Észak-Magyarország, 1959. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-03 / 52. szám

Kedd, 1959. március 3. ESZAKMAG YARORSZAG Nagyüzemi kukoricatermesztésünk egyes kérdései Egy kevÉcsbrigádvezető újításával évi tiz tonna drága ötvizitt anyagot takarítanak meg Nem szarul bővebb taagyarazatira, hogy szemtermést adó nővén yeimik fcözüa egyik leiglhélásaibb, legalkaL rrua2ikodóibb kuhihnövény ünk a ku­korica, amely — biológiai tulajdonságainál fog­va szemtermésben is a legna­gyobb hozamot képes kataszteri holdanként biztosítani, — a szemtermésen túl az időben letakarított és szakszerűen tar­tósított szár, közepes minőségű szénával egyenértékű tömegta­karmányt ad, — eHóvetemény iránt nem igé­nyest akár önmaga után is évről évre vethető, — a ma már birtokunkban lévő termesztéstechnikai eljárások al­kalmazásával a búzának jó eAö- veteményévé tehető, — az időjárás szélsőségeit vi­szonylag jól bírja. Ezzel magyarázható, hogy ezt a növényt szinte évről évre «felfedez­zük«, a jelen ás a jövő mezőgazda- sági termelésünkben egyre nagyobb szerepet szánunk neki. Ahhoz azon. ban, hogy a kukoricában rejlő lehe­tőségeket az eddigieknél jobban ki­használjuk, terméshozamát állandó­sítsuk, a gyakorlatban eddig elter­jedt termesztéstechnikái eljárásokat ká kell egészíteni, bizonyos esetek­ben újakkal kell helyettesíteni és a kukoricatermieszités technikájával, kapcsolatos eddigi nézeteámket rész­ben módosítani kell. 1. A kukorica alá végzett őszi mélyszántást az eddigi 18—25 cm mélységgel szemben legalább 30—35 cm mélyen kell elvégezni. Megbízható kísérletek bizonyít­ják, hogy a megfelelő természe­tes termőréteg vastagsággal ren­delkező talajokon minden át­menet nélkül ugrásszerűen le Megnevezést Term. átl. Keményítő '' Ír Ív m ír Ív kb/q ért. kh/q Takarmánygabona ' W 10.08 Lucerna 25 7.50 Borsó 11 7.81 Takarmányrépa 30© 12.90 Szemes kukorica 15.5 12.04 Négyzetes fészkes siló 212 41.— ; A fenti számok meggyőzően bizo­nyítják, hogy a termesztett takarnia-, lányok közül a silókukoricával tudjuk köt. holdamként a'tápanyagban kife­jezett legmagasabb hozamot biztosí­tani és a legolcsóbban előállítani. Ez ad magyarázatot arra is. hogy miért szükséges a kukoricavetés területén belül a silókuikiorica területét koszé- -iesáteni. 3. Vetésre hibrid vetőmagot első_ sorban beltenyésztett hibridvetö- r magot kell használni. (Márton­ja vásári 5-ös.) f Ma már a gyakorlati termelés is * birtokában van olyan tapasztó.­• latoknak, hogy a fajtiszta vető­magvakból termesztett kukoricák­kal szemben a fajtahibrid kuko­lehet menni az őszi mélyszántás­sal akár 50 cm-re is, nem kell félni semmilyen különösebb ká­ros hatástól. A sekély termő- rétegű talajokon a mélyműve­lést altalaj-lazítással kell biz­tosítani. A lényeg az, hogy a körülményekhez képest a műve­lés mély legyen, mert ez teremti meg a kukorica számára a vege­tációhoz szükséges csapadéktáro­lást, a gyökérzet szabad fejlődé­séhez szükséges kedvező feltéte­leket. Savanyú talajokon a mé­lyítő szántás következtében olyan előnyös körülmény js köz­rejátszhat, hogy a felső elsava- nyodott, szerkezetnélkülivé vált réteget, az alulról felhozott, mészben gazdagabb és szerkeze- tesebb réteg váltja fel, 2. Kukoricatermesztésünkön be­lül lényegesen meg kell növelni a silónak termesztett kukorica területét. A magas színvonalú mezőgazda- sági termelést folytató országok­ban, ma már egyre inkább nem tesznek különbséget a szemre és silónak termesztett kukoricater­mesztés technikája között. En­nek oka. hogy a silónak termesz­tett és viaszérésben betakarított kukorica mind a szemre termesz­tett kukoricához, mind más takar­mányt adó növényeinkhez viszo­nyítva. lényegesen magasabb táp­anyagot képes kataszteri holdan­ként biztosítani. Pl.: az elmúlt évi kísérletek alapján a silókukorica tápanyag­ban kifejezett kát. hőldankénti • hözama a szemes kukoricához és más fontosabb takarmányt adó növényekhez viszonyítva a következőképpen alakult: kh q i q tápanyag önkölts. em. Em. fehérje kém. ért. Ft. fehérje Ft. 1.13 212.-» 1930.*~ 2.82 • 181.— 487.­2.10 416.-* 1545.— 1.56 542.— 4680.— 1.11 265.­2387.-t* 2.33 65.~ 1194.­ricák 15—20 százalékkal, a bel- tenyésztéses . hibrid-kukoricák pedig 20—25, százalékkal adnak magasabb termést kát. holdan­ként. Az idén bőven rendelke­zésre áll az ilyen vetőmag, így teljesen a termelőszövetkezetek­től és dolgozó parasztoktól függ, hogy milyen mértékben élnek ezzel a lehetőséggel. 4. Az általánosan elterjedt 8—10 ezer kát, hőldankénti tőszám helyett — a talajerő állapotától függően — szemes kukoricára való termesztés esetén 15—18.000, silónak termesztett kúkoi’ica ese­tén 22—25.000 tövet kell katasz­teri holdanként meghagyni. Ugyancsak kísérletek bizonyít­ják, hogy — megfelelő agrotech­nikával párosítva — a fenti tő­szám kát. holdanként szaksze­rűen elhelyezhető, minden tő megfelelő csövet hoz és így kát. holdanként a szemre termesztett kukorica 45—50 mázsás csöves, . a silóra termesztett kukonca pe­dig 250—300 mázsás cső és szár- termést ad az eddigi 20—25 má­zsás, illetve 100—150 mázsás ka­taszteri hőldankénti hozammal szemben. 5. A felemelt tőszám, a gépi nö­vényápolás és a talaj egész té­ny észidőszak alatti 'kultúrálla- pótban váló tartása érdekében a szocialista nagyüzemekben a szemr etermesztett kukoricát ikersorosan, a silónak termesz­tett kukoricát pedig négyzetes- fészkesen ajánlatos vetni. Az ikersorosan vetett és szemreter- mesztett kukoricát az egész te- nyész-időszak alatt — akár a be­takarításig— géppel tudjuk ápol­ni, a talajt teljesen gyommentes állapotban lehet tartani, a címer­hányáskor és szemképződéskor akadálytalanul alkalmazható a gépi műtrágyázás. Az egy elés és csőtörés kivételével minden műn- lcafolyamat a gépállomások ren- » delkezésére álló gépvei elvégez­hető. Az ilyen módszerrel ter­mesztett kukorica igen jó elő- veteménye az őszi búzádnak is, mert a rendszeres és egész te- ■hyész-időszak alatt végzett nö­vényápolás biológiailag beérett, jó vízgazdálkodású talajt biztosít és a kukoricaszár betakarítása. után a vetőszántás nélkülözhető, mert a keresztben-hosszában al­kalmazott tárcsázás, vagy dixtíl- lerezés kifogástalan vetőmag­ágyat ad. A négyzetes-fészkesen vetett silókukorica esetében a magas tőszám ésszerűen és szalcsze- rűen elhelyezhető, a keresztben- hosszában alkalmazott három­szori gépi kapálás a kukoricát a gyomosodástól megvédi és a silókukorica termesztés minden munkafolyamata gépesíthető, a kézi munkaerő teljesen kiküszö­bölhető. Vázlatosain . a lentiekben elmon­dottak azok az új megbízható ter­mesztéstechnika,* eljárások, amelyek, kél ki keld egészíteni, sőt bizányos esetekben fel kell cserélni a nagy­üzemeinkben eddig alkalmazott ku­korica-termesztési technikát. Ezek gyakorlati adkáimazáisával tudjuk je­lenleg' leginkább kihasználni a ku­koricában rejlő lehetőségeket, ugrás­szerűen megnövelni a kát. hoidan- kénti hozamot és így tudunk szilárd takarmány-bázist teremteni a ter­melőszövetkezetek fejlődő állat­tenyésztése számára. Laczkó István főagronómus A DIMÁVAG kovácsolóüzemében készítik az autótengelycsuklókat. A drága ötvözött anyagból készülő al­katrészekhez még néhány hónapja is viszonylag sok alapanyagot használ­tak fel. Halász Tivadar kovácsoló bri­gádvezető a tengelycsuklók szabásá­nál új módszert vezetett be, amit már csaknem féléve rendszeresen alkalmaznak. Az új módszerrel több mint négy kilogrammal kell kevesebb anyag egy tengelycsuklóhoz, anél­kül, hogy a minősége változnék. A brigádvezető újítása csupán az idén több mint tíz tonna drága külföldi ötvözött anyag megtakarítását teszi lehetővé. 17 Borsod megyei községben gyullad ki az idén a villany Borsod megyében a felszabadulás óta több mint 110 községbe vezették már be a villanyt. Az idén a múlt évinél több, összesen 17 község és egy tanya-település kap fényt. így többek között a Tisza mentén négy, az 'eddig elhanyagolt putnoki járás hegyei között pedig 6 kis községben gyullad majd ki a fény. De villanyt kapnak olyan «istenháta mögötti« községek is, mint például Lak, Hegy- meg, Gagybátor. Gépesített meddőhányók A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben havonta átlagosan félmil­lió forintot fizettek ki a meddőhá­nyón dolgozók részére. A bányából kikerülő földdel, palával teli csillé­ket ugyanis kézierővel kellett a med­dőhányóra vontatni, s ott kidönteni. Ez nemcsak munkáslétszámot vont el a termeléstől, de akadályozta a szállítást, a legtöbb esetben csille­hiányt okozott a munkahelyeken. A tröszt tavaly kezdte meg a med­dőhányók korszerűsítéséi és gépesí­tését. A bányából kikerülő meddővel teli csillét csőrlővel vontatják a hu­nyora, ahol egy forgatódobba kerül, amely önműködően üríti ki. ff Ha rajtam állna, újdonságok üze­mének nevezném el a Szerencsi Csokoládégyánat. A műszaki veze­tőket pedig, — ákiik tervezik' az új cikkeiket — csokoMdeipari fel­találóknak hívnám. Lehet, hogy té­vedek. de az az érzésem, nincs is talán a megyéiben még egy olyan üzem, amely annyi új cikket, amy- nyi új árut hozott volna forgalom­ba az elmúlt két esztendő alatt, mint éppen a Szerencsi Csokoládé - gyár. Közel egy esztendővel ezelőtt az édesipari üzemek versenyében az elsőik lettek, s külön miniszteri di­cséretben is részesültek az áruk ízléses elkészítéséért és csomagolá­sáért. Nos. — ez a dicséret ebben az évben párosult! Az oírszág édes­ipari üzemeinek versenyében újra az élre kerültek, s az elmúlt hetek így a <2 de/' lúe cSzere ucjt'űl Az idei villamosítási terv kidolgo­zásánál figyelembe vették a mező- gazdaság szocialista átszervezésének követelményeit is. Az idén villamosí­tásra kerülő valamennyi község­ben működik már a tsz. A község lakói a községfejlesztési alapból, valamint személyi hozzájá­rulással több mint 3 millió forintot adnak a villany bevezetésére. korábban egy-egy meddőhányón fog­lalkoztatott 7—9 fő helyett 2 dolgo­zóval tudják ellátni ezt a munkát. Az üres csille-forduló pedig a koráb­bi 25—30 percről 5—7 percre csök­kent. A meddőhányók gépesítését- az üzemek saját erejükből valósítják meg a tröszt műszaki osztálya által elkészített tervek alapján. Eddig már 8 bányánál gépesítették a meddőhá­nyót s az év végéig további hét bá­nyaüzemben valósítják azt meg. A felszabaduló munkaerőt a bányabe.H munkahelyeKen foglalkoztatják. és hónapok folyamán megint egy sor új cikket állítottak elő. Nem ír: beszélve arról, hogy február 28-rá már a húsvéti cikkeik gyártását is befejezték. Ez pedig nem kis dolog, hiszen a gyár több mint 1 millió darab különféle csokoládé figurára, körülbelül 700.000 darab gíiMas- , tojásra, 320.000 ldlogawnrn cukor-. tojásra és 12.000 kilogramm csók©, ládékrómtoiása*a kapott megrende­lést. Ezekután joggal kérdezhetné va­laki: mit csinál majd tovább á Szerencsi Csokoládégyár? Hogy mit csinál? Kezdi elölről! A napi cikkek mellett hozzákezdenék a mikulás és a karácsonyi figurák gyártásá­hoz, természetesen, újból sok meg­lepetést tartogatva a fogyasztókö­zönség számára. D. F. (RftÖlCX URBAN NAGY ROZAL/A éS NAGY ZOL TÁN r RIPORT SÖR OZA rx\ Egy kis tánc (Gondolkodtatni, megrendíteni és nem szórakoztatni akarunk.) TJj lemezt!..-. Helló!... Űj u lemezt!... — A tánc foly­tatódik. Tangó... Két pár táncol a szoba közepén. A lány mindkét karjával átöleli « fiatalember nyakát. Ügy kapasz­kodik bele, olyan szenvedéllyel, mint aki, hosszú út után tér vissza szerel­meséhez. Csókolgatja. A házigazda, elvált, egyedülálló öregúr a rekamién ül és elégedetten mosolyog, azt is mondhatnánk — vigyorog. A térdét is csapkodja hozzá. — Jól csináljátok, gyerekek! A szentségit! Istenemre jól csináljátok. — pajtáskodva kacsint a fiatalem­berre. ... Kint, a házon kívül csend. Az utolsó villamos zörgi végig az utcát. Olykor egy-egy siető ember alakja tűnik fél, aztán megint mozdulatlan­ság. A város aludni tért. Házak bó­biskolnak öreg nyugalommal, egy szobában fény gyűl, gyermeksírás hallatszik, — az anya álomba rin­gatja felriadt kicsinyét... A lány a házigazda megjegyzésére ingerülten abbahagyja a táncot. Ele­mér, a háziúr barátja — leteszi po­harát, először unszolóan mosolyog ft lányra, majd magabiztosan oda­szól: — Gyere velem... Mondtam, hogy ne kezdj fiatalokkal!... Nem mond­tam?! Vali, mert így hívják a lányt, — ellöki magától, a táncolniakaró part­nert: — Hagyjatok!..-, A házigazda avatkozik közbe: — Hiszti nem kell!... Kislányom, már ezerszer megmondtam neked, hogy nem szeretlek, ha hisztizel. — Hagyjatok! Nem értitek?... Hagyjatok! $ — Még csak az hiányzik, hogy fel. verd itt a házat! Igyunk inkább! — A házigazda fürgén, szolgálatkészen újra tölti a kiürült poharakat. — Na kislány, gyere, csókolj meg, minden el van felejtve. — Hülye!... — A lány nem ment. Nem lehetett mást tenni, koccintot­tak. — Egészségetekre! Szervusztok, gyerekek! — Lemezt!... A párok újra táncba kezdenek. Vali a rádióra könyökölve, mereven nézi a táncotokat. Elemér, aki partner nélkül marad, a házi­gazda mellé telepedik. — Duzzog a kicsi... — Miért duz­zog, hercegnő?! — Alfréd bá’-nak — a barátok közt ez a házigazda neve, — már visszatért a nyugalma. Át­karolja Elemért. — Hagyd, öregem! Akkor nem duzzog, hihihi! Akkpr nem duzzog! T? lemér nem mosolyog. Fanyar képet vág. — Nem szeretem az ilyen »kiboru. lásokat«. Mit, rikoltozik itt? Felveri « házat. e» Hát aztán? ‘f— A múltkor ezzel jártuk meg. — Mivei? — Felébredtek a szomszédok. — Ezt még nem mondtad. — Még nincs lezárva az ügy. Ideg­rohamot kapott az asszony... — Nocsak!... — Hagyjuk... Majd elsimítjuk valahogy... — Helyes! Helyes! Szóval elsimít­játok? — Sag schon! Azért a kis játékért megérte. Egy kis történelmi játék... Ibi, akit ma este hoztam fel hozzánk először, isteni volt. Ilyen lehetett egy-egy orgia, amit Jorge Amado megénekelt. — Bravó! Bravó! Bravissimo! He­he! ... Szóval megérte ... Egy kis történelmi játék... Ez az öregem! Mulatni kell, mulatni! Nem? Rövid az élet, vagy hogy is van... Jó ez a szám! Marijuana csa-csa-csa! Ked­velem ezt a slágert, a ritmusát. Eh. nem táncol ez a lány! Még mindig nem akar táncolni, kincsem? Vali rá sem néz Alfrédra. úgy mondja: — Vén barom! ... Álljunk meg egy szóra. Kissé erősnek tűnik ez a kifejezés így le­írva. Hát még a1 valóságban! Mert a valóságból vettük. Szereplőink egy miskolci ház elsőemeleti lakásában táncolnak. S ha történetesen elolvas­sák írásunkat, felháborodottan tilta­koznak: — De kérem, minő erkölcs­telenség! Nem szűrték le kellő judi- ciummal. Mennyit árthat egy ilyen írás. — Isteni prüdantéria. A maguk közt megszokott, a jóízlés minden határán túlmenő szeánszok most az olvasó elé tárva — feszélyezők. Ó, 6, 6!... e nézzük csak tovább!... Al­fréd nem veszi magára a megjegyzést. A tánc abbamarad. Ibi a két beszélgető közé telepszik. wr Langyos ez a mm éjszaka. Ti itt beszélgettek, ahelyett, hogy csi­nálnánk valamit... Mondjátok, ti. már ennyire megöregedtetek?... Helló! Figyeljetek ide! Ezek az öreg mókusok itt elmélkednek. Most vált­ják meg a világot. Idefigyeljetek! Alfrédó világot vált! Gyerekek! . Röhögnöm kell! Alfréd úr azt mond­ja; jaj, röhögnöm kell: cogitó ergo sum! Alfréd úr, idenézz! — A térde fölé húzza szoknyáját: — Cogito. vagy nem cogitó? Alfréd vihog., — Nem cogitó, Ibi, nem...! Ara­nyos ez a lány! — Hanem? — Hanem.\. — Lemezt!... Lemezt, táncolni akarok! — Rock and roll!... A házi­úr nehézkesen togyog Ibi mellett. Ibi vezeti. Próbálja »kidobni«. A töb­biek nevetnék és tapsolnak. Ibi messzebblép. Alfréd előtt táncol. Gátlástalanul mutogatja bájait... ...Ismét joggal tiltakozik a jóízlésű olvasó!.,. És joggal tiltakoznak sze­replőink is. Szereplőink, akik bizo­nyos helyeken kajánul elmélkednek kialakulófélben lévő társadalmunk erkölcséről. »Polgártársaink« csepü- lik legjobban az újat. De nem tud­ják, hogy mi ez az új, a régi szerint élnek, gondolkoznak. Most csodál­koznak, hogy kitálaljuk nyárspolgári életük »örömeit«. Meghökkennek... pe ez nem elég. Mi hadakozunk elle­nük. az új, egy tisztább, a felsőbb­rendű erkölcs szellemében. Épp a fiatalabb generációért... A Ifréd úr izzadva, lihegve hagy- ja ott táncosát. tJjra rock and. rőíl. Ibivel Elemér táncol tovább. Vali még mindig a rádión könyököl Előbbi partnere, a. társaság új tagja, a sarokban iszik. Részeg... Vali sír. Alfréd úr odalép hozzá, simogatni akarja. A lány pofonüti. Az öregúr nem sértődik meg. — Mondd csillagom, hajlandó vagy végre magadhoz térni? A lány teljes erőből ordítja: — Állatok vagytok!... Állatok!... sírógörcsöt kap. A lemezjátszót kikapcsolják. — Mondd drágám, ezek szerint tulajdonképpen miért vagy te üt? A lány teljes erőből újra pofon­vágja. — Tönkretetted az életemet, te, te vén disznó! — pofozza és zo­kog, mire a két férfi lefogja a kar­ját. Lassan megnyugszik. A tánc már nem kezdődik újra. A társaság tanácstalanul áll. Vali egy a&zXál mellett a csipke térítővel játszik. Ar­cán bánatos mosoly váltja, fel a me­rev kifejezéstelenséget. Mintha nem is a jelenlévőkhöz beszélne. _mmmmrPizennyolc éves voltam, nem ismertem férfit. Akkor ta­lálkoztam vele... — Elgondolkodik, maga elé idézi egykori szerelmét. — Olyan szíve volt! .. Ha beszélt, si­mogatott a hangja. Feleségül akart venni. Megkérte a kezemet... Én nemet mondtam. Többet akartam. Olyan szive volt... Istenem... A házigazda cinikusan kuncog, — Hallottátok? Olyan szive volt!... Hallottátok? És mondd, szép férfi volt? Hi-hi-hi? Szép férfi volt? A lány arcán már egészen felszá­radtak a könnyek. Már nem is szi­pog. Dühösen indulatos. — Te talán szép vagy. te féreg? Te vén barom! Tudod te. hogy undo* rodtam tőled mindig? Mikor először megcsókoltál, hányingerem támadt. Akarod, hogy elmondjam, mire gon* doltam akkor?... Lehunytam a sze­memet és mindig egy kukacot lát­tam magam előtt, egy undok kuka­cot ... A jelenlévők feszengenék. Alfréd kivörösödve ül a rekamien. Ideges­ségében alig tud szóhoz jutm,* (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents