Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-25 / 71. szám

Szerda. 1959. március 25. C SZAK MAG I ARGES ZAG BÁTOR EMBEREK Ha a szakmákat lye^~ szerint osztályoznák, a tűzszerész- szakma méltán érdemelné meg az első helyet, vagy legalábbis az el­sők között emlegetnék, mert a ve­szélyesek között is az egyik legve­szélyesebb. Egy rosszul sikerült fogás, elhibázott mozdulat belát­hatatlan következményekkel jár­hat. A nyitott Csepel-vipon szeli a kilométereket. Raktér én finom homokba ágyazva rozsdamarta lő­szerek: aknák, gránátok, a hazán­kon átzúdult háború emlékei. Hon­nan kerültek elő? Melyik honnan. Az egyiket —» gyermek nagyságú aknát — az eke fordította ki a földből valahol a hatvani határ­ban, a másikat tanácsháza pad­lásáról kotorták elő a tűzszeré­szek, a méternyi gránátokat ho­mokbányászok lapátja hozta fel­színre. Budapesttől Miskolciy má- zsáiyyi lőszer került a két bátor tűzszerész „horgára". Edelénybe igyekeznek, ahonnan elhagyott lőszert jelen­tettek. Bauknecht János törzsőr­mester és Károlyi László őrmes­ter, a Belügyminisztérium légoltal­mi alakulatónak tűzszerészei or­szágjárásba indultak, hogy a beje­lentett lőszerek összegyűjtésével és megsemmisítésével egyre apasz- szák a háborúban elhagyott robba­nó anyagok számát, s elejét ve­gyék a szerencsétlenségeknek. A lőszerek békés jószágként feküsz- nek a lábunk alatt, acéltestüket ugyancsak megviselte az idő. A beavatatlan szemlélő rozsdás vas- darabnak nézné őket. Bauknecht elvtáps azonban megjegyzi, hogy korántsem olyan veszélytelenek, a látszat csal. A rozsdás acélburok a/att teljesen ép robbanóanyag la­pul, készen arra, hogy teljesítse szörnyű küldetését: robbanjon és romboljon. Hány felnőtt, de külö­nösen gyermek életét oltották ki az ilyen és ehhez hasonló elhagyott lőszerek. A gyermek kíváncsisága, hozzá nem értő tapasztalatlansá­ga súlyos tragédiákat szült. A há­ború után szinte mindennaposak voltak a robbanások, de még nap­jainkban is hallunk arról, hogy itt, vagy ott kézigránát vagy elhagyott akna robbant játszadozó gyerme­kek kezében. A robbanószer bizony nem játék. A gyermek nem tudja ezt, a felnőttek annál inkább, de nem fordítanak kellő figyelmet u gyermekekre. Sok esetben a szülők felelőtlensége okozza a balesetet. Ha lőszerre bukkannak, nem je­lentik a hatóságoknak, átlökik a szomszéd portájára, vagy sekélyen elföldelik és ezzel elintézetlnek tekintik a dolgot. A robbanószer azonban mindaddig veszélyt je­lent, amíg meg nem semmisítik. Az. elhagyott lőszer bejelentése semmiféle utókövetkezménnyel nem jár a bejelentőre, ez köteles­sége mindenkinek, akiben van egy csöpp felelősségérzet. A két tűzszerész séli Edelény felé menet. Bizony, mindkettőjüknek jócskán kijutott már hajmeresztő kalandból. Bau­knecht elvtárs 1946 óta űzi ezt a veszélyes mesterséget, vagonnyi robbanószert „küldött már a más­világra”, s mindezt egyetlen kar­colás nélkül úszta meg. Károlyi elvtárs nem volt ilyen szeren­csés. 1955-ben aknamezőt szedtek fel. Ügy érezték, tiszta munkát végeztek. Traktorra ült, hogy fel­szántsa az aknától megszabadított területet. Már csak néhány for­duló volt hátra... A pécsi kór­házban tért magához. Mini társa elmesélte, a traktor egyik hátsó kereke alatt robbant a nagymére­tű akna. A traktor darabokra szakadt, őt vagy 15 méterre dobta el a robbanás, sarokcsonttörést, agyrázkódást és kisebb sérüléseket szenvedett, öt hónapig nyomta az ágyat. Felépülése után sem hagyott fel veszélyes mesterségével. Miért? Megszokta már — mondja s ez a foglalkozás sem rosszabb a többi- mél. Hogy veszélyes? Az ember megszokja, hoay állandóan körü­lötte settenkedik a bnlszerenc.se s végül rá se fütyül. Érti a tűzsze­rész a dolgát. Ember ész alkotta a lőszert, — az ember meg is sem­misítheti. Az edelényi legelőre kanyaro­dik kocsink. A közeli homokbá­nyából csákányt szerzünk — mély lyukat kelt ásni a megsemmisítés­re szánt lőszereknek, hogy a puha föld felfogja o szilánkok röolét. Néhány szállításra már veszélyes kézigránát tűnik el a tátongó lyukban, majd. robbanótöltet kerül hozzájuk. A törzsőrmester elvtárs kezében felparázslik a gyufa, — a gyújtózsinór tüzet fog, kékes­szürke füstöt fúj. Fedezék után nézünk s én elszoruló lélegzettel figyelem a barnálló földhányást, mely alatt kilónyi robbanószer bú­jik meg. Robbanás visszhangzik végig a tájon, rögek röppennek a magasba, s amikor eloszlik a bo­dor fekete füst, a földcsomó he­lyén derékig érő gödör tátong. — Látja — fordul felém. Bau­knecht elvtárs — ez a néhány da­rab gránát is mekkora erővel rob­bant, de külön-külön is roppant veszélyesek és nagyhatásúnk. Hány gyermek életét olthatta volna ki bármelyik is. Ezért hívunk fel min­den becsületes felnőttet, hogy na­gyobb figyelemmel kísérjék gyer­mekeik játékát. Ha robbanószert találnak, kerítsék körül és azonnal jelentsék a hatóságoknak. Minden felderített és megsemmisített el­hagyott lőszer csökkenti a balese­tek lehetőségét, növeli gyermek és felnőtt biztonságát. Ha egész társadalmunk aktív támogatását élvezzük, hamarabb tudjuk leküz­deni az elhagyott robbanószerek okozta veszélyt. És ez egész társa­dalmunk érdeke, (GULYAS) m MŰIMIG VOR Nemzetközi kézilabda és kosárlabda mérkőzések Vasárnap délelőtt és délután a csehszlovák kispályás kézilabda baj­nokcsapat a DVTK és az MMTE el­len játszott barátságos mérkőzést. Tátrán Presov — DVTK 11:6 (7:3) Diósgyőr, 800 néző. vezette: Le­bt oczki. összeállítások: Tátrán Pre­sov: Matuscsin—Androvics, Frolo, Tromcsik, Feruga, Poliak. Beránek. Csere: Dolezsár, Hrabovszky, Tom- ko. DVTK: Bartha—Dimény, Tari, Tóth, Tomorszky, Kovács, Szilák. Csere: Duró és Czebeczauer. A csehszlovákok korszerű kemény játékkal biztos győzelmet arattak. Védő- és támadójátékuk jobb volt, mint a DVTK csaoatáé. Góldobók: Poliak (3). Frolo (2). Tomko. Bern­nek, Dolezsár, Androvics, Feruga, Tomcsik, illetve Kovács (4) Szilák. Tari. Jók: Poliak, Foló. Matuscsin, illet­ve Kovács és Szilák.------------o----------­§ >*á!isoort A miskolci Zrínyi Ilona leánygim­názium sportköre osztályok közötti torna csapat és egvéni ba jnokságokat rendezett az elmúlt időben. A gim­názium 21 osztályából osztályonként 6 versenyző indult a küzdelmeken, ez azt jelenti, hogv az iskola 126 tanuló­ja versenyzett. Évfolyamonként a kö­vetkező eredmények születtek. IV. évfolyam: 1. IV. d. 175.3, 2. IV. á. 174.2. 