Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-05 / 30. szám

CsfttÄrtÖk, 1959. február 5. RSZAKMAGYARORSZAg 3 A borsodi fiatalok harca a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásáért Közlemény: A Borsod megyei KISZ- bizottság a párt Központi Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága IV. ülése határozatainak végrehajtása ér­dekében ifjúsági aktívaülést rendez. Megvitatásra kerül a megyei bizottság 1959. évi intézkedési terve a munkás­ifjúság helyzetéről. Az értekezletet ma délelőtt Miskolcon tartják meg. Régen fogadott olyan érdeklődés és helyeslés határozatot, mint a párt Központi Bizottsága október 16-án, a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról hozott. Ez az élénk ér­deklődés és a megjelenés után kibon­takozó politikai aktivitás indokolt Ugyanis a határozat a munkások, munkásnők, munkásfiatalok gondola­tait, kívánságait foglalta szavakba. A határozat hosszú időre átfogóan meg­szabta a párt-, állami- és társadalmi szervek, intézmények feladatait a munkásosztállyal kapcsolatban. Csak helyeselni és üdvözölni lehet a mai ifjúsági aktívát, amely e határozat szellemében bátran néz szembe me­gyénk fiataljainak politikai, erkölcsi arculatával, magatartásával, gazdasá­gi és szociális helyzetével. Az értekezletet a KISZ Borsod me­gyei bizottságának alapos, mélyen át­gondolt munkája előzte meg. Az üze­mekbe kiadott többszáz kérdőív, a munkásfiatalokkal való elbeszélgeté­sek, véleményük, javaslatuk kikérése és a megyei bizottság IV. ülésén ho­zott határozatokból az üzemek mun­kásfiataljai láthatják: a KISZ Borsod megyei bizottsá­ga, az ifjú kommunisták vezér­kara szüntelen rajta tartja sze­mét a munkásifjúság életében oly nagy jelentőséggel bíró párt- határozat megvalósulásán, annak minden apró részletén. A mai ifjúsági tanácskozás is bi­zonyítja, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei bizottsága arra törekszik, hogy az ifjúsági szer­vezetek, az ifjúsági vezetők állandó életközelségben legyenek, tüzetesen ismerjék a muhkásifjúság örömeit, gondjait, s az üzemi szervezetek min­den külön kampány és vizsgálat nél­kül ezek alapján ho-zzanak döntése­ket. . Mivel foglalkozik a KISZ megyei bizottsága ÍV. ülésének határozata? Mit olvashatunk a határozatban és milyen következtetéseket kell levon­ni belőle? A határozat olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyeket csak huza­mos, átgondolt, tervszerű munká­val lehet megvalósítani, illetve elérni. A határozat öt fejezetre osztja a munkásifjúsággal kapcsolatos kérdé-' Beket. Az első fejezetben a fiatalok eszmei, politikai nevelése, erkölcsi arculata, magatartása, gazdasági és szociális helyzetével foglalkozik. A felszabadulás után bekövetkezett társadalmi átalakulás következtében a szocialista ipar óriási fejlődésen ment keresztül, amelyet nemcsak a megnövekedett termelés számadatai, hanem számos új ipari létesítmény is bizonyít. Tiszapalkonya, Miskolci Fonoda, Mályi Téglagyár, Kazincbar­cika stb. így lehetővé vált., hogy egyre több fiatal helyezkedjék el az iparban. Ennek eredménye: a felszabadulás előtti időhöz vi­szonyítva a munkásifjúság száma két és félszeresére növekedett! Jelenleg az ifjúsági szervezet korosztályához 37 ezer 974 ifjú­munkás tartozik. Az ifjúsági szer­vezetnek 10 ezer 522 tagja és 305 üzemi szervezete van! Ezek a számok is bizonyítják, hogy helyesein járt el a KISZ megyei bi­zottsága, amikor figyelembe vette a munkásfiatalok helyzetét, életkörül­ményeit és erejéhez, hatásköréhez mért, ho&szjabhlej árcatú intézkedési tervet dolgozott ki. A lényeg az, hogy fokozzuk a felelősségérzetet az aktivitást, a párt és a kormány ha­tározatainak végrehajtásában. Miiyen megyénk munkásfiataljai­nak gjazidasági és szociális helyzete? Szocialista társadalmi rendsze- nünkiben gyökeresen, megváltozott az egész magyar ifjúság —közte a mun­kásifjúság i— gazdasági és szociális helyzete. Megszűnt a létbizonytalanság, adva vannak a lehetőségek, hogy ifjúmunkásaink tehetségükhöz mérten becsületesen, emberi mó­don éljenek. Egyenlő munkáért — egyenlő bért kapnak. Növekvő életszínvonalukat bizonyít­ja az átlagkeresetek alakulása is. A szénbányászatban 1800—2000. a ko­hászatban 1500—1700. a gépipariban 1300—1500 és az építőiparban 1000— 1200 forint a havi átlagkereset. Több­ezer ifj úmimkásnak van takarék­betétkönyve, kerékpárja, motorke­rékpárja, sőt. már akadnak közöttük személygépkocsii tulajdonosok is. Nem mutat ilyen kedvező képet a fiatalok lakáshelyzete. Ezért a ha­tározat igen behatóan foglalkozik a lakásproblémával. Kimondja* minden erővel támogatni kell mindenekelőtt a nagyüzemek­ben a fiatalok kislakásépítő mun­káját, szövetkezését! Megyéink fiataljai úgy beszélnek a határozatról — & ez érthető is — mint amely egyebek között megoldja a fiatalok érdekvédelmét, pálya- választását, elhelyezkedését, felvázol­ja a lakás és más szociális kérdések megoldását. Nem hiába szögezte le a határozat, hogy >\ .. intézkedéseket kell tenni a munkásátjúság gondta­lan és zavartalan munkakörülmé­nyeinek biztosítására-«. Igen súlyos hibát követnénk el akkor. — de az ifjúsági szervezetek is —, ha csak ezeket a pontokat lát­nánk. s csak ezek, végrehajtását emelnénk ki, s közben nem ismer­nénk fel a határozat többi fejezetei­nek összefüggését, egységét. Szinte elválaszthatatlan a mun­kásifjúság életétől a termelő munka, az üzemi élet. Ezért csak helyeselni lehet, hogy a határo­zat második fejezetében az ifjú­munkások gazdasági, termelési mozgalmainak, munkaakcióinak eredményeivel és további felada­taival foglalkozik. Elismerő szó és dicséret illeti a 405 ifjúsági brigádot, amely az elmúlt esztendőben a tervek túlteljesítésé­ben oly példamutató eredményeket ért el. Elismerő szó. dicséret illeti kezde­ményező készségüket, amely újabb ifjúsági brigádok, műszakok és üze­mek létrehozáséra irányul. Terveik közt éppúgy ott látni az exportbrigá_ dók vetélkedésére irányuló »kiváló exportibrigád-« cím elnyerésére indí­tott mozgalmat, mint szocialista muimkia iifjú brigádja« cím elnyeré­sére indított versenyt. A határozat kimondja: a takaré­kosságot tömegmozgsalomimá és cél­tudatossá kell tenni! Számos példa máris a fiatalok lelkes tevékenysé­gét bizonyítja. A tiszapalkonyai városi KISZ- bizottság elhatározta, hogy 1 mil­lió 134 ezer forintos költséggel épülő bölcsödét ifjúsági építke­zésnek nyilvánítja. Védnökséget vállaltak a létesítmény 1959. de­cember 31-ig való elkészítésére. Ugyancsak a tiszapallkonyaiak elha­tározták, hogy 50 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik Muhi község kultúrházának felépítését. A tiiszapailkonyai kiszisták példája követésre méltó. De dicséretes kez­deményezés a Dunai Vízierőmű épí­tésében való részvétel és annak tá_ mogiatásia is. Munkásfiataljaink el­határozták. hogy a Dunai Vízierőmű építéséhez szükséges alkatrészeket, amelyeket ők készítenek, megren­delő tápjait »Ifjúság a Dunai Vízi- erőmű Építéséért« című bélyegzővel látják el. s hogy ezeket a munkákat határidő előtt elvégzik. Dicséretes dolog az az elhatározásuk is. hogy részt vesznek majd a miskolci út­törőváros építésében, valamint üze­mük szépítésében is. Az egész határozat végrehajtá­sának kulcskérdése, hogy növe­kedjék a munkásifjúság öntuda­ta, aktivitása. Olyan dolgokat, mint a legényszállá, sok kulturáltsága, üzemi étkezdék bő áruválasztékkal való ellátása, kislakásépítés, látszólag könnyű fe­lülről megoldani. Csakhogy nem látszat, hanem szilárdan megalapo­zott eredményeikre kell törekedni. Az életszínvonal pedig nem magától, a tömegek óhajára és a kormány­zati szervek elhatározására emelke­dik, hanem mint ahogy a határozat is kimondja: az életszínvonal emelését a ter­melés és a termelékenység emel­kedésének kell alátámasztania. A szocialista versenymozgalmak politikai tömegmunka nélkül éppúgv nem ‘bontakozhatnak ki, mint ez if jú- munkások szakmai továbbképzése, politechnikai oktatás, bürokrácia elleni harc. az átgondoltabb káder­munka, a néptulajdon fokozott vé­delme stb... Ezért • helyes, hogy a határozat további részeiben konkré­tan meghatározzák a politechnikai oktatás és az ifjúmunkások szakmai továbbképzésének feladatát, az üze­mi KISZ-szervezetek munkájának megjavítását, a szervezet sorainak erősödését, a párt és a tömegszer­vezetekkel való kapcsolatot. A KISZ megyei bizottsága IV. ülésének határozata helyes és a munkásfiatalok sokat várnak tő­le. De sokat vár a társadalom egésze is. Nem kisebb tehát a feladatuk a borsodi fiata­loknak, mint türelmes nevelő munkával biztosítani az üzemek­ben a törzsgárda kialakítását. Helyes ha meglátogatják az általá­nos iskolákat, s a fiataloknak beszél­nek a megváltozott munkakörülmé­nyekről. vagy például meghívják őket üzemlátogatásra és így tovább. összegezve: Megállapíthatjuk, hogy a határozat és a nyomában hozott intézkedések következtében nemcsaik a KISZ-szervezetek tömeg­befolyása, hanem szervezeti ereje is növekszik. Egyre több fiatal kéri fel. vételét a KISZ-be. Az új tagok kö­zül többen elmondották: ezáltal még közelebbről részt vesznek a ha­tározat megvalósításában, a fiatalok életének szebbé formálásában, az országépítő, alkotó munkában. A mai ifjúsági aktíva-értekezlet az első lépés a határozat megvalósí­tását illetőm. De ne feledkezzenek meg ifjúságii szervezeteink a követ, kezel ességről. Legyen állandóan kezeügyükben a határozat, s lépésről lépésre minden adott feladatot en­nek tükrében teljesítsenek. Sok sikert, jó munkát, ifjú bará­taink! DRAGOS GYULA Tan!s!yamo!t tsz-vezetök részére A Borsod megyei tanács rendezésé­ben a héten az abaujs?ántói mező­gazdasági technikumban 40 hallgató­val egy hónapos tanfolyam kezdő­dött a termelőszövetkezeti vezetők részére. A tanfolyamon főként az új közös gazdaságok vezetői vesznek részt, akik naponta öt órai elméleti és három órai, gyakorlati oktatásban részesülnek a mezőgazdasági tudo­mány alapvető ismereteiből, vala­mint pénzgazdálkodási és számvitel: tárgyakból. Márciusban és áprilisban még további' két tanfolyamot rendez­nek a tsz-vezetők, illetve a közös gazdaságok számviteli dolgozói ré­szére, ugyancsak 40—40 hallgatóval. A tanfolyamok előadói a techni­kum tanárai, valamint a tanácsok szakemberei. Országgyűlési kégvise'i longdéérái Értesítjük az I. kerület lakóit, hogy 1959. február hó 6-án, pénteken reg­gel 9 órától, délután 13 óráig fogadó- j órát tart Varga Gáborné országgyű- j lési képviselő és Tóth József elvtárs,! az I. kerületi tanács elnöke. ) A fogadóóra helye: az I. kerületi tanács elnöksége. (Miskolc, Vörös-, marty utca 18. sz.) Értesítjük Hámor lakóit, hogy Grescsák János országgyűlési képvi­selő fogadóórát tart folyó hó 7-én, szombaton délután 5 órától Hámor­ban, a Palota utcai tanácskirendelt- ség helyiségében. Széljegyzeték J Hruscsov elvtárs beszámolójának ol vasása közben rr\ost> az el?ő olvasás után is felmerül néhány gondolat, miért is áll az egész világ érdeklődésének középpontjában Hruscsov elv társ beszámolója. Míg a másik tábor egyes imperialista csoportjai nem mondtak le háborús Icalandorterveikről, az a rögeszméjük, hogy eltöröljék a föld szí­néről a szocializmust. fenyegetödznek, addig a Szovjetunió — mint ez Hruscsov elvtárs.J>eszámolójából végig kitűnik — békés versenyre hívja ki, a kapitalizmust. Ez a józanul gondolkozó emberek millióinak óhajával találkozik. Meg van a lehetőség a két rendszer békés egymás mellett élé­sének. Az egyszerű emberek szerte a világon egyetértenek abban, hogy „ha már egyszer ugyanazon a bolygón élünk. ,. éljünk rajta úgy, hogy ne lökdössük egymást folyton a könyökünkkel, s ne fenyegessük egymást ököllel, az atom-, vagy hidrogénbomba formájában”. Hanem versenyez­zünk azon, hogy ki tud magasabb jólétet, fejlettebb kultúrát biztosítani a tömegeknek. A beszámoló középpontjában az ember áll. Elsősorban a szovjet ember, aki előtt olyan magasztos célkitűzés áll, mint a kommunizmus. Marx-Engels-Lenin — az emberiség nagy tanítómesterei álma valósággá válik. Nem is olyan sokára, mert a 7 éves terv már az alapok lerakását eredményezi. A 7 éves terv számai, ezek megvalósítása nem öncélú, ha­nem megteremti a magasabb jólét alapját. Az 500—520 milliárd kilowatt­óra villamoseitergia, a 240 millió tonna kőolaj, 70 millió tonna hengerelt- aru éppúgy az anyagi jólét növelésének alapja, mint a 180 millió tonna szemestermény, vagy a 15 millió lakás. A cári Oroszországban még több millió írástudatlan volt, a 7 éves terv végére 4 és félmillió embernek Ielsőfokú végzettsége lesz. A szocializmust építő országok dolgozói segít­séget látnak a tervben és újra megbizonyosodnak a Szovjetunió iga2 barátságáról, látva, hogy a terv a népi demokratikus országok támoga­tását is tartalmazza. A kapitalista országok dolgozói bázist, a gyarmati nepek felemelkedésükért vívott harcukban támaszt látnak a Szovjet­unióban. /V yiltan, őszintén tárja fel a problémákat, nem kertel, nem ígérget. Megmutatja, hogy milyen lehetőségek vannak, de megszabja a feltételeket is. Nincsenek a beszámolóban csillogó ígéretek, dörgő frázi­sok. Szinte a beszámolón végighúzódó vörös fonal az, hogy megteremteni a kommunizmust, érvényesíteni a „mindenki képességei szerint, minden­kinek szükségletei szerint” elvet, de az is ott van, hogy ehhez mi szük­séges. Az egy főre eső termelésben el kell hagyni a legfejlettebb kapita­lista országcJcat, mert szocialista viszonyok között ez a feltétele a teljes győzelemnek. Az SZKP alapítójának, Lenin elvtárs tanításainak szelleme hatja át a beszámolót. Lenin dolgozta ki az imperializmus korszakának marxizmusát és vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Irá­nyításával kezdődött meg a szocializmus építése, de utolsó — program­adó cikkeiben a jövőt is megmutatta. Ezeknek a tanításoknak érvényesü­lését látjuk a beszámolóban. rrovábbfejleszti a marxizmus-leninizmust. Leninnek voltak elgon­dolásai, tervei — mégis, akkor a szocializmus alapjainak a lera­kása volt napirenden és csak nagy vonalakban körvonalazta a jövőt, a kommunizmust. Most azonban a jelen történelmi helyzetet figyelembe . véve Hruscsov elvtárs továbbfejleszti ezeket a tanításolcat. A marxizmus klasszikusai még úgy látták, hogy a kommunizmusban az állam elhal. Most azonban a beszámoló rámutat, hogy ezt nem lehet a betűhöz ra­gaszkodva értelmezni, hiszen fennáll a kapitalista környezet és még a kommunizmusban is megmarad az állam védelmi funkciója. Világosan kifejti, hogy mit jelent a kommunizmus elve gyakorlati megvalósítása. Meghatározza, hogyan értendő a „ ... mindenkinek szükségletei szerint” és ez új a marxista irodalomban. Nagyon lényeges az össznépi tulajdon megteremtése és a kommunizmusba való átmenet történelmi útja elem­zése, kidolgozása. Jellemző az egész beszámolóra, hogy a legnehezebb elméleti kér­déseket is úgy magyarázza meg, hogy az teljesen közérthető. Ebben is példa Hruscsov elvtárs módszere. A cári rendszerrel, a jelenkori kapita­lista országokkal való összehasonlítás nagyon szemléltető. Kell-e jellem­zőbb ennél, mint annak megmutatása, hogy a szovjet emberek szívesen vállalják a nehézségeket, jólmegszokott, kényelmes lakóhelyüket elhagy va elutaznak az ország távoli vidékeire — a nagy építkezésekre és nem hajtja őket a haszonvágy, mint a kapitalizmusban — ahol mint Jack London amerikai író irta: az aránylódtól megszállottak a világ végére is képesek négykézláb mászni az arany utó.n. Az élenjáró szovjet emberé­ket nem az „aranyborjú”, nem a meggazdagodás vezérli, hanem hogy új gyárakat, üzemeket építsenek, feltörjék a földet — vagyis az egész tár­sadalom, a jövő, a kommunizmus győzelme A beszámolónak a pártról szóló része példája annak, hogyan kell harcolni a „tiszta pártmunka”, az öncélúság ellen. Éles bizo- nyitéka, hogy a "párt fő feladata a soronlévö feladatokra mozgósítani a aolgozókat. Már most is látható, hogy ha feldolgozzuk a XXI. kongresz- szus anyagát, s tanulságait helyesen alkalmazzuk pártmunkánkban, mi is gyorsabban haladunk a beszámolóban megmutatott nagyszerű célok felé. DÉRI ERNŐ A Francia Közösség új alkotmányának értel­mében a múlt év végén Francia Egyenlítői Af­rika és Francia Nyugat_ Afrika területeiből egy­másután alakultak meg a formailag autonóm né­ger köztársaságok, me­lyek Guinea kivételével továbbra is a Francia Közösség tagjai marad­tak. 1959 január 17-én Da­kar városában megtar­tott konferencián Sze­negál, Szudán, Daho­mey és Felső Volta Köz­társaságok képviselői elhatározták, hogy szö­vetségi államot hoznak létre MALI néven. A hazánk területénél csaknem húszszorta na­gyobb, de csak 11 millió lakosú MALI Szövetség területén a XI. század­tól az 1700-as évek vé­géig hasonnevű néger birodalom állott fenn. Ugyancsak a közelmúltban a volt Francia Egyenlítői Afrika területéből alakult Csád, Gabon, Kongó (volt Közép-Kongó terület) köztársaságok SIERRA LEONE ÍBr.) vmű SIÖVETSÍG \ TAGJAI- \ t/fNFr.A/ xriiTJÍost<.Ár. \ O Sí£ NiGM KÖZTÁRSASÁG 0 SlUDÁNi KÖZTÁRSASÁG E Qmswwmr/MMh Wm'ZZS Vy OAHOMIT KÖZTÁRSASÁG Brit birtok f 4 K ’fot/esultAtóö KÖttársdség(Igyiptam) PG - Portogj/ Cwtnea SPG-' Spant/nt Guinea és a Középafrikai Köztársaság (volt Ubangi-Sari terület) képviselői c négy autonom köztársaság között vámuniót létesítettek. Melléktérképen jobbra, lent: Afiá* ka áttekintő térkép*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents