Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
vasarnap, imv lenruar i. ESZAKMAGVARORöZAb A MAGYAR SAJTÓ NAPJA H ét évvel ezelőtt, 1952-ben határozta el a Magyar Népköztársaság kormánya, hogy a Szabad Nép első száma megjelenésének dátuma minden esztendőben a Magyar Sajtó Napja legyen. Ennek emlékét idézzük ma is, amikor az ezernyi veszély közepette megjelent sajtótermékre, a kommunista párt első lapjára gondoltunk. Ezen a napon HÉT I film jegyzet TEGNAP Magyar film emlékezünk és ezzel együtt számvetést is készítünk, hogy mai Sajtónk hogyan töltötte és tölti be feladatát. Különösen nagy feladat állt sajtónk előtt az előző két esztendőben, amikor is fáradhatatlanul és szívósabban kellett küzdenie a népi demokratikus hatalom védelméért, a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségéért., Ha visszatekintünk, akkor láthatjuk, hogy sajtónk — a Magyar Szocialista Munkáspárt útmutatásai alapján — a nagy feladatok egész sorát oldotta meg. Őszinte hangon, bátran és merészen helytállt az eszmei harcban és azon fáradozott, hogy hazánkban helyre álljon a rend, tán- toríthatatlanul folytassuk a szocializmus építését. A sajtó munkásai: az újságírók, nyomdászok és a sajtó terjesztésével foglalkozó postai dolgozók egyemberként álltak csatasorba, hogy tolmácsolják, elvigyék a párt szavát, ismertessék az eredményeket és tennivalókat a dolgozó tömegekkel! Vitathatatlan tény, hogy sajtónk az ellenforradalom utáni konszolidáció időszakában harciasabbá, bátrabbá és kezdeményezőbbé vált. Ennek következtében sokkal jobban megoldották azt a feladatukat, hogy épitőmunkánk és életünk legfontosabb kérdéseiről közvetlenebb hangon, mindennapos beszélgetést folytassanak az olvasókkal. Bizonyítja ezt az is, hogy jelentősen megnőtt az újságolvasók száma, és az újságírók számára még nagyobb kötelezettséget jelent a napról-napra növekedő közönségigény. Tapasztaljuk ezt helyi viszonylatban is, amikor a megyei pártbizottság lapja, az „Északmagyarország” olvasótábora ma mór nemcsak a járási székhelyekre, vagy a nagyobb községekre terjed ki, hanem szinte minden kisebb faluban, településen és tanyán is olvassák. Az olvasóközönség egyre növekvő bizalma, a munkásokból és parasztokból álló új olvasótábor igényei megsokszorozzák az újságírók felelősségét is. Borsod megye iparban és mezőgazdaságban egyaránt gazdag területe hazánknak. A helyi sajtótól joggal várják el az olvasók, hogy őszintén és közvetlen hangon tájékoztasson. Mutassa meg népünknek, hogy erőfeszítései a felszabadulás, majd az ellenforradalom leverése után a békés építés nagy munkájában nem voltak hiábavalók. A mi megyénkben is sok változás ment végbe, de a jövő még több szépet és jót ígér számunkra, Mindez azonban nem megy máról-holnapra. A sajtó feladata az is, hogy a párt útmutatásai szerint a dolgozók elé tárja: melyek a legfontosabb feladatok, mit, hogyan tegyünk, hogy az mindannyiunk javát szolgálja. Ez vonatkozik a megyében megjelenő üzemi lapokra is, amelyek ismét szép példányszámban látnak napvilágot nagyüzemeinkben és a bányaiparban. Az üzemi lapok hasábjain ott kell, hogy tükröződjék az egész gyár, vagy üzem élete, hiszen e lapok írásában maguk a dolgozók is részt vesznek. Az üzemi lapok akkor válnak igazán az üzemi demokrácia legszélesebb kifejezőjévé, ha az olvasók megtalálják benne a termelés, a politikai és társadalmi munka, az üzem kultúrális és sportéletének minden lényeges problémáját. A lapok olvasottsága egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szerkesztőségek hibamentesen dolgoznak. A kommunista sajtónak — köztük megyei lapunknak is — még élethűbben kell tükröznie hetünk legfőbb vonásait. Ennek megvalósításához nélkülözhetetlenül fontos a lap tömegkapcsolatának további bővítése. Az eddiginél jóval több üzemi és mezőgazdasági dolgozó, műszaki és más egyéb foglalkozású ember írását kell közölni. Külső tudósítók és munkáslevelezők nélkül a kommunista újság nem birkózhat meg a reá háruló feladatokkal. Az az újság, amelyik mellőzi a dolgozók írásainak, leveleinek közlését, mélységesen idegen a kommunista sajtó hagyományaitól. Az ilyen újságban nem lüktet az eleven élet, nincs meg a tömegek őszinte észrevétele, hangja, senkit sem lobbant lángra, nyelve szegényes, erőtlen. Egyetlen újság sem nélkülözheti az olvasók segítségét, véleményét, különösen most, amikor az MSZMP művelődéspolitikájának irányelvei, a munkásosztály helyzetének vizsgálatáról szóló jelentés, a hároméves terv végrehajtása során adódó feladatok hosszú időre megszabták a sajtó munkájának: irányvonalát. A kommunista újságíró számára nincs szebb feladat, mint a dolgozók hangján szólni, küzdeni a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek érdekeiért, az újért, a haladásért, ami az általános emelkedés nélkülözhetetlen feltétele. Az újságnak — ma még sokkal inkább, mint bármikor — fel kell vetni azokat a kérdéseket, amelyek a dolgozók mindennapos munkájában a megye területén jelentkeznek. Sokkal többet kelj törődni a lakosság legapróbb közérdekű problémáival is, és segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy népünk alkotóereje, kezdeményezőkészsége a legteljesebb mértékben bontakozzék ki. N apjainkban az újságok egyik legfontosabb feladata, hogy ne csak feltárják a hibákat, hanem nyújtsanak segítséget azok megszüntetéséhez is. A dolgozók joggal Várják, hogy a mi sajtónk a kultúrális forradalom, az általános műveltség, a sokoldalú ismeretek széleskörű elterjesztésének eszköze legyen. Az ipari termelés területén elsősorban a vidéki pártlapokra hárul az a feladat, hogy feltárják a területükön lévő üzemek munkájának hiányosságait, ugyanakkor állítsák követendő példának az olvasók elé a jó eredményeket, a nagyszerű kezdeményezéseket, amelyeknek elterjesztésével igen sokat tehetnek a gazdaságos termelés és az önköltségcsökkentés érdekében, ami végeredményben az egész dolgozó nép javára válik. Hasonló a helyzet a mező- gazdaság vonalán is. A falu szocialista átalakulása idején, amikor a dolgozó parasztok a nagyüzemi mezőgazdaság útjára lépnek — nélkülözhetetlen a sajtó segítsége, amikoris különböző akadályokat kell leküzdeniük, segíteni, sőt ennél is többet: jó tanácsokat adni már az első lépéseknél. Állandó igényként jelentkezik az olvasók részéről az időszerű politikai és társadalmi kérdések ismertetése, magyarázata is. Ma olyan korszakban élünk, amikor nem lehet szó és magyarázat .nélkül hagyni egyetlen eseményt sem. A béke híveinek világszerte. tapasztalható hatalmas mozgalma a legszélesebb néprétegeket vonja be a békeharcba. Az emberek százmilliói állnak a békeharc zászlaja alá. Az események ismereté- sében, az igazság hirdetésében mérhetetlenül nagy felelősség hárul a sajtóra. Nincs az életnek olyan területe, amelyért a sajtónak ne kellene felelősséget éreznie, vagy róla hírt adnia. S okrétű, nagy, de szép feladatok várnak a sajtó munkásaira az elkövetkezendő esztendőben. A nyomtatott szó segítségével nevelni az embereket, erősíteni öntudatukat — hazánk erősödését jelenti. Lenin elvtárs ezt így foglalta össze: „az állam ereje a tömegek tudatosságában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek”. Szép és szükséges feladatra vállalkozott a most bemulatott új magyar film, a Dobozy Imre »Szélvihar« című drámája filmváltozataként készült »Tegnap«. A kortársat érdekli azoknak az eseményeknek filmbeli ábrázolása, amelyeknek maga is szemlélő, szenvedő, vagy akár cselekvő részese volt. De ez a film lényegesen több, mint ennek az érdeklődésnek regisztrálásszerű kielégítése. Az 1956-os ellenforradalom ma már a múlté, már kihevertük annak sebeit, mégis hasznos dolog ' — okulásul és tanulságul — idéznünk ezt a múltat. Ezt teszi a »Tegnap«. Őszinte és tárgyilagos, de szándéka tisztán felismerhető: új világunk oldaláról figyeli és festi az eseményeket, fogalmazza és hirdeti mondanivalóját. Dobozy Imre, drámájának alapötletét felhasználva, de a film gazdagabb lehetőségeit kiaknázva, a történetet némileg módosítva írta meg foi'gatókönyvét, a dráma erejét felülmúló, megrázó művészi erővel. Az ellenforradalom viharának sokrétű és szerteágazó esemény-halmazaidban úgy vezeti a mese fonalát, hogy egyéni drámákat állít az előtérbe. A történet két főterületre koncentrálódik: egy vidéki kisváros laktanyájára és a »varjast« tanyavilágra, A szerzőnek sikerült mindkét ponton a leglényegesebb mozzanatokat megragadnia. Néhány karakterisztikus vonással megdöbbentő élességgel rajzolja meg az ellenforradalom valódi arculatát: a nyugatról visz- szatért horthysta őrnagy izgató csoportját, az ellentmondó parancsok okozta zavart, a Nagy Imre áruló »tűzszünetének« végzetességét. a tsz vagyonát széthordani készülő megzavarodott, de alapjában becsületes embereket, az apján esett egyéni sérelem folytán saját tragédiáját siettető fiatal, paraszt katonafiút, a keményen helytálló, a nép sorsát vállaló honvédtiszteket és higgadtan, józanul gondolkozó parasztokat. Keleti Márton rendezését az igényesség, az egyenletesen emelkedő feszültség jellemzi. Megrázó kép- so7X)kban eleveníti meg a,z ellenforradalom mozzanatait, nagy súlyt helyez a hitelességre. Szinte riport- szerűen ábrázol egyes eseményeket. Nagyszerűen segítették a rendezői el képzelések megvalós-u lását Hegyi Barnabás remek képei. A történetnek nincsen egyetlen főhőse. A főhős szerepén többen osztoznak: a helytálló alezredes, a fiatal és már-már hitét vesztő katonatiszt, a tragikusan elbukott fiatal parasztkatona, de leginkább az öreg Csendes Imre alakja magasodik elénk, aki az igazság útján szilárdan megálló paraszt nagyszerű ábrázolása. Makláry Zoltán öreg Csendeséből sugárzik a belső igazság, a tántoríthatatlan meggyőződés ereje. Játéka mélységesen humánus, egyszerű, eszköztelen, ezért érthető és rokonszenves. Fiát, az ifjú katonatisztet, a vívódó, szenvedélyes főhadnagyot Bvtskey Tibor eleveníti meg. Nagyon jelentős szerepet oldott meg kitűnően Szabó Gyula, aki a ki$- Icatonát játszotta. Tele van ' sérelmekkel. ezek a sérelmek indokolják nyugtalanságát, i/igadozását. Éles dráma rejlik a szerepében. Kis, háromholdnyi földjéért küzd és csak nagyon későn ébred rá, hogy csaknetfi a visszatért földbirtokosnak harcolta ki a földet és nem magának az igazát. Ladányi Nem törekszik a film közönség- csalogató beállításokra. Hű a történelmi valósághoz, de annak egyes mozzanatait, az eseményeket a szocialista művész szemével látó hitelességgel és művésziséggel, megrázó erővel ábrázolja. Az ábrázolás mellett nemcsak az okozatot, hanem az okokat is kutatja és művészi módon állítja a néző elé. Nagyon művészi a film utolsó jelenete, amikor a tsz magtárában, rádiót hallgató parasztok elölt fölhangzik a hercegprímás képmutató, hazug üzenete. a régi világ visszatértét jelző szózat és az elkomorult arccal töprengő parasztok közül fölemelkedik a mindig higgadt, Ferenc alezredese a tántoríthatatlan, esküjéhez hű, népi származású honvédtiszt kitűnő ábrázolása. Pécsi Sándor őrnagya viszonyáig loevés lehetőséget nyújtott alakítójának tehetsége igazi rpegmutatá sóra. A visszatérő földesúr alakjában Páger Antal rendkívül tárgyilagos, tartózkodó módon ábrázolja az egyre inkább vérszemet kapó földbirtokos hiteles alakját. Ung- váry László horthysta tisztje velejéig romlott kalandort állít elénk. Pálos György »helyezkedő« tiszt- figurája halványan körvonalazott alakítás. A főszereplők mellett seregnyi kisebb alakítás érdemel külön dicséretet, de összességében is, a hitelességre törő játékmódért. A film nemcsak egyszerű játékfilm. Tanúságtétel közelmúltunk nagy viharáról. Legalapvetőbb sajátossága az őszinteség, őszintén tárja fel a szocialista építésünk során elkövetett hibákat, de ki if mondja: a hibák kijavításának nem az a módja, hogy »ha lyukas a tető. ne azt foldjuk be, hanem inkább gyújtsuk fel az egész hazat«. Harcos állásfoglalás jellemzi a forgatókönyvíró és a rendező munkáját. megfontolt, öreg Csendes Imre és fiatal katonatiszt fia, hogy átvegye az őrséget a tsz kapuja előtt. Apa és fia előreszegzett fegyverrel áll az utolsó kockán, a szocializmus fejlődésének útját szimbolizáló szöL vetkezeti kapu előtt és tekintetükből, a közelgő motorzúgásra való figyelésükből, fegyverük megmam kolásából az olvasható ki, hogy elszántan állnak a szövetkezet, a szók cializmus védelmében. Ez az utolsó kép a maga némaságában is rendkívül sokat mond. Örülünk annak, hogy filmgyártásunk, a filmművészet lehetőségeinek kihasználásával, széleskörű népszerűségének igénybevételével, a legnagyobb művészi igényességgel feldolgozva, ezt a témát választotta. Szükség volt erre a filmre. Szükség volt rá, hogy a mozilóíQr gató százezrek még tisztábban lássanak, megerősítse őket hitükben és hozzásegítsen ahhoz, hogy az ellenforradalom eseményeit ebben a művészi ábrázolásban is megismerve, annak tanulságaira mindenkor emlékezni tudjunk. és annak mindennemű esetlegesen jelentkező kísérletezésével szilárdan szembeszállhassunk. (bm) A bányászakadémiák megnyitása elé-t r • - . i * T» : ___: Mnt' VY\ linl/MCM egyénk több bányatelepén ezekben a napokban jelentkeznek bányászaink a rövidesen meginduló bányászakadémiákra. A Borsodi Szénbányászati Tröszt területén Perecesen, Sajószentpéte- ren és Ormosbányán, az Ózvidéki Szénbányászati Tröszt területén pedig Királdon éá Somsályon lesz bányászakadémia. A bányászszakszervezet területi bizottságai és az említett trösztök igazgatóságai kezdeményezésére^ a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat örömmel és lelkesedéssel kezdte el a szervező munkát. Az érdekelt üzemekkel egyetértésben heti egy alkalommal lesznek előadások a következő program szerint: 1. Szénbányászatunk jelenlegi, helyzete, fejlesztésének távlatai. A föld történeti kialakulása. 2. Az élet kifejlődése, az ásványi anyagok keletkezése. 3. Szénkutatás a borsodi medencében. Bányászatunk vízproblémái. 4. A bányászat szerepe a népgazdaságban, távlati, beruházási tevékenységek. Korszerű bányaművelési módszerek 5. A vékonytelepek új fejtési rendszere. 6. Vékonytelepi frontok gépesítése, eredmények. 7. Közép- és vastagtelepek fejtése és gépesítése. Kétpados frontfejtés, külfejtések. • 8. Bányabiztosítások, új biztosító elemek. 9. Energia problémák, távlati ener10. Bányabiztonság, munkavédelem. A bányászatban előforduló betegségek és az ellenük való védekezés. 11. Bányászok a munkásmozgalomban, 12. A bányászat bérezése. A szén jövője. Az előadások helyét, időpontját és az előadók neveit az üzemeknél megjelent jelentkezési felhívás tartalmazza. A jelentkezési felhívás elolvasása után két megjegyzést tehetünk: 1. Ezek az előadások áttekintést kívánnak nyújtani a borsodi, illetve ózdvidéki szénbányászat jelenlegi helyzetéről, problémáiról és a megoldásra váró feladatokról. 2. Az előadók megyénk legjobb bányászati szakemberei. Előadást vállaltak a trösztök igazgatói, főmérnökei, osztályvezetői, az illető problémakör legjobb ismerői. Mit várunk a bányászakadémiától ? Elsősorban azt, hogy elősegíti bányászaink szakmai és ideológiai fejlődését. Megismerkedhetnek _ a résztvevők a korszerű bányaművelés módszereivel, bővíthetik természettudományos ismereteiket. Elősegíti továbbá a bányászat átfogó problémáinak megismerését, a bányászat fejlesztésének terveiről való tájékozódást. Reméljük, hogy a bányászakadémiák hallgatóiban erősödni fog szakmájuk szeretete, továbbá a nehézségek leküzdésére való törekvés. A bányászakadémiák egy újabb lépést jelentenek előre pártunk Központi mzottsaganaK a muímcis- osztály helyzetéről szóló határozata végrehajtása útján. A siker elsősorban az üzemi szak- szervezeti bizottságok és pártszervezetek jó szervező és felvilágosító munkáján múlik. Rajtuk keresztül jutott és jut el a dolgozókhoz a felhívás szava. Ha jól dolgozunk, tömött széksorok előtt hangzanak majd el előadásaink és már ott, a hozzászólások kapcsán sok hasznos elgondolás születik. Bányászaink igénylik a jő előadásokat. Legyenek ezek a bányászakadémiák a bányászok között sor- rakerülő rendszeres tudományos ismeretterjesztés jó előhirnökei. Akkor végzünk jó munkát, ha tavasz- szal, a befejezéskor további, már speciálisabb előadásokat tartalmazó új bányászakadémiák megszervezése állít bennünket soronkö- vetkező feladatok elé. , Törő Béla a TIT műszaki szaktitkára KULTURÁLIS HÍREK Ogyesszában megkezdték egy új* 750 férőhelyes panoráma-filmszínház építését. A mozivászon különleges műanyagbój készül. Az új filmszínházat még az idén átadják a közönségnek. * A szovjet postaügyi minisztérium tudományos kutatóintézetében elkészültek a színes televíziós adások vételére alkalmas televíziós készülékek mintapéldányai. Ugyanitt felépült a kísérleti stúdió is, amely a színes televízió próbaadásokat fogja közvetíteni, — valószínűleg meg ar 1959-es év vége felé.
