterjeszti a Tudományos Mi­nősítő Bizottság titkárságához (Bu­dapest, V., Széchenyi rakpart 3-). (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents