Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-20 / 300. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l mmmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV. évfolyam 300. szám Ára 50 fillér 1958 december 20s szombat Mi is igy tanultunk ? Fiatalok megbízatása A lehetőségek teljes kihasználásával készítsék el a lsz-ek a jövő évi tervüket Heti rádióműsor J IPARI HÍRADÓ Uj összetételű anyaggal sokszorosára növelték a hengerek tartósságát Diósgyőrött Két fiatal diósgyőri kohómérnök, Osztatni Mihály és Nagy Zoltán már régebben kísérleteztek új ösz- szetételű anyagokból készített hen­gerek előállításával. A kitartó kí­sérletezés eredményre vezetett, a fiatal mérnököknek sikerült olyan, úgynevezett »kemény acélhengere­ket« előállítani, amire szabadalmat is kaptáik. Az új hengereket az év második felétől már üzemszerűen alkalmazzák a diósgyőri kohászat hengerműveiben. A használat során bebizonyosodott-, hogy — az egyes fazonáruk, mint szögivas, sín és a többi anyagoik hengerlésénél — a régebbinél * öt-tízszeresen tartósab- bak. Azelőtt a vasúti sánhengerlós- nél naponta kellett a hengereket cserélni, ma pedig - az újak 6—7 napig is használhatók. Az új összetételű hengerek al­kalmazásával csupán egy félév alatt több mint hatszázezer forint meg­takarításra számítanak. Az új hen­gerek szélesebbkörű alkalmazása érdekében az ózdi, csepeli és lőrinci hengerművekben is kísérleti hen­gerléseket folytatnak. A% SZKP Központi Bizottsága plénumának csütörtöki ülése 'OOO­Uj eljárással tíz forinttal csökkentik az acél tonnánkénti önköltségét Diósgyőrött A gazdaságos, acélgyártás egyik alapvető követelménye, hogy a nyersvas minél kevesebb ként és más szennyező anyagot' tartalmaz­va kerüljön a mártinkemencékbe. Az eddigi gyakorlat szerint a diós­győri acélműben a nyersvasat a kohókból üstökbe csapolva — álta­lában a keverőkemence igénybe­vétele nélkül — egyenesen a mar- tinkemeneékbe adagolták. Mészkő és egyéb anyagok hozzáadásával igyekeztek azokat a szennyező anyagoktól megtisztítani. Ez az ál­talános és szinte hagyományos módszer meglehetősen hosszúra nyújtotta az acél kikészítést idejét. Az acélmű vezetői, együttműködve a nagyolvasztómű dolgozóival. — előzftí#& kísérletek után új mód­szert• vezettek, be a nyersvas kén- iartalmának, illetve a szeiinyéző- anyagoknak a csökkentésére. Esze­rint á Tiyársvasat mindjárt a-csa- polás után még az, üstökben mész­kőpor és szóda hozzáadásával keze­lik s ezt a munkát a folyékony ws* * nak a keverőkemencébe öntése után megismétlik. így a tisztulási folyamatok nagyrésze a martin­kemencén kívül bonyolódik le és a kemencékbe viszonylag már egé­szen alacsony kéntartalmú, jóval tisztább vas kerül. Ezt a módszert ma már üzemszerűen alkalmazzák a diósgyőri acélműben. Műszaki megállapítás szerint ezzel jelentő­sen lerövidült az acél kikészítési ideje. Lényegesen kevesebb mészkő használódik el és ami a legfonto­sabb, átlagosan 5—10 százalékkal emelkedett a kemencék teljesítmé­nye. A számítások szerint a fűtő- és egyéb anyagok megtakarításával legalább tíz forinttal csökkentik az acél tonnánkénti önköltségét. Ez éves viszonylatban sok millió forin­tot jelent majd az üzemnek?■ <rr Äz igen értékes eljárás kikísér­letezésénél■ - és - bevezetésénél igen nagy érdeme, van Kiss Pál és Ma- tiszcsák Lajos acélműi, illetve nagy- olvasztói ' főművezetőknek,-OOO" 1959-ben több mint hét millió forintot fordítanak a borsodi iparvidék vízellátásának megjavítására Megyénkben a felszabadulás óta jelentős beruházásokat fordítanák a vízben szegény vidékek egészsé­ges ivóvíz ellátásának megjavításá­ra; A megyei tanács 1959-ben is több mint 7 millió forintot biztosít erre a célra. Ebből az összegből be­fejezik az elmúlt években megkez­dett Parasznya és környékének egészséges ivóvízzel való ellátását. A közeli hegyekben feltárt forrá­soktól Öt bányászközségbe vezetik el az üdítő, tiszta vizet. 1959-ben kezdik meg a Borsodnádasdi Le­mezgyár és a község vízvezeték- hálózatának építését. A gyár és a megyei tanács közös beruházásával a Büikik hegység Szalajfca-völgyé- nék forrását vezetik majd a köz­ségbe. Erre a munkára több mint két millió forintot költenek. Ugyan­csak a jövő évben kerül sor az ózdi gyárváros vízellátásénak megjaví­tására. Ez a munka több évet vesz igénybe. Emellett jövőre több mint 350.000 forintos beruházással a délborsodi községekben négy fúrott kiutat is létesítenek; Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön az SZKP Központi Bi­zottsága plénumának részvevői foly­tatták a vitát Nyikita Hruscsov be­számolója felett. A csütörtök délelőt­ti és délutáni ülésén 24-en szólaltak fel. Konsztantyin Piszin, az altáji ha­tárterületi pártbizottság titkára a szüzföldek megművelésének nagy gazdasági előnyeiről beszélt. Az al­táji szovhozok öt év alatt 167 millió rubel tiszta jövedelemhez jutottak, s a szovhozok alaptőkéje eléri , a 479 millió rubelt. Az Altáj. vidéke ebben az időszakban 1 ’milliárd 149 millió púd igen olcsó gabonát adott az or­szágnak. Vlagyimir Szemicsasztnyij, a Kom- szomol Központi Bizottságának tit­kára, arról beszélt, miként vette ki részét a szovjet ifjúság a mezőgaz­daság fellendítésének megvalósítá­sából. Az állattenyésztő telepeken jelénleg 1 millió 300 ezer fiatal dol­gozik — háromszor annyi, mint 1953-ban. A fiatalok az idén ver­senyeztek, hogy több mint 5 millió hektárnyi földön nagy kukoricater­mést takaríthassanak be. Az ifjak és a lányok csupán ebben az évben háromszázezer hektáron létesítettek szőlő- és gyümölcsöskerteket, erdő- sávokat. 1954—1957 között körülbe­lül félmillió középiskolát végzett fiatal vállalt munkát a kolhozokban. Mindaz, amit a beszámolóban Hrus­csov a ^gártellenes csoportról mon­dott, s mindaz, amit a felszólaló elv­társak elmondottak, teljes mérték­ben megfelel a valóságnak — jelen­tette ki a plénumon Nyikolaj Bulga­nyin, a. hátárterület nép­gazdasági tanácsának elnöke. Elmon­dotta, hógy a pártellenes csoport tagjai állandó ellenállást fejtettek ki a XX. kongresszuson- meghirdetett és az életben oly sikeresen megvalósult irányvonallal szémben. A pártelle­nes csoport tagjai bénították és alá­ásták a Központi Bizottság elnöksé­gének munkáját. Bulganyin visszaemlékezett arra az elkeseredett harcra, amelyet a párt­ellenes csoport tagjai vívtak az ipar és az építkezés irányításának átszer­vezése, a szövetséges köztársaságok és a helyi párt- és szovjet szervek jogainak kiterjesztése ellen. Azt mondotta, a valóság bebizonyította ellenséges állításaik képtelenségét, i a Központi Bizottság intézkedései­nek életrevalóságát és időszerűségét. Bulganyin Molotovot olyan embernek nevezte, aki elszakadt az élettől és a néptől, nem ismeri az ipart és a mezőgazdaságot. Kaganovicsot fecse- gőnek, aki azzal foglalkozott,. hogy hosszú zavaros beszédével akadá­lyozta a munkát, Malenkovról pedig kijelentette, hogy intrikus és min­denre kapható. Amikor 1957-ben erősen kibonta­kozott Malenkov, Kaganovics, Molo­tov és Sepilov pártellenes tevékeny­sége — mondotta a továbbiakban Bulganyin, s csatlakoztam hozzájuk, támogattam őket, hívükké, szövetsé­gesükké váltam. Minthogy akkor a Minisztertanács elnöke voltam, nem­csak cinkosuk, hanem névleges veze­tőjük is lettem. A pártellenes csoport az én iro­dámban gyűlt össze, ott tárgyalta meg pártellenes, frakciós munkáját. A pártellenes csoport vétkes tevé­kenységének és abban az én részvé­telemnek szigorú és elvi értékelése feltárta előttem és segített megérte­nem a csoportosulás minden ártal­mát, segített meglátnom annak ét pártellenes mocsárnak a romlottsá­gát, amelybe kerültem. — Ma — mondotta Bulganyin -r* igyekszem becsülettel teljesíteni azo­kat a feladataimat, amelyekkel a Központi Bizottság megbízott. A népgazdasági tanácsban dolgozva lá­tom pártom és Központi Bizottsága politikájának, a .népgazdaság veze­tésében kifejtett gyakorlati munkájá­nak egész zsenialitását és bölcsessé­gét. (MTI) Kuznyecov szovjet küliigyminiszterhelyettes sajtóértekezleten nyilatkozott Genfien Genf (TASZSZ) V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a váratlan támadás megelőzésével foglalkozó genfi szakértői értekezle­ten részt vett szovjet küldöttség ve­zetője csütörtökön Genfben sajtóér­tekezletet tartott. Kuznyecov hangsúlyozta, hogy a váratlan támadás megelőzésére szol­gáló biztonságos réndszert csakis azútán lehet megteremteni, hogy be­tiltják, majd a fegyverek közül ki­vonják az atom- és hidrogénfegyve­reket, megsemmisítik e fegyverkész­leteket és csakis azután, hogy lénye­gesen csökkentik a hagyományos fegyverzetet és a fegyveres erőket. , A genfi értekezlet — folytatta Kuz­nyecov — majdnem 6 hétig dolgozott s a nyugati szakértők magatartása miatt rekedt meg a munkamódsze­rekkel kapcsolatos vita keretein be­lül. Minden eszközzel megpróbálták rákényszeríteni saját programjukat — különböző elvont „illusztrációs sé­mák5’ kidolgozását és a kormányok elé terjesztését. i A jelenlegi nemzetközi helyzet ál­talánosan követeli — jelentette ki a szovjet külügyminiszterhelyettes —í, hogy közös intézkedéseket találjunk a béke megszilárdítására és a népek nyugodt életének biztosítására. A váratlan támadás elhárításának problémája valójában a béke megőr­zésének problémája. Ha a nyugati hatalmak képviselői változtatnának jelenlegi negatív álláspontjukon és az értekezlet munkájának ú jrafelvéte- le esetén a szocialista országokhoz ha­sonlóan a varámenhyi állam számá­ra kölcsönösen elfogadható megoldá­sok tényleges keresésének útjára tér­nének,. ez rövid idő alatt lehetővé tenné a váratlan támadás veszélyé­nek megelőzésére alkalmas konkrét intézkedések kidolgozását. Követke­zésképpen a háborús veszély csök­kentését — zárta nyilatkozatát Kuz­nyecov, a szovjet küldöttség veze­tője. Megnyugtató panasznak... ..-. voltam fültanúja a közelmúltban az egyik községi tanácson. Adóren­dezés ügyében járt ott egy gazda. Százezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az idén a diósgyőri kohóipari tanulók A diósgyőri 116-os ipari tanuló intézet fiataljai számos kezdemé­nyezést segítettek önkéntes mun­kával. A Lenin Kohászati Művek­ben a gyártakarításnál. az érctömö­rítőmű építésénél, a vasgyári lakó­telep fásításánál tízezer órát dol­goztak. Intézetüket 300 méter hosz- szúságú kőlábas vaskerítéssel lát­ták el. Sokszáz órát töltöttek az is­kolában szükséges javításoknál is. Mindezeken felül több mint 80 má­zsa papírhulladékot is összegyűj­töttek. A fiatalok munkájának pénzbeli értéke meghaladja a száz­ezer forintot. Nem voltunk szemé* lyesen sem az edelényi Vörös Zászló, sem az Alkotmány Termelőszö­vetkezet zárszámadásán. De levélben élethű hír­adás érkezett, hogyan végezték az esztendőt az immár többszörös milliomos, megyeszcrte jó hírnévnek örvendő edelényi közös gazdasá­gok. * — Nagyon sok olyan tsz-tag van itt közöt­tünk. akik tízegynéhány évvel ezelőtt dr. Váczi, Erényi és Bónis föld- birtokos urak birtokain cselédként tengették életüket. Itt van Vincze Ferenc. Valamikór alig tudta megkeresni a ke­nyérre, ruhára valót, s ma. ez évi zárszámadá­sunk alkalmával Vincze Ferenc összesen 42.024 forint részesedést kap a közösből. Ilyenformán kezdte zárszámadási beszédét Prókai István bácsi, az edelényi Vörös Zászló Termelőszövetkezet el­nöke. S már csak ebből az egy adatból is köny- nyen megérthető. hogy Prókai bácsiék . negy­venhat családjának van mit aprítania a tejbe. De még mennyire van. Igaz, mint a zárszám­adáson is beszélték, ki­lenc esztendővel ezelőtt, amikor tíz család négy­Milliomosok zárszámadása venhat hold szántóföld­del, két tehénnel össze­állt, hogy új módon jobb életet teremtsen magának, jóformán ök sem bíztak a gyors si­kerben. Az elmúlt esz­tendők folyamán azon­ban — szorgos munká­val, ésszel és eiövel — milliomosokká gazda­godtak. Millióssá nőtt a vagyon, megnégyszere­ződött a tsz-tagok szá­ma, megtízszereződött a