Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
Mitek, 1959. február 6. ESZAKMAGYARORSEÄG As SZKP XXI. kongresszusának határozata (Folytatás a 2• oldalról.) széles fronton való kibontakoztatását az elkövetkező hétéves időszakban. Az SZKP XXI. kongresszusának határozata megszabja a párt fő feladatait az elkövetkező hét évre a gazdaság, a politika és az ideológia terén, valamint a nemzetközi kapcsolatok területén. Az SZKP fő gazdasági feladatai: az ország termelőerőinek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján minden gazdasági ág termelésének olyan arányú növelése, amely lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjetunió győzelmének biztosítását a kapitalista országokkal folytatott békés gazdasági versenyben, továbbá az ország gazdasági potenciáljának erősítése, a műszaki haladás a népgazdaság minden ágában, a társadalmi termelésben végzett munka termelékenységének szakadatlan fokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelentős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összeforrottságá- nak fokozása, a szovjet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivitása és öntevékenysége kibontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a társadalmi szervezetek szélesebbkörű részvétele az állami feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepének fokozása, a munkások és parasztok szövetségének, a Szovjetunió népei barátságának erősítése miiiden vonalon. A kongresszus a következő ideológiai feladatokat jelölte meg: A párt ideológiai nevelőmunkájának fokozása. a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kommunista öntudatának erősítése, a kommunista munkaviszony, a szovjet hazafiság és az internacionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csöke- vényeinek kiirtása az emberek tudatából, harc a burzsoá ideológia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok területén az SZKP fő feladatai a következők: Olyan következetes külpolitika, amely a népek békéjének és biztonságának fenntartására és megszilárdítására Irányul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve alapján, a hidegháború megszüntetését célzó irányvonal követése, a szocialista világrendszernek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokoldalú erősítése. A hétéves időszak alapproblémája ■— mondja a határozat — a maximális időnyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza. hogy gyors ütemet és megfelelő arányokat kell biztosítani a népgazdaság fejlesztésében. A kongresszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirányozza az ipar teljes termelésének hozzávetőleg 8Ó százalékos emelkedését. A hétéves terv az egész ipar teljes termelésének átlagos évi növekedését körülbelül 8,6 százalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlettségi fokából, valamint a mezőgazdaság további fellendüléséből kiindulva, a kongresszus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek termelésének jelentős növelését. A mezőgazdaságban fő feladat olyan termelési szint elérése, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer szükségletének, az ipar nyersanyag szükségleteinek, s az állam minden egyéb mezőgazdasági termék-szükségletének teljes fedezését. A mező- gazdaság össztermelését 1,7-szeresére kell emelni. A határozat ezután megállapítja: a hétéves terv sikeres végrehajtásának, a kommunizmus anyagi-műszaki, alapja megteremtésének döntő feltétele az új technika széleskörű meghonosítása. A hét esztendő alatt a termelési folyamatok komplex gépesítése alapján az iparban, a mező- gazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki kell küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások az előző hétéves Időszakhoz képest 1.8-szeresére, azaz körülbelül 1940-—1970 milliárd rubelre emelkednek, ami csaknem ugyanannyi. mint a szovjet hatalom eddigi fennállása alatt eszközölt beruházások teljes összege. A hétéves terv előírja valamennyi szövetségi köztársaság hatalmas méretű gazdasági fejlesztését. Az SZKP kongresszusa rámutat, hogy a jelenlegi viszonyok között minden feltétele meg van annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban éljen. A hétéves terv a nemzeti jövedelem 62—65 százalékos növekedését és a fogyasztás 60— 63 százalékos emelkedését irányozza eio. Ä hétéves terv végére a munkálok és alkalmazottak egy főre számított reál jövedelme átlagosan 40 százalékkal, a kolhozparasztok reál jövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. TervbeVették az alacsonyabb fizetésű munkások és alkalmazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyugdíjminimum emelését, a lakosság kereskedelmi és közszolgáltatási ellátottságának lényeges megjavítását, a közétkeztetési vállalatok árainak csökkentését. A városokban és a munkáslakótelepeken körülbelül hétmillió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a közeliövőben megszűnik a lakosság adóztatása. A határozat előírja a munkanap és a munkahét csökkentését. 1960-ban befejeződik a munkások és az alkalmazottak hétórás, számos termelési ág fő szakmáiban pedig hatórás munkanapra való áttérése. 1962-ben megvalósul a munkások és alkalmazottak negyven órás munkahétre való áttérése, hétórás munkanap mellett. • x 1964-től kezdődőleg a föld alatt és az egészségtelen munkaviszonyok között dolgozók fokozatosan áttérnek a 30 órás és minden más dolgozó a 35 órás munkahétre, két szabadnappal, 6—7 órás munkanapok mellet. A kongresszus megállapítja azokat az óriási eredményeket, amelveket a szovjet tudomány minden területén, különösen pedig az atomfizika, az atomenergetika, a lökhajtásos repülés és a rakétatechnika terén vívott ki és szükségesnek tartja, hogy a hétéves terv alatt még gyorsabb ütemben fejlesszék a tudomány minden ágát. végezzék el azokat a fontos elméleti kutatásokat, amelyek biztosít ják a tudományos és műszaki továbbhaladást. A kommunista építés jelen szakaszában’megoldandó feladatok meghatározásakor az SZKP XXI. kongresszusa abból indul ki. hogy a Szovjetunió történelmi fejlődésének új szakaszába lépett. A szocializmus teljés és végérvényes győzelmet aratott a Szovjetunióban. Nincs olyan erő a világon, amely visszaállíthatná a kapitalizmust a Szovjetunióban, megsemmisíthetné a szocialista tábort. A szovjet nép győzelmei lehetővé teszik a kommunista társadalom anyagi-műszaki alapjának megteremtését. a kommunizmusba való tervszerű átmenet megvalósítására Irányuló feladatok gyakorlati megoldását. A termelőerők növekedésével egyidejűleg — mondja a határozat — fejlődniük kell a szocialista társadalmi viszonyoknak is. Eltűnnek majd a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között. A munkanap csökkentése, a munkafeltételeknek a komplex gépesítésen és automatizáláson alapuló megjavulása elősegíti majd. hogy a munka a sokoldalúan fejlett ember életszükségletévé váljék. A kommunista építés során fokozódik majd a kolhozokban végzett termelőmunka közösségi jellege, a szövetkezeti kolhoztulajdon közeledik majd az össznépi tulajdonhoz, fokozatosan elmosódnak majd a határok e két tulajdonforma között — mondja a határozat. A szövetkezeti kolhoz-tulajdon társadalmi jellegének színvonala a szocialista állam segítségével és támogatásával felemelkedik az össznépi tulajdon szintjére. A kommunista építés jelenlegi körülményei között az anyagi javak elosztásának alapja a következő irányelv marad: mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint. A szükségletek szerinti elosztásra való áttérést — hangsúlyozza a határozat — fokozatosan valósítjuk meg, a termelőerők fejlődésének arányában. mégpedig akkor, amikor megvalósul az összes szükséges fogyasztási javak bősége és amikor minden ember önként és az anyagi javakból való részesedésének mértékétől függetlenül. képességei szerint fog dolgozni, felismerve, hogy erre szüksége van a társadalomnak. A szovjet társadalomban az anyagi és kulturális javak jelentős és mind nagyobb részét már most is ingyen osztják el — nyugdíjak, ösztöndíjak, iskolák, kórházak és más kultúrális intézmények építésére és fenntartására fordított összegek formájában. A társadalmi fogyasztási alapnak ez a része állandóan növekedni fog, ami — hangsúlyozza a határozat — fontos előfeltétel a kommunista elosztási elvre való fokozatos áttérés szempontjából. Az SZKP XXI. kongresszusa megállapítia hogy a szocialista államiság fejlődésében a fő irányvonal a demokrácia fejlesztése minden vonalon, minden állampolgár bevonása a gazdasági és kultúrális építés irányításába, a társadalom ügyeinek intézésébe. Sok olyan funkció, amelyet most állami szervek látnak el, fokozatosan társadalmi szervezetek feladatkörébe megy át. Ez bővíti és erősíti a szocialista társadalom politikai alánját, biztosítja a szocialista demokrácia további fejlődését. A szocialista állam rendkívül fontos feladatok teljesítésére hívatott a megvédésében, s ugyancsak fontos feladata az Is, hogy yhiegvédje az országot az imperialista hatalmak katonai támadásainak veszélyével szemben. A határozat rámutat, hogy a szocialista haza védelmének funkciója, amelyet most az állam tölt be, csak akkor halhat el, ha teljeseh megszűnik az imperialista támadás veszélye. A hétéves terv megvalósítása még inkább megerősíti a béke és a haladás hatalmas támaszát alkotó Szovjetuniónak és a szocialista világtá- bomak pozicióit. tovább növeli a béke erőit és gyengíti a háború erőit. A hétéves terv — mutat rá a határozat — a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenyének új fejezetét nvitia meg. Tejesítésének eredményeképpen a Szovjetunió néhány termékfajta abszolút számokban kifejezett termelésében túlszárnyalja más termékfajtákéban pedig megközelíti az Egyesült Államok, e vezető kapitalista hatalom ipari termelésének jelenlegi színvonalát. Erre az időpontra a legfontosabb mezőgazdasági termékek globális és egy főre jutó termelése is meghaladja az Egyesült Államok jelenlegi színvonalát. Azután körülbelül még öt évre lesz szükség, hogy utolérjük és túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat az egy főre jutó ipari termelésben. A Szovjetunió akkorra világviszonylatban az első helyre kerül mind az abszolút termelésben, mind pedig az egy főre jutó termelésben. A szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a kapitalizmussal vívott békés versenyben. A határozat hangoztatja, hogy a kapitalizmus általános válsága tovább mélyül a szocializmus erőinek növekedése, a gyarmati rendszer széthullása és a kapitalizmus belső, társadalmi ellentmondásainak kiéleződése folytán. A válságokat nem a fegyverkezési hajsza. sem‘ a kapitalista országok egyéb intézkedései nem szüntethetik meg. A hétéves terv teljesítése és túlteljesítése, valamint a népi demokratikus országok gazdasági fejlődésének gyors üteme folytán a közgazdászok számításai szerint a világ ipari termelésének több, mint a felét a szocialista világrendszer állítja majd elő. Ez biztosítja a szocialista világ-j rendszer fölényét a kapitalista világrendszer felett az anyagi termelésben — az emberi tevékenység e döntő területén. A szocialista világrendszer további növekedésével és fejlődésével együtt sikeresen fejlődik majd valamennyi szocialista ország is — hangzik a. kongresszus határozata. Kiegyenesedik valamennyi szocialista állam gazdasági és kultúrális fejlődésének vonala. Közeledik az idő, amikor ezek az országok — akárcsak a Szovjetunió — a kommunista társadalmat fogják építeni. A Szovjetunió igen fontos feladatának tekinti, hogy továbbra is elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását, szoros gazdasági és Juiltűrális kapcsolataik fejlesztését, a szabad népek testvéri családjának még erősebb ösz- szefogását a marxizmus-leninizmus nagy eszméinek, a proletárnemzetköziség elvernek alapján. Az SZKP XXI. kongresszusa úgy véli, a hétéves tervnek, valamint a többi szocialista ország tervének megvalósítása még kedvezőbb feltételeket teremt korunk fő problémájának megoldásához, az egyetemes béke megóvásához. Teljesen helyesnek bizonyult a XX. pártkongresszus megállapítása: a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ma már óriási erők vannak, amelyek meg tudják védeni a békét. Ha az imperialista államok megtámadják a szocialista v tábort, ez csakis a kapitalizmus pusztulásával végződhet. A határozat hangsúlyozza, mielőtt a szocializmus teljes győzelmet arat a földön, s amikor a kapitalizmus még fennáll a világ egy részén, reális lehetőséggé válik, hogy a világháborút kiiktassuk az emberi társadalom életéből. Jelenleg azonban — hangsúlyozza a kongresszus határozata — fennáll az a lehetőség, hogy az imperializmus háborút robbant ki. A háborús veszély fő forrása ezután is az amerikai imperializmus agresszív irányvonala. Az imperialista agresszió, mint ahogy az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, a világ legkülönbözőbb területeinek népeit veszélyezteti. A nyugati hatalmak agresszív irányvonalával szembenáll a Szovjetuniónak és a szocialista államoknak a békeszerető népek által támogatott politikája. Az SZKP XXI. kongresszusa egyhangúlag jóváhagyta a szovjet kormány békeszerető lenini külpolitikáját. * A Szovjetunió a békés egymás mellett élés lenini elvétől vezérelve szüntelenül törekedni fog, hogy minden állammal, minden területen együttműködjék. A kongresszus határozata rámutat: a reakciós burzsoázia áttérése a nyílt diktatúrára annak a jele, hogy a burzsoázia gyenge és uralmát nem tudja parlamenti módszerekkel fenntartani. A demokratikus erők, elsősorban a munkásosztály egysége — ez a legmegbízhatóbb gát a fasiszta veszély útjában — hangsúlyozza a határozat. A kongresszus megállapítja, hogy a Szovjetunió sikeres haladása a kommunizmus útján, a szocialista országok győzelmei és a következetes békeharc kedvező távlatokat nyitnak meg a munkásosztály nemzetközi és nemzeti akcióegységének megvalósítása előtt. Az SZKP XXI. kongresszusa elégedetten állapítja meg, hogy a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957 novemberi értekezlete óta a marxizmus—lenínizmus eszmei alapján erősödött a kommunista pártok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom egysége. A revizionizmus — hangsúlyozza a kongresszus határozata — megsemmisítő eszmei és politikai vereséget szenvedett. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének revizionista programját egyöntetűen elítélték az összes —leninista pártok. A jugoszláv vezetőség elmélete és gyakorlata — mondja a konglPbsszus határozata — eltávolodás a munkásosztály álláspontjától. a nemzetközi proletárszolidaritás elveitől. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőinek nézetei és politikája veszélyeztetik a népi forradalom és a szocializmus vívmányait Jugoszláviában. A szovjet kommunisták — mutat rá a határozat — a szovjet néppel egyetemben baráti érzéseket táplálnak Jugoszlávia testvérnépei, a jugoszláv kommunisták iránt, ..x\rra törekszünk, hogy együttműködjünk Jugoszláviával az imperializmus ellen vívott harc, a békéért folytatott küzdelem mindazon kérdésében, amelyben álláspontunk azonos”. A határozat hangsúlyozza, hogy folytatva a revizionizmusnak, a kommunista mozgalom ez idő szerint legfőbb veszélyének leleplezését, nem gyengülhet a harc a dogmatizmus és a szektásság ellen sem, amelyek megnehezítik a marxista—leninista elmélet alkotó szellemű alkalmazását és a tömegektől való elszakadáshoz vezetnek. Az SZKP XXI. kongresszusának küldöttei határozatukban megállapítják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely minden eddiginél, egységesebben és összeforrottabban jutott el a kongresszushoz, sikeresen ftieg tudja oldani az új, nagyszerű feladatokat. A szocializmus és a kommunizmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai mutatják, hogy a kommunista társadalom építése idején mindjobban nő a pártnak, a nép kipróbált élcsapatának és a legmaga- sabbrendű társadalmi szervezetének szerepe. A kongresszus véleménye szerint a hétéves terv megvalósításában elsőrendű szerep jut a párt és az állam kádereinek. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában növekszik a szovjetek szerepe. A határozat rámutat, hogy bizonyos kiegészítéseket és módosításokat kell eszközölni a Szovjetunió alkot Tv-nyában. mivel jóváhagyása óta fontos változások történtek a Szovjetunió politikai és gazdasági életében, s megváltozott a nemzetközi, helyzet is. A határozat végül kiemeli a szak- szervezetek és a Komszomol fontos szerepet a énft"?. ramjának végrehajtásában. (MTI.) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ......................... .......................■■ ------------------------„ Hét év napsugár44 EZT A MEGKAPÓAN ÖTLETES, KEDVES CÍMET adta egy francia lap, a Combat annak a vezércikkének, amelyben Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elhangzott beszámolóját méltatja. »Hét év napsugár« — ragyogó, pompás cím ez, három szó csupán, és mégis, vagy talán éppen ezért olyan kifejelő. Benne a kékség derűje, benne van korunk reménye: béke, jólét és béke. A vezércikk is nyílván így értelmezi, amikor azt állítja, hogy a hétéves terv: konkrét javaslat a kapitalista világgal való békés versengésre. Fogadjuk el — írja — ezt a javaslatot, mert többet ér a jobb életért való versengés, mint a termonukleáris fegyverkezési hajsza. Igen, a béke gondolata és a társadalmi jólét, a szebb, nyugodtabb, jobb élet biztosításának a gondolata nyer vissza-visszatérő kifejezést a korszakalkotó moszkvai tanácskozás vüágvisszhiaingjában. Newyork, Berlin, Tcikiió. London. Varsó. Párizs, Róma, Bagdad, Kairó és a világ minden országa, városa és fővárosa Moszkvára figyel most és ezt a lenyűgözött figyelmet mindenekelőtt a békés gazdasági versenyre-hívás ragadja meg. A Liberation »Az olvadás ígéretei« című cikkében megállapítja: A jég elolvad. Igaz. vannak még jéghegyek és Aden, auerék —- az egyik legmakacsabb jéghegy. De egyebütt felmelegedés mutatkozik. Hruscsov kijelenti, hogy a Szovjetuniónak békére van szüksége, hogy lehetővé tegye a kényelem és gazdagság felé való ugrásszerű előrehaladást. Nem a fegyverek halmozásával kelíl erre válaszolni, éppen ellenkezőleg. Senkinek sem lehet egyszerre több vaja és ugyanakkor több ágyúja, főleg, ha atomágyúról van szó. Á New Yorkban megjelenő Christian Sience Monitor csütörtöki számában többek között ezt írja: »Hruscsov beszédének legnagyobb részét a hétéves terv leírásának szentelte. amely hétéves időszak során a kommunisták remélik, hogy utolérik és túlhaladják a vezető kapitalista országokat az egy főre eső termelésben.« Az angliai Scotsman vezércikke szerint »a leghatalmasabb serkentő eszköz a munkára a 15 millió lakás ígérete, ez több. mint az egész városi építkezés 1917 óta — írja a lap és hozzáfűzi, hogyha -jövőben az orosz munkásnak lesz a legrövidebb munkanapja és murikáttéte az égész világon«. '' A News Chronicle arra hívja fél a figyelmet, hogy még az’első szovjet ötéves terv kezdetén »csak milliókról volt szó«, most »Hruscsov már milliárdokban, sőt billiókban beszél«. A Daily Herald diplomáciai szemleírója szerint »nem lehet csodálkozni azon, hogy Hruscsovot meleg ünneplésben részesítették, hiszen csodálatos dolgokat ígért Oroszországnak^. Más lapok a hétéves terv célkitűzéseinek a megalapozottságai és realitását hangsúlyozzák. Angliában különös feltűnést keltett a beszámolónak az a kijelentése, hogy a Szovjetunióban megszüntetik az adókat. »Az oroszok adómentes állomot igéinek« — jelenti a Times, és egy másik lap moszkvai tudósítója megállapítja, hogy »ilyen beszámolóval (mint Hruscsov — szerk.) bizony kevés állami vezető állhat elő«. A szélsőjobboldali és erősen kommunista- ellenes Glasgow Herald vezércikke megállapítja: Hruscsov beszéde tele volt önbizalommal, egy párisi lap pedig így ír: »a béke himnuszának hangja csendült ki belőle« IDÉZHETNÉNK MÉG TOVÁBB, tíz- és százfelől, különböző pártállá' sú, ellenséges és baráti, reakciós ^és haladó, szocialista és polgári lapok hasábjairól. A vélemények döntő többségében közvetve, vagy közvetlenül kifejeződik az emberiség legszebb reménye, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresz- szusán kerül a megvalósulás elérhető közelségébe. A béke és az emberi jólét reménye ez. Öniáró biztosítóberendezéssel kísérleteznek a Borsodi Szénbányászati Trösztnél A Borsodi Szénbányászati Trösztnél a termelt szén önköltségének csaknem harminc százalékát a bányafa ára teszi drágábbá. A tröszt és az üzemek műszak; vezetői ennek csökkentésére számos kísérletet folytattak a fejtésekben alkalma korszerű biztosítási módokra. Ennek eredményeként jelenleg már 200 méter hosszúságú frontfejtést biztosítanak a legkorszerűbb elemekkel. Az acéltámos biztosítások használata mellett a kísérleteiket tovább folytatják, s jelenleg a rudolítelepi IV-es aknában új, a HKV—1000 jelzésű önjáró biztosatóiberendezésit kísérletezik ki. A jelenleg használtaktól az új biztosítóberendezés annyiban tér el. hogy nem ékelik, hanem hidraulikus nyomással rögzí tik a fő te és a talp közé. Az átszerelést sem kézzel végzik. hanem a hidraulikát visszaengedve, a beépített hatosát ás ön járó szerkezettel »lépeget« előre. Jelenleg 15 méteres fronthomloiko<n öt biztosító berendezést építették be. Az eddigi kísérletek jó eredménnyel zárullak. Az így biztosított frontfejtésen még egyetlen darab fát sen*, használták fel. s az átszerelés a kézi átszerelés egythatodára csökkent. A kísértetek során mos* először a frontfejtés homlokhosszát szélesítik, hogy megállapítsák • milyen hosszúságú frontfejtésen legkédvsxőbb a használata.
