Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-27 / 49. szám

6 esaSAKIKAGTAKORSZAG Péntek, 1959. február Vi. Szeretünk: muzsikálni, azért játszunk MAPI & KRÓNIKA TÁVIRAT Örömmel jelentjük, hogy községünk az encsi járásban, a második termelőszövetke­zeti község lett. Büszkék vagyunk arra, hogy dolgozó parasztjaink a nagyüzemi gazdálko­dás útjára léptek, s hogy ezzel a béke ügyét szolgálják. UttÖrő-bál Sajó keresztár on A sajókeresztún úttörőszervezet nemrégiben nagyszabású álarcosbált rendezett. Nagy izgalommal készül­tek a pajtások erre a napra. Már he­tekkel előbb megkezdték a jegyek árusítását a faluban. Este 0 órára az iskola termeit megtöltötték a szü­lők, akik eljöttek, hogy gyermekeik­ben gyönyörködjenek és tanúi legye­nek az álarcos felvonulásnak. A jelmezek nagyon ötletesek vol­tak. Hat jelmezt díjaztak, amelyből első díjat a gólya-jelmez nyerte. Szép volt a bélcegalamb jelmez is, kezében a pálmaággal. Nagy tetszést aratott a két csúf boszorkány és a májusi kosái'-jelmez is. A dicséret hangján leéli szólni a kedves nevelőkről, akik fáradságot nem ismerve munlcálkodtak azon. hogy a gyermekek jól érezzék ma­gukat és ez a nap örökre emlékeze­tes legyen számukra. » I) Ö l A R A S Várható időjárás péntek estig: Lassan csökkenő felhőzet. Legfeljebb egy-két he­lyen kisebb eső. Párás idő. Reggel né­hány helyen köd. Mérsékelt szél, az eny­heség tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet. általában plusz l - plusz 4 fok között, de a nyugati és északi megyékben esetleg gyénge fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 9—12 fok között. Távolabbi kilátások: A hőmérséklet las­san csökkenni fog. Mezőgazdasági ankétot rendez a putnoki járási KISZ-szervezet veze­tősége, a putnoki Mezőgazdasági Technikum dísztermében, március 2-án délelőtt 9 órai kezdettel. Az an­kétem dr. Záhonyi József, az Orszá­gos Mezőgazdasági Minőségi Intézet osztályvezetője és dr. Kurelec Viktor osztályvezető tart előadást. A sátoraljaújhelyi dohánygyár száz százalékra teljesítette február havi tervét. Szabó-, varró- és kézimunka tanfo­lyam indult február 6-án Miskolc- Tapolcán, a vöröskereszt kezdemé­nyezésére. Kabaréestet rendeznek március 7- én, szombaton este az Északmagyar- országi Építőipari Vállalat színjátszói központi kultúrtermükben. Közgyűlést tartanak március 8-án a miskolci fodrászszövetkezet tagjai és vezetői. Az 1958. évi mérlegbeszá­moló alapján mérlegelik "az elmúlt évi eredményeiket, s a tapasztalatok alapján megvitatják ezévi feladatai­kat. Kétheti fizetésnek megfelelő pénz­összeget kapnak nyereségrészesedés címén a sátoraljaújhelyi bútorgyár dolgozói. (T mezőgazdasági gépek A Debreceni Mezőgazdasági Gép­gyár nagyüzemi gazdaságok részére nagyteljesítményű műtrágyaszóró gép sorozatgyártását kezdi meg az idén. 1800 különleges génét készít egy év alatt, amelyek mindegyike szabá­lyozó berendezés segítségével 50 kiló­tól 4 mázsáig a kívánt mennyiségű műtrágyával lát el egy-egy hold föl­det. Az ország legrégibb mezőgazdasági gépgyárában, Mosonmagvaróvárott ez évben számos új mezőgazdasági gép készül. A gyár új cikke a kukorica betakarító gép, levágja és szecskáz­za a kukoricaszárat, s ugyanakkor le­töri a csöveket is. Bevált az óránként 100—130 kiló teljesítményű aprómag cséplőgép is. amely a magvat kifej­ti és megtisztítja. Az új mezőgazdasági gépek iránt megyénkben is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Miudcp bizonnyal ál­lami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink munkájukban majd eredményesen használják fel az új mezőgazdasági gépeket. Mezei I mre emlékkiállítás A diósgyőri gépgyárak Szinva völgyi fotóköre a DiMÁVAG Gépgyár kul­túrtermében február 14-től 22-ig mu­tatta be művészi fotókiállítását. A