Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

Csütörtök, 1959. február 5. rszakmagyarorszag 5 A HÉT KÖNYVUJDONSÁGAI A Kossuth Kiadó adta közre lljin és halál a tudomány és a val­lás szempontjából című ismeretter­jesztői művét. Megjelent a Nemzet­közi Almanach című világpolitikai és világgazdasági kézikönyv dr. Ra- dó Sándor szerkesztésében. A Világ­irodalmi Kiskönyvtár új kötete, Aliszkhülosz három drámája, az Ol­talomkeresők, a Perzsák és a Heten Théba ellen, valamint Beaumarchais Figaró házassága című vígjátéka. Kiadták a Világirodalom Klassziku­sai sorozatban Bums válogatott ver­seit. A Modern Könyvtár újdonsága Faulkner amerikai író A medve c. regénye. Megjelent Katajev elbeszé­léskötete A szív címmel. A Tarka Könyvek sorozatban két kötetben jelent meg Feuchtwangor francia­országi ellenállási regénye, a Simone. A Gondolat Kiadó adta közre Struik tudományos könyvét, A mate­matika rövid történetét. Magyar mi­tológiai tanulmányokat tartalmaz Berze Nágy János kötete, az Égigérő fa. A bukaresti Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál jelent még Cso­konai Vitéz Mihály válogatott mű­veinek gyűjteménye. Bajor Gizi mű­vészetének emel maradandó emléket Escher Károly é& Vajda Miklós ké­pes albuma. Füst Milán kisregényeit két kötetben adta ki a Magvető. Új kiadásban látott napvilágot Szabol­csi Bence: A zene története. Szüujöu meg már végre Nagy-Miskolc patkáuy-eldorádója Bizonyára sokan emlékeznek még a két év előtti nagy miskolci általá­nos patkányirtásra. Elismerjük, hogy sok helyen voltak akkor hiányossá­gok ezzel a munkával kapcsolat­ban, de ugyanakkor el kell ismer­ni azt is, hogy sok helyen szép ered­ményeket értünk el. Az akkori irtás alkalmával több olyan hely vált is­mertté Nagy-Miskolcon. ahol gyako­ri vendég a patkány. Néhány ilyen helyet soroljunk tel. Meg kell emlí­teni a II. kerületben a Gyár utcát, a Béke Szálló környékét, a Bodó- sort, Kőporost, a IV. kerületben a Bánya utcát, I. kerületben Avasalját, Árok utcát, Anna utcát, az Arany János utca és a Széchenyi utca Szinva melletti részeit stb. Ezek a kiragadott gócok és a lakók állan­dó bejelentései is arra figyelmeztet­nek minket, hogy foglalkoznunk kell a patkányirtással, Ezért felhív­juk a tanácstagok, az utcabizalmiak és nem utolsó sorban a lakók figyel­mét, hogy jelentsék minél többen a patkányelőfordulásokat az illetékes kerületi tanácsok eü. csoportjai­nál, hogy a közegészségügyi szer­veink megtehessék a további intéz­kedéseket ebben az ügyben. Miskolc mj. város Közegészségügyi- Járványügyi Állomás Rendőrségi közlemény 1958. május 1. előtti napokban, a koradélutáni órákban a miskolci Lé- vay József utcai italbolt közelében egy 45 év körüli tűzoltó egyenruhás férfit — annak ittas állapotát kihasz­nálva — három fiatalkorú egyén kö­rülfogta cs a köpenye zsebében lévő személyi igazolványából 500 forintot ellopott. 1958. augusztus közepe tá­ján a korareggeli órákban a miskolci népkerti sportpálya bejáratával szem­ben a füvön ittasan alvó sötétbarnát kordbársonyruhás férfinek a kabátja zsebéből világosbarna, széjjclnyitós bortárcát, a benne lévő kb. 280 forint összeggel ellopták. 1958. november végén, vagy december első napjai­ban egy délelőtt 10 óra tájban a mis­kolci Huszár utcának a vásártér felé lévő végén egy középkorú vasúti egyenruhás férfinek a kabátja zse­béből 290 forintot elloptak. A fenti cselekmények elkövetőit a Miskolc Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya kézrekerítette. Sér­tettek azonban azóta sem tettek felje­lentést. Ezúttal felkérjük az ügyben anyagi kárt elszenvedett ismeretlen sértetteket, hogy a panaszuk megté­tele végett a Miskolc Városi Rendőr- kapitányság, Rudas László i|. 10. II. em. 46-os számú szobájában mielőbb jelenjenek meg saját érdekükben. Miskolc Városi Rendőrkapitányság Születési éve: 1848 A moszkvai »Altáj« szállodában a szovjet népszámlálás első napján folyt lé a következő beszélgetés: — Mikor született? — 1848-ban. — Mennyi idős is most. apó? — kérdezte csodálkozva Rima Korya­kina, negyedéves technikumi hall­gató, aki mo?t mint összeíró végzi munkáját. — 111... és mpg délek egy da­rabig. A pirosarcú öreg Iszdk Makarovics Szkopin Novoszibirszkből utazott fel Moszkvába. Sok érdekeset mesélt. Kilencvenhat esztendeig élt Novoszi- birszkben, emlékszik még arra az időre, amikor a város kiesi település volt. Emlékszik 186l-re, a jobbágy­ság megszüntetésére, emlékszik az 1897-es első oroszországi népszámlá­lásra. — Ha egyel-mást el is felejtettem — mondja mosolyogva. — nővérem biztosan emlékszik rá. ő 116 éves, s remek emlékezete van. Jöjjön el hoz­zánk — fejeli be a beszélgetést Szko­pin apó — szeretettel fogadjuk. BÉKE. Február 5—11: A ml családunk, éles változatban. Nyugatnémet film. ezdés: 4. 6, 8 óra. 14 éven alul nem ánlatos. | KOSSUTH. Február 5—7: És Varsó mesz- e van. Uj lengyel film. 10 éven alul .m a^nlott. Kezdés: fél 4, fél 6. fél 8 a. SZIKBA« Február 5—8: Svejk, a derék Ltona. n. rész. Csehszlovák film. 14 éven uJ nem ajánlott. Kezdés: fél 5, fél 7 óra. H£RADÖ. Február 5—7: délelőtt 9 és 11 érakor: Tengerészrevü. Színes szovjet film. 10 éven alul nem ajánlott. Kisfil- mek: péntek 1-3-lg: Uj magyar híradó. Világhlradó. Édesanyánk. Melyik úton? Sporthíradó. Dimikov, a festő. Ünnep Tu­niszban. FÁKLYA. Február 8: Patkány fogó. "Francia film. Kezdés: fél 8, fél 8. Pénz- tárnyltás: délután 3 óra. TÁNCSICS. Február 5-6: Ház a sziklák alatt. Csak 18 éven felülieknek. Magyar film. Kezdés: 5, 7 óra. DOSGYÖRI PAPÍRGYÁR. Február 7-8: Bum, a katona. Svéd film. Kczdép; 7, va­sárnap: 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI VÖRÖS CSILLAG. Febru­ár 5—6: Kémek a vonaton. Csehszlovák film. Kezdés: 6 óra. DIÓSGYŐRI SAG VARI. Február 5-6: Tegnap." Magyar film. 10 éven félül aján­lott! Kezdés: 8, 7 óraj. HEJ ÖCS AB A. Febnlár 5-6: Négy lépés • felietekben. Olasz-francia film. 14 éven alul nem ajánlott! Kezdés: 5," 7 óra. MISKOLC-TAPOLCA. Február 4—5: Történetek Leninről. Szovjet film. Kez­dés: 6 óra. MÁV. ERKEL. Február 5: Elbeszélés az első szerelemről. Svéd film. Kezdé?: 5, 7 éra. DIÓSGYŐRI BÁNTASZ. Február 4-5: maittf, Szovjet film, Kezdés: 5, 7 óra, Bartók Béla Művelődési Ház (Vasas Ottbon): Február 6, péntek du. 4, 6, 8 óra és február 7, szombat du. fél 5 órakor: filmvetítés a filmművészeti körök tagjai részére. Belépés csak tagsági igazolvány­nyal. KAMARASZINHAZ (Déryné utca 5.) Február 5—8: Doktor úr (7). Február 5: d. u, 3-kor is. MŰVELŐDÉS HAZA (Diósgyőrvasgyár): Február 6—8: Lysistraté (7). Megyei tanácstagok fogadóórái Február 6: Tóth Gyula Szalaszénd 9 óra, Fulókércs 12 óra, Szemere 15 óra, Pa­lásti István Széphalom 8 óra, özv. Kiss Lajosné Négyes 15 óra. Csulák János Per­kupa 16 óra. Február 7: dr. Descő Jenő Mezőkövesd SZTK 14 óra, Krajnyák János Cserépvár­alja 8 óra, özv. Kiss Lajosné Tiszavalk 9 óra, Oroszi János Borsodszentgyörgy 10 óra, Sallai István Mezőcsát 10 óra. Február 8: Papp János Hejöbába 14 óra. Február 9: Kálmán Antalné Kurityáü bányatelep, M$ZMF-helyl?ég 14 órf. A MISKOLCI RADIO MAI MŰSORA: (188 méteres hullámhosszon.) Munkatársaink jelentik Operettdalok Múzeumi látogatás ,Asszonyok műsora Kisipari szövetkezetek sátpraijaújhélyen Tiszta lesz-e végre Miskolc? Könnyű muzsika MG KIMIG VRfí Megválasztotta vezetőségét az MMTE közgyűlése A műit. a jelein és a jövő talál­kozott kedden este a Miskolci Mun­kás Testedző Egyesület vezetőséget választó taggyűlésén. A múltat azok U veteránok képviselték, akik közel 50 esztendővel ezelőtt alapító tagjai voltak a miskolci munkások egyesü­letének. A múltat képviselték azok az idősebb sportemberek is, akik az alapítókkal együtt sokszor vitték diadalra a fasiszta elnyomatás évei alatt az egyesület színeit. A jelent a sportvezetőik, a sportolók, míg a jö­vőt azok a fiatalok jelentették, akik a sportkör különböző szakosztályai­ban bontogatják »szárnyaikat«. Va­lamennyien eljöttek az ünnepi alka­lomra. sokat várva attól a közgyű­léstől, amely a sportkör új vezető­ségének megválasztására volt hiva­tott. . Már a közgyűlés megkezdése előtt több csoportban beszélgettek a meg­jelentek. Fiatalok vették körül Far­kas Sándor bácsit, az egyik alapító tagot, aki arról beszélt a körülötte állóknak, hogy milyen nagy nehéz­ségekkel, kellett megküzdeniök az alapítás utáni években A miskolci munkásság áldozatkészségére és sportszeretetére alapozhatták a spor­tolni vágyó munkás fiatalok sport­körét, hiszem akkor nem állami tá­mogatás. hanem évtizedeken keresz­tül elnyomás volt osztályrészük. Egy másik csoportnál Kővári Miklós azt magyarázta, hogyan lehet megsok­szorozni az egyesület tagjainak a létszámát. Egymás után érkeztek a sportolók. A szakosztályok tagjai, szurkolók, sportbarátok. A megjegy­zésekből arra lehetett következtetni, hogy a jelenlevők azzal a céllal jöt­tek el a közgyűlésre: Az MMTE élére olyan vezetőséget kell válasz­tani, akik méltóak az 50 esztendős munkásmozgalmi múltra és akik minden tudásukkal hozzájárulnak az egyesület további fejlődéséhez. „A szocialista sport az ifjúságot testben es léleltben erősíti*1 — ez a jelszó fogadta a résztvevő­ket. amikor a feldíszített terembe beléptek. Szocialista sport... Több. mint harminc évem keresz­tül csak reménykedtek, hogy egy­szer eljön az egyesület életében az az idő, amikor bátran és szabadon sportolhatnak. Idősebb sport emberek arról beszéltek, hogy a létért való küzdelem mellett szinte naponta vették fel a harcot szeretett egyesü­letükért, a Miskolci Munkásért. Titkos összejöveteleken, sport­pályákon minden cselekedetük­kel méltó volt az egyesület a munkásosztályhoz, a boldog jövő kialakításához. Amikor a sportkör valamelyik csa­pata a legvadabb elnyomás idején piros mezben vonult ki a sportpályá­ra, valamennyi miskolci munkás­embernek megdobbant a szíve. A piros színben látták a reményt, ez adott nékik erőt a küzdelmékben. Az egyesület tagjai, sportolói a fel- szabadulás előtt hűségesek voltak az MMTE-hez. A akkori sportvezetők nem méltányolták a kisfizetésű munkásemberek sportolási lehetősé­gét és 1943-bain megszüntették a sportkört. 1945-ben valóra váltak a remények. Újjáalakulhatott a mis­kolci munkások sportköre és az egyesület újjáalakulásától kezdve töretlenül • halad a szocialista sport fejlődésének útján. • A régi Tcaetőség beszámolójáról.. • A közgyűlés elnökségében ott lát­tuk Gyöngyösi István elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökét, Zsámba Albert elvtársat, a MSZMP városi bizottságának kikül­döttét. Pgpp-Gazsi Imre elv társat, az MTST elnökét. Gelb Miklós elv- társat, a KPVDSZ megyei bizottsá­gának elnökét. Kopcsó László elv­társat. az Építők Szakszervezete me­gyei bizottságának elnökét. Micso- ngi Béla és Sütő Gyula elvtársaikat, az országos központ kiküldötteit, valamint az egyesület sportolóit, szurkolóit és a régi vezetőség tag­jait. Gelb Miklós elvtárs megnyitója után Földi elvtárs. az egyesü­ket titkára tartotta meg beszámoló­ját. Beszámolójának első részében az ellenforradalom óta eltelt idő­ről beszélt. Ismertette a megjelentek előtt azokat a párthatározatokat, amelyek megjelölik a magyar sport fejlődésének helyes útját. A pártha­tározat minden sportvezetőre, spor­tolóra nézve kötelező, mert csak így valósítható . még a szocialista sport­erkölcs kialakítása. Szószeri,nt idézte a határozat következő részét: — Meg kell szüntetni a sok he­lyen tapasztalható erkölcstelen cs dologtalan életre késztető en­gedményeket. A kapitalista er­kölcs maradványai — munka­kerülés, anyagiasság, erkölcste­lenség — tűnjenek el a magyar sportolók köréből. Ennek a határozatnak szellőmében vezették, és az új vezetőségnek to­vábbra is vezetnie kell a miskolci munkás sportkört. Beszélt Földi elv­társ az ellenforradalom utáni meg­alakulásról. a miskolci és borsodi egyesületek közötti viszony jobbá- téíeléről. Beszélt az egyesület tag­ságáról és megállapította, hogy min­den tagnak éreznie keli, hogy vala­mennyi szakosztály sikerében vagy gyengébb szereplésében benne van a tagság hozzájárulása is. Földi elvtárs . ezután a szakosztá­lyok 1958. évi- működését ismertette. A sportkörnél nyolc szakosztály mű­ködött az elmúlt esztendőben. Az asztalitenisz szakosztálynál 10 csa­pat szerepelt a különböző bajnoksá­gokban. Női csapatuk NB I-ben ját­szik, a férfi az NB II-ben és igen jó az utánpótlásuk. A titkári beszá­moló, az asztali teniszező kről, mint a legeredményesebb szakosztályról emlékezett meg. Férfi kézilabda csapatuk NB II-es lett. a női csapat már nem ért el olyan jó eredményt. A labdarúgó csapat a nyári átigazo­lások után nehézséggel indult az új bajnokságban, de minden remény meg van arra, hogy a tavaszi sze­zonban sokkal jobban fognak szere­pelni. Sokat fejlődött a kerékpáros szakosztály. A fiatal kerékpáro­sok már nemzetközi sikerrel is dicsekedhetnek. Az egyesület sakkozói az országos bajnokság küzdelmeiben vesznek részt, — közepes eredménnyel. Az ökölvívók lassan fejlődnek ütőképes csapattá. Vannak eredményeik, de az egyesület ökölvívóinak olyan ha­gyományai vannak, hogy sokkal töb­bet vár tőlük a közvélemény. A si- szakosztályt mindössze egv éve ala­kították. Éz alatt az idő alatt elért eredményeik figyelemre méltóak. A vívcszakosztály is szépen fejlődik, sok tehetséges fiatal van a vívók között. , . ■ . Földi elvtárs beszámolójának ve­gén köszönetét mondott mindazok­nak a szerveknek, akik a nehézségek közben segítséget nyújtottak az egye­sületnek. A sportkör valamennyi tagjától azt kérte, úgy készüljenek az 50 éves jubileumra, hogy a régi tagok elmondhassák, hogy az 1910- ben elvetett" magból a sok megpró­báltatás és nélkülözés ellenére igen erős fa fejlődött. Minden MMTE-tagnak, sportoló­nak, sportbarátnak az legyen a fela­data, amit Kalinin elvtárs a „Kom­munista nevelésről” című művében meghatározott: — Mi az embert min­den irányban ki akarjuk fejleszteni; tudjon' jól futni, úszni, gyorsan és délcegen járni, hogy egész szervezete kifejlődjék, hogy egészséges, normá­lis ember legyen, aki egyaránt alkal­mas békés munkára és honvédelem­re és aki testi épségével párhuza­mosan értelmiségi képessegeit is teljesen kifejleszti” — fejezte be be­számolóját Földi elvtárs. „Legyen az MMTE hirdetője az egészséges szocialista sportszcllémnek •. Az elnökség, a számvizsgáló bi­zottság beszámolói, valamint az új alapszabály ismertetése után igen sokan tették meg észrevételeiket, ja­vaslataikat. Ezen a közgyűlésen el­hangzott hozzászólások mind azt bi­zonyították, hogy az egyesületnél foglalkoznak a sportolók, sportbará­tok nevelésével. A hozzászólók hangjából a sportkör iránti szerete- ten túlmenően a szocialista sporthoz való ragaszkodás is kicsendült. Ami­kor Dargai István, a labdarugó csa­pat kapusa elsőnek mondotta el ja­vaslatát, őszinte lelkes tapssal jutal­mazták. — Valamennyi sportoló hálával tartozik népi demokráciánknak, a Szovjetuniónak, mert lehetőségünk van a nyugodt, egészséges körülmé­nyek közötti sportolásra. Most ülé­sezik Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kong­resszusa. Ez a kongresszus ragyogó jövőt biztosít nemcsak a szovjet nép­nek, hanem valamennyi népi de- - mokráciának is. A 7 éves terv teljesítése minden szocialista or­szágnak sikere lesz. Az a kérésem, hogy a mai közgyű­lés táviratot küldjön a XXI. kong­resszusnak, kívánjunk sok sikert a szovjet elv társaknak, a szovjet spor­tolóknak. A többi hozzászóló közül Dévai László labdarúgó az iskola és sport­kör kapcsolatának megerősítéséről beszélt. Kondi Péter elvtárs alapí­tótag visszaemlékezett a múltban elnyomott sportkör életére. Javasol­ta, hogy szűnjék meg a sportpályá­kon más egyesületek, sportolók iránt az ellenszenv, a gyűlölködés. Ebben az MMTE mutasson példát. Igen he­lyesen állapította meg, hogy az MM­TE mai fiataljai mindenkor legye­nek nagyon büszkék a sportkör 50 éves munkásmozgalmi múltjára- Nagy figyelemmel hallgatták Darvas Árpád elvtársat, aki a sportkör 1920-as években tanúsított magatar­tásáról mondotta el emlékeit. Kővári Miklós, Csorba Károly, Kiss Béla, Kapusi Emilia, Biró Sándor és From­mer Ernő hozzászólásai után Gyön­gyösi elvtárs üdvözölte a közgyűlést. Figyelemmel kísérjük az MMTE működését — mondotta Gyöngyös’ elvtárs — és örömmel állapítottuk meg, hogy az egyesület helyes úton jár. Ennél a sportkörnél nem találha­tók meg a káros jelenségek. Az új vezetőség tovább haladjon a megkez­dett úton, nevelje életerős, vidám, munkaszerető emberekké az egyesük let tagjait, sportolóit. A városi pártbizottság nevében Zsámba Albert köszöntötte a közgyű­lés résztvevőit. Annak a vél^mélvé­nek r.dott kifejezést, hogy az MMTE- nél a párthatározatok szellemébén végezték eddig is munkájukat a sportkör vezetői. — Elismerés és köszönet hßngr ján lehet szólni azokról, akik 50 esztendővel ezelőtt létrehozták % miskolci munkások sportkörét — mondotta Zsárpba elvtárs. — De minden dicséret megilleti az eddigi vezetőket, akik az életre nevelik sportolóikat. Sokkal nagyobb megbecsülést ér­demel a nagy harcokra vissza­tekintő munkás sportkör, amely a felszabadulás óta mindent~ megtett a szocialista sport meg­valósításáért. A hozzászólások és válaszadás után a jelölő bizottság elnöke javasr latot tett az MMTE új vezetőségére. A közgyűlés egyhangúan a követ­kező elvtársakra bízta a sportkör vezetését: Farkas Sándor, Szilágyi Dezső, Emri László, Kolossay Tibor, Csontos László, Gőz István, Kovács Miklós, Kondi Péter, Földi László, Gelb Andor, Körmöczky Béla, Sipoi Gyula és Kemény László. A számvizsgáló bizottság tagjai dr. Fróman Tivadar, dr. Tßllo.s An­tal és Gombos István elvtársak let­tek. Az új elnökség első értekezletén az egyesület elnökévé Szilágyi Dézső, titkárává Földi László, míg a szám- vizsgáló bizottság elnökévé dr. Fró­man Tivadar elvtársakat választot­ták. A közgyűlés végén még sokáig együtt maradtak a résztvevők. Néni volt sietős a dolguk. Szeretettel üd­vözölték az elnökség tagjait és fel­ajánlották segítségüket. Mi volt az egész közgyűlés jellemzője? Erre a kérdésre a legtalálóbban az egyik meghívott adta meg a választ, aki a következőket jelentette ki: — Ilyen lelkes és minden segítség­re kész sportemberekkel még ném találkoztam. Ha a Munkás „nagy csa­ládjának” valamennyi tagja egyenv bérként áll az új elnökség mellé, akkor az 50 éves jubileumra készülő sportkör méltó lesz a miskolci mun­kássághoz és még nagyon sok kikért fognak a sport terén elérni. Ismerősök, sportbarátok között voltunk három órán keresztül, akik egy nagy múltú egyesület felvirágoz­tatásán fáradoznak* a szocialista sport megvalósítása és az egyetemes magyar sport további fejlődésé ér­dekében. Leskó Pál SPORTISKOL \ A Kereskedelmi és Pénzügyi dol­gozók Szakszervezete 8—18 éves fi­úk és leányok részére sportiskolát nyit. Kellő számú jelentkezés eseten torna (ritmika, akrobatika, művészi torng és javítótorna), atlétika, vívás, játék (kosárlabda, kézilabda, röplab­da), úszás, tenisz és sí-szakosztályok­ban kezdődik a foglalkozás kezdők és haladók részére. Tandíj havi 30 fo­rint. Beiratkozás, felvilágosítás feb­ruár 5. 6-án 9-től M) óráig és du. 4—5 óráig a Kereskedelmi iskolában. Hő­sök tere 4. szám. A foglalkozásokat szakképzett testnevelő tanárok tart­ják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents