Észak-Magyarország, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-29 / 282. szám
r Gfcmttftaf, i#5S. november 29. Képek a divatbemutatóról Xtógy s ikert aratott a képen látható női szövet- mha. mely a Ruházati Bolt karú fekeiős szaküzleteiben különböző színekben kapható. A divatbemutatón nagy választékban láthatta a közönség a legújabb férfiruha- és kabátmodelleke t. Képünkön gyapjú dublé szövetből készüli modern férfijelöltöt láthatunk, ami megvásárolható minden szaküzletben. {Lukács László feiv.) Nem minden próba szerencse Alig múlik el hét, hogy a lottósor- fcoiást követően ne próbálkoznának egyesek »hátulról« megkörnyékezni a szerencsét. Magyarán: találat nélkül, vagy csupán egy találattal ne adnának be óvást a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra. Ilyen módon azonban még soha senkinek nem sikerült nagy nyereményhez jutnia, csupán sok munkát és nagy költséget hárított a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságra, ahol a szelvények ismételt átnézése után sem találtak négy, illetve öt találatot azokon a szelvényeken, amelyeken nem volt... Csak egy példát szeretnénk említeni megyénkből. Németh Imre Gábor borsodszentgyörgyi lakos is a könnyen meggazdagodni szándékozók közé tartozik. Ugyanis 2,394.139 számú szelvényére négy találatért járó nyereményt igényelt — a valóban elért egy találat ellenében. Mondanunk sem kell, hogy a próbálkozás kudarcba fulladt. Fényképezőgéppel Lillafüreden A lillafüredi Palota szálló tövében, a hegyvonulat oldalához támaszkodva— ahol a vízesés zuhog — egy kedves, zenés helyiség, a Vadászkán várja a vendégeket. Kissé romantikus hely. A hajdani csárdákra emlékeztető ernyős petróleumlámpákba rejtett villanyégők sajátságos fényárnyalattal Öntik el az egy helyiségből álló éttermet. A tiszta abroszokkal terített asztalok mellett különböző foglalkozású férfiak és nők üldögélnek. A helyiségben a posta dolgozói, gyári munkások, katonatisztek, aztán ki tudja, milyen foglalkozású férfiak, nők, szerelmes párocskák, akik egymás szemébe temetkezve, elfeledkeznek a máról. Az asztalok között fürge pincér ömlik a bor és a poharakat a vendégek koccintásra emelik. in keringő, tangó, fox hangzik fel. És a vendégek táncolni kezdene’-. Bocsánat! — mondhatná az olvasó. — Itt valami nem stimmel. A riporter azt írja, hogy táncolok, s itt mindössze egy pár látszik. Nem akartunk indiszkréciót elkövetni. Ugyanis a táncoló párok voltak olyan kedvesek és kijelentették tekintve, hogy az érzelem két ember belső dolga —, nem óhajtanak a nyilvánosság előtt szerepelni. Bár ebben az is közrejátszott, hogy egyik-másik pár esetében férj és feleség voltak ugyan, de más férje és más felesége volt — de mi diszkréten hallgatunk a dologról, s abban a megnyugtató reményben zárjuk e rövid riportocskát, hogy legközelebb olyan párokat találunk, akiknek — Hédervári János — surran ide- oda. — Vacsorázni szeretnék — mondja a vendég és borsos árakat vár. Kellemesen csalódik. Finom ételek, —■ oícsó árak. S ami nagyon lényeges, a feltüntetett árakhoz semmiféle százalékot nem számítanak. A vendég kiválaszt egyet, a pincér már a konyhában is áll, ahol a szakácsnő — Nagy Lajosné — bőkezűen adagolja a halászlét a vendég számára. Utána ugyebár jólesik a túróscsusza, és aztán jöhet a bor, sör, avagy a feketekávé, a töményital, amelyet Berki Zoltánná készít a vendég számára. j \ Kellemes étel- és feketekávé-illat kavarog a levegőben. Dugók púk- hangulat emelkedett. A Schef- nincs okuk félni a fényképezőgép kannak, a karcsúnyakú üvegekből fér—Háyer—Zetelaki trió hangszere- lencséjétől. CSORBA BARNA (Hlartinecz, felv.) MENNYIT BESZÉLTEK mellette és ellene! Akik mellette szóltak, nem mindig cselekedtek a helyeset, türelmetlenséggel ostorozták az egyhelyben topogók bátortalanságát, a paraszti bizalmatlanságot. Az ellene ágálóknak könnyebb volt a dolguk. Könnyebb, mert az ő vitorlájukat, dagasztotta a múlt. az újtól való félelem, az emberi kishitűség. A termelőszövetkezeti mozgalomról van szó, mely valójában csak napjainkban kezd igazi, magával- sodró mozgalommá válni, mert pártunk, kormányunk új módszerű politikája kirostálta a mozgalom eszköztárából a hibásat, a gyakorlat próbakövén elkoptatott módszereket. A cél ugyanaz: sikerre vinni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét. A szép cél magához igazította az eszközöket is. A mozgalom elvi. ideológiai serkentéséből kirostálódtak a disszonáns hangok; szilárd lenini elvek és módszerek alapján állunk s az ezen elvekre épülő eredmények szilárdak, meggyőzőek, Az ellenforradalom után sokan azt hangoztatták, hogy a parasztságnak nyújtott kedvezmények, a beszolgáltatás eltörlése, a szabadpiac lehetőségei stb. a termelőszövetkezeti mozgalom elsorvadását fogják eredményezni. Ezek a vélemények abból a hiibás felfogásból fakadtak, hogy kényszer, gazdasági nyomás nélkül nem lehet zöldágra vergődni a magyar paraszttal, aki a magántulajdon »megrögzött« híve. Az igazság azonban az, hogy a parasztember hajlandó feladni az »enyémet« a »mienkért«, ha látja, hogy a közösben jobban boldogulhat. ... J MEGFORDULT A SZEL AZ EGYIK GARADNAI középparaszt ezeket mondotta: — Nem vagyok bolond agyomgür- cölni magamat azon a 16 hold földön, ha a tsz-tagok kevesebb munkával többre mennek. Odaállok ón! Miért ne? Nem fog az aranygyűrű leesni az ujjamról, ha azokkal dolgozok majd együtt, akik valamikor nálam kepéskedték. A baktakékt Szabad Föld Tsz elnöke, Molnár János elvtárs érdekes dolgokat mondott a kívülállók megváltozott véleményéről. Az ellenforradalom előtti években a magángazdálkodók nem sokat törődték a tsz dolgaival, illetve mégiscsak törődtek. Árgus szemekkel figyelték a tsz-ben folyó életet, kárörvendően lesték a hibákat, az eredményeket észre se vették. Széltében-hosszában hangoztatták, hogy a tsz »beadja a kulcsot«, nem életképes, stb. S ma mi a helyzet? Aggódnak a tsz-ért a kívülállók és azt szeretnék, ha már ott »egészen jól mennének a dolgok«, akkor ők is belépnének. Ha szétlöki a szél a tsz boglyáját s valamelyik kívülálló észreveszi, siet jelenteni, hogy ne vesz- szen kárba egy szál takarmány sem, mert úgy érzik, ami a tsz-nek kár, a falu közösségének sem válik hasznára. Az ellenségeskedés megszűnt. Megfordult a széL Garadnán »csodával« határos dolgok történték az elmúlt két évben. A »pálfordulásU olyigen furcsálják még a környező községekben is. hogy például Hemádpetriben az egyik tanácsülésen is foglalkoztak vele. Mi történt? Alig másfél év leforgása alatt két tsz is alakult a községben. De története van ennek. Garadnáról azt tartották a hivatalos és nem hivatalos körök, hogy »könnyebb a tevének átmenni a tűfokán«, mint Garadnán tsz-t létrehozni. Pedig népnevelőben nem volt hiány. A hemádpetriek, akik annakidején szinte valamennyien tsz-pa- rasztok voltak, vasárnaponként szekérre ültek és mentek »megagitálni a garadnaiakat«. De bizony, mire a faluba értek, a megagitálandóknak se hírük, se hamvuk, szétszéledtek a határban, vagy gombázni mentek az erdőre. Volt rá eset. hogy több volt a népnevelő Garadmán, mint a falu lakossága. Mégsem boldogultak velük. Nagy nehezen sikerült ugyan összeverbuválni egy első típusú tsz-t, de muszáj munkán nincsen- áldás — az első kínálkozó alkalommal szétfutottak. Az illetékesek aztán levonták róluk a nem éppen hízelgő következtetést: reakciósok. Pedig dehogy voltak ők reakciósok! 1957 ŐSZÉN szinte spontánul, a környező falvak nagy elámulására létrejött az első tsz Garadnán. Nem kényszerítette őket senki, csak az, hogy ráálltak már a magukéra. «Minek gürcöljünk így tovább, aki dolgozik, a tsz-ben sem halhat éhen« — mondogatták. Ez év őszén pedig az Üj Élet után a Petőfi T*sz is bejelentette megszületését. 26 család 360 hold földön kezdte meg a munkát. A Petőfi Tsz tagsága dolgozó parasztokból és jómódú közópparasztokból tevődik össze. Egyik sem állt annyira rosszul, hogy ne tudott volna tisztességesen megélni jövedelméből. A kedvezmények pedig ugyancsak megnövelték Garadnán is a termelési kedvet. Séf esik János bácsi például a legkiválóbb állattenyésztők közé tartozik a faluban, jónéhány apaállatot nevelt már fel, melyekért annyi pénz ütötte a markát, hogy másodmagával nyugodtan eléldegélhetett volna belőle. Most az Űj Élet Tsz-ben az állatgondozó gondjaira bízott növendékállatok szinte szemlátomást gyarapodnak. Kocsis Nándor, a Petőfi elnöke középparaszt volt, ésszel, hozzáértéssel gazdálkodott, volt mit a tejbe aprítania. Azt beszélték róla a faluban, hogy autóra fáj a foga (lehet ugyan, hogy csak motorkerékpárról volt szó, de hát milyen a falusi nép?!). Egyáltalán nem volt »rászorítva«, hogy tsz-t »csináljon«, mégis szinte »megszállottja« a nagyüzemi gazdálkodásnak. Az Új Élet Tsz elnöke, Marosvölgyi János elvtárs is megélt volna a magáén, de a falu kiváló gazdasági adottságai két kézzel kínálják a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. Az Űj Élet egyéves tevékenységével az encsi járás egyik legjobb termelő- szövetkezetének bizonyult pedig meg kellett küzdeniük a kezdet sok-sok nehézségével. á* A FALU KÖZVÉLEMÉNYE? Száznyolcvanfokos fordulatot tett. annál is inkább, mert lassan több a tsz-tag Garadnán, mint egyénileg dolgozó paraszt. Senki sem kételkedik ma már abban, hogy közösen is lehet gazdálkodni. A kezdeti nehézségeken túlsegíti őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeibe vetett megingathatatlan hit. A nehézségek egyre fogynak majd, szaporodnak az eredmények. Megfordult a szél Garadnán is és teljes erővel fújja a tsz-mozgalom dagadó vitorláit. Nemcsak megbarátkoztak a termelőszövetkezeti gondolattal, több az annál. Már túl vannak a barátkozás gondolatán, szívükbe- lelkükbe hatolt és annyira természetesnek tartják a dolgot, mint a napsütést. A hemádpetriek pedig röstéÜ- kedve mondják: a garadnaiak lepipáltak bennünket. Valamikor ml magyaráztuk nekik, hogy mi a tsz, most ők kettőt is csináltak, nálunk meg egy sincs. A közvélemény *>pálfordulása« nem magyarázható mással, mint a tsz-mozgalom egyre gyarapodó eredményeivel. Ezek az eredményeit előbb-utóöb legyőzik a még meglévő bizonytalankodást, az egyhelyben topogókat is kimozdítják a mezőgazdaság szocialista jövendője felé. Az- újdonságot, amióta világ a világ, mindig bizonytalankodva fogadták az emberek. A kukorica, burgonya messze idegenből került hozzánk, az emberek idegenkedtek is tőle, ma meg már el se tudnánk képzelni nélküle az életet. ÚJ SZELEK FÜJNAK a végeláthatatlan magyar földeken és ezek a szélek, lebírhatatlan erővel formálják újjá a magyar parasztot, a magyar mezőgazdaságot. megfordult a Gulyás Mehdht