Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-19 / 42. szám
2 ÍSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1959. február 19. Az életszínvonalat tartani és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak nagyon jó munkával lehet (Folytatás az 1. oldalról.) daságunkban meglévő tartalékok feltárásához és így közvetve ahhoz, hogy az elkövetkezendő években az anyagi alapok bővülésével tovább növeljük dolgozó népünk életszínvonalát. A Kohó- és Gépipari Minisztérium terülétén kedvező, hogy az export- feladatokat a tervezettnél sikeresebben hajtották végre. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelem áruforgalma a múlt évben aktív volt. örvendetes jelenség, hogy a szénbányászat túlteljesítette termelési, önköltségi és eredmény- tervét. Jelentősen javult a bányászatban a munkafegyelem, csökkent a munkaerővándorlás és növekedett az egy •*5re jutó teljesítmény. Építőiparunk 1958-ban lényegében megfelelt a várakozásnak. Látnunk kell azonban, hogy ebben az esztendőben az építőiparra jóVal nagyobb feladatok megoldása vár. A tervben kitűzött lakásépítési program, valamint az egyéb építési munkák végrehajtása többek között megköveteli, hogy' biztosítsuk az előirányzott pénzügyi fedezetet az építőanyagot termelő üzemek legfontosabb beruházásaira. A kormány elnöke ezután kitért a vegyipar, különösen a gyógyszeripar fejlődésére és feladataira, szólott a könnyűipari üzemek munkájáról, majd megállapította: a Könnyűipari Minisztérium vállalatainak jobban együtt kell működniük a belkereskedelemmel és akkor elkerülhető, hogy egyes cikkekből felesleges készletek halmozódjanak fel csak azért, mert nem vették figyelembe a fogyasztási igényeket A szükségtelen termelés jelentős népgazdasági kárt okoz, ezért ennek megakadályozása fontos feladatunk. A mezőgazdaság is beváltotta a hozzáfűzött reményeket Münnich Ferenc ezután a mező- gazdaság helyzetét ismertette: Állami gazdaságaink az elmúlt évben jó eredményeket értek el a terméshozamok emelésében, azt azonb-n nem mondhatjuk, hogy a termelés költségei kielégítően csökkentek volna. A gépállomások munkájában is javulás észlelhető: tervüket teljesítették és kissé javították munkájuk gazdaságosságát. A kormány az 1958 elején kiadott 3004-es rendelettel új alapokra helyezte a termelőszövetkezetek állami támogatását és azokat többtermelés- re, a közös vagyon növelésére és árutermelésük fokozására ösztönözte. A termelőerők fejlődésével a szövetkezetek jóval nagyobb termelési eredményeket értek el, mint az egyéni parasztok. Ez azt is bizonyítja, hogy a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítására és megerősítésére kiadott intézkedések eredményesek voltak. Az egész dolgozó nép javát szolgáló terveink megvalósításához szükség van a legszélesebb néprétegek cselekvő aktivitására, odaadó munkájára. Nagyon fontos dolog, hogy a terveket megvalósító dolgozók az eddiginél is jobban kivegyék részüket a gyárak, üzemek ügyeinek intézéséből. Az üzemi demokrácia kiszélesítésére, a feladatok eredményesebb megoldására az elmúlt esztendőben az ipari és mezőgazdasági üzemeknél csaknem 2200 üzemi tanács alakult, több mint 66 ezer taggal. A választásoknál a legszélesebb demokratizmus érvényesült. Az üzemi tanácsok eddigi működése bebizonyította, hogy létrehozásuk helyes volt s bár még kevés gyakorlattal rendelkeznek, már eddig is jelentősen segítették a gazdasági vezetőket. A szakszervezetek 1959-ben növelik erőfeszítéseiket az idei és a hároméves terv sikeres teljesítéséért. A tanácstagok képzésével is magasabb színvonalra emelik az üzemi tanácsok munkáját és szorgalmaz- zák a termelési értekezleteken elhangzott javaslatok megvalósítását. Biztosítjuk a tudományos és művészi alkotómunka szabadságát A kormány elnöke a továbbiakban művelődésügyi kérdésekkel foglalkozott;-Hangsúlyozta: A kormány biztosította és továbbra is biztosítja a haladást szolgáló tudományos és művészi alkotómunka szabadságát, •tiszteletben tartja a tudományos és művészeti meggyőződést. Szabadságot és támogatást biztosít minden tudósnak, írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A kormány az elmúlt időszakban épített mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ezután is ápolja és továbbfejleszti haladó nemzeti hagyományainkat. Ugyanakkor a nemzetközi kulturális kapcsolatok széles hálózatának megteremtésével biztosítja, hogy nemzeti kultúránk szüntelenül gazdagodjék. A tudományos tevékenység a múlt évben terjedelmében és lehetőségeiben bővült, és általában eredményeiben is kedvező fejlődést mutat. A tudományos kutatások anyagi feltételei népgazdaságunk lehetőségeihez, mérten bővültek, 1958-ban a kutatóintézetek költségvetése több mint W millió forinttal emelkedett és jelentékeny az újonnan alapított intézetek szama is. Sokat fejlődött a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is. Hároméves tervünknek ebben az esztendejében 1959-ben tovább bővítjük a kutatásokat szolgáló anyagi lehetőségeket. Nagy reményekkel tekint a kormány az ország távlati tudományos kutatási terveinek kidolgozása elé. A nemzetközi tudomány rohamos, valósággal forradalmi ütemű fejlődése, amelynek élén a Szovjetunió halad, minket is arra kötelez, hogy tovább fokozzuk a tudomány fejlesztésének ütemét, a szocializmus növekvő szükségletének és lehetőségeinek a tekintetbe vételével. A művelődésügy terén az 1958-as esztendő a továbbfejlődés, az elvipolitikai munka még javításának éve volt. A megoldott feladatok jórésze a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődésügyi politikájában kitűzött teendők végrehajtását segítik elő. Közoktatásunk területén az elmúlt évben nagyarányú tanteremépítési program végrehajtását kezdtük meg. Az általános iskolák tanteremellátásának megjavítására 1958- ban 872 tanterem építésé* felértük be és 447 tanterem építését kezdtük el. Ez évben beruházásból, illetőleg az új lakótelepeken mintegy 1089 tanterein megépítését is tervezzük, ezenkívül meg280 kezdjük további, mintegy tanterem építését. Készül a társadalmi és állami szervek által adományozható ösztöndíj- rendszer. Egyetemeinken és főiskoláinkon a múlt év a politikai fejlődés terén hozott eredményeket. A társadalomtudományi karokon szakmai-ideológiai vitákat szerveztek, illetve szerveznek, hogy az egyes szaktudományokban fokozottabban érvényesüljön a mar- xizmus-leninizmus. Az általános iskolák tanárszükségletének biztosítására a pedagógiai főiskolákat négyéves képzési idejű, háromszakos tanárképző intézetekké szervezik át. Ez évben megkezdődik a tanítóképzés reformjának végrehajtása. Szeptemberben megnyitja kapuit a 11 felsőfokú tanítóképző intézet és a három felsőfokú óvónőképző iu+ézet. Münnich Ferenc a következőkben a művészeti kérdésekről beszélt. A játékfilmgyártásban 1958-ban a további konszolidálás, mindenekelőtt a gyártott filmek eszmei-politikai és művészeti színvonalának emelése volt a legfontosabb cél. Az eredményeket mutatják a Vasvirág, a Razzia, az Édes Anna, a Tegnap és más filmek. A mozilátogatók száma a múlt évben 131 millió volt. A mozihálózat mintegy 200 új mozival és vetítési hellyel növekedett. Egy esztendő alatt 130 új filmet mutattunk be. 92 filmet adtunk el, ebből 39-et kapitalista országok is megvásároltok. 1959-ben előreláthatólag újabb 30-al növekszik a normálfilm vetítésre alkalmas filmszínházak száma, ezenkívül mintegy 100—150 úi keskeny- filmvetítésű mozi létesítésére számíthatunk. Az év végére mintegy 100 szélesvásznú filmszínházunk lesz, s ez évben 132 új filmbemutatót tervezünk. A színházak műsorpolitikájáról elmondhatom, hogy az elmúlt évad második felében jelentős változáson ment át. A klasszikus darabok mellett mind több az új magyar bemutató. köztük igen hasznos és értékes haladó alkotások is színre kerültek. Foglalkozott zenei életünk fejlesztésének eredményeivel, majd rámutatott, hogy a zenei évad kiemelkedő eseménye lesz a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap hangversenysorozata és az idén 75 éves fennállását ünneplő Állami Operaház díszelőadás-sorozata. A múlt évi könyvforgalom csaknem 21 millió kötet. 1958-ban százezer ismeretterjesztő előadás volt, körülbelül négymillió részvevővel. A könyvkiadás nagy eredményeket, ért el elvi munkájának megjavításában; Mennyiségileg és minőségileg is javult a politikai művek kiadása, megnőtt a tudományos, szakmai és ismeretterjesztő irodalom arányszáma. Növekszik a könyvforgalom is. 1953-ban könyvforgalmunk 160 millió forintot ért el, 1958-ban pedig 381 millió forintért vásároltak könyvet, vagyis hazánk minden lakosára 38 forint értékű könyvvásárlás jutott. A Minisztertanács elnöke a továbbiakban összegezte 1959 legfontosabb tervfeladatait A legfontosabb, hogy a hároméves terv második évének céljait teljesítsük, illetve túlteljesítsük. Az életszínvonalat tartani és a lehetőségekhez képest még tovább fokozni csak nagyon jó munkával lehet. 1959-ben a gépgyártásban a tavalyinál tíz százalékkal magasabb tervet kell teljesítenünk. Különösen nagy gondot kell fordítani a dieselesítésre, a mezőgazdasági gépgyártásra, a műszeripar, az erősáramú ipar és a híradástechnikai ipar fejlesztésére. Tovább kell fejlesztenünk a műanyag- gyártás alapanyag bázisát. A szénbányászattól nem sokkal nagyobb mennyiséget kérünk, hanem fokozottabb gondot a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére. Bízunk benne, hogy ebben az esztendőben is túl fogjuk teljesíteni la. kásépítési tervünket és ezzel tovább csökkentjük a sajnos még meglévő lakásproblémát. A lakásáltománv fejlesztésének 15 éves távlati terve még ebben az esztendőben nyilvánosság elé kerül. Az a cél, hogy 1975-ig elérjük: minden családnak önálló lakása legyen. Továbbépítjük a Dunai Vasmű kokszolóüzemét, hi. deg és meleg hengerművét. Folytatjuk a Lenin Kohászati Művek építését. az oroszlányi erőmű, a dunai cellulózé-gyár, a fóti gyermekváros és sok más jelentős kommunális és mezőgazdasági építkezés tető alá hozását. Könrfyű ipari vállalatainknak tovább kell csökikenteriiök a hiánycikkeket. A nylon-szövet termelését kétszeresére akarjuk emelni, a nylon kötöttáruk termelését a jelenleginek majdnem felével növeljük. A bútoripartól a jelenleginek egy- hármiadával több konyhabútort ég 19 százalékkal több kombinált szekrényt várunk, mint tavaly. Körül, belül 32 százalékkal akarjuk növelni a bútorforgalmat. Ennek az esztendőnek tervfeladatai megkívánják, hogy az élelmiszeriparban nagy lépéssel fejlődjék az újszerű technika. Ez elősegíti a jelentkező igények mind tökéletesebb kielégítését, egyúttal a gazdaságos termelést. Feladatunk, hogy néhány fontos, nagyon keresett áru termelését növeljük. Az a tervünk, hogy ebben az esztendőben 43 ezer darab televíziós készüléket, 9 ezer darab hazai gyártmányú hűtő- szekrényt, 8 ezer darab 250 köbcentiméteres motorkerékpárt hozzunk forgalomba. Szeretnénk a választékot bővíteni az elektromos tűzhelyből és más háztartási cikkekből is. \ beruházás több mint tavaly Münnich Ferenc ezután az 1959. évi beruházási tervet ismertette. Az 1959. évi beruházási terv állami erőből — nem számítva a vállalati saját erőt — rövidlejáratú bankhitelt és a tsz-eknek nyújtandó hosszú- lejáratú hitelt — 13,2 milliárd forint beruházás megvalósítását irányozza elő. Ez 2,2 milliárd forinttal, azaz közel egyötöddel több, mint az 1958. évi felemelt előirányzat. A lakásépítkezések részesedése az állami erőkből megvalósított beruházások között 9.4 százalékról 12.2 &zá_ zalékra növekedett. A gépi beruházások részesedése 29 százalékról 35 százalékra nő. Hangsúlyozta: az 1959. éves beruházási terv előirányzatai megfelelnek a hároméves tervben foglalt fő céloknak. Kiemelte az építkezések határideje megtartásának, az építési költségek csökkentésének, a korszerű tervkészítésnek a fontosságát. Tervszerűen fejlesztjük az ópítő- anvagipart, új módszereket alkalmazunk és, fokozzuk a gépesítést. Nagyon sok és jelentős feladatot akarnak megoldani ebben az esztendőben egészségügyünk irányítói. Az eddigi jó munka legfőbb eredménye. hogy nálunk is fokozatosan növekszik az emberek átlagos életkora. 1930-ban az átlagos életkor ötvén év volt, 1948-ban már meghaladta a hatvan évet. Ma már közel járunk a hetven évhez. Körülbelül 1200 fővel növeljük a fekvőbetegeket ápolók és a szociális intézményekben dolgozók létszámát. Elsősorban egészségügyi középkáderekről és gondozónőkről van szó. Az orvostudomány állandó és gyors fejlődése nélkülözhetetlenné teszi, hogy bizonyos nagyhatású, költséges gyógyszereket bocsássunk a betegek rendelkezésére. Az egészségügyi beruházások közül tovább folytatódik a miskolci egészségügyi központ építése, átadjuk rendeltetésének az ózdi szakorvosi rendelőintézetet. Hozzákezdünk a sztál in városi 400 ágyas új kórház és a fehérgyarmati 250 ágyas kórház építéséhez. Fokozni akarjuk a védekezést a tbc, a szívós keringési szervek, valamint a mozgásszervi megbetegedések ellen. Az orvosok nagy többsége magáénak érzi és vallja a szocialista egészségügy céljait, amelyek megvalósulását elősegíti az orvosi rendtartásról szóló új törvényerejű rendelet is. Ennek kibocsátása a kormány programjában szerepel. Ezután Münnich Ferenc gazdasági eredményeinkről szólott; hangsúlyozta : • Gazdasági sikereink legnagyobb fokmérője, hogy az ellenforradalom után először a múlt esztcudőbeu már meg tudtunk állni Kaját lábunkon Az eredmény élthez hozzájárult az iparnak és a mezőgazdaság legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munkája, de külkereskedelmünk is. Az elért eredmény egész népgazdaságunk megerősödését mutatja, de benne van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szervezettségének fokozódása is. Eredményeink elérésében nagy jelentősége van a szocialista országok testvéri összefogásának'. Együttműködésünk a baráti, testvéri országokkal, a KGST útján egyre szervezetebbé válik, s mind összehangolt abban fejlesztjük népgazdaságunkat. Ennek az évnek a legfontosabb feladata az 1961-től 1965-ig terjedő időszak távlati tervének elkészítése. Együttműködés a testvéri országokkal — ez a legszilárdabb bázisa a nn népgazdaságunknak és ez nyújt biztos védelmet a kapitalista válság és termelési anarchia káros hatásaival szemben. Kereskedelmi kapcsolatainkról a kormány elnöke elmondotta: A Szovjetunióval való forgalmunk az egész külkereskedelmi forgalmunk mintegy 4o—45 százalékát teszik majd ki. A Szovjetunió a legfontosabb nyersanyagok és gépi berendezések szállítását vállalta. így válik lehetővé távlati terveink megvalósítása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST- ben tömörült valamennyi népi demokratikus országgal is. Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is továbbfejleszteni gazdasági kapcsolatainkat. Már eddig is kereskedelmi kapcsolatot létesítettünk néhány olyan kapitalista országgal, amellyel előzetesen egyáltalán nem volt kapcsolatunk, vagy az csak nagyon gyenge volt. 1959-ben a külkereskedelemben tíz százalékkal magasabb forgalmat irányoztunk elő, mint amekkorát erre az évre az egész hároméves tervünk előirányzott. Ebben az esztendőben tovább akarjuk javítani iparunk nyersanyagellátását. A továbbiakban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt, s többek között elmondotta: Egyik legnagyobb és legfonttn sabb feladatunk ebben és a következő esztendőben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. Erősítsük a termelőszövetkezeti mozgalmat Az a véleményünk, hogy a párt és a kormány politikája a termelőszövetkezeti mozgalomban is helyesnek bizonyult. Az ellenforradalom után a termelőszövetkezeteket politikailag, szervezetileg és gazdaságilag is meg kellett szilárdítani. 1957-ben pedig, még inkább 1958-ban már megteremtődtek' a fettételek, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésére is. A számszerű fejlesztést a kormány 1958. elején a 3004-es kormány- határozattal és más intézkedésekkel is elősegítette. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek földterülete 250 ezer katasztrális holddal növekedett. 