Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-25 / 71. szám
Szerda. 1959. március 25. C SZAK MAG I ARGES ZAG BÁTOR EMBEREK Ha a szakmákat lye^~ szerint osztályoznák, a tűzszerész- szakma méltán érdemelné meg az első helyet, vagy legalábbis az elsők között emlegetnék, mert a veszélyesek között is az egyik legveszélyesebb. Egy rosszul sikerült fogás, elhibázott mozdulat beláthatatlan következményekkel járhat. A nyitott Csepel-vipon szeli a kilométereket. Raktér én finom homokba ágyazva rozsdamarta lőszerek: aknák, gránátok, a hazánkon átzúdult háború emlékei. Honnan kerültek elő? Melyik honnan. Az egyiket —» gyermek nagyságú aknát — az eke fordította ki a földből valahol a hatvani határban, a másikat tanácsháza padlásáról kotorták elő a tűzszerészek, a méternyi gránátokat homokbányászok lapátja hozta felszínre. Budapesttől Miskolciy má- zsáiyyi lőszer került a két bátor tűzszerész „horgára". Edelénybe igyekeznek, ahonnan elhagyott lőszert jelentettek. Bauknecht János törzsőrmester és Károlyi László őrmester, a Belügyminisztérium légoltalmi alakulatónak tűzszerészei országjárásba indultak, hogy a bejelentett lőszerek összegyűjtésével és megsemmisítésével egyre apasz- szák a háborúban elhagyott robbanó anyagok számát, s elejét vegyék a szerencsétlenségeknek. A lőszerek békés jószágként feküsz- nek a lábunk alatt, acéltestüket ugyancsak megviselte az idő. A beavatatlan szemlélő rozsdás vas- darabnak nézné őket. Bauknecht elvtáps azonban megjegyzi, hogy korántsem olyan veszélytelenek, a látszat csal. A rozsdás acélburok a/att teljesen ép robbanóanyag lapul, készen arra, hogy teljesítse szörnyű küldetését: robbanjon és romboljon. Hány felnőtt, de különösen gyermek életét oltották ki az ilyen és ehhez hasonló elhagyott lőszerek. A gyermek kíváncsisága, hozzá nem értő tapasztalatlansága súlyos tragédiákat szült. A háború után szinte mindennaposak voltak a robbanások, de még napjainkban is hallunk arról, hogy itt, vagy ott kézigránát vagy elhagyott akna robbant játszadozó gyermekek kezében. A robbanószer bizony nem játék. A gyermek nem tudja ezt, a felnőttek annál inkább, de nem fordítanak kellő figyelmet u gyermekekre. Sok esetben a szülők felelőtlensége okozza a balesetet. Ha lőszerre bukkannak, nem jelentik a hatóságoknak, átlökik a szomszéd portájára, vagy sekélyen elföldelik és ezzel elintézetlnek tekintik a dolgot. A robbanószer azonban mindaddig veszélyt jelent, amíg meg nem semmisítik. Az. elhagyott lőszer bejelentése semmiféle utókövetkezménnyel nem jár a bejelentőre, ez kötelessége mindenkinek, akiben van egy csöpp felelősségérzet. A két tűzszerész séli Edelény felé menet. Bizony, mindkettőjüknek jócskán kijutott már hajmeresztő kalandból. Bauknecht elvtárs 1946 óta űzi ezt a veszélyes mesterséget, vagonnyi robbanószert „küldött már a másvilágra”, s mindezt egyetlen karcolás nélkül úszta meg. Károlyi elvtárs nem volt ilyen szerencsés. 1955-ben aknamezőt szedtek fel. Ügy érezték, tiszta munkát végeztek. Traktorra ült, hogy felszántsa az aknától megszabadított területet. Már csak néhány forduló volt hátra... A pécsi kórházban tért magához. Mini társa elmesélte, a traktor egyik hátsó kereke alatt robbant a nagyméretű akna. A traktor darabokra szakadt, őt vagy 15 méterre dobta el a robbanás, sarokcsonttörést, agyrázkódást és kisebb sérüléseket szenvedett, öt hónapig nyomta az ágyat. Felépülése után sem hagyott fel veszélyes mesterségével. Miért? Megszokta már — mondja s ez a foglalkozás sem rosszabb a többi- mél. Hogy veszélyes? Az ember megszokja, hoay állandóan körülötte settenkedik a bnlszerenc.se s végül rá se fütyül. Érti a tűzszerész a dolgát. Ember ész alkotta a lőszert, — az ember meg is semmisítheti. Az edelényi legelőre kanyarodik kocsink. A közeli homokbányából csákányt szerzünk — mély lyukat kelt ásni a megsemmisítésre szánt lőszereknek, hogy a puha föld felfogja o szilánkok röolét. Néhány szállításra már veszélyes kézigránát tűnik el a tátongó lyukban, majd. robbanótöltet kerül hozzájuk. A törzsőrmester elvtárs kezében felparázslik a gyufa, — a gyújtózsinór tüzet fog, kékesszürke füstöt fúj. Fedezék után nézünk s én elszoruló lélegzettel figyelem a barnálló földhányást, mely alatt kilónyi robbanószer bújik meg. Robbanás visszhangzik végig a tájon, rögek röppennek a magasba, s amikor eloszlik a bodor fekete füst, a földcsomó helyén derékig érő gödör tátong. — Látja — fordul felém. Bauknecht elvtárs — ez a néhány darab gránát is mekkora erővel robbant, de külön-külön is roppant veszélyesek és nagyhatásúnk. Hány gyermek életét olthatta volna ki bármelyik is. Ezért hívunk fel minden becsületes felnőttet, hogy nagyobb figyelemmel kísérjék gyermekeik játékát. Ha robbanószert találnak, kerítsék körül és azonnal jelentsék a hatóságoknak. Minden felderített és megsemmisített elhagyott lőszer csökkenti a balesetek lehetőségét, növeli gyermek és felnőtt biztonságát. Ha egész társadalmunk aktív támogatását élvezzük, hamarabb tudjuk leküzdeni az elhagyott robbanószerek okozta veszélyt. És ez egész társadalmunk érdeke, (GULYAS) m MŰIMIG VOR Nemzetközi kézilabda és kosárlabda mérkőzések Vasárnap délelőtt és délután a csehszlovák kispályás kézilabda bajnokcsapat a DVTK és az MMTE ellen játszott barátságos mérkőzést. Tátrán Presov — DVTK 11:6 (7:3) Diósgyőr, 800 néző. vezette: Lebt oczki. összeállítások: Tátrán Presov: Matuscsin—Androvics, Frolo, Tromcsik, Feruga, Poliak. Beránek. Csere: Dolezsár, Hrabovszky, Tom- ko. DVTK: Bartha—Dimény, Tari, Tóth, Tomorszky, Kovács, Szilák. Csere: Duró és Czebeczauer. A csehszlovákok korszerű kemény játékkal biztos győzelmet arattak. Védő- és támadójátékuk jobb volt, mint a DVTK csaoatáé. Góldobók: Poliak (3). Frolo (2). Tomko. Bernnek, Dolezsár, Androvics, Feruga, Tomcsik, illetve Kovács (4) Szilák. Tari. Jók: Poliak, Foló. Matuscsin, illetve Kovács és Szilák.------------o----------§ >*á!isoort A miskolci Zrínyi Ilona leánygimnázium sportköre osztályok közötti torna csapat és egvéni ba jnokságokat rendezett az elmúlt időben. A gimnázium 21 osztályából osztályonként 6 versenyző indult a küzdelmeken, ez azt jelenti, hogv az iskola 126 tanulója versenyzett. Évfolyamonként a következő eredmények születtek. IV. évfolyam: 1. IV. d. 175.3, 2. IV. á. 174.2. 3. IV. c. 170.3 pont. Egyéniben: 1. Sütő Vera IV. d. 37.5 n. 2. Németh Marian IV. b. 37.4 p. 3. Varga Katalin IV á. 36.1 oont. III. évfolyam: 1. III. c 173.7 p. 2. III. d. 172.3 p. 3. III b. 176.5 p. Egyéniben: 1. Mende Márta III. c. 37.6 p. 2. Juhász Gabriella III. c. 35.6 p. 3. Révész Ilona III. c. 35.4 p. II. évfolyam: 1. IT. á. 178.1 p. 2. II. f. 172.4 p. 3. II. c. 169.6 p. Egyéniben: 1. Vértesi Mária II. ű. 37.5 p. 2. Zsiska Katalin II. e, 36.8 p. 3. Juhász Mária II. á. 33.5 p. T. évfolyam: 1. I. é. 176.2 p. 2. I. f. 169.7 p. 3. I. c. 163.2 p. Egyéniben: 1. Endrei Ildikó I. f. 36.9 p. 2. Jurkovich Anna I. d. 35.8 p. 3. Sárecz Anna I. é. 35.6 p. Tátrán Presov — MMTE 20:7 (11:5) Vezette: Lakatos. Ezen a mérkőzésen is végig fölényben játszott a csehszlovák csapat és biztos győzelmet szerzett. Góldobók: Feruga (5), Frolo, Androvics (3—3), Beranek, Tomko, Dole- zsar (2—2), illetve Nemes (3), Varga, Futó, Jónyer és Fázold. Tátrán Presov — Borsod megy« válogatott 67:61 (33:28) Diósgyőr. Vezette: Tydor és Mészáros. A megyei válogatottat a DVTK játékosok adták, akik a délelőtti nehéz bajnoki mérkőzéstől kissé fáradtan, nem tudták legyőzni egyenrangú csehszlovák ellenfelüket. Legjobb dobók: Csaj kova (23), Marja- nov (17), Domanocziova (10). illetve Káló II. (33), Káló I. (9). Vidéki iffusági Hatéi* baj női,»«»« Szombaton és vasárnap Egerben bonyolították le az országos vidéki ifjúsági asztalitenisz tizek bajnokságát. A versenyen a Miskolci MTE is képviseltette magát, és szereplésük sikeres volt A leány egyéni if júsági bajnokságot Grigássy Enikő veretlenül, játszma veszteség nélkül nyerte meg. A legjobb vidéki ifjúsági leány versenyzőket biztos fölénnyel győzte le. A kis Grigássy ezzel a győzelmével egyik eséljese lett. az országos serdülő leánybajnokságnak. Az ifjúsági fiú egyéniben Dargai MMTE az Ötödik. Bánáti MMTE a hatodik helyen végzett. A serdülő fiú egyéniben Tálas MMTE az ötödik lett. Kosárlabda NB. f. DVTK—Bp. Vörös Meteor 56:46 A Kilián gimnáziumban játszották le az NB I-es női mérkőzést, amely meglepetést hozott. Akik a mérkőzést látták, azok számára viszont nem hatott egyáltalán meglepetésként a multévi magyar bajnok veresége. A diósgyőri csapat végig a következő összeállításban játszott: Kamarásné, Káló I, — Káló II, — Pusztai, Papp- né. A hazai csapat nem cserélt és a nagyszerű formában lévő diósgyőriek komoly sikert értek el a tavaszi fordulók során veretlen fővárosi csapat legyőzésével. Rendkívül lendületes, mozgékony játékukkal lepték; meg ellenfelüket. Kitűnően dobtak közelről, távolról egyaránt. A DVTK kosarait Káló II és Kamarásné (13 —13). Káló I és Pappné (12—12), Pusztai (6) szerezték. A csapat minden játékosa átlagon felüli játékot nyújtott. Szegedi EAC—DVTK 69:62 (38:29) A férfi mérkőzés végig nagy küzdelem után dőlt el a legjobb vidéki együttes javára. Szoros küzdelemben a szerencsésebb csapat nyert.-----------o----------a sztalitenisz Bp. VM. Közért—MMTE 12:4 NB I női mérkőzés Az eredmény nem fejezi ki híven az erőviszonyokat. A miskolci lányok kis szerencsével legalább döntetlent érhettek volna el. Az MMTE győzelmeit: Horváthné (2), Weiszné és Kor- mosné (1—1) szerezték. MMTE—Bp. Művész 15:1 NB Il-es férfi mérkőzés. A Munkás alaposan visszavágott az. őszi vereségért. A csapat minden tagja igen jó formában küzdött. Thu- ry, Oprável, Megadja (4—4), Nemesi (3) szerezték a győzelmeket. MEGYEI I. O. ÁLLÁSA 1. Edelény 19 13 3 3 46:15 29 2. Somsály 19 12 2 5 55:26 26 3. Szuhavölgy 19 11 4 4 42:20 26 4. Rudabánya 19 11 4 4 36:20 26 5. Felsőzsolca 19 10 4 5 30:15 24 6. S. MÁV AC 19 10 4 5 49:28 24 7. B.-nádasd 19 9 3 7 38:28 21 8. Farkaslyuk 19 8 2 9 35:26 18 9. Bánszállás 19 7 4 8 24:22 18 10. Szerencsi K. 19 6 4 9 25:27 16 11. M. Előre 19 5 6 8 17:30 16 12. Szikszó 19 7 — 12 25:44 14 13. Sárospatak 19 6 1 12 21:42 13 14. Mezőcsát 18 4 3 11 12:37 11 15. M. Erdész 19 4 3 12 11:46 11 16. Szer. MÁV 18 3 3 12 17:57 9 A Szerencsi MÁV—Mezőcsát 2:0 állásnál félbeszakadt mérkőzés eredménye nincs beszámítva. SPORT Ma délután 6 órakor az MVSC klubhelyiségében klubnapot tartanak. Előadó: Jakab József, a miskolci műegyetem tanszékvezető testnevelő tanára. A megyei labdarúgó válogatott tagjai ma délután fél 3 órakor a DVTK stadionban kötelesek megjelenni. Elkészült az 1960. évi olimpiai labdarúgó torna sorsolása. A sorsolás értelmében Magyarország Ausztria és Csehszlovákia csapatával vív selejtező mérkőzést a Í6-os döntőbe való jutásért. Fritz Walter, a nyugatnémetek többszörös válogatott labdarúgója beHÍREK jelentette, hogy a bajnoki évad végén visszavonul az aktív játéktól. Ballarin francia profi ökölvívó betegsége miatt elmaradt Ballarin-— Papp Ökölvívó mérkőzést párizsi értesülés szerint április 13-ra halasztották. A dortmundi asztalitenisz világbajnokságra elutaztak a magyar versenyzők. Sidó, Bérezik, Földi, Bubo- nyi és Pigniezky férfi, illetve Mosó- czy, Kóczián, Lantosné és Máté női versenyzők már a világbajnokság színhelyén készülnek a nagy találkozóra. ILYEN NAGY SZERELEM Kohout drámája a miskolci Kamaraszínházban múltból továbbélő, az új társadaf*'1 saknem egy évvel ezelőtt mu- ^ tatták be Budapesten és azóta !s állandóan műsoron van. Bemutatták néhány vidéki város színpadán is és mindenütt osztatlan sikert aratott. Érthető érdeklődéssel vártuk tehát Miskolcon is Pavel Kohout csehszlovák író drámájának bemutatását. Döbbenettel vegyes meghökkenéssel néztük a függöny nélküli, fekete hátterű, teljesen üresen ásító színpadot. A fekete színpadkép szinte előrevetítette a drámát, megteremtette a hangulatot, előkészített arra, hogy itt egy tragikus emberi sors boncolgatásának leszünk tanúi. A színházban ritkán észlelt csendben figyeltünk a nyitott színpadra, amelynek sötétjéből kivált egy utcai-ruhás férfi, hogy röviddel utána fekete talárt öltsön magára és mintegy a társadalom megtestesült lelkiismereteként, vezesse Lida tragédiájának vizsgálatát. A dráma történetét nehéz lenne hűen összefoglalni. Ha leegyszerűsíteni akarnék a történetet, azt mondhatnánk, hogy egyszerű szerelmi történet, a szerelmi háromszög jólismert eseteinek egy változata, soha nem látott, mesteri formában. Jóllehet a dráma magva a szerelmi háromszögre épül fel, mégsem foglalhatjuk össze ilyen formában a szerencsétlen sorsú prágai egyetemista lány tragédiáját. Kohout nem a tételes bűnügyi törvények, nem a rendőri nyomozás szemszögéből vizsgálja Lida öngyilkosságának okait, hanem az új erkölcsre alapuló szocialista társadalom lelkiismeretének hangján. Ki vétkes abban, ami Li- dával történt? Maga Lida? Péter Petrus, a tétovázó, akaratgyenge, karrierista szerető, aki először nem meri bevallani, hogy nős, majd azt nem méri bevallani, hogy a feleségének nem szólt Ládáról? Vagy talán Péter felesége, a falusi doktornő a vétkes? Vagy Milán, a szerelmes vőlegény, akinek idegei mondják fel a szolgálatot? Esetleg Milán anyja, aki feltette a fiát Lidától? Talán Novák, a közhelyekbe, sablonokba, megkötöttségekbe gyepesedet! egyetemi káderes? Majka, a mindenről tudó barátnő, vagy Král, a mindenről tudó szobatárs? Az egész társadalom, amelyet a színpadon a Taláros úr képvisel, a nézőtéren pedig mi, az előadás nézői? Esetleg mindnyájan? Igen, ez a legvalószínűbb. Szinte bűntudattal terhelten ülünk a széksorokban és szorongva várjuk a fejleményeket. bár előre ismerjük a tragikus véget. És nem érzünk felmentést a darab végén sem Nem, még akkor sem, amikor a játék végén hosszú percekig tapsoljuk a szereplőket, mert mi is közönyösek vagyunk sokszor, mi is gyakran támaszkodunk közhelyekre cselekedeteink közben és cselekvéseinkkel, vagv nem-cselekvéseinkkel kisebb-nagyobb tragédiák okozóivá, segítőivé válunk. És amikor már régen elhagytuk a színház nézőterét, még mindig gondolkozunk, töprengünk: nekünk, a születőben lévő szociahsta társadalom tagjainak, '•ítápolóinak nincsen jogunk ahhoz, hogy mások ügyeivel szemben, még ha azok látszólag egészen ma«ánjellegűek is, teljesen közömbösek legyünk, mert a társadalmi együttélés íratlan szabályai az egymással való segítő törődést kötelezővé teszik számunkra. Ha elmulasztjuk, bűnösek vagyunk. Lida tragédiájában Pavel Kohout a nagyon szenvedélyes szerelem és a lomban is tovább élősködő konvenciók összeütközését írta meg. A szokvány szerelmi háromszöget ezzel kiragadta az időtlenségből és éppen azzal bizonyította be a téma örökér- vényűségét, hogy a mával, a társadalommal, az új társadalmi erkölcs kialakításának kérdéseivel kapcsolta össze. [t/| eglepő a darab szerkezeti fel- építése. Mint már említettük, a Taláros úr a társadalom nevében szólítja a vádlottak padjára Lida tragédiájának (és egyben az előadásnak) összes szereplőit, játszatja el velük a tragédiába torkolló történések sorozatának egyes jeleneteit, is- mételteti meg azokat, hogy a dolgok több oldalról is megvilágítást kapjanak. Az egyes történések meglelení- tósében nem is ragaszkodik mindig a kronologikus sorrendhez, azt a mozzanatot veszi elő. amelv a képzeletbeli bírósági tárgyalás éoo^n szóban lévő részének megvilágításához szükséges. De ebből a sok-sok mozaikból olyan drámai erővel bontakozik ki a történés, olyan feszült a cselekmény sodra, mint azt semmiféle szokvány színpadi keretek és díszletek közé szorított játék felidézni nem lenne képes. A drámát. — Pándy Tains élvezetes fordítási szövegével — Nvilacsv Judit vitte színpadra és tett ezzel úira bizonyságot magasfokú rendező? képességeiről. Sikerült már az első percekben megteremtenie nzt az atmoszférát, amely a *á+*k vécéig mind a színpadon mi'-'’ - «'Vőtéren a drámai feszültségtől voll terhes. Sikerült elkerülnie a darab hatásvadászatra csábító buktatóit, amelyek a jelenben és múltban történő képek egymásutánjában és különösképpen Lidának az öngyilkossága utáni újraszerepeltetésében jelentkeztek. Sok-sok, remekbesikerült beállítása közül csak egyet említünk meg példaképpen: a robogó vonat ajtajában álló Lida tragédiája betetőzésének nagyszerű megoldását. A rendező munkájától ez esetben szinte elválaszthatatlan Suki Antal díszlet- tervező nagyszerű munkája. A fekete háttérből időnként kiemelkedő, egy-két fehér vonallal jelzett helyábrázolás, az olykor megjelenő egykét bútordarab-jelzés, nemkülönben a világítási effektusok kitűnő megoldása (Czövek Györgynek jár érte dicséret) nagyszerűen segítették a rendezői munkát. A dráma e ff vés alakiainak élet- rekel tőiről is csak a dicséret hangján szólhatunk, A Taláros úr alakjában Némethy Ferenc nagy mű- vésziséggel érzékeltette, hogy nem a hivatásos bíró, nem a nyomozó, hanem az emberiség Öltött most bírói talárt., hogy vizsgáljon és ítéljen. Nem száraz jogász — érző ember, aki félti is az eset szereplőit és érzi az önmaga — mint a társadalom egy tagja — felelősségét is. Sokrétű szerepét, figurájának több arculatát mély emberiességgel hangolta harmonikus egységbe. Srentirmav Éva Li- dá-ja közvetlenségével, melegszívűsé- gével el tudja velünk hitetni, hogy ilyen nagy szerelem is létezik és — a Taláros úrral egyetemben — mi is egyedül őt. mentjük fel a vád alól. Alakításában a szerelmes diáklány bája és a szenvedélyes szerető nagyszerűen öltött testet. Peter Petrus tétovázó, karrierista, nehézségektől visszariadó, s végül a tragédiától teljesen összetört alakját Csiszér András — művészi tehetsége széles skálájának megmutatásával — keltette életre: különösen ‘emlékezetes alakítása az öngyilkosság utáni »tetem- rehívás* jelenetében. Nagyszerűen ábrázolja a megcsalt feleséget Vargha Irén; szeret, szenved és gyűlöl egyszerre, igen nagy művészi erővel. A szenvedő, szerelmes fiatalember hiteles alakját keltette életre Verdes Tamás; heves, szenvedélyes, biz^nvos fokig vak a szerelemtől, lángoló és összetört, érzelmek egész sorát ábrázoló. A fiát szinte majomszeretettel szerető és rajta kívül mást nem tekintő anyát Gyarmathv Anikó alakította emlékezetes művészi ábrázolással. Gyarmathy Ferenc Novak- la kitűnő prototípusa annak a vezetőnek, akinek gondjaira emberek vannak bízva, de sorsuk intézésében nem tud menekülni a szokvány és a megszokott«áq kereteitől. A barátnő ó«! a s/obíUárs s^űk-ra’zú sz°röT'°’ben Tébv Katalin és Deménv Ovula jelenítették meg hitelesen, művészien azokat a barátokat, akik ió szolgálatot vélnek tenni barátjuk hibáinak takargatásávnl. A főpincér két rövid jelenetében Szabados Ambrus iólsi- került alakítását láttuk; második jelenetében nagyon emberi. A 7 »Ilyen nagy szerelem« a ma drámája. Témáját egy szocialista állam mai hétköznapjaiból meríti, mondanivalóiéval a ma társadalmához szól. örülünk, hogy ezt a drámát — ha késve is — láthatjuk Miskolcon és örülünk, hogy a nagyszerű dráma méltó tolmácsolásban került elénk. BENEDEK MIKLÓ*1