Észak-Magyarország, 1958. december (14. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-04 / 286. szám
Világ; proletárjai egyesülJetek l siemmmm r ('ff,) Misl,olc városi tanács első ünnepélyes tanácsgyűlése ÍÖVYNAt^' ----------------N évtelen népuevelő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIV évfolyam 286. szám Ára 50 fillér 1958 december 4, csütörtök A* ihletett munka forrása Krizsán bácsiék öregsége Megérdemelten zúgott a vastaps j A hála és sseretet hangján Dísz ünnepség Miskolc város telszabadulásának tizennegyedik évfordulója alkalmából A vörös csillag alatt két évszám: 1944, 1958. 14 év. 1944 december 4-én szabadította fel a szovjet hadsereg városunkat, Miskolcot. E nagy napra emlékezett Miskolc város közönsége tegnap este a Lenin Kohászati Művek Művelődési Házában tartott díszünnepségen. A virágokkal, drapériával díszített elnöki asztalnál foglaltak helyet az elnökség tagjai, az MSZMP megyei párt-végrehajtóbizottsága részéről Tóth István elvtárs, a megyei tanács elnöke, Lendvai József elvtárs, a Belügyminisztérium Borsod megyei Főosztályának vezetője, a városi pártbizottság részéről Koval Pál elvtárs, a végrehajtóbizottság első titkára, a városi tanács tegnap megválasztott elnöke, Fekete László elvtárs és még többen mások. Az elnökségben üdvözölhettük a testvéri Kassa város küldötteit, a Kassa városi pártbizottság és a kassai Nemzeti Tanács tagjait. A díszünnepséget Kam- mel Lajosné elvtársnő, a Hazafias Népfront városi Bizottságának titkára nyitotta meg. Meleg szeretettel köszöntötte a megjelenteket és emlékeztetett 1944 december 4-ére, annak jelentőségére, majd felkérte Fekete hászló elvtársat, a városi tanács elnökét ünnepi beszédének megtartására. A* elkeseredett karcok sikerre vezettek A hála, a szeretet és a felszabaduló öröm érzései kavarognak bennünk, miskolci dolgozókban, — kezdte beszédét Fekete elvtárs — ezt hirdetik a lobogó zászlók, a felszabadítókat dicsőito transzparensek, mert ünnepiünk, immár tizennegyedszer. Ünnepiünk és köszöntetik háláival és szeretettel a nagy Szovjetuniót, annak, hadseregét felszabadításunkért, szabadságunkért, függetlenségünkért. December hatodikén a szovjet hadsereg poiLiitikai osztálya «-Hírek« című napilapjában a következőket írta: »Az elkeseredett hiarcök sikerre vezettek és a csapatok a déli oldalon elérték Miskolc déli bejáratát. Más kötelékeink a folyón át kelet felől támadtak az élSénsógre. Kemény küzdelemben csapataink szétverték az ellenséges helyőrséget és felszabadították Miskolc városát. Sók fegyvert, vasúti kocsit, mozdonyt és hadianyag-raktárt zsáikmé- nyoltaík«. ■ Ez azt jelentette, hogy pártunk vezette munkásosztályunk a hatalmat fokozatosan megragadhatta. Az elmúlt évtizedben hozzáfoghattunk a szocializmus építéséhez, amelynek eredményét anyagi és kulturális életszínvonalunk javulásán keresztül ma már élvezi a nép, élvezik a dolgozó milliók, élvezik városunk munkásai, dolgozó parasztjai és értelmiségiek. Ezután Fekete elivtárs a Miskolc város felszabadulása előtti életéről beszélt, föleaevenítette a felszabadítás napját, majd így folytatta. Akik 1944 december negyedikén előjöttek a . pincékből, óvóhelyekről, olyan állapotot láttak, amely sók kemény férfi arcon is könnyeket csalt elő. Több mint 600 ember vesztette életét, 7552 ház megsérült, a gyárak termelő berendezésének nagy része tönkre ment. az üzletek kifosztva, kiégve, e hidak felrobbantva. Ez volt az örökségünk, innen indultunk. Innen, ebből a nehéz helyzetiből a Szovjetunió felszabadításának következményeképpen vezetett. ki bennünket a Magyar Kommunista Párt az új úton a függetlenség. a szabad élet útján a máihoz az újjáépítéssel, a károk helyrehozatalán keresztül a felemelkedéshez. A felszabadulás után a kommunista párt javaslatára 1945-ben a kormány első jelentős intézkedése a birtokmegoszlás kiáltó ellentéteinek felszámolása, a földreform törvénybeiktatása volt. Ezzel hetvenötezer földbirtokos 5.6 millió katasztróüs holdnyi földterületét vettük igénybe, az ország területének kereken 35 százalékát és ebből 642 ezer mező- gazdasági munkást és gazdasági cselédet juttattunk ahhoz a földhöz, amelyen nemcsak ők, hanem apáink, nagyapáink is véres verejtéket hullattak, a földbirtokosok kényelméhez és gondtalan életéhez szükséges javak megszerzéséért. Munkásosztályunk nagyon nehéz körülmények között, az infláció tombolása közben takarította el a romokat és tiszteletreméltó hősiességgel építette fel az elpusztított üzemrészeket, javította ki és tette termelővé a gépeket, fokozatosan üzembe helyezte a közlekedési eszlközöket. megindult a termelő vérkeringés, kezdtek beheg- gedni a sebek és az első három éves terv több száz milliós beruházása segítette elő a nyersvas termelését, az acélgyártást, a széntermelést, a károk helyreállítását, hogy többet termelhessünk, s ezáltal jobban élhessünk. Miskolc, illetve Diósgyőr munkásosztálya megértette a párt és kormány akkori felhívását, magáévá tette célkitűzését és az első három éves tervet határidő előtt teljesítette, illetve túlteljesítette. , Újabb nagy lépést tettünk előre azáltal, hogy állami tulajdonba kerültek az összes tíz munkásnál többet foglalkoztató vállalatok, a kereskedelem, a közlekedés és ezzel 1949 végéig állami tulajdonba került a gyáripar termelési értékét szolgáltató üzemeink 99.9 százaléka. Ezzel az újjáépítés többségében be is fejeződött, s megindult pártunk határozata nyomán az első ötéves tervben a szocialista iparosítás, amely már nemcsak az 1938-as termelés elérését, hanem nagymértékű túlteljesítését tűzte ki célul. A szocializmus építésének eredményei Az iparfejlesztés eredményeként a nehézipar termelése 1955-ben közel háromszorosa volt az 1938-ik évinek és a gyáripar termelése 1957-ben 232 százaléka volt az 1949-ik évi termelésnek. Az építőipar a felszabadulást követő években az Ötéves tervidőszak alatt lett nagyiparrá. Megindult a párt felvilágosító munkája nyomán a mezőgazda- sági szocialista nagyüzemek, állami gazdaságok és a mindjobban elszaporodó traktorállomásoknak, mint a szocializmus előretolt bástyáinak fejlesztése mellett, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, .Ennek üteme azonban lassú Volt és ezt még különböző helyi erőszakos intézlkedések, a többtermelést lassító tényezők gátolták, majd az ellenforradalom káros, hazug ideológiája, terrorcselekményei, gazdasági kárai a termelőszövetkezetek nagymértékű felbomlásához vezetett 1956 végén. Azóta a forradalmi munkás-paraszt kormány helyes intézkedései és segítése nyomán sok termelőszövetkezet alakult újjá és elmondhatjuk, hogy nap, mint nap többen lépnek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, mind több és több dolgozó parasztnak tetszik meg és teszi magáévá a szövetkezés gondolatát, újabb szövetkezetek szerveződnek. Beszéde további részében Fekete László elvtárs Miskolc város és a diósgyőri gyáraknak a felszabadulás óta elért eredményeivel foglalkozott. Részletezte, hogy milyen beruházásokra került sor, hogy mennyiben változott azóta Miskolc dolgozóinak anyagi és kultúrális élete. A város kultútális életével foglalkozva többek között ezt mondotta: A miskolci gimnáziumokban 1939-ben érettségizett 177 tanuló közül csupán három munkásgyermeket találtunk. A most folyó iskolaévben a tanulók közel 58 százaléka munkás-paraszt fiatal, ezenkívül a dolgozók középiskoláinak esti és levelező tagozatán az 1956^57-68 iskolaévbén például 3 ezer 524 dolgozó hallgató volt. Megemlékezett az előadó a Nehézipari Műszaki Egyetem megszületéséről, ahol évenként mintegy 2 ezer munkás-paraszt, értelmiségi fiatal készül a mérnöki pályára. Fekete elvtárs a város gazdasági fejlődésével foglalkozva többek között ezeket mondotta. 1945-ben 14 kilométer megrongált vágányhosszunk volt, 30 darab motoros és pótkocsival, 4 millió utast bírt szállítani. 1958-ban 100 darab motoros és pótkocsi 24 kilométeres vágányhosz- szon 54 millió utast szállít. Belső autóbusz hálózat Miskolcon 1949-ig nem volt. 1958-ban 9 vonalon 87 kilométer hosszban 56 autóbusz, 15 millió utast szállított. Nem tagadjuk, hanem mi! is elismerjük a meglévő problémákat és hiányosságokat életünk számos területén. Elismerjük egy-egy ellátási körzet nehézségeit, a bosszúságot okozó megoldatlanságot, de az a körülmény, hogy 1945- tői 4 ezer új állami lakást építettünk, 2 ezer 100 házhelyet juttattunk, 45 millió forintot fordítottunk a lakóházak felújítására 1954- től, közel 2 és félszeresére növeltük a vízvezeték hálózatát, háromszorosára a vízmennyiséget, s mintegy 23 kilométerrel növeltük a város szennyvízcsatornájának hosszát. Megépült az új „Augusztus 20” strandfürdő, a közel nyolcvan éves gázgyár termelését átalakításokkal kétszeresére növeltük. A továbbiakban az 1956 őszén kirobbantott ellenforradalommal és annak következményeivel foglalkozott Fekete László elv társ, ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével elért konszolidációs eredményeinket méltatta és így folytatta: Ma a Szovjetunióban 10 nap felér egy évvel Szavakkal, bármilyen szépek és hálateltek legyenek is azok, nem győzzük eléggé hangsúlyozni a Szovjetunió által adott 610 millió rubeles áruhitelt, 240 millió rubeles szabad devizahitelt, 352 millió forint értékű élelmiszer-, nyersanyag- és gyógyszersegítség rendkívüli fontosságát és a baráti szocialista országok 1250 millió rubel értékű áru- és devizahitel, továbbá 806 millió forint értékű segélyének jelentőségét/ amely nélkül sokkal nehezebb körülmények között lábolhattunk volna ki az ellenforradalom okozta nehézségekből, és a dolgozókról való gondoskodás eredményeit illetően jóval kevesebbet mutatva ünnepelhetnénk ma. Az ünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok támogatása nem újdonság, nem meglepő, ismeretlen valami számiunkra. A felszabadulás óta eltelt 14 esztendő alatt számos esetben tettek tanúbizonyságot internacionalizmusaikról, barátságukról. Ezt . követően a Szovjetunió eredményeit elemezte. Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41-ik évfordulójának ünnepi ülésén Mikoján eLvtárs szemléltetően világított rá arra a hatalmas fejlődésre, amelyet a Szovjetunió -megtett: »Iparúink — mondotta — jelenleg 10 nap alatt termel annyit, amennyi az 1913. évi össztermelés volt«. Ma tehát a Szovjetunióban 10 nap felér egy évvel. Valamennyiünk előtt ismert az a terv, amely szerint 1961-ben a Szovjetunió az egy főre eső hús. tej, vaj" termelés tekintetében túlszárnyalja az Egyesült Államokat. De a gazdasági fejlődés ténye mellett ott állnak a kulturális felemelkedés nagyszerű tényei is. A cári Oroszországban 1917-ben 96 főiskola működött, 117 ezer tanulóval, ma a Szovjetunióban 387 főiskola működik közel másfél millió hallgatóval. Ezután az előadó a külpolitikái helyzettel foglalkozva rámutatott a Fekete László elvtár», a városi tanács elnöke Ünnepi beszédét tartja. (Fotó: Martinecz) Dúlles féle »háborús szakadék« és »erőpolitika« csődjére. A Szovjetunió fennállásának első percétől kezdve következetesen és fáradhatatlanul harcol a béke megvédéséért. Külpolitikájának alapját az a lenini elv képezi, hogy a különböző társadalmi államok békésen élhetnek egymás mellett. A Szovjetunió békepolitikája széles visszhangra talál az egész világon és amint arra Hruscsov elvtárs a Kremlben tartott fogadáson elhangzott beszédében rámutatott: »Napjainkban megnövekedtek és megszilárdultak a béke erői, a nemzetközi konfliktusok és katonai provokációk szervezőivel szembehelyezkedik a békeszerető szocialista államok és a béke megvédéséért küzdő többi független ország harcvonala. Valamennyi nép a béke fenntartására törekszik és harcol érte. Ha a béke erői szervezettek és éberek lesznek, megfékezhetik az imperialista agresszorokat.« A magyar népnek az ellenforradalom leverése óta elért' eredményeivel foglalkozva, az előadó kijelentette: A Magyár Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány fennállása óta elévülhetetlen érdemeket szerzett és a népre támaszkodva, annak érdekeit képviselve .javította ki a hibákat, számolta fel a károkat, tett intézkedéseket a megakadt fejlődés továbbvitelére, vezette győzelemre a munkásosztályt, a dolgozókat, hazánkat. Pártunk, amelynek negyven éves fennállását a napokban ünnepeltük, amelyet nagy áldozatok, harcok edzettek meg, nagyon nehéz időszakban, de a népnél egybeforrva ki tudta javítani a hibákat, le tudta küzdeni a revizío- nizmus támadásait, és meg tudta szilárdítani a .munkáshatalmat. A dolgozók kezébe, a legjobbak kezébe adtuk a fegyvert, amikor létrehoztuk a munkásőrséget. A dolgozók kezébe adtuk a gazdasági .és állami él^t egyik fontos felügyeletét a népi ellenőrzésén keresztül. A mezőgazdasági dolgozók érdekében eltöröltük a mezőgazdasági termények kötelező, beadási .rendszerét és bevezettük az előírt szerződéses termelést. A munkásság, a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek megjavítását szolgálta a nehéz helyzetben folyamatba tett több ezer bányász- és munkáslakóház építése, a végrehajtott bérrendezés, amely közel 4 milliárd forinttal növelte a keresetet és ennek eredményeként az ipari munkásság átlagkeresete 23 százalékkal emelkedett az 1955 évi 1298 forintos átlaggal szemben. 1.958. első felében átlagosan 1653 forintot tett ki. a havi kereset. ►Beszéde végén Fekete László elvtárs a legutóbbi választás eredményeivel, az előttünk álló feladatokkal foglalkozott. Megemlítette a 15 éves távlati tervben a lakásprobléma nagymérvű megjavítását. Befejezésül az ünnepi előadó éltette a szovjet népet.. . a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot. és a forradalmi munkálna raszt kormányt. A beszámolót kővetően Stefán Csiszár elvtárs, a Kassa városi pártbizottság és tanács nevében üdvözölte az egybegyűlteket és sok sikert kívánt a magyar dolgozóknak a szocializmus építéséhez. Az ünnepi gyűlés első része Kammel Lajosné elvtársnő zárszavával ért véget. A szünet után a Lenin Kohászati Művek munkás színjátszói bemutatták Goodrich—Hacket: Anna Frank naplója című drámáját.