1958 végén 3 560 mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működött 175 ezer taggal, 1,647 000 katasztrális holdon. Ez a szántó- területeknek körülbelül 13,5 százaléka. A párt és a kormány úgy látja, hogy 1959-ben az eddiginél gyorsabban lehet előrehaladni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Erre minden feltétel és lehetőség megvan. Rendkívül fontos ma is és ez lesz a jövőben is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világos, hogy a szocializmus építése megköveteli, hogy mindennapos, szívós szervező és propagandamunkát végezzünk és népszerűsítsük a nagyüzemi munka előnyét. Kormányunk úgy határozott, hogy anyagi eszközökkel* is fokozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelőszövetkezetek minél gyorsabban példamutató üzemek legyenek. Ebben az évben 100 millió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt rendeletét fogadott cl a 3004-es kormányrendelet módosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott. Elsősorban az újonnan alakult vagy a területileg megnövekedett termelőszövetkezeteknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fedezett termelési alapok után középlejáratú hiteleket folyósítunk és kiterjesztjük a gépállomások munkája után fizetendő kedvezményeket is. Bekötőutat, kórházat, villamosítást és egyéb kommunális létesítményeket elsősorban azok a községek kapnak. ahol a dolgozó parasztság több sége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elősegítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt szeretnénk, ha minél több helyen alakulnának ilyen bizottságok. Azt szeretnénk, hogy azokban, a termelőszövetkezeti tagokon kívül, tekintélyes, a szövetkezeti utat választó egyéni parasztok, pedagógusok, traktorosok, állami gazdasági, földmüvesszövetkezeti dolgozók vegyenek részt. Ezek a bizottságok fogják vezetni a termelőszövetkezetek szervezésére irányuló agitá- ciós munkát. Továbbra is erősíteni akarjuk a gépállomásokat, ugyanakkor a munka megkönnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodói termelőszövetkezeteknek arra, hbgy univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak. Máris látjuk, hogy ennek az összehangolt munkának megvan az eredménye, a termelőszövetkezetek nagy fejlődés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma Magyarországon, akik a közös gazdálkodás útját választják. Ez egész népünk érdeke, az egységes szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. Azt hiszem, hogy a szocializmus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyek az ország különböző részeiből érkeznek a termelőszövetkezeti moí> galom fejlődésének meggyorsulásáról. Mindenekelőtt azt láthatjuk belőlük, hogy különösen Győr és Veszprém megyében, de Szabolcs, Szolnok Komárom, Fejér és más melyekben is gyors ütemben érnek a teltételei annak, hogy a falun egyre tömegesebben térnek át az egyéni kisárutermelő parasztgazdaságok rendszeréről a szocialista, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok rendszerére. Jellemző a termelőszövetkezeti mozgalom meggyorsuló fejlődésére az is,, hogy vaz ország néhány részén a középparasztok is tömegesein megindultak a termelőszövetkezetekbe. Ez pedig rendkívül jelentős dolog. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a folyamat fokozódjék. A győri, veszprémi, komáromi és 1Tjás Példák sok egyéb mellett azt a különösen fontos tanulságot nyújtották számunkra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom sikeres fejlődésére azokon a helyeken lehet számú tani, ahol a mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítése társadalmi üggyé válik. El lehetünk készülve arra, hogy a termelőszövetkezeti, mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségei,nk dühös acsarkodását váltja ki. Az ellenséges elemek mindannyian felcsapnak dolgozó parasztjaink »"szabadságának-« Inthű védelmezőivé és ijesztgetésekkel. .fenyegetésekkel, rémhír- terjesztéssel, túlzásokkal, s minden módon igyekeznek fékezni a fejlődést. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk — amely az ellenforradalom idején is bebizonyította politikai érettségét — ilyen körülmények között is helyesen fog dönteni, s egyre nagyobb számban követi az élenjárók példáját. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk a termed és frontján is helytáll, s gondosan felkészül a tavaszi munkákra. Az idei kedvezőtlen (Folytatás a 3. oldaitwj