fotókör célja az volt, hogy közelebb vigye a fotóművészetet a dolgozókhoz és utat mutasson a fotózás művésze­tét kedvelők táborának. A fotókör az elmúlt hetekben ren­dezett kiállítása a Műszaki Egyetem aulájában, valamint Szerencsen, a cukorgyár kultúrotthonában isjrend- kívüi nagy érdeklődéssel zärurs, ÉS PÁRTVEZETŐSÉGE Borsodban — az ország egyik leg­nagyobb ipari megyéjében — a mun­kásosztály helyzetéről szóló pártha­tározat megjelenése óta fokozott gondot fordítanak a dolgozók isme­reteinek bővítésére, műveltségük nö­velésére. Ezt a nemes munkát a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a TIT és a tanács művelődési osztálya közösen végzi. A megye különböző iparvidékein a terv szerint ebben az évben több mint 2 ezer szakmai és tudományos előadást tartanak. így például a nagyüzemek szakmásító tanfolyama­in mintegy 5—6 ezer ember vesz részt. Emellett tudományos előadá- á sokon gazdagíthatják tudásukat az) ipari tanulók és a munkásszállások lakói is. Perecesen, Sajőszentpéteren, Alberttelepen, Ózdon, Putnokon a dolgozók között végzett közvéle­ménykutatás alapján — munkás- akadémiákat szerveztek. Az akadémiák tematikája igen változatos. Világnézeti, tudományos, irodalmi kérdések mellett jogi té­mákról szóló előadásokat is hallgat­hatnak a dolgozók. A munkásakadé­kt Espressóban — Sajnos, Juciékróí semmi rosszat nemi tutink mondani, ” Tizennégy éve, hogy hazajöttek. Harminc évet töltöttek Ameriká­ban. Harminc munká­val, gonddal teli évet. Nem tudták elviselni a honvágyat, rokonaik nélkülözését. Hiszen az idő elszállt, megöreged­tek. Hajuk megfehére- dett, arcuk megráncoso­dott, talán csak álmuk, elképzelésük maradt változatlan. Egy kis családiház, egy kis fészek volt ál­maik netovábbja. Mi is kell már két öregnek, akik megették kenyerük javát? Egy kis hely, ahol meghúzódhatnak öreg napjaikra. Ezt Amerikában nem tud­ták megvalósítani. Ne­héz ott az idegeneknek boldogulni — mondo­gatták. Haza jött hát a két öreg; Kövesdí bácsi és felesége, a mindig vidám Mariska néni. Fiatalos lelkesedéssel vetették magukat a munkába. Dolgoztak. A feleség gondosan beosz­totta a pénzt, kiszámí­tották a napi koszt­pénzt, »ssivarpénzt« és így . tovább, mindent. Ennek meg is lett az eredménye. Nyugodt, gondnélküli mederben folyt az életük. És pén­„Hálás" rokonok zecskéjük egyre gyűlt és gyűlt. Esténkint hányszor összegyűltek tervezgetni, hogy mi­lyen házat is építsenek, üveges vetendásat, vagy anélkülit. És talán, ha volt is közöttük ebben az időszakban nézetel- térés, ez csak ezen lehe­tett. Miklós bácsi üve­ges verendát is akart a házban, ahol majd öreg napjaiban elpöfékelhet. A felesége ezzel már nem értett egyet, feles­legesnek tartotta. Ö be­érte egyszoba. konyhás házikóval is. Ezen néha- néha összekaptak. 1 lyénkor mindé gyikük elmondta a maga iga­zát, aztán megnyugodva azzal a tudattál tettek pontot a vita végére, hogy az ö elképzelésük fog megvalósulni. Pénzük egyre gyara­podott. Az öreg titokban lottózott is. Az egyik pénteki napon Fortuna istennő rámosolygott. Pénzt nyert, — méghoz­zá nem is kis összeget — 24.000 forintot! Hej, lett nagy öröm, amikor a feleség is megtudta. De tízért, hogy az öreg el ne bízza magát, meg­jegyezte: — Nem volt szép tő­led, hogy tudtom nélkül játszottál. Máskor ilyet ne csinálj! Azután csak úgy, a maguk módján megün­nepelték ezt a jelentős napot. Nagy vacsorát készí­tett a feleség, s meghív­ták rá a rokonokat is. Az öregek elújságolták váratlan szerencséjüket és terveiket. Egyszer együtt volt a házravaló és így Miklós bácsi ünnepélyesen be­jelentette: — Együtt vari a pénz a házépítésre anyjuk. Ekkor úgy jártak-kel- tek a világban, mintha nem is benne élnének. Mindenkinek elújságol­ták terveiket. A roko­noknak is. A rokonok­nak azonban szöget ütött a fejükben, ök is házat akartak építeni és már nekik is megvolt a pénz nagyobbik része az építéshez. Az egyik szép napon beállítottak az öregek­hez és ajánlatot tettek nekik; — Majd mi felépítjük a házat és maguknak is építünk benne egyszoba konyhás részt — mon­dották. Az öregek jó­hiszeműen elfogadták az ajánlatot és az építkezés megindult. Talán egy év se múlott el, már el is készült a ház. Az öre­gek szinte fellélegeztek. Teljesült minden vá­gyuk. És ekkor a roko­nok bejelentették: — Nem tudunk már magukkal együtt lakni. Nem tudjuk mi már el­viselni Öreg bogaraikat. És az öregek az utcá­ra. kerültek, azaz kerül­tek volna, ha államunk nem gondoskodott volna róluk. A szociális gon­dozóba kerültek, ahol szobát kantok. Teljesült isigyuk, ha nem is a saját erejükből, hanem a népi államunk gon­doskodása következté­ben. És mind a két öreg mondogatja is: — Nem éreznénk ta­lán magunkat a sajá­tunkban *em jobban . . . Egyszerű, de tanulságos történet! Az öreg Kö- vesdi bácsi és szívtelen rokonok története ... A lakásépítés követelményeiről tanácskoztak a miskolci építészek é A Magyar Építőművész Szövetség miskolci csoportja megalakulása óta egyre fokozódó figyelmet fordít a la­kásépítésekre. A 15 éves távlati fej­lesztési terv szerint ugyanis Miskol­con is több mint 10 000 lakást kell felépíteni. Különösen a lakótelepek telepítése, valamint a lakásépítés költsége foglalkoztatja a miskolci építészeket. Az Építőművész Szövetség miskolci csoportjának vitadélutánján Nagy i Zoltán tervező-építész tartott előadást »Építész szemléletünk bírálata a 15 éves lakásfejlesztés} terv tükrében«? címmel. Előadásában azoknak a csa-! ládoknak igényeiből indult ki, ame-J lyek még nem rendelkeznek lakással, ? Kifejtette: a lakáshiány világjelen- ? ségként való túlzott hangsúlyozása ! káros, mert ez bizonyos belenyugvás- ! hoz vezethet. Megállapította azt is: J azok a követelmények, amelyek két-! három évtizede még megszabták a! lakásokkal szemben támasztott köve-! telményeket, ma már idejétmúltak. J Az új építész szemléletnek a gazda- ! ságos építés mellett a mai ember J ^életigényeiből és az otthonnal szem- I iben támasztott követelményeiből kell 4 () kiindulni. A lakásépítési tervek si- i á keres végrehaitása nem utolsó sorban J jattól függ, milyen mértékben sikerül’ ,jezt R megváltozott igényt tömegese Jj mértékben kielégíteni. J Az előadáshoz számosán szóltak J \ hozzá, s a vita során egész sor olyan J javaslat hangzott el. melyeknek aj j tervezésnél való felhasználásával J J15—20 százalékkal lehet növelni a kö- J j vetelményeknek megfelelő kislakás \ ’j építését. J \ A miskolci vita alapján az Építő- í művészek Országos Szövetsége már-? jCiusban országos vitaest keretében? .tárgyalja meg a miskolci építészek? jj javaslatait. \ Saválló acéllemezedet hengereinek í Bors"dnátf8$dnn ? ,» A Borsod »iá da sdj Lemezgyárban\ eredményes kísérletek folynak a saválló acéllemezek gyártására. Ed-, dig öt ízben végeztek kísérleti hen- j jlgerlést és 10 féle vastagságban henye- i ereitek az új gyártmányból. A kísérle-^ I*. V. biztatóak és az újfajta sav-i áálló acélok üzemszerű gyártását elő-) <> reláthatólag az év második felében i megkezdik. i jt Orosz-'zoviet zenei est $ Ma. pénteken este 7 órai kezdettel l> orosz-szovjet zenei estet rendez a I* 1 Nevelők Házában az MSZBT és a i * Nevelők Háza. Az orosz-szovjet zené- ­Í ről Vargáné Zalán Irén, a Herman Ottó gimnázium igazgatója, ország- gyűlési képviselő tart előadást. Köz­reműködnek L. Pekker Zsuzsa ének, Herszényi Bálint és Ivánffy Flórián zongora, Asztalos Lóránt fuvola szá- ' f mokkái. Zongorán kísér Soltész Éva * éés Diószeghy Dániel. # I Március közepétől már három kazánt fűtenek I román földgázzal Tiszapalkonyán pótgűztüzelésre. Ezzel nemcsak a ka­zánok jobb hatásfokát biztosítják, ha­nem az előzetes, számítások szerint évente mintegy 300 ezer tonna szén­nel kevesebbet használnak fel. é — 36-163? ) — Igen. Budai Benjámin, az Avas {Szálló és Étterem igazgatója... — .Hallottuk, azaz olvastuk, azaz ... szóval házimegrendelést szeretnék tenni..„ . — Kész. örömmel. Kérem, mond ja be a telefon számát és visszahív­juk... 1 — Bocsánat, azt szeretném meg­>kérdezni, 1roiIyen,áron szállítják? 1 — Természetesen másodosztályú éttermi áron. 1 — Remek... rendelésről tulajdon­1 képűén nincs szó. Pusztán próbát tet­tünk. hogy megkezdték'e már az ott­honi kiszolgálást? P — »Nagyban« április elsején kezd­őjük. A belváros területén azonban ki- ő sebb-nagyobb megrendeléseket már felfogadunk. Eddig 5 esküvőre, kéz- F fogóra, illetve családi összejövetelre F szállítottuk ki a kért étel- és italfé- f leségeket. F — Mi a tapasztalat? F — Úgy hisszük, beválik. Egyelőre jaz okoz gondot, hogy a boy-szolgálat f lassú. Gépjármű nem áll a rendetke- * zésünkre... De valószínűleg április 1-ére ezt is biztosítjuk. J A Tiszapalkonyai Hőerőmű óriás- ? kazánjait folyamatosan építik át pót- ) gáztüzelésre. A borsodi szénnél négy- ? szerte magasabb kalóriájú román \ földgázt már két kazánban hasznosít- ) ják igen gazdaságosan. A kettes és' ) ötös számú kazánokban szénporral ?keverve óránként mintegy 6 és fél-, ?ezer köbméter gázt tüzelnek el. Je-1 álenleg gyors ütemben folyik a né-1 ő gyes számú kazán átszerelésé. A ka-, fzánban szükséges gázégők elhelyezé-i ? sét a napokban befejezik, s előrelát- < * hatólag március lü-e körül kerül sor j r a gáz tüzelésére. így március középé- ( ~ tői már három óriáskazánban tér- < P melnek gőzt a román földgáz felhasz- 1 £ nálásával. ^ Az erőmű többi kazánjait fokosai-1 ?tosan az őszí hónapokig alakítják át1- — — — — — —< Tanfolyamokon, szakelőadásokon ! mintegy 100 ezer dolgozó növeli műveltségét Borsodban ! miákon kívül Miskolcon februárban három műszaki tagozattal szabad- egyetem indult, amelynek elvégzésé­re 250 dolgozó jelentkezett A jó szervezőmunka eredménye, hogy a különböző tanf oly am okon és szabad előadásokon mintegy száz­ezer dolgozó gyarapítja tudását és növelheti műveltségét Borsodban. A miskolci színház — Budapesten A Miskolci Nemzeti Színház a jö­vő héten Budapesten vendégszerepei. Március 3-án az Ödry Árpád Szín­házban (Színház- és Filmművészeti Főiskola) mulatják be a korábban Miskolcon is játszott és magas mű­vészi színvonaláért nívódíjjal kitün­tetett „Cattarói matrózok” című drámát. A megrázó dráma Orosz György rendezte művészi előadása minden bizonnyal a fővárosban is megérdemelt sikert arat és — hosz- szű szünet után — méltóképpen kép­viseli az ország közvéleménye előtt Miskolc színházkultúráját. — Márci­us 4-én, ugyancsak az Ódry Árpád Színházban, a „Négy bolond egy pár” című bohózatot mulatják be. A megyei tanács és a TIT március elejére népművelési munkaértekez­letet szervez. A munkaértekezleten szó lesz arról, hogyan segítsék nép­művelési szerveink a Isz-mozgaiom fejlesztését. Martinecz György felvétele Két tánc közti szünetben beszélgetünk Kiss Gyulával, az öt éve mű­ködő SZMT-klub tánczenekar zongoristájával. Nem nagyon hajlik inter­júra. — Szeretünk muzsikálni és azért játszunk —, s még hozzágondolja: miért beszéljek erről, játszunk és kész. — Úgy hisszük, a közönség is szeret bennünket — teszi még hozzá humorral. — Igaza van, ezt bizonyítja a táncoló ifjúság jó kedve, s az, hogy szeretik a zenekart. — Nemcsak az SZMT*bálokon játszunk — szól még utánunk. — Szombatonként mi kísérjük a »Szabad kérem« előadást. Nagy a közönség, s azt mondják, a siker is nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents