Észak-Magyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
4 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1959. február 28. A fiatalok többet fognak élni a szocializmusban, a kommunizmusban, mint az idősek, ezért tegyenek is érte fölét Idősebb dogozóhkal beszélget. ve sokszor halljuk, hogy 'mennyivel jobb a mai fiataloknak, akik még sokáig fognak élni és megérik a szocializmus, kommunizmus felépítését, részesülni fognak áldásaiból. Részesei lesznek a világűr meghódításának, a 4 órás munkanapnak, a nagyarányú kulturális és anyagi felemelkedésnek. Részesei lesznek annak az időnek, amikor már a háborútól való félelem sem köt béklyót az emberiség alkotó tehetségére. Az idősebb dolgozók legtöbbször ezt egy kicsit irigykedve mondják a fiataloknak, őszintén sajnálva, hogy felettük elszaladt az idő, hogy ők már nem fogják tudni évtizedekig élvezni a szocializmus, a kommunizmus jólétét. Fiataljaink, amikor hallják az idősebbek ilyen megnyilvánulásait. sokszor nem fa gondolkodnak el komolyan, nem érzik, hogy menynyire igazat mondanak. Pedig érdemes ezen komolyan elgondolkozni. A mostani fiatalok jó időben élnek, olyan érdekes korszakban, amelyet nem élt át még egyetlen fiatat nemzedék sem az emberiség történelmében. Még egyetlen korszakban sem volt olyan rohamos fejlődés a társadalmi formák terén, a tudományban, technikában, kultúrában és nem utolsósorban az anyagi jólétben, mint ma. A most élő fiatalok nagyszerű jövőjéről adott képet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXJ. kongresszusa. Hruscsov elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában a hétéves terv számaival a kommunizmus építésének nagyszabású programját mutatta meg. Hruscsov elvtárs és a hozzászólók közül is sokan elmondották, hogy a kommunizmus építésében nagy szerepe van az ifjúságnak, az ifjúságban lévő fiatalos lendületnek, tudásnak, akaratnak. Hruscsov elv társ á következőket mondotta: »Az if júság niost a kommunizmust építi, később benne fog élni és dolgozni, irányítani fogja a közügyeket. A szovjet ifjúságnak fel kell készülnie erre a magasztos hivatásra.« A kongresszus nyíltan kifejezte: hogy ti fiatalok, többet fogtok részesülni a szocializmus, kommunizmus jólétéből, mint az idősebbek, ezért tegyetek is érte többet! Nagyon igaz tanács ez nemcsak a szovjet fiatalok, de a többi népi demokráciák fiataljai, köztük a magyar fiatalok számára is. Nem várhatja senki azt, hogy apáink és idősebb testvéreink építsék fel helyettünk az új társadalmi rendet és mi csak élvezői legyünk annak. Minden most élő fiatalnak tudása legjavát adva kell munkálkodnia a szocialista építésben, arra gondolva, hogy mindenekelőtt nekünk fiataloknak készül a jövő és ezért a jövőőért nekünk kell a legtöbbet tennünk. /V agy szerep vár az ifjúságra a tanulás és a munka területén a szocializmus, kommunizmus építése során. Korunkban, az atomerőművek, a világűr meghódítása, a gépesítés korszakában a fiataloknak nagyobb képzettséggel, tudás- sói kell rendelkezniök, mint apáinknak, nagyapáinknak idejében, hogy a technikát, tudományt megnyer gelhessük. A XXI. kongresszuson is nagy figyelmet fordítottak erre a kérdésre, és elhatározták, hogy mivel a Szovjetunió előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe lesz a jól képzett kádereknek, ezért évente több mint százezer mérnöknek kell végezni majd az egyetemeken. A Szovjetunióban olyan célt is tűztek ki a fiatalok eié, hogy átszervezve az iskolai oktatást, rövid időn belül elérik — minden fiatal középfokú képzettségét. Bővítik a bentlakásos iskolák számét is, hogy 1965-re már 2,5 millió fiatal tanulhasson bennük. Mi magyarok ilyen nagy célokat nem tűzhetünk ki magunk elé, de már gondolkozhatunk .azon, hogy a meglévő iskoláztatási lehetőségeket hogyan lehet jobban