3. IV. c. 170.3 pont. Egyéniben: 1. Sütő Vera IV. d. 37.5 n. 2. Németh Marian IV. b. 37.4 p. 3. Varga Katalin IV á. 36.1 oont. III. évfolyam: 1. III. c 173.7 p. 2. III. d. 172.3 p. 3. III b. 176.5 p. Egyéniben: 1. Mende Márta III. c. 37.6 p. 2. Juhász Gabriella III. c. 35.6 p. 3. Révész Ilona III. c. 35.4 p. II. évfolyam: 1. IT. á. 178.1 p. 2. II. f. 172.4 p. 3. II. c. 169.6 p. Egyéniben: 1. Vértesi Mária II. ű. 37.5 p. 2. Zsiska Katalin II. e, 36.8 p. 3. Juhász Mária II. á. 33.5 p. T. évfolyam: 1. I. é. 176.2 p. 2. I. f. 169.7 p. 3. I. c. 163.2 p. Egyéniben: 1. Endrei Ildikó I. f. 36.9 p. 2. Jurkovich Anna I. d. 35.8 p. 3. Sárecz Anna I. é. 35.6 p. Tátrán Presov — MMTE 20:7 (11:5) Vezette: Lakatos. Ezen a mérkőzésen is végig fö­lényben játszott a csehszlovák csa­pat és biztos győzelmet szerzett. Góldobók: Feruga (5), Frolo, Andro­vics (3—3), Beranek, Tomko, Dole- zsar (2—2), illetve Nemes (3), Varga, Futó, Jónyer és Fázold. Tátrán Presov — Borsod megy« válogatott 67:61 (33:28) Diósgyőr. Vezette: Tydor és Mé­száros. A megyei válogatottat a DVTK játékosok adták, akik a délelőtti ne­héz bajnoki mérkőzéstől kissé fá­radtan, nem tudták legyőzni egyen­rangú csehszlovák ellenfelüket. Leg­jobb dobók: Csaj kova (23), Marja- nov (17), Domanocziova (10). illetve Káló II. (33), Káló I. (9). Vidéki iffusági Hatéi* baj női,»«»« Szombaton és vasárnap Egerben bonyolították le az országos vidéki ifjúsági asztalitenisz tizek bajnoksá­gát. A versenyen a Miskolci MTE is képviseltette magát, és szereplésük sikeres volt A leány egyéni if júsági bajnoksá­got Grigássy Enikő veretlenül, játsz­ma veszteség nélkül nyerte meg. A legjobb vidéki ifjúsági leány verseny­zőket biztos fölénnyel győzte le. A kis Grigássy ezzel a győzelmével egyik eséljese lett. az országos ser­dülő leánybajnokságnak. Az ifjúsági fiú egyéniben Dargai MMTE az Ötödik. Bánáti MMTE a hatodik helyen végzett. A serdülő fiú egyéniben Tálas MMTE az ötödik lett. Kosárlabda NB. f. DVTK—Bp. Vörös Meteor 56:46 A Kilián gimnáziumban játszották le az NB I-es női mérkőzést, amely meglepetést hozott. Akik a mérkő­zést látták, azok számára viszont nem hatott egyáltalán meglepetésként a multévi magyar bajnok veresége. A diósgyőri csapat végig a következő összeállításban játszott: Kamarásné, Káló I, — Káló II, — Pusztai, Papp- né. A hazai csapat nem cserélt és a nagyszerű formában lévő diósgyőriek komoly sikert értek el a tavaszi for­dulók során veretlen fővárosi csa­pat legyőzésével. Rendkívül lendü­letes, mozgékony játékukkal lepték; meg ellenfelüket. Kitűnően dobtak közelről, távolról egyaránt. A DVTK kosarait Káló II és Kamarásné (13 —13). Káló I és Pappné (12—12), Pusz­tai (6) szerezték. A csapat minden játékosa átlagon felüli játékot nyúj­tott. Szegedi EAC—DVTK 69:62 (38:29) A férfi mérkőzés végig nagy küzde­lem után dőlt el a legjobb vidéki együttes javára. Szoros küzdelemben a szerencsésebb csapat nyert.-----------o----------­a sztalitenisz Bp. VM. Közért—MMTE 12:4 NB I női mérkőzés Az eredmény nem fejezi ki híven az erőviszonyokat. A miskolci lányok kis szerencsével legalább döntetlent érhettek volna el. Az MMTE győzel­meit: Horváthné (2), Weiszné és Kor- mosné (1—1) szerezték. MMTE—Bp. Művész 15:1 NB Il-es férfi mérkőzés. A Munkás alaposan visszavágott az. őszi vereségért. A csapat minden tagja igen jó formában küzdött. Thu- ry, Oprável, Megadja (4—4), Neme­si (3) szerezték a győzelmeket. MEGYEI I. O. ÁLLÁSA 1. Edelény 19 13 3 3 46:15 29 2. Somsály 19 12 2 5 55:26 26 3. Szuhavölgy 19 11 4 4 42:20 26 4. Rudabánya 19 11 4 4 36:20 26 5. Felsőzsolca 19 10 4 5 30:15 24 6. S. MÁV AC 19 10 4 5 49:28 24 7. B.-nádasd 19 9 3 7 38:28 21 8. Farkaslyuk 19 8 2 9 35:26 18 9. Bánszállás 19 7 4 8 24:22 18 10. Szerencsi K. 19 6 4 9 25:27 16 11. M. Előre 19 5 6 8 17:30 16 12. Szikszó 19 7 — 12 25:44 14 13. Sárospatak 19 6 1 12 21:42 13 14. Mezőcsát 18 4 3 11 12:37 11 15. M. Erdész 19 4 3 12 11:46 11 16. Szer. MÁV 18 3 3 12 17:57 9 A Szerencsi MÁV—Mezőcsát 2:0 állásnál félbeszakadt mérkőzés ered­ménye nincs beszámítva. SPORT Ma délután 6 órakor az MVSC klubhelyiségében klubnapot tartanak. Előadó: Jakab József, a miskolci mű­egyetem tanszékvezető testnevelő ta­nára. A megyei labdarúgó válogatott tagjai ma délután fél 3 órakor a DV­TK stadionban kötelesek megjelenni. Elkészült az 1960. évi olimpiai lab­darúgó torna sorsolása. A sorsolás értelmében Magyarország Ausztria és Csehszlovákia csapatával vív selej­tező mérkőzést a Í6-os döntőbe való jutásért. Fritz Walter, a nyugatnémetek többszörös válogatott labdarúgója be­HÍREK jelentette, hogy a bajnoki évad vé­gén visszavonul az aktív játéktól. Ballarin francia profi ökölvívó be­tegsége miatt elmaradt Ballarin-— Papp Ökölvívó mérkőzést párizsi ér­tesülés szerint április 13-ra halasztot­ták. A dortmundi asztalitenisz világbaj­nokságra elutaztak a magyar ver­senyzők. Sidó, Bérezik, Földi, Bubo- nyi és Pigniezky férfi, illetve Mosó- czy, Kóczián, Lantosné és Máté női versenyzők már a világbajnokság színhelyén készülnek a nagy talál­kozóra. ILYEN NAGY SZERELEM Kohout drámája a miskolci Kamaraszínházban múltból továbbélő, az új társada­f*'1 saknem egy évvel ezelőtt mu- ^ tatták be Budapesten és azóta !s állandóan műsoron van. Bemutat­ták néhány vidéki város színpadán is és mindenütt osztatlan sikert ara­tott. Érthető érdeklődéssel vártuk tehát Miskolcon is Pavel Kohout csehszlovák író drámájának bemuta­tását. Döbbenettel vegyes meghökkenés­sel néztük a függöny nélküli, fekete hátterű, teljesen üresen ásító szín­padot. A fekete színpadkép szinte előrevetítette a drámát, megterem­tette a hangulatot, előkészített ar­ra, hogy itt egy tragikus emberi sors boncolgatásának leszünk tanúi. A színházban ritkán észlelt csendben figyeltünk a nyitott színpadra, amely­nek sötétjéből kivált egy utcai-ru­hás férfi, hogy röviddel utána feke­te talárt öltsön magára és mintegy a társadalom megtestesült lelkiisme­reteként, vezesse Lida tragédiájának vizsgálatát. A dráma történetét nehéz lenne hűen összefoglalni. Ha leegyszerű­síteni akarnék a történetet, azt mondhatnánk, hogy egyszerű szerel­mi történet, a szerelmi háromszög jólismert eseteinek egy változata, soha nem látott, mesteri formában. Jóllehet a dráma magva a szerelmi háromszögre épül fel, mégsem fog­lalhatjuk össze ilyen formában a sze­rencsétlen sorsú prágai egyetemista lány tragédiáját. Kohout nem a té­teles bűnügyi törvények, nem a rend­őri nyomozás szemszögéből vizs­gálja Lida öngyilkosságának okait, hanem az új erkölcsre alapuló szoci­alista társadalom lelkiismeretének hangján. Ki vétkes abban, ami Li- dával történt? Maga Lida? Péter Pet­rus, a tétovázó, akaratgyenge, karri­erista szerető, aki először nem meri bevallani, hogy nős, majd azt nem mé­ri bevallani, hogy a feleségének nem szólt Ládáról? Vagy talán Péter fe­lesége, a falusi doktornő a vétkes? Vagy Milán, a szerelmes vőlegény, akinek idegei mondják fel a szolgá­latot? Esetleg Milán anyja, aki fel­tette a fiát Lidától? Talán Novák, a közhelyekbe, sablonokba, megkötött­ségekbe gyepesedet! egyetemi káde­res? Majka, a mindenről tudó ba­rátnő, vagy Král, a mindenről tudó szobatárs? Az egész társadalom, ame­lyet a színpadon a Taláros úr kép­visel, a nézőtéren pedig mi, az elő­adás nézői? Esetleg mindnyájan? Igen, ez a legvalószínűbb. Szinte bűn­tudattal terhelten ülünk a széksorok­ban és szorongva várjuk a fejlemé­nyeket. bár előre ismerjük a tragikus véget. És nem érzünk felmentést a darab végén sem Nem, még akkor sem, amikor a játék végén hosszú percekig tapsoljuk a szereplőket, mert mi is közönyösek vagyunk sok­szor, mi is gyakran támaszkodunk közhelyekre cselekedeteink közben és cselekvéseinkkel, vagv nem-cselek­véseinkkel kisebb-nagyobb tragédiák okozóivá, segítőivé válunk. És ami­kor már régen elhagytuk a színház nézőterét, még mindig gondolkozunk, töprengünk: nekünk, a születőben lévő szociahsta társadalom tagjainak, '•ítápolóinak nincsen jogunk ahhoz, hogy mások ügyeivel szemben, még ha azok látszólag egészen ma«ánjel­legűek is, teljesen közömbösek le­gyünk, mert a társadalmi együttélés íratlan szabályai az egymással való segítő törődést kötelezővé teszik szá­munkra. Ha elmulasztjuk, bűnösek vagyunk. Lida tragédiájában Pavel Kohout a nagyon szenvedélyes szerelem és a lomban is tovább élősködő konvenci­ók összeütközését írta meg. A szok­vány szerelmi háromszöget ezzel ki­ragadta az időtlenségből és éppen azzal bizonyította be a téma örökér- vényűségét, hogy a mával, a társa­dalommal, az új társadalmi erkölcs kialakításának kérdéseivel kapcsolta össze. [t/| eglepő a darab szerkezeti fel- építése. Mint már említettük, a Taláros úr a társadalom nevében szólítja a vádlottak padjára Lida tragédiájának (és egyben az előadás­nak) összes szereplőit, játszatja el velük a tragédiába torkolló történé­sek sorozatának egyes jeleneteit, is- mételteti meg azokat, hogy a dolgok több oldalról is megvilágítást kapja­nak. Az egyes történések meglelení- tósében nem is ragaszkodik mindig a kronologikus sorrendhez, azt a mozzanatot veszi elő. amelv a kép­zeletbeli bírósági tárgyalás éoo^n szóban lévő részének megvilágításá­hoz szükséges. De ebből a sok-sok mozaikból olyan drámai erővel bon­takozik ki a történés, olyan feszült a cselekmény sodra, mint azt semmi­féle szokvány színpadi keretek és díszletek közé szorított játék felidéz­ni nem lenne képes. A drámát. — Pándy Tains élvezetes fordítási szövegével — Nvilacsv Judit vitte színpadra és tett ezzel úira bi­zonyságot magasfokú rendező? képes­ségeiről. Sikerült már az első per­cekben megteremtenie nzt az at­moszférát, amely a *á+*k vécéig mind a színpadon mi'-'’ - «'Vőtéren a drámai feszültségtől voll terhes. Sikerült elkerülnie a darab hatás­vadászatra csábító buktatóit, amelyek a jelenben és múltban történő ké­pek egymásutánjában és különös­képpen Lidának az öngyilkossága utáni újraszerepeltetésében jelent­keztek. Sok-sok, remekbesikerült beállítása közül csak egyet említünk meg példaképpen: a robogó vonat ajtajában álló Lida tragédiája bete­tőzésének nagyszerű megoldását. A rendező munkájától ez esetben szinte elválaszthatatlan Suki Antal díszlet- tervező nagyszerű munkája. A fe­kete háttérből időnként kiemelkedő, egy-két fehér vonallal jelzett hely­ábrázolás, az olykor megjelenő egy­két bútordarab-jelzés, nemkülönben a világítási effektusok kitűnő meg­oldása (Czövek Györgynek jár érte dicséret) nagyszerűen segítették a rendezői munkát. A dráma e ff vés alakiainak élet- rekel tőiről is csak a dicséret hangján szólhatunk, A Taláros úr alakjában Némethy Ferenc nagy mű- vésziséggel érzékeltette, hogy nem a hivatásos bíró, nem a nyomozó, ha­nem az emberiség Öltött most bírói talárt., hogy vizsgáljon és ítéljen. Nem száraz jogász — érző ember, aki félti is az eset szereplőit és érzi az önmaga — mint a társadalom egy tagja — felelősségét is. Sokrétű szerepét, figurájának több arculatát mély emberiességgel hangolta harmo­nikus egységbe. Srentirmav Éva Li- dá-ja közvetlenségével, melegszívűsé- gével el tudja velünk hitetni, hogy ilyen nagy szerelem is létezik és — a Taláros úrral egyetemben — mi is egyedül őt. mentjük fel a vád alól. Alakításában a szerelmes diáklány bája és a szenvedélyes szerető nagy­szerűen öltött testet. Peter Petrus tétovázó, karrierista, nehézségektől visszariadó, s végül a tragédiától tel­jesen összetört alakját Csiszér And­rás — művészi tehetsége széles ská­lájának megmutatásával — keltette életre: különösen ‘emlékezetes alakí­tása az öngyilkosság utáni »tetem- rehívás* jelenetében. Nagyszerűen ábrázolja a megcsalt feleséget Vargha Irén; szeret, szenved és gyűlöl egy­szerre, igen nagy művészi erővel. A szenvedő, szerelmes fiatalember hi­teles alakját keltette életre Verdes Tamás; heves, szenvedélyes, biz^nvos fokig vak a szerelemtől, lángoló és összetört, érzelmek egész sorát ábrá­zoló. A fiát szinte majomszeretettel szerető és rajta kívül mást nem te­kintő anyát Gyarmathv Anikó ala­kította emlékezetes művészi ábrázo­lással. Gyarmathy Ferenc Novak- la kitűnő prototípusa annak a vezető­nek, akinek gondjaira emberek van­nak bízva, de sorsuk intézésében nem tud menekülni a szokvány és a megszokott«áq kereteitől. A barátnő ó«! a s/obíUárs s^űk-ra’zú sz°röT'°’ben Tébv Katalin és Deménv Ovula je­lenítették meg hitelesen, művészien azokat a barátokat, akik ió szolgála­tot vélnek tenni barátjuk hibáinak takargatásávnl. A főpincér két rövid jelenetében Szabados Ambrus iólsi- került alakítását láttuk; második je­lenetében nagyon emberi. A 7 »Ilyen nagy szerelem« a ma drámája. Témáját egy szoci­alista állam mai hétköznapjaiból me­ríti, mondanivalóiéval a ma társa­dalmához szól. örülünk, hogy ezt a drámát — ha késve is — láthatjuk Miskolcon és örülünk, hogy a nagy­szerű dráma méltó tolmácsolásban került elénk. BENEDEK MIKLÓ*1

Next

/
Thumbnails
Contents