Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-02 / 259. szám
▼asamap, 1958. november 1 «SfcAKMAGYAKORSZAG 3 Tiz éves az állami vendéglátóipar... ... címmel kiállítás nyílt az Avas Szálló Fehér-termében. Képünk a kiállítás egyik díjnyertes csokoládéházát ábrázolja. Miskolcon sorsolták a lottót a 44. heti (okt. 31.) húzáson Megpörgetik az üveggömböt a kilencven kis golyócskával. Íme, a végeredmény! Háttérben Fehér Tibor miskolci színművész. (Foto; Martin ecz.) Lengye! és magyar egyetemi tanár közös előadása Miskolcon A Bolyai János Matematikai Társulat helyi tagozata rendezésében a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanári klubjában szerdán Stanislaw Golab, a krakkói bányászati egyetem tanszékvezető matematika tanára, valamint dr. Aczél János debreceni egyetemi tanár közös előadást tartottak. Az előadás során a két matematikus »A geometriai objektumok elméletéről-« közösen írt könyvük részleteiből adtak ismertetést. A nagyértékű tudományos előadáson, amelyen a miskolci műszaki egyetem tanárai, oktatói, valamint a helyi középiskolai matematika-tanárok vettek részt, több hozzászólás hangzott el- ---------- T -g'-’—---------------------A s ország legkorszerűbb finom csavargyártó üzeme létesül Diósgyőrött A különböző gépekhez, alkatrészekhez úgynevezett finom és fényes csavarok tömeggyártására a hároméves terv idején a diósgyőri Könnyűgépgyárban az ország legkorszerűbb üzemét rendezik 'be. A szükséges épületek á gyárban rendelkezésre állnak és így a berendezésekre, valamint átalakításokra 14 millió forintot fordítanak. Az új üzemet — nagyobbrészt a Szovjetunióból importált — korszerű hegesztő-, húzó-, duzzasztó- és egyéb gépekkel látják el, amelyeknek segítségével a lényegesen gazdaságosabb forgácsolás nélküli eljárással állítják elő a csavarokat. Több gép már megérkezett és a gépalapo- sás* munkát megkezdték, Az új üzemben négyszáz munkást foglalkoztatnak, és ott a termelés már a jövő év elején megindul. Tekintve, hogy a termelés korszerű automatagépeiken történik, a műszaki vezetőkön és néhány szakmunkáson kívül a munkások nagyobb része nődolgozókból, valamint csökkent mun- kaképességűekbol kerül ki, akik rövid idő alatt megtanulhatják a nem nagy fizikai megerőltetést igénylő szakmát; A diósgyőrieknek és miskolciaknak jó munkalehetőséget biztosító üzem nmnkábaállításával nemcsak az ország finom csavarszükségletét elégítik majd ki, hanem exportra is termeinek^ DERES MÁR A HATÁR ... Ez pedig kukoricafa, Abaujkéren, a Fő-utca 26. szám alatt. De szerte a járásban és máshol is a megyében kedvező »kukoricaszüret« volt. Arrafelé, Kér környékén az a divat, hogy takaros kukoricafákat állítanak az udva/rra, arra, meg az eresz-alatti ágasfára a legszebb csöveket rakják. Hadd lássa a szomszéd, hadd lássa a falu és lássa mindenki, milyen szép terménye van ennek a gazdának. S nemcsak kukorica — hiszen kérdezd meg a nagy családban dolgozó termelőszövetkezeti tagot, vagy a saját kis családja körében gazdái- kodó parasztot — egyaránt tele a kamra, ahol pedig nektárt terem a hegyoldal — tele van a pince is. Mert gazdag nyár után, aranyérlelő napsütéses napok után köszöntött ránk a lombhullató, de mégis vidám, gazdag ősz. Délutánonkint azért bizony még kitisztul a horizont. Ellátni a Hernád-völgyén messzire, egészen a Kárpátok hegyvonulatáig, ahonnan a Tátra karcsú csúcsairól már fehéren, csillogón jelzi közeledtét a fa* gyosleheletű, természetpihentető tél. De addig bizony még hetek, vannak TT Imúlt, elszállt a nyár. Hajna- ^ lonta immár harmat helyett dér csillan a száraz, életeveszteit fűszálakon, s amint bágyadt-fáradtan ... Amúgy hűvös van. Kendő, kabát kerül a nyári napbarnította izmos férfi- és leánykarokra: delente, kukoricatörés, szüret és rcpaásás fölemeli fejét a vörösszemű őszi nap, szárnyaszegetten hull alá millió és millió tarkabarka halott falevél. Ősz közben nem telepszik már ki-ki hűvösvárón a haragoszöld gyepszővan. Nap, nap után köd üli meg a hűvös, ridegnek tetsző hegyormokat, s a rozsdafogott lombok között nem csacsog ezemyifajta dalosmadár. Ám, amint felszállt a köd, elillant a hangulatrontó fehér fátyol, olyan mozgalmas lesz szerte a határ, a hegyoldal, mint talán legnagyobb nyáridőben sem. Szekérhad indul munkára a dérlepte, göröngyös dűlő- utakon^ vetőgépek vascsöveiből hull- hull a mag a hűvös, nedves barázdába, fent a hegyoldalakon pedig vidám nótaszó árad tömöttfürtű szőlőtőkék erdei közül. Odalent a jövő kenyerét vetik, idefent az ezévi munka gyümölcsét szüretelik. Ügye, mégiscsak szép az ősz! 9 A Borforgalmi Vállalat ábaujszán- tói begyüjtőtelepére napról napra újabb szállítmányok érkeznek. Termelőszövetkezetek, szakcsoportok, egyéni termelők hozzák a mustot. a Hegyalja kincsét. A fokolás, amelyet első képünkön megörökítettünk, fontos munka. A termelők (kik odahaza egyszer már megfokolták a mustot) izgatottan várják az eredményt, s kíváncsian érdeklődnek az átvevőtől: ki hozott már jobbat, többet, mint az övék? Gazdag szüret van Abaujszántó környékén és nem panaszkodhatnak a minőségre sem. »Csak mindig ilyen legyen — mondják a gazdák, s mosolyogva hozzáteszik: — de az sem baj, ha még jobb lesz ■. # Jaj, de nagy répahegy! — kiált fel az idegen, de elcsodálkoznak a helybeliek is, amikor az abaujkéri vasúti rakodó felé visz útjuk. Lovaskocsi- kon, teherautókon, vontatókon érkezik a környék földjeinek cukorrépa- termése. A gazdák azt mondják: nem kedvezett az időjárás, de azért erre sem panaszkodhatnak. Jól művelt földben 120 mázsát is termeltek. Termeltek persze már többet is, jövőre pedig — mert minden termelő megnyegre. Nem bizony, mert a gyepszőnyeg is elhervadt, elkopott azóta. De pihenés közben, ha felállnak néhány percre kiegyenesíteni a derekat, azért ugyanúgy árad a kacagás, a vidámság, mini nyáron, a nagy mehátra. Kamragazdagító, holnapbiztosító hetek. Addig, amíg téli pihenőre tér a természet, sokat kell még dolgozni. • K. Pista bácsi és családja addig még kiássa, elvermeli a répát afelső- zsolcai határban. A következő képünkön bemutatott P. Jani bácsi Szikszón a komájával pedig el is felejti — persze képletesen mondva —, hogy több mint tkét holdnyi búzát vetettek, el a minap a töltés mentén. • Messzire hallatszik aviimányi gépállomás traktorának zúgása, nekik is sok munkájuk van még hátra; most még könnyedén öltözve üli meg vasparipáját a vezető, kiskabátban csatangol a mezőn a vadász, de bizony, ha közelebb jön a hegyek ormán látható fehér csillogás, behúzódnak a melegre, vagy legalább megduplázzák a felöltőt. Addigra persze — az első hóesésig — kitöm* bolják magukat a mustérlelő baktériumok és kóstolgatni lehet a szívmelegítő nektárt: ó- és újbort egyaránt. ». .. Persze. csak módjával — mondja a vadász —, mert hiszen duplán látja a nyulat, aztán véletlenül azt találja meglőni, amelyik nincs is ott valójában...« —- Többet nem mond, mert éles szeme nyulat sejt a barázdára lapulni. Puska dörren máshol vaddisznóra, vagy fent Mogyoróska, Regécke környékén a milliószínű, zőrgoavarú I erdő mélyén. Ez is vidámság, ez is szórakozás. Ha pedig a fáskamra is már mindenütt tele — ki bánja a telet is! Jöjjön, hadd essen a hó, takarjon be mindent; hadd pihenjen a természet Révleányvárig, fent a Bükk vidékén, végig a Hegyálján, a Hemád, a Bodrog, s a szeszélyesen kanyargó szőkevizű Tisza-partjám. Ügy sem tart sokáig. Néhány hó» újította már a szerződését — leg- j legek idején. Már csak azért is, hogy *s ktíavG*zodik újra! alább dupláját szeretnék elérni. 1 ez is melegítsen. iBarcsa—Onődvá
