Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

Szombat, 1939. február % ESZAKMAGYAÄORSKAG i „A KISZ-szervezet gerincét forradalmi jellegénél fogva a munkásifjúságnak kell alkotnia“ Ülést tartott Csütörtökön Miiskoücon tartotta -meg a KISZ Borsod megyei bizott­sága kibővített megyei bizottsági jfilését. ahol megvitatták a végre- Wjtó bizottság határozati javaslatát, ■amely a munkásfiatalok politikai, erkölcsi arculatával, magatartása, gazdasági és szociális helyzetével foglalkozott. Az ülésein megjelent Prleszól Jó­zsef elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod me­gyei pártbizottság első titkára, Ko­mócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Gyopár János elvtárs, az MSZMP Borsod megyei bizottsága rspari osztályának vezetője, valamint megyénk nagyüzemeinek igazgatói, ipártbizottsági titkárai és a megyéi 'tömegszervezetek képviselői. Pataki László elvtárs, megyei KISZ* t&tkáa.' megnyitó szavai után Gdcsi Ferenc elvtárs, a KISZ megyei bi­zottság szervezési osztályának veze­tője tartott vitaindító előadást, anáelyben rámutatott a határozat je- lerifőségére, vázolta az üzemi szerve­zeték előtt álló feladatokat, majd hangsúlyozta: a határozat végrehajtását a mun­kásifjúság egészének ügyévé és feladatává kell tenni! A vitabevezető előadás után töb­ben felszólaltak és hasznos kiegé­szítő javaslatokat, észrevételeket tet­tek a mumkásif j úság életkörülmé­nyeivel, a KISZ-szervezetek munká­jával kapcsolatban. Veres Mihály eivtárs, az edelényi járás KISZ-tit­kára felszólalásában a bányászfiata- lok neveléséről és a velük való fog­lalkozásról szólt. Elmondotta, hogy igen sok még azoknak a bányászfia­taloknak a száma, akik nem tudnak gazdálkodni keresetükkel, akik a könnyebb életet választják. E felfogás megváltoztatására számos intézke­dést tettek, amelyeknek már kezdeti eredményei jelentkeztek is a min­dennapi. életben. így például köz- véleménykutatást végezitek a fiata­lok körében, s a befutott kérdőívek­ről például megállapították, hogy az edelényi III-as aknában dol­gozó bányászfiatalok takarékos gondolkodásúak, magatartásuk példamutató. Minden harmadik fiatal rendelkezik például vagy motorkerékpárral, vagy rádióval. A fiatalok nagy többsége takarék- betétkönyvvel rendelkezik, amely bútorvásárlást és családi ház építést szolgál. A továbbiakban Veres elv- társ. a legényszállók kulturális ellá­tottságának kérdésével, majd az ede- öényi ciigárnyfiatalok problémájával foglalkozott. Nem megengedhető az *— mondotta —, hogy a cigányfiiata- tokat lenézzék, s hogy a munkalehe­tőségeket megtagadják tőlük. Azede- ftényi bányaüzemnél találkoztunk i-lyén nézettel, amelyet remélünk a közeljövőben sikerül megváltoztatni. Ehhez azonban türelmes, meggyőző munkára, s következetes helytállás­ira van szükség. Prieszol József elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára beszédének bevezetőjében a végrehajtó bizottság üdvözletét és dícséretét tolmácsolta a Borsod me­gyei KISZ-bizottságnak. az üzemi KISZ-szervezetek vezetőinek és fia­taljainak az 1958-as évben felmuta­tott nagyszerű munkájáért. Majd a továbbiakban az ifjúsági szervezetek egyik legfontosabb feladatáról be­szélt: üzemekben biztosítani az után­pótlást. elsősorban a helyes szak­munkás nevelést! Prieszol elvtárs rámutatott arra. hogy a szakmunkás utánpótlás nevelé­sének igen fontos tényezői a hiva­tásérzet, a szakma iránti szere­tet, a megbecsülés, s hogy ezek­nek a magvait kell elhinteni az Ifjúmunkások között. A továbbiakban arról beszélt, a Bor­sod megyei pártbizottság első tit­káré. hogy a megyei KISZ-bizottság határozata, javaslat-tervezete harci program, s hogy ez ne csak a kiszis- fák, de a KISZ-en kívülálló fiata­loknak is programja legyen. Meg­valósítása — mondotta — erősíti a KISZ-szervezetet. s lehetővé teszi, hogy még szélesebb rétegek kapcso­lódjanak be szocializmust építő, al­kotó munkánkba. Növelni keli a KISZ-nók az egész tmunkásifjúság felelősségérzetét. Bát­ran mondják meg az ifjúsági veze­tőik a munkásfiataloknak a velük való beszélgetés során hogy a fiatalok többet fognak élvezni a szocializmusból, mint az időseb­bek, ezért kötelességük maguk­kal és népükkel szemben, hogy többet is tegyenek érte. a KISZ Borsod megyei Prieszol elvtárs felhívta a figyel­met a KISZ-szervezetek erősítésére. Hangsúlyozta: a KISZ-szervezet gerincét forra­dalmi jellegénél fogva a munkás­ifjúságnak kell alkotnia. S ha a Borsod megyei kiszisták is a párt tartalékai, a párt igazi után­pótlása akarnak lenni, egy percre sem szabad megfeledkezniök soraik erősítéséről, a türelmes, szívós, ne- velő' munkáról. Prieszol elvtárs be­szédének további részében a kom­munista igazgatók feladatairól szó­lott. Rámutatott arra, el kell érni, hogy az Igazgatón kívül az alsóbb vezetők, előmun- kások és műszakvezetők is szív­ügyüknek tartsák a fiatalok fog­lalkoztatását és nevelését. S hogy ez így legyen, ebben a munkásigazgatóknak kell példát mutatniok. Prieszol elvtárs beszédének további részében az agitáció helyes módsze­reiről, a fiatalok helyállásáról, osz- tályhűsógéről és állhatatosságáról beszélt. Bachna Ferenc, a Nehézszerszám­gépgyár pártbizottságának titkára örömmel üdvözölte a határozat ja­vaslattervezetét. majd hozzáfűzte, hogy ennek megvalósítását a párt- bizottság is N magáénak tekinti. Fel­hívta a megyei bizottság figyelmét az idős és fiatal munkások közötti kapcsolat megteremtésére. Javasla­tot tett néhány régóta vajúdó ifjú­munkás . probléma megoldására, majd a társadalmi tulajdon fokozott védelmére és megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Bialis József elvtársi, a KISZ Mis­kolc városi bizottságának titkára fel­szólalásiában hosszasan foglalkozott a munkásifjúság nevelésének idő_ szerű kérdéseivel. Elmondotta, hogy a fiatalok levelese két fontos fel­adatot ad áz üzemi szervezeteknek, az egyik a műszak alatt és utáni ne­velés, foglalkozás, a másik a mun­kásfiatalokkal való törődés. Beszélt ezután szervezetük munkájáról, majd kihangsúlyozta, ho>gy az üzemi szervezeteknél, de az üzemek Idősebb munkásainál és vezetőinél is még mindig hi­ányzik a türelmes, szívós nevelő- munka. Sokszor még mindég fe­lülről, egyszerű adminisztratív eszközökkel kezelik a fiatalok ügyét és problémáját. Elmondotta, hogy például a DI- MÁVAG Gépgyár »H*< gyáregységé­ben a KISZ-fiatalok elhatározták, hogy a VIT tiszteletére elkészítenek 50 darab autóemelőt és egy darab prést. A KISZ-fiatalok e munkálato­kat munkaidő után, társadalmi mun­kában kívánták elvégezni. A kom­munisták párttaggyűlésein helyesel­ték a fiatalok kezdeményezését, s a munka elvégzéséhez támogatásúikat ígérték. A gyáregység egyes vezetői azonban különböző kifogásokkal meg akarják akadályozni a fiatalok vállalásának teljesítését. Az ilyen megnyilvánulás — mon­dotta Bialis elvtárs — kerékkö­tője az ifjúsági munkának, az ifjúság körében kialakuló nemes vetélkedés szellemének és alko­tó vágyának. Az ilyen nézetek ellen bárhol az életben tapasztal­juk, a KISZ-szervezeteknek fel kell venni a harcot. Bialis élvtárs beszédének további részében a politikai munka fontos, ságára, a KISZ-ok tatás jelentőségére mutatott rá. Valkó Márton elvtárs. a Lenin Kohászati Művek igazgatója üdvö­zölte a megyei bizottság ülését, amely véleménye szerint igen pozi­tiven foglalkozott a munkásfiatalok helyzetével. Meggyőződésem — mon­dotta —, hogy e határozat végrehaj­tásának záloga: bízni a fiatalokban, a munkás­ifjúságban rejlő szenvedélyben és lelkesedésben. Majd konkrét példával igazolta, hogy a Lenin Kohászati Művekben az ifjú. munkások hogyan szolgálták rá a gyár vezetőinek és idős munkásai­nak bizalmára. Az 1958-as esztendőben a párt-vég­rehajtóbizottsággal a gyárigazgató­ság úgy határozott, hogy megbízza a fiatalokat az érctömörítő felépíté­sével. Bátran elmondhatom: ez a munka országos jelentőségű akció volt. A KISZ fennállása óta ilyen nagyszerű teljesítményt még nem hajtottak végre ifjúsági szervezet vezetésével munkás- fiataljaink Diósgyőrött. Tavaly júniusban kezdődött meg a kohászatban oly nagy jelentőséggel bíró érctömörítő megtervezése, ösz- szeszerelése. építése, s ez év febru­árjában — alig 6—7 hónap elteltével biaottsága — megindulhatott a melegüzemi gyártás. Hőstettet hajtottak végre fi­ataljaink, mert egy olyan gyárat, amelyet eddig több száz millió forint­ból 3 év alatt építettek fel, ők azt egynéhány hónap alatt mindössze né­hány millió forintból hozták létre. Az érctömörítő példája is azt bizo­nyítja: a Lenin Kohászati Művek if­júmunkás nemzedéke rászolgált a bi­zalomra, s hogy ha a bizalmat a ve­zetők aprópénzre váltják: a munkás­ifjúságot romantikus, nagy feladatok­kal bízzák meg, az eredmény nem marad el. Valkó elvtárs a továbbiak­ban elmondotta, hogy az elmúlt esztendő egyik legna­gyobb tanulsága az volt szá­mukra: szenvedélyesen és job­ban bízni a fiatalokban! Valkó elvtárs ezután a KlSZ-szer- vezetek feladatairól, az érdekvéde­lemről beszélt. Rámutatott arra, hogy ma az az igazi érdekvédelem, ha kol­lektív bölcsességgel segítünk kultú­rált munkakörülményeket teremteni az üzemekben, ha közös összefogás­sal korszerűsítjük a régi üzemek be­rendezéseit, s ha magunk munkájá­val termeljük meg a bőséget. Úgy gondolom, hogy vállalatunknál ez- irányban már számos lépés és kezde­ményezés történt. Azonban ez mind kevés. A m! fiataljainknak többet és többet kell tenniök. hiszen a szo­cializmus énítésével nárhuzamo- san egyre többet és többet kap­nak belőle vissza! Giflő Henrik, a Benin Kohászati Művek fiatal mérnöke, a fiatal mű­szakiak és mérnökök ifjúsági munká­ba való bevonásának fontosságáról, a^ok szakmai és politikai továbbkép­zéséről beszélt. A mi fiatal műszaki vezetőink mondotta Giflő elvtárs — el­várják és ifféovlik a KlSZ-szer- vezetek érdeklődését. KTSZ-mtm- kával való foglalkoztatását csak bátran igénybe kell venni őket. Kovács Kálmármé. a KJ-SZ Borsod megyei bizottságának tagja, az üze­mekben folyó munkáról, a leányok és fiatalasszonyok tanácsának te­vékenységéről szólóit. Rámutatott ar­ra, hogy a lányok és fiatalasszonyok tanácsának munkáját sokkal jobban kell az üzemi KISZ-szervezeteknek támogatniuk. Tanuljanak az üzemi KlSZ-szer- vezetek az ózdi, tiszapalkonyai és a kazincbarcikaiak példájá­ból, akik igen élénk szakköri te­vékenységet fejtenek ki. Igen nagy megbecsüléssel beszélnek róluk nemcsak az üzemekben, hanem otthon, a családi körben is. felhívta a figyelmet a fizikai mun­kát végző dolgozó nők nagyobb meg­becsülésére, velük való foglalkozásra. Szilágyi János, a miskolci tárás KISZ-titkára az üzemi fiatalokkal va­ló foglalkozásról szólt. Beszélt azok­ról az eredményekről, amelyeket az elmúlt esztendőben értek el. 5.5 mil­lió forintos megtakarítás, dicséri a járás KISZ-fiataljainak 1958-as mun­káját. Beszélt a fiatalok szakmai sze- retetre való neveléséről is. Elmon­dotta. hogy ennek egyik eszköze a munkában való ellátottság, a zavar­talan termeléshez szükséges feltéte­lek biztosítása. Sajnos, azonban több üzemben erről megfeledkeznek. Ja­vasolta, hogy ahol ilyen hibákkal ta­lálkoznak, a KISZ megvei bizottsága erélyesen lépjen fel ellene. Felszólalt a vitában Komócsin Zol­tán eivtárs az MSZMP PoU+r’-a,; Bi­zottságának Póttagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titkára. Ko­mócsin elvtárs e KT<^Z i^té^ő Bizott­ságának üdvözletét tolmácsolta a Borsod megvei üzemi KlSZ-szerveze- teknek és KISZ-fiataloknak a terme­lésben és a takarékosságban mutatott helytállásukért. Hosszan értékelte a megvei KISZ-bizottság határozati ja­vaslat-tervezetét, majd a feladatok­ról beszélt. Rámutatott arra, hogy amit ma az if júmunkások egy ré­tege csillái, azt a jövőben a mun­kásifjúság széles tömegeinek kell csinálnia. Alkotni; tervezni romantikusan és szenvedélyesen, mint ahogy az a mi fiataljainkat jellemzi. Komócsin elv- társ beszédének további részében a KISZ-szervezet sorainak erősítéséről, az ezzel ^kapcsolatos feladatokról be­szélt. Majd végezetül eredményekben és sikerekben gazdag, jó munkát kí­vánt a Borsod megyei KlSZ-szerve- zeteknek. Az elhangzott felszólalásokra Gácsi Ferenc elvtárs adta meg a választ, majd sor került a megyei revíziós bizottság megválasztására. Megyeszerte készülődnek a Tanácsközt ár sasát* kikiáltásának megünneplésére AMIKÉNT AZ EGÉSZ ORSZÁG­BAN — megyénkben is élénk ké­szülődés folyik a Tanácsköztársaság kikiáltásának negyven éves évfor­dulója megünneplésére. Bekapcsolód­tak ebbe a munkába a legifjabbak és a legöregebb veteránok. Úttörők és iskolás diákok gyűjtik az adato­kat, dokumentumokat, hogy azokat kiállításokon és tanulmányokban feldolgozva ismertessék meg az em­berekkel. A megyei pártbizottságon működő szerkesztő bizottság egy díszalbum megjelentetésén fáradozik, amely­ben Borsod megye Tanácsköztársa­ság alatti eseményeit, a borsodi dol­gozók harcait örökítik meg. Az al­bumot — mint arról a szerkesztő bi­zottságban tájékoztattak — számos eredeti fényképfelvétel, korabeli do­kumentum illusztrálja majd és szép kivitelben, félvászon, illetve egész­vászon kötésben kerül az olvasó elé. Sok öreg veterán harcos felkeresi a szerkesztő bizottságot és szerkesztő­ségünket is. elmondják élményeiket. Ezek alapján a közeljövőben la­punkban is riportsorozatot inctíuafa. A járási párt- és hazafias népfront- bizottságok több helyen kiállításokat rendeznek. Az évforduló napjaiban kerül sor Sátorai] aúj helyen agy nagyszabású emlékkiállításra, aimná^. nek során a zempléni hacnccík emlékeit, eredeti dokumentumokat tárnak a látogatók elé. A járási párt- bizottság illetékes csoportjánál el­mondták, hogy máris sok értékes anyaggal rendelkeznek, de nagyon szívesen vennék, ha mindazok, akik­nek birtokukban ilyen dokumentum, vagy feljegyzés van, közöljék velük, hogy a kiállításon felhasználhassák. UGYANCSAK A NEGYVEN ÉVES évforduló alkalmából kerül sor egy emléktábla leleplezésére is, amelyet a »Vörös Hajnal-* című, első zemplé­ni kommunista újság megjelenési he­lyén állítanak fel. Ez alkalomból emléktáblát helyeznek el Miskolcon a volt direktórium (ma megyei könyvtár) helyiségén és a Régiposta utcában az első párthelyiség épüle­tének falán. Látogatás a Kőbányai Sörgyár berentei kirendeltségén Milliónyi fény árnyékában, a Be­rentei Hőerőmű ideiglenes irodaépü­letei mellett egy új üzemmel talál­kozhatunk. A budapesti Kő!' .....i S örgyár sajószentpéteri kirendeltsé­ge költözött ide a hatalmas üzem te­rületére. S hogy miért volt erre a költözésre szükség, Török Gézáné. a kirendeltség vezetőjének helyettese ad választ. — Sajószentpéteren nem volt meg­felelő otthonunk. Kicsi, korszerűtlen telepen zsúfolódtunk össze. Ez a zsúfoltság a termelés rovására ment. Nem tudtunk eleget tenni a kívánal­maknak. Nem tudtunk kellő meny- nyiségű, jó minőségű kőbányai sört fejteni. Az üzemeltetéshez szükséges víz is szűkén volt, s ez is hátráltatta a termelést. Itt Berentén minden megfelelő. A hőerőmű igazgatósága szép, nagy, az üzem céljainak megfe­lelő telephelyet biztosított számunk­ra. Ezen túlmenően is minden segít­séget megad. Igaz, hogy ez a segít­ség nem teljes önzetlenségből faka­dó, mert amint megállapítottuk, az erőmű területén lévő két bolt havon­ta mintegy 60 hektoliternek megfe­lelő palackozott árut vesz át a ki- rendeltségtől. S bizony nem utolsó dolog az, ha friss, úgyszólván a fo­gyasztás pillanatában fejtett sötfi ihat az ember. A kirendeltség látja el majdnem az egész sajóvölgyi bányaterületet. Innét visz árut az edelényi járási az itt fejtett sört isszák a sajószentpé­teri, varbói, barcikai dolgozók is. Ar­ra a kérdésre, hogy mennyi sört fej­tenek. palackoznak itt, válaszoljanak az alábbi számok: 1958. júliusában példának okáért 26 736 családi, és 15 228 kis üveg sört szállítottak el. Ez a mennyiség az űj telepen duplá­jára nő majd. Ennyire növelhető ugyanis az üzem termelése. A piac­tól meg nem kell félné az bármeny­nyit felvesz a jóízű, egészséges kőbá­nyai sörből. V. 8. Banyász műszaki klubbot létesítenek Mtsko^on ' A Bányászati Kohászati Egj-esület miskolci bányászati csoportja a bor­sodi szénmedence műszaki dolgozói részére Miskolcon bányász műszaki klubbot létesít. A tervek szerint az új klubban tíz ország bányászati folyó­iratai mellett csaknem 5000 kötetes könyvtárat is létesítenék. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányá­szati karának professzoraival közö­képző előadásokat tartanak, ahol a borsodi szénmedence bányászati kér­déseit. az új fejtési rendszerek kiala­kítását a bányamunka gépesítését, és egyéb problémákat vitatnak meg. Az új műszaki klub egyúttal baráti találkozóhelye is lesz a bányaüze­meik műszaki dolgozóinak. Az új. klubbot a tervek szerint márciusi»** adják át rendelte lésének. sen, havonta rendszeresen, tovább­„KI MIT VET...” FALUN MÁR NAGYON RÉGEN ez a közmondás járja: „Ki tm. vet, úgy arat”. Azonban ehhez még inkább illik egy olyasforma meg­állapítás — éppen a tapasztalatok alapján —. hogy „ki mit vet, azt araf. Mert ha valaki — tegyük fel — rossz, gazos vetőmagot vei, az egész biztosan egyrészt rossz kedvvel arat. másrészt azt aratja le, amié elve­tett, tehát — gazt. Ebből pedig nem következhet más, minthogy a vetés legelső előkészületei közé tartozik a megfelelő vetőmag biztosítása, il­letve a vetőmag kitisztítása. Gyakorlati példák egész sora bizonyítja — sajnos még ma is —\ hogy a tisztátlanul, gyommagvakkal fertőzötten elvetett gabonafélesé­gek 3—4, de sokszor 5—6 mázsával is kevesebbet hoznak holdanként. Ez abból következik, hogy a gyommagvak igénytelenebbek, szívósab- bak, mint a vetőmag. Jelentős részük kint a szántóföldben baj nélkül áttelel. Minden szántóföldben akad bőven, a legjobb művelés melleit is gyommag — s ha számukat még Vetéssel is szaporítjuk, igazán nem csodálkozhatunk, ha kenyér helyett acatot, muhart, vagy más gyom- féleségeket aratunk nyáron. Igaz, ma már nagyon hatásos gyomirtó szerek állnak rendelkezésünkre. Allcalmazá sukkal megakadályozhatják néhány gyomféleség fejlődését, azonban egyrészt csak néhány gyom- féleségéét, másrészt pedig fölösleges kiadás az, ha a talaj jó előkészíté- vel és tiszta, gyommentes vetőmag biztosításával egyébként étke- rülhető. A vetőmag kellő megtisztítása egyébként ma egyszerű dolog. Még csak az sem szükséges hozzá, hogy ki-ki — különösen az egyéni gazdák közül — maga vásárolja meg a szükséges gép-féleségeket ^ szelektor-rosta, kalmár-rosta, különböző triőrök —, hiszen ilyen gép- féleségekkel szinte minden helyi földművesszövetkezet rendelkezik, an­nál is inkább, mert a legutóbbi kormányrendelet értelmében átvették és az egész falu rendelkezésére bocsátják — a legminimálisabb hasz­nálati díj ellenében — a tisztítógépeket. A VETŐMAG TISZTÍTÁSÁNAK milyenségét attól tesszük füg­gővé, hogy milyen gyommagvaklcal fertőzött. Ehhez mérten választjuk ki a megfelelő gépet. Illetve van már olyan tisztítógépünk is, amellyel szinte tökéletesen gyommentessé tehetjük a vetőmagot. Ez az úgyneve­zett „Ezüst szelektor”. A tisztán vetett 'vetőmag már eleve nagyobb terméshozamot biz­tosít. Ez pedig egyrészt egyéni, másrészt országos érdek. Éppen ezért nem csupán a különböző nagyüzemi gazdaságok és egyéni parasztok, hanem mindannyiunk, de különösen a szakemberek, községi és földmű­vesszövetkeze ti mezőgazdászok feladata, hogy ne kerüljön gyom-fertő­zött mag a földbe. Ezt egyrészt a tisztítógépek biztosításával, rendben- tartásával, másrészt felvilágosító munlcával, oktatással, ellenőrzéssel le­het leginkább biztosítani. Csak így érhetjük el, hogy egyre nagyobb terméshozamot biztosítunk, egyre több és jobbminőségü kenyér és ta­karmánygabonát termelünk, PERSZE, A LEGELSŐ ÉRINTETTEK maguk a gazdák, az ö ér­dekük leginkább, hogy olyan vetőmagot biztosítsanak, tegyenek a földbe, amely nem pyomoí, hanem, kenyeret hoz!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents