Észak-Magyarország, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 4. szám
2 gszakmagyarorszäg Kedd, 1959, január €. Ne fussanak az olcsó közönségsiker után A vanília* nxínpad bemutatójáról I Lenin Kohászati Művek kommunistái harcba indulnak Épül a rend, amelyért Te eldőltél. Folyik a harc, Az agyak kitisztulnak. A múlt salakja utált por s hamu. (A lebukottak hadserege főikéit) Valóság a versedben megírt holnap! Tekints körül ítélkező szemeddel — Keletről jött hozzánk a vörös reggel, Lenin fiúi, szovjet munkások hozták, Életük árán, Ezer halálú harcban. Attila, nézd, felnőtt lett Magyarország! 2. Szövölányod álma mind valóság, Nem osonunk spicliktől bújva csendbe. A külvárosok gyötört munkás népe Bevonult a magyar Történelembe. Sarló, kalapács diktálja már a Rendet! J. És igy van ez jól! Attila, elvtárs. Látod: Nekem is van már fészkem, van csalódom, Világos otthonom, fehér ingem, ruhám. Van kedvesem, hűséges, Haja elomló, szeme kék. színe lángol, Ha örömömnek részese lehet, S ha bánatom jön, vigasztal, úgy szeret! Attila, nézd, felnőtt a nemzeted. Vezetőket a nép most maga választ, Mosolyogva, megfontoltan ad választ: A mi. akaratunk döntő mindenütt! S a költő neve ma nem mosópor-védjegy! Veled tanítjuk szeretni mind a szépet Népoktatásunk legfelső fokán! — Acéltornyokra égetik nevünket, Munkáslakások betonhomlokzatára. —* Az életünk már könnyebb, gazdagabb, S a végtelenbe nő erőnk határa. — Mint ingünk — kenyerünk olyan hófehér. Megnőtt erőnk, Megnőtt szavunk: a rend! Megnőtt a tett, A kommunista hit... Attila, elvtárs, látod, Jól van így. nyok például remekek voltak. A zenekar fiatal életéhez képest nagyszerű művészi teljesítményt nyújtott, azonban az egyes énekszámok, táncszámok kíséretében ezt a teljesítményt Profánt István karnagy áldozatos művészi munkája ellenére sem tudta elérni. Nem, mert az énekes erők messze elmaradtak azon kívánalom mögött, hogy a 16 tagú zenekart túlénekelhessék. így a karnagy nem egyszer kénytelen volt a zenekart szinte leállítani. SZÉP LÁSZLÓ RENDEZŐ igyekezett a darabot látványossá, fordulatossá tenni, azonban a szövegkönyvön ő sem tudott változtatni és mint a szövegkönyv, úgy a rendezés is általában a régi polgári operettek jól kitaposott ösvényén haladt. Bár egye» beállításai — különösen a Iliiéi vonás zárójelenete — szépek, meg- kapóak, munkájának eredményét erő. sen rontotta egyes új szereplők színpadi gyakorlatlansága. (Például, amikor a szövegét elmondja egyik-másik szereolő. utána magánemberként viselkedik a színpadon,, mint aki kívül áll az egész játékon mindaddig, amíg az új végszó újra nem szólítja.) A Tóth Nóra betanította táncok érdekes színfoltot kölcsönöztek, bár azok előadása még erősen csiszolandó. Németh Sándor díszlete a körülményekhez képest ízléses. A főszerepet a rendező, Szép László játszotta. A rutinos színjátszó gyakorlottságával, jó emberáb- "ázolással elevenítette meg Lithván Gábor hegedűművész alakját. Színészi alakításának értéke ez alkalommal jobb volt, mint rendezői munkája. Leányát, Piri-babát Varga Zsófia keltette életre, nagyon hihető, jó alakítással. Eleven, vérbő falusi lányt. formált. Molnár Sarolta Flórája szintén a gyakorlott színjátszó alakítását tükrözte, de jó énekhangja még iskolázásra, csiszolásra szorul. Nagy István Ács Boldizsár professzora nem eléggé kidolgozott. Nehezen hihető alakításából a Kos- suth-díjas egyetemi tanár. Kár, hogy sok az énekes szerepe is, s a zenekarral való együttműködése még nem kifogástalan. Jó jellenifigurát formált Podhajeczki Zoltán Gátai Barna, a falusi boltvezető alakjában. Litkey Ilona Apor Évája nagyon kedves alakítás volt; a fiatal színjátszó biztató ígéretnek bizonyul. Brunszwik László Kelemenje még csiszolandó. Kisebb szerepeikben Gáspár Pál, Szabó Zoltán, Molnár Terézia és Gáspár Gyula kedves színfoltot nyújtottak. Az énekés táncprodukciók színvonalának emelése — csaknem minden szereplőre vonatkozóan — még szükséges. MINT ELÖLJÁRÓBAN MONDOTTUK, a darabválasztás hibája rányomta bélyegét az egész előadásra. Kár! Avasutas színjátszók — ameny- nyire lelkesedésüket, ügyszeretetüket és tehetségüket ismerjük —, ha idejüket, tehetségüket és erejüket más, sikeresebb, inkább a mához szóló, és a szocialista kultúra ügyét inkább szolgáló színpadi mű bemutatására fordították volna, az előadás minden bizonnyal sikeresebb, munkájuk eredményesebb lenne. Ne idegenkedjenek a prózai művektől. Nyúljanak bátran a szocialista színpadi irodalom darabjaihoz és ne fussanak az olcsó közönségsiker után. Ne tévessze meg őket. a nézőtéren ülő rokonok és jóbarátok tapsa. Mindez kicsit keményen hangzik. De éppen, mert a vasutas színjátszókat jobb munkára is képesnek tartjuk, további jobb munkájuk érdekében, feltétlenül szükséges volt elmondanunk: Benedck Miklós V1ZKERESZT1 NÉPSZOKÁSOK lZí~hűToa'ri vagy háromkirályok napján — ahol V íZKeresz<9 még megmaradt — meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják az édességeket, a karácsonyfát pedig — hogy a gonosz meg ne rontsa — tűzre vetik. Ezzel zárul a békés, meghitt hangulatú családias ünnepkör, hogy a hátralévő hosszú téli estéken a farsangi alakoskodók vidám, derűs, tréfás szokásai mulattassanak fiatalt, öreget. Üjévtől vízkeresztig azonban még egy évszázaddal ezelőtt is igen fontos esemény zajlott le a városokban és falvakban. Ekkor fogadták ugyanis a béreseket, kocsisokat, cselédeket. Ilyenkor egyes helyeken érdekei- szokások honosodtak meg. Mezőkövesden jellegzetes szokás volt a múlt század második felében az elszerződött szolgalegények mulatsága az újév hetében. Karácsony után szokták a gazdák szerződtetni a szolgákat. Az egész egyezséget az ó-esztendő végén szokták megkötni. Üjév napján hat-nyolc elszerződött szolga összeállt és együttesen sorban felkeresték új gazdájukat. A gazda elegendő enni-innivalóval várta őket. Evés-ivás után dudaszó mellett mulattak. Mikor egyik helyen a mulatóst megelégelték, folytatták a másik gazdánál Indulás előtt az eléjük tett kolbászból vettek, kezükben borosüveggel, dudás által kísérve, nótázva, táncolva megindultak. így járták végig gazdáikat. A mulatozást egyes helyeken annyira túlzásba vitték, hogy a magisztrátus kénytelen volt külön rendeletben szabályozni a fogadást és a hajdúkkal a verekedő szolgalegényeket, ha erre szükség volt, megfenyíteni. * Vízkereszt estéjén hófehérbe öltözött lányok, vagy fiúk, a napkeleti bölcsek emlékét idézve, elindultak csillaga vagy. feáromklrály-járásra. Beköszöntöttek a házakba, majd rövid tréfás történet elmondása után krétával az ajtóra felírták: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Mind a három nagy király! Miskolcon 20—25 évvel ezelőtt még élt ez a szokás, melynek első nyomaival hazánkban már a XIII században találkozunk és mint a karácsonyi betlehe- mes, szerves része a középkori misztériumjátékoknak A nép közé jutva, később sok új elemmel bővült, régebbi szokásokat olvasztott össze. Sok helyütt a három király helyett már hat-nyolc szereplőről is tudunk, akik játékuk után természetesen elvárták az ajándékot. Az egyházi és népi énekek után egyes helyeken érdekes versben figyelmeztették a házigazdát adakozási kötelességére. Nem egy helyen — mint Garadnán — szokás volt a patak, illetve a házak megszentelése. Néhol az ilyen vízben keléses betegeket fürdettek, vagy viharos napokon a házat hintették be. A vízkereszti házszentelés egyházi funkció ugyan, de nem egy esetben a népi hiedelemvilágba visszavezethető ősi szokásokat is megőriz. Az asszonyok gonoszűző napnak, a lányok pedig férjjósló alkalomnak tartották és megismételték az András-napi vagy karácsonyi ilven szokásokat. Újév és knrr5o.cr.nvV.nz hasonlóan, időjósló nap is: következtethetünk belőle a nyár száraz vagy esős voltára és a várható termésre. Többi szokásainkkal együtt, vízkereszti szokásaink is kiveszőben vannak, pedig mint régi népi színjáték, a három király-járás játékos forrpája, szórakoztató jellege miatt érdemes a megbecsülésre. B. F. AMIKOR a Lenin Kohászati Művek pártbizottsága december 30-i kibővített üléséri megvitatta a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság intézkedési tervét, amely a Központi Bizottságnak a munkásosztállyal kapcsolatos feladatokról szóló határozata helyi végrehajtását tartalmazza, kialakult bennem a gondolat: a kchá_ szat kommunista kollektívája jó közgazdászként. jó tervezőként előre, tekint, vizsgálja, kutatja azokat a perspektivikus utakat, amelyek talaján a Központi Bizottság határozatát j a legteljesebb mértékben tudják végrehajtani. S meg kell mondani, olyan sok szép. okos és jo gondolatokat, tennivalókat tartalmaz az intézkedési terv, hogy ez már maga fél siker. De teljes sikerre, a gyár munkásai által teljes elismerésre természetesen csak akkor számíthatnak a kommunisták, ha ezt a szép tervet még nagyobb forradalmi!* lelkesedéssel, a munkásosztály iránt érzett felelősségérzettel valósítják meg, minden akadályt leküzdenek a terv végrehajtása során. Tulajdonképpen mit. is tartalmaz a 20 oldalas intézkedési terv? Erről oldalakat lehetne írni, amelyre itt nincs lehetőség. Mégis mielőtt kiemelnénk az intézkedési terv lényegét, szólnom kell néhány szót a terv születéséről. A pártbizottság nagy szorgalommal, lelkiismeretes munkával látott hozzá a Központi Bizottság határozatából adódó teendők kidolgozásához. Három bizottságot hozott létre: politikai, gazdasági és kulturális bizottságot. Ezek beható elemzés alapján felmérték a terület problémáit és írásba foglalták a konkrét tennivalókat. Ezeket a pártbizottság megfelelő értékelés után feldolgozta és kibővített ülésen megvitatta, majd január 8-án és 15-én a pártalapszer- vezetek nyilvános taggyűléseken megvitatják és az alulról jövő javaslatok. észrevételek alapján a párt- bizottság véglegesíti. A terv a Központi Bizottság határozata szellemében őszintén elemzi a gyár politikai, gazdasági és kulturális helyzetét. Minden sora a munkások helyzetének további javítása érdekében íródott. A párt számára elsőrendű kérdés a proletárdiktatúra vezető osztályának, a munkásosztály helyzetének állandó javítása, amely nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. „ A PART POLITIKÁJA. Irány, vonala helyes, a tömegek támogatják — állapítja meg az intézkedési terv —. amely alapfeltétele a további sikeres előrehaladásnak. A párt és a tömegek közötti kapcsolat a gyárban is elmélyült, nagymértékben megjavult. A dolgozók családi és egyéni problémáit emberségesebben és gyorsabban intézik. A párt vezetőszerepe mindjobban érvényesül, bár egyes gazdasági vezetőiknél tapasztalható. hogy nem szívesen veszik a termelés pártellenőrzését. Az ilyen megnyilvánulások ellen a jövőben fokozottabb harcot kívánnak folytatni. Erősíteni kell a vezetők és a dolgozók kapcsolatát. Minden vezetőt, legyen az régi, vagy új. párttag, vagy pártonkívüli, a kollektíva éllen. őrzése alá kell vonni. Gyakrabban kell tájékoztatni a dolgozókat a kül- és belpolitikai élet időszerű kérdéseiről, emelni kell a nevelési színvonalát. Az intézkedési terv szerint a jövőben a vezetőknek havonta egy napot eredeti szakmájukban fizikai munkát kell végezni, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a dolgozókhoz és problémáik megoldásához. A vezetőknek gyakrabban kell majd párt- napokat tartani. A dolgozóikkal szembeni felelőtlen ígérgetés, durvaság nem tűrhető meg. Fokozzák a tömegszervezetek politikai nevelő munkáját, különös tekintettel a szakszervezetre, amely a proletár- diktatúra legfőbb transzmissziója a párt és a munkásosztály között. Nem közömbös a pártbizottság számára, hogy a munkások sora mennyire szervezett, mennyire fegyelmezett, hiszen minél szervezettebbek, öntu-i datosabbak a munkások, erősebb a munkashatalom, annál biztosabb pártunk proletár jellege, vezető e5eJe- Ezért a jövőben a pártbdzott, ság különös tekintettel lesz arra, hogy a pártba elsősorban a legön- tudatosabb munkásokat, főleg a szakmunkásokat vegyék fel. Minden területen fokozzák a forradalmi éberséget. A gazdasági rész elsősorban lerögzíti, hogy a gyár évenként mintegy 3.5 százalékkal növeli a munka termelékenységet, ami évente mintegy nyolcvan-száz millió forint megtakarítást jelent. Erőfeszítéseket tesznek az égető lakáshiány enyhítésére. Fokozottabb mértékben támogatják a gyárban megalakult lakás- építkezési, szövetkezetét. Műszaki intézkedéseket foganatosítottak és megfelelő mennyiségben állít elő a gyár kohósalak-téglát, melyet önköltségi áron- biztosítanak a dolgozóknak. Ezzel az építőanyaggal együtt egy 2 szoba összkomfortos Lakás 80.000 forintos költségét 57.000 forintra sikerül lecsökkenteni. 196« végéig 500 ilyen lakást építenek. A gyár béralapkeretén belül rendezik a jogos bérpanaszokat, fokozottabb mértékben gondoskodnak a nyugdíjasok időnkénti foglalkoztatás sáról, a felvételeknél előnyben részesítik a sokgyermekes családapákat, családanyákat és gyermekeiket. Nagyobb gondot fordítanak a törzsgárda kialakítására. A túlzott energiafelhasználást a hulladék és hőenergia hasznosításával csökkentik; A régi hengerműveket korszerűsítik* A KULTURÁLIS NEVELÖMUNKA területén fokozottabb segítséget nyújtanak a dolgozók neveléséhez* szakképzéséhez. A különböző szak- tanfolyamok résztvevőit a műszakiak segítik, tanulmányaikhoz szükséges munkaidőt biztosítanak. A kiváló munkások közül néhányat gyári ösztöndíjjal egyetemre, illetve technL kumba küldenek. Nagyobb gondol fordítanak a tömegsportra. Mint látható, a határozat igen gaz, dag, sokoldalú, konkrét intézkedéseket tartalmaz, melyek megvalósítása nagy mértékben megjavítja majd a munkások anyagi helyzetét, kulturális ellátottságát, szélesíti politikai látókörüket. Az intézkedési terv végrehajtása természetesen nem rövid- lélegzetű feladatot jelent a kohá_ szat kommunistái számára, hosszabb időre szóló rendszeres munkát igényel. A pártbizottság javaslata alapján a pártszervezetek néhány nap múlva taggyűléseken vitatják meg az intéz., kedési tervet. A vita alapján határozzák meg azokat a közvetlen, helyi tennivalókat, amelyek elősegítik a határozat végrehajtását. Élő. eleven* alkotó vitára van tehát szükség a nyilvános taggyűléseken, majd a vita után minden kommunistának és pártánk! v üli dolgozónak azon kell fáradoznia, hogy az intézkedési terv minden pontja maradék nélkül megvalósuljon. A MUNKÁSOK KÖRÉBEN a Központi Bizottság határozata igen jó visszhangot váltott ki. Most. amikor a gyárban a határozat konkrét megvalósítására kerül sor, a dolgozóik körében fokozni kell a politikai fel- világosító munkát, lelkesíteni, buzdít tani kell az embereket, hogy együttesen, közösen munkálkodva minél teljesebben hajtsuk végre mindany- nyiunk üdvére, a munkásosztály javára e nagyszerű határozatot. MAJOROS BALÁZS Az LKM acélművének daruvezetői országos versenyt kezdeményeztek a „Szocialista munkabrigád“ cim elnyeréséért A Lenin Kohászati Művek acél. művének daruvezető brigádjai — a párt-, szakszervezet, valamint az üzemvezetőség támogatásával — versenyt kezdeményezett a »-Szocialista munka-brigád-« cím elnyeréséért. A diósgyőri acélmű darusai a versenyfeltételekben a többi között vállalják, hogy a gépek munkából való tervszerűtlen kiesését — 1958 második félévéhez képest — tíz százalékkal csökkentik, a gépeket és dolgozó társaikat veszélyeztető munkát nem végeznek. A munkaidőt maradéktalanul kihasználják és rendszeresítik a gépen történő váltást. Az igazolatlan kimaradást teljes«! megszüntetik és mind a termelő munkában, mind pedig az egymás közötti viszonyban Szocialista emberhez méltó magatartást tanúsítanak. A daruvezetőik továbbképzése érdekében 6, illetve 3 hónapos tanfolyamot indítanak. A tanfolyamon résztvevök^oktatását az acélmű gépészeti vezetői társadalmi munkában vállalják. A versenyben csak szervezett dolgozók vehetnek részt. A verseny kiértékelésére negyedévenkénti elbírálást javasolnak. Az 1959 januárjában kezdődő versenyhez csatlakozásra szólítják mind a gyár. mind pedig az ország összes kohászati üzemeinek darusait. »Csatlakozzanak felhívásunkhoz — hangoztatják a diósgyőriek —, legyen versenyünk az egész dolgozó népünket átfogó, a szocializmus építésének egy új harcos módszere.« Nőkről — nőknek A városi nőtanács elnöksége, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1959. január hó 6-án ^ lí órai kezdettel, a szokásos heti nőnap keretében »A modern nő otthon és a társaságban« címmel előadást rendez az Értelmiségi Klubban (Miskolc* Széchenyi u. 16.). Előadó: Vargáné* Zalán Irén országgyűlési képviselői a megyei nőtanács elnöke. Az előadáson mindenkit szívesen látunk. suth-díjjal ruházza fel a szerző, a benne szereplő falusi kislányt pedig egy tsz-be helyezi könyvelőnek. Egyebekben pedig megmaradt a régi polgári szemlélet, megmaradnak a régi tucat-operettek szokványos fordulatai, amelyek már nem is súrolják helyenkint a giccs határát, hanem erősen bele is ütköznek. Nem mentség a darabra az sem, hogy Budapesten hivatásos színészek is előadták, sőt, egy nagynevű Kos- suth-díjas művészünk is szerepet vállalt benne. A darabválasztás tehát a vasutas színjátszók előadásában az első és alapvető hiba: a többi mind ebből következik. A kisoperett minden szerepe énekes, táncos szerep. Hogy egy gyenge szövegkönyvű operett mégis elfogadható legyen, azon általában az énekes, zenés, táncos jelenetek szoktak segíteni. A vasutas színiátszócsoport azonban — mint korábban is említettük — többségében friss, új tagokból áll, kevés megfelelő művészi erővel rendelkezik ahhoz, hogy zene-, ének- és táncprodukciókkal a szövegkönyv gyengéit ellensúlyozni tudja. AZ ELŐADÁSHOZ 16 TAGÚ ZENEKAR szolgáltatta a zenét. A nemrégiben újjáalakult vasutas szimfonikus zenekar — elsősorban Profánt István karnagy — dicséret- reméltó módon mindent megtett, hogy Horváth Jenő zenéjét élvezetes formában tolmácsolja. A nyitáÉLMENTÜNK a miskolci MÁV Erkel Ferenc kultúrotthonba, hogy a vasutas színpad, a miskolci öntevékeny vasutas színjátszók legújabb produkcióját megnézzük. El kell mondani elöljáróban, — a produkció ismeretében —, hogy elsősorban a szorgalmat, az akaratot méltányolhatjuk az előadásban, azonban a méltánylás felületes lenne, ha nem elemezgetnénk magát a darabot, at előadást, amelybe a vasutas színjátszók annyi időt és energiát fektettek. Nem tudni, mi okból, a Tavaszi keringő című háromfelvonásds kis- Ofperettet tanulták be és mutatják be több előadásban. Indokul olyasmit is mondanak, hogy a csoport jobbára új tagokból áll, számos egyfel- vonásost _ tanultak és mutattak be különböző alkalmakkor, és most már egy egész estét betöltő produkcióval kívánnak a közönség elé lépni. (Nem mondták ki, de ott érződik mögötte, hogy olyan produkcióval, amely kasszasikerrel is kecsegtet.) Néhány szót kell szólnunk magáról a Tavaszi keringőről. Innocent Vincze Ernő és Kállai István kisoperett je, jóllehet kopottas »-mai« ru* hába van öltöztetve, ízig-vérig polgári szemléletű alkotás, a huszas és harmincas évek fordulójának levegőjét idéző tucat-operett. Felmerül a kérdés: mai lesz-e, a mi világunkat tükrözi-e egy operett csak azért, mert a régi polgári szereplőjét KosPATAKY DEZSŐ: * Monológ József Attilára emlékezve; • 1
