Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

Mitek, 1959. február 6. ESZAKMAGYARORSEÄG As SZKP XXI. kongresszusának határozata (Folytatás a 2• oldalról.) széles fronton való kibontakoztatását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megszabja a párt fő fel­adatait az elkövetkező hét évre a gaz­daság, a politika és az ideológia te­rén, valamint a nemzetközi kapcso­latok területén. Az SZKP fő gazdasági feladatai: az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ág termelésének olyan arányú növe­lése, amely lehetővé teszi a kommu­nizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győ­zelmének biztosítását a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasá­gi versenyben, továbbá az ország gazdasági potenciáljának erősítése, a műszaki haladás a népgazdaság min­den ágában, a társadalmi termelés­ben végzett munka termelékenységé­nek szakadatlan fokozása. Ezek biz­tosítják a nép életszínvonalának je­lentős emelkedését. A kongresszus határozata a követ­kezőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottságá- nak fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibon­takoztatása a kommunista társada­lom építésében, a társadalmi szerve­zetek szélesebbkörű részvétele az ál­lami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és ne­velő szerepének fokozása, a munká­sok és parasztok szövetségének, a Szovjetunió népei barátságának erő­sítése miiiden vonalon. A kongresszus a következő ideoló­giai feladatokat jelölte meg: A párt ideológiai nevelőmunkájának fokozá­sa. a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntu­datának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafiság és az internacionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csöke- vényeinek kiirtása az emberek tuda­tából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzet­közi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: Olyan kö­vetkezetes külpolitika, amely a né­pek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására Irányul a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a hi­degháború megszüntetését célzó irányvonal követése, a szocialista vi­lágrendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése. A hétéves időszak alapproblémája ■— mondja a határozat — a maximá­lis időnyerés a szocializmusnak a ka­pitalizmussal folytatott békés gazda­sági versenyében. A határozat hang­súlyozza. hogy gyors ütemet és meg­felelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőren­dű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar tel­jes termelésének hozzávetőleg 8Ó százalékos emelkedését. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésé­nek átlagos évi növekedését körül­belül 8,6 százalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlettségi fo­kából, valamint a mezőgazdaság to­vábbi fellendüléséből kiindulva, a kongresszus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését. A mezőgazdaságban fő feladat olyan termelési szint elérése, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer szükségletének, az ipar nyersanyag szükségleteinek, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék-szük­ségletének teljes fedezését. A mező- gazdaság össztermelését 1,7-szeresére kell emelni. A határozat ezután megállapítja: a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommunizmus anyagi-műszaki, alapja megteremtésének döntő felté­tele az új technika széleskörű meg­honosítása. A hét esztendő alatt a termelési folyamatok komplex gépe­sítése alapján az iparban, a mező- gazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az előző hétéves Idő­szakhoz képest 1.8-szeresére, azaz kö­rülbelül 1940-—1970 milliárd rubelre emelkednek, ami csaknem ugyan­annyi. mint a szovjet hatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházá­sok teljes összege. A hétéves terv előírja valamennyi szövetségi köztársaság hatalmas mé­retű gazdasági fejlesztését. Az SZKP kongresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok között minden feltétele meg van annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn be­lül még jobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalé­kos növekedését és a fogyasztás 60— 63 százalékos emelkedését irányozza eio. Ä hétéves terv végére a munká­lok és alkalmazottak egy főre szá­mított reál jövedelme átlagosan 40 százalékkal, a kolhozparasztok reál jövedelme pedig legalább 40 száza­lékkal emelkedik. TervbeVették az alacsonyabb fizetésű munkások és al­kalmazottak bérének jelentős eme­lését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszolgáltatási ellátottságának lénye­ges megjavítását, a közétkeztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és a munkáslakótelepe­ken körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határo­zat értelmében a közeliövőben meg­szűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munkanap és a munkahét csökkentését. 1960-ban befejeződik a munkások és az alkal­mazottak hétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig hatórás munkanapra való áttérése. 1962-ben megvalósul a munkások és alkalma­zottak negyven órás munkahétre va­ló áttérése, hétórás munkanap mel­lett. • x 1964-től kezdődőleg a föld alatt és az egészségtelen munkaviszonyok kö­zött dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre, két szabadnappal, 6—7 órás munkanapok mellet. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelveket a szovjet tudomány minden területén, különösen pedig az atomfizika, az atomenergetika, a lökhajtásos repü­lés és a rakétatechnika terén vívott ki és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyorsabb ütemben fejlesszék a tudomány min­den ágát. végezzék el azokat a fon­tos elméleti kutatásokat, amelyek biztosít ják a tudományos és műszaki továbbhaladást. A kommunista építés jelen szaka­szában’megoldandó feladatok megha­tározásakor az SZKP XXI. kong­resszusa abból indul ki. hogy a Szov­jetunió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szocializmus tel­jés és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a ka­pitalizmust a Szovjetunióban, meg­semmisíthetné a szocialista tábort. A szovjet nép győzelmei lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megterem­tését. a kommunizmusba való terv­szerű átmenet megvalósítására Irá­nyuló feladatok gyakorlati megoldá­sát. A termelőerők növekedésével egy­idejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társa­dalmi viszonyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szel­lemi és a fizikai munka között. A munkanap csökkentése, a munkafel­tételeknek a komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti majd. hogy a munka a sok­oldalúan fejlett ember életszükség­letévé váljék. A kommunista építés során foko­zódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdonhoz, foko­zatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonforma között — mondja a határozat. A szövetkezeti kolhoz-tu­lajdon társadalmi jellegének színvo­nala a szocialista állam segítségével és támogatásával felemelkedik az össznépi tulajdon szintjére. A kommunista építés jelenlegi kö­rülményei között az anyagi javak el­osztásának alapja a következő irány­elv marad: mindenki képességei sze­rint, mindenki munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra va­ló áttérést — hangsúlyozza a hatá­rozat — fokozatosan valósítjuk meg, a termelőerők fejlődésének arányá­ban. mégpedig akkor, amikor meg­valósul az összes szükséges fogyasz­tási javak bősége és amikor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésének mértékétől füg­getlenül. képességei szerint fog dol­gozni, felismerve, hogy erre szüksé­ge van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el — nyugdíjak, ösztöndíjak, iskolák, kórházak és más kultúrális intézmények építésére és fenntartá­sára fordított összegek formájában. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog, ami — hangsúlyozza a határozat — fontos előfeltétel a kommunista elosztási elvre való fokozatos áttérés szem­pontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa meg­állapítia hogy a szocialista államiság fejlődésében a fő irányvonal a de­mokrácia fejlesztése minden vona­lon, minden állampolgár bevonása a gazdasági és kultúrális építés irá­nyításába, a társadalom ügyeinek in­tézésébe. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak el, foko­zatosan társadalmi szervezetek fel­adatkörébe megy át. Ez bővíti és erő­síti a szocialista társadalom politikai alánját, biztosítja a szocialista de­mokrácia további fejlődését. A szocialista állam rendkívül fon­tos feladatok teljesítésére hívatott a megvédésében, s ugyancsak fon­tos feladata az Is, hogy yhiegvédje az országot az imperialista hatalmak ka­tonai támadásainak veszélyével szem­ben. A határozat rámutat, hogy a szocialista haza védelmének funkció­ja, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, ha teljeseh megszűnik az imperialista támadás veszélye. A hétéves terv megvalósítása még inkább megerősíti a béke és a hala­dás hatalmas támaszát alkotó Szov­jetuniónak és a szocialista világtá- bomak pozicióit. tovább növeli a bé­ke erőit és gyengíti a háború erőit. A hétéves terv — mutat rá a ha­tározat — a szocializmus és a kapita­lizmus gazdasági versenyének új fe­jezetét nvitia meg. Tejesítésének eredményeképpen a Szovjetunió né­hány termékfajta abszolút számok­ban kifejezett termelésében túlszár­nyalja más termékfajtákéban pedig megközelíti az Egyesült Államok, e vezető kapitalista hatalom ipari ter­melésének jelenlegi színvonalát. Er­re az időpontra a legfontosabb me­zőgazdasági termékek globális és egy főre jutó termelése is meghaladja az Egyesült Államok jelenlegi színvo­nalát. Azután körülbelül még öt évre lesz szükség, hogy utolérjük és túlszár­nyaljuk az Egyesült Államokat az egy főre jutó ipari termelésben. A Szovjetunió akkorra világviszonylat­ban az első helyre kerül mind az ab­szolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szoci­alizmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmussal vívott békés versenyben. A határozat hangoztatja, hogy a kapitalizmus általános válsága to­vább mélyül a szocializmus erőinek növekedése, a gyarmati rendszer széthullása és a kapitalizmus belső, társadalmi ellentmondásainak kiéle­ződése folytán. A válságokat nem a fegyverkezési hajsza. sem‘ a kapita­lista országok egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túl­teljesítése, valamint a népi demok­ratikus országok gazdasági fejlődé­sének gyors üteme folytán a közgaz­dászok számításai szerint a világ ipa­ri termelésének több, mint a felét a szocialista világrendszer állítja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világ-j rendszer fölényét a kapitalista vi­lágrendszer felett az anyagi terme­lésben — az emberi tevékenység e döntő területén. A szocialista világrendszer továb­bi növekedésével és fejlődésével együtt sikeresen fejlődik majd vala­mennyi szocialista ország is — hang­zik a. kongresszus határozata. Kiegye­nesedik valamennyi szocialista állam gazdasági és kultúrális fejlődésének vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szovjet­unió — a kommunista társadalmat fogják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy to­vábbra is elősegítse a szocialista or­szágok egységének megszilárdítását, szoros gazdasági és Juiltűrális kap­csolataik fejlesztését, a szabad népek testvéri családjának még erősebb ösz- szefogását a marxizmus-leninizmus nagy eszméinek, a proletárnemzet­köziség elvernek alapján. Az SZKP XXI. kongresszusa úgy véli, a hétéves tervnek, valamint a többi szocialista ország tervének megvalósítása még kedvezőbb felté­teleket teremt korunk fő problémá­jának megoldásához, az egyetemes béke megóvásához. Teljesen helyes­nek bizonyult a XX. pártkongresszus megállapítása: a háború nem végzet­szerűen elkerülhetetlen. Ma már óriási erők vannak, amelyek meg tudják védeni a békét. Ha az impe­rialista államok megtámadják a szo­cialista v tábort, ez csakis a kapitaliz­mus pusztulásával végződhet. A határozat hangsúlyozza, mielőtt a szocializmus teljes győzelmet arat a földön, s amikor a kapitalizmus még fennáll a világ egy részén, reá­lis lehetőséggé válik, hogy a világhá­borút kiiktassuk az emberi társada­lom életéből. Jelenleg azonban — hangsúlyozza a kongresszus határozata — fennáll az a lehetőség, hogy az imperializ­mus háborút robbant ki. A háborús veszély fő forrása ezután is az ame­rikai imperializmus agresszív irány­vonala. Az imperialista agresszió, mint ahogy az utóbbi évek tapaszta­latai bizonyítják, a világ legkülönbö­zőbb területeinek népeit veszélyez­teti. A nyugati hatalmak agresszív irányvonalával szembenáll a Szov­jetuniónak és a szocialista államok­nak a békeszerető népek által támo­gatott politikája. Az SZKP XXI. kongresszusa egy­hangúlag jóváhagyta a szovjet kor­mány békeszerető lenini külpolitiká­ját. * A Szovjetunió a békés egymás mel­lett élés lenini elvétől vezérelve szün­telenül törekedni fog, hogy minden állammal, minden területen együtt­működjék. A kongresszus határozata rámutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt diktatúrára annak a jele, hogy a bur­zsoázia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerekkel fenntartani. A demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály egysége — ez a leg­megbízhatóbb gát a fasiszta veszély útjában — hangsúlyozza a határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szovjetunió sikeres haladása a kom­munizmus útján, a szocialista orszá­gok győzelmei és a következetes bé­keharc kedvező távlatokat nyitnak meg a munkásosztály nemzetközi és nemzeti akcióegységének megvalósí­tása előtt. Az SZKP XXI. kongresszusa elége­detten állapítja meg, hogy a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek 1957 novemberi értekezlete óta a marxizmus—lenínizmus eszmei alap­ján erősödött a kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A revizionizmus — hangsúlyozza a kongresszus hatá­rozata — megsemmisítő eszmei és politikai vereséget szenvedett. A Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének revizionista programját egy­öntetűen elítélték az összes —leninista pártok. A jugoszláv veze­tőség elmélete és gyakorlata — mondja a konglPbsszus határozata — eltávolodás a munkásosztály állás­pontjától. a nemzetközi proletárszoli­daritás elveitől. A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége vezetőinek né­zetei és politikája veszélyeztetik a népi forradalom és a szocializmus vívmányait Jugoszláviában. A szovjet kommunisták — mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben baráti érzéseket táplál­nak Jugoszlávia testvérnépei, a jugo­szláv kommunisták iránt, ..x\rra tö­rekszünk, hogy együttműködjünk Ju­goszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küz­delem mindazon kérdésében, amely­ben álláspontunk azonos”. A határozat hangsúlyozza, hogy folytatva a revizionizmusnak, a kom­munista mozgalom ez idő szerint leg­főbb veszélyének leleplezését, nem gyengülhet a harc a dogmatizmus és a szektásság ellen sem, amelyek meg­nehezítik a marxista—leninista elmé­let alkotó szellemű alkalmazását és a tömegektől való elszakadáshoz ve­zetnek. Az SZKP XXI. kongresszusának küldöttei határozatukban megállapít­ják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely minden eddiginél, egy­ségesebben és összeforrottabban ju­tott el a kongresszushoz, sikeresen ftieg tudja oldani az új, nagyszerű feladatokat. A szocializmus és a kom­munizmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai mutatják, hogy a kommunista társadalom építése ide­jén mindjobban nő a pártnak, a nép kipróbált élcsapatának és a legmaga- sabbrendű társadalmi szervezetének szerepe. A kongresszus véleménye szerint a hétéves terv megvalósításában első­rendű szerep jut a párt és az állam kádereinek. A társadalmi fejlődés je­lenlegi szakaszában növekszik a szovjetek szerepe. A határozat rámutat, hogy bizo­nyos kiegészítéseket és módosításo­kat kell eszközölni a Szovjetunió al­kot Tv-nyában. mivel jóváhagyása óta fontos változások történtek a Szov­jetunió politikai és gazdasági életé­ben, s megváltozott a nemzetközi, helyzet is. A határozat végül kiemeli a szak- szervezetek és a Komszomol fontos szerepet a énft"?. ramjának végrehajtásában. (MTI.) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ......................... .......................■■ ------------------------­„ Hét év napsugár44 EZT A MEGKAPÓAN ÖTLETES, KEDVES CÍMET adta egy francia lap, a Combat annak a vezércikké­nek, amelyben Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXI. kongresszusán el­hangzott beszámolóját méltatja. »Hét év napsugár« — ragyogó, pompás cím ez, három szó csupán, és mégis, vagy talán éppen ezért olyan kifeje­lő. Benne a kékség derűje, benne van korunk reménye: béke, jólét és béke. A vezércikk is nyílván így ér­telmezi, amikor azt állítja, hogy a hétéves terv: konkrét javaslat a ka­pitalista világgal való békés versen­gésre. Fogadjuk el — írja — ezt a javaslatot, mert többet ér a jobb életért való versengés, mint a termo­nukleáris fegyverkezési hajsza. Igen, a béke gondolata és a társa­dalmi jólét, a szebb, nyugodtabb, jobb élet biztosításának a gondolata nyer vissza-visszatérő kifejezést a korszakalkotó moszkvai tanácskozás vüágvisszhiaingjában. Newyork, Ber­lin, Tcikiió. London. Varsó. Párizs, Róma, Bagdad, Kairó és a világ min­den országa, városa és fővárosa Moszkvára figyel most és ezt a le­nyűgözött figyelmet mindenekelőtt a békés gazdasági versenyre-hívás ragadja meg. A Liberation »Az olvadás ígéretei« című cikkében megállapítja: A jég elolvad. Igaz. vannak még jéghegyek és Aden, auerék —- az egyik legmakacsabb jéghegy. De egyebütt felmelegedés mutatkozik. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetuniónak békére van szüksége, hogy lehetővé tegye a ké­nyelem és gazdagság felé való ugrás­szerű előrehaladást. Nem a fegyve­rek halmozásával kelíl erre válaszol­ni, éppen ellenkezőleg. Senkinek sem lehet egyszerre több vaja és ugyan­akkor több ágyúja, főleg, ha atom­ágyúról van szó. Á New Yorkban megjelenő Chris­tian Sience Monitor csütörtöki szá­mában többek között ezt írja: »Hrus­csov beszédének legnagyobb részét a hétéves terv leírásának szentelte. amely hétéves időszak során a kom­munisták remélik, hogy utolérik és túlhaladják a vezető kapitalista or­szágokat az egy főre eső termelés­ben.« Az angliai Scotsman vezércik­ke szerint »a leghatalmasabb ser­kentő eszköz a munkára a 15 millió lakás ígérete, ez több. mint az egész városi építkezés 1917 óta — írja a lap és hozzáfűzi, hogyha -jövőben az orosz munkásnak lesz a legrövidebb munkanapja és murikáttéte az égész világon«. '' A News Chronicle arra hívja fél a figyelmet, hogy még az’első szov­jet ötéves terv kezdetén »csak mil­liókról volt szó«, most »Hruscsov már milliárdokban, sőt billiókban beszél«. A Daily Herald diplomáciai szemle­írója szerint »nem lehet csodálkozni azon, hogy Hruscsovot meleg ünnep­lésben részesítették, hiszen csodála­tos dolgokat ígért Oroszországnak^. Más lapok a hétéves terv célkitűzé­seinek a megalapozottságai és reali­tását hangsúlyozzák. Angliában kü­lönös feltűnést keltett a beszámoló­nak az a kijelentése, hogy a Szov­jetunióban megszüntetik az adókat. »Az oroszok adómentes állomot igéi­nek« — jelenti a Times, és egy má­sik lap moszkvai tudósítója megálla­pítja, hogy »ilyen beszámolóval (mint Hruscsov — szerk.) bizony kevés ál­lami vezető állhat elő«. A szélső­jobboldali és erősen kommunista- ellenes Glasgow Herald vezércikke megállapítja: Hruscsov beszéde tele volt önbizalommal, egy párisi lap pedig így ír: »a béke himnuszának hangja csendült ki belőle« IDÉZHETNÉNK MÉG TOVÁBB, tíz- és százfelől, különböző pártállá' sú, ellenséges és baráti, reakciós ^és haladó, szocialista és polgári lapok hasábjairól. A vélemények döntő többségében közvetve, vagy közvet­lenül kifejeződik az emberiség leg­szebb reménye, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusán kerül a megvalósulás elérhető közelségébe. A béke és az emberi jólét reménye ez. Öniáró biztosítóberendezéssel kísérleteznek a Borsodi Szénbányászati Trösztnél A Borsodi Szénbányászati Tröszt­nél a termelt szén önköltségének csaknem harminc százalékát a bá­nyafa ára teszi drágábbá. A tröszt és az üzemek műszak; vezetői ennek csökkentésére számos kísérletet foly­tattak a fejtésekben alkalma korszerű biztosítási módokra. Ennek eredményeként jelenleg már 200 mé­ter hosszúságú frontfejtést biztosíta­nak a legkorszerűbb elemekkel. Az acéltámos biztosítások haszná­lata mellett a kísérleteiket tovább folytatják, s jelenleg a rudolítelepi IV-es aknában új, a HKV—1000 jel­zésű önjáró biztosatóiberendezésit kí­sérletezik ki. A jelenleg használtaktól az új biz­tosítóberendezés annyiban tér el. hogy nem ékelik, hanem hidraulikus nyomással rögzí tik a fő te és a talp közé. Az átszerelést sem kézzel vég­zik. hanem a hidraulikát vissza­engedve, a beépített hatosát ás ön járó szerkezettel »lépeget« előre. Jelenleg 15 méteres fronthomloiko<n öt biztosító berendezést építették be. Az eddigi kísérletek jó eredménnyel zárullak. Az így biztosított frontfej­tésen még egyetlen darab fát sen*, használták fel. s az átszerelés a kézi átszerelés egythatodára csökkent. A kísértetek során mos* először a frontfejtés homlokhosszát szélesítik, hogy megállapítsák • milyen hosszú­ságú frontfejtésen legkédvsxőbb a használata.

Next

/
Thumbnails
Contents