kihasznál- ni annak érdekében, — minél több fiatal rendekezzen magasfokú képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal. Ezt a célt szolgálja már az a miniszteri rendelet is, amely szerint az egyetemi felvételeknél előnyben ltoU részesíteni azokat az érettségizett fiatalokat, akik érettségi után egy- vagy több évet dolgozták üzemben. Ezeket a fiatalokat a: üzemek társadalmi ösztöndíjban részesítifc az egyetemi évek alatt, több más kedvezményt is biztosítanak részükre, hogy gondtalanul tanulhassanak. Az ilyen fiatalok az üzemben eltöltött évek alatt megismerkedtek az üzemmel, a gyakorlati munkával, a dolgozók életével és mindezek birtokában egyetemi tanulmányaiknak nagyobb gyakorlati alapja fesz, mint azoknak, akik egyenesen a középiskolából mennek az egyetemre. A mi fiataljaink egy része — középiskolások és egyetemisták — nem használja ki teljesen az iskola, vagy egyelem által nyújtott tanulási lehetőségeket. Ügy gondolkodik: jó nekem az elégséges is, az a lényeg, hogy átmenjek«, Nagyon rossz gondolkodás ez, rneit amit valaki elmulasztott megtanulni az iskolai évek alatt, azt már nagyon nehéz lesz pótolni az iskola után, amikor az atomkorszakban minden nap újat hoz a tudományban, technikában és elég lesz azzal lépést tartani. A szovjet fiatalok példát mutatnak ezen a téren a mi fiataljainknak, mert túlnyomó többségük kommunista meggyőződésből erejét és idejét nem kímélve tanul, hogy az iskolai, egyetemi évek alatt a lehető legtöbbet sajátítson el a tudományokból. A tanulás mellett a szovjet fiatalok a kommunizmus építésének nagyarányú munkájából is tevékenyen kiveszik a részüket, a legnehezebb feladatokat oldják meg. A XXI. kongresszuson a Komszo- mol beszámolt a kongresszus küldötteinek, hogy 350.000 Komszo-; mól-tag és f iatal vett részt a szűz- • és parlagföldek feltörésében. A donyeci szénmedencében az ukrajnai fiatalok rövid idő alatt 37 Komszomol-bányát építettek, 7 nagyolvasztó. 4 martinkemence és •5 hengermű építésében tevékenyen részt vettek, valamint 1,5 ezer kilométer vasútvonalat fektettek le. Elmondották, hogy a jövőben még jobban ki akarja venni a szovjet ifjúság a részét a kommunizmus építéséből, ezért 100 nagy iparvállalatot ifjúsági építkezéssé nyilvánítanak, ezenkívül 10 komplex automatizált mintaüzemet építenek, valamint az építkezések meggyorsítása céljából 1 millió fiatalt küldenek az építkezésekhez. p'zek a számok azt mutatják, ^ hogy a szovjet fiatalok megszívlelték az idősebbek tanácsát és a munkában is igyekeznek élére állni a leommunista építésnek. A XXI. kongresszus előtt megalakultak a »Kommunista munkabrigádok«, amelyeknek tagjai már a kommunizmus követelményeinek megfelelően, kommunista módon dolgoznak, tanulnak és élnek, példát mutatva ezzel a többi fiatalnak. A XXI. kongresszus beszámolójában és a hozzászólásokban is nagy elismeréssel beszéltek a szovjet fia_ talok munkájáról, tanulásáról. Megyénk fiataljainak egy része — 'mindenekelőtt a KISZ tagjai —, ha sokkal szerényebb mértékben is, de egyre jobban kiveszik részüket a szocialista építőmunkából, igyekeznek többet tenni a szocializmusért, ■mint az átlagember. A Lenin Kohászati Művek érctömörítőjének felépítése, egymillió facsemete elültetése, 110 millió forint értékű anyag, energia, szerszám megtakarítása, mind-mind azt mutatja, hogy vannak már a megyénkben is olyan fiatalok, akik érzik és tudják, hogy nekik épül a szocializmus és ezért nekik is többet kell érte tenniök. Mégis a XXI. kongresszus anyagát tanulmányozva azt lehet megállapítani, hogy a XXL kongresszus egyik ifjúságra vonatkozó fő tanúsága: fokozni a követélményeket a fiatalokkal szemben a munkában, tanulásban és az élet minden területén. Fokozni a követelményeket, megértetni a fiatalokkal, hogy ez a rendszer nekik épül, ők lesznek e rendszer fő részesei, akik még hosszú évtizedekig fogják élvezni a szocializmus, kommunizmus gyümölcseit és ezért minden becsületes fiatalnak kötelessége a jövőben többet is dolgozni, tanulni ezért a rendszerért. A KISZ a XXI. kongresszus anyagát felhasználva mindent megtesz azért, hogy ezt megyénk valamennyi becsületes fiataljával megbeszélje, megértesse, PATAKI LÁSZLÓ Álom-búcsuztató Rohanó pata vág hej le a rögre, vadezüst a virág, csengve tör össze, lihegő paripán vágtat az álom. hajahó, a nyakáén leng a palástom, hajahó, hajahó, elfogy a hangja, feketén jön az éj. szélbe takarja, odavan, odavan már í» hatalmam, csodaszép, csodaszép nagy birodalma am és GUBANCSIK BÉLA A. Visnyevszkij, a „Kazmelullarsusztroj“ tröszt vezetője mondotta a XXL pártkongresszuson: — NEM TUDOM, ISMERIK-E azt a régi kazah dalt, amely a csodás daliáról szól? Ez a dalia úgy él a nép ajkán, mint aki feltárja az anyaföld méhének gazdagságát. Ma már nem a csodás daliák, hanem a mindennapok hősei, az egyszerű emberek változtatják Kazahsztánt gazdag országgá. Öröm, büszkeség tölt el, amiko r hallom, hogy Kazahsztán virágzásáról a szónokok is megemlékeznek. Bátran mondhatom, hogy Kazahsztánban nagy lehetőségek rejlenek. Már nincs messze az az idő, amikor Timur-Tau városban üzembe helyezzük a kohászati gyáróriást. Ezt az építkezést a Komszomol XIII. kongresszusa a fiatalokra bízta. Jelenleg több mint ötezer Komszomol-tag dolgozik az építkezésen és 37 ifjúsági kollektíva küzd a „Kommunista munka brigádja” megtisztelő címért. Tudják, hogy dolgozunk majd 1964-ben? Az ügyeletes műszerész megnyom egy gombot, s a nyersanyag futószalagon jut a feldolgozó üzemekbe. Itt egy fogantyúval megindítjuk az olvasztást, az öntést, a kokszolást, vagy ami éppen soron van. Az anyagot gépek szállítják a megmunkáló üzemrészekbe, majd pedig a készáru-raktárba. Gyárunk az üzembehelyezés után annyi acélt termel majd, mint egész Oroszország 1913-ban. Mielőtt elutaztam a kongresszusra, a komszomolisták megkértek, hogy adjam át üzenetüket: az építkezés még sok erős, ifjú munkáskezeket vár. 1959. február 19. Palota Szálló Jó napot kívánok! Tessék mondani, hol van itt a bejárat? Csinos, fiatal nő kérdezi a napfürdőzőket ezen a verőfényes tavaszi napon. Dr. Némák Piroska Budapestről Egyszóval — néhány kivételtől eltekintve — mindenki számára repül az idő. — Száguld — mondja szinte kórusban a fiatal Lempich házaspár, érkezeit. Először van Lillafüreden. Tanácstalan, mint mindenki, aki leszáll az ötös autóbuszról és a parkon keresztül' igyekszik megközelíteni a végcélt — a Palota Szállót. De itt vannak a már szinte honpolgárnak tűnő, egy hete üdülők. Törő Balogh Ilona készségesen ajánlkozik: majd ő elvezeti a főbejárathoz. Mit sem tesz, hogy meg kell kerülni az épületet. Egy kis séta jólesik, még tűsarkú cipőben is. Meg aztán szintén egészségügyi. Debrecenből jött a Gyermekkórház gyógyszer_ tárából, ahol gyógyszerésztechnikus. Míg a főbejárathoz érünk, összeismerkedünk. Érdekes dolog az üdülők lélektana. Egy egészen más világ, a szaladó mindennapok sodrában egy csendes kis szigetecske. Van, aki egyedül jön. Akarva, nem akarva. Lám ez a kis fiatalasz- szony itt a képen bármilyen jól érzi magát — hazavágy. Otthon a férje, akihez naponta küldi üdvözletét, levélben, lapon... Most is éppen neki ír. Pedig majdnem meggyanúsítottuk Varga Istvánnét, hogy ezzel a fiatalemberrel rebegte el a boldogító igent néhány hónappal ezelőtt. És kiderült, hogy csupán mindketten otthonhagytak valakit és ezért ülnek naponta a társalgó kis asztalához, ahonnan egy lépés a postaláda. Takács Attila, az Orion-gyár fiatal munkása még meg is kér, magyarázzuk ám meg, miért ülnek így itt, egymás mellett. Nekik hosszú a két hét. De vajon mások hogy vélekednek erről. Kucs István elvtárs, az üdülő népszerű igazgatója mentegetőzik, amiért ilyen kevés fiatalt találunk itthon. Több, mint százan kirándulnak ma Egerbe. A fő cél, a város megismerése és ezen túlmenőleg néhány kellemes óra a Szépasszony völgyében. Igaz, maga az út is hosszantartó élményt jelent még gyakorlott Bükk- ismerők részére is, hát még azoknak, akik először járnak erre! Ha szerencséjük van 'még őzekkel és mókusokkal is találkozhatnak a hegytetőkön. Ök is kijönnek a napra. Érzik a tavaszt. Jobban, mint mi! Este kellett volna jönnünk. Addig visszajönnek a csoportos és egyéni kirándulók, a sportolók, a havat várók, akikre mostanában nem mosolyog a szerencse. Minden délután öt órától táncol a fiatalság. De meg az öregek is megforgatják egymást! Szerdán mulatságos táncparádét rendeztek. Győztesei (sajnos nem találkozhattunk velük) a búcsú napján egy-egy szép tortát kapnak majd »emlékül«. _ . , , ____.... a kik másodszor üdülnek a Palota Szállóban. Mindketten dolgoznak, A férj, Árpád magas, vékony fiú, — Diósdon gépészmérnök, a feleség, Erzsiké ugyanott műszaki ellenőr. Mindennel nagyon meg vannak elégedve — csak Árpád kevesli a koszr— Megbánta? — Nem. De ha már mérnök vagyok, legalább lennék repülőmérnöki Csodaszép dolog lehet megkonstruál- ni egy olyan szép acéltestet! mondja vágyódva a fiatalember, aki szabadidejében sportrepülő is. Menynyi tehetség veszett el benne! Takács Kamilla Törő Balogh Ilonával van egy szobában. AUg van túl a húszon. Nagyon vágyott már Lillafüredre, másodszor van itt. Visszahúzta a szíve. Minden nagyon szép, nagyon jó, csak -— kevés a fiú. Aki van, az is foglalt. Nem jó egye* dűl jönni üdülőbe. Ahogy elnézzük, nem marad sokáig egyedül. Különben ő is pálya- tévesztett. Saját bevallása szerint filmoperatőr akart lenni, de a tanárai »letörték« ezirámyú ambícióit. Kiesett egy rostán. Sajnálja? r— Azt hiszem, igazuk vött a tanároknak. Most statisztikus vagyok « Moképnél. Tudják milyen szép foglalkozás? Én mérem ki, hányszor jár ^, moziba,, jnilyen filmek a. legkeresettebbek, tárgyalunk külfölddel ~ rm~>.i lyen filmeket hozzunk fre-w* Nem cserélnék senkivel. ő Verád szereti és Gunó Faust* jót. Gyakran jár az operába. És azt is mondja, hogy hálás az államnak. * . . ÄpiÖÄI tot. Erzsiké váltig bizonygatja, hogy a férje otthon is ilyen nagyétkű. Semmi nem elég neki. — Mégsem látszik meg rajta, pedig elhihetik, jól keresünk és semmit nem sajnálunk magunktól. Árpád azonban nemcsak a jó ételeket szereti. Rajongója a komoly zenének. Mint később kiderül — véletlenül lett mérnök. Zeneszerző, karvezető akart lenni, de édesapja — az ipar, a technika csodálója — mérnököt nevelt belőle. Mint a többiek is. A Lampich-házas_ pár, Takács Attila és mindannyian, akik a kormányzó úr egykori kedvenc szállójában pihennek egy-egy munkában eltöltött esztendő után. És még azt mondják: építhetett volna még több ilyen szép palotát a kormányzó úr. Még többen üdülhetnének ilyen fényes környezetben. Majd mi építünk! URBÁN NAGY ROZÁLIA MARTINECZ GYÖRGY Közismereti tanfolyamokat rendeznek Borsod megyében A Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága és a tanács művelődési osztálya a parasztfiatalok általános műveltségének növelése érdekében 120 órás tematika keretében közismereti tanfolyamokat szervez Mezőkövesden és Sárospatakon. A tanfolyamokon — nagyobbrészt fiatal termelőszövetkezeti tagok részvételével — mezőgazdasági, jogi és társadalomtudományi, irodalmi, természettudományi. egészségügyi, néprajzi és népművészeti, valamint a mezőgazdasággal összefüggő matematikai előadásokat tartanak. A tanfolyamok február elején kezdődnek és március közepén fejeződnek be. Ezenkívül a Hazafias Népfront 32 órás tematikával ismeretterjesztő tanfolyamokat is rendez a megye nagyobb községeiben.