földterület, s míg 1956- ben mindössze 16 forin­tot ért egy munkaegy­ség, az idei zárszámadá­son 55.60 forintra rú­gott. Szép állatállomá­nyuk, jól jövedelmező méhészetük, kertészetük van, amelyet az elkövet­kezendő időkben a ter­vek szerint még tovább növelnek, hogy jövőre és azután kétszer, há­romszor több legyen a vagyonuk, s húsz-har­minc vagy még több forinttal emelkedjék egy-egy munkaegység értéke. a A két edelényi tsz kö­zül az Alkotmány a>, gazdagabb és a híre­sebb. így a zárszámadá­suk még a Vörös Zász­ló-ét is felülmúlta. Jo­gosan és büszkén csat­tant hát fel a taps a zárszámadáson. , amikor Calkó Lajos bácsi, aki nagy hozzáértéssel, sze­retettel szinte az első pillanattól kezdve irá­nyítja a tagság megbí­zásából a tsz életét, gaz­dálkodását — bejelen­tette, hogy ez évben már 67.30 forintot ér egy-egy munkaegység. Harminc, negyven. Öt­venezer forintot kere­sett egy-egy szorgalma­sabb tsz-tag. Dorogi Mi­hály bácsi például 673 munkaegységére 44.000 forinton felüli részese­dést kapott. Miként a Vörös Zász­ló, ők is gyengén, kez­detlegesen indultak. 1951-ben Dorogi Mihály a jelenlegi munkaegy­séggel még csupán 15— 16.000 forintot tudott volna megkeresni. Azonban a közben eltelt évek. a közös vagyon növekedése, a becsületes, ésszerű munka meghoz­ta gyümölcsét. Ez évben csupán a 23 holdas ker­tészet — melyben pedig jelentős kárt tett ai Boldva nyáreleji áradá­sa s 550,000, tehát több mint félmilliós hasznot hozott. S jól jövedelme­zett az állattenyésztés es az ipari növények termelése is. Ami elmúlt, elmúlt, s így már a 67 forinton felüli részesedés is a múlté. A múlté, mert ahogy a tervekből látni, jövőre — ha tervük egé­szében sikerül — már úgy beszélnek majd er­ről a 67 forintról, mint az 1951-es 19 forintos részesedésről. Ugyanis komoly terveik vannak. Jelentősen növelik az öntözéses kertészetet. /Az új gazdasági t-vben 1 holdon szamócát ter­melnek, 10 holdról húszra gyarapítják már idén is termést hozó szőlőterületüket, s az ál­lattenyésztés területén most már a minőségi házamra fordítanak je­lentős gondot. Mindkét tsz gyarapo­dik. S ez nem kerüli el a kívülállók figyelmét sem. Most tárgyalták az Alkotmány három új tsz-tagjának felvételét, s hogy hányán lesznek még tavaszig, nem tud­ni. De az bizonyos, hogy az edelényi milliomosok idei zárszámadása jól sikerült, s minden alap megvan, hogy jövőre még gazdagabbak legye­nek, még több pénz üsse egy-egy tsz-család mar­kát, (harcsa) Dolgát végezve, — ahogy az lenni szokott ilyenkor télvíz idején — szóiba elegyedett az ottlóvőkkel. A gazda hogy a szomszédja beköl­tözött az új hajlékába. Aztán a maga ügyéről lévén, szó. sajnálkozva me­sélte, hogy neki ugyan van háza, de már nagyon régen ráférne egy ala­pos »megfiatalítás« de ezidáig nem ;nagyon jutott rá való. mert »szegény ;volt az eklézsia«. ; — Tavaly összeraktam egy kis fe* dezetet. Fiam gyári kereseté is segí_ tett. Úgy számítottam, hogy az őszig rendbeteszem a házam, mert már restellem hogy lassan az enyém lesz az utolsó a soron.;. Meg aztán le­gény is jár a házhoz.., De a fene ette, valami mindig keresztül húzza Jaz ember számítását — panaszkodott tovább. -.. Lett volna miből tatarozni, de nem [volt leivel. Egész nyáron hiába pró­bálkozott, aranyért sem tudott vol- [na kapni egy kőművest. Aztán meg ♦már maga is hozzálátott volna, mert Xmint mondta, »konyit« valamicskét |a kőművességhez. de még egy-két ►napszámos segítséget sem bírt fel- »haj tani. Dehát honnan is vettem volna j napszámost? — mondta kérdően. — ►Hiszen nem úgy megy az, mint ré- Igein. amikor tucatjával kínálkoztak [az emberek. Mast mindenki magá­inak dolgozik. Az ősz beálltáig arany­iért sem lehet embert kapná segítsé­gül. épp amikor a legnagyobb szük­ség lenne .rá. Most meg bizony beállt [a rossz idő. jövőre maradt minden. S miközben summázta panaszát, [arra gondoltam, hogy az ilyen pa-, Jnaszt el lehet viselni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents