Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
▼asaraap,,Í959. január 11. ESZAKMAGYARORSZÄG i Hadüzenet a gyomok ellen EZÜSTKALÁSZOS TANFOLYAMON VOLTAM. Az előadás már elhangzott. Az iskola padjai közt azonban nyugodtan ültek az emberek, talán a kint zuhogó eső és sár tartotta vissza őket a hazameneteltől, vagy inkább az, hogy még vártak valamire. A kályhában még parázslóit a három órával azelőtt rakott tűz. A tanfolyam hallgatói, öregek és fiatalok a zsebben kotorásztak, cigaretta, pipa került elő. Csendes beszélgetés kezdődött. Kint az eső egyhangú csepergése, bent halk szavak zsongtak. A hallgatók egymásnak adnak fel »fogós« kérdéseket, hogy az előbb hallottakat ismételjék és egymás tudását próbálgassák. Megüti egyik kérdés a fülemet: »No, szomszéd, mit csinál, ha olyan földet kap, amelyik tele van gordony- nyal, vagy pörjével?« Az acátot hívják er,re mifelénk gordonynak és a perjét pörjének. Nem várom meg a választ, magam vágok elébe a kérdezettnek és adom meg a feleletet: Az acat, népiesen gordony, vagy gurdony, egyik legveszedelmesebb és leggyakoribb évelő gyomunk a szántóföldjeinken. Nagyon sok magot termel és magja a szelek szárnyán több kilométer távolságra is eljut. Kiéli a földet, elszívja a vizet és a tápanyagot a .műveleti növények elől — valósággal kizsarolja a talajt. Tüskés, szúrós szára és levelei az arató- és cséplőmunkásoknak sok bosszúságot okoz! A másik igen gyakori és nagy kárt okozó gyomnövényünk a tarack, vagy sok helyen per je, pernye, pör- nye néven ismert növény. Elterjedt és különösen az elhanyagolt földekre jellemző évelő gyomunk! Kártétele igen nagy, a talaj víz- és tápanyag- készleteit ez is kizsarolja úgy, hogy a vetett növény mellette csak sínylődik, kínlódik! Az ellenük való védekezést együtt beszélhetjük meg, mert mind a kettőnek egy az orvossága, egy az ellenszere. Egyik sem bírja a beárnyékolást és az okszerű, idejében végzett talajmunkákkal kell irtanunk! Eljárásunk a következő le-, gyen: Tegyük fel, hogy tavaszi árpa volt az acatos, tarackos területen; Az árpa learatása után é'íesvasú ekével nagyon sekélyen elvégezzük * a tarlóhántást. Itt a hangsúly az éles ekevason és a sekély szántáson van, mert célunk az, hogy gyomnövé^ nyeinket közvetlenül a talaj’ felszíne alatt mintegy »lefejezzük«! Ilyen esetben frissen élezett ekevasat használjunk és vigyünk magunkkal ugyancsak jól élezett tartalék ekevasat is, hogy szükség esetén munkaközben cserélni tudjuk! Ha nagyon4 sok a tarack, akkor szántás után boronával összehúzzuk és lehordjuk a tábláról. Az összegyűjtött tarackot aztán legjobb elégetni. Ősszel az így előkészített földünket jól megtrágyázzuk és az istállótrágyát a szokott módon alászántjuk! Első évben az így megtrágyázott tarackos, acatos földünkbe vessünk zabos bükkönyt — természetesen jó magágyat adunk és a szokottnál 10—20 százalékkal több magot adjunk, hogy a vetésünk sűrű legyen! A sűrűn nőtt, szépen fejlett zabosbükköny beárnyékolja a talajt, elnyomja az acatot is és a tarackot is! A zabos bükkönyt a szokottnál egy kicsit korábban lekaszál- juk.^ A kaszálás időpontját ne a za- bosb'ükköny fejlettsége, hanem ^ a gyomok virágos-magkötésben lévő állapota szabja meg. Nem szabad megengedni, hogy magot kössön a cy^m, hanem legkésőbb virágzáskor kell azt lekaszálni. Kaszálás után megint éles vasú ekével sekélyen elvégezzük a tarlóhántást, az ekét ismét borona kövesse és az Összegyűlő tarackot, gyomot lehordjuk és elégetjük! MOST. HA MÓDUNKBAN VAN, őszig adjunk még egy szántást — gyomirtás miatt és aztán elvégezzük idejében a szokott mélységre az őszi mélyszántást! . Tavasszal, aztán a második évben napraforgót vetünk az így kezelt tarackos, acatos táblába. A napraforgó lehetőleg korai, alacsony fajta legyen. A napraforgót legalább négyszer nagyon gondosan meg kell kapálni. Az utolsó két kapálás lehet u. n. gazoló kapálás is. Mindig csak sekélyen kapáljunk és ahányszor az acat levélkéi megjelennek, vágy a tarack felüti a fejét, újra és újra kapáljunk! A napraforgó nagy leveleivel beárnyékolja a területet és elnyomja a gyomokat, ezt kiegészítjük a kapálással és így érünk csak el eredményt! A napraforgó után is a szántást megboronáljuk és a tarackot összegyűjtve elégetjük! CSÚNYA, ALATTOMOS ÉS VESZEDELMES ELLENSÉGE a gazdának az acat is és a tarack is, de kitartó, következetes küzdelemmel legyőzhetjük mind a kettőt! A harmadik évtől aztán már besorolhatjuk területünket a rendes vetésforgóba és termelhetünk rajta más növényeket is, de figyelni kell arra, hogy a két^ alattomos ellenség fel ne üsse a fejét; Ha észrevesszük, hogy ismét megjelentek, úgy meg kell ismételni a fenti harcot ellenük. Ha sorrend szerint kalászos kerül az ilyen táblára, akkor jó lesz alkalmazni a gyomirtó permetezést, a kapásokat pedig ily területeinken mindig kettőzött gonddal kapáljuk. Befejeztem a mondanivalómat. A gazdák nagy figyelemmel hallgatták és mindjárt élénk vita indult. Közben eltelt az idő. Felkészülődtünk és indultunk hazafelé. Búcsúzkodás közben is vissza-visszatér a szó a gyomok elleni harcra. »Mert ez az igazi háború és itt kell ám a földműves embernek helyt állni« — mondja az egyik gazda. Benárd Géza oki. mezőgazdasági mérnök Tanulj nyelveket a TIT szabadegyetemén! A TIT szabadegyeteme nyelvi tagozatának hallgatói számára i&métel- teij közöljük, hogy január hónapban az oktatás szünetel. A második szemeszter február elsején kezdődik. Ez a közleményünk természetesen azokat a hallgatókat is érinti, akik január 5-én vagy 6-án megjelentek, s akik számára az illetékes tanárok órát is tartottak. Ezúton hívjuk fel volt hallgatóink és a szíves érdeklődők figyelmét arra is, hogy a február elsején kezdődő második szemeszterre a beiratkozások már folynak a TIT megyei szervezetének székházában, minden nap reggel 8 órától este 6 óráig. Beiratkozási díj és tandíj az elmúlt szemeszterhez hasonlóan. 60 forint. Az idegennyelvi tagozaton mint az elmúlt szemeszterben, angol, francia. német, orosz, eszperantó, megfelelő jelentkezés esetén olasz, latin nyelvből is szervezünk csoportokat kezdő, haladó és felső fokon. A TIT szabadegyetemének alábbi tagozataira lehet jelentkezni: 1. Világirodalom, 2. Művészettörténet, 3. Pedagógia és lélektan, 4. Történelem, 5. Jog- és államtudomány, 6. Közgazdaságtan, 7. Zenetörténet. 8. Egészségügy-biológia. 9. Agrártudomány, 10. Földrajz-geológia és csillagászat, 11. Rádió- és televízió, 12. Villamosművek és 13. Idegennyelvi tagozat. Egy-egy hallgató több tagozatra is jelentkezhet, .vagy több nyelvet is tanulhat, mivel az egyes tagozatok más-más napon tartanak foglalkozásokat. A második szemeszter az előzőhöz hasonlóan, három hónapos, A szabad- egyetemre iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki jelentkezhet. Építkezési tervek Tokaj kan az idegenforgalom fejlesztése érdekében Ha idegen vendég érkezik hazánkba, nem mulasztja el, hogy fel ne keresse megyénk világhírű »városkáját«, Tokajt. Hiszen Tokaj nevét világszerte ismerik, s a brüsszeli világkiállítás óta híre-neve tovább nő a földkerekén. Borunk rangját jelenti idehaza is. külföldön is századok óta. Költők, zeneszerzők ihlé- tőjóvé vált a tokaji bor. Hódoltak neki írók, filozófusok, államférfiak. Ha azonban nekivágunk a falunak és tudakolni kezdjük, hogy mit találhatunk a hírnév nyomában, szomorúan tapasztalhatjuk — és ezt a községi tanács vezetői: Homyák János elnökihelyettes és Sántha károly vb. titkár is megerősítik —, hogy — sajnos — Tokaj, ez a történelmi emlékekben is gazdag városka bizony létesítményék tekintetében messze elmaradt a világhíre mögött. —- Az elmúlt években az álUvmi és megyei költségvetések elkészítésekor bizony ném sokát gondoltak Tokaj fejlesztésére — hangzik a tájékoztatás. — Teljesen magúinkra hagytak. S mivel, a községfejlesztési alapunk nagyon csekély, még a legszükségesebb építkezéseket sem tudjuk elvégezni. A most lezárult 1958. esztendő , eredményesebb volt számunkra. bitkor készült el a gimnázium új épülete 8 tanteremmel, előadótermekkel, korszerű berendezéssel. igazgatói lakással. Közel 2 millió forintba került. Ugyancsak befejezéshez közeledik a 18 milliós költséggel épülő új Tisza-hídunk. A már jól isméit Halászcsárdán kívül idegenforgalmi szempontból igen jelentős új szórakozóhellyel gazdagodott Tokaj. Ugyanis elkészült a Kossuth téren az Állami Gazdaság Borkóstolója, amelyből át lehet menni és megtekinteni a műemlékszámba menő Rákóczi-pincét. — A közszolgáltatások tekintetében legelhanyagoltabb része Tokajnak a II. kerületi új település. Ezért a községfejlesztési alap összegét szinte teljes egészében az új »telep fejlesztésére kell fordítanunk minden évben. Az új telepen 1958-ban vízvezetékét létesítettünk 300.000. közkutakat 600 ezer, 3.5 kilométer hosszú járdát 300 ezer, orvosi rendelőt 65.000 forintos költséggel. Ha a múltban elhanyagolták is Tokajt a felsőbb hatóságok, most annál nagyobb örömmel tapasztalhatják a városka vezetői és lakosai, hogy egyre nagyobb érdeklődés mu- ---------------t atkozik Tokaj jelene és jövője iránt. Mind több és több hazai és külföldi turista keresi fel megyénk e nagy- multú városkáját, viszont Tokaj egyáltalán nem tud megfelelni jelenleg a vele szemben támasztott kívánalmaknak. Hogy csak egy példát említsünk. egyetlenegy szállodája sincs, ami pedig elengedhetetlen feltétele az idegenforgalom biztosításának. Nemrégen egy vidám külföldi társaság szórakozott a Halászcsárdában. Nagyon felszökött a kedvük, amikor néhány üveggel elfogyasztottak a tüzes, zamatos tokajiból. Maradtak volna még tovább is, de amikor.megtudták, hogy nincs szálloda, felsze- delőzködtek, autóba ültek és tovább- áditak; Tokaj egymaga, a saját erejéből képtelen . megvalósítani az idegen- forgalmi szempontból múlhatatlanul szükséges, építkezése két.- Éppen, .ezért a tokaji építkezések céljaira az országos beruházásokból biztosítanak keretet, hiszen a Tokaj szőlővesszein csepegő nektár világhírének az ide- g^nforgalom növelése érdekében történő kihasználása nemcsak helyi,'hanem országos érdek is. Jóleső érzéssel értesültek róla a tokajiak, hogy az Építésügyi Minisztérium már el is készítette Tokaj fejlesztésének távlati tervét. A tervben modern szálloda. reprezentatív vendéglő és borozó, zenés eszpresz- szó és cukrászda, továbbá egy turista- szálló építése szerepel. Építenek egy szerpentin utat is a Fináncdombra, annak tetején egy kilátót, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik Hegyaljára és a Tisza—Bodrog vidékére. A tervezett építkezéseket az elkövetkező tíz évben valósítják meg, és erre a célra az országos beruházásokból mintegy 10—12 millió forintot kívánnak fordítani. örülnek hát a tokajiak a múlt esztendőben elért sikereiknek, eredményeknek. De még jobban, hogy gondjaikkal többé nincsenek magukra hagyatva. Hiszen Tokaj idegenforgalmának, gazdasági és kulturális életének fellendítése mostantól kezdve ott szerepel a megye, sőt az ország távlati terveiben is. Mert Tokaj nem akar csupán emlékekből, hírnevéből élni. Szorgalmas lakosai az új esztendőben is azon fáradoznak, hogy a jelenük küzdelmes múltjuknál még szebb, még boldogabb legyen. Hegyi József Közös ügyről van szó Segítsenek az elvtársak, kérték a ragályiak. Mi már mindent elkövettünk,' de nem látunk kivezető utat. A felsőbb szervek segítségét kérnénk, hogy legyen a községnek gyógyszertára; Az történt‘ugyanis, hogy az épület, melyben jelenleg a gyógyszertár székel, rövid idő múlva átadja életét az enyészetnék. A Gyógyszerellátó Vállalat életveszélyesnek, lakhatatlannak minősítette a pusztulásnak indult épületet. Ez rendjén is volna, mert azt senki sem kívánhatja, hogy egy váratlan napon a gyógyszerész, és vele az összes áruit maga alá temessék a roskatag falak. Igen ám, de gondoskodni kellene másikról. Gondoskodtak is, 50.000 forint átalakítási költséggel akarnak a célnak megfelelően egy épületet rendbe- fcozni, Csakhogy lakó van az épület-. ben, s nem hajlandó kimenni, csak ha ^megfelelő lakást kap. Ragályon pedig lakást kapni nehezebb, mint a tevének a tű fokán átbújni. Vezető emberek nyilatkoztak s állapították meg keserű szájízzel: valakinek segíteni kellene. Nekünk volna egy javaslatunk. Az előirányzott 50.000 forintot toldanák meg még 50.000-rel s építenének egy új gyógyszertárat, társadalmi összefogással, összefogna a falu, sőt az érintett környékbeli községek is s így közös erővel felépülhetne az új gyógyszer- tár, ami végérvényesen a vállalat tulajdonát képezné. Hiszen közös ügyről van szó, amely társadalmi úton, valamennyi szerv közös összefogásával megvalósítható lenne. Próbálják meg ezt az érintettek és a Gyógyszerellátó Vállalat is. (bíró) ^ ^ ^ j■ film/egjzetek Ahol szeretni sem szabad Német-csehszlovák film Sok minden nem volt szabad a hitleri német birodalomban. Nem volt szabad többek között szeretni sem azokat az embereket, akik nem Hitler népéből valók voltak. Ezeket halálosan gyűlölni kellett. Ezt a témát dolgozta fel a kelet-német és a csehszlovák filmgyártók munkaközössége az „Ahol szeretni sem szabad” című koprodukciós filmjükben. Kétségtelenül jószándék vezette a film alkotógárdáját, amikor filmjükben azt akarták megmutatni, hogy az egyszerű emberek mennyire nem értettek egyet Hitler rablóháborújával és két becsületes fiatal szerelme győzedelmeskedik a háború adta gyűlöleten még akkor is, ha a lány német, a fiú pedig a leigázott cseh nép fia. Honzik, a prágai zenésznövendék sok száz más hasonlókorú társával, munkaszolgálatosként kerül Németországba. Megsérül és a kórházban ismerkedik Össze Käthe nővérrel, a német*ápolónővel. A két fiatal ismeretségéből szerelem lesz, a lányt el is helyezik a kórháztól emiatt, de szerelmük oly erősen felülkerekedik a faji gyűlölködésen, hogy a lány a szöknikészülő munkaszolgálatos cseh fiúk segítőjévé válik és a végén szérelméért azzal fizet, hogy a Gestapo elhurcolja. A mindenképpen dicsérendő jószándék sugalmazta téma feldolgozása, sajnos, nem egészen kifogástalan. Jóllehet, egyes jelenetekben kitűnően ábrázolja a kor Németországát, egyes jellemekben hátborzongató hűséggel eleveníti fel a hitleri hadsereg tagjait, azok kegyetlenkedéseit, szadizmusát, de a történelmi hűség mégsem teljes. A cselekmény jórészt 1944. karácsonyán és utána történik, amikor már erősen recsegett, ropogott a hitleri birodalom és ezzel egyenes arányban nőtt a rabságban tartott népek sanyargatása, az őrizetükben lévő foglyok és rnás kényszermunkások kínzása. Az akkori németországi viszonyokat ismerő .néző előtt elképzelhetetlen olyan munkatábor, ahonnan a foglyot kényelmes polgári kórházba vitték, teremnek is beülő kétágyas szobába (még ha egykor az fürdőszoba is volt) helyezték el, elképzelhetetlen az a láger, amelyből szabad kijárásuk lett volna a foglyoknak, moziba járhattak és általában olyan életet éltek, amely a háború ezen utolsó szakaszában a német sorkatonáknak is csak jutalomképpen juthatott osztályrészül. A történelmi hűségtől való kis eltérést minden bizonnyal az indokolja, hogy a történelmi körülmények hű ábrázolása esetén nem szerelemre, de még összeismerkedés- re sem nagyon nyílt volna mód a fogoly fiú és a német ápolónő között. A filmben szereplő egyes figurák közül a német katonákat ábrázolók a sikerültebbek. Sikerült a filmnek megmutatni az összeomlás előtt álló német birodalmat, de az a mentegetőzés, amit a hősnő is mond, hogy ő nem tud semmiről, nem ismeri a hitleristák kegyetlenkedéseit, (annak ellenére, hogy végigdolgozta az egész háborút) naiv, elkoptatott frázisnak hat, amelyet hasonló tárgyú filmekben már nagyon sokszor hallottunk és akkor sem hittük el. Nehezen is hihető, hogy a katonákkal állandóan kapcsolatban élő német nő ne ismerje a német katona igazi arcát, ne tudjon Buchenwald. szörnyűségeiről, holott Drezdában él, és csak prágai szerelmesétől, a fogolytól hallva ismerje meg saját népét. A Hitlerrel szembenálló német erő két nagyon gyenge színekkel mutatták meg a film alkotói, az öngyilkossá lett Weiss őr és Max Krapke rövid szerepében. Ez utóbbi gyenge körvonálazottságára jellemző, hogy még az egyébként kitűnő Wilhelm Koch-Hoge Nemzeti díjas művész sem tudott belőle élő figurát csinálni. A jószándékű film értékét az említett hibák jelentékenyen befolyásolják. Ember az égben Angol film Nemrégen láttuk az angol Időzár című filmet. Az Volt a benyomásunk róla, hogy nem más, mint egy páncélszekrényeket gyártó cég reklámfilmje, amely erőszakolt, hihetetlenül hangzó, de végletekig fokozott izgalmú filmtörténetben a gyár által készített páncélszekrények nagyszerűségét és felülmúlhatatlanságát hívatott bizonygatni. Most, néhány hónap múltán, újra találkoztunk egy angol filmmel, amelyről már az első néhány méter vetítése után a legkevésbé gyakorlott mozilátogató is megállapíthatta, hogy ismét reklámfilmet lát. , Az Ember az égben című film elején megtudjuk, hogy a derék Conway úr repülőgépgyára nagy bajban van. A részvénytársaság a csőd szélén tántorog és ha most, a minden utolsó anyagi erejük feláldozásával készült új, teherszállító repülőgépjüket nem sikerül a Mr. Ashmore által képviselt vásárló cég nyakába sózni, menthetetlenül bekövetkezik a bukás és az azzal járó egyéb bajok. John Mitchell, a katonai repülőtisztből lett berepülő, pilóta vállalkozik rá, hogy a gépet teljes terheléssel bemutatja működés közben a vásárlónak. A film elején felszállnak, néhány perc múlva az egyik motor kigyúl, majd ’ a pilótán kívül mindenki kiugrik a gépből, ő pedig virtusból, hogy cégének becsületét mentse, életét kockáztatva órákig kóvályog a beteg géppel a repülőtér fölött. Mintegy másfél órás izgalom után — mialatt közben semmi nem történik — sikeresen földet ér, hazaindul lakására, útközben hazaviszi a puce- rájból a tiszta ruhát, mintha misem történt volna (elvégre, a híres angol hidegvér folyik ereiben), s közli feleségével, hogy 4 ezer fontért vesznek egy családi házat. Ezzel a film véget is ér. Sok egyebet a filmről nem lehet mondani. Nem lehet beszélni a rendező munkájáról, mert az a filmen szinte nem is érződött, hacsak nem a rendező számlájára könyveljük el a forg-' légcsavarok és futókerekek hosszú percekig tartó premierplan fényképezését és az idegtépő repülőgépzúgást. Az egyes szerepek alakítóiról sincs mit mondanunk, mert a forgatókönyv papírfiguráin nem volt mit alakítaniok. Lehet, hogy ez valamelyik angol repülőgépgyárnak jó reklám, nálunk nem az é> legfeljebb csak annyiban jó film, hogy aki a moziban szereti az oktalan izgalmat, ennél a filmnél alaposan kiizgulhatja magát. (bm) riT-HlREK Vili. Henrik magánélete c. film. kerül bemutatásra január 14-én, (szerdán) a TIT filmművészeti kör tagjai részére a Táncsics filmszínházban. Kérjük a filmművészeti kör tagságát, hogy a tagdíjukat legkésőbb január J2-én este 6 óráig rendezzék a TIT megyei szervezeténél. A TIT csillagászati szakosztálya januárban 15 előadást rendez a szovjet holdrakétáról. Magyarországi ellenforradalom és az imperializmus címmel január 13-án este 6 órakor Szokoli László egyetemi adjunktus tart előadást a Bartók Béla Művelődési Házban. A Balaton és környéke címmel január 13-án délután fél 3 órakor a földrajz-gaa* lógiai szakosztály színes vetítettképés ifjúsági nagy előadást rendez a Bartók Béla Művelődési Házban. Előadó: Kühne Lászlé tanár.
