Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-14 / 38. szám

Szombat, 1959. február 14. fiSZAKMAGYARORSZAG 8 Ülést tartott a szövetkezetek megyei választmánya Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a megyei tanács dísztermében ülést tartott a szövetkezetek Borsod-Aba- új-Zemplén megyei választmánya. A megbeszélésen a 'választmány tagja­in kívül részt vettek a földműves­szövetkezetek igazgatósági elnökei. Az igazgatóság beszámolóját a MÉ­SZÖV igazgatóság elnöke, Kelemen Sámuel elvtárs ismertette. Az alábbiakban röviden ismertet­jük a beszámolót. Földművesszövetkezeteink az el­múlt évben tovább fejlődtek, erősöd­tek. Részletedben vizsgálva, meg­állapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági üzemágak, valamint a termeltetés­sel kapcsolatos feladatok végzésénél érték el a legtöbb eredményt. Nagy­mértékben erősödött a földműves- szövetkezetek vagyoni helyzete. A fentiekhez viszonyítva keveset javult a szövetkezetek felvásárlási tevé­kenysége. A bolti kereskedelem és a vendéglátóipar területén úgyszól­ván egyhelyben topogunk. A keres­kedelem korszerűségét tekintve, sem­mi előrehaladás nem történt. Ezen a helyzeten feltétlenül változtatnunk kell. Fejlesztenünk és korszerűsíte­nünk kell a falusi kereskedelmet. Növelni kell a szaküzletek számát. Az elmúlt évben 18 szaküzletet hoztunk létre, ebben az évben mintegy 30—40 szaküzletet kell létesítenünk. Ennek érdekében 33 községben fe­lülvizsgáljuk a szakosítás lehetősé­gét, és a beruházások zömét ezekre a helyekre irányítjuk. Boltjaink technikai berendezése, felszerelése ma már egyre kevésbé telel meg a követelményeknek. Nincs egyetlen önkiszolgáló boltunk sem, pedig erre több járási székhe­lyen, mint Mezőkövesd, Abaujszántó és Sárospatakon is lehetőség volna. Boltjaink egy része kívül-belül ren­dezetlen. Legtöbbször nem azért, mert erre nincs pénzügyi fedezet, hanem mert egyes szövetkezetek ve­zetői elhanyagolják a tatarozást. Tudomásul kell venni, hogy a tatarozás és a karbantartás nem luxus, hanem az épületek és az áru megóvásának rendkívül fon­tos feltétele. A MÉSZÖV igazgatósága rendkívül fontos feladatának tartja ebben az évben az üzletek külső és belső ren­dezését, tatarozását. Azt javaslom — folytatta a továbbiakban beszámoló­ját Kelemen elvtárs —, hogy a vá­lasztmány tagjai ellenőrizzék ezeket a munkálatokat. Tovább kell javítanunk az áru­készletek összetételét. Ennek érdeké­ben a vegyesboltokban bevezettük az új cikklista rendszert. Nem szabad a jövőben előfordulnia, hogy vegyes­boltjainkban évekig porosodjanak olyan áruféleségek, amelyek szaküz­letekbe valók. A beszámoló a továb­biakban az új termelői árrendezés­sel foglalkozott. Ez év január 1-ével életbelépett az új termelői árrendszer. Az új ter­melői ár a tényleges önköltségre épül. Ismeretes, hogy általában a ter­melői árak emelkedtek, a fogyasztói árak pedig a régiek maradtak. Szű külfc a kereskedelem árrése. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelemben, kü­lönösen az iparcikkeket tekintve, nem lesz olyan nyereség, mint múlt évben volt. Az árrés-szükülést azonban bőven behozhatjuk, ha ta karékosabban gazdálkodunk. A bolti kereskedelem költséggazdálkodása jelenleg' még olyan laza, hogy egy kis körültekintéssel megyei szinten milliókat takaríthatunk meg. A zöldség- és gyümölcsfelvásárlás­sal kapcsolatban igen komoly fel_ adataink vannak — állapította meg beszámoló —, többéves kérelem es huza-vona után sikerült meg­egyezni az illetékes szervekkel a két tanácsi vállalatnak a MÉK-kel törté­nő egyesítésére. Ez azt jelenti, hogy április 1-től a megyében egy kézbe kerül a felvásárlás és az értékesítés. Ez által jelentősen rövidíteni lehet az áruk “útját«, a megyében termelt árunak biztos értékesítési piaca lesz. Az iparvidékek és Miskolc város zöldség- és gyümölcsellátásával kap­csolatban igen felelősségteljes mun­kát vállalunk magunkra. Ezért rend­kívül fontos feladat a zöldség-, gyü­mölcsszerződéses területnek növelése. Elsősorban arra van szükség, hogy a városok közelében, de általában a megyében termeljük meg a szük­séges árumennyiség zömét. 1959. év január végéig a zöldségszerződéskö- tési tervünket mindössze 89 száza­lékra teljesítettük. A lemaradás oka, hogy járási központjaink1 és földmű­vesszövetkezeteink nem megfelelően foglalkoznak a termeléssel. Ismere­tes, hogy a megyében számos csa- tornahálózat és zöldségtermesztésre alkalmas terület van kihasználatla­nul. A földművesszövetkezet és a MÉK apparátusára vár az a feladat, hogy a tanácsi szervekkel együtte­sen felülvizsgálják, hol van lehető­ség az intenzívebb zöldségtermesz­tésre. Megyénkben jelenleg 71 mező­gazdász látja el a mezőgazdasági üzemágak irányítását, vezetését. A szerződéses tervünket a kö­vetkezőképpen , teljesítettük: cu­korrépából 101 százalék, mező­mag növényféleségekből 748 százalék, rostkender 97,5 száza­lék, zöldség 89 százalék. A cu­korrépa szerződéskötésben a leg­jobb eredményt a szerencsi já­rás érte él. Itt külön dicséretet érdemel a tate- taharkányi és a prügyi fmsz. veze­tősége. Hogy a zöldség szerződéskö­tésében lehet jobb eredményt elérni, példa erre a sátoraljaújhelyi járás. 1958. december 31-re 32,9 százalékra teljesítették tervüket. Január hónap­ban jobb munkaszervezéssel elérték, hogy az előírásukat 99 százalékra teljesítették. Súlyos a lemaradás az edelényi, putnoki, encsi és a mis­kolci járásokban. A beszámoló a továbbiakban a gé­pi munkával foglalkozva megállapí­totta, hogy a megye az éves tervét 83,2 százalékra teljesítette, a sátor­aljaújhelyi és a mezőkövesdi járás pedig magasan túlteljesítette talaj- művelési tervét. Ezek után részletesen foglalkozott a tokajhegyaljai szőlőtermelés fel­újításával. A tokajhegyaljai szőlőtermelés felújítása nagyon fontos népgaz­dasági érdek. A kialakulóban levő hegyközségi rendszer, a szőlőtermelési szakcsoportok al­kalmasak arra, hogy a földmű­vesszövetkezetek aktívabban be­kapcsolódjanak a rekonstrukció megvalósításába. Jelenleg a munkát az akadályozza, hogy kevés a szaporító-anyag. Föld­művesszövetkezeteink kezdeménye­zésére ez évben is több helyen léte- ítenek szaporító-telepeket. A karók biztosítását ebben az évben már ki­sebb zökkenőkkel meg tudjuk oldani. A forgatáshoz szükséges gépierők biztosítása érdekében további erőfe­szítésekre van szükség a gépállomá­sok részéről. Vannak már nagyon jól működő szőlőtermelő szakcso­portjaink, mint pl. a tolcsvai “Kos­suth«, vagy a mádi !. sz. szakcso­port. A különböző társulásokról, szak­csoportokról szólva, megállapíthat­juk, igen jelentős fejlődést értek el. A megyében jelenleg 175 szak­csoport és társulás működik. A tagok száma eléri a 6 500 főt. A legtöbb szakcsoport és társulás munkájában egyre inkább elő­térbe kerül a közös tevékenység. Az elmúlt évben 13 szakcsoport alakult át termelőszövetkezetté, örvendetes az is, hogy a szakcsopor­tok zöme eredményesen munkálko­dik a közös alapok létrehozásán. Szükséges azonban megemlíteni, hogy több^ szakcsoportnál nem ta­pasztalható ez. Ezért a közeljövőben valamennyi szakcsoport működését felülvizsgáljuk. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésében igen jelentős fel­adat hárul a földművesszövet­kezetre. A párt- és a tanácsszer­vek minden községben felmérik a tsz. fejlesztésének lehetőségét. Földművesszövetkezeteink ve­zetőségei kapcsolódjanak be ezeknek a bizottságoknak mun­kájába. A 'különböző szerződéses /termelés­ben és hizlalása akcióiban fmsz-einlk- nek elsősorban a termelőszövetkeze­teiket kell bevonná. A földművesszö­vetkezetek vezetői és szakemberei segítsék, patronálják a termelőszö­vetkezeteket. A terv szerint mintegy 50 mezőgazdaságii szakembert, fogunk ■megbízni patromálássial. Elvárjuk a földművesszövetkezetek vezetőitől, hogy ő*k maguk és csaíliádtagjaiik le­gyenek kezdeményezői termelőszö­vetkezet alakításában. A föld m űveisBzövetkeze-tek eddig j ói oldották meg a mezőgazdasági ter­meltetéssel kapcsolatos feladatokat. Meggyőződésünk — hangoztatta a beszámoló —, hogy a párt és az Or­szágos Föidműves&zövetikezeti Ta­nács határozata érteimében, a mező- gazdaság szocialista átszervezése ér­dekében földművesszövetkezeteink a továbbiakban is eredményesen fog. nak munkálkodni. A beszámolót széleskörű vita követte. IPARI HÍRADÓ 80 millió forint az ormosi bányák korszerűsítésére Az ormosi bányaüzem a Borsodi Szénbányászati Tröszt egyik legna­gyobb és legjobb kalóriáju bá­nyája. Éppen ezért több akná­ját korszerűsítik. A Il-es akna foldálatti rekonstrukciója után most a külszínen fürdőt, irodát építenek. Korszerűsítik a Ill-as ak­nát is. A rekonstrukció első része befejeződött. A vastagtelepi tűzve­szélyes szénmezőben kihajtott vá­gatokat kifalazták és iszapköpeny- nyel vették körül. Ezzel megakadá­lyozzák a könnyen gyulladó széntelep­ben a tűz keletkezését. A rekonstruk­ció bejeíeztéveí a bányaüzem kapa­citása a jelenlegi 40 vagonról foko­zatosan 60 vagonra emelkedik. Az V—VII-es aknában új szénte­lepet készítenek elő fejtésre, s ezzel a bánya élettartamát mintegy 25 év­vel meghosszabbítják. Az előkészítés során már kihajtották az új főszám lító vágatot, a szivattyú és transzfor­mátor kamrákat. Még az idén fürdőt és irodát is építenek. Az ormosi bányaüzem aknáinak korszerűsítésére fordított összeg 80 millió forint. Az egész rekonstruk­ciót 1962-re fejezik be. Köszönet az ózdi dolgozóknak Az alapanyagot termelő üzemek jó, vagy rossz munkája nagy ki­hatással van a feldolgozó iparra is. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói például jelentős mennyiségű alapanyagot szállítanak az Óbudai Ha­jógyárnak. Az ózdiak munkájára nincs panasz. Ezt bizonyítja az Óbudai Hajógyár levele, amelyet az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak küld­tek, megköszönve munkájukat, hogy időben küldték az alapanyagot, s így ők is maradéktalanul eleget tehettek tervelőirányzatuknak. A levél­ben a hajógyári dolgozók külön köszönetét mondanak az ózdi Kohá­szati Üzemek termelési osztályának. Újítási emléklapok A Diósgyőri Gépgyárban az újítási társaknak. Az emléklapot a műszaki mozgalom 10 éves fennállásának év- fejlesztési osztály ünnepélyes kere- fordulója alkalmából színes, ízléses . , , .. .... .. . , kivitelű emléklapokat ajándékoznak tek kozott adja at a gyar 15 vetei'an az újítási mozgalomban kitűnt elv- újítójának. Száz borsodi bányász költözött áj lakásba az idén A bányaüzemek szomszédságában szinte gombamódra nőnek tó az új, minden igényt kielégítő kényelmes bányászházak. A Borsodi Szén- bányászati Tröszt területén az idén több, mint 500 új bányászlakást épí­tenek. Az építkezés befejeztével a Sajószentpéteren kiépülő új bányász­lakótelepen januárban már 65 család költözött kétszobás, összkomfor­tos bányászlakásba. Ezeknek egy részét a beköltöző bányászok kölcsön­nel megvásárolták. A napokban újabb 35 bányászlakást adtak át Felsö- nyárádon. Az ugyancsak kétszobás, kertes bányászlakásokba már be is költöztek a lakók. Ezzel a századik borsodi bányász költözött új lakásba az idén. A tervek szerint az idei bányásznapra még újabb 200 bányász családi ház készül el. Diósgyőrbe kerüli a serleg A Lenin Kohászati Művek öntö­déje a múlt év első napjaiban szo­cialista munkaversenyre szólította az ország valamennyi öntödéjét. A diós­győriek elhatározták: ha már ők in­dították el a versenyt, akkor szeret­nének elsők lenni. Ezért ugyancsak megragadták a munka végét. A se- lejtet 4.6 százalékos átlagról 2.6 szá­zalékra csökkentették, a folyékony acél felhasználásánál pedig 5 száza­lékos megtakarítást értek el, az egy főre jutó termelési értéket 22 száza­lékkal növelték. E szép eredmények után Diósgyőrbe került a serleg, amely a vas- és fémipari dolgozók, valamint a kohászati dolgozók szak- szervezete elnökségének vándorser­lege. Az öntödék közötti versenyértéke­lést Csepelen tartották meg, , ahol a jelenlévő elvtársak erre az évre is megújították az értékes versenyt. 1957-ben egy új öntecsmelegítő mélykemence. építési munkáit kezd­ték meg az ózdi durvahengerműben. A kemence megépítése a melegítési kapacitás elégtelensége miatt vált szükségessé. A terveket a KBMT1 készítette és a típus megválasztásá­nál a jelenleg ismert korszerű típu­sok közül a kamrás elrendezésű, Uláng járású típusra esett a válasz­tás. A kemence magasfokú műsze­rezéssel, egy kamránál teljesen auto­matikus, három kamránál félautoma­AZ ESTI SZÜRKÜLETBEN el­mosódnak a Földes Ferenc Gimná­zium épületének körvonalai. Az is­kola előtt a téren fényárban a szov­jet hősök emlékműve. Az est bi- zionytaian-biztosain telepedett meg a városiban. Munkájukat végzett emberek sietnék haza családjuk­hoz. Fiatalok andalognaik meghitt kettesibein. .•. Az iskola, mint öreg szivattyú, szívja és ontja a diákságot. A szi­vattyú karjának lendülése mintha az élet ütemét diktálná. Generá­ciók váltják egymást, hagyják ma­guk mögött az iskolát, a fiatal éve­ket, a kedves emlékeket és a ked­ve® tanárokat. Gyárfás Imrét, a magyar nyelv és irodalom tanárát, megyei szak­felügyelőjét nemigen kell bemutat­ni olvasóinknak. Jó pár éve itt él, dolgozik közöttünk Miskolcon. So­kan a mér révbeórtek közül i® szí­vesen emlékeznek vissza azokra a gyakran végiigdrukkolt magyar órákra, mely éli utóbb olyan szép emlékeknek maradtak. Iskolai munkája mellett a közélet külön­böző posztjain is ott látjuk Gyárfás Imre elvtársat. Ö a Magyar—Szov. jet Baráti Társaság megyei elnöke, aktívan részt vesz a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság munká­jában és nevével gyakran találko­zunk a Borsodi Szemle folyóirat­ban is, hisz ő vezeti annak irodal­mi rovatát. De nehogy félreértse­nek, nem akarjuk itt portréját megrajzolni. Elnézést a közibeszólásért, azon­ban a hitelesség kedvéért .be kell vallanom, hogy a riportírás, igénye nélkül, véletlenül találkoztam Gyárfás Imrével, a Földes Gimná­zium előtt. Beszélgettünk, aztán egy félóra múltán ez a riport lett Aki a Szovjetunió barátja, a szocializmus barátja Egy félóra Gyárfás Imrénél találkozásunk eredménye..: Be­szélgetésünk hamar olyan témához kanyarodott, ami úgy gondolom, igen gyakran volt beszédtéma az elmúlt napokban, — az is lesz még sokáig — é® ez a Szovjetunió Kom­munista Pártjának* XXI. kongresz- szusa. — Ügy látom — mondja Gyárfás Imre —, hogy az elmúlt napokban minden művelt és becsületes em­ber érdeklődéssel olvasta az újsá­goknak a XXI. kongresszus felszó­lalásait tartalmazó hasábjait. TERMÉSZETESEN a kongres­szus anyagával eddig csak nagy­vonalakban ismerkedhettünk meg. Az átgondolt tanulmányozás, elem­zés. a teljes megértése, a lényeges részletekkel való megismerkedés még hátra van. Ennek az általános érdeklődésnek az irányában azon­ban ®ok az egyéni különbség. Ab­ban, hogy egy ilyen világraszóló fontosságú anyagban kinek mn ra­gadja meg legjobban a figyelmét, tükröződik a foglalkozás, az érdek­lődé® és még több minden. — Engem például, mint tanár- embert — folytatja Gyárfás elvtárs — mint értelmiségit, aki hivatali állásomnál és társadalmi tevékeny­ségemnél fogva is sokat foglalko­zóin irodalmi problémáikkal —* (mert hiszen az irodalom, a neve­lés, az írói munka, a népek közötti barátság ápolása, mind ideológiai természetű terület), elsősorban Hruscsov elvtérs és a Központi Bi­zottság más felszólalódnak elméleti megállapításai és következtetései érdekeltek a legjobban. Különösen megragadták figyelmemet a kom­munizmusba való átmenet fokoza­tainak elméleti vonatkozásai. A XXI. kongresszus ilyen termé­szetű kristálytiszta megállapítása tükörként szolgálhatnak mindazok­nak. akik aggódva, bizalommal, vagy bizalmatlanul azt kérdezge­tik, hogv mi lesz holnap. — Mi lesz holnap? ... A Szov­jetunióban kommunizmus..; Már ma is, ahogy’ saját szememmel lát. tam nyári kéthetes tanulmányi utamon, több van mint szocializ­mus. Nálunk és a többi szocializ­mus útján járó országban pedig: holnap a szocializmus teljes félépí­tése, holnapután pedig kommuniz­mus ... Egyre csendesebbek lesznek az iskola folyosói. A termekben ki­alszik a fény. Végetértek a dolgo­zók iskolájának késő esti előadásai. Hazaindul az idősebb diák is. Mi­lyen megszokott látvány már ma: felnőtt ember az iskola padjában Tízegynéhány éve szoktuk meg A mai ifjúságnak, ha okosan él a lehetőségekké!, már nem kell idő­sebb fejjel pótolni. Erre az oktatás problémájára terelődik beszélgeté­sünk is. — A KONGRESSZUS ANYA­GÁBAN talán kevesebb szó esett az oktatás és a nevelésügy reform­járól, de ez engem éppúgy érde_ Mélykemeneével gazdagodott az ózdi durvahengermű kelt, mint sok más egyéb, talán j még jobbam. Az utóbbi esztendőik- 3 ben a szocialista és a kapitalista \ országokban egyaránt problémává I vált (az UNESCO is foglalkozott j vele), az iskolai oktatás kérdése, j Az, hogy miként lehet a terrné- j szettudomány é® a technika örven- 3 detes fejlődése következtében meg-3 duzzadt, korszerű általános művelt- 3 ségi anyagot átadni a felnövekvői ■ nemzedéknek, hogy túl ne terhel. 3 jük. A középfokú iskolai oktatás« közelebbvitele az élethez, kibőví- 3 tése új és változatos típusokkal, j nálunk még csak a közeli megváló- i sít ás céljából előkészített terv, a | Szovjetunióban pedig már kong- 3 resszusi határozat. Bennünket, a j köznevelés dolgozóit, akiknek véle~j ménye az iskolareform kiidolgozá-« sánál nagyban határoz, igen jó tá_ i jékoztatással lát el a baráti szovjet i nép ötletes, szépen elgondolt tér-« vezete. 3 Külön méltatást igényelne a j kongresszus barátságos, közvetlen 3 légköre. A derű, a mosoly, a biza-3 kodás volt az uralkodó ezen a iö- 3 rumon. Minden kirakat-ünnepé- 3 . lyesség nélkül a tárgyhoz annyira | illő egyszerűséggel, közvetlenséggel 3 tanácskoztak a küldöttek. < — AHOGY A KONGRESSZU-j SON a jelenlevők ebben a légikor- < ben egymás személyes barátaivá ■ lettek, ugyanúgv lesznek egymás és a Szovjetunió barátaivá minden« országban az egyszerű dolgozók, 4 akik tanulmányozzak a kongresz-1 szus anyagát. S ha a Szovjetunió j barátaivá lesznek, ez azt jelenti, j hogy a szocializmus barátai lesz- \ nek — mondotta végezetül Gyár- \ fás elvtár®. 3 NAGY ZOLTÁN 3 tikus tüzelés szabályozókkal lett megépítve. Ez a megoldás feltétele a kemence gazdaságos üzemeltetésé­nek, egyben a kezelőszemélyzet mun­káját is megkönnyíti. A berendezés teljesen újszerű, « vállalatnál ezidáig még nem alkal­mazott típus, az automatikai része hazai viszonylatban is egyedülálló. A termelőberendezés korszerűsíté­se természetesen a kezelő és karban­tartó személyzetet is új feladatok elé állítja. Meg kell ismerni és meg kell tanulni az új berendezéseket, mert a \legkorszerubb automatika és műsze­rezés is csak hozzáértő kezekben flesz az ember hasznos segítőtársa. [Vízvédelmi berendezéseket ! létesítenek ► a borsodi bányákban [ . Sok kellemetlenséget okozott már >a borsodi szénbányákban a víz. A »borsodi tröszt üzemei közül több Jrnint húsz olyan vizes bánya van* fahol fokozott óvatossággal kell előre­haladni. Gyakran a patakok vizének ►emelkedése'is komoly veszéllyel jár. ► A munka biztonságossá tételére a ►Borsodi Szénbányászati Tröszt az ér- [dekelt bányák vezetőivel, valamint a »Bányaműszaki Felügyelőséggel közö- \ sen nagyszabású vízvédelmi tervet ► dolgoz ki. Ennek lényege, hogy a ^vízbetörés veszélyének kitett Üzemű­iben automatikus riasztóberendezése­iket építenek. Ennek előnye, hogy ►függetlenül működik a hálózati táramtól, Önálló áramforrása van, ►így abban az esetben is használható, ►ha valami oknál fogva áramszünet ►állna elő. t A bányászok biztonságosabb mim­ikáját elősegítő berendezést a tervek ►szerint a víztől legjobban veszélyez­tetett edelényi III-as aknában és a búkkaljai bányákban építik ki elő­ször. ► A MISKOLCI RADIO t MAI MŰSORA: ► <188 méteres hullámhosszon.) ► Munkatársaink jeleníiS ► A humor percei. Geguss István írásai- jból » Amire a miskolciak táncolnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents