Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

*

ESZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 1959 február 15

A szocialista mezőgazdaságért

Cselekedni kell, Lajos bácsi!

Emlékszikbe arra, kedves La_ jos bácsi, amikor pár évvet ezelőtta pislákoló petróleumlámpára panaszkodott, amely csak hunyorog, piszkálni kell benne a kanócot, de olvasni nem lehet mellette, Pedig Lajos bácsi szeretne olvasgatni. Hosszú téli estéken átnézni a napilapokat, kettőt is járat egyszerre; forgatja Jókai, Móricz, Mikszáth é$ Solohov műveit. Azaz: csak forgatná — mondta akkor —, mert lámpa mellett ósdi dolog ez már. Villany kellene a faluba, amely fényes világot ád, rádiót, elektromos gépeket működtet; odahúzza a kislámpát az éjjeliszekrényre, vagy hokedlira az ágy mellé és reggelig olvasgat mellette.

Jó másfél év múlva írta aztán egyik levelében, hogy látogassuk meg, igyunk áldomást, mert ég ám a villany! Ég a házban, a verandán, kint az istállóban és a Jani gyerek a malacólba is beszerelte ugyan, de kikapcsolta a körzeti villanyszereio, mert szakszerűtlenül végezte el a munkát. Nem baj viszont, hiszen éppen a sarkon, a ház végében közvilágítási lámpa ég, amely egész éjjel világit és így távoltartják magukat a tyúktolvajok a portától...

entünk is gyorsan, hiszen nem mindennapi élmény Lajos bácsival egy pohárka homoki mellett beszélgetni — ámde csalódtunk kissé és savanyúbb lett még a bor is. Először mert: nem égett a sarki lámpa, egy ebadta le- parittyázta délután. Másodszor: mert Lajos bácsi olyan dühös volt, hogy összeroppant izmos kezében a füléspohár. Tény azonban, hogy nem is annyira az eltüntetett villanyégő miatt zúgolódott, hanem mert: sár van az utcán — holott régen megígérték a járdát, mert nincs még kultúrház —- holott a szomszéd községben építik már; túncs ez, nincs az és egyáltalán semmi nincs úgy ahogy Lajos bácsi szeretné

M

# 9

ÉRZIK A FELELŐSSEGET...

így segítik a DIM ÍV AG Gépgyár kommunistái9 munkásai a mezőgazdaság

szocialista átszervezései

Megbocsásson, de mi bizony nagyon csodálkoztunk. Különösen akkor, amikor napjaink egyik legfontosabb belpolitikai kérdéséről, a párt mezőgazdasági határozalátiak végrehajtásáról esett szó. Véletlenül-e, vagy szándékosan, már nem is tudom pontosan, de kicsúszott a számon, hogy Lajos bácsi miért nem lép be a tsz-be é& erre így felelt nekem: »

e- Ráérek, fiam, I 1

C közben — én fs csak most

^ mérem fel igazán —* Lajos bácsi saját csökönyösségét cáfolta meg, amikor elmondta, hogy a Jani gyerekből viszont „agranamust” szeretne nevelni. Persze nem a saját 4 holdján gazdagítja majd tu dását, hanem nagyobb gazdaságba szánta Lajos bácsi is. Itt viszont Juli néném szólt bele a vitába, mert q ragaszkodik ahhoz, hogy az egyetlen fiúk a faluban telepedjen le. Mondta is (pedig az asszonyoknál ritkábban fordul elő az ilyesmi), hátha akkorra majd termelő- szövetkezet lesz... Lajos bácsi viszont még mindig csökönyösen ragaszkodik a régi termelési módhoz, amellyel pedig az idén is alig tudott valamit elérni.

önmagával került szembe, amikor munkájához, mindennapi életéhez az újat, a jobbat követelte. Az eset a sarki villany lámpával nagyszerűen példázta Lajos bácsi gondolkodásmódját, hogy népgazdaságunktól elvárja: szüntelenül adjon-adjon a földműves embernek, de amikor a népgazdaság kér, mert a munkásosztály nagyüzemi termelése mellett messze elmaradt a kisparaszti gazdálkodás — Lajos bácsi félrevonul.

A zért írtam meg ezt a levelet, mert a Jani gyerek nem szállt vitába avjával. De tiö vekszik és okosodik. Mezőgazdasági iskolára készül, hogy agronómus legyen valamelyik nagy termelőszövetkezetben. Mi lesz. ha akkor majd Lajos bácsi elé áll és szemrehányást tesz: „Maga nem gondolkodott édes- wpám?'

Gondolkodjon és cselekedjen tekéi már most, kedves Lajos bácsif

9. m.

Hírek termelőszövetkezeteink életéből

A termelőszövetkezetek tavaly az 1957. évet majdnem kétszeresen meghaladó építkezéseket végeztek. Jól használták fel a kormányzat által biztosított építési kedvezményeket.

Az Építésügyi Minisztérium és az FM Építési Osztálya megvizsgálta a termelőszövetkezetek igényeit és 19 új típustervet, valamint a műszaki fejlesztés érdekében 16 kísérleti tervét dolgozott ki. Részletes tájékoztatót szerkesztettek a termelőszövetkezetek részére a tehénistállók gépesítésére.

Az igrici Kossuth Termelőszövetkezet a múlt évi tapasztalatok alapján jelentősen növeli öntözéses területét. Többek között 18 ka- tasztrális hold zöldség, 6 hold dohány. 2 hold saláta, ugyanennyi spenót, 5 hold cukorrépa, valamint 10 hold lucerna területet öntöznek az idén. Kísérletképpen ikersoros

kukoricát és tavaszárpát is öntözés alá vesznek.

A téli napokban most erdőirtáson, részben pedig a község fejlesztési hozzájárulásban vesz részt tagság. A község rossz bekötő utjának megjavításához mintegy Ib ezer forintnyi anyagi értékkel és társadalmi munkával járulnak hozzá. Mihelyst azonban az idő engedi — mondotta Török Antal elnök elvtárs —, a földekre megyünk és megkezdjük a tavaszi munkát. Szeretnénk ebben az évben másodvetést is csinálni.

Az állatállomány felszaporítása érdekében a t.crmelöszöi'etkezct nemrégiben fiatal tenyészállat tör zset. vásárolt — 18 darab elöhasú üszőt —, amelyek már leellettek és magas tejhozamot ígérnek. Az Állatforgalmi Vállalattal pedig szarvasmarha és hizottsertések le szállítására kötöttek szerződést.

Igrici egyénileg dolgozó paraszt sága nagy figyelemmel kiséri szövetkezet életét és a zárszámadás óta 33 új belépő jelentkezett.

Uj tsz Tisztató-tanyán

Megyénk déli részén a mező- csáti járásban is több falugyűlésen ismertették már a határozatot és ennek nyomán többek között Tisztató-tanyán új termelőszövetkezet alakult. Kuttor József járási tanács- titkártól szerzett értesülésünk szerint a járási tanács végrehajtó bízott sága körültekintően elemezte egy részt a már meglévő termelőszövet kezetek munkáját, másrészt pedig kidolgozta a konkrét tervet új termelőszövetkezetek alakítására;

Kohut József elvtárs azok közé az emberek közé tartozik, akiknek két szakmájuk van. Legalább olyan jó bányász, mint mezőgazdász. így történhetett aztán, hogy hol a föld alatt szenet vágva, hol meg a terméshozam növeléséért, a szocialista mezőgazdaság létrehozásáért harcolva kereste kenyerét.

Jelenleg a rudölftelepi IV-es akna vájára. 1955^ tői dolgozik újra a bányában. Jól keres, megbecsült ember. A decemberi párthatározat óta azonban — amely a mezőgazdaság szocialista átszervezését tűzte ki feladatul — nem érzi jól magát a bányában. Tudja, érzi, hogy mint mezőgazdász most többet érne a pártnak és a leormánynak. A vágatokat járva lelki szemei előtt hatalmas szántóföldek, pöfékelő traJcto* rok, serényen kapáló lányok jelennek meg. A határozat olvasása óta újra és újra végigéli életét. Emlékei között gyakran tűnik fel az édesapja, aki a Horthy- rendszerben mint agrár.

9

(Hcm dönti) tteiu.. .

proletár tengette életét; majd ott látja magát nyáron a bányában, télen pedig az alapfokú mezőgazdasági iskolában, amíg szűnni nem akaró tudásvággyal hallgatta melyik földben, mit érdemes termelni. Földosztás, újra a bánya, a körzeti mezőgazdasági beosztása, a 14 hónapos gödöllői mező- gazdasági akadémia, a főagronómusi állásának nehéz, de szép napjai jutnak az eszébe. Mindig büszke örömmel tekintett vissza, hogy ő, az egyszerű zsellérember fia résztvehetett Borsod megye termelőszövetke- ze telnek megalakításában, küzdhetett a mara- diság ellen, a nagyüzemi mezőgazdaság bevezetéséért.

És most a mezőgazdaság szocialista átszervezését szolgáló párthatározatot" olvasva Kohut elvtárs rádöbben, hiába dolgozik a bányában, szíve a. földekre húzza-. Ott érzi igazán otthon

magát, a mezőgazdasági munka az éltető eleme. Éppen ezért döntött úgy: visszamegy a mezőgazdaságba. Méghozzá saját falujában, Mu- csonyban szeretne tsz-1 alakítani, mert szerinte is csak a közösben lehet boldogulni. A nadrág, szíjföldeken nem lehet sokat termelni.

A bányász-mezőgazdász elképzelése nem, lehetetlen, sőt nagyon is okos dolog, mert. Mu- csonyban olyan tsz-t lehetne alakítani, amelyet az egész környéken megcsodálnának. A párthatározat meg jele. nése óta Kohut elvlárs éjjel-nappal ezen töri a fejét, s már magában el is képzelte hogyan kell elkezdeni. Nagy tényék, de nem mególdhatatla- nok. A birinyi és a du- bini völgyben mintegy 200 holdnyi legelőterület van, ami nincs kihasználva. A kitűnő hegyi legelőn ugyancsak gömbötyödn énét-, a tsz juhai. A Szuka-patak

leét oldalán 150 holdnyi földterület pedig kiválóan alkalmas lenne zöldövezet létesítésére. Az itt termelt áruknak ugyancsak megörülnének a környék bányatelepeinek asszonyai, s a tsz is jól pénzelne belőle. Egy másik területen pedig szarvasmarhát lehetne tenyészteni, sőt még arra is van lehetőség, hogy egy 20—25 holdas halastavat létesítsenek.

Mucsonyban is van tehát jövője a tsz-nek, csak. meg kell alakítani. Kohut elvtárs már megtette az első lépést. Elhatározta, ha többen is követik, pár hold földjével belép a tsz-be. Ennek érdekében már beszélt a cimboráival, a két laki bányászokkal. K ette n - hárman már kijelentették, egyetértenek elképzeléseivel. A napokban megtartott falugyűlésen is elmondta terveit, s kérte a mucsonyi gazdálkodókat. válasszák az újat, alakítsanak tsz-t.

Reméljük Kohut elvtársai többen követik!

FODOR LÁSZLÓ

Bemutatjuk a 3004/1-es rendeletet

Megyénk községeiben, tanácsüléseken, partnapokon ismertetik ezek- ben a napokb n a Magyar Szociálisai Munkáspárt mezőgazdaság fejlesa- teseyel kapcsolatos decemberi határozatát, valamint a kormány 3004 T- ;rondoI°tét. Mivel azonban . j még nem ismeretes a

endelet minden pontja, tájékoztatásul szemelvényeket közlünk a legfontosabb fejezetekből.

Szervezeti megerősítés és fejlesztés

A kormány fontosnak tartja a tér- meioszövetkezetek megerősítését, politikailag szilárd, a vezetésben jár- fcis, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal rendelkező es szocializmushoz hű, jól képzett szakemberekkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, amelyek a vezetést sajat erejűkből nem tudják kieJégí- toen megoldani, az elnöki feladatok ellatasara kérjenek fel és válassza- nak el nőkké olyan dolgozót,, aki képzettségénél, gyakorlati ismeretségé- neí fogva a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megszervezésére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetek a szabályszerű pénz- és hitelgazdálkodás megerősítése érdekeben állandó jelleggel alkalmazzanak képzett könyvelőket. Az új termelőszövetkezetek — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságának 70—80 százaléka egyszerre lép a szocialista gazdálkodás útjára, s így szocialista községgé válik — valamint a területileg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményesen megállapított gépállomási díjból az első évben további 50 százalékos, a második évben 25 százalékos díjkedvezményt kapnak.

A növénytermesztés fejlesztése

A belterjes gazdálkodás segítésére» a termésátlagok növelésére, a termelési költségek csökkentésére a hatá- rozat előírja, hogy a zöldtrágyázotl területekre a termelőszövetkezet vetőmagszükségletét állami vetőmag akcióval kell biztosítani. Zöldtrágyázás céljára az új és a területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további 50 százalékos kedvezményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti csoportok pedig, amelyek a használatukban lévő területen a növény- termelés valamennyi munkáját közösen végzik és az 1 hold szántóra számítva — a gabonacséplés kivételével 2 normálhold elvégzésére március 10-ig szerződést kötnek a gépállomásokkal, a munkadíjakból a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket megillető kedvezmények 70 százalékát kapják.

A* állattenyésztés fejlesztése

A közös szarvasmarha-állomány szaporulatát és a saját erőből történő vásárlásokon kívül ebben az évben 20 ezer tenyész szarvasmarhát — tehenet, vemhes és tenyészüszőt kell a termelőszövetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra ár- kedvezményt kapnak. A termelőszövetkezeti hizlalás segítségére 1959- ben 25 ezer hízónak való növendék és felnőtt szarvasmarha felvásárlását kell biztosítani. A juhtenyésztés fejlesztésére az érvényben lévő természetbeni juhtörlesztési akcióban a termelőszövetkezeteknek 1959-ben 40 ezer anyajuhot kell átadni.

Gépi munkák

A termelőszövetkezeteket az érvényben lévő legnagyobb gépállomási díjkedvezmény abban az esetben illeti meg, ha a gépállomással március 10-ig szerződést kötnek — egy hold szántóra számítva — az első csoportba tartozó termelőszövetkezeteknél 4, 5, a második csoportban 3, 5, a harmadik csoportban 2 normálhold gépi munka elvégzésére.

Beruházás

Ez évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek saját erőből végzendő 175 millió forint értékű beruházásait az állam hosszúlejáratú hitellel jelentős mértékben kiegészíti. 1959-ben 505 kilométer hosszú távvezetéket, 270 transzformátort kell megépíteni, illetőleg a termelőszövetkezetek rendel kezesére bocsátják Részükre 1959-ben 100 kilométer bekötő utat keli megépíteni,

A párt Központi Bizottsága a múlt év decemberében liatározalot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Ezt a határozatot nemcsak a járási pártbizottságok, hanem a nagyüzemek pártbizottságai is jelentőségéhez mérten megtárgyalták az elmúlt hetekben. A DIMÁVAG Gépgyár pártbizottsága például előbb végrehajtó bizottsági ülésen, majd kibővített pártértekezleten beszélte meg a határozatból adódó feladatokat. Ezekután került sor a rendkívüli taggyűlésekre.

Február 9-én valamennyi gyáregységben a pártszervezetek taggyűlést hívtak össze, ahová meghívtak több pártonkivüli dolgozót is. A taggyűlések beszámolói főleg a munkások felelősségét vetették fel. A kommunisták, a munkások érzik, vállalják a felelősséget. Ezt bizonyítják az elhangzott felszólalások is. Nos, nézzünk csak közülük néhányat.

— Egyetértek a határozattal, sőt magam is vállalkozom arra, hogy kimegyek falura beszélgetni a dolgozó parasztokkal — mondotta Ko- nyieska Kálmán elvtárs, a szerszám- és készulóküzem dolgozója. — Meggyőződésem, hogy a nagyüzemi földművelés nemcsak a parasztság, de a munkásság előnyét js szolgálja.

Szoboszlai Géza elvtárs ezeket mondót ta:

— Népgazdaságunk nem állhat huzamosabb ideig kettős alapon. Az elmaradott kisüzemi gazdálkodás semmi esetre sem előnyös a munkásosztálynak, de a parasztságnak sem. Az ellenforradalom után sok engedményt kapott a falu. É$ sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy ezzel a kedvezménnyel sokan visszaélnek. Spekulálásra, harácsolásra használják fel. A munkások és általaiban a dolgozó parasztok életszínvonala tartósan csak akkor fog emelkedni, ha a népgazdaság minden ágában fejlett nagyüzemi gazdálkodóst honosítunk meg.

— Mi segíteni akarunk és segítünk is a dolgozó parasztoknak, — hangoztatta Tóth Bertalan elvtárs, a »D«-gy áregység taggyűlésén. Én azonban ■ a segítség alatt elsősorban politikai támogatást értek. Persze, ahol szükséges, anyagi segítséget is adunk.

A vasúti kerékpárüzem taggyűlésén felszólaltak a pártonkivüliek is. Balogh József és Kiss Bálint elmom dották, hogy helyeslik a párt határozatát és maguk is Szívesen támogatják.

Sorolhatnánk még a felszólalásokat, amelyekből világosan kitűnik hogy a DIMÁVAG Gépgyár kommunistái és munkásai nemcsak helyeslik a Központi Bizottság határozatát, de tevékenyen részt is kívánnak venni a feladatok megoldásában. Ez önmagában is mély felelős, ségérzetet jelent a párt ügye iránt.

A taggyűléseik tapasztalatait ügye. lembevéve, a nagyüzemi pártbizottság a gyár igazgatóságával egyetemben elhatározta, hogy 12 termelőszövetkezet. illetve község:

Ároktő, Mezőcsát, Tiszakeszi, Tiszatarján, Űjdiósgyőr, Bükk- zsérc, Sárospatak. Tolcsva és Edelény — patronálását vállalja. Ebből a célból a pártbizottság 90 fős brigádot hozott létre, amely idönkint eljár ogat az említett községekbe.

A brigád tagjai közé azokat választották, akik már korábban is tevékenykedtek a falu járó csoportokban. De vannak közöttük idős. tapasztalt munkások, fizikai és műszaki dolgozók is, főleg olyanok, akiknek van jártasságuk, hozzáértésük a mező- gazdasági munkához. A brigád tagjai közül már Meznc sátra, Tiszatar- jánra, Tiszakeszire és Ároktőre többen látogattak el. A pártbizottság ezen túl most szervezi a személyes patronálást is.

— Az a célunk — mondotta Szalai István elvtárs, az ágit. prop. osztály vezetője —, hogy minden felelős beosztásban lévő vezető és funkcionárius a speciális munkakörének megfelelő támogatást nyújtson az illető tsz-ben hasonló beosztásban ténykedő dolgozónak. Az igazgatónk például egy tsz-elnököt, a könyvelők egy-egy tsz-könyvelőt, párttitkáraink

pedig a tsz és falusi titkárokat segítik majd. Erre a munkára máris több jelentkező van. Szerankó János elv-társ például a négyesi párt titkár patronálását vállalta.

Szalai elvtárs elmondotta, hogy a vidékről bejáró párttagokat, felmentették a gyárban végzett pártmunkájuk alól, és levélben értesítették az illető községi párttitkárokat, hogy ott adjanak nekik feladatokat és dolgoztassák.

— Van olyan tervünk is — mondotta az ágit. prop. osztály vezetője —, hogy rövidesen összehívunk egy tanácskozást, amelyre a vidékről bejáró párttagjainkat és a községi párttitkárokat is meghívjuk. Ezzel az a célunk, hogy kicseréljük tapasztalatainkat és megbeszéljük, mit ho_ gj-an tegyünk.

így fogtak hozzá tehát a DIMÁVAG j Gépgyár munkásai és kommunistái I a Központi Bizottság 1958 decemberi határozatának végrehajtásához. Ha továbbra is ilyen lelkesen és nagy felelősségtudattal végzik a munkájukat, minden bizonnyal meg lesz az eredménye.

TÖRÖK ALFRÉD